Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)

1984-05-18 / 1011. szám

1984 május 18 * MENÓRA 9. oldal "THE TIME SWEETENERS" ("Mrs. Roy és a felügyelő") Copy Right c 1978 by Magda Perl All righis reserved. No pari of ihis book may be reproduced in any form or by any means. excepi fór (he inclusion of brief quotations in a review. without permission in wriiing from the auihor. All gharaciers in ihis book are ficiious Any resemí?lance io aciual persoas. living or dead. is purely cinciden,al -XVIII A felügyelő részletesen elmesélte Annabelnek a bankban történt leleplezést, aki meglepetten és izgatottan hallgatta végig. “Mintha a televízióban lejátszódó bűnügyi, de valószínűtlen történetet hallanék", szólt csodálkozva. Aztán kissé leverten hozzátette: “Tudom, hogy csalás történt és tudom, hogy a lány bűnös és kellemetlenségbe sodort egy csomó személyt. De.... valahogy, mégis őszintén sajnálom. Valószínűleg szűk anyagi körülmények között élt. mivel elölről kellett újból berendezze az egész életét. Talán sok mindent nélkülözött. Én tudom, mit jelent nélkülözni. És kiszámított pénzből élni. Húsz éves koromban problémába ütközött, ha egy pár cipőt meg akartam venni.” “És eszébe jutott valamiféle csalást elkövetni, hogy pénzhez jusson?” "Nem. Ilyesmire nem gondoltam. De a mostani esetben nem a lánynak jutott eszébe a csalás. Rábeszélték és belevilték. Megnyugtatták, hogy nem bűnös cselekedet, mert senki sem fizet rá, a lány elhitte és beles<Klródott." “Az nem mentesít senkit a következményektől.” jelen­tette ki határozottan a felügyelő. "A lány nem volt gye­rek. hanem egy 26 éves felnőtt személy, normális ember, tehát tisztában kellett legyen az eljárással és a következményekkel. Éppen így jöhetett volna valaki, aki arra beszélte volna rá. hogy álljanak lesben éjjel egy elhagyott helyen, egy sötét sarokban és aki arra jár üssék le. És rabolják ki. Egy ember jellemének nagysága nem abból áll, hogy nem követ el gaztettet. Hisz az minden civilizált embernek az erkölcse. Hanem abban áll jellemének tisztasága, hogy ellen tud állni, még ha rá is beszélik a bűn elkövetésére. És nem hagyja magát beleszórni, még ha az saját érdekét is szolgálja. Ez a jellemének ereje." "Azt hiszem igaza van.... Önthetek még egy kis teát?” Magdii Perl Mrs. Roy 23 és a felügyelő Regény Már másZik hete, amióta a nyomozás elkezdődött, azóta majdnem minden nap együtt uzsonnáztak Annabel és a felügyelő. Valahogy egy szükséges pontnak alakult ki közöttük, hogy megbeszéljék a további lehetőségeket. A felügyelő szívesen “tett eleget" a kötelességének a nyomozás érdekében. Őszintén bevallotta magának, hogy határozottan jól érzi magát Mrs. Annabel Roy tár­saságában. Ez a nő olyan természetes bájjal viselkedett: áradt belőle a kiegyensúlyozottság harmóniája, a problémák megoldására való könnyedség. Egyéniségének, szépségének varázsa volt. A felügyelőnek mindig egy jóleső, üdítő érzést jelentett a társaságában lenni. Annabel szinte melankolikus hangon folytatta: Nemcsak a lányt sajnálom, hanem az illúzióimat is, hogy... hogy tudomást kellett szerezzek bizonyos tényekről, amik a nyomozás által kerültek felszínre. Emberek, akik közel álltak hozzám, bizonyos csalódást okoztak." "Idővel ezt el fogja felejteni. Talán, jobban megérti majd őket". “Lehet, hogy igaza van". Aztán érdeklődéssel fordult újból a férfi felé: "emlékszik, hogy szerettem volna megbízni magát egy kéréssel, de lebeszélt róla?" A felügyelő lassan szürcsölte a kávéját. Nagyon jól emlékezett a kérésére: megtudhatnám, hogy a barátaim hogyan vélekednek rólam? Eléggé kényelmetlenül érezte magát.... — Semmi esetre sem mondhatja meg neki az igazat a “szorgalmas" Richieről és az "ellenállhatatlan" Gábriel Scoddról. Ettől a csalódástól meg fogja kímélni minden körülmények között. — Szembenézett Annabel lel: “nagyon jól emlékszem, hogy mire akart megbízni. Meg kell nyugtassam, hogy meg lehel elégedve az eredménnyel: akikkel érzelmi kapcsolat­ban volt, azokban nem csalódott”. Gáláns mosollyal tette hozzá: “Mindkét boyfriendje hűséges maradi magához. Egyikben sem csalódott. Ha valaki azt mondhatja saját­magáról, hogy egyetlen hűséges barátja van. akkor már meg lehet elégedve. Tehát magának igazán nincs oka panaszra. Magának két hűséges barátja is van. Szép eredmény". Tudta, hogy kijelentése őszintén hangzott, mivel ő maga meg volt győződve, hogy az ártatlan hazugságok szentlé válnak, ha jótéteménynek szánják. “Azt hiszem megint igaza van", derült fel Annabel. Egyúttal meg szeretném köszönni magának, hogy visszaadta a nyugalmamat." Aztán kissé elmerengve hozzátette: "Egy oknál fogva mégis nagyon sajnálom, hogy a nyomozás már befejeződött." "Nem értein, az előbb még azt mondta, örül. hogy visszaadtam a nyugalmát." "Úgy gondolom... abból a szempontból sajnálom, hogy befejeződött ennek a furcsa ügynek a kiderítése, hogy az "izgalmas" lunch-eink véget értek." A felügyelő a fejét rázta: "A bűnözések nem fejeződtek be. A nyomozásaim is folytatódnak. Ha valóban érdekli akkor a legközelebbi bűnügyi esetem alkalmából felhívom telefonon. Bevallom őszintén, nagyon szívesen venném, ha meghívna újból hindire, egy kis beszámolóra." "Óh, felügyelő úr, maga mindig egy szívesen látott személy", jelentette ki Annabel, élénk mosollyal. Aztán az íróasztalához lépett és tétovázva, újból megszólalt: "Itt van a csekkje, ki van állítva a nevére, de... az összegei maga kell beírja." A felügyelő kék szeme elmosolyodott, de... a szája valahogy egy szigorú vonásba görbült: "Úgy emlékszem az összegben megállapodtunk. Az irodában fel vannak jegyezve az óráim, vagyis az eltöltött időm ezzel az üggyel kapcsolatban. Ők majd elküldik a számlát. Azt az időt, amit Madam társaságában töltöttem el, azt sosem számítot­tam be. Hisz az tulajdonképpen nekem nyújtott élvezetet..." Annabel finom mosollyal köszönte meg a bókot: “Maga az utolsó romantikus hős. Nem csalódtam magában! Biz­tos vagyok benne, hogy tehetségével és becsületességével sokra fogja vinni az életben!" "Én is remélem, Mrs. Roy...." (S-vlytatiuk) -TIGER óocírábait Mottó: A boldogtalanság elenged­hetetlenül szükséges a bol­dog élethez. Boldogtalan­ság nélkül semmi értelme nem volna a boldogságnak. (Cári Gustav Jung, svájci pszichiáter) I. Asszonyom, gyakran járom az utcákat éjszakánként és igyekszem megtalálni a választ arra, hogy valójában boldog, vagy boldogtalan vagyok-e. Az igazság azonban az, hogy nem tudom. Meggyőződésem, hogy sokkal boldogabb lennék, ha tudnám azt, hogy boldogtalan vagyok és ha tudnám azt, hogy miért vagyok boldogtalan. A probléma az, hogy nem nevezhetem magam igazán boldognak, de nem nevezhetem magam igazán boldogtalananak sem. Most, elérkezve éveim valószínű végéhez, visz­­szanézve a múltra, sze­retném megállapítani, hogy vajon boldog, vagy boldogtalan volt-e az életem. Az igazság azonban az, hogy ezt nem tudom eldönteni. Ha szemügyre veszem az eltelt évtizedeket, azt látom, hogy az élet min­den volt és semmi. Eszmék­ben hittem, amelyekből ma már kiábrándultam. Em­berekben hittem, akikből ma már kiábrándultam. Szavakat mondtam és szavakat írtam le, amelyek­ben hittem és amelyekben ma már nem hiszek. — Fiatal koromban elhatároztam, hogy hős leszek. Később azonban el kellett ismernem, hogy túlságosan gyáva vagyok ahhoz, hogy hős legyek. Ekkor elhatároztam, hogy valami nagyszerű in­tellektuális teljesítményt fogok végrehajtani, olyan teljesítményt, amelyre felfigyel a világ. Nem sokkal később rádöbbentem arra, hogy ehhez túlságosan ostoba vagyok. Ekkor elhatároztam, hogy valami nagyszerű ostobaságot fogok elkövetni, olyan ostobaságot ami jelentős lesz és ezzel hívom fel magamra az emberek figyelmét. Nem sokkal később rájöttem arra, hogy nem tudok kolosszálisán és Kiirthy Miklós ^Ylcipolz világrengetően ostoba lenni, egyszerűen azért, mert ahhoz sem vagyok elég in­telligens, hogy nagystílűén ostoba legyek. — És közben. Asszo­nyom, elmúlt az élet. Mások érvényesültek azáltal, hogy nagyon in­telligensek és nágyon os­tobák voltak. Számomra a középút maradt. Nem voltam nagyon intelligens és nem voltam nagyon ostoba. Kicsit voltam in­telligens és kicsit voltam ostoba. S ez volt az oka an­nak, hogy senki sem figyelt fel rám. Jelentős emberek és jelentős eszmék árnyékában botorkáltam, jelentéklelenül. Nemsokára elérkezik majd a végső óra. Temetésemen nem lesz pap, mert egyetlen egyház­­felekezethez sem tartozom. Temetésemen nem fognak megjelenni barátaim, mert nincsenek barátaim. Temetésemen nem fognak megjelenni ellenségeim, mert nincsenek ellenségeim: Temetésem jelentéktelen lesz, mert egész életem jelentéktelen volt. Az elmúlt évtizedek alatt mások voltak bo'dogtalanok, mások követtek el jelen­tős bűncselekményeket és mások tettei voltak nagy­szerűek és felemelők. Úgy fogok meghalni, mint a legtöbben közülünk: jelentéktelenül, szürkén és észrevétlenül. És ez fáj. Ahogy ellépek a kirakat elől és visszafordulok, látom, amint a próbababa kárminvörös ajka boldog mosolygásra húzódik és lila szeméből hullanak a lila könnyek... II. Egymás mellett lép­kedtünk a téli utcán di­deregve, Oscar és én. Oscar körülbelül tíz éves és ez zavar. Hogyan lehet egy tíz éves gyereket Oscarnak liivni? Számomra “Oscar” középkorú, kopaszodó férfi, aki a reggelizőasztalnál a napilap közgazdasági rovatát olvassa és miközben a részvényárakat böngészi, a két tojás rágása közben megjegyzi: — I don’t know... I really just don’t know... Az én Oscaromnak gyomorsava van és időnként böfög. Az én Oscarom időnként elmegy a szeretőjéhez és miközben kigombolja mellényét (az én Oscarom business exe­­cutive, aki természete­sen, állandóan mellényt visel), megjegyzi: — Madge és én már tíz éve külön hálószobában alszunk. Annakidején Floridában voltunk nászúton, de ez régen volt. Ma már kiveszem a műfogsoromat, ha lefek­szem. A tíz éves Oscar és én együtt bandukolunk az utcán, és didergünk a hidegben. Azután beme­gyünk az egyik közeli kereskedésbe és csokoládét vásárolunk. Oscar elgon­dolkodva rágja a csokoládét és foga fekete lesz a tömény masszától. Mi ketten, a tíz éves Oscar és éri, barátok vagyunk. Gyakran sétálunk együtt és mindenféle bolondságról beszélgetünk: beszélünk a szőke hajú, copfos kislányról, akibe Oscar szerelmes és beszélgetünk az életről és halálról... szóval, mindenről beszélgetünk, ami fontos és ami nem fontos. Oscar tegnap hirtelen megjegyezte: — Maga nem az egyetlen öreg barátom, Rogers a másik. ___999 — Rogers huszonhá­rom éves és a közeli gázállomáson dolgozik. Szeretem. Komolyan mon­dom, szeretem az idős em­bereket, mint például Rogers és maga. Ránézek Oscarra és tudom, hogy harminc év múlva a napilap közgaz­dasági rovatát fogja olvasni és időnként böfögni fog. Hirtelenül nagyon öregnek és kiábrándultnak érzem magam. Ránézek Oscárra: szeme alatt a jövendő évek ráncainak árnyéka sötétlik. III. Fogalmam sincs arról, hogy miképpen maradt élet­ben a tél hideg hónap­jaiban. Lassan mászik az ablakon. Kinyitom az ablakot és megpróbálom kizavarni. Ne megy. Nagyon hideg van odakint. Embereknek és legyeknek is túlságosan hideg. Napokon keresztül játsz­­szuk ezt a játékot: időnként kinyitom az ablakot és a légy mindig bent marad. Nem hajlandó kimenni. Három nappal ezelőtt, amikor hazaérkeztem a munkából hirtelen türel­metlen lettem. — Idehallgass! — mond­tam keményen az öreg légynek — vagy ki mégy az utcára, vagy pedig agyon­csaplak! A légy rámnézett és apró szemé fénylett. A légy nem mozdult. A fürdőszobából behoztam egy törölközőt és a legyet agyoncsaptam. Hullája, amely halálában sokkal kisebbnek tűnt mint életében, tehetetlenül és halottan hevert az ablak közelében levő íróasz­talomon. Kinyitottam az ablakot és a légy hulláját kidobtam. Azután leül tem az írógéphez és megírtam heti cikkemet egy clevelandi napilaphoz. A cikk tárgya könyörületesség, megértés és a szánalom volt. Következő nap a managing editor felhívott telefonon és gratulált a cikkhez, amelyet a könyö­rületesség és a megértés szokatlan példaképének nevezett. A dicséretre büszke voltam és ma már csak ritkán gondolok a légyre. IV. — Ma nagyon rosszul érzem magam, Darling. Azt akarom, hogy amikor alszunk, nagyon közel jöjj hozzám. Az óriási fekete szemek ragyognak a félhomályos szobában. — Tudom, ez a téli in­fluenza, de majd "mi elintézzük a dolgot. Gazda — mondja Tiger aggodalmasan. Azután lefekszünk és nagyon szorosan hozzám­bújik. Átölelem, tenye­rembe veszem két apró pracniját, kicsit köhö­gök és azután elalszunk. Körülbelül hat órát alszunk. Amikor felébre­dek, Tiger végigsimít­ja arcomat pracnijával és megnyalja nyakamat. — Jobban érzed magad. Gazda? — kérdezi. — Segített, hogy nagyon szorosan hozzád bújtam az öledben? — Igen — mondom — most már sokkal jobban érzem magam — és megcsókolom nagy fekete orrát. S az igazság az, hogy nem hazudtam: meg­gyógyultam attól, hogy ez a pici kutya mellettem volt. Meggyógyultam attól, hogy tudtam, hogy Tiger szeret. Később Tiger a szomszéd kutyával beszél telefonon. — Nagy baj volt itt — mondja — a Gazda beteg volt, de meggyógyítottam. Tudod, hogy van ez? Ha valami probléma van, a Gazda mindig hozzám for­dul segítségért. Tiger azután leteszi a telefonkagylót, összerán­colja apró homlokát és nagyot sóhajt. GEORGES piCAUD Kezdőknek szíves felvilágosítás Galeries St. Laurent 2015 Boul. Laurentien H4R-1K4 GYAPJÚ FONALAK SZŐNYEGEK SELYEM GOBELIN KERETEZÉS KÖTÉS HORGOLÁS / TEL: 336-9897 Megkönnyítheti utazását, ha BREUER ELSIE Travel Consultanthoz fordul bizalommal 276-9571 GYAKORLOTT kézikötő-hölgyeket keresőnk otthoni munkára. Kevés angol nyelvtudás szükséges Szvetterkötés és összeállításhoz kell érteni. Telefon: Montreal 514-932-9827 V j Montreal - Budapest - Montreal FELNŐTTEKNEK 778.- kanadai dollár és tax GYERMEKEKNEK 628.- kanadai dollár és tax A MAGYAR UTAZÁSI OSZTÁLYUNK és SPECIÁLIS MAGYAR MUNKATÁRSAINK készségesen állnak rendelkezésére következő utazása előkészítésénél. keresse MÁRTÁT Passportok és vízumok intézése MARKSTEAD AGENCIES & TRAVEL CONSULTANTS 5871 Victoria Ave. Suite 102 Montreal, Que. TELEFON: (514) 342-5466 Érettségi, Graduation értesítéseket Gratulációkat fényképpel vagy anélkül felvesz a MENÓRA Telefon: Montrealban 514 — 276-9571 HOME MADE EUROPEAN STYLE Mindenfajta savanyúság, kovászos és ecetes uborka, paradicsom, csalamádé, különböző paprikák stb. 1 árusítása üzletek és privátok részére. Rendezvényekre, partikra stb. rendeléseket felveszünk. FRANK M1HOL1C 685 Rue Thomas, St. Amable, Que. JÓL 1N0 telefon: 649-3162 MARCHE GLENMORE 6160 Cote St. Luc Rd. (Grand Blvd. sarok) Importált élelmiszer különlegességek. Csokoládék, mogyoróféleségek, frissen darált kávék. Darált mák, dió. Naponta friss kenyér, sütemények. Felvágottak, sajtok, tejtermékek. Gyümölcs, zöldség. Gyümölcs-kosarak. Bor, sör kapható. Telefon: 489-7521 Tulajdonos: Mr. and Mrs. W. Burger REISZ STAMP CO. Bélyeg Szaküzlet ALBUMOK, BERAKÓS KÖNYVEK KATALÓGUSOK Nagy választék * Vétel * Eladás 4629 Park Ave. Montreal H2V 4E4 TEL: (514) 843-7213 TRANSPORT LLOYD REG’D Költöztetés, szállítás garanciával 5455 Rue de Terrebonne, Apt., 605 Montreál, Que., H4A 3R5 Tel: 482 ~ 9478 MR.ERWIN KATZ Teljes biztosítás — Díjmentes árajánlat A régi KELEN cég üzenete: MEGÉRKEZETT az új tavaszi árjegyzék! IRKA TUZEX COMTURIST Kertigépek és háztartási cikkek is kaphatók valamint a legelőnyösebb pénzküldés most is az IKKA-nál Hívjon vagy írjon a főképviseletnek: VOYAGES KELEN TRAVEL (Alex A. Kelen Ltd.) 1467 Mansfield St. Montreal H3A 1Y5 Tel: 842-9548

Next

/
Thumbnails
Contents