Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)

1979-09-15 / 773. szám

2, oldal MENÓRA * 1979 szeptember 15. hiozékeny kiszolgálással és a legfinomabb ha/.ai recept szerint ké­szült cukrász-árúival várja Önt a HUNGARIAN QLAI'.m ^igo PASTRY SHOP Torták. Kuglófok. Leveles, túrós, almás, lekváros, danish. Mignonok. Dessertek. Édes és sós teasütemények. RENDELÉSEKET VÁLLALUNK MINDEN ALKALOMRA 841 Madison Ave., (70.utca sarok) - 535-0158 314 East 78 Street (Lés 2.Ave.közt) — 988-0052 KOVÁCS UTAZÁSI IRODA NEW YORKBAN 81-08 Broadway, Queens, N.Y. 11373. Teli 651-2494 EGYÉNI. CSOPORTOS ÉS, CHARTER UTAZÁSOK Budapestre és mindenhova Európában Izraelbe Charterek, továbbá rendes Járatokon groap és Apex Jegyek a mfűden kor érvényes legolcsóbb árakon. Nyári APEX árak New York-Bl'DAPEST-New York. A KLM indul ilétenként háromszor, ára csak 5H.00|dollár plusz tax. I4 naptól 60 napig' maradhat. Jelentkezéseket kérünk mielőbb. Felhívjuk a figyelmét arra hogy hírlapokban vapy egyesületi értesítőkben meghirdetett minden: utazásra jegyek a KOVÁCS IRODÁBAN IS kaphatók IKKA TIJZEX és COMTURIST _______________ küldések gyorsan és pontosan Dr. Michael White New York-i, magyarul beszéld ügyvéd specializál baleseti bevándorlási álampolgársági ügyekben POLGÁRI (házassági, hagyatéki és ingatlan) ügyeket is vállal. 210 East 86 St. New Yoi* N.Y. 10028 ________Telefon megbeszélésre (212) 288-8089 Magyar fogorvos rendelőjét megnyitotta DR. GERŐ JUDIT 240 Central Park, South, Apt. 26 New York City Rendel reggel 8.30-12, sürgősség esetén este is. Hétvégén 9- től este 7-ig. Araim közismert biztosítási árak, minőségi munka. Hívjon appointmentért: (212) PL7-2882 .......... ÉRTESÍTÉS! —— • jíl / Dr. BENCZE PÉTER fogorvos Rendel Manhattanban, reggel 9-től este 7-ig, előzetes bejelentésre 156 East 79 Street, Dr.L. Lubotta rendelőjében (bejárat az utcáról) Telefon: (212) 737-0550 ACUPUNCTURIST LING SUN CHU M.D. Internist — Experienced Acupuncturist 107 East 73 Street, New York City Tel: (212) 472-3000 Pain Control, Arthritis, Neuralgia, Hearing loss, Asthma, Facial rejuvenation, Weight loss FIGYELEM MASSZÍROZÓ! Magyarországi és izraeli nagy gyakorlattal rendelkező masszírozó vállal izom és izületi fájdalmak enyhítésére, fogyásra vagy a test kellemes felüdülésére gyógy és idegnyugtató masszírozást. Hívásra házhoz is megyek! Pisti alkalommal 50 százalék kedvezmény! Telefon: (212) 633-3327 H /V\EN D JEWISH WEEKLY IN —^g^EGYENLÖSÉG HUNGARIAN LANGUAGE Editor: GEORGE EGRI Publisher: YVONNE EGRI Helyi szerkesztőségünk és kiadóhivatalok: TORONTO: Egri György, 105 Almore Ave, Downavtow Ont, Canada, M3H 2H4 T: (416) 636-1381 MONTREAL: Breuer Elsie, 900 Rockland Ava, Apt. 210 Montreal, Qua., T: (514) 276-9571 NEW YORK: Kalmar Miklós, 100 Overlook Terrace, 511 New York, N.Y.10040. T: (212) 568-0251 t IZRAEL: Ron Giladi, P.O.Box 1337 Jerusalem, Israel Authorized as second class mail by the Post Office Department Ottawa, and for payment of postage in cash SECOND CLASS MAIL REGISTRATION No. 1373 Authorized as second class mail in USA by Mail Classification Division No. 104970 USA Postmaster send addres chances to Menorah, 105 Almore Ave. Downsview, Ont. Canada M3H 2H4 Second class postage paid at Flushing N.Y. 11351 Subscription fee 22.00 per year ELŐFIZETÉS 1 ÉVRE 22.00 — FÉLÉVRE 13.00 BREUER ELSIE JEGYZETEIMBŐL ...Statisztikákkal és rém­mesékkel ellentétben is op­timista vagyok. A valóság az, hogy statisztikákkal bizonyítani lehet mindent, és mindennek az ellenkezőjét is. A rémhírek terjesztését pedig egyenesen utálom. Ha van is alapjuk, csak az érem egyik oldalát mutatják általában. Évek óta elrettentő adatokat hallunk a zsidóság asszimiláció­járól, a sok vegyes házasságról, a fiatalok tradícióktól való el­távolodásától stb. Sohasem vettem komolyan. Elsősorban azért nem, mert amelyik nép ennyi tragédiát, annyiféle asszimilációt átélt, ezt a kort is túl fogja élni. Ha a szétszoratásban közös nyelv, közös haza nélkül fenn tudtuk tartani kultúránkat, tradíció­inkat, akkor most, mikor hazánk van, intézményekkel, hadsereggel, egyetemekkel, lelkes ifjúsággal Izráelban és a galutban — nincs okunk félni a jövőtől. # Hitközségeink élnek és virulnak. Rabbik, kántorok, tisztviselők nemcsak jó meg­élhetést, de köztiszteletet is élveznek a hitközségi tagok ré­széről. Kórházaink, szociális intézményeink, kulturális és sport intézményeink, öregeket gondozó intézményeink, jóté­konysági intézményeink nagy­szerűen működnek ezer és ezer önkéntes segítségével. Iskoláink kitűnő, elsőrendű nevelést * nyújtanak óvodától a közép­iskola befejezéséig. Ezek a privát intézmények állandó anyagi gonddal küzdenek az állami támogatás mellett is (igen, a Levesque kormánytól is) — de a magas nívóból, igé­nyes tanitásból-nevelésból nem engednek. Egy ilyen tradicio­nális, modern iskola tizenegy osztályának elvégzése után a fiatalok nemcsak legelsők az egyetemeken, de mind jártasak a zsidó történelemben, törvé­nyek ismeretében, tradíciókban, szokásokban, és liturgiái ismeretekben is. Úgy beszélnek héberül, mint angolul, vagy franciául (néme­lyik jiddisül és egy-egy európai nyelven is otthonukban. A mai zsidó iskolák igazgatói, rabbijai, tanárai előtt mély tisztelettel hajtom meg a fejem. #' t Nemcsak a mi hagyományhű környezetünk, de a széles világon több és több szülő tudja, hogy a társadalom züllése ellen az orvosság: önfegyelem, hagyománytisztelet, törvénytisz­telet, az emberiség, a szülők és nevelők tisztelete. Minél mélyebb a társadalom süllyedése, minél félelmetesebbek a nyilvános iskolák ifjúságának hírei, annál biztosabb, hogy a tradicionális, szigorú, nivós zsidó iskolák padsorai telve lesznek. A nem­vallásos zsidó szülő, vagy a nemgazdag zsidó szülő is hajlandó áldozatot hozni, hogy gyermekei jó nevelését és jövőjét biztosítsa. A fiatalok társadalmában, hasonlóan a felnőttek tár­sadalmához, van aki önként vállalja a fegyelmet és korlátokat, van aki komp­romisszumra képes, és van aki lázadva megy végig az éveken. De bárhogyan legyen is, a fiatal években elvetett mag legtöbb esetben megfogan és vagy sikeres, vagy csak csenevész hajtást — de hajtást hoz. Igaz, van olyan templom, ahol alig látni fiatalokat, de vannak mások amit felkapnak, ahol tömegesen vannak fiatalok hétköznap, péntek este és szom­bati imáknál. Tóra tanulásnál. # A vallástalan szülő, vagy asszimiláns szülő is azt óhajtja, hogy gyermeke a saját fajtájából, köréből válasszon párt. Mint ahogy minden szülő, az indián, a néger, az arab, a katolikus, a protestáns vagy a mohamedán is azt akarja, hogy gyermekei folytatásai legyenek a régi örökségnek — és hogy életüket ne tetőzzék fölösleges problémákkal. Nincs új a nap alatt. Az sem új, hogy a fiatalok lázadnak, ellenkeznek, mindent jobban tudnak és hogy a szerelem vak. Néhányan ismerőseim gyermekei közül nemzsidó lányokat vettek feleségül. Ezeken