Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)
1984-06-01 / 1013. szám
12. oldal MENÓRA * 1984 június 1 halvány bűntudatuk, amiért a kisujjukat sem emelték fel? Bárhogyan is legyen azonban, a mi halóttaink, ha nem is lázadtak fel, de sem negyven évvel ezelőtt, sem a szorongatottság többi százada során nem egyeztek ki, nem alkudtak meg és nem hajtottak térdet és a nép mégis megmaradt, megőrizte a folytonosságot, nem a vegetatív folytonosságot, a féregét, hanem a szellem időn és téren átívelő, hasonlíthatatlan maradandóságát. Persze könnyű nekünk ily elvontan megnyugtató, hivalkodón vigasztaló nagy szavakkal megszépíteni a dolgokat, könnyű ám, mert ha rokkantán is, fogyó erővel, rettenetes emlékek roppant súlyával is, de élünk. Viszont mit gondolhatnak azok, kik nem élnek, akiket agyonvertek, vagy elégettek? Bizony a kérdés tisztázásához szükség lenne meghallgatni az ő véleményüket is. Annál is inkább, mert az olyan halottak, akik úgy és olyan körülmények között haltak meg mint ők, nem háborúban, mint a többiek, nem természetes halállal, betegségben, éhségben, tűzvészben, vagy földindulásban, de védtelenül, megbélyegezve, kiközö-. Folyt, az 1. oldalról Szabálytalan gondolatok egy évfordulón sítve, üldözve és verve, kifosztva és elátkozva országról-országra, nemzedékrőlnemzedékre, — ezek a halottak, a mi halottaink, mindig jelen vannak. Igen, jelen, nemcsak egy elúszó felhőben az égen, nemcsak a szél süvítésében, a tenger morajában, a villám fényében, a porszemben, amelyet felkap és odébbsodor a tenger felől jövő szellő, hanem minden számadásban, minden önvizsgálatban, mindig, amikor a szirénahang, az. emlék és a sírás — a remegő mérleg, a nyitott könyv elé szólít. Mi mindig az ő nevükben szólunk, őket is képviseljük. Ilyenkor elmosódik az agyagos határ élők és holtak között. Ilyenkor a statisztikai hivatal népszámlálási adatai elvesztik számbeli, népesedési értéküket. A tíz királyi vértanú éppen úgy jelen van. mint Anna Frank és mindazok, akik kétezer esztendőn át csupán azért szenvedtek kínhalált, mert zsidók voltak. Csakhogy, ha az élők között ilyen súlyos kommunikációs nehézségek vannak, ha ennyire elmélyedt s elfajult köztük az elidegenedés válsága, hogy tudunk érintkezni a halottakkal, akik, ha a fenti értelemben jelen is vannak, ha bele is foglaljuk őket a mi különös népszámlálásunkba, beszélni azért mégsem tudnak. Még csak üzenetet sem küldenek soha... Hamlet is, amikor elindult, hogy a medréből kizökkent világot helyrebillentse, hogy a bűzlő Dániában igazságot tegyen, szükségét érezte elbeszélgetni meggyilkolt apjával. Persze, lássuk be, nem túl nagy sikerrel. Évekkel ezelőtt elmentem Auschwitzba, a Nemzetközi Emlékmű leleplezésére, és egy pillanatra úgy tűnt, hogy a terebélyesedő fák között ott sétál az apám, mint valami lábadozó beteg. Leültem vele egy padra és próbáltam folytatni a 30 évvel azelőtt oly váratlanul megszakadt beszélgetést a világ dolgairól. A kétes eredetiségű, Shakespeare! rosszul utánzó beszámolót, amely kolozsvári román, illetve magyar lapban jelent meg. elküdtem egyik messzeföldön élő gyerekkori barátomnak, aki egy képeslap hátára írt zsoltáridézettel válaszolt "Lo hámétim jehálelujá”, — vagyis, a halottak nem dicsérik az Istent. Nem azért, mintha nem lenne mondanivalójuk, hanem egyszerűen, mert nem tudnak beszélni. Nyilván ezért nem fejthetik ki véleményüket sem, nem adhatnak választ azokra a kérdésekre, amelyekre mi sajátmagunkban nem találtuk meg a kibékítő feleletet. Pontosabban: nem is annyira a feleletet, mint inkább az elégtételt. Mert vagy létezik valamilyen elfogadható, kielégítő, megnyugtató válasz arra, ami történt, a miértre, arra, hogy mi volt az értelme annyi szenvedésnek és bánatnak, vagy pedig igazságtalanul, istentelenül érte az embert annyi sérelem és bántalom, akkor pedig nem nyugodhat meg, nem távozhat el az árnyékvilágból, amíg nem kap, vagy nem szerez elégtételt. Nem anyagi kártérítést, ennél lényegesebbel, tartósabbat, sorsforniálóbbat. Ez itt a kérdés: kaptunk-e, szereztünk-e ilyen elégtételt? Debrecenből Janny József prímás, a Bartók verseny kétszeres győztese és zenekara nagy sikerrel szórakoztatja (hétfő kivételével) minden este kedves vendégeinket. |985 január 3.jg Janny József Bartók díjas prímás, Szitay Gyula cimbalom1 j művész, Horváth József bőgő és cselló művész. 5329 FERRY ST ■ NIAGARA FALLS.«'«* PHONE 356-2429 Folyt, a 4. oldalról HALÁLVONATOK 137 vonat összesen: 401439 Megjegyzés: A kassai állomásig a vonalokat a magyar csendörség kísérte, majd átadta a német katonai hátóságnak, amely tovább kísérte a vonatokat ismeretlen helyre Hernádtihany-Kostolany n Horn. u n. Slovenskv stál) iránvában. ZALÁN MAGDA E HETI AJÁNLATA: The Aching Heart Of Sámuel Kleinerman Sokan, rengetegen írtak már a 20. század egyik legnagyobb szégyenéről, a náci emberirtásról. Marion Andre új darabja a St. Lawrence * Centre-ben (amelyet saját maga rendezett) mégis tudott valami újat adni az ismert képhez. Darabja, amelynek május 17-én volt az ősbemutatója, nem a külső borzalmakról ad számot. Színhelye nem egy haláltábor, hősei nem csonttá aszott halálraítéltek, a darabbeli Herr Gruber, Marion Andre a Theatre PIus művészeti igazgatója szerint soha nem feledhetjük el a holocaust-ot. “Hogy élhetünk tovább mint civilizált emberek, ha a fájdalmukra fátyolt borítunk?” Eröss András mesélte... A Pódium Irodalmi és Politikai Kabaré nézőterén este a nagyérdemű közönség szórakozott, míg a színház társalgójában, a délelőtti próbák cigaretta szüneteiben és az esti előadások megkezdése előtt a társulat tagjai mulattatták egymást derűs epizódokkal, vidám történeteikkel. Pethes volt a soros előadó. Pethes Sándor a Nemzeti Színház és a Pódium művésze a huszas-harmincas években a New York kávéház bárjában vendégszerepeit, ahol a kávéház bérlője, Tarján Vilmos a híres riporter, kitűnő társulattal műsorokat rendezett. A zongoránál a kiváló zeneszerző, BnxJszky Miklós ült, felléptek: Kún Magda, Dénes György, Pethes Sándor, Radó Sándor, Herczeg Jenő, Pártos Gusztáv, sőt a tulajdonos Tarján Vilmos is. De fellépett itt jóformán minden Pesten vendégszereplő világsztár is, aki az előadása után a New York kávéház éttermében az úgynevezett “mélyvízben” vacsorázott, majd meglátogatta a népszerű bárt is. Ezeket a fellépéseket nem beszélték meg előre. A gyanútlan külföldi sztárokat váratlanul érte a törzsvendégek ovációja és a tapsok közepette történt az udvarias felkérés a szereplésre. Az “áldozatok” nem ellenkeztek, jól esett nekik a váratlan ünneplés, így kapta meg az. esti kávéházi vendég a vacsorája, vagy feketéje mellé, mondjuk: Alpár Gitta vagy Richard Tauber cs<xJálatos hangját is. Egy kivétel mégis akadt: Miguel Fléta, a spanyol tenorista, a világ operaszínpadainak akkoriban ünnepelt csillaga. Fléta is megjelent fellépése után a New York bárjában. A bár vendégei felállva tapsolták. Az énekes magától értetődően fogadta az ünneplést. Megszokta mindezt a nagy világvárosokban. Természetesen mint minden más vendégművészt, őt is felkérték, hogy énekeljen el egy dalt. Fléta udvariasan szabadkozott, fáradt, nem énekelhet. Ellenállt az ismételt kéréseknek is. Közel a zongorához leült az egyik asztalhoz a társaságával. Tarjánnak, a tulajnak, mentő ötlete támadt, az irodájában megvan lemezen Fléta hires dala az. “Ay-ay-ay”. De nincsen gramofon. Pethes Sándor vállalkozott, hogy hazaszalad a közeli lakására a lemezjátszóért. Tíz perc múlva Pethes visszaérkezett, kabátja alatt a kis hordozható gramofonnal. A vendégek "falaztak”, Pethes a zongora alá dugta a gramofont és feltette Fléta lemezét, majd csendet kért és bejelentette: — a Mester énekelni fog. — Abban a pillanatban megszólalt a zongora alól Fléta csodálatos hangján a spanyol dal, az “Ay-ay-ay”. Az énekes egy pillanatra meglepődött, de észbekapott, Pesten van, ahol “nincs mese” itt énekelni kell! Mosolyogva lépett a zongorához és ezt mondta: — Akkor inkább én... És a New York bárjában megszólalt a világot járó bűvös hang, Miguel Flétáé, az “Ay-ay-ay”-( énekelte. A hosszú ünneplés után Tarján Vilmos Flétához lépett és a világ legtermészetesebb hangján közölte: — Egy évre szerződtetem! — I am sorry — felele Fléta — a New York bár ajánlatát a New York-i Metropolitan Opera már megelőzte!... A következő “sztorit” Rátonyi Róberttól, a Pódium kitűnő művészétől hallottuk: — A napokban régen látott volt iskolatársammal találkoztam, aki hosszabb ideig az afrikai országokban mérnökösködött. Nagyon örültem a barátomnak és rögtön meghívtam a színházunkba: "Öregem, gyere el már ma este a Pódiumba, kitűnő a műsorunk, alig lehet hozzá jegyet kapni, de én szerzek neked. A barátom félbeszakított: — Sajnos ma este nem mehetek. Ma este a Kápolnai játszik. Köszönöm figyelmességed, most hetekig itthon maradok, talán majd legközelebb.... Megadta a címét, elbúcsúztunk. Ismét összeakadtunk egy körúti eszpresszóban. Sanyikám! Szerdán este a Vígszínházban lépek fel a “Nebántsvirágban”, szerzek neked két jegyet... — Jaj, Robikám, igazán sajnálom — felelte zavarában — szerdán este nem érek rá. Szerda este Kápolnai játszik! Talán majd legközelebb... Legközelebb elhívtam telefonon. — Sanyikám, gyere el holnap este az Erkel Színházba. A “János vitézben” játszom a francia királyt. Úgy szeretném, ha megnéznél. A barátom szinte hebegett a telefonba: — Robikám, te nem is képzeled mennyire restellem, de sajnos holnap sem nézhetlek meg. Ugyanis holnap a Kápolnai játszik. — Ki az a Kápolnai?... — ordítottam a telefonba, béketűrő ember vagyok, de most már felfortyantam — Színész?... Es mit játszik?... Es hol játszik?... Sanyi megpróbált csillapítani: — A Kápolnai nem színész, hanem szabó és nem színházat játszik hanem romit és nem színházban játszik, hanem a sógoránál... —■ És te inkább oda mész? — kérdeztem sértődötten. — Nem oda megyek, hanem... a feleségéhez! Attraktív megjelenésű, romantikus, magyarul, jiddisül kiválóan beszélő, nemdohányzó úr, jesiva és üzleti háttér, 60, makkegészséges, korban és egyebekben hozzáillő zsidó úr hölgy ismeretségét keresi házasság céljából. Válaszokat “Forest Hill tavasz” jeligére P.O. Box 175, Downsview, Ont. M3M 3A3. Samuel Kleinerman (Salem Ludwig) és fia, Karl (Jack Witherall) akinek a nácizmust, illetve annak szekértolóit kell reprezentálnia, kedélyeskedő berlini polgár, aki lényegében még segít is a címbeli Sámuel Kleinermanon és családján — mégis semmivel sem könnyebb végigülni a darabol, mint a témáról drasz<E £ tikusabb eszközökkel készített filmeket. Marion Andre új drámája belülről, egy berlini zsidó családon keresztül mutatja a gyilkos időket. Azt tudjuk meg, hogy ember embernek farkasává kényszerült és azt, hogy mégis akadt, aki ember maradt az embertelenségben. A lengyelországi születésű, zsidó származású Marion Andre, kinek apja és nővére pusztult el valamelyik haláltáborban — máig nem tudja, hol es mikor — külön kért (egy, a CBC-nek készült beszélgetésünk alkalmával), hogy ne mondjak el semmit a darab tartalmából, mert úgy érzi, az. egész azon áll vagy bukik, hogy a néző maga fedezze fel az. események sodrását. Anynyit, amennyit ő elárult a mikrofon előtt, talán megírhatok én is: a darab 1936-ban játszódik berlinben, az ékszerész Sámuel Kleinerman otthonában, ahol Kleinerman, árja felesége és két fia, Klaus és Kurt egy napon arra kényszerülnek, hogy döntsenek egy olyan kérdésben, amelytől nemcsak egész életük, sorsuk, de későbbi lelki békéjük is függ. A váratlan fordulatokat rejtő, a görög tragédiák súlyát fölidézni képes darab az idei torontói színházi évad vitathatatlanul legkitűnőbb új kanadai drámája. A Menóra olvasóinak kétszeresen is figyelmébe ajánlom. Az előadás június 9-ig marad műsoron, s ez alatt az idő alatt a Front Street-i színház előcsarnokában egy igen szép kiállítás is látható a lengyel származású Gershon Iskowitz holokausztikus festményeiből. Dr. Harvey E. Rosenfeld is pleased to announce the Opening of his practice in PODIATRICMEDICINE LÁ «FÁJDALMAK SPECIALISTÁJA HOUSE CALLS BY APPOINTMENT (416)783-3065 KORONA RESTAURANT Kitűnő magyar konyha 493 Bloor St. W. 961-1824 Egyéni és csoportos utazások Toronto — Budapest — Toronto $ 778.00, Ön választhatja meg az indulás és visszaérkezés időpontját. Nyugdíjasoknak május 31-ig $ 749.00 Budapest — Toronto — Budapest $685.00 június 30-ig Július 01 — szeptember 30 között $ 824.00 TORONTO - TEL AVIV - TORONTO $ 956.00-tői TORONTO-TEL AVIV-BUDAPEST- TORONTO $ 1.186.00-tól IRKA International Agency Travel Service az IKKA főmegbízottja. Rendeléseket TELEX-en naponta továbbítunk Kérje legújabb árjegyzékünket. Útlevél, Vízum, Hotel, Autóbérlés. KÖZJEGYZőSÉG: Hiteles fordítások, Örökösödési ügyek, Hagyatékok, Örökségi pénzátutalások intézése. Legnagyobb magyar, hivatalos utazási iroda. AT? INTERNATIONAL P") AGENCY TRAVEL SERVICE Y ' *' Division of Intragserv Ltd. 519 Bloor Street West, Toronto M5S 1Y4, Ontario Telefon: 537-3131 M5S1Y4, Ontario Tillsonhurgban: Erzsébet és Miklós SOMi.O BROADWAY Tlt.AYEL ACiKNCY !l Balduin St.. Tillsonburg. Ont. VÍG 2K.L Érlelőn: H12-417» Hamiltonban: KONC Z GKNKKAL ACiKNCY IS5 James Str.. North 1*0 Box 871. Hamilton. Ont. L8N JVi Telefon: 528-f>íW7
