Menora Egyenlőség, 1981. október-november (20. évfolyam, 880-881. szám)
1981-11-01 / Melléklet
November 1.1981 D 31 oldal MI felejtsük el, hogy Amerika lakosságának nagyrésze európai eredetű s mint ilyen, inkább megérti, ha Európa volna veszélyben. A harmadik fontos szempont egy új viszályba való beavatkozásnál, illetőleg korlátolt háborúnál, a nagyobb gazdasági és emberáldozat, valamint egy nukleáris háború elkerülése. Mindezek tükrében felvetődik a kérdés, hogy vajon helyes-e a jelenlegi amerikai külpolitika? A Szovjetunió több mint kétszer annyi tankkal rendelkezik, mint a NATO. Az USA e problémát szövetségeseinek neutron bombával való felszerelésével óhajtja megoldani. A német nép, mely még nem heverte ki teljesen a második világháborút, természetesen’fél egy új háborútól, s tiltakozik az új bomba ellen. Oroszország ugyancsak erősen vezet a tengereken áthatoló rakéták számában. Ezt az USA most MX rakétákkal kívánja ellensúlyozni. Felvetődött egy tíz éves laser program terve, melynek sugarai 3000 mérföld távolságból képesek több mint ezer szovjet rakéta megsemmisítésére. 'Nagy kérdés, hogy LESZ HOLNAP? Moszkva, mely eddig is paranoid félelemmel viseltetett minden fegyverkezési növeléssel szemben, nem kényszerül majd újabb, eddig ismeretlen fegyvereket gyártani? A laser hullámok, bár csodákat művelnek, mégsem képesek tökéletesen elzárni Amerikát a szovjet rakétáktól. A másik kérdés, hogy vajon bölcs dologe az egyetlen szilárd közel-keleti kormánnyal rendelkező Izrael ellenségeit oljfan fegyverekkel felszerelni, melyekkel Izraelt megtámadhatják? Ez még akkor is veszélyes lehet egy megelőző háború lehetőségének eliminálására, ha az USA — mint állítja —- teljes ellenőrzése alatt fogja tartani e fegyvereket. Vajon megkockáztatja-e Amerika egy harmadik világháború kitörésének lehetőségét, ha a Szaudi Arábia jelenlegi kormányát külső vagy belső erők eltávolítják? Szadatot 1973-ban főleg hadserege és belső bajai szorították Izrael megtámadására. Vajon Szadat utóda képes lesz-e ellenállni a külső és belső nyomásnak? Persze ne adjuk fel optimizmusunkat. A szovjet vezetők elég józanok ahhoz, hogy elkerüljünk egy nukleáris háborút. Minden veszély ellenére, több mint két évtizeden keresztül volt képes Amerika egy kettéosztott Berlinben farkasszemet nézni az oroszokkal. A Szovjetuniónak most Kína, Afganisztán és Lengyelország nagyobb gondot okoz, mint az olajkutak megtámadása. Van remény egy új fegyverkezési egyezményre, Reaganéknak talán okos a ”si vis pacem para bellum” (ha békét akarsz, úgy készülj háborúra) elgondolása. Szadat utóda eddig minden szavával megerősítette, hogy elődje nyomdokaiban kíván haladni. Európa országait járva megállapíthatjuk, hogy lehetséges. hogy az ország tekintélye Vietnam és az iráni események miatt kissé megingott, de kulturális befolyása növekedett. Bernstein muzsikáját és Mailer írásait jobban ismerik Európában, mint az amerikai kontinensen. Mindig voltak tragédiák az emberiség életében, s az mindenkor talpára állott. Nem kell tehát Churchill jóslatától tartanunk, hogy a negyedik világháborút ásóval és kapával 'fogjuk majd megvivni. FISHER GUSZTÁV ÉS CSALÁDJA Az Örökkévaló áldását kérem a MENÓRÁNAK annak főszerkesztőjére, cikkíróira, szerkesztőségi és nyomdai alkalmazottaira és minden olvasójára Dr.ZÁGON ZOLTÁN főrabbi TORONTO