végignézve azt látom, hogy ezek nagyrésze át­tért a zsidó hitre és ezeknek az áttért lányoknak 99 százaléka komolyabban veszi a zsidó­ságát, mint némely zsidó leány. Áldja meg őket az Isten. Gyer­mekeik zsidóként vannak nevelve és zsidó iskolákba jár­nak. Ezekről nincsen statisztika. Ezenkívül mivel a mai fia­talság sokkal öntudatosabb, mint az előtte való generációk voltak, mindben tudatosan fejlődik ki a fajtája és Izráel iránti büszkeség. Ma az indián jobban, öntudatosabban indián mint szü|óje vplt, a néger büsz­kébb és feltartott fejjel jár szüleivel ellentétben, a kínai fiatal, az arab fiatal, az amerikai fiatal öntudatosabb, mint az előtte járt nemzedék volt. A zsidó fiatalság is az. Nemcsak az amerikai ahol direkt divat zsidónak lenni, vagy zsidóval házasságot kötni, hanem az orosz-zsidó, a magyar-zsidó gyereke is. Ma nem divat le­tagadni a származást, mint pél­dául a mi fiatal éveinkben volt. Ma nem kell takarni, vagy vál­toztatni zsidó neveket, fiatalok inkább a fordítottját teszik. Minden zsidóságtól elforduló fiatalra kettő olyan jut, aki a zsidó tradíciók, vagy cionizmus felé fordult és fordította szüleit. Erről sincs statisztika. Míg az 1960-as évek fiatalja lázadással volt tele kivétel nélkül minden iránt amit szülei képviseltek, a mostani, a 70-es évek fiatalja a régi ideálok, egy mélyebb, igazibb tartalom.után kutat; nyilvánvalóan látva báty­­jai üres lázadását, szülei meg­kopott, félig elfelejtett értékeit... Úgy tűnik, hogy a zsidó fiatal­ságnak értelmet ad a fajtájával való azonosulás vagy ideális cionizmusban, vagy a valláshoz való visszatérésben. Avagy mindkettőben. A mai fiatalt érdekli nemcsak a régi múlt, de a közelmúlt is. A vallásban nem fogadja el csak a felszínt, de kérdései vannak és azokra feleleteket igényel. # v A reform mozgalom néhány évtizeddel ezelőtt alakult ki a zsidók között. Rabbijai a más népek szokásaihoz, templomi rendjéhez, asszimilációhoz irá­nyították a híveiket. Manapság teljes hátra arcot csináltak, a néhány héttel ezelőtti News­week cikke szerint is. Visszatér­tek a héber nyelvű imákhoz, a tradicionális zsidó élethez a zsidó otthonban, stb. A Reform és Conservativ rabbik még túlzásba is estek: térítést is ajánlanak kívülálló, vallás nélküli egyének részére, ami a mi vallásunknál sohasem volt szokás. Vallásos körökben való­színűleg most is ellenkezést fog kiváltani. Bár a Lubavicsi udvar (a Chabad) sikeres, különleges visszatérítő munkát végzett "belkörökben", a tradicionális vallást nem látott zsidó fiatalok körében. Az egyik kanadai zsidó lap siránkozik, hogy több és több nagy tudású rabbi, nevelő, közösségi vezető allijázik. Izráel elvonja innen az értékeket, — mondják. “Brain drain” — mondják angolul. Magam nem tudok “brain drain”-ről, de tudok másról. És mint cseppben a tenger egy kis család és kis körének életében tükrözik a nagy társadalom, szeretnék megmutatni néhány példát. Néhány évvel ezelőtt fiam iskolájába, az orthodox, modern “Hebrew Academy"­­be két fiatal lány iratkozott be, akik addig vidéken laktak szüleikkel. A zsidóságról alig tudtak valamit. Az igazgató­rabbi felesége tanította őket soron kívül nemcsak héberre, de vallásunk, hagyományaink, törvényeink alapismeretére is. Nem tudom a gazdag építési vállalkozó apát mi késztette a városba való költözésre: négy gyermeke jövője, az unalmas vidéki élet, avagy valami más. Két év múlva az idősebbik lány egy szigorúan vallásos fiú­hoz ment feleségül. Nemsokára a család allijáról kezdett be­szélni. Érdekes, rendhagyó, kötetlen életet élő családról volt szó, így kétkedve fogadtam a hírt. Ám rövid idő után min­dent fölszámolva itt, elutaztak Kanada keleti partjaira az Atlanti Óceánhoz, komoly vitorlás csónakot vásároltak, ami nem tartozik a tárgyhoz, mégis meg kell emlitenem, mert kuriózum: a különc család nem kevés kalanddal elhajókázott Ír­országba és onnan allijázott. A családfő ajándéka volt ez a fur­csa út önmagának ötvenedik születésnapjára. Gondolom ez az allija a furcsa alliják közt is ritkítja párját. Néhány héttel ez­előtt talált rájuk fiam a Szoch­­nut segítségével. A vallásos, leg­ősibb városban Cfáton nettek Mikes György előadásával kezdődött az őszi kultdrprogram Londonban Az Angliai Magyar Zsidóság programja Mikes Györgynek, Egyesületének őszi kultúr- az európai hírű Angliában élő írónak és humoristának előadá­sával vette kezdetét. A Belsize Square-en levő zsinagóga elegáns nagyterme zsúfolásig telt az egyesület tagjaival, akik uzsonna keretében, gyönyörűen feldíszített asztaloknál hall­gatták Mikes György kulturális, irodalmi visszaemlékezéseit rés angliai élményeit. Az írót az egyesület választmányának és kulturális bizottságának elnöke, Erdóházi Hugó köszöntötte, értékelve Mikes György munkásságát. Az író könyveit dedikálta az l Magyar hentes J.MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE. (78-79 St. között) Tel. RH 4-8292 Hazai szalámi ;s minden más, jó, hazai ízű HENTESÁRU kapható előadás végén, mely ismét Erdőházi Hugó lelkes köszönő záró szavaival ért véget. A kultúrdélutánon megjelen­tek közt volt André Deutsch, a világhírű magyar zsidó szár­mazású Londonban működő könyvkiadó. Az Angliai Magyar Zsidók Egyesületének nőbizottsága, választmányi tagsága Kay Vali főtitkár vezetésével máris elő­készületeket tesz a november 29.-i Chanuka Bazár sikere ér­dekében. Az egyesület titkársága szét­­küldte a Híradó újévi ünnepi számát. egy antik házat, ott élnek, dolgoznak, jól vannak — kö­szönik — hamar beilleszkedtek, izráeliek. Talán néni is emlékez­nek már a vidéki városra Quebecben ahol már-már el voltak veszve a zsidóság számára. # Unokabátyám P. és felesége M. akik végigcsinálták az üldöz­tetéseket, a forradalmat, az emigrációt, néhány héttel ez­előtt allijáztak New Yorkból. Gyermekeikkel és öt unokájukkal együtt. Ez a család rendes, orthodox család, a rend­ellenesség náluk "csak’’ abban rejlik, hogy M. volt az egyetlen akiről kétség nélkül tudom, hogy 1944-ben azt tette amit senki más, nem ment el a vidéki gettóból Auschwitzba. Elbújt a padláson és bujkált mindvégig, előbb otthon, később Buda­pesten. 19 éves volt annak­idején. Nos, amig zsidók gondtalan életet, állásokat, jólétet itthagy­va Izráelba mennek "mert nem­csak kenyéren él az ember", ad­dig a zsidóságnak nincs mitől félnie. Második fiam (azelőtt: Öcsike a happy csavargó) Amerika nyugati részén, az “őserdők közepén egy földet művelő kollektíva tagja már évek óta. "Vissza a természethez” jelszó alatt. Amerikai kibbucnak nevezhetném a "dolgot", de az igazság az, hogy ma már nincs izráeli kibbuc amelynek tagjai ilyen nehezen dolgozva, ilyen abszolút spártai módon élnek: Megvetve a társadalom materi­alizmusát, önzését, hiúságát, háborúit, önpusztítását, ember­­ember-elleni bűneit, az állatok elleni, a föld elleni, a levegő elleni bűneit, — új, tiszta életet kezdtek. Testvéri szeretetben, egymást