Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)

1980-05-24 / 808. szám

1980 m4jus 24. * MENÓRA 11 oldal Salgó az idén is február elején utazott el szabadságra, mint ahogy ezt már az utolsó tíz évben tette —, mert olyan helyen lakott feleségével, ahol öt, de olykor hat hónapig is el­tart a kanadaihoz hasonló szigo­rú tél. így legalább megrövidíti ezt a kemény és kegyetlen év­szakot, amit egyébként évról­­évre már egyre nehezebben tu­dott elviselni. Tavaly határozta el, hogy új­ra Z.-be megy, ebbe a kis mexicói faluba, a Csendes Óceán mellé, ahol az öböl hullámzása csendes, a tenger kellemesen meleg, nincs kaszinó és rulett, nincs golf és tenisz­pálya, nincs hangos zene a szállóban, még uszoda sincsen, áS van kétszáz kőlépcső az öböl­től az ötemeletes szálló tetejéig — és miután felvonója sincs a szállónak, legalább a lábizmait újra használhatja, mert a mezít­lábas séta durva felületen állító­lag jót tesz a szervezetnek. Jönnek is a Z.-i szállóba törzsvendégek, évról-évre visszatérnek, mint vándormada­rak, és Salgó tisztelettel néz az olyan alapító tagra, mint Paul, a szlovák származású kanadai nyugdíjas, vagy Brydon, a ré­szeges ezredes British Colum­biából, aki állítólag Rommel, a sivatag rókája ellen harcolt Észak Afrikában, vagy az arisz­tokrata kinézésű Mr. Sinclair, aki személyesen ismerte "Count Teleky"-t. Ezek már tíz-tizenöt esztendeje jönnek vissza erre a helyre, ugyanebbe a szállodába, ugyanabba a szobába. Salgó nem hasonlíthatta magát ezek­hez, (ő még csak másodéves visszatérő vendég itt), ez mind egy társaság, mindegyik ke­resztnevén szólítja a másikat, együtt reggeliznek, együtt ülnek a parti nyugágyakban délelőtt, együtt sétálnak a fövenyen, úsz­nak a melegen simogató hullá­mokban, isszák a gin-t a “Happy Hour" idején, esetleg golfozni mennek a 4 mérföldre lévő mondain luxus helyre, ahol modern hotelek épültek az utóbbi három évben, minden kényelemmel, zsúfolásig telt uszodákkal, ahol heringmódra nyüzsögnek az emberek, hangos zenével és a Z.-i hotelhez viszo­nyítva dupla luxus-árakkal. Salgó nem szerette a luxus helyeket. Szabadsága alatt nem szeretett elegánsan felöltözni, golfozni sem tudott, mert a 30-­­as években ezt a "sport"-ot (Sal­gó egyébként ezt. egész őszin­tén, nem tekintette sportnak) az ó városában csak a képeslapok társasági rovatának lapjairól is­merték. 45 után pedig, amikor már pesti lakos volt, a rendszer — mint a kapitalizmus deka­dens csökevényét — egyszerűen megszüntette, a svábhegyi golf­pályát bezárták (igaz. mint hallotta, 56 után újra meg­nyitották a nyugati turisták részére.) Salgó nagy várakozással néz a három napsütéses hét elé, amit itt szándékszik eltölteni. Az első héten már kialakít magának egy napi rutint, amit szertartásszerüen betart. Reggel BÁTKl GYÖRGY : fél 8-kor, mezítláb, úszónadrág­ban lemegy a kőlépcsőkön a tengerpartra, fut 6-700 métert a nedves fövenyen, majd elvégzi a szokásos szabad tornát, amit már évek óta folytat, és aminek utolsó gyakorlata, befejező aktusa a "shirehasun", a fejtető­re állás yoga-gyakorlata. Évek­kel ezelőtt látott egy fényképet a Time magazinban, amint az akkor 78 éves Ben Gurion fej­tetőn állva tornászik otthoná­ban. Ekkor iktatta be ezt napi tornájába. Torna után úszás, majd reggeli. Utána olvas a terraszon, majd délfelé itt az "hóra de bano", a fürdés ideje, aztán lunch, pihenés, olvasás, megint úszás és vacsora. Nem valami érdekfeszító program