Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)

1979-09-22 / Supplement

1979 szeptember 22 * MENÓRA 25. oldal , f################################»###########»###############»##i; # Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Barátainknak és Ismerőseinknek víg Béla és ebit I ROKONAINAK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK BOLDOG ÚJÉVET, SZÉP NAGYÜNNEPEKET KIVAN WOLBUROH William ÉS CSALÁDJA BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK * KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN KATZ RÓZSI és KARCSI 100 ANTIBES Dr. Api. 808 BARÁTAINAK és ISMERŐSEINEK KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN ZOLTÁN és ÉVA GARTNER 59 Neptune Dr. BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK, TORONTO EGÉSZ MAG VAR ZSIDÓSÁGÁNAK KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET 4 ''MOS Cecilia és Arnold Good KEDVES BARÁTAINKNAK és VEVŐINKNEK BOLDOG ÚJ EVET, és KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK : KNITWEAR BY OLGA és NEW FASHION KNITWEARS tulajdonosai HAVAS GYÖRGY és OLGA 1574 Boy View Ave. Tel: 488-5002 * ■űrön naita n»fl BARÁTAIKNAK, ISMERŐSEIKNEK JÓ ÜNNEPEKET ES BOLDOG Ú JÉVET KÍVÁNNAK JENŐ és EDITH FRIEDMAN és FIUK 107 Glen Rush Blvd. JÓ ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ŰJESZTENDOT KÍVÁNNAK Mylord Shirt Mfg. Ltd. TULAJDONOSAI MONTREAL 9150 Melliur Rd. TORONTO 40 Horner Ave. A hazai zsidóság magyarosodása 1849-ig a pompás ajándékok egy-egy főherceg születésé alkal­mából, hiába a panaszok és beadványok: a zsidók ké­rései már jó ideje süket fülekre találtak Bécsben. Az egykor zsidópártoló nagybirtokos főurak kései le­származottai is igen mérsékelten lelkesedtek csak a zsidók emancipációjáért. Az emancipáció élharcosaivá a liberális középnemesség széles látókörű politikusai váltak. Az 1843—44-es országgyűlésen heves vita zajlott arról, vajon a zsidóság Magyarországon a magyar vagy a német elemet erősítené egyenjogúsítása után. Az emancipáció hívei helyes felismeréssel egyértel­műen az előző álláspontot képviselték. Az 1843—44-es országgyűlés vitája minden kérdésre kiterjedő alapos vitát folytatott a zsidókérdésről, de ez nem vezetett eredményre. Az 1839—40-es és az 1843—44-es országgyűlés között a befogadási szán­dék ereje megfogyott, a kérdés holtpontra jutott és 1849 viharos napjaiig e kérdésben teljes szélcsend uralkodott. Miközben a befogadás lendülete ingado­zik, vessünk egy pillantást arra, milyen fokot ért el ugyanakkor a beilleszkedés lendülete. ... és beilleszkedése A beilleszkedési szándékot továbbra is csak a nyelv és kultúra elsajátítása jelezhette. Első közvetítője ennek változatlanul csak az iskola lehetett. Mit tet­tek a magyarországi zsidók ennek érdekében a múlt század harmincas és negyvenes éveiben? Az első zsidó iskola, melyben zsidó gyermekek magya­rul tanultak, a pápai zsidó elemi iskola volt. Az iskola tanítói között találjuk a később nagyhírűvé vált nyelvész és történész Ballagi (Bloch) Mórt, s a kiváló pedagógus Vályi Bélát. Az iskolában 1826-ban hang­zott el először magyar szó. Egy fennmaradt számla bizonyítja, hogy Neumann Sándor tanító az óbudai elemi iskolában (Óbuda ek­kor még szinte tisztán német város volt!) már a har­mincas évek elején magyarul tanított. A Pesti Hírlap 1839. október 2-i száma írta: „Óbuda izraelita lakosai örömmel emlékeznek vissza az ottani oskolájuk múlt szept. 12-én tartott nyilvá­nos próbatételére, amikor az oskolaigazgató és nagy­számú emberbarát jelenlétében a 146-ra menő fi- és leánynövendékek a szokott iskolai tanulmányokban kitüntették magokat pontos feleleteikkel, hanem a magyar nyelv tanulásában is dicséretes előrehaladást tettek.” A cikk nagy elismeréssel írt Neumann magyal taní­tásáról. A sok huzavona után létesült pesti izraelita elemi is­kola az évek folyamán valóságos mintaiskolává fej­lődött. Számos alkalommal keresték fel a magyar köz­­-élet és szellemi világ kiválóságai. Azok sorában, akik egy vagy több alkalommal megfordultak az iskolá­ban, tanítási órán vagy vizsga alkalmából, ott talál­juk Kossuth Lajost, báró Eötvös Józsefet, Klauzál Gábort, Pulszky Ferencet, Fáy Andrást, Bajza Jó­zsefet, Toldy-Schedel Ferencet, Fényes Eleket. A magyar nyelv és kultúra elsajátításában élenjárt az ifjabb nemzedék. Ahol nem állja meg helyét, ott sem elsősorban a maga hibájából. Bizonyítja ezt a po­zsonyi zsidó iskolaviszonyokkal foglalkozó Pesti Hír­lap 1847. augusztus 21-i száma, elmarasztalva a tanin­tézetet. ,,A rabbi ugyanis 200 magyar születésű ifjakat tanít a Talmudra, s minthogy ő maga — ámbár még fiatal ember, s városunkban nevelkedett — a Talmudon kí­vül valamit alig tud, szigorúsággal megtiltja tanít­ványainak, hogy semmi tudománnyal ne foglalatos­kodjanak, semmi élő nyelvet — a magyart sem ki­véve — ne tanuljanak.” Persze tartozunk az igazságnak azzal a megjegyzés­sel, hogy a lap számtalan más alkalommal panaszko­dik arról, hogy a különböző nemzetiségek milyen szí­vós ellenállást fejtenek ki a magyar nyelv és kultúra elsajátításával szemben. A zsidó fiatalok középfokú iskolai oktatása ebben az időben több nehézségbe ütközött. Zsidó középiskolák még nincsenek és a zsidó szülők a keresztény fele­kezeti középiskolákba még nagyobb aggodalommal engedik el gyermekeiket, mint az elemi iskolákba. Néhány zsidó vallású növendék így is akadt ezekben a tanintézetekben. Az esztergomi királyi gimnáziumban 215 tanuló közül nem-katolikus volt 8. Ebből 3 nem-egyesült görög, 1 református, 2 görög és 2 zsidó. Az adatok az 1840— 41-es tanévből valók. A budai főgimnázium ugyancsak 1840—41-es tan­évében 481 tanuló között 442 katolikus, 13 reformá­tus, 10 görög nem-egyesült, 3 evangélikus és 11 zsidó volt. A negyvenes évek első felét a zsidók kulturális beil­leszkedése szempontjából Groszmann Zsigmond így jellemzi: „A középiskolákban az eddigi latin tannyelv helyébe a magyar került és miután mind több zsidó tanuló lé­pett a gimnáziumba, folyton szaporodott a magyarul jól beszélő zsidó ifjak száma. Az ország magyarlakta vidékein általános volt a zsidók között a magyar, de még a nemzetiségi vidékek zsidói is erősen magyaro­­sodtak. Sőt sok helyütt ők voltak az egyedüli magya­rok. Ily vidékről a szülők gyermekeiket magyar vá­rosokba küldték magyar szóra. A zsidó családok pe­dig, amelyek II. József rendeletére német nevet vi­seltek, most tömegesen vették fel a magyar nevet.” Groszmann helyesen állapította meg, mint főtenden­ciát, ezt a magyarosodási lázat, de nem szólt arról, hogy egyes területeken, főleg a Tiszántúlon, más ten­denciák is érvényesültek. Ugocsából írta 1844-ben a Pesti Hírlap egyik levele­zője: „Nem szomorú dolog-e, hogy megyénkben, melynek népességét nagyrészt magyarajkú lakosság teszi, nagyszámú zsidó — mindamellett, hogy életén át jobbadán magyar vidékeken üzérkedik — átalján nem tud magyarul, hanem inkább az orosz és román nyelvet teszi sajátjává?” Ott azonban, ahol a zsidó közösség akkor még egyet­len értelmiséginek számító képviselője, a rabbi áll a magyarosító mozgalom élére, mint Löw Lipót Nagy­kanizsán, ott a mozgalomnak társadalmi gyümölcsei is előbb-utóbb megérnek, és zsidó részről is erőteljes társadalmi kezdeményezésekkel találkozunk. Hazai cikkek pártfogása, gyáralapító társaságok patroná­­lása, kórház, óvoda létesítése áll munkálkodásuk elő­terében. Tevékenyen kapcsolódnak bele a város tár­sadalmi életébe és minden feszélyezettség nélkül vesz­nek részt a polgári körök szórakozásában. A Zsidó Magyarító Egylet 1844. február 14-e történelmi dátum a magyarhoni zsidóság kulturális életében. Ezen a napon jöttek össze a pesti zsidó ifjúság vezetői, hogy elhatározzák egy „magyarító egylet” alakítását. A „Pesti zsidó ifjak magyarító egyleté”-nek alapszabályait azonban csak két évre rá, 1846. március 26-án sikerült elfogad­tatni a hatóságokkal. Alapszabályainak jóváhagyása után az új zsidó egy­let iskolákat és kisdedóvó intézeteket létesített, ma­gyar nyelvű felolvasásokat szervezett, melyeken a nem-zsidó lakosság is szívesen megjelent. Az egylet nyelvtanfolyamokat indított, magyar nyelvű könyv­tárat rendezett be. Egyúttal céljául tűzte ki az „izrae­lita szerzőket magyar munkáik közrebocsátásával minden erejével elősegíteni”. Az egylet évi tagsági hozzájárulásként 4 forintot szabott meg tagjainak. A magyarító egylet vezetői elválaszthatatlanul vol­tak egyszerre zsidók és magyarok. Magyarságukat bizonyítja, hogy a szabadságharc kormánya legtöbb­jüket felelős pozícióba állította, ezzel is értékelve a magyar ügyben tett szolgálataikat. Heilprin Mihályt, ki 20 éves korában vándorolt be Orosz-Lengyelor­­szágból és 3 év múlva, 1846-ban már tökéletesen be­szélt magyarul és azon kívül még 18 nyelven, Kos­suth 1848-ban a belügyminisztérium sajtófőnökévé nevezte ki. A novellaíró, pamfletista és magyar-ZBÍdó politikai agitátor Szegfy Mór hasonlóan magas be­osztást nyert ebbén az időbén. Löw Lipót, a legna­gyobb magyarosító -rabbi és Einhom Ignác tanul­mányíró, a zsidó vallási reformmozgalom úttörője, aki 1867 után a magyar kormány államtitkára lett, a szabadságharc idején tábori lelkészek lettek. Diósi Jenőt, a magyarító egylet titkárát pedig Kossuth Lajos magántitkárává fogadta. Heilprin Mihály a magyarító egyletről a következőket írta a Pesti Hírlap 1845. április 11-i számába: „Magyar nyelv, magyar nemzetiség, Magyarország ismeretének körünkben terjesztése, az első teendőnk, kötelességünk.” ,,... Ne értsetek félre! Ezen társaságunk célja ne legyen hízelkedés az uralkodó eszmékhez, hanem lel­kiismeretes, önerejű törekvés azon cél felé, melyet elérnünk kell. Hazát kell bírnunk, öntudattal, sze­retettel, bensőséggel.” A magyarító egylet egyik megnyilatkozása volt az 1848-ban megjelent Magyar Zsidó Évkönyv, mely tanulmányokat és fontos statisztikai adatokat közölt a magyarországi zsidóságról. Mint minden mozgalomnak, a zsidók magyarosodásá­nak is megvoltak a megszállott túlzói. Ezek szemlé­letüket már nem a magyar haladással, de a konzer­vatív, sőt reakciós és zsidóellenes rétegekével igyekez­tek összhangba hozni. Rosenthal Móric, aki egyebek közt a negyvenes évek elején Rómát, mint „Szent­­séges Atyánk” városát említi, helyesnek tartja, hogy a külföldi keresztény több jogot kapjon, mint a hazai zsidó, mert szerinte a törvény védeni tartozik a ke­resztény vallásokat és a zsidóságnak a legmélyebb alázatot tanácsolja. Rosenthalt azért említjük, hogy lássuk: mily széles a skálája az asszimilációs küzdelem zsidó tollforgatói­­nak: e mozgalom szenvedélyes és szinte messianisz­­tikus áradatát csak akkort értjük meg, csak azáltal győződhetünk meg belső hittől fűtött őszinte voltáról, ha emlékezünk, hogy a reformkor szabadelvű, ha­ladó zászlóbontásának hatására sok hazai német, folytatás a kővetkező oldalon | VENDÉGEIKNEK, BARÁTAIKNAK ÉS ISMERŐSEIKNEK | KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG (iJEVET KÍVÁNNAK ! a Hungarian Village 990 BAY St. TEL: WA2-5401 | Új vezetői: | Schnee László Szállási Márton j ős dolgozói BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK KELLEMES ÜNNEPEKET és BÉKÉS, BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN PARKER ILONKA «wn níiD hjbj KELLEMES NAGYÜNNEPEKET ÉS NAGYON BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN ROKONAINAK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK ÉS A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK Mr. & Mrs. HARTMAN LÁSZLÓ és FIAI 159 Searle Ave. Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet Kívánunk Vevőinknek és Barátainknak, Ismerőseinknek Dénes Péter és Franciska (Bidapest Delicatessen) 404 Spadina Ave., 368—9247 Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Üzletfeleinknek Barátainknak, Ismerőseinknek ItTíi Y'S SHEEPSKIN SUEDE és BŐRKABÁTOK KOSZTÜMÖK -SZOKNYÁK JACKETEK Készen és méret után nagy választékban. LEATHER 2 Blooi St. W. Cumberland Terrace T: 923-4676 Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Barátainknak és Ismerőseinknek CLARA & LESLIE REUMÁN és csuioji a Finns m WISH tulajdonosai Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Üzletfeleinknek Barátainknak, Ismerőseinknek Snitb Imre és Maca és családja a Magic Ladieswear tulajdonosai 1054 Bloor St. W. Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Rokonainknak, Barátainknak és Ismerőseinknek London Ernő Manci

Next

/
Thumbnails
Contents