Menora Egyenlőség, 1981. január-március (20. évfolyam, 838-847. szám)

1981-03-07 / 847. szám

8 oldal MENÓRA * 1981 március 7, ■ 1 '■ • i ÉL-E HEINE UNOKÁJA ? Az alanti írás a budapesti Új Tükörben jelent meg s anél­kül közöljük, hogy a cikk állításainak, vagy akár föltéte­lezéseinek a legkisebb hitelt is adnánk, viszont hallatlanul érdekes és szórakoztató. Erzsébet királyné és Heinrich Heine a német zsidó költő szerelme s az ebből származó gyermek, akinek utódai még ma is élnek Magyarországon (hogy az olasz közmondást idézzük) még akkor is szép, ha nem igaz. Szolnok, TVM-lakótelep. Dr. K. Zoltán nyugállományú ellenőr zavartan nyit ajtót. Mintha ő csöngetett volna be hoz­zám, s nem én az idegen lakásba. Arcán bocsánatkérő, rózsaszín, kissé izzadt mosoly. Egy házigazda, aki a saját látogatójánál alkalmatlanko­dik. Öltözéke is valahogy zavarban van- Élénksárga kardigánt visel, fe­hér inget, ,s fekete nadrágot; fekete nyakkendőt. A meglepetés, az ün­nep és a gyász színeit. — Erre parancsoljon ... ' Az ötvenes években épült bérház földszinti lakásának, utcai szobájá­ba lépünk. A szobában zsúfolt rend van. Egy öreg színésznő lakik itt, egy válófélben levő, pedáns házas­pár, egy gipsz-bazáros vagy egy kis­gyerek? Az ablak előtt kerek zsúr­­asztalka, horgolt térítővel. Fakóra kiporszívózott fotelek. Dupla reka­­mié. A bárfülke ajtaja nyitva, akár egy húsvéti tabernákulum. Benne kivilágított családi képek, nippek. poharak, itókás üvegek. Akár a kegytárgyak. A sarokban üres gyer­mekágy. Lakója rég kiöregedhetett már belőle. Az ágy oldalán kiszí­vott cumi s összerágott csörgő lóg. — Hát ő lenne az — mondja dr. K. Zoltán. — Heinrich Heine, a kölJ tő unokája. Az édesanyám. Nemrég múlt nyolcvankilenc éves. Az egyik fotelban, eddig észrevét­lenül, régi nénike ül. Mintha még sohase gondolt volna arra, hogy ő Heine unokája. Most hallott róla először. Vagy talán nem is hallot­ta? Az idő vasfésűjével megritkított, loknis frufrúja a homlokába ren­dezve. Kis kezei az ölében. Még mindig élénk, nagy mandulaszem­mel néz a fiára. — Bekapcsoljam a reflektorokat? — kérdezi dr. K. Zoltán. — Kivi­lágítsak? Rendezzek egy olyan igazi kivilágítást? Tudniillik amatőr fotós vagyok ... — Nem, köszönöm, nem szüksé­ges. A falakon képek. A műfajok szín­pompás zavarában. Kézimunka-táj­képek, csendélet gobelinek, rubensi női popsik, olajban, műnyomatok, s két fotó is. Virágzó fák, blondelke­­retbe foglalva. Ezeket nyilván a há­zigazda alkotta. — Egy pillanat — mondja most szabadkozva, és eltűnik. Kettesben maradok Heine unoká­jával. — A háború — motyogja. — Az borzasztó. Csak háború ne legyen többé... A riénike, ahogy így nézegetem, mintha valóban hasonlítana Hein­rich Heinéhoz. Legalább egy kicsit. A homloka, a szeme, az orra... Bár Walter van dér Vogelweidéhaz, Ludwig Tieckhez, Eichendorfhoz ta­lán jobban hasonlítana, bármely német költőhöz, akinek arca már fe­ledésbe merült. Dr. K. Zoltán közben levetette a sárga kardigánt, fekete zakót öltött. Hóna alatt fekete bőrmappával tér vissza a szobába. Most úgy fest, mintha a saját temetésén akarná megtartani a gyászbeszédet. — Itt mindent megtalál — mond­ja, és az irattartót leteszi elém az asztalra. — Levelek, dokumentu­mok, fénymásolatok, beadványok. Az egész Heine-ügy. Heine, a költő bizalmas kapcsolata Erzsébet király­néval. A bécsi katedrálisban elte­metett kődárab. Az elrabolt kis­lány ... Mindaz, amiről már beszá­moltam a levelemben ... A házigazda arcáról még nem tűnt el a szabadkozó, lámpalázas, kissé