Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-09-22 / Supplement
1979 szeptember 22 * MENÓRA 25. oldal , f################################»###########»###############»##i; # Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Barátainknak és Ismerőseinknek víg Béla és ebit I ROKONAINAK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK BOLDOG ÚJÉVET, SZÉP NAGYÜNNEPEKET KIVAN WOLBUROH William ÉS CSALÁDJA BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK * KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN KATZ RÓZSI és KARCSI 100 ANTIBES Dr. Api. 808 BARÁTAINAK és ISMERŐSEINEK KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN ZOLTÁN és ÉVA GARTNER 59 Neptune Dr. BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK, TORONTO EGÉSZ MAG VAR ZSIDÓSÁGÁNAK KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET 4 ''MOS Cecilia és Arnold Good KEDVES BARÁTAINKNAK és VEVŐINKNEK BOLDOG ÚJ EVET, és KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK : KNITWEAR BY OLGA és NEW FASHION KNITWEARS tulajdonosai HAVAS GYÖRGY és OLGA 1574 Boy View Ave. Tel: 488-5002 * ■űrön naita n»fl BARÁTAIKNAK, ISMERŐSEIKNEK JÓ ÜNNEPEKET ES BOLDOG Ú JÉVET KÍVÁNNAK JENŐ és EDITH FRIEDMAN és FIUK 107 Glen Rush Blvd. JÓ ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ŰJESZTENDOT KÍVÁNNAK Mylord Shirt Mfg. Ltd. TULAJDONOSAI MONTREAL 9150 Melliur Rd. TORONTO 40 Horner Ave. A hazai zsidóság magyarosodása 1849-ig a pompás ajándékok egy-egy főherceg születésé alkalmából, hiába a panaszok és beadványok: a zsidók kérései már jó ideje süket fülekre találtak Bécsben. Az egykor zsidópártoló nagybirtokos főurak kései leszármazottai is igen mérsékelten lelkesedtek csak a zsidók emancipációjáért. Az emancipáció élharcosaivá a liberális középnemesség széles látókörű politikusai váltak. Az 1843—44-es országgyűlésen heves vita zajlott arról, vajon a zsidóság Magyarországon a magyar vagy a német elemet erősítené egyenjogúsítása után. Az emancipáció hívei helyes felismeréssel egyértelműen az előző álláspontot képviselték. Az 1843—44-es országgyűlés vitája minden kérdésre kiterjedő alapos vitát folytatott a zsidókérdésről, de ez nem vezetett eredményre. Az 1839—40-es és az 1843—44-es országgyűlés között a befogadási szándék ereje megfogyott, a kérdés holtpontra jutott és 1849 viharos napjaiig e kérdésben teljes szélcsend uralkodott. Miközben a befogadás lendülete ingadozik, vessünk egy pillantást arra, milyen fokot ért el ugyanakkor a beilleszkedés lendülete. ... és beilleszkedése A beilleszkedési szándékot továbbra is csak a nyelv és kultúra elsajátítása jelezhette. Első közvetítője ennek változatlanul csak az iskola lehetett. Mit tettek a magyarországi zsidók ennek érdekében a múlt század harmincas és negyvenes éveiben? Az első zsidó iskola, melyben zsidó gyermekek magyarul tanultak, a pápai zsidó elemi iskola volt. Az iskola tanítói között találjuk a később nagyhírűvé vált nyelvész és történész Ballagi (Bloch) Mórt, s a kiváló pedagógus Vályi Bélát. Az iskolában 1826-ban hangzott el először magyar szó. Egy fennmaradt számla bizonyítja, hogy Neumann Sándor tanító az óbudai elemi iskolában (Óbuda ekkor még szinte tisztán német város volt!) már a harmincas évek elején magyarul tanított. A Pesti Hírlap 1839. október 2-i száma írta: „Óbuda izraelita lakosai örömmel emlékeznek vissza az ottani oskolájuk múlt szept. 12-én tartott nyilvános próbatételére, amikor az oskolaigazgató és nagyszámú emberbarát jelenlétében a 146-ra menő fi- és leánynövendékek a szokott iskolai tanulmányokban kitüntették magokat pontos feleleteikkel, hanem a magyar nyelv tanulásában is dicséretes előrehaladást tettek.” A cikk nagy elismeréssel írt Neumann magyal tanításáról. A sok huzavona után létesült pesti izraelita elemi iskola az évek folyamán valóságos mintaiskolává fejlődött. Számos alkalommal keresték fel a magyar köz-élet és szellemi világ kiválóságai. Azok sorában, akik egy vagy több alkalommal megfordultak az iskolában, tanítási órán vagy vizsga alkalmából, ott találjuk Kossuth Lajost, báró Eötvös Józsefet, Klauzál Gábort, Pulszky Ferencet, Fáy Andrást, Bajza Józsefet, Toldy-Schedel Ferencet, Fényes Eleket. A magyar nyelv és kultúra elsajátításában élenjárt az ifjabb nemzedék. Ahol nem állja meg helyét, ott sem elsősorban a maga hibájából. Bizonyítja ezt a pozsonyi zsidó iskolaviszonyokkal foglalkozó Pesti Hírlap 1847. augusztus 21-i száma, elmarasztalva a tanintézetet. ,,A rabbi ugyanis 200 magyar születésű ifjakat tanít a Talmudra, s minthogy ő maga — ámbár még fiatal ember, s városunkban nevelkedett — a Talmudon kívül valamit alig tud, szigorúsággal megtiltja tanítványainak, hogy semmi tudománnyal ne foglalatoskodjanak, semmi élő nyelvet — a magyart sem kivéve — ne tanuljanak.” Persze tartozunk az igazságnak azzal a megjegyzéssel, hogy a lap számtalan más alkalommal panaszkodik arról, hogy a különböző nemzetiségek milyen szívós ellenállást fejtenek ki a magyar nyelv és kultúra elsajátításával szemben. A zsidó fiatalok középfokú iskolai oktatása ebben az időben több nehézségbe ütközött. Zsidó középiskolák még nincsenek és a zsidó szülők a keresztény felekezeti középiskolákba még nagyobb aggodalommal engedik el gyermekeiket, mint az elemi iskolákba. Néhány zsidó vallású növendék így is akadt ezekben a tanintézetekben. Az esztergomi királyi gimnáziumban 215 tanuló közül nem-katolikus volt 8. Ebből 3 nem-egyesült görög, 1 református, 2 görög és 2 zsidó. Az adatok az 1840— 41-es tanévből valók. A budai főgimnázium ugyancsak 1840—41-es tanévében 481 tanuló között 442 katolikus, 13 református, 10 görög nem-egyesült, 3 evangélikus és 11 zsidó volt. A negyvenes évek első felét a zsidók kulturális beilleszkedése szempontjából Groszmann Zsigmond így jellemzi: „A középiskolákban az eddigi latin tannyelv helyébe a magyar került és miután mind több zsidó tanuló lépett a gimnáziumba, folyton szaporodott a magyarul jól beszélő zsidó ifjak száma. Az ország magyarlakta vidékein általános volt a zsidók között a magyar, de még a nemzetiségi vidékek zsidói is erősen magyarosodtak. Sőt sok helyütt ők voltak az egyedüli magyarok. Ily vidékről a szülők gyermekeiket magyar városokba küldték magyar szóra. A zsidó családok pedig, amelyek II. József rendeletére német nevet viseltek, most tömegesen vették fel a magyar nevet.” Groszmann helyesen állapította meg, mint főtendenciát, ezt a magyarosodási lázat, de nem szólt arról, hogy egyes területeken, főleg a Tiszántúlon, más tendenciák is érvényesültek. Ugocsából írta 1844-ben a Pesti Hírlap egyik levelezője: „Nem szomorú dolog-e, hogy megyénkben, melynek népességét nagyrészt magyarajkú lakosság teszi, nagyszámú zsidó — mindamellett, hogy életén át jobbadán magyar vidékeken üzérkedik — átalján nem tud magyarul, hanem inkább az orosz és román nyelvet teszi sajátjává?” Ott azonban, ahol a zsidó közösség akkor még egyetlen értelmiséginek számító képviselője, a rabbi áll a magyarosító mozgalom élére, mint Löw Lipót Nagykanizsán, ott a mozgalomnak társadalmi gyümölcsei is előbb-utóbb megérnek, és zsidó részről is erőteljes társadalmi kezdeményezésekkel találkozunk. Hazai cikkek pártfogása, gyáralapító társaságok patronálása, kórház, óvoda létesítése áll munkálkodásuk előterében. Tevékenyen kapcsolódnak bele a város társadalmi életébe és minden feszélyezettség nélkül vesznek részt a polgári körök szórakozásában. A Zsidó Magyarító Egylet 1844. február 14-e történelmi dátum a magyarhoni zsidóság kulturális életében. Ezen a napon jöttek össze a pesti zsidó ifjúság vezetői, hogy elhatározzák egy „magyarító egylet” alakítását. A „Pesti zsidó ifjak magyarító egyleté”-nek alapszabályait azonban csak két évre rá, 1846. március 26-án sikerült elfogadtatni a hatóságokkal. Alapszabályainak jóváhagyása után az új zsidó egylet iskolákat és kisdedóvó intézeteket létesített, magyar nyelvű felolvasásokat szervezett, melyeken a nem-zsidó lakosság is szívesen megjelent. Az egylet nyelvtanfolyamokat indított, magyar nyelvű könyvtárat rendezett be. Egyúttal céljául tűzte ki az „izraelita szerzőket magyar munkáik közrebocsátásával minden erejével elősegíteni”. Az egylet évi tagsági hozzájárulásként 4 forintot szabott meg tagjainak. A magyarító egylet vezetői elválaszthatatlanul voltak egyszerre zsidók és magyarok. Magyarságukat bizonyítja, hogy a szabadságharc kormánya legtöbbjüket felelős pozícióba állította, ezzel is értékelve a magyar ügyben tett szolgálataikat. Heilprin Mihályt, ki 20 éves korában vándorolt be Orosz-Lengyelországból és 3 év múlva, 1846-ban már tökéletesen beszélt magyarul és azon kívül még 18 nyelven, Kossuth 1848-ban a belügyminisztérium sajtófőnökévé nevezte ki. A novellaíró, pamfletista és magyar-ZBÍdó politikai agitátor Szegfy Mór hasonlóan magas beosztást nyert ebbén az időbén. Löw Lipót, a legnagyobb magyarosító -rabbi és Einhom Ignác tanulmányíró, a zsidó vallási reformmozgalom úttörője, aki 1867 után a magyar kormány államtitkára lett, a szabadságharc idején tábori lelkészek lettek. Diósi Jenőt, a magyarító egylet titkárát pedig Kossuth Lajos magántitkárává fogadta. Heilprin Mihály a magyarító egyletről a következőket írta a Pesti Hírlap 1845. április 11-i számába: „Magyar nyelv, magyar nemzetiség, Magyarország ismeretének körünkben terjesztése, az első teendőnk, kötelességünk.” ,,... Ne értsetek félre! Ezen társaságunk célja ne legyen hízelkedés az uralkodó eszmékhez, hanem lelkiismeretes, önerejű törekvés azon cél felé, melyet elérnünk kell. Hazát kell bírnunk, öntudattal, szeretettel, bensőséggel.” A magyarító egylet egyik megnyilatkozása volt az 1848-ban megjelent Magyar Zsidó Évkönyv, mely tanulmányokat és fontos statisztikai adatokat közölt a magyarországi zsidóságról. Mint minden mozgalomnak, a zsidók magyarosodásának is megvoltak a megszállott túlzói. Ezek szemléletüket már nem a magyar haladással, de a konzervatív, sőt reakciós és zsidóellenes rétegekével igyekeztek összhangba hozni. Rosenthal Móric, aki egyebek közt a negyvenes évek elején Rómát, mint „Szentséges Atyánk” városát említi, helyesnek tartja, hogy a külföldi keresztény több jogot kapjon, mint a hazai zsidó, mert szerinte a törvény védeni tartozik a keresztény vallásokat és a zsidóságnak a legmélyebb alázatot tanácsolja. Rosenthalt azért említjük, hogy lássuk: mily széles a skálája az asszimilációs küzdelem zsidó tollforgatóinak: e mozgalom szenvedélyes és szinte messianisztikus áradatát csak akkort értjük meg, csak azáltal győződhetünk meg belső hittől fűtött őszinte voltáról, ha emlékezünk, hogy a reformkor szabadelvű, haladó zászlóbontásának hatására sok hazai német, folytatás a kővetkező oldalon | VENDÉGEIKNEK, BARÁTAIKNAK ÉS ISMERŐSEIKNEK | KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG (iJEVET KÍVÁNNAK ! a Hungarian Village 990 BAY St. TEL: WA2-5401 | Új vezetői: | Schnee László Szállási Márton j ős dolgozói BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK KELLEMES ÜNNEPEKET és BÉKÉS, BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN PARKER ILONKA «wn níiD hjbj KELLEMES NAGYÜNNEPEKET ÉS NAGYON BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN ROKONAINAK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK ÉS A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK Mr. & Mrs. HARTMAN LÁSZLÓ és FIAI 159 Searle Ave. Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet Kívánunk Vevőinknek és Barátainknak, Ismerőseinknek Dénes Péter és Franciska (Bidapest Delicatessen) 404 Spadina Ave., 368—9247 Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Üzletfeleinknek Barátainknak, Ismerőseinknek ItTíi Y'S SHEEPSKIN SUEDE és BŐRKABÁTOK KOSZTÜMÖK -SZOKNYÁK JACKETEK Készen és méret után nagy választékban. LEATHER 2 Blooi St. W. Cumberland Terrace T: 923-4676 Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Barátainknak és Ismerőseinknek CLARA & LESLIE REUMÁN és csuioji a Finns m WISH tulajdonosai Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Üzletfeleinknek Barátainknak, Ismerőseinknek Snitb Imre és Maca és családja a Magic Ladieswear tulajdonosai 1054 Bloor St. W. Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kívánunk Rokonainknak, Barátainknak és Ismerőseinknek London Ernő Manci
