Menora Egyenlőség, 1980. július-december (19. évfolyam, 814-837. szám)

1980-07-05 / 814. szám

1980 július 5 * MENÓRA 3. oldal WINNIPEG! KÉPESLAP Hazaárulás, egy új Ku-Klux-Klan és egyéb apróságok “A huszadik században két csoportra osztható az emberiség: a bomlasztok és a bomlasztottak táborára”. — Albert Camus, Nobel-díjjal jutalmazott francia író, aki a magyar forradalom után szem­beszállt a nemzetközi kommunizmussal. Henry Kissinger, volt amerikai külügy­miniszter azt mondotta a vietnami háború befejezése után, hogy a Szovjet­unióval való “rendezett és gyümölcsöző” kapcsolatok következtében az ötödik had­oszlopok — értsd: szervezett rendbontók, szabotőrök, kémek, agitátorok, hivatásos forradalmárok, stb. — tevékenysége jelentéktelenné zsugorodott. Azóta persze kiderült, hogy dr. Kissinger nyilatkozata inkább titkos kívánság volt mint tényeken alapuló megállapítás. A Szovjetunióból irányított és pénzelt bomlasztás semmit sem eny­hült, sőt, bizonyos mértékben Kanadára is átterjedt. Az alábbiak e bomlasztás két példáját illusztrálják. A Winnipegen letelepedett délkeletázsi­ai — vietnami, laoszi és kambodzsai — menekültek száma ez év júniusában meg­haladta a négyezret. Akárcsak Kanada más részeiben, Winnipegen is jól bevált a kormányszervek és magáncsoportok közös akciója: a menekültek kivétel nél­kül hajlékhoz és álláshoz jutottak, beil­leszkedésük az egyébként is multikul­turális társadalomba zökkenőmentesen valósult meg. Azaz csaknem zökkenőmentesen. A tavasz derekán aggasztó jelek kezd­tek mutatkozni a város bizonyos körzete­­iebn. Nguyen Van Ba, a manitobai szabad vietnami szövetség (Free Viet­­namese Association of Manitoba) elnöke kissé zavartan panaszkodott egy, az is­kolabizottságommal folytatott értekez­leten, hogy ismeretlen tettesek nap mint nap intézményesen betörik a szövetség székházának ablakait, emberi és állati ürüléket szórnak a szövetség levélszekré­nyébe, s lángoló vörös betűkkel ezt mázolták a székház falára: “Sárga állatok, menjetek haza”. ("Yellow bastards, go home”.) Két fiatal vietnami asszonyt, akik egy esti műszak után munkahelyük­ről hazafelé igyekeztek, négy férfi meg­támadott, s eszméletlenre verte őket, a fenti szövegű papírcédulát tűzték az asszonyok ruhájára. A helyi rendőrségnek már volt hasonló tapasztalata. A hetvenes évek elején, heteken át, ismeretlen tettesek horog­kereszteket festettek a helyi zsinagógák falára, gyalázták meg a zsidó temető hantjait és verték véresre ismert vagy kevésbé ismert zsidó egyéneket. Hosszan­tartó nyomozás után a rendőrség tettenért egy fiatal suhancot a sírok meggyalá­­zásában. A suhancok a vallatás során be­ismerték, hogy a helyi marxista-leninista szervezet néhány tagja bérelte fel őket, ötven dollárral “jutalmazva” minden összerombolt sírhantot. (A marxista­­leninista szervezet hivatalosan nem tar­tozik a legálisan tevékenykedő winnipegi kommunista párthoz, bár több alkalom­mal szövetkezik azzal.) Az ügynek sem­miféle jogi következménye nem lett. A suhancokat — fiatal korukra való tekin­tettel — átmenetileg javítóintézetbe küld­ték; a felbérlésükért felelős marxista-leni­nista ügynököket nem tudták bíróság elé állítani, mivel a suhancok egymásnak ellentmondó adatokat adtak. E tapasztalatok birtokában a rendőr­ség munkája a vietnamiak elleni at­­rocitásokután nem látszott túlságosan bonyolultnak. Csakhogy Kanadában demokrácia