Menora Egyenlőség, 1980. július-december (19. évfolyam, 814-837. szám)

1980-08-23 / 820. szám

5. oi&Äi ^Salvador — ^ polgári-katonai juntának az az* * * ígérete, hogy az dkövetkezó ősszel szabad választásokat tar­tanak El Salvadordban, nem szelídítette meg a baloldaliakat A baloldali csoportok által ter­vezett sztrájkok „nyitányának” már eddig is 59 halottja van A legutolsó 9 hullát a rendőr­ség egy főváros melletti útszéli árokban találta meg. Kairó —*■ Anwar Szádat levelet intézett Menachem Beginhez, a levél szövegét az egyiptomi sajtó a közelmúltban hozta nyilvános­ságra, az elnök jóváhagyásával. Levelében Szádát kijelenti: „Gyakorlatilag lehetetlen újra­kezdeni Egyiptom és Izráel között a palesztin kérdésre vonatkozó megbeszéléséket. Szádát levele a következő szavakkal fejeződik be: Éppen ezért, annakidején történt jeruzsálemi utam és a Camp David-i béketárgyalások szellemében, arra kérem önt, hogy megfelelő akcióval távolítsa el a két ország közötti béke akúéályát<mQizádát nem részletezi, hogy mit fari Begin részéről „megfelelő akciónak”.) Jeruzsálem — Yitzhak Zamir, igazságügy­­miniszter elrendelte, hogy a rendőrség indítson vizsgálatot Dávid Halew. amerikai újság­író, a „Washington Star” és a „Time” munkatársa ellen, mert Halewy egyik tudósításában — a kormány engedélye nélkül — közölte az izraeli kémelhárító szolgálat főnökének a nevét Ezt izraeli állami törvény tiltja és ha bűnösnek találják, Halewy maximális büntetése 15 esz­tendei börtön lehet. Ebben az esetben ő lenne az első külföldi újságíró, akit ennek az izraeli állami törvénynek az értei­mében elítéltek. Egy esetleges nyomozásnak azonban nem sok gyakorlati értelme lesz, mivel Halevy jelenleg az Egyesült Államokban .tartózkodik, fizetésnélküli szabádságpn Teherán — A Böjti hónap, a Ramadan, megszűnte alkalmából, Ayatollah Khomeini beszédet intézett a mohamedán országok nagyköveteihez. Beszédében Khomeini azt állította, hogy „számos mohamedán ország az imperializmus ügynöke és az iráni, ,,tiszta izlám forra­dalmat" importálni kell ezekbe az országokba. ” (Khomeini, beszédében kétségtelenül Egyip­tomra és Szaudi Arábiára utalt, mert ez a két ország dip­lomáciai kapcsolatokat tart fenn Amerikával és azonkívül Irakra, Szíriára és Dél- Yemenre, mivel ezeknek az országoknak a Szovjetunió a fegyverszállítója.) Kansas City, Mo. — Tonya Tumbull arra kérte a federális bíróságot hogy változ­tassa meg autója rendszámát amely a következő: CPG-666. A húszéves lány előzőleg a rendőrséget kérte a rendszám megváltoztatására, a rendőrség azonban ezt visszautasította, mert nem lát elegendő okot a kérés teljesítésére. Tonya érvelése: A Biblia szerint az ítélet Napján az Anti-Kri$ztus vagyis a Sátán, szemöldökén a „666” számot fogja viselni és vallásos meggyőződésével ellenkezik, hogy ez a szám szerepeden autója rendszám­­«tábláján. New York — A Metropolitan Operaházban nemrégiben vendégszerepeit a Pekingi Operaház együttese és ez alkalommal a new yorki rendőrség különleges biztonsági intézkedéseket léptetett életbe, tekintettel arra, hogy néhány héttel azelőtt a modern ,,Operaház Fantomja” egy előadás szünetében vala­miképpen elrabolt egy kanadai származású hegedűsnőt, ledobta a hatodik emeleti zsinór­padlásról és a nő halálra zúzta magát. Mao Tse-tung Peking — A Kommunista Párt Központi Bizottsága úgy határozott, meg­szünteti a néhái Mao Tse-tung istenitését és ennek megfelelően plrendelte, hogy a gyárakból és ja hivatalokból el kell távolítani a'Mao-fényképeket. A Központi Bizottság döntésének egyik paragrafusa: Túlságosan sok Mao-fénykép, Mao-idézet és Mao-költemény vein forgalom­ban és ennek véget kell vetni, mert ez az imádat megalázó a kínai polgárok számára. Mao nemcsak hogy nem volt isten, de olyan ember volt, aki számos tévedést követett el. — A Kínai Kommunista Párt elnöke, Hua Guofeng, aki gyakorlatilag Mao utóda, a Központi Bizottság közleménye előtti napon kijelen­tette a külföldi újságírók előtt egy sajtóértekezleten: Ma már kétségtelen, hogy az úgynevezett Kulturális Forradalom idején történt zűrzavarért és erőszakosságokért Mao volt felelős. (A kijelentés különös érdekessége az, hogy Hua Guofong Mao egyik kegyeltje és pártfogoltja volt.) Varsó — A városi autóbusz és villamos­vezetők sztrájkba léptek. A kormány valamivel felemelte fizetésüket és megígérte, hogy gondoskodni fog a varsói dolgozók „a jelenleginél kielé­gítőbb” élelmiszerellátásáról. (A kormány és a Párt még nyilván­valóan emlékezik a varsói dolgozók 1970-es, 1976-os láza­dására, amely nemcsak vérál­dozatokat követelt, de a kormány átalakítását is szüksé­gessé tette. A modern törté­nelem utolsó éveiben a lengyel dolgozók azok, akik a kom­munista kormány és a Párt ellen sztrájkolni mertek.) Belfast — A törvényenkivülinek nyilvá­nított Iris Republican Army egyik itteni gyűlése után kormányellenes lázadás tört ki. A lázadók a kormánynak az ellen a rendelkezése ellen tün­tettek, amelynek értelmében 'bárki letartóztatható és fogva­­tartható, bírósági tárgyalás és ítélet nélkül. Ezt a rendelkezést kilenc évvel ezelőtt léptették életbe. A tüntetők kövekkel és gazolin-bombákkal támadtak a rendőrökre. A tüntetést végülis az angol katonák szüntették meg, akik plasztikból készült golyókat lőttek a tüntető tömegre. Négy személy meghalt, huszonhaton megsebesültek, 56 tüntetőt letartóztattak. Washington, D.C. — Edmund Muskie, külügy­miniszter mondta a ripor­tereknek: Meglepetésként ért az a körülmény, hogy az Elnök megváltoztatta az Egyesült Államok nukleáris stratégiáját és egy esetleges nukleáris háború esetén nem a szovjet városok, hanem a szovjet katonai berendezések lennének Amerika elsőrendű nukleáris célpontjai. Musie azt állította az újságírók előtt, hogy erről csupán a „New York Times” tudósításából értesült A Fehér Ház sajtóosztálya szerint viszont erről hetekkel ezelőtt Harold Brown, honvédelmi miniszter, értesítette Muskiet. Miami, Fia. — A közelmúlttan egyetlen hét alatt négy repu lógéprablás történt. Az egyik repülő­­géprabló egy kubai menekült férfi volt akinek nem tetszik Amerika és vissza akart menni Kubába. Amikor az elrablott repülőgépen Havanába érkezett, a rendőrség letartóztatta. La Paz, Bolívia — A katolikus püspökök szerint a júliusi államcsíny során legalább kétezer személyt — köztük papokat és apácákat is — tartóztatott le a katonai kormány. A püspökök egy olyan irodát állítottak fel, amelynek célja az, hogy a letartóz­tatottakat kiszabadítsa. A katonai kormány szóvivője viszont egy sajtóértekezleten kijelentette az újságírók előtt: A kormány „minden ellenállót” szigorúan megbüntet és ez alól a katolikus püspökök sem fognak kivételt jelenteni. Pope John Paul Vatikán Város — A Vatikán különbizottságot nevezett ki azzal a céllal, hogy ez a bizottság tárgyaljon a vatikáni világi dolgozókat kép­viselő szervezettel, amely hosszú ideje fizetésemelést és egyéb mellékjuttatásokat követel. A vatikáni pápai bizottságnak 5 tagja van, négy kardinális és egy nem-papi személy. A vatikáni világi dolgozók szer­vezete szokatlanul éleshangú memorandumot intézett a pápához. A memorandum ezekkel a szavakkal fejeződik be: Ön annyit utazik, mint még egyetlen pápa sem. Nem gon­dolja, hogy két utazás közben, materiálison vissza kellene jön­nie a Földre és tudomásul kellene vennie, hogy nemcsak Menny, de Föld is van? — Aláírás: A Vadkárt, alkal­mazottai. Washington D.C. — A szenátus különbizottsága tovább folytatja vizsgálatát a „Billygate” ügyben és a bizott­ság egyik tagja, Róbert Dole, kansasi republikánus szenátor azt javasolta: A bizottság vegye szemügyre a Carter-család minden egyes tagjának maga­tartását. Mr. Dole azt állítja, hogy Jimmy Carter húga, Ruth Cár tér Stapleton, Amerika leg­ismertebb női evangélistája, az elmúlt januárban közelkeleti körútra utazott New Delhi — . Egy mohamedán vallási ünnep­ségre valamiképpen betévedt egy disznó. A mohamedánok le akarták bunkózni a „szem­telen" disznót, a hinduk meg akarták védeni. A moha­medánok és a hinduk között véres közelharcra került sor, 27 személy meghalt, körülbelül kétszázan megsebesültek. Az in­diai újságok így nevezik a nem mindennapi küzdelmet: „disznólázadás”. Austin, Tex. — „Allén”, a huszadikézázad leg­­gyilkosabb hurrikánja, ma már halott. Nemrégiben azonban Haiti kormánya közölte: Újabb 140 hullát fedeztek fel, a hurri­kánnak tehát egyedül Haitiban 220 halálos áldozata van folytatás az 1. oldalról hozhatók. Például az, hogy az amerikai politikaT'áZ'-elJíwetett baklövések ellenére is azelíhúR évtizedek során nagyonis felelős volt, mig a Szovjetunió éppen az amerikai elszántság híján nagyonis felelőtlen. Persze a kérdést visszájára is lehet fordítani: vajon nem válik-e az amerikai politika is felelőtlenné, ha abszolút fölényben érzi magát? Politikában ugyan lehet előrejelzéseket adni bizonyos tünetek alapján, de ilyen döntő horderejű kérdésben senki sem tud határozott álláspontot elfog­lalni. Tehát fogadjuk el azt, hogy mindkét párt programm­­jában vannak megfontolandó igazságok és gyengeségek egyaránt és végső soron megint csak a demokrácia diadalmas erősségéhez és gyengeségéhez jutunk vissza: ahhoz, hogy min­denki saját érzése és saját er­kölcsi kódexe szerint adja majd le szavazatát november első keddjén. De vajon helyreállt-e ezzel a kongresszussal a Demokrata Párt egysége? Aligha. Mert azért van valami nyugtalanító abban, hogy az elnök úgy indul a választási harcba, hogy saját meggyőződése ellenére bizonyos fokig köti ót egy elfogadott pártprogramm. Például Carter elnök múlt év decemberében rájött arra (és ki is nyilvá­nította), hogy Brezsnyev nem mindig mond igazat és nem tart­ja be a megállapodásokat Most viszont a kongresszus döntése alapján mégis sürgősen törvénybe akaiják iktatni a Salt II egyezményt, amit Carter maga is ma már bizalmatlanul néz. De, ha egyszer Kennedy támogatásának ez az ára! És mennyit ér ez a Kennedy támo­gatás? A massachussetsi szenátor a konvenció utolsó napján ugyan felment az emel­vényre és ünnepélyes kéz­fogással megpecsételte a párt­egység helyreállását de azért a támogatás meglehetősen lan­gyosnak tűnt Ne legyünk túl­ságosan meglepve azon, hogy a politika, amely az államvezetés tudománya, mindig és min­denkor a világban különhp^ vezetők egyéni céljait is‘'szol­gálta. Teddy továbbra is elnök akar lenni, ha nem 1980-ban, úgy 1984-ben vagy akár 1988- ban, amikor még mindig hat­vanadik éve alatt lesz. A kérdés tehát hogy mit tart ó céljai érdekében fontosnak. Azt-e, hogy pártja ebben az évben vereséget szenvedjen és így automatikusan ő váljon a párt vezetőjévé, vagy azt, hogy újabb 4 carteri év után, mint a korábbi pártegység megőrzőjét emeljék majd vállukra a demokrata küldöttek és így in­dulhasson újabb harcba. Hiszen négy év múlva Cartert semmi­képpen sem lehet megválasz­tani, mindenképp új elnökjelölt után kell nézni. Négy év rettenetesen hosszú idő. Számtalan új jelölt és ön-Teherán — Irán új miniszterelnöke Mohammed Ali Rajaié, közép­iskolai tanár lett, kinevezéséhez a Majlis (az iráni parlament) egyhangúlag hozzájárult. Az új miniszterelnök kijelentette: határozottan ellenzi az 52 amerikai túsz szabadon bocsá­tását, mindegyiküknek mohamedán vallási bíróság elé kell kerülnie, kémkedéssel vádoltam Irán elnöke ezzel nem ért egyet, mindez azonban alapjában véve jelentéktelen: az elnöki és a miniszterelnöki pozíció is pusztán dekoratív Iránban, az igazi hatalmat Ayatollah Khomeini tartja a kezében és az ő döntésétől függ, hogy mi történik az amerikai túszokkal. London — Az angol honvédelmi minisz­térium legújabb statisztikai adatai szerint a szoVjél hadi­­tengerészet messze felülmúlja az amerikai haditengerészetet, lék jelölt bukkanhat fel, de ha a mai helyzetet nézzük, nem lát­szik más kiemelkedő figura a Demokrata Pártban, mint Teddy. Hiszen a jelenlegi alel­­nökről, Walter Mondale-ről, — akiből egy idei demokrata győ­zelem esetén automatikusan válhatna elnökjelölt — éppen ezekben a napokban derült k£ hogy nagyon gyenge figura. Bizony az ő szereplése volt a kongresszus mélypontja és erről érdemes egy pár sort külön írni. Walter Fritz Mondale közép­iskolai tanár, s a kongresszuson is tanár módján viselkedett. De nem jó, hanem rossz tanárként, aki biflázásra kényszeríti a gyerekeket. Beszédének föl­építése kísértetiesen emlékez­­tetettt az egykori kiváló buda­pesti dizőz, Türk Berta stílusára, aki kézmozdulattal a harmadik, negyedik strófa után már beinti a közönséget, hogy azok éne­keljék a refrént. Kupléénekesnél az ilyesmi megbocsájtható, poli­tikusnál nem. Legalábbis e sorok írója rossznéven veszi,, ha annyira alábecsülik intelli­genciáját, hogy 10- 1-2-lszeri ismételgetéstől máf^ valami meggyőződésévé válik. Ha egy pártkongresszussal tizenötször ismételtetik el, hogy az ellenfél elnökjelöltje ostoba, de ehhez nem sorakoztatnak fel érveket, attól ez az ostobaság még nem válik bebizonyosítottá. Mert hiába mondja a közönség, hogy „elnézem hajnalig, folik vagy nem folik, de nem folik”, azért ez mégsem válik bizonyossággá, mert hátha egy csöjavitás után mégis „folik”. Ennél már sokkal intelli­gensebben viselkedett Carter, aki legalább érvekkel próbálta London — Az ,,Exit" nevű társadalmi szervezet könyvet akar kiadni arról, hogy miképpen köves­senek el öngyilkosságokat á^ok, akik gyógyíthatatlan betegek^ Az igazságügyminisztérium azonban megtiltotta a könyv megjelenését és arra hivat­kozott, hogy egy még mindig érvényben lévő angol törvény értelmében a könyv írói és kiadói ellen eljárás indítható és az ,,öngyilkosság népszerű­sítéséért” öt évi börtön­­büntetésre ítélhetők. Larry Hill, az „Exit" elnöke kijelentette egy sajtóértekezleten: Könyvünk nem fog megjelenni. Őszintén sajnálom, hogy egy civilizált társadalomban nem tesszük lehetővé a halált azok számára, akik meg akarnak halni, de én magam 63 éves vagyok és mielőtt meghalok, nem akarok börtönbe kerülni. számban és hatékonyságban egyaránt alátámasztani azt a véleményét hogy a Republikánus Párt elnökjelöltje Ronald Reagan csipkerózsika álomvilágában él. Ez már mindenesetre olyan érv volt amire lehet figyelni és majd egy későbbi televíziós pár­harcban dől el, hogy tud-e ez ellen a támadás ellen Reagan megfelelően védekezni vagy sem. Az idei választás is ezen fog eldőlni. E pillanatban ugyanis az amerikai nép jelentős több­sége — velünk együtt — arról van meggyőződve, hogy Carter rossz elnök. Csak akkor győz­het, ha az derül ki, hogy Reagan esetleg még rosszabb lesz vagy pláne életveszélyes. Négy évvel ezelőtt az elnök­jelöltek televíziós vitája halálos unalomba fulladt Azt, hogy eb- Ben az évben ki fog győzni, ma még korai lenne határozottan állítani, de abban biztosak lehetünk, hogy egy televíziós vita (ha ugyan erre egyáltalán sor kerül) rendkívül érdekes, sőt izgalmas lesz. * A választási kampány érdekességeihez tartozik az is, hogy Amerika legismertebb és legfigyelemreméltóbb politikai botrány kolumnistája, Jack An­derson érdekes leleplezést közölt. Eszerint az amerikai flotta október közepén inváziót tervez Irán ellen. Ha ugyanis a választás napján A.merika éppen háborúban áll, úgy a korábbi elnök megválasztása biztosra vehető. A Fehér Ház, a külügyminisztérium, a hadügy­minisztérium egyaránt hevesen cáfolja Anderson értesülését és New York — Az Animal Rights Citizens’ Committee”, a demokrata kon­vencióval egyidejűleg megválasztotta saját elnök­jelöltjét, a 42 éves Betty Boop személyében, Betty tői azonban a reflektorfényt, sajnálatos módon, elvonta a Carter- Kennedy párharc. (Amerikának tehát Bettyn kívül még négy elnökjelöltje van: Az Alkohol Ellenes Ligának, a Kommunista Pártnak, a Republikánus Párt­nak és a Demokrata Pártnak van elnökjelöltje. Ms. Boop programmja: Meg kell szüntetni Amerikában az állatok élve boncolását. (Nincs bizonyíték arra, hogy az Egyesült Álla­mokban ilyesmi történik, mivel ezt egyébként is federális törvény tiltja.) Mit kell tenni, ha egy nőt az utcán megtámadnak? Betty válasza: Rá kell moso­lyogni a támadóra és ha idegen akcentussal beszél, nem szabad kigúnyolni. mi magunk sem hisszük, hogy erre sor kerül. Lehet, hogy a Pentagonban van egy ilyen terv is kidolgozva. Miért ne lenne? A hadügyminisztériumnak az^a feladata, hogy minden elkép­zelhető, sót, elképzelhetetlen szituációra fel legyep készülve. De aligha fogják ezt alkalmazni. Az 52 túsz kiszabadításáról ma már szó sem lehet, sőt biztos, hogy ezeket a támadás első napján kivégzik. Egy Irán elleni támadás lélektani momentuma már elmúlt Sőt még az sem biztos, hogy az amerikai nép 1980 októberében elfogadná azt az érvelést, hogy veszélyes katonai beavatkozással kell helyrehozni azt amit ugyanez az adminisztráció rontott el, és ami ellen katonai módszereket az elmúlt hónapok során köny­­nyebb körülmények között sem alkalmazott. Továbbá hivat­kozhatnak Carterék arra, hogy Reagan azért veszélyes, mert túl könnyedén robbantana ki egy háborút, akkor, amikor ezt a háborút ők maguk indítják el? Jack Anderson tehát ezúttal mindenképperT'túllőtt a célon. Katonai titkot ugyan nem adott ki, hiszen egy Beavatkozási lehetőség eddig sem vbtí titok ugyan, de ezt határidőhöz szabni és kész tervekről beszélni, többet ártott, mint használt Itt azonban most nem Jack Andersonról van szó, hanem arról, hogy Rónáid Reagan vagy Jimmy Carter kerül-e az Egyesült Államok élére. Tíz hét van még hátra, amelynek során az Egyesült Államok egyik leg­izgalmasabb és legsorsdöntóbb választási harcának leszünk majd tanúi. JLYVV HETEI EGY LANGYOS KÉZFOGÁS NEW YORKBAN

Next

/
Thumbnails
Contents