olyannak, aki a nagy életet keresi, de Salgó teljesen boldog a szerény keretekkel. Az étteremben vakító fehér vászonruhájú főpincér írja fel a rendelést. Uj alkalmazott lehet, tavaly még nem volt itt. Salgó böngészi a kétnyelvű étlapot, spanyolul adja fel a rendelést. A főpincér, aki jól tud angolul, "veszi a lapot", udvariasan tűri, hogy a kedves vendég gyakorol­ja spanyol tudását. A főpincér fényesrekefélt fekete hajában egyetlen ősz haj­szál sem világít, habár — bevallása szerint — már 64 éves, amit Salgó kételkedve fo­gad, mire Francesco előveszi a "Seguridad Social" kártyáját és büszkén mutatja születési évét. Elmondja, hogy évekkel ezelőtt Kaliforniában dolgozott, de az amerikai munkatempó nem volt kedvére, ő még élni szeretne, az amerikaiak halálra dolgozzák magukat. — Tudja szenyor, nekünk, olaszoknak van egy dalunk is erre — és már énekli is: "Vivere, voglio vivere, senza piú..." A dal ismerős Salgónak. "Vivere senza malinconia..." Hol is hallotta? Persze, a háború alatt, Ukrajnában. Bámul a főpincérre. "Nem is tudtam, hogy maga olasz." "Mexicóinak néztem." Francesco a háború után hagyta ott az itáliai Albengát.' szülőhelyét a Riviera di Ponente-n. Az Újvilág jobb lesz, gondolta. Los Angelesben dolgozott, de túl nagy volt a hajsza és pár év után, átköltözött a mediterrán hazájára emlé­keztető Mexicoba. Legutóbb Cozumelben volt, egy óriási luxushotelben, "ez egy kisebb hely, nyugalmasabb" — mond­ja — „tudja szenyor. ebben a korban az ember már nem akarja agyonstrapálni magát..." Újra a fülében cseng a "Vivere" melódiája, meg a másik dalé, amit az olasz kato­nák énekeltek ott kint Ukrajná­irodotel 844-6822 Lakastel 288 - 7 559* ftr. iAHM PÁL iiyyréd 10 ST. JAMES ST., Suite 902. MONTREAL 484-1259 484-4363 GREGUSIMRE DIPLOMÁS OPTIKUS 4933 SHERBROOKE STREET WEST i . * P A M RESTAURANT <2- P M 1425 Stanley St. 288-3090 ízlelje meg házunk magyar és egyéb különlegességeit, (Paprikás-csirke, bécsi-szelet, resztek máj, gulyás curry-vei, green pepper steak, stb..) Választhat 17 féle kávénkból, lisztmentes tortánkból és különleges süteményeinkből. □ Fully licensed Nyitva reggel 10-tól vasárnap is. AZ OLASZ HADNAGY bán, ’43 tavaszán. Tulajdonkép­pen nem is Ukrajna volt, hanem Bjelorusszia, ott a feny­­veserdóben. valahol Gomel és Novozibkov között, Zlin­­kán. Ott hallotta a dalt. 800 olasz katona táborozott a zsidó munkásszázad körlete közelé­ben. Vidám fickók voltak az olaszok, sugárzott az arcuk, mikor énekelték: "Mámmá són tanto felice, perche io ritorno a Te..." — bukkan fel a másik dallam az emlékek mélyéből. Ott sétál az olasz ór, szürke köpeny, szürke uniformis, felgombolt leffentyűs sapka, puska a vállon, és vidá­man zeng a dal az anyáról, aki­hez rég nem látott fia most hazatér. 800 olasz maradt meg a Ravenna Tladosztály 10,000 katonájából. A zlinkai fenyves­erdő dácsá-iban pihen, szedi össze magát a vert sereg maradványa, mielőtt vissza­mennek a hideg tél földjéről a napos Itáliába. A sétáló olasz ór már elfelejtette a csikorgó telet, vékony, béleletlen köpenyében vidáman rójja a körlet területét, nevetve odaszól egyik társának, aki a hadosztály néhány kiálló bordájú, rühes öszvérét hajtja legelni. Folytatja az éneket, és arra gondol, hogy nemsokára felkerekednek, szerelvényestül, öszvérestül, nyolcszáz életben­­maradt, boldog olasz — és el­felejtik az ukrajnai rémes kalan­dot, mint egy rossz álmot. Az ór átcsap egy másik dallamba. "Patirono i rondini..." — hang­zik a kellemes tenor a fenyő­­erdőben. ők is útrakelnek majd hamarosan, mint a dalban a fecskék. Megszűnő üzletekből átvett áruk spéciéi olcsó kiárúsitása állandóan VICTORIA OIFT SHOP 5865 Victoria Ave. Tel: 738-1414 7101 Park Ave. * Corner Jean Talon Tel: 731-8797 Non iron vászon abroszok 4 (zamilyes 3:50 6 szám. 5‘.' 8 tzemályaa K0012 szsm. «80 67 személy«« ezüst ____ evAkészM 140* SINGÉR’S Gyógyszertár Mr.Saul Sláger 85 Mont Royal Ave.W. (St.Urbain közelében) MONTREAL Mindenféle gyógyszerkül­dést Magyarországra vál­lalunk. Terhességi vizsgálat ORVOSI FŰZÖK 844-1134 voltak azok. Századparancs­nokuk eltépte a zsidóknak érke­zett tábori lapokat. Salgó nem kapott semmi hirt otthonról, '42 decemberében érkezett egy távirat, hogy fia született, ennek már négy hónapja, azóta semmi. Közbejött a januári front-áttörés, visszavonulás, menetelés a hóban-fagyban. Ezen a helyen már négy hete vannak, bizonyára érkeztek lapok, írások, de a parancsnok személyesen semmisíti meg a postát. Keresztes honvéd, S. hadnagy csicskása egy éjjel fel­költi Salgót és kezébe nyom egy rózsaszínű tábori lapot — rajta amatórkép, fehér cérnával rá­varrva a lapra, felesége moso­lyog a képről, fehér köpenyben, ölében pufók, vidám kis fickó. Az ó fia. Keresztes szájához emeli mutatóujját: "Aztán egy szót se erről, Salgó...” Mario Neri, az olasz hadnagy segít neki. Megengedi, hogy az ő tábori postáján íijon egy-két levelet olaszul egy torinói lány­nak, akivel Salgó évekkel ezelőtt a Lidón találkozott és emlékezett a címére. Adriana aztán az utasítás szerint továbbította a leveleket Torinoból Magyarországra a feleségének. Mario Neri, a san remoi had­nagy látta, hogy mit művel a keret a szerencsétlen "eb­­breokkal”. A "colonello”, az olasz katonák parancsnoka megtudja, hogy a magyar had­nagy megtiltotta a zsidóknak az olasokkal való "trafikálást". Már csak dacból is, külön kondér spaghettit főzet és azt ti­tokban, éjjel osztatja ki a kör­letükből kisettenkedő páriák­nak. Mario Neri egy nap odainti magához Salgót. "Giovanni, mi holnap reggel indulunk haza, Itáliába. Este jöjj át hozzám, te beszéled a nyelvünket, beöltöztetlek a mi egyenruhánkba, és jössz velünk. Megmenekülsz ettől a nyomo­rúságtól.” Salgó első pillanatban nem érti, nem tudja felfogni, aztán lassan megérti, rádöbben, hogy mit is ajánl neki áz olasz. Oda­kint megint énekel valaki. "Mámmá, són tanto felice, per­che io ritorno a te..." Igen, itthagyni az éhezést, a kínlódást, ezt a tetves nyomorú­ságot. és már holnap mehet a Mariókkal. Aldókkal. Pietrók­­kal, az öszvérekkel, a "Raven­­na"- hadosztály meg­maradtjaival a napos Itáliába. Valami belül, a lelke le­­mélyén azt súgja neki, hogy nem. Ne menjen, nem mehet. Ez túl szép. túl könnyű lenne. Nagy melegség önti el a szivét. Hála ennek az ismeretlen olasznak, aki igazi embernek mutatkozik itt az embertelen­ségben. "Fehérek között egy európai..." — ahogy József Attila írta egy versében. Próbálja magyarázni Mario­­nak. ha ő most elmenne velük, odahaza a családja kerülne baj­ba. Nem mehet. Lesz. ami lesz. Hálásan szorítja meg az olasz hadnagy kezét. — Grazié, Mario, grazié tanto. „ — mondja neki és ballag kifelé. mint szövetségesei mentünk az oroszok ellen. Én is ott voltam kint Ukrajnában azon a bor­zalmas télen '42 végén — és tudja, hogy tízezer olaszból hányán maradtunk. Mit gon­dol? Találja ki." Salgó nem felel, csak néz rá. "Nyolcszázan. Nyolcszáz nyomorult olasz katona. De arra még emlékszem, hogy egy szép fenyveserdőben pihentünk pár hétig, mielőtt visszavittek volna bennünket Itáliába. "Emlékszik-e. hogy hivták azt a helyet?" kérdi Salgó. "Nem uram. azt már elfelejtettem. Nagyon régen volt..." 1 * ^r,va,e Duty Nursing 1 • • Convalescent Care S 2*fc*s 1 JpUHn • Companion Care | 1 V*’^! * Homemaking 1 f 'UiuiaSSSSW • Elderly Care w 24 HOUR SERVICE CALL T Montreal: 288-4214 iAi T { Toronto: 498-1313 ^ i I UPJOHN HEALTHCARE SERVICES J Értesítem Montreal magyarságát, hogy a Hungária he tyén megnyílt a csárda Montreal legnagyobb magyar étterme. ízletes magyar ételekkel és italokkal. Mindenkit szeretettel vár az új tulaj­donos a közkedvelt Margitka. Esküvőre, partyra 140 személyes különterem. Asztalfoglalás: 843-7519 3479 St. Lawrence Blvd. A fópincér sugárzó arccal részletezi, milyen jó is lesz neki majd otthon Albengában. "Tudja uram, a mi generá­ciónk sok mindenen ment már keresztül. Mussolini, az abesszin hadjárat, aztán Hitler, és mi CADE AUX GIFTS "LLADRO“ fine porcelain figurines LIPMAN’S House of Silver Tel: 931-7955 2170 Lincoln Ave. Suite 105. Montreal, Que. H3H 2N5 (Az Atwater Metrónál) Beszélünk magyarúl A főpincér nyelve gyorsan pereg. Még egy évig akar dolgozni, aztán összegyűjtött pénzével visszahajózik Itáliába, szülőfalujában már kiszemelt magának egy házat, jódarab gyümölcsössel. "Tudja szenyor, hogy Albengában milyen őszi­barack terem?..." Salgó emlék­szik a névre, járt arrafelé a 30- as évek derekán, az olasz Riviérán. Albenga, Alassio, San Remo... San Remo... Oda való volt Mario, az olasz hadnagy. Mario Neri, tenente. Aki ételt hozott neki ott a fenyveserdőben, gavettá-ja, az olaszok furcsa ala­kú katonacsajkája tetézve finom paradicsomos pasta asciutta-val, ott Zlinkán, amikor már alig álltak a lábukon az éhségtől. Amikor Solymosi hadnagy naponta köttette ki a dörrge­­müzétől és a tizenkét órás munkától tántorgó társait. Az olasz katonák már messzi­ről kiabáltak neki, integetve "Giovanni, Giovanni, venga qua..." és hozták az ételmaradé­kot csajkáikban. És Giovanni, Salgó János boldogan rohant az étellel a körletbe, ahol társaival mohón estek neki a zsíros zsák­mánynak. Kemény, kegyetlen hónapok A veszett állatok veszélyt jelentenek ezen a tavaszon Ontariónak komoly problémája a veszettség, amit fertőzött ter­jesztenek. Az idei tavaszon különösen óvatosnak kell lennünk, mert lakott területeken vadállatok, — különösen görények — megfertőzhetik a velük érintkezésbe kerülő gyerekeket és háziállatokat. Figyelmeztessük gyermekeinket, hogy kerüljék az ismeretlen állatokat, különösen akkor, ha azok betegnek vagy barátságosnak mutatkoznak, mert ez legtöbbször a veszettség jele. Háziöllatainkat rendszeresen oltassuk és éjszakára tartsuk őket a házban. Ha gyanúsan viselkedő állatot látunk, azon­nal jelentsük a legközelebbi rendőrségnek, állatvédő hivatalnak, vagy egészségügyi szervnek. Ne érintsünk döglött állatot s ha gyermeke vadállattal kerül érintkezésbe, azonnal lépjen kapcsolatba orvosával vagy hivatalos egészségügyi szervvel. Ha háziállata harc­­bakeveredett veszett állattal, ne nyúljon hozzá fedetlen kéz­zel, kórje egy állatorvos segítségét Ha többet akar tudni a betegségről írjon ingyenes felvilágosító könyvért ( Animals Rabies and You) a következő címre; Ministry of Health Dennis R.Timbrell Minister Ontario VIGYÁZZUNK ONTARIO EGÉSZSÉGÉRE

Next

/
Thumbnails
Contents