van, s a bírósági eljárás meg­indításához megdönthetetlen bizonyíté­kokra van szükség. S bár a rendőrség, akárcsak a közvélemény, pontosan tudja, hogy kik állnak az atrocitások mögött, mindaddig, míg a bűnösöket tetten nem érik, vagy míg bizonyítékokat nem tud­nak felsorolni, a manitobai marxista­­leninisták, a legális kommunista párt és a sztálini hagyományokat ápoló “bolsevik unió” szabadon garázdálkodhat. A fel­sorolt szervezetek szovjet támogatással tevékenykednek (ezt a tartományi könyv­revizorok többször megállapították), s valamennyi a kanadai demokrácia játék­­szabályai értelmében “legálisan” egzisz­tál. A sajtó és a közvélemény új Ku-Klux- Klannak nevezi a kommunista atrocitást vietnamiak, zsidók, pakisztániak, nyugat­indiaiak és félvérek ellen. S hazaárulók­nak is, miután egy idegen nagyhatalom zsoldján folytatnak hadjáratot kanadai állampolgárok ellen. Az a Smith nevű torontói ügyvéd, aki a június elején Teheránban rendezett ún. “mickey-mouse” konferencián (az állítólag Iránban elkövetett amerikai “közönséges bűntények“ megtár­gyalására) azt mondotta, hogy az amerikaiak — értsd: tavaly november óta fogvatartott túszok — megérdemlik sor­sukat, miután valójában nem diplomaták, hanem az amerikai imperializmus és Cl A ügynökei voltak, ugyanannak a marxista­­leninista csoportnak a tagja és :gyik “legális szócsöve”, melynek köz ontja Winnipegen található, s amely ’end­­szeresen folytat diszkriminációs atro­citásokat bizonyos etnik csoportok ellen. Mr. Smith e párt pénzén utazott Teheránba, hogy kifejtse a “kanadai álláspontot”. S mert e csoport bankbetét­jét — más kommunista csoportokkal egyetemben — Moszkvából gazdagítják és ellenőrzik, nyugodt lelkiismerettel állít­hatjuk, hogy Mr. Smith a szovjet csat­lósok kórusának tagja Hogy ehhez a kórushoz olyan nemkommunista politikai karrieristák is csatlakoztak mint az amerikai Ramsey Clark, aki lelkiismeretét hajlandó harminc politikai ezüst-pénzért árúba bocsátani, bizonyítja, hogy a kom­munista ötödik hadoszlopok tevékeny­sége és befolyása nem lebecsülendő. Persze, Mr. Smith nem utazott Teheránba kellő felkészülés nélkül. Májusban kétszer is Winnipegre látogatott, hogy a párt fejeseivel és a Moszkvában képzett “tanácsadókkal” ki­dolgozza teheráni beszédének stratégiáját. Ez a stratégia félreérthetetlenül magán viselte a szovjet agymosás bélyegét:Mr. Smith kétórás beszédének első részében elismerését és rokonszenvét fejezte ki az iráni “forradalmi” vezetés bonyolult funkciója irányában, amely “...élet-halál harcot vív az amerikai imperializmus ellen”. Ezután — ugyancsak a dialek­tikus materializmus sablonja értelmében — saját portáján akart rendet teremteni (nevezhetjük ezt “önkritikának” is), s éles kirohanást rendezett Kenneth Taylor volt teheráni kanadai nagykövet és beosztott­jai ellen, közönséges bűncselekménynek (?!) nevezve a hat amerikai diplomata rej­tegetését és Iránból való kimentését. Hogy nyilatkozatának nagyobb hitele le­gyen, hozzátette, hogy “...a kanadai köz­vélemény mélységesen elítéli ezt a gyalázatos bűntényt”. Ezután kifejtette, hogy a Szovjetunió, nemzetközi kötele­zettségei (?!) értelmében nyújtott segít­séget Afganisztánnak az amerikai imperi­alizmus terjeszkedését megakadályozan­dó. Majd befejezésként megállapította, hogy az amerikai túszok megérdemlik a sorsukat, elvégre fenevadakat rács mögött kell tartani. Amikor e beszéd részletei a konferen­ciát szokásos módon felfújó és eltúlzó hír­közlő szervek jóvoltából napvilágra kerül­tek, a winnipegi közvélemény (más kanadai közösségekkel egyetemben), amely általában tiszteletben tartja a demokráciákban biztosított jogokat (mint például a szólás- és véleményszabadság), elvesztette józan ítélőképességét. Ez a közvélemény — többek között közön­séges hazaárulónak tartja Mr. Smithet, amikor a kanadai közvéleményre hivat­kozva intézett a valóságnak meg nem felelő kirohanást kanadai személyek, in­tézmények és meggyőződések ellen — egy idegen nagyhatalom — a Szovjetunió — nyilvánvaló érdekeit szolgálva. Az általános hangulatot tekintve nem valószínű, hogy Mr. Smith a közel­jövőben winnipegi látogatásra szánná el magát. A Moszkva által pénzelt ügynökségek felforgató tevékenysége sokakban kéte­lyeket támaszt a demokráciákban biztosí­tott jogokkal lépten-nyomon visszaélők felforgató tevékenységének jogosságát illetően. Ugyanez a demokrácia a második világháborút megelőző években birkamódra eltűrte a kanadai náci szer­vezetek úszító és véresszájú tevékenységét (szövetségben a kommunista szervezetek­kel), s csak akkor tiltotta be működésüket, amikor már milliók és mil­liók estek áldozatul az embertelen dik­tatúrának Európában. Nem járnak messze az igazságtól azok, akik a mostani ötödik hadoszlopok tevé­kenységét az alig egy emberöltővel ezelőtt működő nácikkal hozzák párhuzamba. A közhangulat egyre élesebben követeli be­tiltásukat vagy legalábbis ellenőrzésüket; egy határvonal meghúzását szólásszabad­ság és hazaárulás között. A vietnami és más nemzetiségű kana­daiak ellen folytatott, a fajgyűlölet leg­klasszikusabb példáit kimerítő akciókat nehéz a demokráciákban biztosított jogok közé iktatni. De mert e jogok biztosítása mindenki privilégiuma, a hatóságoknak nem könnyű a helyzetük a disztingválás elbírálásában. A Szovjetunió támogatta vietnami diktatúra elől mehekülők min­dig vörös posztót fognak jelenteni a helyi ügynökök szemében. Losonczy László A két amerikai konvenció problémája az elnökjelölt folytatás a 2. oldalról kijelentette, hogy szakítani akar ezzel a hagyománnyal. — Nem akarok úgynevezett mérsékelt alelnökjelöltet válasz­tani — mondta Mr. Reagan az újságíróknak — mert nevet­séges, hogy az alelnökjelölt politikai álláspontja ellenkezzék az én politikai álláspontommal. Amikor Reagan a “mérsékelt” meghatározást használja (amelynek ön­magában véve semmi értelme nincs, mert hiszen mindenki “mérsékelt” valakihez viszo­nyítva), természetesen arra gon­dolt, hogy nem választana maga mellé ögynevezett liberális politikust elnökjelöltül. Senki sem tudja, hogy Reagan valóban ragaszkodni fog-e ehhez a kijelentéshez — politikusok (liberálisok és kon­zervatívok egyaránt) gyakran változtatják véleményüket a politikai szükségszerűségnek megfelelően. Kérdéses, hogy egy kon­zervatív alelnökjelölt előnyös lenne-e Reagan számára, aki annyit máris bebizonyított, hogy a konzervatívok őt szeret­nék elnökül. Az egykori kalifor­niai kormányzó politikai tanács­adóinak kell majd eldönteniük, hogy egy liberális alelnökjelölt nem lenne-e előnyös Reagan számára. A GOP alelnökjelöltjének szerepe különlegesen fontos: Mr. Reagan az elnökválasztás időpontjában 70 esztendős lesz és nem lehetetlen, hogy adott esetben az úgynevezett elnöki pozíciót az alelnöknek kell majd betöltenie. Ezenkívül ámbár ha­gyomány az Egyesült Államok­ban az, hogy minden elnök, az alkotmánynak megfelelően két elnöki időtartamra pályázhat, nem valószínű, hogy Mr. Reagan, az első elnöki idő­tartama után, amikor 74 esz­tendős lesz, újra indul és az sem valószínű, hogy újra válasz­tanák. Az alelnök tehát — a Fehér Ház kétségtelen támogatásával — az Egyesült Államok új elnöke lenne. (Egyedül a hiú és ostoba Eisenhower nem támogatta al­­elnökét, Richard M. Nixont.). Érthető, hogy Ronald Reagan számára különleges érzelmi problémát jelent az alel­nökjelölt kérdése. Mr. Reagan valamikor liberális demokrata volt, ma konzervatív republi­kánus és nyilvánvalóan nem szeretné, ha utóda a Fehér Ház­ban liberális lenne. A kérdés felől politikai tanácsadói dön­tenek majd — Mr. Reagan nem különösebben okos ember és talán reménykednünk lehet ab­ban, hogy a nem különlegesen okos Jimmy Carter után olyan Elnök kerül a Fehér Házba, akinek legalább — politikai tanácsadói intelligensek. Rónáid Reagan esetében van egy olyan hír, amely meg­lehetősen nyugtalanító: Az NBC nevű televíziós hálózat értesülése szerint Mr. Reagan úgy döntött, hogy elnökké választása esetében külügymi­nisztere nem Kissinger, hanem Haig tábornok lesz. Gén. Haig egy időben a Fehér Ház sze­mélyzeti osztályvezetője volt és Nixon válságos napjaiban meg­értőnek és emberinek bizonyult Gén. Haig egy ideig a NÁTO haderők főparancsnoka volt és ebben a pozíciójában őszinte és bátor embernek bizonyult, aki állandóan hangoztatta: — A szovjet agresszióval szemben csak egyetlen csak egyetlen védekezési lehetőség van — a Nyugat fegyver­kezésének a növelése. A probléma azonban az, hogy a nemzetközi helyzet egy­re bonyolultabb: sajnálatos módon az utóbbi években olyan amerikai külügyminiszterek kerültek felszínre (Cyrus Vance és Muskie) akik nem tudtak megbirkózni a helyzettel. Semmi jel nem mutat arra, hogy Haig tábornok (ez a rend­kívül tisztességes és becsületes katona) képes lenne arra, hogy az amerikai külpolitikát irányít­sa. Valószínű, hogy Reagan fél Kissingertől, azért, mert Kissinger erőszakos és ami­képpen a Nixon-adminisztráció­­ban teljes ura és gazdája volt az amerikai külpolitikának, sokkal nagyobb befolyása lenne a Noxonnál gyengébb és kisebb politikai gyakorlattal rendelkező Rónáid Reagan esetében. Úgy tűnik azonban, hogy Amerika külpolitikai presztí­zsének helyreállítása alapvető fontosságú és Kissinger az egyetlen, aki jelenleg erre képes lenne. Az NBC erre vonatkozó hírét senki sem volt hajlandó cáfolni és Reagan közvetlen munkatársai között senki sem volt hajlandó megerősiteni. (Á cikkíró a cikk befejezése után megivott két Bloody Maryt és még mindig nem tud visszaemlékezni arra, hogy ki az Alkoholellenes Liga elnök- és aielnökjelöltje.) Izraelnek most kell segíteni adj többet a United Jewish Appeal ISRAEL EMERGENCY FOUND-ra BNAI ZION-on keresztül 138 East 39th St. New York N.Y. 10016 ANTON FURS MANUFACTURER and RETAILER FURRIER Szezon előtt alakitassa, javítássá szőrmebundáját, ha precíz munkát és olcsó árakat akar. Raktáromon új és használt bundák, hihetetlenül olcsón. Szőrmemegórzés. 350 Seventh AveJBetw. 29-30th Streets) NEW YORK 40001 594-9262-3 Home: 472-4)407 MOLNÁR TWEL 303 East 80th St. N.Y.N.Y. 10021 Tel:535-3681 Charter Izraelbe 679.00-tól / Budapestre 625.00-től APEX I Budapestről 481.00-tól ' Bécsbe 625.00-től Nyitott jegy Budapestre és Budapestről $599.­Jelentkezzen a nyári PAN AM és KLM speciális APEX utazásokra Az utazás bizalom kérdése; 1KKA TUZEX COUM­­TOUR1ST küldés. Az összes bel- és külföldi légitársaságok hivatalos képviselője. ROKONK1HOZATAL A LEGOLCSÓBB ÁRON! Barbara Boltok VJOR'-° OPENING JUNE 26 SPECIAL W ]\ \sys per person double oocup Bk ■ \ couwo v/,lUe \ &U 2 SUPERLATIVE MEALS DAILY H J \ *ur^ p/tf*___j •fBEt LUNCHE0N SNACK —r^7„ tuttii iitAM BEACH TELEPHONE ■ 1 305-866-8831 I Constant Rabbinical ^ . DAVID ROSNER S $ I Supervision Machgiach ^ 0" 7 ^ M /v1 Jjk fl srL«., 15 i l k 1 »II v#? 1 pa r U f> U r ee/”“y| V • MANY ARTS A CRAFTS • CHILDREN'S DAY CAMP J W A On the Ocean rAit«rWDiTc also opening for A fl „ a,6n7,hhS,ree' F0R information HIGH HOLY DAYS V m Miami Beach. from scpi. y to 21 ^ Florida 33)41________IF IT IS STERLING YOU KNOW IT S THE FINEST [| NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE LEGNAGYOBB MAGYAR HENTESÁRU ÜZLETE YORKVILLE PACKING HOUSE Co. 1560 Second Ave. (HI utca sarok) NEW YORK Tel: (212)628-5147 Hatalmas árúbóséggel előzékeny kiszolgálással várja a jó falatokat szerető vásárlóközönséget. NEM KEU MANHATTANBA MENNIE JÓ SÜTEMÉNYÉRT megnyit d hitst HtHsbtn H.y.-tm dl C7 a cAnd rew’é cHuncjarian s^trudle & ^Pciótrieó Zlnc. M < riftiiJMtt Mil[( aayaata friss isek, magyar is Continentá/is sütemények nagy választékban kaphatók FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, kinssi lat is tárja Mstalat u lilitis sittatajAW) Ciaat: 111-21 IHEENS Ilii Ml TM a (2-as sakway Mteausail Tat (212)1131-121! Liiar's héuitdt utmutisdtdban OPEAN TM of Flushing MAGYAR HENTESÜZLET Friss felvágottak és húsok naponta Tulajdonos; Barna István T:358 - 7459 4141 Main St. Ny'tva 7-tol 7-ig. (Samford és 41-es utcák között) Red Tulip RESTAURANT New York egyetlen magyar vendéglője, magyar kézifaragású bútorokkal és népművészeti kézimunkával, elsőrendű konyhája bel- és külföldi italkülönlegességei, kitűnő cigány-zenekara felejthetetlen estét biztosít. Magánpartykra 50 személyig megnyílt borpincéje népművészeti látványosság. 439 East 75th Street Rezerválás: New York City (212) 734-4893 (York és First AVenue között) Hétfőn, kedden zárva Nyitva 6-tól, hét végén 5-tól SÍRKÖVEK WEINREB BROS. and GROSS INC. and FORSYTH MONUMENT WORKS INC. Manhattan egyetlen magyar sírkóraktára új cime: 172 Suffolk Street, New York, N.Y. 10002. Tel.: (212) 254-2360, 473-2388. Előnyös áron készít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVET Az utazas bizalom kérdése! HUNGÁRIA CSOPORTOK, KORLÁTLAN HELYBIZTOSÍTÁSSAL PAN-AM, KLM. SWISSAIR. BOAC, APEX JEGYEK BUDAPESTRE $625.00 Azonnali rezerváció. Kívánságnak megfelelő tartózkodási idő 7 naptól 90 napig. rokonkihozatal^udapeströl $486 00 PAN AM, KLM csoportok ugyancsak korlátlan helybiztosítással. Azonnali rezerváció tetszés szerinti tartózkodás 14-90 napig. Mindenféle APEX-SUPERAPEX, - BUDGET jegyek egész Európába. BUDGET jegy Budapestre korlátlan időre $699.00 Bécs Superapex $582.00 Charter és Apex jegyek 1ZRAELBA $699.00 Egyéni utazás bel és külföldre egész éven át! A rokonkihozatalhoz szükséges papírok, meghivó és affidavid kiállítása. Autóbérlés, hotelfoglalás gyógyfürdői beutaló, IKKA, TUZEX, COMTOURIST HUNGÁRIA TRAVEL BŰRE AU 1603 Second Arénáé, New York, N.Y. 10028 ____________________TeL: (212) 249-9363 249-9342__________________

Next

/
Thumbnails
Contents