rejtélyes mosoly. Vajon máskor is így mosolyog? Akkor is, amikor egyedül van? Talán álmában is? — Az uramat a szemem láttára lőtték agyon — mondja a néni. — I • A fiam aktahordozó volt a második háborúban, a legmagasabb generá­lisok között... De hát miről is van szó? Néhány hete levelet kaptam dr. K. Zoltántól. Ebben arról számolt be, hogy az édesanyja Heinrich Hei­ne, a költő és Erzsébet királyné uno­kája. így anyai ágon maga is koro­nás származék. Olyan valószínűtlen ez? Mind­nyájan Ádámtól és Évától eredünk, a királyok is kéjjel szaporodtak, mellékutcákban se volt hiány, bárki négy nagyszülőt és nyolc dédszülőt tarthat nyilván, csak már nem em­lékezünk rájuk, múlnak a lassú év­századok, nagy a szóródás minden­felé, nemcsak a pincéreknek, az uralkodóknak is lehet családfájuk, hercegi ivadékok járnak köztünk, grófok írnak regényeket és rúgják a futball-labdát, múltúink homályba vész... Ám dr. K. Zoltán históriája való­ban rendkívüli. Érzelmes, mint egy írógéppel lemásolt Courts-Mahler­­regény. Homályos, mint egy újon­nan feltárt palotapince. És valószí­nűtlen, mint egy rossz krimiíró ál­ma. Kinyitom a fekete dossziét. A szép Erzsébet királyné, úgy­mond, nem szenvedhette a férjét, I. Ferenc Józsefet. Az „őrmester-csá­szár” katonai vaságyon aludt, pok­róccal takaródzott, reggel hatkor kelt, a főtt marhahúst kedvelte, ece­tes tormával, és magyarul csak eny­­nyit tudott; „Minden nagyon szép. Mindennel meg vagyok elégedve ...” Állítólag így dicsérte a síremléke­ket is. Erzsébet Heinéhoz vonzódott, a rebellisekhez, a magyarokhoz. S hogy minél kevesebb időt veszteges­sen el a férjével, aki használat előtt talán szalutált is neki, sokat utaz­gatott külföldre. Főképp Párizsért rajongott. Ahol gyakran fölsurran­hatott imádott poétája, Heine laká­sára is. Kíséret nélkül, persze. Le­függönyözve. Inkognitóban, ö volta „titokzatos asszony”. Heinrich Heine akkor már régóta önkéntes szám­űzetésben élt Utolsó éveit nagybe­tegen, gyöt' hátgerincsorvadással, egy „matra bán” töltve. A mat­racot, fölséges pehelysúlyával, Er­zsébet királyné is szívesen meg­nyomta. A költő „Mauché”-nak ne­vezte kedvesét. — Ezt honnan tudja? — kérde­zem. — Ez történelmi faktum, kérem — mondja dr. K. Zoltán. — Tény­­valóság. A marxista történészek se tagadják. Különben Heine sűrűn le­velezett a nagy marxistával, Marx Károllyal. A szerelmi epizódot pe­dig Zsigray Julianna is megírta, „Erzsébet királyné” című gyönyörű regényében... Erzsébet 1855-ben lánygyermeket szült a császárnak. Vajon ki lehetett a gyermek apja? Senki más, mint Heinrich Heine, a holdokló költő. — ö az édesanyám anyja — mondja dr. K. Zoltán. — Heine leá­nya. A nagyanyám. — Ezt miből meríti? — Nagyanyámat leánykori nevén Heine Eleonóra Máriának hívták. — A „Heine” vezetéknév a német nyelvterületen elég gyakori. Ha nem is annyira, mint nálunk a Nagy vagy a Kovács... — Csakhogy a születési évszám is stimmel. Heine Eleonóra Mária 1926-ban hunyt el, 71 éves korában. Innen visszaszámolva megkapjuk Erzsébet királyné első lánygyerme­kének születési évét. — És ha mégis a császár nemzet­te a kisdedet? Az évben szerte a vi világon több lánygyermek született Dr. K. Zoltán mosolya mindjob­ban átpirul. — Hát a rejtélyes haláleset? Az elhurcolás? Az ékszerek? A királyi gyermek állítólag hároméves korá­ban halt meg. S édesanyám anyja is ekkor került Magyarországra. A királydráma legsötétebb folyo­sózugához értünk. I. Ferenc József, aki holtában is gyűlölte Heinét, sűrű szemöldöksző­re, bajusza, szakálla bozontjából