Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)

1979-12-29 / 787. szám

tKr.Äugust J.Molnár P.O.Box 1o34 Ne* Brunswick, Ne» Jersey U.S.A. y o39o3 MEND OT . *t . Second class mail registration No. 1373 CANADA USA Second class mail paid at F lushing N.Y . 11351. Di.No. 104970 AZ ESZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA VOL. 18.787. Ára: 50 cent DEC. 29. 1979. WASHINGTONI ■■mozaik BELSŐ GONDJAINKRÓL Amióta Edward Kennedy hivatalosan bejelentette, hogy pályázik a Demokrata Párt elnökjelöltségére, népszerűségi százaléka a közvéleménykutató intézetek szerint 40 százalékra csökkent Jimmy Carter meg­lepően 42 százalékra emelkedett népszerűségi arányszámával szemben. Rowland Evans és Rober Novak, washingtoni szindikált kolumnisták ezzel kapcsolatban a következőket ír­ják legutóbbi hírelemzésükben: — Kennedy népszerűségi szá­zalékának hanyatlása kétség­telenül annak a következménye, hogy amióta hivatalosan demokrata elnökjelölti aspiráns, többször emlegetik a Chappa­­quidick-i incidenst, a harvardi vizsgacsaiást és Kennedy egyéb problémáit mint azelőtt. Ken­nedy azonban végsó fokon meg fogja kapni a Demokrata Párt elnökjelöltséget, egyszerűen azért, mert Jimmy Carterrel szemben szinte lehetetlen veszí­teni. Ezután fognak azonban a szenátor problémái újrakezdőd­ni — Chappaquidic, Harvard és egyéb "szellemek” fogják fehér lepedőben kísérteni Kennedyt, és majdnem elképzelhetetlen, hogy — bárki lesz is a Republi­kánus Párt einökjelöltje — be tudjon jutni a Fehér Házba Ez lesz az első Kennedy­­vereség és ezzel ér majd véget a ”Camelot-évek” romantikus le­gendája. Gerald Ford mondta washing­toni látogató barátainak: — Egyáltalában nem tartom lehetetlennek, hogy én leszek a GOP 1980-as elnökjelöltje, an­nak ellenére, hogy nincs szán­dékomban indulni az elnökvá­lasztásokon. Nem lehetetlen, hogy a Republikánus Párt el­nökjelölő konvenciója nem lesz képes a konzervatívok és a liberálisok között dönteni, és ebben az esetben alighanem hozzám fordulnak, aki elég konzervatív és viszonylag elég liberális vagyok ahhoz, hogy mindkét csoportot kielégítsem. Jelenleg — Ronald Reaganon kívül — egyetlen személyről tu­dok, aki határozottan ellenzi esetleges elnökjelöltségemet — és ez a feleségem. (A Ford házaspár jelenleg a californiai Palm Springsen lakik.) Az amerikai külügyminiszté­rium diplomatái között egyre többen vannak azok, akik úgy vélik: — A jelenlegi iráni polgár­háború Ayatollah Khomeini bu­kását fogja eredményezni és ezután Iránban a Szovjetunió befolyása teljesen nyílt és két­ségtelen lesz. A Szovjetunió naponkint háromszor közvetít rövidhullámú rádióadásokat Iránba. Khomeini bukása után — vélik a State Department diplomatái — a legjelentősebb politikai csoport Iránban a Tudeh Párt, az iráni kommunis­ta párt lesz, amely szoros kap­csolatban áll a Szovjetunióval, és amely minden egyéb politikai csoportnál szervezettebb és fe­gyelmezettebb, A Nemzetbiztonsági Tanács el­határozta a Central Intelligence Agency teljes újjászervezését. Magyarázat: A Watergate-ügy, amelyben a Central Intelligence Agency erősen vitatható szere­pet játszott, teljesen impotenssé tette a CIA-t. Ennek egyik bi­zonyítéka az, hogy