Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)
1980-02-09 / 793. szám
1999 febraár 9 • MENÓRA 11. oldal Breuer Elsiet Válasz Érdekes dolog az, ha az ember két lapnak ír, de egy harmadikban, késve és véletlenül bukkan rá cikke kritikájára. Méghozzá olyan helyről, ahonnan legkevésbé várja. Valaki már elmondta előttem,. hogy aki a közönség elé lép; az' elvárhatja nemcsak azt, hogyi rózsával dobálják, de azt is,} hogy paradicsommal. Nos, e közel húsz év alatt kaptam dicséretet is és gáncsot is jócskán, volt úgy, hogy jobbról támadtak, volt úgy, hogy balról, hiszen nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. Ám, mikor néhány hónappal ezelőtt büszke örömmel cikket írtam az újabb irányzatról, a fiatalság tömeges visszatéréséről a zsidósághoz, csak egyetértő és örömmelteli hangok jöttek vissza, hiszen örömöm minden zsidó öröme. Anyai megkönynyebbülésem ezer és ezer anya ugyanilyen megkönnyebbülésével találkozik. Ellenvélemény, vagy megnemértés a vallástalan, esetleg gyermektelen rétegektől volt várható. De, hogy Rössel Mordecháj, az általam nagyrabecsült, nagytudású, orthodox újságíró, kibbuc-tag, családapa és nagyapa ne örüljön velem, ó értsen félre, sót kételkedjen írásom hitelében, — ez meglepő. Hogy ő ne lássa a fáktól az erdőt, szinte' hihetetlen. □ “Veszélyes optimizmus” című írásában írja, hogy olvassa néha elmélkedéseimet “amelyek kedvesek és naivak” legutóbb azonban “Optimista jegyzetek” c. írásomban olyan területre tévedtem ami sok tényállás ismeretét kívánja meg és nem elegendő íróasztal melletti publicisztikával olyan megállapításokat tenni súlyos sorskérdésekben amelyek kimerítik a felelőtlenség fogalmát. Mert “a toll fegyver és vannak idők amikor annak romboló hatása lehet.” □ A kedves, általam személyesen nem ismert Rössel' Mordecháj nagy tévedésben van. A fiatalos “kedves naivság” rég mögöttem van és az öregség "kedves naivsága" még sok évvel előttem — remélhetőleg. Isten segítségével. Miért képzel naivnak és íróasztal melletti publicistának? Talán úgy képzeli, hogy a való élettől távol, megóvottan, egy koktélparti és egy dinner-parti között unalmamban ütögetem az írógépet? Felelőtlenül? Olyan területen ami nem nekem való? A kemény és lelketlen sorstól saját bőrömön tanultam meg az életet, amit józanul, sót néha szkeptikusan szemlélek. József Attilával: “Mindent mi nem ennivaló (megrágtam és kiköptem,) Magamtól tudom mi a jó (S, hogy egyremegy szappangolyó) Vagy égbolt yán felettem." ...Abszolút felelőséggel forgatom a tollat, amiről szerkesztőim, akik a magyarzsidó közélet szellemi kiválóságai tanúskodhatnak. A területre nem "tévedtem", az egyetemes zsidó sors, zsidó népünk léte, múltunk, jelenünk, jövőnk az én területem is, úgy mint Rössel Mordechájé. De mivel Rössel Mordecháj Izraelben él, ó jobban látja az izráeli fiatalság helyzetét (pl. a zsidóság-ismeretek oktatását, vagy nem oktatását az iskolák-i bán. az ifjúság törekvéseit, ideáljait, az alijázók és jeridázók ügyét stb.) — és mivel én Észak-Amerikában élek, az itteni fiatalságét éh látom jobban. Ha nem azt írom amit eddig Rössel Mordecháj hallott és olvasott vagy amit elvár tólem, hogy írjak: azt nagyon sajnálom. Nem vagyok semmiféle irányzat, csoport, klikk tagja amit képviselnem kellene, vagy akiknek bármivel tartoznék, avagy akiknek propagandát kellene kifejtenem. Saját fejemmel gondolkodom és saját Rössel szememmel látok. Egyedül a lelkiismeretemnek tartozom, semmi másnak. Lelkiismeretem pedig szigorú és egyenes. Rössel Mordecháj figyelmeztet, hogy optimizmusom szerencsétlenséget eredményezhet, mert az nem hajlandó észrevenni veszélyes helyzeteket és kellemes illúziókeltés útját választja, ami tragédiába torkolhat. Kedves Rössel Mordecháj, optimizmusom nem vezethet tragédiákhoz, mert optimizmusom valódi; nem illúzió. Éppen mert valódi tragédiákat éltem át, le tudom mérni az igazi és a volt tragédiák közötti különbséget. Tíz évvel ezelőtt nem írtam optimista cikkeket a fiatalságról. mert nem Írhattam. A megrémült, aggódó anyáknak leírhattam az én rémületemet és tárgyilagosan próbáltuk nézni a fiatalok lázadását és új divatjait stb-t. Mint anyák, és mint zsidó anyák nehéz, sötét éveket éltünk át. Éppen ezért tudom, tudjuk lemérni a nagy változást ami gyermekeink és a zsidó fiatalság körében végbemegy. Látom a hitehagyottakat, a vegyesházasságokat is, de látom a megtéréseket is, nemcsak személyek, de egész közösségek átváltozását. A fiatalság férgese elhull, igaz, de a megmaradt fiatal zsidóság erősebben zsidó, jobb. öntudatosabb zsidó, mint bármikor ezelőtt volt az én életem folyamán. Miért fél Rössel Mordecháj, hogy bárkit megtévesztek? Miért tenném azt? Miért nem akaija hinni, hogy az igazságot mondom? Felelősségem teljes tudatában újra kijelentem: egy új irányzat van folyamatban itt körülöttünk. Vallástalan szülők gyermekei új utakat keresve tömegesen jutnak vissza a tradíciókhoz, és így a zsidósághoz. (Természetesen modern, nagytudású rabbik, nevelők hozzájárulásával.) Születésüktől vallástalan, disznóhúst evő nagyszülők boldogan és büszkén mesélik, hogy a kisunokák chéderbe járnak. Modern aszszonyok összejöveteleik alkalmával túl-licitálják egymást azzal, hogy fiaiig hol és melyik Jeshivában tanulnak. Általános az érdeklődés Izráel iránt, múltunk iránt, a Vészkorszak iránt, szokásaink iránt. Nem lehet elmondani a tíz-húsz és alatti itteni változást egy rövid cikk keretében. Rössel Mordecháj esetleg csak 5-10 év múlva fogja látni ezekről a statisztikákat. Miért kellene nekem is évekig várni örömömmel? Most látom mindezt saját szememmel, hallom saját fülemmel és érzem a változást saját érzéseimmel. Most! Kritikusom azt írja; az asszimilációs veszély sohasem volt ilyen nagy, tehát az optimizmus olyan, mint a bizonyos 40-es évek optimista Íróié, akik megtévesztették a népet, aki azért nem hallgatott a fiatal cionisták vészharang kongatására. Ezért mondták, hogy "ez nálunk nem történhet meg", amivel aztán szerencsétlenségét zúdítottak a zsidóságra, mint azt tudjuk. Ellentmondás van itt, és még valami. Ha tudja Rössel Mordecháj, hogy ilyen súlyos az asszimiláció, miért nem érti meg egy modern, de tradicio-nális zsidó anya örömét és optimizmusát az “új divat” láttán? Hogy zúdítok én ezzel az örömömmel bárkire veszélyt? Hogy jövök egy kalap alá a 40- es évek szerencsétlen bizakodóival? Antiszemitizmus mindig volt, van és lesz. Mindenhol a világon minden megtörténhet, össze kell tartanunk zsidóknak a világ minden táján, mert csak a saját erőnkre támaszkodhatunk, — és ébernek kell lennünk állandóan. Ez a leckénk, ezt tanitom fiaimnak, menyeimnek és majd unokáimnak is. "Hogy van “visszatérés’, ‘gyökerezési’ tendencia nem, sokat változtat sajnos a helyzeten. Nincs szó tömegMordechájnak múlva visszajött. Mint ahogy nem bírja el ezt a mi marakodó, rohanó, pénzéhes társadalmunkat, ugyanígy vélekedik az izráeli társadalomról is, a kibucokat is beleértve. Persze nehéz ezt elviselni, de azért nem szaggatom meg ruháimat. Vitatkozunk, de szeretjük mindannyian tovább. Tudjuk, hogy az igazi tragédiák másfajták. Nem tragédia és nem bún az, ha gyermekünk nem ért egyet a mi társadalmi rendszerünkkel, még akkor sem az, ha szenvedünk miatta. A fiú egészséges és nagy boldog, nehéz munkás életet él, zsidóként él, zsidó lány a felesége, és zsidó gyermeket várnak. “Mi mást akarhat egy anya gyermekétől?" — kérdezi ó. De Rössel Mordecháj megkérdezi: "Mi köze ennek a zsidósághoz és létküzdelméhez?" Sok! Ez az én feleletem. Mert még ezek a fiatalok, még ezzel az abszolút rendellenesen furcsa zsidóságukkal nincsenek elveszve a zsidóság számára. Mint unikumot akartam megmutatni ezt, nem mint követendő példát. Természetesen, mint furcsa újdonságot, mert ilyen sem volt 10-20 évvel ezelőtt. Hogy Mea Shearim, Williamsburg, vagy "szatmár" chasszidjainak ez nevetséges, azt tökéletesen meg tudom érteni. Nekik én is nevetséges vagyok, de az sem zavar. De, hogy egy modernvallásos izráeli ember ne értse meg miről beszélek — az már jobban zavar. □ Ez utóbbi péntek estén fiatal Talmud Hacham volt a vacsora vendégünk. Öt évvel ezelőtt nem ismerte a héber belüket. A múlt héten fiatal nő ült itt a szobámban, akinek szüleit is, nagyszüleit is ismertem. Talán tudták azt, hogy mikor van Jóm Kipur. ő is ennyit tudott mikor legutóbb tíz éve láttam. Ma tisztában van nemcsak történelmünkkel. de a Halachával is. kóser háztartást vezet stb. A világhírű McGill University nagynevű nőgyógyászati professzora egy Talmud Hacham. Lubavicsi hasszid. fekete ruhában, péjottal, szakállal, cidáklival stb. A legnevesebb kórházban, a Royal Victoriában ha valami rendkivüli esel adódik, ezt a fiatal tudóst hívják konzultációra. És ó megjelenik teljes "regáliában". £z a 35-40 éves férfi 10-15 évvel ezelőtt asszimiláns úton járt. A Concordia University-nek több ilyen külsőségekkel is tüntető vallásos professzora van. Ezek a legmagasabb világi és Talmudi műveltséggel bíró fiatal emberek példaképpen állnak a fiatal diákok előtt. A Chabad ház siurjain rendszeresen megjelenik a Montreáli Szimfonikus Zenekar egy tehetséges tagja — tanulni. Felesége, ugyancsak a zenekar művésze, szintén tanulni jár egy női csoporthoz. És ezt így lehetne sorolni oldalakon át, nemcsak egyénekről, de egész családokról, sőt egész hitközségekről is. mozgalomról, csak egyéni esetekről.” — írja Hogyan tudja, hogy nincs tömegmozgalom? Hogyan kezdődik egy tömegmozgalom? Úgy, hogy Rössel Mordecháj és hasonlók már előre “leírják”, tagadják, eltemetik azt? Mi javít az egyetemes zsidóság sorsán, ha nem ez, a fiatalok asszimilációból való visszatérése? A gyerekek tradicióhű nevelése? Mit óhajt Rössel Mordecháj? Nem gondolja, hogy ebből az öntudatos tradíciókhoz visszatért fiatalságból több alija jöhet majd jövőben? "Türelem" kellene hogy legyen a jelszó. Rössel Mordecháj nem akar örülni annak ami van. Keseregni akar? Úgy véli keserűen, hogy a pohár félig üres, én úgy vélem örömmel, hogy a pohár félig tele van. Rössel Mordechájnak megvan a joga hozzá, hogy keseregjen azon ami hiányzik, de nekem van jogom örülni annak ami van. Annak a kevés jónak ami van. Mint zsidó, aki végigéltem a tragédiákat — a pohár nekem félig telve van. Le tudom mérni mennyi jó változás történt a zsidó nép életében, a zsidó egyén életében és a zsidó anya életében. Le tudom mérni, mert még emlékszem... □ "Semmi sem nyújt biztosítékot, hogy aki a kábítószerek és hippik világából jött a tsuvához a megtéréshez az egy szép napon nem keres-e magának új ideálokat ...stb." — írja kritikusom. A kedves Rössel Mordecháj még annak sem örül, ha a kábítószeresek megtérnek?! És biztosítékot kíván? Kedves munkatársam, ha én valamit egyáltalán megtanultam az életben az az, hogy semire sincs biztosíték. Semmire! Egyetlen szülő, vagy nagyszülő sem kötött szerződést a jó Istennel. Nem szabad ítélni, és elitélni, és mint ahogy egyik régi bölcs mondta: "Ne nevezd magadat boldognak halálod órájáig.” A megtértekett itt is és Jeruzsálemben is tárt karokkal kell és tárt karokkal fogadjuk úgy a szülők, mint a nevelők, a rabbik, és a közösség. És reméljük a legjobbakat. Mint ahogy mondani szokás. “Valamit a jó Istenre is kell hagyni." Egyébként szeretném, ha megkülönböztetné a kábítószeren élő szerencsétleneket, a hippiket (hosszú haj, jeans nadrág, vagy mi?), a guruk tanítványait, a társadalommal meg nem békéit "úttörőket", a nehezen dolgozó nyugati "kibucokban” élőket, és az elmélyült fiatal intellektueleket, akik új utakat keresnek. Mert ez mind más és más. □ , \ Kedvesen és naivan leírja, hogy a zsidóságot keresőknek nem kell az “őserdőkbe” vándorolnia, hiszen van Államunk és hogy vegyem figyelembe a terjedő asszimilációt, valamint, bíztat, hogy vegyem rá fiamat, hogy térjen haza. Bízva olvasóim intelligenciájába és humorérzékébe évek óta bátran leírhatom fiam viselt dolgait anélkül, hogy félnem kellett volna, hogy akár csak egyetlen személy feltételezze, hogy egyetértek vagy jóváhagyom a nyugati Washington Államban lévő kollektívában való életét. Az olvasók velem együtt derülnek azon, hogy Mózes Öt Könyvét (a,valódit! kedves R.M. nem holmi misszionárus Bibliát!) és a Kicur Shulchan Áruchot vitte magával legutóbb. Azt pedig, hogy hogyan kell egy felnőtt fiatalembert rábeszélni, hogy Izraelben maradjon, szeretném megtanulni Rössel Mórdechájtól. Sót, izráli rokonaim és barátaim is szeretnék ezt megtanulni. Ugyanis legutóbb a mi “’közös frontunk" sem volt képes eredményt elérni, félév Befejezőben megkérem Rössel Mordechájt látogassa meg pl. Jeruzsálemben az Ohr Szameyach Jesivát (lehetőleg Peszaclj után, mikor legfiatalabb fiam is ott lesz,) hallgassa meg a filozófia, a bölcsészet, az orvostudomány doktorait, történelem, szociológia, irodalom, lélektan professzorait, fiatal kutatókat, régészeket, tehetséges modern diákokat, a külföld krémjét, hallgassa meg hogyan és miért fordultak az ősi tanok felé, a tradíciókhoz, a Jesivákhoz — és honnan fordultak oda! Beszéljen rabbiaikkal, hallgassa meg őket — kérdezze meg láttak-e ilyent tömegesen 20, 10, avagy csak 5 évvel ezelőtt, — és akkor látni fogja a csodát. Meg fogja érteni optimizmusomat, ami nem jött véletlenül — el kell hinnie. El kellene hinnie, hogy nincs okunk aggódni a zsidóság jövője miatt amig ilyen fiatalságunk van. Amerika legnagyobb TV Network-ie az NBC hálózat. Vasárnap délben 12 órakor (25 éve folyamatosan) van egy műsora: Meet The Press (Lásd a sajtót) címmel. Jelen van a sajtóértekezleten a műsorvezetőn kívül az Egyesült Államok legnagyobb lapjainak négy legnevesebb politikai munkatársa, — minden héten mások — akik kérdéseket tesznek fel a meghivott vendégnek, aki mindig a világ vezető személyiségeinek egyike. Nem is kell mondanom, hogy ez egyike a legkomolyabb, legérdekesebb műsoroknak az Államok és Kanada 250 millió népe részére. Tehát vasárnap délben néhány millió ember részére abbamarad a vasárnapi teendője, sport, mosás, cikkírás vagy bármi egyéb, mert ha személyesen nem tudunk beszélni Beginnel, Szadattal, Kissingerrel, Kennedyvel, Trudeauval, a kinai vagy iráni külügyminiszterrel, legalább meghallgatjuk mások mit beszélnek velük. Ma a meghivott vendég — gondolom karácsony hetére való tekintettel — Billy Graham volt, a híres evangélista és prédikátor, elnökök és kormányzók barátja. Nem kedvelem a prédikátorokat, és ót személyesen sem, igy éppen le akartam zárni a készüléket, mikor egyik újsági ró azt a kérdést tette fel, hogyan viszonylik a mai ifjúság a vallásokhoz. A felelet: "A mai ifjúság tömegesen keresi az Istent, vallást, mert értelmet, célt keres az életben, kiutat káoszából stb." Mesélte, hogy egyik amerikai egyetem keretében vallási szeminárt hirdettek egyik weekendre. Erre a bizonyos szeminárra éveken át néhány ezer diák szokott megjelenni. Ebben az évben a 17 ezer lelket befogadó aréna minden helye elkelt és 5000 diákot vissza kellett utasítani helyszűke miatt. Az egész világon ez az örömteli helyzet látható, még a vasfüggöny mögötti országok atheista társadalmában született fiatalok között is. (A szabad világban a katholikus egyházak azok amelyek legkevésbé nőnek.) Ehhez kommentárom csak annyi, hogy Billy Grahamról is sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy kedves, naiv és felelőtlen. Rössel Mordechájnak meg. kell nyugodnia, hogy vannak dolgok amik léteznek még akkor is, ha hozzá vagy a Statisztikai Hivatalhoz csak később érnek majd el. I,0da»ei 844-6822 Lakas,e|: 28 8 - 7 5 5 9 f/r. '/’Alt IP I /*{/. ii ff íj ml 10 ST.JAMES ST., Suite 902. MONTREAL P A M , - p RÍSTAURAHT 1425 Stanley St frazi 288-3090 ízlelje meg Mzunk magyar és egyéb különlegességeit, (Paprikás-csirke, bécsi-szelet, resztéit máj, gulyás curry-vei, green pepper steak, stb..) Választhat 17 féle kávénkból; lisztmentes tortánkból és különleges süteményeinkből. □ Fully licensed Nyitva reggel 10-től vasárnap is. 5771 VICTORIA AVENUE Finom külföldi és kanadai csemegeáruk és sajtok Ismert, legfinomabb magyar hentesáruk Magyar és európai cukrászsütemények Külföldi esspresso kávék, kakaó, konzervek Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemények 733-8462 Szabad parkolás ROMOS TIBOR SZUCSMESTER BUNDÁK MÉRET UTÁN ES RAKTÁRON ALAKÍTÁS * JAVÍTÁS * MEGÓVÁS BIZTOSÍTÁSSAL 1435 ST. ALEXANDER St. Room 240 Tel: 842-7536 A KELEN IRODA AJANLJA SZOLGÁLATAIT: IKKA TUZEX ROMAN küldések, valamint TELJES UTAZÁSI SZOLGALAT! Télen nyáron — Bármikor- bárhová Québeci jogosítványunk van THE ORIGINAL Fairmount Bagel Factory WE NOW HAVE * MATZAHS ♦ONION BAGEL ♦GARLIC BAGEL PLEASE NOTE WE ARE AT: 74 Fairmount W. (Corner St. Urbain) 272-0667 From the Main St. in the 30’s & 40’s over to Fairmount in the 50's & now back to you. W? are truly 'THE ORIGINAL BAGEL FACTORY”. Do not confuse uswith any other in the city. 7 AM. — 12 PM. weekdays 7 AM. — 3 AM. Saturdays and Sundays From oven to you OPEN PASTRY DELICATESSEN
