Menora Egyenlőség, 1980. július-december (19. évfolyam, 814-837. szám)
1980-07-26 / 817. szám
MENÓRA * 1980 július 26 a. oldal ckstein Sándor“}? e ll e n á ll tu n k ■Történetek a szlovákiai zsidó mentö-munkábóli Engem kértek meg, hogy mivel vannak kapcsolataim a külüggyel, próbáljak összeköttetésbe lépni: velük. Megpróbáltam. Csendőr kísérettel utaztam Pozsonyba s bejutottam a külügyminisztériumba. Itt Knvöfeen fogadtak, de nem ellenségesen. Meghallgattak és. megígértek, hogy valamit tesznek érdekünkben. felhasználtam ezt az utat arra is, hogy Koch tanár révén érintkezésbe lépjek Grösslinéval, a svájci főkonzol ^feleségével, aki intenziven foglalkozott az üldözötték ^megmentésén. Jaksi tanár rendelőjében találkozlirrik. Arra kértem, hogy próbáljon a férje közbejámi a írói ügyünkben. ígéretet kaptam, hogy beszél a férjévei^és másnap választ hoz tőle. "Másnap ismét találkoztunk. Rossz hírem volt a főkonzulné számára. Mariankát az előző nap kiürítették. Engem egy félórával a tegnapi találkozó után a Gestapo útközben letartóztatott. Brunner, a hírhedt hóhér, három géppuskás SS legénnyel éppen Mariankára tartottak- Összetereltette az embereket, köztük engem meg a feleségemet is. Stupavára kisértek gyalogosan, majd egy ránk várakozó katonai vonatba parancsoltak. Én még a felszállásnál, feleségem határozott követelésére, lemaradtam, hason csúszva egy közeli bokoi mögé bújtam. Már esteledett, úgyhogy nem vettek észre. A vonat elindult és két három percre ezután átvetettem magam az állomás palánkján és majdnem az ott posztoló két csendőr karjaiba ugrottam. — „Mentsetek meg!” mondtam nekik, de ők rázták a fejüket. — Nem lehet, még itt cirkál egy-két „SS”. Azt tanácsolták, hogy rohan-' jak a közeli erdőbe. Az erdőn keresztül akartam Károlyfalura jutni, onnan meg Pozsonyba. Már éjszakára járt, amikor zörgettem egy paraszt ablakán, akit arra kértem ,hogy fogjon be a kocsijába és jó pénzért vigyen Pozsonyba. Erre nem vállalkozott, de felvilágosított, hogy eltévesztettem az utal. Ha Pozsonyba akarok jutni ,akkor vissza kell fordulnom az erdőre. Újra nekivágtam az erdőnek. Pár száz lépést mehettem, mikor a sötétből rámvilágított zseblámpával két csendőr és igazolásra szólítottak. Egy szlovák névre szóló hamis igazolványt mutattam fel- — „Csak nem vagy partizán?” — kérdezték. Erre én jobbnak láttam, ha megvallom az igazat, hogy ki vagyok és miért kerültem ide. Pénzt Ígértem nekik csak hagyjanak futni, de nagyobb nyomaték kedvéért arra is figyelmeztettem őket, hogy nemsokára itt a felszabadulás és ha kiszolgáltatnak a németeknek, ebből nagy bajuk lehet. Rövid tanácskozás Után beleegyeztek, hogy békén hagynak. Viszont nekem meg kellett Ígérnem, ha esetleg elfog a német járőr, ném árulom el, hogy találkoztam velük. Azt is tanácsolták, hogy most ne menjek tovább, várjak reggelig, mert éjszakai kijárási tilalom van. ők elmentek én meg holt fáradtan ledőltem a földre. Többször felriadtam álmomból, mert a gondolat, hogy feleségem a németek kezében van, nem hagyott el egy percre sem. Reggel arra ébredtem, hogy valaki rázza a vállam. Az egyik csendőr állt előttem. Meg voltam rémülve. Tehát mégis le akar fogni? De még mielőtt szóltam volna, megnyugtatott, hogy ne féljek tőle. Egy kis elemózsiát hozott és útba akar igazítani, hogyan juthatok a stupavai állomásra, ahonnan Pozsonyba utazhatok. Most már hálásan néztem rá, bemondtam a valódi nevemet és azt is, hogy kihez megyek. Ennyi minden történt velem 24 óra alatt Pozsonytól Pozsonyig- Amikor mindezt elmondtam a főkonzulnének, azt kérdezte tőlem; és most hová megy innen? — Nem tudom válaszoliam — semmi lehetőségem sincs rá. hogy valahol megbújhassak. — Dehogy nincsen — nyugtatott meg ez a nemeslelkű asszony és egy kulcsot vett ki retiküljéből. — ,ltt van a lakásom kulcsa, ott fog elrejtőzni.” Meghatottan köszöntem meg ezt a nemes gesztust. A fokonzulné most arra kérte Koch professzort, hogy kerítsen egy taxit és szállítson engem a lakásába. Ebben a pillanatban kopogtattak az ajtón és belépett Fleischrnann Gizi. Meglepetten néztünk egymásra. Erre a találkozásra igazán nein számítottunk. Viszont a főkonzulné és a tanár tudtak érkezéséről. Fleischman Gizinek elmondtam, hogy mi történt. Ö megrendülve hallgatta Marianka felszámolásának hírét. Beleszólt a főkonzulné: Csak azért kérettem ide asszonyom, hogy rábeszéljem, ne vigye többé vásárra a bőrét. Ne menjen vissza többé a munkahelyére, bújjon el. Hiszen bizonyára gondoskodott maga számára is bunkerről? A válasz mindnyájunkat meglepett: Sajnos nincs hol elbújnom. — „Akkor egyre kérem — folytatta a fokonzulné —, találjon egy helyet, ahol két-három napra elbújhat, aztán magamhoz veszem.” Engem Koch tanár vitt taxin Grössliék lakásához. Becsengettem, (noha volt nálam kulcs) szobalány nyitott ajtót. Kissé zavarban voltam. Közöltem vele, hogy a ház asszonyának engedélyével vagyok itt. A szobalány bólintott, tudta miről van szó. „Jöjjön megmutatom a szobáját” — modotta. Felmentünk az első emeletre. Kinyitotta előttem az ajtót. Nem volt üres a szoba — immár hat üldözött zsidó ült csöndesen a székeken. Ismertem őket, itt volt Dr. Löwy röntgenológus a kisfiával és feleségével, Lamm Herbert és családja. A szobalány távozása után megkérdeztem, hogy vajon nem rejt-e veszélyt az, hogy a szobalány tudja titkunkat. Mosolyogtak. — „ő is zsidó” — világosítottak fel- „Irénnek hívják és árja papírokkal próbált megmenekülni.” Ez megnyugtatott. Kérdéseikre elmondottam, hogy sajnos a mariankai tábort is „kiürítették” és a zsidókat elszállították. Lammné és Löwyné is azonnal sírásra faakdtak. Több rokonuk volt ott — sajnos az én feleségem is — vallottam be őszintén. Részvét követte szavaimat. Persze kíváncsiak voltak szökésem körülményeire és így kénytelen voltam elmondani kalandos megmenekülésem részleteit. Később elmeséltem nekik, hogy kikkel találkoztam a mariankai táborban, Dr. Forbáttal, Unstorfer rabbival és másokkal, valószínűleg mindegyiküket elszállították. Igv aztán nem nagvon tudtunk örülni kivételezett helyzetünknek. A mieinkre gondoltunk és arra, hogy mi lesz holnap. Pedig a konzulék mindennel elláttak. A szakácsnő hozta be nekünk az ételt. Kiderült, hogy ő is bujkáló zsidó. Este, lefekvéskor a fenti szoba szűknek bizonyult és így aztán a lenti nagyszoba padlójára matracokat raktunk és ott aludtunk. Nem jött álom a szememre. Nyugtalan voltam, aggódtam a feleségemért... A JOINT PÉNZE HOZZÁM KERÜL Nem volt könnyű elviselni a konzulnénál töltött napokat. Tulajdonképpen mindenünk meg volt: szoba, hálóhely, étel és némi biztonság, de valójában egy pillanatig sem éreztük magunkat megmenekülteknek. Tudtuk, hogy ezernyi veszély fenyeget, egyetlen áruló jel és máris visznek a lágerbe. Itt kezdtem el írni ezt a naplómat. Nem csak a különleges helyzet adott tollat a kezembe, de a belső kényszer is. Úgy éreztem, hogy van mondanivalóm a világnak, sőt kötelességem megörökíteni ezeknek a szörnyű napoknak az eseményeit, még akkor is ha soha senki kezébe nem kerül a naplóm. Papirra kell vetni az igazságot, feltárni hibáinkat, erényeinket és egy embertelen kor élet-tipró mechanizmusát. Le kell lepleznünk a nácik gazságát, hogy tanuljon belőle a világ... Szorgalmasan róttam a papirra a sorokat és közben állandóan kínzott (és kínoz ma is) az a kérdés, hogy vajon tehettünk-e volna többet másokért és magunkért? Hol hibáztunk, és mit és mint kellett volna cselekednünk az akkor kialakult történelmi helyzetben? Nehéz rá felelni. ...Esténként felolvastam szobafogságra ítélt társaimnak a naplóm egy-egy részletét. Kiegészítették, dicsérték, bírálták s így alakult ki a mai, végleges szöveg. Mikor lefeküdtem a régi gyermekkorom jutott eszembe. Miduntalan visszatért eszembe a szentharaszti partnál történt gyermekkori élményem. Akkor is a halál (charlesign) Charles Sign & Display Studio Limited VILÁGÍTÓ cimtablak Tervezése és kivitelezése 103 Manville Road Scarborough 70^ Ont Charles Knapp (416) 752-1590 OLD BUDAPEST RESTAURANT Windsor’s Truly authentic HUNGARIAN For the discriminating Dinner CUSINE 1412 Wyandotte St. E (Corner of Moy) WINDSOR, ONT., (519) 256-4226 TV - STEREO SZERVIZ . ELADAS Hivja Mr. TÓTH -ot — 15 éve — Torontóban 633 - 1332 leselkedett rám igaz, csak egy pillanatig. Akkor is megmenekültem. A Vágban fürödtem öcsémmel és néhány barátommal együtt- Jóforán úszni sem tudtam, de bátorságom az volt. Messzebb merészkedtem és egyszercsak örvénylő vízbe kerültem. Elfogott a rettenetes pá nik, fel-alá buktam és az volt az érzésem, hogy senki sem veszi észre végzetes helyzetemet. Nagyokat kortyoltam a vízből ahogy próbálkoztam felszínen maradni. De nem sikerült! Éreztem, hogy erőm fogy. Abban a pillanatban, mint egy film pergett le előttem az addigi életem. Jelenetek, emberek, események... Közelről láttam anyám arcát, apám tekintetét... Játszótársaim szóltak hozzám, Müller Jóska, Schulhoff Zsiga, Gabe és a többiek. Majd egy pillanat múlva eltűnt előttem Rózsi húgom. Lichtner Jenő, majd Rózsa tanár úr az iskola igazgatója. Mindez egy pillanat töredéke alatt... Ekkor csendült fel egy hang: — „Ne félj! kapaszkodj meg a vádamban! Éreztem, hogy valaki megragad a hajamnál fogva és húz, húz felfelé... Schopp Jóska volt, egyik barátom, aki négy évvel volt idősebb nálam és önfeláldoaóan a vízbe vetette magát mikor látta, hogy fuldoklóm. Kedves, rendes keresztényfiú volt, soha sem felejtettem el ezt a tettét. Akkor, azokban a nehéz percekben született meg bennem az a fatalista gondolat, ami azóta is végig kisérte életemet, hogy csak az hal meg fiatalon, akinek így van megírva valahol a Nagykönyvben... Az élet azóta ezerszer megcáfolta ezt a tételemet, de ezerszer be is igazolta... Ki tudja hol az igazság? Az élet a konzuli lakásban elég változatos volt- Mindennap valami nem várt újdonság zaklatta fel idegeinket. Az egyik legnagyobb esemény az volt, amikor a főkonzulné gondterhelt arccal megjelent a szobánkban és közölte, hogy beszélni valója lenne velem. Leültünk és egy nagyköteg pénzt tett az asztalra. „Ezt a pénzt — közölte velem — két millió koronát és húszezer dollárt Fleischmann Gizi küldte magának”— „Hogy-hogy nekem, hát miért nem tartja magá-. nál?” — kérdeztem elcsodálkozva. — Mert, sajnos, lebukott”. — Az Istenért — kiáltottam fel — hogy lehetséges, hogy akinek annyi pénz állt rendelkezésére, nem gondoskodott bunkerről?! — Pedig igy volt. Fleischmann Gizi, a szlovákiai mentőakció hősnője önfeláldozásának és vakmerőségének lett áldozata, A pénzt utolsó pillanatban sikerült Dr. Szamakhoz, Jaksi tanár asszisztenséhez ejluttatni, aki azt Gröslinéhez vitte. A hatalmas összegnek, habár teljesen pénztelenül álltam itt. egyáltalán nem tudtam örülni. Fleischrnann Gizire és sorsára kellett gondolnom. Hiába jártak közbe az életéért befolyásos német körök. Brunner, ez a hóhér nem akarta Gizit kezei közül kiengedni- Mint megtudtam, külön paranccsal Auschwitzba küldte. A külön parancs ^pedi^^zonnabkivég&^elentett^^^^JFolytaiUiifc MAGYAR GYÓGYSZERTÁR 378 Bloor Street West — Telefon: 923-4606 oviién ELEK PATIKA cyal^Patió^erie&^n^ ervf 732 St.Clair Ave. West 651-7689 A legfinomabb sütemények, torták esküvőre, bármichvókra partykra! A süteményeken kívül megtalálja a legfinomabb európai felvágottakat, sajtokat a világ m ináén tájáról! * # # Tulajdonosok: Nagy László és Szécsi Kató 848 Yonge St. 960-5146 Ha nincs kedve főzni finom, magyaros, meleg „Take out Service” Hatalmas raktár antik és új keleti szőnyegkülönlegességekben NÉZZE MEG KIÁLLÍTÁSUNKAT Régi magyar és európai olajfestmények, fantik bútorok, dísztárgyak. Ezüst étkészletek és edények 410 Bloor St. W. 921-8644 Delicatessen and Meat Market Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és csemege üzlete. Ha jó, ízletes magyar készítésű felvágottakat éa frissenvégott húsokat szeretne fogyasztani, keresse fel üzletünket. Szeretettel várjuk; a Balaga család Parkolás az CzM mögBtt Kanada tartllatá'a C.O.D. szállítunk 2SHESB25ffi2SöZ5S25En52S2SZS2S252SZSnSffi25?52SZS2WS252HS2S2525E52SJSa2SZ52S2 GYORS. UDVARIAS. LELKIISMERETES. RECEPT SZOLGÁLAT GYÓGYSZERKÜLDÉS AZ ÓHAZÁBA! nmvpiHM delicatessen EURÓPAI csemege áruk, csokoládé, babkávé, magyaros hentesáru, sütemények. * GLOBUS konzerv * Magyaros izu. hideg és melég büfé-ételek. * Elvitelre vagy hely................benj fogyasztásra.*******-********* Magyaros kerámiák ** Kézimunkák ** Folyóiratok ** Újságok. Barátságos légkörben várjuk kedves Vevőinket 5 32 Eglinton A.W. T.488-5092 Deutsch házaspár Nyitva: hétköznapokon reggel ÍO-tŐl este 7-ig szombaton 10-től délután 4-ig. Vnsárnon és ünnepnapokon zárva. HUNGÁRIÁN RESTAURANT 523 Mount Pleasent Road (Eglinton tói délre) ___________Tel: 482-4711__________ KITŰNŐ MAGYAR KONYHA * Házi sütemények * Espresso kávé * Remek hazai és külföldi borok,"sol rők * Új helyiségünkben mindenkit szeretettel várunk. ■Mnaeeeera köríti of InítquEő a« mim 418 EGLINTON AVE. WEST •i Volt mar On 3 LEGYEN A VENDÉGÜNK A.\:tulfoiiliil(ís a 5V7-08UI s:a»ion BIZTOSÍTÁS ELET — TÁPPÉNZ — BEFEKTETÉS Gyors kiszolgálás. Házhoz is kimegyünk. A. S. TATÁR INSURANCE AGENCY LTD. Suite 506 — 720 Spadina Avenue, Toronto, Ontario M5S 2T9 Telefon: 960-3700 et«a«9 Jaj de jó a habot sütemény .,. a kávé, » tort* — • mignon, a bukta, a rétet, a krémet — a tót ét az édes a Gesztenye Cukrászdában Espresso kávé — fagylalt, hűsítő italok — Saját készítésű gesztenyepüré — Magyaros izú mélyhűtött ételek Nyitva: 6 napon át keddtől vasárnapig 10—8-ig Hétfőn zárva vagyunk. 1394 Eglinton Ave. W. Telefon: 782-1598 /