a Cl A értesülései és közlései Iránnal kapcsolatban a nullával voltak egyenlők. íme, az egyik bizonyíték: Á Fehér Ház annak­idején, amikor a sah elleni tün­tetések megkezdődtek, feltette a kérdést a Central Intelligence Agencynek: Mi történik valójá­ban Iránban? A Cl A válasza így hangzott: A Sah nincs veszély­ben. — Az újjászervezési prob­léma azonban meglehetősen groteszk, tekintettel ar­ra, hogy a Carter-adminisztrá­­ción belüli ’’újjászervezők” többsége azokból a személyek­ből áll, akik annakidején a Wa­­tergate-üggyel kapcsolatban a Central Intelligence Agency impotenssé tételében tevé­kenyen közreműködtek. Néhány hónappal ezelőtt Jimmy Carter a ’’President’s Advisory Committee for Wo-' men Administration” nevű federális ügynökség igazgatójá­­j vá Bella Abzug helyébe, Lynda 1 Bird Johnson Robb-t nevezte ki, Mrs, Robb — ha még emléke­zünk rá — Lyndon Johnson elnök idősebb leánya. A közel­múltban Mrs, Robb első ízben tartott sajtóértekezletet és ez alkalommal kijelentette: Első célja az, hogy a nők egyen­jogúságának (Equal Rights Amendment) alkotmánymó­dosító javaslatának sikerét biztosítsa. (Az alkotmánymódo­­sító javaslatot előzőleg a kongresszus mindkét pártja el­utasította, azzal az indoklással, hogy nemcsak az Alkotmány, de egy korábbi federális törvény is biztosítja a nők teljes egyen­jogúságát. Az Alkotmány min­den amerikai polgár egyenjogú­ságáról beszél, a kérdéses fede­rális törvény pedig határozottan és kifejezetten a nők egyen­jogúságáról szól.) Lynda a sajtó­­értekezleten kijelentette: Időn­ként az Elnökkel is küzdenem kell. mert gyakran nem érti a nő-kérdést..— Mrs. Robb 35 éves, és húga, a 32 esztendős Lucy Johnson Nu­gent, aki nem vesz részt a köz­életben, nemrégiben kijelentette az újságírók előtt: Nagyon . büszke vagyok Lyndára. (Mrs. Robb jelenleg három gyermek anyja, férje, Charles Robb, Virginia állam alkormányzója.) A washingtoni bürokrácia leg­újabb diadala: a US Costums Service ötezer dollár pénzbünte­téssel sújtotta a Pan American Airlines nevű légiforgalmi tár­saságot,mert amikor a Pan Am visszahozta Amerikába azokat az amerikai polgárokat, akiket az iráni kormány szabadon engedett, nem töltötte ki a térés alkalmával a kötelező űr­lapokat. Hamilton Jordan, a Fehér Ház személyzeti osztályvezetője elleni federális vizsgálat a kü­lönleges ügyész vezetésével, to­vább folytatódik, és úgy tűnik, hogy Mr. Jordan bajban van: két tanú hajlardóskü alatt vallani, hogy látta,mint egy new yorki disccuh«e bárban / Hamilton Jordan taint szip­pantott. Ha eset'egrósági tár­gyalásra kerül sor az esküdt­szék bűnösnek tnlá Mr. Jor­dan maximális t inése kétévr szaba. ságvesztés ás),000 dol­lár pénzbírság lehe\ pénzbír­ság talán még a bőiméi is sú­lyosabb büntetés Imilton Jor­dan számára, aki núlt évben vált el feleségétől ügyvédei­nek most is 50,00(bllárral tar­tozik. Jimmy Carter {tanácsadói szinte éjjel-nappal dgoznak az 1981-es év költséptési javas­latán. (A költségtési javaslat elfogadása vagy szautasítása mindig egy évvel *re történik, így hát teljesen fgetlen attól, hogy Mr. Cáriéi újraválaszt; jé Ve v agy öltség' -etűí javaslat 55 billi dollárral fogja emelni a fedális kormány kiadásait. A leglentősebb tétel a honvédelmiköltségvetési keret lesz, amelaz előző évhez viszonyítva 30jillió dollárral fog emelkedni, federális kor­mány pénzügyitakértői szerint a költségvetési eficit azonban alacsonyabb le; mint “bár­mikor is az elmt 30 év alatt”. Hiúság, Assmy a neved? Nem bizonyos, ogy ez a mon­dás igaz. Eg washingtoni pletykaújságíró lerint az elmúlt öt évben a 100 IS szenátor kö­zül harminckeín végeztettek magukon hajáltető műtétet. Egy hajátülte te operáció ára hozzávetőlegese ötezer dollár, ennél lehet valaúvel kevesebb, vagy több is, ittól függően, hogy mennyi Íjunk van, és melyik plasztái sebészhez megyünk. A Menóra I979-es év­folyamának utolsó számát tar­tod kezedben kedves olvasó. Szerencsés és boldog Újévet kívánunk 1980-ra. Régi sajtó­szokás. hogy az újságok egy évben egyszer leveük kötelező tárgyilagosságot, személytelen­séget, és közvetlen szavakkal a lap problémáiról számolnak be barátaiknak. Ezt tesszük most mi is, annál inkább, mert a kö­vetkező év sok változást hoz lapunk életében. Nem áltatjuk magunkat, s nem akaijuk ol­vasóinkkal sem elhitetni, hogy a változás mind örömteli. Bősé­gesen vannak problémáink is, és ezeket sem kívánjuk elfedez­ni. Kezdjük azonban először a jó hírekkel. Mint azt olvasóink a cím­változásból valószínűleg észre­vették, lapunk címe megvál­tozott. Erre azért volt szükség, mert 20 év után az újság ki­költözött a szerkesztő pincéjé­ből, s a szerkesztőség egyesült egy új,modern nyomdával,ahol a jövőben nemcsak lap, de könyvek, plakátok, röpcédulák, névjegyek, kereskedelmi nyom­tatványok is készülnek. Sót nem­csak készülnek, de a lap jövőbeni fönnmaradása és fejlődése is attól függ, hogy ez a kereskedel­mi vállalkozás mennyiben válik be, és az újság egyre növekvő deficitjét sikerül-e a nyomda bevételeiből fedezni. Mert minek is tagadnánk, 20 év alatt az újság olvasóközönsé­ge ha nem is kihalt, de kiörege­dett. Az érdeklődés ugyan egyre fokozódik, de ugyanakkor nö­vekvő aggodalommal látjuk, hogy sok az előfizetési le­mondás, s ehelyett olvasóink kézről-kézre adják a lapot. Mi ezt persze megértjük,hiszen az Egyesül! Államokban és Kana­dában az infláció mindenkit egyre erőteljesebben sújt. Meg­értésünk azonban nem változtat azon a tényen, hogy olvasóink ilyennemű takarékoskodása a lapnak komoly anyagi problé­mát jelent. Ezért volt szükség egy mellékjövedelem megszer­vezésére is. Előszöris köszönetét mondunk egy ismert torontói üzletember­nek, Fischer Gusztávnak, aki le­hetővé tette a Menóra ilyen jel­legű átszervezését. Anélkül« bizony már a legnagyobb bajba kerültünk volna. Guszti bará­tunk a jövőben a Menóra kiadójaként szerepel, s egyúttal kitűnő üzleti érzékével és tehet­ségével továbbra is őrködni fog azon, hogy lapunk rentábilis legyen, és így olvasóink öröm­mel és rendszeresen vehessék kézhez kedvenc újságjukat. Ez azonban nem jár áldozatok nélkül. Lapunk ára utoljára 1977-ben emelkedett, és három év alatt az általános infláció ugyancsak körülbelül 40 szá­zalékot tett ki, de a nyomda­iparban legalább 150 százalé­kot. Bizonyosfokű áremelkedés tehát elkerülhetetlen, de az egé­szet mégsem tudjuk és nem is akarjuk olvasóink nyakába zúdítani, s ezért egy közbeeső megoldást eszeltünk ki. A Menóra évi előfizetése 1980-tól 26 dollár lesz, vagyis csupán 17 százalékot emeltünk az árakon. A példányonkénti vásárlási ár 70 cent lesz. Ez még mindég nem fedezné a költséget. Már azzal a gondolat­tal is foglalkoztunk, hogy kétheti megjelenésre állunk át, ettől a fájdalmas elhatározástól azonban szerencsére eltérített bennünket Fischer Gusztáv se­gítséged Menóra tehát tovább­ra is megmarad hetilapként, csupán azokban a hónapokban, amikor többévi tapasztalatunk alapján amúgyis mindenki "házon, illetőleg városon kívül” van, tehát január és februárban, valamint augusztusban jelenünk Állam és vallas Izrael örök problémája Az izráeli lakosság óriási többsége világi felfogású és élet­módja is ennek megfelelően alakult. A három nagyváros közül kettőben, Tel-Avivban és Jeruzsálemben nincs közúti forgalom szombaton, amit a turista alig vesz észre: a magán­autók éppen úgy száguldanak az utcákon, mint hétköz­napokon, a tengerpart zsúfolt, Tel-Avivban és Haifán pén­teken este is vannak mozi elő­adások, ha nem is a városok vallásosok-lakta negyedeiben. A Kneszet 120 tagjából most 17 képviseli a vallásos pártokat, rajtuk kívül a Mááráchnak is van egy rabbija. Szigorúan véve tehát a politikai életben a vallásos felfogást csak a lakosság alig 20 százalékának megfelelő mandátum-szám kép­viseli. A vallásosok ugyan más értékegységgel mérik, például azzal, hogy a gyermekek hány százaléka jár vallásos állami iskolába. A statisztikai év­könyvben hiába keressük ezt a számarányt. De emlékezzünk líra, hogy az első választott Kormányok meg akarták szün­tetni a mandátum-alatti rend­szert, amelyben általános, vallásos és munkás-iskolák hálózatai működtek. Az általánost a mandátum kor­mány támogatta a Váád Leumi BARZILAY ISTVÁN útján, a vallásos hálózatot a Mizráchi világszervezete — Mizráchi iskoláknak is nevezték ezeket — a munkás-iskolákat pedig a Hisztadrut, az általános munkás-szakszervezet Az első kormányok államo­sították az iskolaszolgálatot de ' a vallásos hálózat fennmaradt, . mert a Mizráchi két szárnya, amely mindig a hiányzó része volt Ben Gurion kormány-ko; alicióinak, ragaszkodott hozzá. Nem kevesebb mint négyszer tört ki emiatt kor­mányválság, mígnem megtalál­ták a kivezető utat az állami vallásos iskolahálózat fenn­maradt. A következő néhány évben azért tört ki több kor­mányválság, mert a nagy alija 'idején a vallásosok azt követelték, hogy az észak­­afrikai bevándorlók letelepedési helyein vallásos-iskolákat létesítsenek, minthogy ennek az új olétömegnek többsége ha­gyományhű. Ezért mondhatják most a vallásos pártok kép­viselői, hogy a gyermekeknek több mint 30 százaléka jár vallásos iskolába, aihi lehet, hogy megfelel a ténynek, de aki szombatonként a városokat járja, nehezen hiszi el, hogy az ifjúságnak ilyen nagy százaléka szombattartó volna. / Tény azonban, hogy a koa­líciós kormányok számára örök probléma a vallásos követelé­sekkel való szembekerülés. Az első választott izráeli kormány kompromisszummal oldotta meg: a status quo ante elve alapján. Mit jelentett a vallási status-quo? Azt, hogy fenntart­ják ezt a helyzetet, amely az angol mandátum alatt fennállt. A vallásosok szemében ez történelmi jelentőségű vív­mánynak számított, mert az . angolok, gyarmati hagyomá­nyaiknak megfelelően, a szemé­lyi-jogi kérdésekben a helyi lakosság vallási szokásaihoz alkalmazkodtak. Polgári házasság nem létezett, a zsidók a rabbinátusnál, a mohamedánok a muftinál, a keresztények egyházközössége­iknél kötöttek házasságot s ezt a hatóságok hivatalosan el­ismerték, a házastársakat mint olyanokat bejegyezték. Válni sem lehetett polgári úton, — s mindmáig ez a helyzet Izraelben a status-quo elv alapján. Ezért van csak Haifáan közúti for­galom szombatü. A koalíciós nnézségek újabb és újabb engedényekre kény­szerítették a Mpáj, majd a Máárách kormayait. Disznót sem szabad teyészteni csak keresztény-arat helyeken. A halottak boncolta, amit vallási hagyományok iltanak, csak hosszú közéleti arc után vált, bizonyos korlátosokkal, lehet­ségessé. Most, hogy maga Menáchem Bein miniszter­­elnök is valláso szombattartó ember és első kormányalakí­tásánál az Agudt Jiszráellel, a szélsőséges ortooxia pártjával kötött parlameri szövetséget, újabb küzdehek folynak vallási téren, mitha Izraelnek nem volnának anél súlyosabb gondjai. Most, anikor a koalí­ció többsége 6 képviselőre zsugorodott a 12 tagú Kneszet­­ben, az Agud négy kép­viselőjének követlései megbuk­tathatják a Lihd kormányt, éppen amikor a lgnehezebb fel­adatokkal áll szénben a Palesz­tinái kérdés és a gazdasági válság terén. Begin annak idején ígéretet tett az Agudát Jiszráélnak, hogy módosítják a terhesség meg­szakítását lehetővé tevéséről in­tézkedő törvényt, amelyet a világi asszony-szervezetek és a népjóléti intézmények követelésére sokéves küzdelem után szavaztak meg. A törvény 5. szakasza szerint ha a család szociális helyzete megköveteli, hivatalos úton meg lehet szün­tetni, a terhességet, azaz in­gyenesen a betegsegélyzó pénz­tárak útján. Ilyen esetben or­vosokból és szociális dolgozók­ból álló bizottság dönt az állapotos asszony kéréséről, hogy terhességét megszakítsák. Az Agudáttal kötött koalíciós egyezményben a Likud vállalta ennek a szakasznak a törlését. A Kneszet az első alkalommal 54 szavazattal 54 ellenében megbuktatta a javaslatot. Az egyenlő szavazatszám ugyanis a törvény el-nem-fogadását jelenti. Az Aguda legfelsőbb vallási hatósága a Tóra Nagy­jainak Tanácsa erre ráparan­­csolt a párt négy képviselőjére, hogy szakadjon ki a koalícióból. Mikor e sorokat írjuk, kétségbe­esett kísérletek folynak a több­ség megmentésére és a jelek szerint sikerül is, egyfajta kom­promisszum révén, amely talán kielégíti az Agudát. A másik törvény, amely a jelek szerint újra felkavarja majd a kedélyeket, a boncolás engedélyezéséről intézkedik. Az eddigi rendelkezés megköveteli, hogy a holttest boncolása csak az elhunyt családjának — köz­vetlen hozzátartozóinak — hozzájárulásával történhet. A kórházakban és mentő­­• állomásokon űrlapot tesznek a hozzátartozó elé, amelyet alá kell írnia. Ha megtagadja, a holttest nem boncolható. Az orvosok szervezetei ellenezték ezt a törvényt s azt állították, hogy sosem bon­colnak holttestet, ha a halál oka teljesen bizonyított, de tudomá­nyos szempontból megengedhe­tetlen, hogy ne boncoljanak olyan esetben, amikor a halál oka nem állapítható meg anél­kül. A rendőrség a maga szem­pontjainak figyelembevételével ellenezte a törvény szigorát. Most azonban, az Águdát Jisz­­ráéllal kötött koalíciós egyez­meg összevont számokkal, íly­­módon nemannyira a nyomdai és szerkesztői költségeket, mint a postai kiadásokat takarít­va meg. Ezért a kiesésért a többi hónapokban felemelt oldalszámmal fogjuk kárpótolni olvasóinkat. < A másik fájdalmas, de elkerül­hetetlen lépés, hogy e csökken­tésnek áldozatul esik montreali kiadóhivatalunk. A jövőben Montrealban nem tartunk fönn irodát; a québeci szeparatizmus fenyegetése következtében a várost olyan méretekben hagyta el a magyarnyelvű zsidóság, hogy egy külön iroda már ugyanúgy nem indokolt, mint ahogy nem az mondjuk Detroit­­ban, Chicago-ban, Miami Beach-en. Ebből az alkalomból meleg kö­szönettel búcsúztatjuk el mon­treali kiadóhivatalunk vezetőjét, Breuer Elzit, aki 1976 óta Dr.Fon Sándor halála óta nagy lelkesedéssel, ügyszeretettel és szorgalommal végezte ezt a munkát. Reméljük, hogy okos és nívós cikkeivel továbbra is megmarad a Menóra családjá­ban külső munkatársként. Montreali olvasóink azonban az 1980-as előfizetési felszólítá­sokat már a torontói irodától fogják megkapni, kérjük őket, hogy előfizetésüket is majd köz­vetlenül oda küldjék be. Ugyan­így állandó montreali hir­detőink is a torontói irodával állnak majd kapcsolatban, és őket rövidesen személyesen vagy levélben keressük meg. A Menóra 1980-ban 20 év­folyamába lép. Sokszor heroi­kus küzdelmet kellett vivnunk, de megérte. Sokszor kedvetle­­nedtünk el megnemértés, szűk­látókörűség következtében, de mindig volt erőnk és kedvünk ahhoz, hogy győzedelmesked­jünk a problémákon. Most is így lesz. Feltéve, hogy olvasó­ink, hirdetőink és barátaink is mellénkállnak, és segítenek ne- ■ künk. Mert egy emigrációs lap élettartama természetszerűen korlátozott. De ha megkapjuk az olvasóinktól várt segítséget, gkkor merjük Ígérni, hogy még legalább vagy 10 évig fogunk hasonló módon panaszkodni... és büszkélkedni. mény úgyszólván lehetetlenné teszi a boncolást, ha a törvényt újabb módosítással "felbon­­colják". Ebben a kérdésben éppen olyan kemény politikai és parlamenti harc várható, mint az "abortusz" törvény esetében. Mondanunk sem kell, hogy az eredeti “status quo” megálla­podástól már rég eltértek a pár­tok, a vallásosok sorozatos követelései miatt Az angolok alatt nem volt abortusz-tilalom, sem pedig a boncolás kor­látozása. A “ki a zsidó” kérdése sem merült fel, amely révén a vallásos kisebbség még egy tilal­mat akar rákényszeríteni a világi többségre. Arra akarunk még emlé­keztetni, hogy Menáchem Begin miniszterelnök annak idején azért mondott le a hazatérési törvény módosításáról — amely szerint csak ortodox rabbi által végrehajtott áttérítés tekinthető érvényesnek — mert az amerikai reform és konzervatív zsidóság a gyűjtőakciók bojkot­tálásával fenyegetőzött. S mégis az a szélsőséges vallásosak érve, hogy ők harcolnak a nép egy­­ségéért. Holott a ketté­szakadásán munkálkodnak egy szerencsétlen választási rendszer miatt, amelyet éppen az ó ellen­zésük miatt nem volt képes még egyetlen izráeli kormány sem módosítani.

Next

/
Thumbnails
Contents