segítve élnek fiatalok és középkorúak, gyermekek és öregek (két öreg indián akiktől a föld művelését tanulták), — zsidók és nemzsidók. Imakönyv, talit és tefilin mindig volt vele, és a fakuny­hója ajtaján mezuza ékeskedik, mégis inkább mondhatnánk a társaságot napimádóknak, mint bármi egyébnek. Fiam májusban volt itthon, egyik napon utál kozó városjárásából egy csomaggal jött haza. Azt hittem elcsábította a materiális' város. Tévedtem. A csomagból a T’nach -került elő (ami Mózes öt könyvét is tartalmazza) angol fordítással és egy Kicur Shulchan Áruch (a népszerű törvénykönyv) szintén angol fordítással. A múlt héten hívott fel egy "anyatárs’’ New Yorkból aki gyermekét látogatta volt a településen, üzenetet hozott fiamtól, sürgősen szüksége van egy héber-angol szótárra. Lehet, hogy fiam felcsapott misszionáriusnak? Vagy tár­saival akarja megismertetni vallásunk alapjait? Vagy a kis­gyermekekkel? Mindenesetre, nekünk, Izráel népének nincs okunk aggodalomra, amíg a Vad­nyugat hegyei között, a jövő századbeli, utópisztikus településen, modern Robin­sonok Mózes tanaival foglalkoz­nak. # Legkisebb fiam alaposan kifáradva, boldogan fejezte be a múlt tanévet április végén. Nem volt könnyű tanulni és dolgozni, olvasni, esszéket írni és az iskolai újságot szerkesz­teni. Megérdemelt pihenésre, vagyis fizikai munkára ment Izráelba a tavasz végén. Szorongó szívvel engedtem első független útjára, remélve, hogy a nyarat könnyen véve, szellemileg felüdülve jön majd haza a nehéz egyetemi év kez­detére. Valamelyik túlbuzgó professzora már májusban ide küldött egy listát, a következő évben olvasandó, az irodalmi, a politikai és a társadalmi tudo­mányokhoz járó kötelező olvas­mányok címeivel. A görög filozófusoktól Kaffkáig, a Bibliától Marxig stb. Nem is említettem neki leveleimben a dolgot, hogy ne is gondoljon tanulásra, vagy a jövő tanévre, I)ogy ne is zavarjam pihenését. Két hét múlva levelet kaptam tőle. hogy Jeruzsálemben egy Jeshivában tanul kétszáz ilyen magafajta fiúval, a világ min­den részéről. Tanulnak reggeltől estig. Mind önként teszi, nem küldte őket senki. Legtöbbjük nem is tradicionális zsidó családból való. Vannak akiket tudásszomj visz oda, van akit kíváncsiság, út-keresés, van akit Isten-keresés, van akit általános csömör, van akit vallásos lányok! van akit a fiatal évek káosza, van akit elpusztított nagyszülők nagy kérdőjele... Tragédiák kérdőjele. Az egyetemes zsidóságnak nincs semmi oka aggodalomra. Minden éremnek van egy másik oldala is. Sohasem volt erősebb a zsidósághoz való ragaszkodás a fiatalok részéről. Az izráeli és a galuti fiatalok részéről egy­aránt. Népünk, tradícióink, kultúránk, vallásunk jövője kitűnő kezekben van. így maradjon továbbra is. Segítse őket a jó Teremtő és adjon nekik békés életet. FI RST HUNG ARI AN LITERARY SOCIETY Pl.SO MAGYAR ONKPP/OKOR 323 East 79th Street. New York. N.Y. 10021. Telefon 650-9435 I'lyie1 vételi kérelmeket egyénenként bird Inuk el' RottíX ászló aleintik John Mautner eintik iRovatvezető: Teicholz l'vai •• OTTHON KOR 173 Kast 83 Street ( 3 A ve sarok) Telefon: 988 -6200; 650 - 1784 Rovatvezető: Dénes Margit . ^ JHBl^Se^l(ye.(77 utca sarok) Tulajcíonos: ELISABETH a volt TIK-TAK étterem konyhafőnöke Nyitva: naponta este 11-ig, vasárnap este 10-ig Töltött csirke, fokhagymás natúr szelet, resztéit borjumdj,stb. »S7T1IMCI1IÍS- A79-9BQ9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents