Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)

1979-09-22 / Supplement

40. oldal MENÓRA * 1979 szeptember 22 BOLDOG ÚJÉVÉT ES KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK KEDVES VEVŐIKNEK ÉS BARÁTAIKNAK FAVORITE MEAT MARKET tulajdonosai FÖLDES MIKLÓS és KERTÉSZ GYÖRGY Hofman Milan BIZTOSÍTÓ 5757 Decelles Ave., Montreal. — Tel. 731-9439 Kíván Boldog Új Évet Montreal Zsidóságának nanan naio na®? CHESED SHEL EMES JEWISH FUNERAL HOME 935 Beaumont Rd. >v<­­Tel: Í73-3211 Nonprofit Organisation Service in all Jewish Cemeteries laiisn naiB na®? GLASS GYÖRGY ÉS FELESÉGE MONTREAL BOLDOG ÚJÉVET ÉS KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁN KEDVES VEVŐINEK ÉS BARÁTAINAK ÜGYFELEINEK,BARÁTAINAK,ISMERŐSEINEK MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK ,KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KlVÁN ALEX A. KELEN LTD. KELEN TRAVEL SERVICE Telelőn: *41-9548 1467 Mansfield Street Montreal, Quebec DÉLIBÁB STÚDIÓ taUfrkmosa, BUKOVSZKY GYULA 19 PRINCE ARTHUR W. Kellemes Ünnepeket és Baldog Újévet kíván Kedves Vevőinek és Barátainak A tintaszínü, sötétedő égen vo­nuló felhők olyanok voltak, mint az egymásnak torlódó kövér-lomha bölények. A hegyek mögé bukott nap visszfényében rózsaszínűek voltak ezek a sziklacsúcsokban meg-meg botló, úszó bölényfelhők. A férfi, aki homlokát a hideg üvegnek támasztva az ablaknál állt, később már a homályba me­rült mély völgyet fürkészte tekin­tetével. Háta mögött néha megreccsent az öreg hintaszék, az asszony ült benne a kandalló elótt, melyben a vörösen parázsló fahasábok már megroskadtak és öntötték a mele­get. Az asszony a kiáramló hőtől bá­gyadtan ült a hintaszékban, fejét hátra vetve, a menyezet gerendákon vibráló tűzfényt bámulta. A férfi nagysokára fordult meg, de nem jött el az ablaktól. Az ab­lakdeszkára ült, karját összefonva nézte az asszony éles fekete pro­filját a tűzfény elótt. — Éjjel biztosan nagy vihar lesz... — szólalt meg jóldó múlva. Az asszony lassan oldalra fordí­totta fejét. — Ml lesz? — kérdezte halkan. — Vihar... — Vihar — ismételte az asszony. A férfi cigaretta-csomagot vett elő kabátzsebéböl. — Kell? — Nem, nem kell. A férfi rágyújtott, s miközben a gyufaszálat rázta, előbbre jött, meg­állt a hintaszék mellett. _ Nos? Az asszony nem nézett rá. — Mit, nos? Mit vársz tőlem? — Mit várok? Tudomisén — mormogta a férfi. — Hát? Akkor miért kérdezel? A férfi vállat vont, legyintett. — Miért kérdezlek Azt sem tu­dom... semmit sem tudok. Az asszony rábólintott. — Hát persze... — mondta gú­nyosan — mit tudhatsz te? — Nézd Joan... — Nézem. A férfi nyelt egyet. — Mit nézel? — Mondtad, nézzem, hát nézem, hát látok... Látok én mindent. A férfi valósággal felnyögött. — Azt akarod... szóval azt aka­rod, hogy most, azonnal itthagy­jalak? — Mondtam már. Azt teszel, a­­mit akarsz. Azt csinálsz, amit akarsz. — Nem hagyhatlak itt! — Dehogyis nem. Beülsz a ko­csidba... — Nagyon jól tudod, hogy nem hagyhatlak itt... És azt is tudod, hogy holnap reggel otthon kell lennem. — Hányszor mondjam már, hogy menj! — Joan, ne bolondozz, reggel ki-Irta: JAMES B, SHIRLEY lenckor neked is ott Ken lenned a próbán. Azzal te ne törődj! — Hogy jutsz le akkor a város­ba? — Majd jönnek értem. — Kik? Ki tudja, hogy itt vagy? Vagy így akarsz egy jó zsiros bot­rányt? — Botrányt, én? Nem akarok én semmit... majd megtalálnak, rám­találnak azok, akik errejárnak... véletlenül... A férfi vad mozdulatot tett, fel­nevetett. — őrület! Egy Ilyen ócska jele­netért Gordon kikergetne a műte­remből! Istenemre pocsék vagy Joan! Na! Induljunk... Az asszony ringatni kezdte ma­gát a hintaszékben. A férfi pár pillanatig nézte, majd a fogashoz lépett, levette, és a nó ölébe dobta a bundát. — Vedd fel azonnal és gyere! — Nem megyek. A bunda a földre csúszott. A fér­fi lehajolt, felvete és úgy tartotta, mintha rá akarná segíteni az asz­­szonyra. — No! Joan... Gyerünk, mon­dom, elég volt a komédiából! — Komédia? — kérdezte az asz­­szony. — Számodra ez komédia? — Az! — toppantott a férfi — csúnya, ostoba komédia! Az asszony megmarkolta a hin­taszék karfáját. — Te utolsó senki... — sziszegte. A férfi az asztalra dobta a bun­dát, újra a fogashoz ment, leemel­te prémes kabátját. — Rendben van, így is jó. Akkor hát távozom, ahogy kívánod. — Piszok fráter! A férfi úgy tett, mintha nem hallaná. Végiggombolta kabátját. — Nyomorult... A férfi megindult az ajtó felé. — A városban majd rendelek ko­csit és ha nem vállalkozik rá, hogy most feljöjjön, reggelre biztosan itt lesz. Isten veled. — Nem fog életben találni. A férfi megállt az ajtónál, kezét a kilincsre téve fordult vissza. — Éjjel biztosan hideg lesz, ne hagyd a tüzet kialudni. — Hallottad, mit mondtam? Nem fognak életben találni... — ó igen, hallottam. . . A nó akkor felugrott. Mögötte a hintaszék nagy lendületei lengett, mintha az asszony viharzó indula­ta hajtotta volna. Lassú léptekkel közeledett a fér­fihez. — Hát nem! Nem szerzem meg neked ezt a kellemes meglepetést... nem, ez mégsem — sziszegte. A férfi nyugodtan bevárta, bá­gyadtan elmosolyodott. — No hála Istennek... akkor most vedd fel szépen a bundát és induljunk. —- Azt nem... veled nem megyek. — Hát akkor? — Egyedül megyek. Gyalog. — Joan, Joan... már megint kez­ded... Gyalog? Éjjel, viharban? Húsz mérföld a városig! — Akárhogy, de veled nem me­gyek! — kiáltotta a nő. — Akkor várd be itt reggelig a kocsit. A nó pár pillanatig farkasszemet nézett a férfivel, majd lehajtotta fejét és lassan megindult az asz­tal felé. Felvette bundáját. — Akkor hát menjünk — mond­ta halkan. A férfi bólintott és visszament a kandallóhoz. Egy piszkavassal szét­verte a parázshalmot, majd egy vödörből homokot döntött a zsa­rátnokra. A szobában vaksötét lett. A férfi zseblámpát vett eló, felkattantotta. — így ni, mehetünk. A lámpa körfényével az ajtó felé világított. A nó nem állt ott. A fényfolt körbejárt a szobában. Az asszony arcát kezébe temetve a he­­verón ült. A férfi tehetetlen mozdulatot tett. — Joan... az egekre, most ml van? — Semmi, tényleg semmi... az asszony nagy sóhajjal felállt — menjünk hát. Odakünn vad szél fújt. A kocsi a menedékház mögött állt. Az asz­­szony gyorsan felrántotta az ajtót, beült. A férfi megkerülte az autót, közben megrugdalta a hátsó gumi­kat, azután ő is beszállt, begyúj­totta, kisideig járatta a motort. — így ni — mondta elégedetten — félóra múlva lenn vagyunk. Eszünk valamit, azután... éjfélre otthon vagyunk. A motor halkan duruzsolt. A sze­relékfal lámpáinak derengő fényé­ben ültek egymás mellett némán. Az asszony hirtelen felnevetett. A férfi gyanakvó csodálkozással nézett rá. — Most min nevetsz? — Rajtad is... de elsősorban ma­gamon. Magamon, akinek a képei diákszobák falán... — Kaszárnyákban, baka-priccsek fölött... — folytatta a férfi. — Ott is, igen ott Is. — Igen, mindenütt láthatók a meztelen képeid. — A férfiak százmilliói szemé­ben én vagyok a Nő. — Igaz. Nemigen akad férfi, aki ne ugyanarra gondolna, ha meg­pillant. — És akkor itt van... itt vagy te, egy ócska, rozoga pasas, egy visz­­eres lábú, ősz mellszórös, köhögős krákogós, aki egy patikát hord a zsebeiben... A férfi csendes elégedetten rö­högött magában. Kiengedte a ké­ziféket, indított. — Akinek a lánya lehetnék — folytatta a nő. A férfi bólintott. — Igaz... Lillan nem sokkal fia­talabb nálad. Folytatás a következő oldalon A MONTREAL UNITED ORGANIZATIONS FOR THE HISTADRUT igazgatója és családja Boldog Újévet és Szép Ünnepeket kivan iiaiéidinak BOLDOG. BÉKÉS ÚJÉVET ÉS KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK ROKONAIKNAK, BARÁTAIKNAK ÉS VEVŐIKNEK ROSENTHAL A CHAMPION DRESSING CORPORATION TULAJDONOSAI Montreal TIBOR (Ted) LEBOVICS ügyvéd BARRISTER AND SOLICITOR 615 Dorchester Blvd. West Suite 820 Montreal Tel: 866-2995 ■ % Kellemes Ünnepeket é s Boldog Újévet kíván ügyfeleinek barátainak, ismerőseinek. Vienita Custom Draperies 4700 PRINCE OF WALES, MONTREAL Tel.: 481 - 2037 TULAJDONOSAI MR. & MRS. HALMEN-SCHLAGER Boldog Üje'vet es Kellemes Ünnepeket Kivannak Vevőiknek, Barátaiknak e(s Ismerőseiknek GT BP SERVICE STATION 209 BATES RD., 733-0775 * 733-2161 tulajdonosai VAITZNER TIBOR GROSZ GYÖRGY Boldog Újé vet és kellemes Ünnepeket kívánnak kedvés Vevőiknek, Barátaiknak és Montreal Magyár Zsidóságának. Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kíván Klienseinek, Barátainak és Ismerőseinek DEZSŐ KLEIN és JOHN SCHWEITZER DENTUROLOGISTS 738-2279 735-0355 5950 Cote Des Neiges Rd. Room 203 Montreal, Que.

Next

/
Thumbnails
Contents