Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)

1984-05-11 / 1010. szám

12. oldal MENÓRA * 1984 május 11 ALFRED HITCHCOCK „Az 1934 és 1938 közötti időszakot úgy nevezhet­ném: >»a hat krimi kora.­­A 30-as évek elejétől Maugham és Conrad bűv­körében éltem, azt gondol­tam : micsoda filmeket csinálhatnék írásaikból. Igaz _— mondtam magam­ban '— bizonyos dolgokat elvetnék, másképp csinál­nék. Később, amikor va­lóban Maugham és Conrad művei alapján kezdtem dolgozni, kiderült, hogy szerzői elképzeléseikből a filmre adaptálás során nem sok eredeti maradt.” — mondta lan Cameron­­nak 1962 nyarán. A szóbanforgó hat film ' Az ember, aki túl sokat tudott, a Harminckilenc lépcső, A titkos ügynök, a Szabotázs, a Fiatal és ár­tatlan és a Hölgy eltűnik Hitchcock 1938 augusztu­sában hét évre szőlő szer­ződést ír alá, mely 1939 áprilisától az Egyesült Ál­lamokhoz köti. Szeptember és április között még van ideje egy filmet forgatni Angliában. Ezúttal — éle­tében először —.kosztümös témát választ, mert, mint Perrynek mondta: „Nem akartam, hogy a történelmi témakör teljesen idegen le­gyen számomra, mire Ame­rikába érkezem.’’ Választá­sa Daphne du Maurier Ja­maica Inn (Jamaica ven­dégfogadó) című regényére Hogyan csinálja, Sir esik, melyet Alma Re vilié, Sidney GiUiat és maga ír filmre. A producer: Erich Pommer és Charles Laugh­­ton — ez utóbbi alakítja az egyik főszerepet is. Laugh­­ton dialógusait J. B. Priest­­ley írja. A történet egy cornwalli városkában ját­szódik a XVIII. század vé­gén, ahol a helyi békebíró egy banditavezér, bandája pedig tisztes polgárok ál­arcában él Szörnyű gaztet­teket követnek el, míg le nem leplez6dnek. Laughton és Maureen O’Hara kiváló alakítást nyújtott a film­ben, melyet Hitchcock nem nagyon szeret „Túl egy­szerű történet, nem is iga­zán nekem való, ezért bor­zasztóan meglepett, hogy a nyomorúságos kritikai fo­gadtatás után igazi nagy közönségsiker lett" — mondta Gerald Pratley­­nek. Perry szerint a film sikere Laughton játékának és Hitchcock nevének kö­szönhető — e két. „sztár” ekkoriban már viszonylag gyengébb müvekhez is be tudja vonzani a nézőket.,. A film bemutatója után a Hitchcock-család készü­lődni kezd a nagy útra. Hetekbe telik, míg felszá­molják angliai „életüket” és elindulhatnak. Hitch­cock negyvenedik életévé­ben van — ez a mérlegké­szítés kora. Magánélete rendezett anyagi gondjai nincsenek, sőt kimondot­tan jómódú, aki Holly­woodban is saját házba, egy Bel Air-i luxusvillába költözik és van egy nya­ralója is, persze, valahol északabbra, távolabb. Csa­ládi élete felhőtlenül bol­dog. Felesége nemcsak há­ziasszony, hanem igazi al­kotótárs, dramaturg, kri­tikus, menedzser. Kislánya, Patrícia tizedik életévében van, Hitchcock tudja: a legjobb amerikai leányis­kola növendéke lesz. ö maga, ha visszanéz — elé­gedett lehet. Angliában ti­zenhét év alatt huszonöt filmet rendezett ebből ti­zenöt hangos. Égy filmjé­nek forgatása félbemaradt; egyszer vállalt produceri szerepet; hat filmben volt asszisztens. A félénk, ta­pasztalatlan — egész életé­ben cockney-angolt beszélő — külvárosi fiúból tapasz­talt érett férfi, kitűnően képzett mesterségét fölé­nyesen tudó rendező lett Jean Douchet-nak mondta: „Az angol malomban őr­lődve lettem mindaz, aim vagyok, a tengerentúl csak a nagyobb lehetőségek ha­tottak rám. Bár később so­kat tanultam Amerikában, mindazt, amit itt csináltam és csinálok — Angliából hoztam magammal” Ez a megjegyzés indokol­ja a kegyes csalást hogy amikor feltesszük a kér­dést: Ki érkezik Ameriká­ba?, ne csak Hitchcock Angliában írott és mon­dott észrevételeiből váló-' gassunk, hanem az 1939 után már amerikai földön írottakból és mondottakból is. Ezekből a gondolattöre­dékekből bizonyos mérté­kig megismerhetjük a ren­dező műhelyvilágát. Kezd­jük néhány aforizmájával. Kompromisszum — a filmkészítés egyik legfonto­sabb tényezője. Mindennel, mindenkivel és önmagunk­kal kell tudni megkötni úgy, hogy azért még bele-' nézhessünk a tükörbe. Akf erre nem képes, jobb, ha nem filmes, hanem, mondA juk könyvelő lesz... Sstárreadszer — nem a filmsztárok a fontosak, ha­nem a filmek. Egy sztár sem jobb, mint a történet, melyben megjelenik. Jó filmben a sztár olyan jó lesz, mint soha azelőtt; ha> viszont rossz, filmben jele­nik rpeg, nem lesz jobb, mintha egy névtelent hasz­nálunk. A színészek gyerekessége — Nem vitás, minden srí* nész gyerekes. Némelyik jó, némelyik rossz, némelyik buta gyerek. Épp e gyere­kesség miatt színész és szí­nésznő sohasem házasod­hat össze. Ha például egy színésznő nyomban eskü­vője után forgatni kezd és az előbb-utóbb bekövetke­ző szerelmi jelenetet egy másikkal játssza, a forga­tás harmadik hetében már úgy megy haza ifjú férjé­hez: „Drágám, válni sze­retnék.” És mindezt miért? Mert a forgatócsoport tag­jaitól egyre azt hallja: „Milyen őszinte volt!”, „Milyen átélt!”, , .Milyen igaz!” — és ezt elhiszi. A színész olyan gyerek, aki érzelmileg sohasem lesz fel­nőtt. Ez a tragédia. Mert ha érzelmileg felnőtt lesz, nem lesz többé színész. Egy partyn.... Valóságábrázolás — az „egy darab igaz élet” típu­sú filmek nem érdekelnek, non is csinálok ilyeneket. Aki ilyet akar látni, néz­zen körül otthonában, az utcán, vagy akárhol, ahol megfordul a mozikon kí­vül. De a csak a képzeletre ZALÁN MAGDA E HETI AJANLATA: The Prime Ministers by William Rónáid Nehogy egyetlen olvasómat egyetlen pillanatra is megtévesszem, rögvest kezdem azzal, hogy e heti javaslatom az, hogy ne nézzék meg az AGO (Art Gallery öf Ontario) nagy csinnadrattával behirdetett kiállítását. Ritkán látni szégyen­telenebb kóklert az 57 éves torontói absztrakt festő William Rónáidnál, aki Kanada 16 mi nisz­­terelnökének portréját (kifejezés tőle. katalógusa I 1. oldalán) több évi munkával (ezt a Globe and Mail-nek adott nyi­latkozatából idézem) el­készítette és a Pierre Trudeau által április 30.-án megnyitott kiállításán ország-világ elé tárta. Ha a portrék — még a 8' X 2/ JOSEPH CL “képek” kifejezést is erős hezitálás után Nagyvilág - K isi i lóg Kabul: Minden idők legérdekesebb disszidálási kísérletét siker koronázta. A történet hősét Restin Becknek hívják, 24 éves, hivatásos nyelvész. Kelet-Németországban élt. Elhatározta, hogy nyugatra szökik, de ez nem éppen veszélytelen vállalkozás. Eredeti utat választott. Beiratkozott az egyetem bölcsészkarára az afgán nyelvi szemináriumba és 3 év alatt tökéletesen megtanulta a nyelvet. Aztán — már diplomás tolmácsként — a keletnémet kormány egyik tagját kisérte Kabulba. Ott felvette a kapcsolatot az ellenállókkal, akiknek afgánul mondta el mi járatban van és kérte, segítsék megszökni. Pakisztánba került, onnan — politikai menekültként — Nyugat-Németországba, ahol egy nagy intézmény alkalmazta. Mint német-afgán fordítót. Dzsedda: Szaudia művelődésügyi miniszter kirohanást intézett a nyugati világ kultúrája ellen, amely újabban tért hódít az országban. Ugyanis a külföldön tanuló szaudiai ösztöndíjasok a hazatérésük után ezen idegen kultúra szálláscsinálóivá válnak. A miniszter azt javasolta, hogy minél kevesebb diáknak adjanak külföldi ösztöndíjat. Aki angolul akar tanulni, az vegyen magának hangszalagra rögzített angol nyelvtan­fo,yamot- Benedek Púi részelném leírni — címé­ül azt adta volna, hogy “The Kings of Egypt”, vagy “My Childhood Memories”, semmi nem változna. Kivéve a hajcihőt, ami minden bizonnyal elmaradt volna. Trudeau nem repült volna ide Ot­tawából, hogy megnyissa a kiállítást, a galéria nem hivott volna meg néhány ezer embert (akiből több mint 1000 el is jött, szem­ben az átlagosan megjelenő néhány tucat újságíróval), a megnyitóról nem tudósított volna a televízió, a rádió és a város valamennyi sajtóorgánuma és a kiállítás anyagát nem vinnék, közköltségen, országos körútra. A “The Kings of Egypt" és a többi éppúgy, belemosódna az absztrakt művek jellegtelen sorába, mint a többi hasonló vállalkozás — joggal. William Rónáid 16, portrénak nevezett nagy­méretű vásznával nem az a baj, hogy nem lehet rajtuk felismerni a megjelenített (kifejezés a festőtől) miniszterelnököket — a mechanikus reprodukció korában valóban nem biztos, hogy a festőművész feladata ugyanaz, mint egy automata fényképezőgépé. A baj az, hogy nem végezte el, amit önmagának feladatául kitűzött: a kanadai államférfiúknak arcvonásaik helyett jelle­mük, pályájuk lényegét szimbólumokba foglalni. Szavaim bizonyításául álljon itt William Rónáid­nak Joe Clarkról készíteti “portréja" és a festő róla szóló néhány magyarázó sora a 20 kemény dollárért vesztegetett katalógusból. “The painting is two panels, eight feet by one foot, mounted on masonite separated by the centre stripe, which is Tory blue, indicating his tenacity, his guts. The two outside panels are pastel colours, colours I imagined in the foothills of the springtime Rockies, bursting with life and new growth. The white lines are like calligraphy and provide a sense of probing for (he establishment of new direc­tions, but they don’t con­nect because of the separation of the blue. The blue is the Tories them­selves, splitting wide open, as they frequently do". Akinek ennyi elriasztás sem elég, az menjen Isten hírével és nézze meg a kiállítást. Június 30-ig marad nyitva a Dundas Street-i Art Gallery föld­szintjén. Folyt, a 2. oldalról Zola vádolt - én tiltakozom az orvosok sok millió em­ber egész életén át összespórolt pénzét rabolják el, s ha valami pénz mégis csak maradna, azt a patikus kasszírozza be. Tiltakozom, hogy az írek azt hiszik, a dicsőség kilencven szá­zaléka az övéké, s a maradék tíz százalék a világé. Tiltakozom, hogy egy barátom képes volt 40 éves zongoráját meg javít­tatni, de nem így tett egy éves házasságával. Tiltakozom, ha a tör­vénytelen gyerek miatt a férfit vádolják és megfeledkeznek arról, hogy a nő is segített egy kicsit. Tiltakozom, mert sok férfi nem tudja, hogy boldog lehet egy csúnya, de okos feleséggel, de aligha egy széppel, aki buta. Tiltakozom, hogy sok szülőnek fogalma sincs arról, hogy hol vannak a gyerekei este 10 után; vagy ha fogalmuk van róla, nem törődnek vele. Tiltakozom, ha az apa tudja, mi jó a fiának, de a fiú ritkán tudja, hogy mi jó az apjának. Tiltakozom a zongorám ellen, melyet évek óta ápolok, tisztítok s évente kétszer . hangoltatok — és mégis, ha néha-néha melléütök, rettenetesen hangzik. Tiltakozom, hogy sok ember azt hiszi, az imádkozás legfontosabb szava az ámen s amit előtte mondott vagy ígért, az nem fontos. S tiltakozom, ha a franciák, a németek, az angolok és az egész világ arra akarják tanítani a zsidókat, amit ők már kétezer éve tudnak. Hogy őszinte legyek, csak “felvágtam”, amikor azt írtam, hogy én mindig tiltakoztam. Ez akkor volt, amikor Palesztinába érkez­tem, három napos tengeri utazás után egy piszkos, illegális hajóval s meg­hallottam, hogy milliók­nak nem volt alkalmuk tiltakozni akkor, ami­kor a lépcsőházban fel­felé jövő katonai csizmák hangját háílották és nem tudták, hogy a nyilas bestiák értük jönnek, vagy a szomszédjaikért. Szégyelltem tiltakozni, amikor hallottam, hogy munkaszolgálatba hajtanak ártatlan embereket, akár­csak barmokat a sza­dista keretlegények és azok, akik csak a “paran­csot teljesítették”. És ekkor az angolok, akik a "mandátum” szépen hangzó, de hazug de­finíciója szerint uralták Palesztinát, bezártak. Ekkor újra kezdtem a tiltakozást és három hét múlva kienged­tek. S folytattam tiltako­zásaimat. Tiltakoztam, hogy a tel avivi pékek másként sütik a zsemlét, mint a budapestiek. Tiltakoztam, hogy miért mondják héberül ha egy férfitől kéred, add ide, ten­­li és miért tni-Ii ha egy nőtől kéred. Tiltakoztam, hogy miért a vasárnap a hét első napja. Tiltakoztam, hogy minden ismerősöm annyira le volt égve, hogy senkitől sem lehetett egy piasztert kölcsönkérni. Most, ennyi év után már jól tudom, nincs sok értelme és ereje tilta­kozásaimnak. De ma már akaratom ellenére is tiltakozom. Csendesen, szavak nélkül, hogy miért kell elmenni, amikor már kezdem megszokni ezt a hibákkal teli életet. Alfred ? építő filmek típusaitól lsei. fordulok. Azokat a drámá­kat szeretem, melyekből az unalmas pillanatok histó­riája kimarad, melyekben a történetek csomópontjai gyors ütemben követik egy­mást. Aki „egy darab igazi életet” akar látni a mozi­ban, az forgasson doku­mentumfilmet. Aki olyan történetet akar látni, amely „elképzelhető, hogy meg­esett, vagy megesik”-típusú filmet eredményez, az for­gasson játékfilmet. Valami­kor a húszas években egy francia rendező nyilatkoza­tát olvastam, mellyel any­­nyira egyetértek, hogy ma­gaménak is vallom: „Né­mely film ag élet egy da­rabja -» az én filmem egy darab kalács.” Rettegés — egész éle­temben két dologtól félek: a klasszikus remekművek megfilmesítéseitől és a — rendőröktől. Filmelmélet (annak min­den formája) — nem a filmeknek és filmeseknek van rá szükségük — a filmelméleteknek van szükségük a filmekre és filmesekre. Forgatókönyv — ami lé­nyegi nincs benne, azt hiá­ba keressük majd a film­ben is. Művészet —■ előre meg­­tervezhetetlen szint. Az ember dolgozik, és vagy eléri munkájával, vagy sem. -Tv-reklám — a legtöbb annyira elborzasztó, hogy remekül illenének filmje­imbe. Walt Disney — mindig nagyon irigyeltem tőle, hogy csak rajzfilmeket ké­szít. így ha nem tetszik neki egyik vagy másik fő­szereplője, egyszerűen — széttépheti. Amerikai televíziózás — a tv-készülék ma olyan, mint a kenyérpirító az amerikai otthonokban. Megnyomsz egy gombot és mindig ugyanaz a dolog ugrik elő belőle. Fiatal filmes — két tra­gédiája van. Egyrészt még előtte vannak az idősebbek — másrészt utána jönnek a fiatalabbak. Filmdramaturg — a pro­ducer mellett a másik fő­isten a filmgyártásban. Filmdrámaturgia — a filmművészet léte vagy nemléte múlik rajta. A filmkritika lehetősége — egyike a leghasznosabb dolgoknak a filmalkotók számára: rengeteg tehet­ségtelen kollégától ment meg minket. Az előítéletekről — a filmkészítésben nem a bőrszín a lényeges, hanem a tehetség. Filmrendezés — igazság­talan tömegjáték, melyben mindenki egy ember, a rendező felelősségére ját­szik ... Vágószoba — a rendezői önbírálat poklának legmé­lyebb bugyra... Forgalmazás — a rende­ző útvesztője: eljuthat az ékszerboltokhoz, de a sze­gényházakhoz is.. Hitchcock tehát szakmai és művészi szempontból minden irányból alaposan felkészülve érkezik Holly­woodba, hogy újabb sike­reket arasson. Az is segíti, hogy egyénisége, személye alkatilag is különösen megfelel az amerikai igé­nyeknek. Hitchcock min­dig is társaság- és jó­konyha kedvelő ember volt, hamarosan ő lesz a hollywoodi partyk és foga­dások egyik központi alak­ja, tréfái, ötletei pedig ál­landó nyilvánosságot biz­tosítanak számára a plety­kalapok különböző rovatai­ban. Közismert, hogy Ver­­tigo című filmje forgatása után, egy partyn, saját fe­jének élethű mását hozva hóna alatt jelent meg az újságírók és vendégei előtt. Közismert, hogy Bel Air-i villájának ebédlőjébe csak úgy juthatnak be vacsora­vendégei, hogy előzőleg egy asztalra kirakva meg­tekintik mindazon eleme­ket, melyekből a vacsorát komponálták. Közismert, hogy e vacsorák után ma­ga áll a mosogató mellé. „Imádok mosogatni — mondta Marilyn Kaytor­­nak (Look, ip63. augusztus 27.) —, tudja, általában konyharajongó vagyok. A konyhaművészet, mint a legtisztább filmművészet, különböző dolgokat illeszt össze azért, hogy érzelme­ket váltson ki. A dolgok, persze, külön-külön is je­lentenek valamit, de együtt sokkal többet, sokkal job­bat jelentenek. Nem is tu­dom, hogy lehet-e jó ren­dező az, aki nem tudja értékelni a konyha művé­szetét?” Fenyves György A konyhában... (Folytaljuk) Egyéni és csoportos utazások Toronto — Budapest — Toronto $ 778.00. Ön választhatja meg az indulás és visszaérkezés időpontját. Nyugdíjasoknak május 31-ig $ 749.00 Budapest — Toronto — Budapest $685.00 június 30-ig Július 01 — szeptember 30 között $ 824.00 TORONTO - TEL AVIV - TORONTO $ 956.00-tól TORONTO-TEL AVIV-BUDAPEST- TORONTO $ 1.186.00-tól IKKA International Agency Travel Service az IKKA főmegbízottja. Rendeléseket TELEX-en naponta továbbítunk Kérje legújabb árjegyzékünket. Útlevél, Vízum, Hotel, Autóbérlés. KÖZJEGYZőSÉG: Hiteles fordítások, Örökösödési ügyek, Hagyatékok, Örökségi pénzátutalások intézése. Legnagyobb magyar, hivatalos utazási iroda. INTERNATIONAL p'J AGENCY TRAVEL SERVICE ' ríj Division of Intragserv Ltd. 519 Bloor Street West, Toronto Ontario Telefon: 537-3131 Tillsonhtirgban: Kr/sebrt es Miklós SO.MI.O liltOADU AY THAVKL Uil.M Y !» lialduin St . Tillsonhurg. Ont. \l(i 2K.L h b Ion: X12-I171 Ilamiltonhan: kon) / (.i:\i it \i. \í;i:\< Y ixr> .Limes Str.. North l’O Box X7I. Hamilton. Ont. I HN .{.NM Telefon: 52K-(>ÍIÍI7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents