Menora Egyenlőség, 1980. július-december (19. évfolyam, 814-837. szám)
1980-07-19 / 816. szám
1980 július 19. * MENÓRA ÍjiUiL FENDRIK FERENC Hová lett két languszta? Ahogy felért a busz a meredek utca végére, előtűnt a tenger. Még meszsze kéklett, olyan volt, mint egy hosszú egyenessel meghúzott határvonal Anglia és Franciaország között. Pedig mögötte még rengeteg a víz. Hol vannak még az angol partok! De a férfi szerette feltételezni a valószínűtlenségeket, most például azt, hogy Portsmouth vagy Dover ott található közvetlenül a kék sávon túl, és nem száz-kétszáz kilométerrel távolabb. A férfi Hesd inból jött Wille-sur- Mer-be. Szombat volt és a víkendet mindig a tengerparton töltötte. Nem határozta el előre, hová megy, attól tette függővé, mikor ébred, milyen az idő. Ha esőgyanúsak voltak a felhők, Bouglogme-ba vagy Calaisba ment, beülni egy caféba és nézni a tengert, aztán sétálni a városban. És arra is számíthatott, hogy mire odaér, kisüt a nap. Ha tiszta volt az ég, valamelyik finom homokú plage mellett döntött. Le Touquet, Hardelot vagy Ville-sur-Mer. Ma pezsgős-csípős volt a reggel, mintha szódát spricceltek volna szét a levegőben. A nap fényiéit, de letördelte sugarainak hegyét a szél, s tompán értek a földre. De még kora volt, délig kánikula is lehet. Egy kék ruhás lány után szállt fel a buszra. A lányon hasított szoknya volt, kilátszott a combja, ahogy fellépett. A férfi úgy igyekezett, hogy mellé ülhessen, de a lány elfoglalta az első szabad helyet egy öregember mellett. A férfi egy sorral előbbre ült. Vissza-visszapillantott a lányra. A lány kikerülte a tekintetét. A férfi lesimította a kabátja felhajtóját, az ujjánál meg kijjebb húzta az ingét, s megnézte az ablaküvegben, hogy rendes-e a haja. Néhány szálat eligazított a választéknál. Mintha ezek a hibák okozták volna, hogy a lány nem vett róla tudomást. Nem is vehetett. Vannak érintkezési szabályok. Ha állja a pillantását vagy esetleg mosolyog is, tíz perc autóbuszút után, a valóságtól eltérő benyomást kelthetett volna magáról. De azt már megteheti, hogy amikor megérkeznek Ville-sur-Mer-be, tanácstalanul forgolódik és megkérdezni: merre van a tenger. Szemébe szikrázott a nap. Egész biztos vikendezni megy. Az ölében piros szatyor. Kerek arc, magas homlok, vidám fülek. Volt valami vidámság a füleiben. Szinte bekapcsolódtak a társalgásba. Mert a lány rögtön beszélgetni kezdett az öreggel. Kilenc óra tízkor lesznek Villesur-Mer-ben. A plage-on még hideg van, meghívja egy feketére. Aztán majd... aztán majd. De a lány Montreuíl-ben leszállt. Tehát nem lett volna semmi értelme, hogy szívesen fogadja a közeledését. A meredek utca végén, a téren parkíroztak a buszok. Egy már ott állt, a boulogne-i. A férfi átvágott a téren, a sétányt szegélyező mellvédig. A plage-on senki, csak a víz szélén mozgott egy-két alak. Három óra után lesz dagály. A férfinek volt egy árapály táblázata — a tenger menetrendje, szokta mondani. ott tartotta a műhelyben, s megmegnézte, hol jár éppen akkor a Csatornában a tenger. A férfi nyomdász volt. Legszívesebben meghívókat készített. Élvezte a munkáját. Előfordult, hogy jobb minőségű papírt adott, mint amit rendeltek mert — szerinte —, így kívánta a szöveg és a minta. Negyvenéves volt, elvált, a felesége elhagyta. Méghozzá egy mészáros kedvéért. Ezt értette meg a legnehezebben. A mészárosság nem a legtisztább szakma. Múlt héten is ide jött víkendre. Akkor apály volt és köd, s apró hullámokat vetve hátrált a tenger. Mintha semmi kedve se lett volna visszamenni Portsmouth vagy Dover elé. A köd egyre sűrűsödött, s délután, mintha egy roppant tenyér kifacsarta volna, zápor szakadt belőle. Ma jó idő lesz. Volt még egy kis szél, de mintha csak lábujjhegyen járt volna a plage-on. Egy homokszem se moccant. A férfi mélyet lélegzett, aztán végig ténfergett a sétányon. Kellemes előérzete volt. Fürdés, napozás, nő. Olyan nő, mint a buszon az a kék ruhás lány. Beült egy caféba. Sört rendelt. Fehér a habja, mint a hullámok taraja. Egy asztalnál két lány reggelizett. Az egyik szép volt. Észrevette, hogy figyeli. Ránézett. De átfutott rajta a szeme. Persze, vár egy fiút. Lehet, hogy együtt jön a barátnője fiújával. Most a másik lány is rásandított, majd összehajoltak és*nevettek. Egyik sincs több húsznál. Ezek mindenen nevetnek. Nem lehetetlen, hogy azon nevettek: mi lenne, ha odahívnák az asztalukhoz és közben megjelennének a fiúk. Nemsokára elmentek. Az ajtóból visszavihogtak. Mesélik majd a fiúknak, milyen sikerük volt. Egy magányos férfi meghívta őket Le Touquet-i villájába a Rolls-Royce-án. Megivott még egy pohár sört, aztán leballagott a plage-ra. A tenger már ellepte az első nagy vízmosást. Három nagy basse volt, a kisebbek már közel a kabinokhoz. A férfi a dagályt szerette, mikor az ár elönti a basse-okat, a pocsolyákat, e rothadó moszatot, a kettévált kagylókat. A messzeség széléig ment, ameddig már kigyűrűzött a tenger. Sehol egy hajó. De Portsmouth irányából bármely percben előbukkanhat egy motorcsónak, angol zászlóval. Szőke, kék blúzos lány vezeti. Leállítja a motort, s kigázol a partra. „Give pleuse une cigarette." Nem jó. összekeveri a franciával. Egy angolul: one. De még one-val se jó. Ki kell egészíteni a me-vel. „Give me please one cigarette." Odanyújtja a Goloises-t. Mi, franciák, erős cigarettát szívunk. „Thank You”. feleli a lánv, és meghívja a csónakjára. ..Portsmouthba vagv Stellába.” Nagy lendülettel kanyarodott ki a következő hullám. Mire észbe kapott, már vízben cuppogott a cipője. Nem lett volna sok értelme, ha jön motorcsónakon egy angol lány. Nem tudott volna vele beszélni. Húsz szó nem elegendő a szerelemhez. Biztos Linda lett volna a neve. Vagy Doris. Leült egy kabin elé. Törölgette cipőjét egy zsebkendővel. Mindig két zsebkendőt hozott magával. Több busz beérkezett már, de a plage-ra csak kevesen jöttek le. Egy-egy család, gyerekekkel, főleg nagymamákkal s sapkásán, a szájuk sarkában cigarettával szemlélődő nagypapákkal. A kirándulók délelőtti programja a sétány volt. A tértől a templomig. A harangszóra aztán elindultak ebédelni. A férfi is felszedelőzködötí. A törülközőt, amin ült, betette a táskájába. A táskájában volt tiszta ing, tiszta alsónadrág, arra az esetre, ha itt tölti a vasárnapot is. Akkor szokott itt maradni, ha szép idő volt, vagy ha akadt egy nő. Magas, vékony, lágy mosolyú nőre vágyott, aki órákig tudja nézni a tengert, akinek a gondolatait nem vezeti más, mint egy sirály röpte. Éjjel pedig úgy bújik hozzá, ahogy egymásba merül két hullám. De nem volt szerencséje a nőkkel. Amelyik egyedül jött valahonnan a környékről, azt csak a férfifogás érdekelte: mozival, discóval, ivással. Kettő pénzt is lopott tőle. Három órára ért vissza a plagera. Sok kabin üres volt, választhatott, melyiknél parkoljon le. Egy zöld, frissen festett kabin mellett döntött. Üj szaga volt, mint egy gépből kikerült nyomtatványnak. Levetkőzött. Szabályosan összehajtogatta a kabátját, nadrágját, s betette a táskájába. A cipőit a táskája elé rakta. Tompább volt a fényük, más bajuk nem esett. Nagy dagály volt, ott sustorgott a tenger tíz méterrel a kabinoktól. Megfürdött. Amikor jött kifelé, egy lány állt a víz és a zöld kabin között. Kezében fonott szatyor. Mintha nem tudott volna határozni, mit csináljon. — Remek a víz! — szólt oda neki a férfi. A lány elmosolyodott. Udvarias volt. a mosolya, mint mikor valaki megköszöni, hogy előbbre engedik a sorban. — Igen? — Legalább húszfokos. — A lány erre már nem felelt, csak nézte a tengert, mintha most látta volna először. — Még nem kezdődött el a dagály. Most a legjobb fürödni — folytatta a férfi. A lány most is csak bólintott. — Nem fürdik? — De igen. — Vigyázok a holmijára. Ott az enyém is — mutatott a zöld kabinra a férfi. — Mit lopjanak el tőlem? — Kibújt a ruhájából és befutott a vízbe. A férfi a nyomában maradt a víz szegélyéig. A lányból csak eev bukdácsoló fej látszott. Olyan volt, mint egy sodródó bója S egy bójának nincs sok köze a parti emberekhez — Nem akar megszárítkozni a kabinnál? — kérdezte a férfi, mikor jött vissza a lány és nyomkodta ki a hajából a vizet. — Itt több a levegő. — Remek volt a víz, ugye? — Igen. — Rt nyaral? v- Nem. — Én se. Csak itt töltöm a víkendet. A lány elővett egy fésűt a szatyrából és oldalra billentett fejjel fésülködött. A férfi nem mozdult, mintha ellenőrizni akarná, mi lesz az összeragadt hajszálakkal. Aztán mondta, hogy gyenge szezon van, és hogy a tankhajók beszennyezik a tengert. A lány végig-végig húzogatta a fésűt a hajában, mintha így felelgetett volna. A férfi is hátrasimította a haját, majd utánafordult egy ugató kutyának, aztán lehajolt egy zöld ágért. A lány csak fésülkődött. A férfi még az égre is felnézett. Végül is visszament a kabinhoz. — Megtörülközöm — mentegetőzött. mintha engedélyt kellett volna kérnie a lánvtól. hogy elmehessen. Állva törülközött, a szemét le nem vette a lányról. Fiús alakú, a melle is csak éDDenhogv kidomborodik a fürdőruhájából. Ogv fészkelődik a homokban, mintha egyedül lenne a plasre-on Először hanyatt fekszik, aztán hason. Könyvet cibál ki a szatyrából. A férfi, mintha csak véletlenül sétált volna arra. — Olvas? — Ha hagynak — De mosolygott hozzá — Es ha nem hagyom? — Előbb-utóbb csak hagy. — Otthon is olvashat. — Most van kedvem. — Este mihez lesz kedve? — Még nem tudom. — Es ha én ajánlanék valamit? — Nem fogadnám el. — Miért nem? — Nem mindegy, hogy miért nem? — Mi kifogása van ellenem? — Hogy itt van. — Becsukta a könyvet, de az ujját otthagyta a lapok között. — Vár valakit? Immár 4 hónapja üzemel a MENÓRA saját nyomdaüzeme Keresse fel Ön is bizalommal j LEVÉLPAPÍR BORÍTÉK RÖPCÉDULA MEGHÍVÓK PROSPEKTUSOK MENÜKÁRTYÁK ÜZLETI FORMULÁK SZÁMLATÖMBÖK KÖNYVEK ^ ovkártyÁ^ Művészi kivitelben, kitűnő minőségben, gyorsan elkészítjük megrendelését Házhoz megyünk - leszállítunk! 96 1 -8909 A College St. alatt az első utca délre, a Spadináról nyílik a Cár Wash-nál — Várok, nem várok: az is mindegy, nem? — Azt hiszem, nem vár, különben nem hozott volna magával könyvet. — Hagy hát olvasni? — Mégis... nem mondaná meg őszintén, mi a kifogása ellenem? — Ha megmondom, hagy olvasni? — Hagyom. — Nézzen a tükörbe, öreg és csúnya. Elég? — Elég — felelte a férfi. S mintha a tankhajók mocska áramlott volna szét a plage-on,. s nem bírna kigázolni belőle. Csúnya! Pengével borotválkozik. Sima a bőre, angol kölnit használ és manikűröztet. Angol típus. Szőke — vöröses. Annyira szőke még a szemöldöke is, mintha nem is lenne. A lány még egyszer megfürdött, aztán hat után elment. Ügy érezte a férfi, hogy a rászáradt ragacsos homok lepereg róla. A tenger már a feleúton járt viszszafelé. Ha erre téved egy motorcsónak Portsmouthból és túl közel jön a parthoz, könnyen megfeneklik. Egy horpadt műanyag üveg mindenesetre a szárazon maradt már. A férfi megpiszkálta a cipője orrával, aztán teljes erejével rálépett. Az üveg reccsent, de nem ment szét. Még egyszer rálépett. Ekkor felül szétnyílott. Olyan volt, mint egy átvágott torok. A férfi megkönnyebbült. Hol vacsorázzék? Az Esplanade drága, de elégáns. Három asztalnál ültek csak. A pincérlány egy szakállas fiút szolgált ki. Amikor elment a fiú mellett, meglegyintette a vállát a szalvétájával. A lány volt a plage-ról. A lány még mosolygott, amikor meglátta a férfit. Ekkor mintha kiégett volna a feje fölött egy neoncső. — Vacsorázni tetszik? — közeledett a férfi asztalához. — Nem nyaral. Dolgozik. — Vacsorázni tetszik? — Igen. Az a szakállas a fiúja? — Tessék — vett el egy kemény kötésű étlapot egy másik asztalról a lány. — Italt? — Egy whiskyt, fele-fele. A lány elindult a bárpulthoz. A szakállas ráemelte a poharát. A lány odamosolygott. A férfinak a fejébe szaladt a vér. A düh, amitől megszabadult a plage-on, amikor széttaposta az üveget, most újra fojtogatta. Legszívesebben feléjük vágta volna a hamutartót. Nem számít, melyiket találja el, csak találjon. Ahogy a tenger nekicsap egv vicsorgó hullámot a gátnak. Nem fontos. minek vágja, kőnek vagy karónak, csak törjön, szakadjon. Hozta a lány a whiskyt. — Tisztán kértem — emelte fel a tenyerét a férfi. — Fele-fele kérte, monsieur. — Én csak tudom, hogyan kértem, mademoiselle. Nem iszom whiskyt vízzel. — Biztosan tudom, hogy fele-fele kérte. — Maga jobban tudja, hogy mit kértem, mint én? Nem vagyok részeg. A tulaj idegesen járt-kelt a helyiségben. A vitára odament a férfi asztalához. — Valami nincs rendben? — A mademoiselle azt állítja, hogy fele vízzel kértem a whiskyt. Whiskyt csak tisztán iszom. A mademoiselle nem figyelt a rendfelésemre. — De biztosan tudom... — véc lekezett a lány. — Egy whiskyt tisztán! — utasította a tulaj a lányt. — Es ez mé g egyszer elő ne forduljon! — Nem fog, monsieur Chaucky . — Aztán úgy hozta a tálcán a whiskyt tisztán, mintha sínen tolta volna. — Előételt? A szakállas fiú fruits de mer nevű előételt evett. Osztrigát, moule-t, csigát, crevette-t, langusztát. A férfi még nem tudta, merre viszi a gyűlölete. De amint ivott egy kortyot, már támadt egy ötlete. Kilocscsantott az asztalra a whiskyjéből, s intett a tulajnak. — Legyen szíves letörültetni. A mademoiselle nem vette észre. A tulajdonos bocsánatot kért, s felfújt képpel eltüntetett. A konyhaajtóban fogta el a lányt. Kapálózó gesztusokkal beszélt neki. A lány a férfi felé pillantott, s aztán nyugodt léptekkel odaindult. — Itt ma nem ült senki. — S kétszer végighúzta a szalvétáját az asztalon. — Letörölt valamit, nem? — Le. Amit a monsieur kiöntött — Kiöntöttem a whiskyt? — Nem tudom, mit öntött ki, monsieur. Ha valamit kifogásol, elég, ha nekem szól. A férfi bólintott. Rágyújtott. A hamutartót áttette a szomszédos asztalra. S még mielőtt a lány hozta volna a fruits de mert, intett neki. — Hamutartó nincs? A lány arcán átrándult egy fintor1! — Bocsánat. — Látja, most magának szóltam. — Köszönöm. Akkora tányér tengeri mindenfélét hozott a lány a férfinak, mint a szakállas fiúnak. Langusztát is hármat. A szakállas kiszürcsölte már az osztrigákat, kipiszkálta a mouleoket a kagylójukból, s amikor egy langusztát kezdett kibontani a héjából, a férfinak készen is volt egy újabb ötlete. Két langusztát zsebre dugott, majd csodálkozó, értelmetlen arcot vágott a tulaj felé. — Hány langusztát adnak egy fruits de mer-ben? — kérdezte az odasiető tulajtól. — Hármat, monsieur. — Én csak egyet kaptam. — Lehetetlen. — Tessék. Egy van itt. Azt hittem, vannak protekciós adagok Ott, annak a szakállas fiúnak hármat vitt a mademoiselle. — Rögtön utánanézek. Ez a konyhára tartozik. — Majdnem összeütközött a lánnyal. — Brigitte, hány langusztát adott a konyha a fruits de merbe? — Hármat. — A monsieur csak egyet kapott. Hová lett két languszta? A lány szeme összeszűkült. — A monsieur lenyelte egészben. A főnök sziszegett, vörösödött. — Erről majd még beszélünk! — Fizetek — állt fel a férfi. — Az ilyen eset nem méltó az Esplanade jó híréhez. — Azonnal kérjen bocsánatot, különben kirúgom! — szegezte a lány mellének az ujját a tulaj. A lány szeme kitágult, mintha egyszerre akarta volna látni az egész éttermet, fel, a falakra erősített virágtartókig. Aztán kivett a fruits de mer mellé tett porcelán tálkából egv kanál majonézt, és rákente a férfi kabátjára. — Bocsánatot kérek. HIRDESSEN A MENÓRÁBAN SILHOUETTE HAIR DESIGN Az igényes hölgyek fodrász szalonja MODERN FRIZURÁK Tartós szempillafestés I.MANIKÜR férfi hqvógús & monikflr 21 Vaughan Rd.(Bathurst-St Clair torony ház) 654-0166 Szeretettel vájja Elizabeth Artandi Klubnapok: Kedden, csütörtökön és vasárnap 2-7-ig Az összes EURÓPAI háztart,isi és konyhafelszt • elesi cikkek beszerzési helye FORTUNE HOUSEWARES IMPORTING CO. 388 SPADINA AVE. Telelőn: 364-6999 Akar ön is egy jó haj vágást? Keresse fel Ligeti yolt budapesti Váci utcai férfifodrászt. Hair Styiist ahol két I osztályú volt budapesti férfi fodtásznő is biztosítja a gyors és jó kiszolgálást. Női hajvágások: Air condition. Bill* BARBER SHOP MENS HAIR STYLIST 559 St.Clair W. Tel:653-3 779 Magyar borok és likőrök Ontárióban Manitobában Saskatchewanban Albertában és Quebecben KAPHATÓK ' Jászberényi rizling. zamatos, nagyon olcso * Szekszárdi vörös. * Egri Bikavér, vörösbor. * Tokaji aszú, a bor király. ‘ Badacsonyi szürkebarát zamatos pecsenyebor * Debrói Hárslevelű, zamatos fehérbor * Barackpálinka * Csiászárkörte. * Hubertus. Esküvőkre, partikra éngedélyét megszerezzük. Házhoz szállítunk. Cosmopolitan Wine Agents Ltd. • P.O. Box 275 Terminál „A” Toronto