gyanakvó szemmel nézett a felesé­gére. Mögötte ott sziszegett Zsófia főhercegnő, a császár anyja, a kígyó. Neki megbízható hírei lehettek a kis­lány származásáról. Erzsébet ezért jobbnak látta, ha a gyermek halál­hírét költi. Egy markírozott teme­tést is rendezett a kapucinusok templomában., Miközben a „halot­tat” Budics Mátyás császári és kirá­lyi zenész segédletével átcsempész­ték Magyarországra. — ön szerint, kit temettek el? — kérdezem. . — Hát ez az, amit nem tudok — néz rám bonyolultan a házigazda. — Itt mindenesetre egy fehér folt mutatkozik. Ki kellene nyomozni. Talán valami idegen gyermek fek­szik a koporsóban. Vagy esetleg egy kődarab. — Hm. — Mondja, nem ismer valakit, aki a bécsi királysír felbontásában se­gíteni tudna? Ez nagyon meglendí­tené az ügyet. Nincs valami jó kis összeköttetése? — őszintén szólva, több testi-lel­ki jó barátom foglalkozik exhumá­lással. Mellékállásban. De hogy egy királysírt vállalnának-e? — Próbálja rábeszélni őket... A kislány Budics Ádám zenekon­­zervatóriumi igazgató gondozásába került, Aradra. A Pöltemberg utca 2—4 szám alatt laktak. S a király­né busásan gondoskodott a gyermek jövőjéről. Adott vele: 1. Egy főúri kastélyt, Világoson. (A kastély képe mellékelve.) 2. ötmillió aranykoro­nát. (Erről nincs fénykép.) 3. Egy gyémánt nyakéket, amit a királyné szívesen viselt. (Elveszett.) 4. Egy aranyórát, amelynek belső lapján a kislány portréja volt (Ugyancsak el­veszett.) 5. Egy ékszertartót... — Ezt viszont itt láthatja! — mondja megdicsőülve dr. K. Zoltán. A kombináltszekrény vitrinében, üveg alatt, középen, az érdeklődők tekintetétől és fényesre glancolva, ezüst szelence díszeleg. — És hová lett a hatalmas va­gyon? - . « — Budics Ádám minden vagyonát Schmidt Borbála nevű házvezetőnő­jére hagyta. Nagyanyámnak, Ola­­jossy Dezsőmé született Heine Eleo­nóra Máriának és anyáimnak, Ola­­jossy Máriának csak 12 000—'12000 koronát juttatott. Ez a Budics különben egy istentől elrugaszkodott, kegyetlen, ádáz gaz­ember lehetett. Nevelt leánya hiába kérlelte, hogy fedje föl kilétét. Ma­kacsul hallgatott. Heine Eleonóra Mária utóvégre, a házasságkötése előtt, Budicsnét fogta vallatóra. Az asszony azt mondta: jöjjön el más­nap reggel, akkor mindenről beszá­mol ... De Budicsné reggelre halott volt. Dr. K. Zoltán mosolyán ideges ráncok keletkeznek. — Nagyanyám, Budics szerint ön­gyilkos lett. De ez hazugság. Tudom, hogy ő ölte meg! Morfiummal. Nem akarta, hogy a titok nyilvánosságra kerüljön. Morfiumot cseppentett az italába. Ezt doktor Avarffy, a házi­orvos is megállapította ... — Csak a háború — motyogja Heine unokája. — Csak háború ne legyen többé ... A házigazda egy tálca szendvicset emel be az írásos dokumentumok, a megbízhatatlan emlékek és a kép­zelet rémdrámájába. Borral kínál. Pezsgősüveget is bont. Most mintha kissé nyugodtabb lenne a mosolya. Végül elmondja, hogy három és fél diplomával rendelkezik, a felsza­badulás után magas tisztségeket vi­selt. beválasztották a Magyar Tör­ténelmi Bizottságba is, személyesen ismerte Túróczi Trosztler Józsefet, majd hivatali afférjai támadtak, le­küldték Szolnok városába, de beteg­sége miatt negyvennyolc éves korá­ban nyugdíjba került, ami nem nagy büntetés, mert legalább jut ideje mindenre, szenvedélyesen fo­tózik, Közép-Európa legkapósabb modelljéről is készített aktképeket, hétszáz forintot fizetett egy óráért, ezenkívül kisfilmeket gyárt, saját forgatókönyve alapján, civilekkel, és már belefloezdetit egy történelmi re­génybe, a legfontosabb azonban Heine és Erzsébet királyné históriá­ja, ez a titokzatos családi ügy, amely hovatovább közüggyé is válhat, en­nek akar a végére járni, addig nem nyugszik, kerül, amibe kerül, mert a nagy kaland óta már százhuszon­öt év telt el, s még mindig nem tud­ják Magyarországon, hogy Heine unokája itt él, Szolnokon ... — Miben lehetek a segítségére? — kérdem távozóban. — Egyelőre csak arra kérem, hogy írja meg ezt a látogatását... És szóljon a barátainak... Az exhu­málás!... Ugy-e, nem felejti el?... Az exhumálást semmiképp se felejt­se el... Ami dr. K. Zoltán történetéből hitelesnek mondható, a mellékelt ábrák mutatják. Galsai Pongrác Heine Eleonóra Mária, menyasszonyi ruhában cPaw-Qou.'wet MAGYAR RESTAURANT Q Minden szombaton hagymás sült libamáj és sólet Magyar ételkülönlegességek palacsinta, gesztenyepüré Egyszer próbálja meg — mindig odamegy 795, rue Bathurst (a Bloor St alatt a II üzlet) Téléphone: 532-8631_____________ □ □ F R F CUSTOM FURNITURE LTD. 11 Glen Cameron Rd., Unit 3 Thornhill, Ontario L3T 4N3 Telefon: 881-8243 Értesítem Toronto és környéke magyarságát, hogy bútorasz­talos üzemem megnyitottam. 25 éve a szakmában újpesti (budapesti) okleveles asztalosmester. Saját tervezésű leány és fiú szobabútorok (13 darab álló) könyvszekrények állandóan raktárról kaphatók, jutányos gyári áron. Tervezek, kivitelezek lakberendezői szaktudással. Mindenfajta lakásbútorok, üzlet­­berendezések, irodabútorok, kiállítási termek, restaurantok. Magyaros szobák tájegységek szerint. *égen tervezett elképzeléseit megvalósitom, ha meglátogatja üzememet. __________ • • Volt mar On a LEGYEN A VENDÉGÜNK ASZTALFOGLALÁS; 597-0801 számon 410 Bloor St.W. 921-8644 Meat Markét Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és cse­mege üzlete. Ha jó, Ízletes magyar készítésű felvágottakat és frisssnvégott húsokat szeretne fogyasztani, kéréssé fel üzletünket. Szeretettel várjuk: a Baiega család Parkolás az Üzlet mögött Kanqda területé'* C.O.D. szállítunk R & D AUTÓ iCÖLUSÍÖN LIMITED Mindenfajta kocsik általános ja vitása Karosszéria rhunkák — legmodernebb festés-berendezés! 'Műhelyünkben minden munka garanciával készül! tulajdonos: KIRÁLY FERENC 1122 Roselawn A verme (Nyugatra a Dufferintöl) Telefon: 782-1418 ÉRTESÍTÉS: a GOLDEN WHEEL RESTAURANT and TAVERN, átköltözött a Spadina-ról a Weston Roadra. 1644 WESTON RDjJane-Lawrence között) ( Tel: 245 - 3678 * Mindennapi special: gulyás leves * bécsi szelet sütemény-kávé $3.95 Hétfőn zárva Szeretettel várjuk kedves vendégeinket SAJBEN CSALÁD [STOP GETSETW DRIVING SCHOOL V TEL: 635-11(12 este 661-0364 WEISSBERGER TIBOR 10 év Kanada-i és 10 év Izráel-i gyakorlattal ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, ANGOLUL, MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN. Munkahelyén vagy a lakásán kezdünk és hazaszállítjuk A süteményeken kívül megtalálja a legfinomabb európai felvágottakat, sajtokat­­a világ minden tájáról! Ha nincs kedve főzni finpm, magyaros, meleg „Take out Service” Tulajdonosok: Nagy László és Szécsi Kató oy&L^Pcitióóerie&, M v iu o n iiA delicatessen EURÓPAI csemege áruk, csokoládé, babkávé, magyaros hentesáru, sütemények. * GLOBUS konzerv * Magyaros izu, hideg és melég büfé-ételek; * Elvitelre vagy hely­...............................beni fogyasztásra................ Magyaros kerámiák ** Kézimunkák ** Folyóiratok ** Új­ságok. Barátságos légkörben várjuk kedves Vevőinket 532 Eglinton A.W. |T:488-5092 Deutsch házaspár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents