Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-09-22 / Supplement
30. oldal MENÓRA * 1979 szeptember 22 ARTHUR KOESTLER: A SZÁZAD PÁRBAJA Először is hadd mondjak el egy igaz történetet. A történet nem új és sokan ismerik: mégis elmondom, mert nyílegyenesen a probléma velejéhez vezet. Scott kapitány és négy társa hatvankilenc napos kimerítő gyaloglás után 1912 január 18-án elérkeztek a Déli Sarkra. A visszafelé vivő utón az egyik ember, Evans, beteg lett és nem tudott többé lépést tartani a csapattal. Scott kapitány gyilkos dilemma előtt állott. Vagy magával cipeli- a beteg embert, amivel lelassítja a menet ütemét és kockáztatja, hogy valamennyien elpusztulnak; vagy veszni hagyja Evansot a jeges vadonban és igyekszik megmenteni a többieket. Scott az első megoldást választotta. Vonszolták magukkal a beteg embert, amíg Evans meg nem halt. A késedelem, mint tudjuk, végzetes volt. A csapatot utolérték a hóviharok. Oates is megbetegedett és a reményben, hogy áldozata a többiek életét megmenti, elszökött társaitól; az élelem kifogyott; a négy ember megfagyott holttestét hat hónappal később találták meg, összesen tíz mérföldnyire — azaz egy napi járásra — az expedíció legközelebbi raktárától, ahova igyekeztek. Ha Evansot feláldozzák, a többiek alighanem életben maradnak. Ez a dilemma, amellyel Scott kapitány a déli szélesség nyolcvanadik fokán nézett szembe, szimbóluma az ember örök belső viszályának, a lényében rejlő tragikus konfliktusnak: a konfliktusnak a hasznosság és az erkölcs parancsa között. Azt szeretném megmutatni, hogy politikai és társadalmi krízisünk gyökerénél ugyanezt a konfliktust találni; benne van, mintegy dióhéjban, a párbaj, melyet korunknak meg kell vívnia. Scott két út között választhatott. Nézzük meg, hova vezet az egyik és a másik. Elsőnek ott van a hasznosság, az előnyösség útja, melyen az utast az az elv vezérli, hogy a cél szentesíti az eszközt. Az utas először is odaveti Evansot a farkasoknak, mert hiszen jogos egy bajtársat feláldozni, ha azt remélheti, hogy ezzel négy másikat megment. Amint az út átfut a politika területére, Scott kapitány dilemmája átalakul Chamberlain dilemmájává. Evansból Csehszlovákia lesz: ennek a kis országnak feláldozása árán a nagyobbak megmenekedhetnek — legalábbis úgy reméljük. Menjünk tovább a szép, egyenes, logikus úton, amelyik az első müncheni stációtól a második müncheni stációhoz vezet: onnan az 1939-es Ribbentrop- Molotov paktumhoz, ahol már Lengyelország követi Csehszlovákiát a szakadékba. Közben az Evansok száma is megnövekedett és már a millió felé jár: a német kormány a hasznosság nevében leöldösi a gyógyíthatatlan betegeket és a gyengeelméjüeket. Lelassítják a nemzet szánkóját és az élelem is fogytán van. A gyöngeelméjűek után jönnek azok, akiknek a leszármazása nem jó — a cigányok és a zsidók: hat millió lélek. Végül, ugyancsak a hasznosság, az előny nevében, a nyugati államok ledobják az első atombombákat Hiroshima és Nagasaki zsúfolt városaira, és ezzel hallgatólagosan elfogadják a totális, célpontjaiban nem válogató hadviselés elvét, amit mindaddig elítéltek. De haladjunk tovább a logika útján (amely most már meredek lejtőn száguld lefelé) a pártpolitika területére. Ha az a meggyőződésed, hogy politikai ellenfeled romlásba viszi az országot és új háborút zúdít a világra — nem úgy helyes-e, ha elnémítod Ielkiismereted aggályait és igyekszel őt ártalmatlanná tenni, ami eszközzel csak tudod: leleplezed magánélete titkait, megrágalmazod, beszennyezed hírnevét, kizárod a közéletből, elnémítod szavát, deportálod, megölöd? Vesztedre ellenfeled viszont abban a meggyőződésben él, hogy a te szándékod káros, és ugyanazokat az eszközöket fogja alkalmazni ellened. így vezet a hasznosság elvének logikája az erkölcsök atomrombolásához, ahol a rádióaktív gangréna kikezd és szétbomlaszt minden emberi értéket. Hová visz a másik alternatíva, az út, amelyet Scott választott? Homlokegyenest ellenkező irányba; itt a vezérelv az egyén jogainak tisztelete, az erőszak módszereinek elvetése, és az a felismerés, hogy a cél függvénye, következménye az eszköznek. Láttuk, hogy mi történt Scott kapitány csapatával azért, mert nem áldozta fel Evansot. Azt is könnyű elképzelni, hogy mi történt volna India népeivel, ha unan mid n:t?5 Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Barátainknak, Ismerőseinknek BERKOVITS JACK, MAGDA, JOSEPH és az egész Család BOLDOG ÚJÉVÉT és KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK KLEIN LÁSZL Ó és JUDIT 5 OLD SHEPPARD unan nsiD nj05 Boldog Újévet és Szép Nogyünnepfket Kivan ENGEL GYÖRGY és DÓD/ Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Üzletfeleinknek, Barátainknak, Ismerőseinknek PARKVIEW Management Gandhi keresztülviheti jámbor tervét és a japán támadás nem talál ellenállást az útjában; vagy hogy mi lett volna Anglia sorsa, ha az ország háború helyett a pacifizmus mellett dönt és a Gestapo székhelyét Londonba helyezheti át. Tagadhatatlan, hogy mind a két út katasztrófához vezet. De az ebből származó dilemmát nem lehet különválasztani az ember embervoltától; nem absztrakt elképzelés, amit a filozófusok találtak ki, hanem mindennapi életünkben felmerülő és újra meg újra megoldandó konfliktus. Valamennyien feláldoztuk már saját Evansunkat, ekkor vagy akkor, életünk során. És hiú ábránd volna abban bízni, hogy a konfliktust mindig begyógyítja az a tiszteletreméltó házikó tyvasztású angol csodaszer, az úgynevezett „ésszerű kompromisszum”. A kiegyezés igen hasznos dolog hétköznapjaink apróbb dilemmáiban; de valahányszor életbevágó döntést kell hoznunk, a háziszer csődöt mond. Se Scott kapitánynak, se Chamberlainnek nem volt módjában ésszerű kompromisszumot kötni. Mennél nagyobb felelősség súlyosodik az emberre, annál mélyebben döf belé a dilemma szarva. És a konfliktus arányosan megnövekedik mennél nagyobb számú ember sorsára hat ki a döntés. Korunkban a technika haladása óriási mértékben kiszélesítette az emberi cselekedetek skáláját és következményeit és így az eredendő dilemma is roppant arányban megnőtt. Ezért van az, hogy a krízis ott él valamennyiünk tudatában. Úgy érezzük magunkat, mint a beteg, aki először hallja, a mikrofonon át mennydörgéssé nagyítva, a saját lázas szívverését. A dilemmának nincsen végleges megoldása. De minden kor kénytelen megpróbálni, hogy megtalálja a helyzetére alkalmazható ideiglenes megoldást. Ez csak két lépésben történhet, amelyek közül az első ez: fel kell ismerni, hogy nincs emberi haladás bizonyosfokú elszántság, könyörtelen elszántság nélkül. A Magna Charta nem született volna meg a bárók lázadása nélkül; a Bastille ostroma nélkül az Emberi Jogok proklamáció ja nem történik meg. Mennél inkább szívünkön fekszik az emberi értékek megőrzése, annál jobban kell óvakodnunk a rögeszméktől. Számos jószándékú ethikai megmozdulásnak az a legfőbb baja, hogy tele van apró megszállott szektákra szakadó, quietista, bogaras emberrel. A második és még fontosabb lépés annak belátása, hogy a cél az eszközöket csak igen-igen szűk korlátok között szentesíti. Ha a sebész kése fájdalmat okoz, az azért jogos, mert az operáció kimenetele az emberi tudás határai között nagyrészt előrelátható; de a társadalom testén végzett drasztikus és nagykiterjedésü operáció rengeteg ismeretlen tényezőtől függ és kiszámíthatatlan eredményhez vezet: soha nem lehet tudni, hogy a sebész szondájából mikor lesz hóhérbárd. Vagy más hasonlattal élve: az elszántság olyan, mint az arzén; óvatosan adagolva felpezsdíti a társadalom szervezetét, nagy adagban halálos méreg. Ma valamennyien erkölcsi arzénmérgezésben szenvedünk. A betegség jelei világosan láthatók politikai és társadalmi területen; kevésbé szembeötlők, de ugyanolyan veszedelmesek a tudomány és filozófia síkján. Hogy csak egy példát idézzek, egyik vezető fizikusunk, Bernal professzor, a közelmúltban kifejtette idevágó nézeteit. A „Modern Quarterly“ben közölt cikkében azt mondja, Ustinov megmagyarázza Einsteint A „BBC”, angol TV társaság, az Einstein centenárium alkalmából műsorára tűzte az „Einstein Univerzuma’’ c. filmet. A film főszereplője Peter Ustinov, kettős szerepben. Ustinov ikerpárt alakit — Peter és Albert — akik közül Peter az astronauta világüri utazása alatt csak pár hónap telik el, mig fivére Albert közben aggastyánként meghal. Játékával olyan tökéletesen érthetővé teszi az Einsteini relativitás elméletét, mint még soha senki előtte. Millió és és millió laikus számára vált megközelíthetővé az elmélet mely eddig csak matematikusok számára volt érthető. ■ Öt tonnás emlékmű John Wayne, a 71 éves Westernhős számára emlékmű készül Strong, ausztráliai szobrász öt tonna súlyú tömbből akarja kifaragni Wayne teljes életnagyságu alakját. A tömböt egy száztonnás „törmelék”-ből vágták le, amely levált a meredek szirtből, nem meszsze a Newport Beachtól, ahol Wayne súlyos rákoperációja után felépült. hogy „az új társadalmi kapcsolatok döntő változásokat követelnek az erkölcs területén“ és azokat az erényeket, „melyek túlzott fontosságot tulajdonítanak az egyéni tisztességnek“, át kell formálni olymódon, hogy „az egyéni helyett a kollektív erkölccsel legyenek összhangban”. „Miután egyedül a kollektív akció hatásos, egyedül a kollektív akció erkölcsös“, közli a professzor. Hát akkor nézzük meg, mit jelent ez a meglehetősen elvont kijelentés. Jancsinak, Pistának, nekem és neked a gyakorlatban egyetlen módunk van „hatásos kollektív akcióban“ résztvenni és ez az, hogy belépünk a hadseregbe, valamelyik politikai pártba vagy mozgalomba. Hogy Jancsi vagy Pista melyiket választja az függeni fog attól, hogy a) milyen államnak polgára és b) mik a politikai nézetei és előítéletei. Amint azonban tagjává lett az általa kiválasztott kollektivumnak, kénytelen alárendelni „egyéni tisztességét“ a csoport vagy párt érdekeinek. Ez volt az, történetesen, amit például a belseni per vádlottai tettek. Védekezésük úgy szólt, hogy amikor a gázkamrákat üzemben tartották és az áldozatokat belelökdösték, azt pártjuk iránti hűségből tették, mivel egyéni felelősségüket megszüntette a kollektív felelősség. Irma Grese védője szórólszóra idézhette volna Bernal professzor etikai elmélkedéseit — pedig politikai síkon Bernal harcos ellenfele a nácizmusnak és, hogy megint idézzem, „egyetért Marx elméletével és a lenini és sztálini gyakorlattal“. Cikke ehhez bizonyos fenntartásokat fűz, mert azt mondja, nem lehet szó „a parancsok vak és engedelmes teljesítéséről“ mivel hogy az a „Fuehrerprinzip“-hez vezetne. Azt nyilván még nem vette észre, hogy a vak engedelmesség és a „Fuehrerprinzip“ sehol nem található olyan tökéletes formában, mint abban a pártban, melyet Bernal professzor rokonszenvével kitüntet. Szóval sok gabaly és fogalomzavar elkerülhető volna, ha némely tudósaink maradnának az elektronjaiknál és ráeszmélnének, hogy embereket nem lehet beszorítani matematikai egyenletekbe: Azt is iHiágosar. kell látni, hogy amiről itt szó van, az nem holmi elvont filozófiai vita, hanem nagyon is konkrét és égető probléma, aminek megoldásától függ, hogy civilizációnk életben marad-e vagy elpusztul. Még egyszer vissza akarok térni kiindulópontunkra, a hasznosság és erkölcs dilemmájára. Fejtegetéseink során Scott kapitánynak és kis csapatának kutyaszánja az emberi haladás expressvonatává nőtt. A vonatot a hasznosság mozdonya hajtja, de az erkölcs rajta a fék. A kettőnek mindig ellentétes, ellenséges a hatása. Nem lehet légüres térben dönteni az egyik vagy a másik javára. Csak ideiglenes, átmeneti ide-oda igazgatásról lehet szó, aszerint, hogy milyen pályán fut a vonat. Kétszáz évvel ezelőtt, mikor a vonat zihálva kapaszkodott fel a feudális Franciaország mocsaraiból az emberi jogok világossága felé, a döntés a mozdony mellett és a fék ellen szólt volna. Egy ideje azonban — körülbelül a tizenkilencedik század második fele óta — etikai fékeinkről egyre inkább elfeledkeztünk, míg végül is a mozdony, a totalitárianizmus hajtóerejétől kergetve, gyilkos rohanásnak indult, mint az ámokfutó. Ha le nem fékezzük, a vonat kisiklik. Nem tudom, létezik-e az, amit a filozófusok etikai abszolutumnak neveznek, de tudom, hogy úgy kell cselekednünk, mintha létezne. Az erkölcsöt ki kell szabadítani a hasznosság láncaiból; szavak és tettek fölött aszerint kell ítélkeznünk, amennyit önmagukban érnek és nem elfogadni őket, mint holmi hevenyészett kötélhágcsót, ami távoli, ködös célokhoz vezet. A kötelet már úgyis megette a moly: rajta a paradicsomba kúszni nem lehet. Best wishes for the high holidays and a prosperous New Year from Caíe De la Paix Restaurant 132 Bloor St., (Collonade Bldg.) 962-3991 Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván kedves Vevőinek, barátainak és Ismerőseinek IMAGE ÚRIDIVAT ÉS FÉRFISZABÓSÁG 6237 Bathurst St. Tel: 225-8666 tulajdonosai a SZŰCS CSALÁD Fa, fém, műanyag, faragott keretek. Olajképek, Kőnyomat, Góbiéin magánosoknak, kereskedőknek. A képek fajtájának megfelelő szakszerű keretezés, több mint 800 különféle keret. DEKISS ART & FRAME Co. 1172 Eglinton Ave. W. 1:787-9922 Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Üzletfeleinknek. Barátainknak, Ismerőseinknek Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Üzletfeleinknek. Barátainknak, Ismerőseinknek EUROPEAN SAUSAGE HOUSE Inc. 145 Norf inch dr. Domsview 630-5323 BURÁM TESTVÉREK Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kivártunk Üzletfeleinknek Barátainknak, Ismerőseinknek Fóbry Jibor 6$ cso/ddjo 605 T 'inch Ave.W:§f tOS i3n:n nsio ni»? BARÁTAINAK ES ISMERŐSEINEK BOLDOG ÚJÉVET KIVANNAK ÉVA & ANDREW ADLER és csalódjuk
