Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)

1980-02-23 / 795. szám

4 oldal MENÓRA # 1980 február 23. »— 1 I — I _____________________________________Február 22.-én Február 29.-én Gyertyaqyúitós ideie Toioutóbiu 539 $148 Montieálban 513 $.23 New Yotkbaa 521 $.29 Lót Angelesbe 525 $.31 Szombat kimenetele; Torontóban 629 6.38 BARZILAY ISTVÁN IRODALMI LEVELE SZENVEDÉLY ÉS AZ IGAZSÁGOS TÁRSADALOM Jicchák Ben-Ndr új könyvéről Atália a 20 éves gyerekasszony, állapotosságának hetedik hónapjában volt akkor. Lánya-Néhány sz6 még az eiozö szid­­rához. Sokan azt állítják, hogy a líra alaptörvényei, a tíz paran­csolat, egyenes kapcsolatban áll a — sokkal régebben született — ba­by lőni Hammurabi Kfidex törvényei­vel. A nagy kultúrája és fejlett ci­vilizációja Babylonban Hammurabi igen haladó törvénykönyvet bocsá­tott kOzre, amelynek vannak ugyan látszólagos rokon vonásai a zsidó törvényekkel, de ezek csak látszó­lagosak; lényegük eltéró, sót sok­szor egészen ellentétes. — Semmi sem adhat nékünk olyan jó bepillantást a babyloniak kultúr ills és társadalmi életébe, mint ez a fennmaradt törvénygyűjtemény. Or­száguk rendkívül termékeny volt, már ósldók óta csatornarendszer- ‘ rel volt ellátva, melyet még az ott elóbb birodalmat alkotó sumlrok kezdtek kiépíteni. Vizük bőségesen volt, s ezért mezőgazdaságuk is elóbb birodalmat alkotó sumlrok építettek ki, akik maguk Is magas kultúrával rendelkeztek. Ök alapí­tották a világ első Iskoláit, ök vol­tak úttörői a betűírásnak, az épí­tészetnek (már téglaházakat építet­tek) a sullyokés egységes mérté­kek megállapításának s a rendsze­res földöntözésnek; tőlük szárma­zik a kör 360 fokos beosztása és az, hogy az óra 60 percre oszlik és a perc 60 másodpercre. A sum ír birodalmat Idővel sémita hordák özönlötték el, akik átvették az ős­lakosság kultúráját és tovább fej­lesztették azt; Így épült a sumtr­­ra az asszír és a babiloni kultú­ra. — A régi Babylonban a tár­sadalom több kasztból állt. Az elő­kelő réteg volt; a király és udva­ri és a papság; és volt az egyszerű nép és » rabszolgák. A társadalmi fokozatok különbségét meg lehet ál­lapítani a különböző intézkedések­ből. Például lopás esetében ijgy In­tézkedik a törvényalkotó Hammura­bi; A lopott ökörért, juhért, disz­nóért vagy hajóért a szentélynek vagy palotának a lopott érték har­mincszorosa térítendő meg, a fel­szabadított — kár esetén — tíz­szeres térítést kap. Ha a tolvaj­nak nincs mit adnia.- ölessék meg. Ezzel szemben (ha összehasonlít­juk a két törvénykönyvet,) a zsidó törvény lopásért nem ismer halá­los büntetést. Az egyszerű ember szabad volt, de kártérítésként kö­teles volt Ingyenes kényszermun­kát végezni és adósságért vagy bűn­cselekményért el lehetett adni őt rabszolgának (ami nem szólt egy életre, hanem a sémita-évet figye­lembe kellett venni és hét év után a rabot felszabadítani.) A Hammu­rabi Kódex nem értékeli nagyra az emberéletet. Gyakori büntetés a test megcsonkítása, a őszemet-szemért*' szószerinti értelmezése. Ezzel el­lentétben, a mózesi törvény ezt Úgy értelmezi, hogy a kártérítés­nek a kárral egyenértékűnek kell lenni s ezt minden esetben külön kell meghatározni. Mert hiszen, ha a kártevőnek a szemét kiszúrjuk, ezzel semmi sem lesz jóvátéve. Igazságos kártalanítás esetében a szenvedő félnek legalább részben kell Jóvátételt élveznie. A zsidó történelemben nincs példa arra, hogy a "szemet-szemért* törvényt szószerlnt értelmezték volna, hi­szen ez csak a bosszúvágyat elé­gítené ki, de a kárt szenvedő nem kap semmi kártalanítást. Tehát, ha így, a törvények belső szellemét vizsgáljuk, pontosan lát­hatjuk, hogy a két törvénykönyv kö­zött lényegi kapcsolat nincs. A ha­sonlóság köztük onnan ered, hogy mind a babyloni, mind a héber jog régi sémi alapokra vezethető vissza. • Miután az Ur kivezette a zsidó népet a rabszolgaság országából, s a Szfnáj hegyén a népnek a tíz igét adu. Isten felszólítja Mózest; építsen szentélyt, amely legyen látható jele annak, hogy az Ur a nép között lakozik. Tekintettel arra, hogy ez a pa­rancs vándorlás közben lett adva, a Szentélyt úgy kellett építeni, hogy az, berendezésével együtt, hordoz­ható lépvén. A falak favázból készültek, melyek szilárd fém alapon álluk és úgy voluk összeillesztve, hogy középen egy fémrúd kötötte össze őket, mely egy darabból készült s a szögletek­ben sem volt megszakítva. A frigysátor tulajdonképpen három részből állt. Volt egy széles ud­var, mely oszlopokon függő sző­nyegekkel volt körülvéve. Az udvar téglaalakú volt és bejárata a keled olalon. A bejárattal szemben volt az áldozati oltár és nyugati oldalán a mosdó, melyben a papok tisz­tálkodtak. Az udvar nyugati részén volt a tulajdonképpeni sátor, melyet egy függöny két részre osztott. Az el­ső rész jóval nagyobb volt a má­sodiknál és Ide csak papok lép­hettek be, hogy szolgálatot telje­sítsenek. A második, kisebb rész volt a Szentek Szentje, melyben a frigyláda volt, benne a kő táblák) és Ide csak a főpap léphetett be, ö Is csak egyszer egy évben. A nagyobbik részben, ahol a papok szolgáink, volt az aranyasztal, a menóra és az aranyoltár, melyen füatölőszert muuttak be az Urnák. A sátor szőnyegei finom anyag­ból készültek, a tetőre ugyancsak finom anyagból készült szőnyeg bo­rült, fölé pedig vlharálló állat­szőrme. Misztikusok szerint a sá­tor és annak berendezése az egész világegyetemet jelképezte, de ezek olyan transzcendens magyarázatok, hogy csak kaballsták értik. Viszont Malmonidesz úgy magyarázza a frfgysátor célját, hogy az és a benne folyó kultusz elterelje a né­pet a bálványimádástól és csak Is­tenre Irányítsa figyelmüket. A Szen­tély kultusza nagy helyet foglal el úgy a Tórában, mint később a Tal­­mudban, valamint a nép egész éle­tében. Ébren tartotu azt a tuda­tot, hogy Isten a nép között van. "6s szólt az Lt Mózeshez; Szólj Izrael fiaihoz, hozzanak nekem szent adományt, minden férfiútól, akit szí­ve erre buzdít, fogadjátok el a ne­kem szóló szent adományt." A "tértimé* szó olyan adományt Je­lent, mely felemel és mely a Szen­tély szükségletére lesz elkülönítve a vagyonból. Ez nem volt kötelező adó, hanem csak arra vonatkozott, aki azt önként, a szíve sugallatá­ra ajánlotta fel. *Es legyen a szent adomány, amit elfogadtok arany, ezüst és réz, kék­­bíbor, plrosbfbor, karmazsin, bl­­szusz és kecskeször, {Árosra festett kosbőr, táchásbör és sldmfa, olaj világításra. Illatos fűszerek kenet­olajhoz és füstö lőszerekhez; soham­­kövek és foglalni való kövek az Éfod és melldísz számára." Az Uk itt hangsúlyozza, hogy a frfgysátor ne arra a célra készüljön, hogy Isten lakozzék benne, mert néki nincs szüksége erre, hanem azt kell a sáter létének hangsúlyoznia, hogy a nép közt lévén, a nép fi­gyelmét mindenkor a sátorra és ezzel kapcsolatban Istenre irányít­sa. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az egyszerű nép még nem volt o­­lyan fejlett lelki állapotban, hogy bizonyos külső formák nélkül szol­gálja Istenét. Ami formai volt a Szentélyben, az továbbra Is fenn­maradt majdnem változatlanul, an­nak ellenére, hogy erre nem volt okvetlenül szükség (ahogy ezt a próféták nyíltan is hangoztatták) mivel nem az áldozás volt a lényeg, hanem maga a bflnbánat és az a szándék, hogy a bűn nem fog meg­ismétlődni. A Szentély külső pompája és az ai*»n folyó szolgálat mágnesként vonzotta a népet, istenfélelemre és törvényeinek megvalósítására buz­dította őket (Istenfélelem alatt nem értendő, hogy félni kell Isten­től, hanem az, hogy félelmetesen kell tisztelni.) Sitim fából (a SzináJ félszigeten gyakori akácfaju) melyet kívül és belül arannyal kellett bevonni, lá­dát kelleti készíteni a frfgytáblák tották a ládát vándorlásaik közben, A frigyládában nem volt más, mint a két kötábla; de a Talmud azt mondja, hogy ott voluk az össze­zúzott kőtáblák törmelékei lS; eb­ből azt a következtetést vonja le a Tálmud, hogy azt a tudóst Is tisz­teletben kell tartani, aki valami közbejött baj miatt elvesztette tu­dását. — A tiszta arannyal való bevonás kívül és belül, azt szim­bolizálja, hogy az embernek épp oly , tisztának kell lennie szívben és lélekben, mint amilyen tisztának muutkozik kívülről, modorban és viselkedésben. A Talmud szerint, ha a tudós ember külseje rendet­len, súlyos bűnt követ el, mert külső formájának épp oly makulát­lannak kell lennie, mint belsejének. "És készíts két kerubot arany­ból, vertmflvfl munkával a födélnek két széle felől... a födélből ki­verve készítsd a kerubokat... és legyenek azok kiterjesztett szárnyú­­ak a magasság felé, beukarva szár­nyaikkal a fedelet, ábrázatukkal pe­dig egymás felé, de a födél felé is legyen irányítva a kerubok arca." A frigyláda aranyfedeléből ková­csolva voluk a kerubok, egy da­rabból, akárcsak a menóra Is. Ami a kerubokat illeti, felmerül a kér­dés; hogy lehetett — méghozzá ép­pen a Szentek kentjében — alako­kat (gyermek formájuk volt) elhe­lyezni, amikor a tíz Ige egyik szi­gorú parancsa úgy szólt, hogy ne készíts magadnak faragott képet vagy bármely alakot... — Jehuda Hálévy foglalkozik ezzel a témával és szembeállítja az aranyborjú problémájával. Az utóbbi súlyos bűn, míg a kerubok készítése és elhe­lyezése isteni parancs. Hálévy épp ebben látja a nagy különbséget; míg a kerubok készítését az Ur paran­csolta, az aranyborjút önmaguk kí­vánták és ez súlyos véteknek szá­mít. A kerubokat nem imádták és nem táncolták körül, mint a bál­ványt, ezt a nép neip Is láthatta, a főpap Is csak egyszer egy év­ben, engesztelés napján, és nem ábrázolták és nem Is jelképezték ezek az alakok Istent. A sltímfából készült *és arannyal bevont áldozőaszult Is úgy oldot­ták meg, négy karikával a szögle­ten, hogy hordozható legyen. Az aranyaszulra tették az áldozati ke­nyereket, tizenkettőt; egyet-egyet a törzsek szerint, melyek a legfino­mabb lisztből készültek, különleges eljárással, mert a szögletes ke­nyerek belül üresek voluk, de mégsem estek össze, hanem úgy álluk, mint a rendes, telt kenyér. Izráel másik fontos jelképét, a menorát szintén szfnaranyből kel­lett készíteni, egyetlen darabból verni. S a koppantók és a menóra hamvgyűjtől is tiszti aranyból ké­szültek, ugyanúgy, mint minden szent edény. B. D. Új hangú író jelentkezett 5 évvel ezelőtt a héber irodalom­ban a fiatal Jicchák Ben-Nér személyében. Új könyvének egyik hőse így vitatkozik a kibuc női tagjának ágyában. Nem a feleségénél, hanem egy fiatal özvegynél: ’’Nincs a ki­­bucnál tökélegesebb társadalmi forma. Hol teremtették meg ilyan teljesen az emberi egyen­lőséget?” Természetesen ez igaz, de Atália, a fiatal özvegy szen­vedélyektől dúlt lelke nem nyugodott meg a tökéletes társadalomban sem. Ben-Nér írói kvalitása éppen abban áll, hogy ragyogóan for­mál szélsőséges szituációkat. Hősei azért keverednek ilyen helyzetekbe, mert emberek. Nem a társadalmi környezet szabja meg viselkedésüket, nem attól függ lelki életük,hogy van­­e igazság és hogy hol található. Pesszimizmus-e ez, vagy rea­lizmus? Azt hisszük, az utóbbi kórdós egyben válasz is. Az em­ber magasrendű állat marad minden társadalmi környezet­ben, magasrendű, de mégis állat. Atália esete fényes bizo­nyítéka ennek. A problémákkal teli országban 34 évvel ezelőtt telepedett le, Németországból menekült apjával. Alig 16 éves korában lobbant fel benne a szerelem lángja, úgy égett benne, olyan boldogan, mint az anyaiold, amikor szüksége van a forró napsütésre. Egy pór lett Mali és Atália, akit német hon­ban Othelia néven jegyeztek be, szülei honnan tudták volna, hogy gyönyörű bibliai név ez, Atália. Malit született szívhibája miatt nem sorozták be, végigél­­hette volna tehát a nehéz izraeli éveket békésen, családja köré­ben, kibucában. De egyszer. Beér Sévöról jövet traktorával, szerencsótlenség áldozata lett Neta, nem ismerte az apját. De maga előtt látta a fiatal özvegy életét, akiben a szerelem szenve­délye nem lankadt soha. A gyász évében sem. Miért nem adta a szerző férj­hez valakihez? Hiszen szép. A kibucnak hasznos tagja. De Atáliának semmi sem sikerül, csak az, hogy szerelmet kapjon férfiaktól. így akaija a szerző. Közben Neta lánya 19 éves, szép lánnyá fejlődik és katonai szolgálatból hívják haza; amikor Atáliának segítségre van szüksége. Mert a kibuc gyűlése úgy határozott, hogy ki­zárja a tagok sorából. A kibuc tökéletes társadalom, de éppen ezért nehéz élni benne. Túl szűkek a keretei. Szerelmet szerető, magános nőnek rossz hire támad a vá­rosban is, pláne ilyen merev környezetben. Azzal gyanú­sítják, ho^y a hatnapos háború idején a kibucba látogató önkéntesekkel barátkozik. Valaki meg is mondja neki. Botrány lesz belőle. S Atáliát, akinek egyetlen külföldi önkén­tessel sem volt kalandja, kizár­ják a kibucból. Szörnyű igazságtalanság. Hi­szen a kibuc maga küldte Atáli­át pszichoanalitikai vizsgálatra, amikor egyik szerelmi ügye nagy csalódással végződött. Tudták, hogy magános, hogy szerencsétlen. De a kibucban is féltékenyek az asszonyok és nem lehet tűrni, hogy férjeik belopódzanak Atália szobájába. A társadalom, bármilyen töké­letes, igazságtalan lehet az em­berrel szemben. Pesszimizmus? Lemondó vi­lágnézet? Nem. Nagyon igaz valóság ez. Emberi valóság. Különleges nagy választék friss húsokból és saját műhelyünk­ben készült felvágottakból és kolbászokból. TIBOR’S MEAT SPECIALTIES VOLT MERTL HENTESÜZLET 1508 Second Avenue, New York, N.Y. 10021. (A 78 és 79 utcák között) Új tulajdonos: VAJDA TIBOR Tel.: (212) 744-8292 MADE TO ORDER AND ALTERATIONS AVAILABLE Formerly Mr. Alex of Greenwich Village SHEEPSKIN & FUR COATS up to 50% OFF REG. RETAIL PRICES LEATHER COATS UP TO 60% OFF REGULAR PRICES Mena HUHIURI (uvkVT» were $140 to $160 Ladiws I long leather trench coat* were $200 to $250 I three-quarter length I imported jackets were $ 140 I short jackets re-$120 $98 »75 new »49 »79 three-quarter length soft leather jackets from Spain were $220. .................now *98 short jackets from Spain S18C were vests were $80 »78 »49 . 4L, jL ca ther Citii Factory Outlet 526 Seventh Ave. (Cor 38 St.) (812) 869-0666-9 I lodtei fur & sheepskin dept 2nd floor I men s & lodies leather dept.Srd floor * 219 Poroimis Pork Moll Poramus, N J (201) 967-9480 *2432 Willowtxook Mott Upper level Woyne, N.J. (201) 78S-3929 f Not all styles or prices available in N.J. stores. HRS: DAILY 9-6, SATURDAY 9-5 AE VISA MC PUSKI-CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS It IKKA 1590 Stcori Ave. (12-83 St kárt) New York, NY. 10028 — (212) 879-8893 SOKK/.I R MAGYAR KÖNYV, ('.(SÁG HANGLEMEZ és HANGSZALAG, IKRA, COMTL'RFST, TUZEX beflzetóhely. Látogassa men boltunkat Nevs Yorkban a mag.var ne­­gsed ko/epen Postán is szállítunk a világ minden tálára. CLAIRE KENNETH ÖSSZES KÖNYVEI KAPHATÓK! Uj nagy katalógusunkat dijmenteaen küldjük. ELŐJEGYZÉS 1980-RA PAN AM ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜLI HUNGÁRIA CHARTEREK Pan American — K L M — Swissair APEX jegyek 14-90 napi tartózkodásra—BUDAPESTRE $ 443.00. .e-BUDAPESTRŐL 460.00 ROKONKIHOZATAL CHARTER ÁRON JEGYEK EGÉSZ ÉVEN ÁT CSAK $ 483.00 Olcsó belföldi jegyek Amerika minden részébe Szobafoglalás, a világhírű margitszigeti THERMAL és a hévízi gyógyfürdőkbe. Hotel rezervációk — autóbérlés. IKKA TUZEX COMTURIST HUNGÁRIA TRAVEL BUREAU 1603 Second Avenne, New York, N.Y. 10028 Tel.: (212) 249-9363 249-9342 New York központjában, a világ üzleti életének centrumában pont a Broadway közepén van ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE. at SlstST. TELEFON: Cl 6-9400 Szállodánkat a magyar szívé­lyesség és az előzékenység jellemzi. A világ minden részéről Amerikába érkező magvarok központi találkozóhelye. Red Tulip RESTAURANT New York egyetlen magyar vendéglője, magyar kézifaragású bútorokkal és népművészeti kézimunkával, elsőrendű konyhája bel- és külföldi italkülönlegességei, kitűnő cigány-zenekara felejthetetlen estét biztosít. i Magánpartykra 50 személyig megnyílt borpincéje népművészeti látványosság. 439 East 75th Street Rezerválás: New York City (212) 734-4893 (York és First Avenue között) Hétfőn, kedden zárva Nyitva 6-tól, hét végén 5-től HUNGÁRIÁN MEAT CENTER, Inc. SERTÉS-, MARHAHÚS KÉSZÍTMÉNYEK HÁZI FÜSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK, SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK 1592 SECOND AVE. (82 és 83 utcák közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — TeL 650 1015 EMERY PRINTING CO-Maayar nyomda teljesen modernizálva uj helyen: 1545 First Ave ( 80-81 utcák között) Telefond 212)628-7700 Vállal mindenféle üzleti és privát nyomtatványt _____________ OFFSET NYOMÁST - XEROX MÁSOLATOT. számira. A ládának aranypereme I Ezenkívül minden ami stationary, papirarü, Írószer kapható I > -Kéne hihetetlen olcsó araidnlatunk. i rudakat Illesztettek és így szállf-Rendkívüli üzleti alkalom befektetés a RAOUL WALLENBERG-ro/ szóló nagyszabású és óriási éráeklőáéssel vári FEATURE FILM (melynek előkészületeivel a Menóra már többizben foglalkozott) a megvalósulás szakaszába érkezett. A film pénzügyeinek irányítója az ismert new yorki investment bankár. John Berényi, a Rothschild Unterberg Towbin bankház alelnöke. A film rendezője Andrew Szitányi az európai hírű több film és T. V. fesztiválon díjat nyert rendező. Kettőjük személye már önmagában is biztosíték arra, hogy a film anyagilag és művészileg egyaránt óriási siker lesz. Használja ki az alkalmat. Invesztáljon ebbe a nagyszabású, világhírű művészeket szerepeltető filmvállalkozásba. Pénzét többszörösen kapja vissza. Felvilágosításért hívja este 7-11 között: (212) 459-0598

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents