Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)

1979-12-15 / 785. szám

MENORA * 1979 december 15. 10. oldal Ext a fiotal fSIdmflvtst tavaly nydren gyilkolta ihm a maffia tgy Paltrmi inaltotti kit faluban Egyes tziciliai falvalcban önkentes fegy­­»eres alakulatok vesiik föl a harcot a gätlästalanul garazdälkodö maffidval szemben rendorsegen, s csak különleges engedellyel hagyhatja el a keny­­szerlakhelyeul kijelölt közigazga­­to si egyseget.- A szämüzetes feltetelei egy­­szerüen nevetsegesek - mondja Franco Ferrarotti 47 eves szo­­ciologus, aki a parlamenti bi­­zottsäg megbizdsdbdi nem regi­­ben a maffia tevekenysegenek teriileti megoszldsdt vizsgdlta. — Ma, amikor repülögep, auto, tdvhivdsos automata telefonösz­­szeköttetes dll rendelkezesre, az ember igen rövid idd alatt el­­mozdulhat, s Europa barmely vd­­rosdval kapcsolatot teremthet. Az eszakra telepitett banditdk nevsordnuk tanulmdnyozdsakor megdöbbentö esetekkel taldlko­­zunk. A Bergamo tartomdnyban levo Lovereben elt pelddul 1964 es 1969 között Cianco Russo, a regi maffia aggastydnja. Ugyan­­abba a Bergamo tartomdnyba, de egy mdsik vdrosba, Albino­­ba akartdk kitelepiteni a ver­­szomjas Luciano Liggiot - per­­sze ha sikeriilt volna kezre ke­­riteni. Pavia tartomanyban, a Lomelina­­völgyben el 1971 dta Natale Ri­­mi, akit öt evre szämüztek a maf­­fidval fenntartott szoros kapcso­­latai miatt. (Nehdny ewel ezelott drdsi politikai botrdnyt okozott, hogy Rimi tisztseget vdllalhatott Lazio terület közigazgatäsi szer­­veiben.) Szamos bünözönek sikeriilt ege­­szen jdl berendezkednie es dl­­lami alkalmazashoz jutnia a a maffia letehez bizonyos tdrsa­­dalmi es kulturdlis feltetelek szüksegesek, melyeknek legfobb vondsa az olasz tdrsadalom nagyszdmü elösködö retegeinek lete. A parazitizmus egeszen az utöbbi evekig föleg delen virdg­­zott, ahol a sajdtos törtenelmi adottsdgok egyike volt. Ma mdr azonban lassankent egesz Italia olyan arculatot ölt, amely ha­­zdnk deli reszet a Bourbonok idejen jellemezte. Pelda erre maga Roma. Ezert van az, hogy az eszakra beszivärgö maffia ke­­pes asszimildlodni az dj körül­­menyekhez. Ez nem a maffia er­­demeinek vagy veletlenszerü hi­­bdknak a következmenye, hanem annak a tdrsadalomnak a fo­­gyatekossdgdbdl ered, amely maga termeli ki a maffidt. A maffia mdr nem csupdn szicfliai jelenseg, hanem az egesz nem­­zetet süjtö csapds." A treviglioi gazdasdgban tett szenzdcids fölfedezes utdn tar­­tott sajtdkonferencidn Turone 1 nyomozo sziiksegesnek tartotta hangsülyozni, hogy ״Luigi Rossi di Montelera vdratlan elokerii­­lese es mindaz, ami ezzel ösz­­szefügg, azt bizonyitja, hogy a !demokratikus intezmenyek fegy­­verei nem tompultak el." Ferra­­rotti azonban szomoruan igy 1kommentdlta az esemenyeket: ״Ezek közül meg a legerdsebb fegyvereket, a maffia kivizsgdld­­sara alakitott parlamenti bizott­­sag dltal összedllitott explozfv nevsorokat es adatlistdkat sem vetik be soha a harcmezon. Alig­­hanem azert, mert a bizottsdg­­nak mindannyiszor sikerül sem­­legesiteni a veszedelmes gyüj­­tdbombdt." MINDENF^LE asztalos monktft I hazif es iparif vallalok• Kitchen cabinet, redfeotiqn room, bungalowhoz hozzaepi­­tes. Telefonhivtora hizhoz me*j ,J. JERICSKA licenced asztalos-mester ! Tel: 494-4414 sok befogaddsa eilen. Pavia tar­­tomdnyban, az Alpok eldhegyse­­geben, a hegyek Idbdndl fekvd Zavattarella közseg lakdi pelddul elöljärdjuk vezetesevel egyember­­kent tiltakoztak az eilen, hogy 1972 oktdbereben közsegükbe er­­kezett a szicfliai La Barbera, akit negyvenhat eves kordig mdr ti­­zenhat fzben fteltek el különbözd büncselekmenyekert. Mostantol kezdve a bünözöket elsosorban Abruzzo, Toscana es Veneto tartomdnyokba szdm­­üzik. De vajon megnyugtatja ez a joghatdsdgokat?-Velemenyem szerint a kenyszer­­szdmuzetest teljesen negatfvan keil ertekelniink - mondja Aldo Rizzo, a palermdi foügyesz he­­lyettese. - E mddszer segftsege­­vel csak üjabb. maffiatüzfeszke­­ket teremtünk. A legveszedelme­­sebb maffidsokat velemenyem szerint csak egeszdn kicsi, felre­­eso szigetekre erdemes deportdl­­ni, olyasfelekre, mint Asinara szi­­gete, ahonnan semmifele moz­­gas nem lehetseges. A többie­­ket, a ״szeli'debbeket” jobb Pa­­lermoban hagyni. Ott voltakep­­pen könnyen lehet ellendrizni dket. Sabin Aquaviva, a padovai egye­­tern szocioldgusa egyebkent azon a velemenyen van, hogy maga a kenyszeru szämüzetesröl folyta­­tott vita a problema megkerü­­leset jelenti. ״Föltettük-e leg­­aldbb egyetlen egyszer azt a ker­­dest, miert burjdnzott el a maf­­fia eszakon? - kerdezi. - A taldlkozdsok, a veletlenek, a terv­­szerütlen es felületes szetköltöz­­tetes - mindez ügyszdlvdn ürügy. Nem szabad elfelejtenünk, hogy TV ־ STEREO SZERVIZ . ELADAS Hivja Mr. TOTH -ot — 15 eve — Torontohan 633 - 1332 MAR NEM״FALUSr CSELSZÖVÖK ״szämüzetesben”. Giovanni La Barbdt pelddul, aki a palermdi rendorseg irataiban Luciano Liggi ״penztdrosakent” szere­­pelt, hdrom evre a Como tarto­­mdnyban levo Brividba szdmuz­­tek. Bebizonyftotta, hogy ״nin­­csenek megelhetesi eszközei” s elerte, hogy a közsegi elöljärö­­sag es a rendorseg fizesse a la­­kdssaf jaro kiaddsait, s rdaddsul meg napi 1500 lira ״kosztpenzt” is kiutaljanak szdmdra.- A legelterjedtebb teves nezet az - magyardzza Ferrarotti -, hogy a maffidnak leginkdbb a falusi környezet felel meg. Ez sok ewel ezelott fgy volt, ami­­kor a maffia föleg delen teve­­kenykedett, de közismert teny, hogy a maffia mdr regen urba­­nizdlddott. Ezert taldlt maganak eszakon oly kedvezö környezetet. A maffia eszakra vald szdmuze­­tesere irdnyuld kordbbi intezke­­desek abszurditdsdnak korrigd­­lasdra csak a közelmültban tet­­tek kfserletet. A bünügyi rend­­örseg rornai föfelügyelösege (amelynek minden közigazgatasi teriileten 450 embere dolgozik a szervezett bunözes elleni hare összehangoläsän), szigord pa­­rancsot küldött a deli tartomd­­nyok rendörfelügyelösegeire, hogy a tovdbbiakban ne java­­soljak a bfrosdgi szerveknek a szämüzetest Lombardia es Pie­­monte tartomanyba. Igy került sor arra, hogy egyetlen tollvo­­ndssal több tucat helyet hagy­­tak ki a palermdi rendörsegnek abbot a lajstromabdl, amely a maffia embereinek szamuzetese­­re alkalmas vdrosokat es egyeb települeseket sorolja fei, össze­­sen 700 tetelben. Az erintett települesek elöljaröi mdr regdta igyekeztek a legkü­­lönbözöbb eszközökkel elerni, hogy töröljek közsegüket errdl a kellemetlen listdröl. Sokszor meg szeles köru tiltakozo tüntetesek­­re is sor került az üjabb maffia­zett magdnak hfrnevet. s aki a legutdbbi parlamenti valasztd­­sokon a kommunista part jelölt­­jekent lepett föl, mint Catania (Szicilia tartomdny) független baloldali kepviselöje. Az volt a feladatuk, hogy adatokat gyujt­­senek a maffia tevekenysegeröf a Torinö-Milänö-Genova ״ipari häromszögben”. Eleg hamar visszatertek Romäba, megpedig meglehetösen szegenyes zsdk­­männyal es azzal a meggyözö­­dessel, hogy a jelenseg egyelö­­re meg nem öltött oly fenyegetö mereteket, mint ahogy a Turone nyomozo dltal folytatott vizsgd­­latok vegkövetkeztetesei alapjän maguk is veltek. Egy problemät azonban Zuccala es Terranova is egeszen vildgo­­san fölvetett: az ״eszaki szam­­üzetes” problemäjät, amely most mdr a közvelemeny kritikdjdnak celpontja lett. Meg inkdbb kiele­­zödött a problema akkor, amikor a rendorseg Luigi Rossi di Monte­­leri grdfot egy olyan diszndhiz­­lalddban taldlta, amelynek tu­­lajdonosdt hatdsagilag kitolon­­coltdk Palermdbdl a kenyszer­­lakhelyeül Bergamo tartomdnyt jelöltek ki. Az eszakra irdnyuld feldramlds tenyleg elerni erdvel zajlott. Bär­­mennyire hihetetlenül hangzik, a felköltözes az allam segftsegevel törtent. A szervezett bunözes szd­­mos fönöke ugyanis csak azert került eszakra, mert a hatdsdgok oda szdmuztek. A hivatalos szer­­vek velemenye szerint ez a ,,pro­­filaktikus" akeid (legafdbbis szdndekdban) arra hivatott, hogy elszakftsa a kedvezd hazai ta­­lajtol a legveszedelmesebb em­­bereket. Vagyis a bunözdknek, akik hazulrdl több szaz kilome­­ternyire kenytelenek elni, mint­­egy vardzspdlca suhintdsdra, magukba kellene szdllniuk es visszaterniük az igaz ütra. A kenyszeru kitelepftes lebonyolf­­tdsat szabdlyozo 1956. evi tör­­veny kategorizdlja azokat a sze­­melyeket, akikkel szemben ilyen intezkedesek foganatosfthatdk. Ezek: munkakerülök, esavargdk, prostitualtak, kdbftdszerkereske­­ddk es azok, ״akikrdl ismeretes, hogy rendszeresen foglalkoznak törvenyellenes tevekenyseggel." Meg 1956-ban, a törveny elfo­­gaddsa utdn, a kenyszeru kite­­lepftes jogszabdlyait nyfltan ki­­terjesztettek a maffia embereire es azokra, akik a maffidval valo cinkossdggal gyanüsfthatdk. E ket törveny ervenyesftese alapjdn Olaszorszdgban ma összesen 1347 olyan szemely van, akiknek kenyszerlakhelyet jelöltek ki. ,,Nem tekinthetjük veletlennek azt a tenyt, hogy Giacomo Taormina bfrosdgi ftelet alapjdn telepe­­dett meg Treviglioban - kom­­mentalja az esemenyeket egy rendörbiztos. — Az utöbbi idd­­ben sok ilyen hibdt követtek el A maffia emberei eszakon regi bardtaikkal taldlkoztak es teve­­kenysegükhöz kitünö tdptaiajt taldltak. A dolog oly messzire jutott, hogy sokan közülük meg a kenyszeru tartdzkodds hatdlyd­­nak letelte utdn is eszakon ma­­radtak.”- Igen, az ilyen intezkedesek se­­gftsegevel mi, sziefliaiak terjeszt­­jük a veszelyes kdr bacilusait - fdzi hozzd Cesare Terranova kepviselo. E bünözök Itdlia-szerte vald szetszdrdsa annyit tesz, mint megfertdzni olyan fielyeket, ame­­lyekre azelott nem terjedt ki a maffia tevekenysege. A kenyszerlakhelyre szdmuzött ember elmeletileg szamos, elso Idtdsra nem valami kellemesnek tdnd kötöttseg foglya: az ilyen. ember csupan a nap bizonyos draiban hagyhatja el lakhelyet. rendszeresen jelentkeznie kell a vezet összeomldsdt. A maffia em­­bereivel együtt dtszivdrogtak eszakra a kaldbriai bunözd kid­­nok tagjai is, akik különälld ״csalddokat" kepeznek; mind• egyiknek az elen sajat fdnok dll, aki önmagän kfvül nem ismer el mas tekintelyt. Az elso hivatalosan nyilvdntar­­tott maffia-fdnök, aki eszakra er­­kezett, Giuseppe Doto, vagy is­­mertebb fedoneven Joe Adonis volt, a Cosa Nostra nevü ame­­rikai bunözd szervezet egykori fönöke, akit ״nem kfvdnatos elemkent" az Egyesült Allamok­­bdl kiutasftottak Olaszorszdgba. Adonis 1958-ban erkezett Mild­­ndba, s a Via Albricci 9. szdm alatti fenyuzd lakosztdlyban szdllt meg. Innen mindenfajta renddri el­­lendrzes nelkül — minthogy a rendorseg ekkor meg csak nem is sejtette a veszelyt - nyugod­­tan folytatta a tengerentulra is kiterjedd tevekenyseget. Ma mdr a rendorfönökök es renddrfel­­ügyelok beismerik, hogy Adonis evek sordn dt egyeni akeiokat folytatott eszakon. A többi maf­­fiafdnök ekkor meg sajat egye­­ni üzleteivel (lakdsepftkezes, pia­­cok stb.) volt elfoglqlva Szicflid­­ban. A maffia felszivdrgasa az olasz csizma deli reszebdl eszakra lassan, fokozatosan ment vegbe. Eldször a bün ״segedmunkdsai", a ״bakdk” es ״kdplarok” keltek ütra, akiknek volt tapasztalatuk abban, hogy terrormodszerek, pelddul az ״omerta" (a hallga­­tds törvenye) segftsegevel kap­­csolatokat epftsenek ki. Ez a maffia-aljanep saskahadkent ve­­tette ra magdt a legjövedelme­­zdbb üzletägakra, pelddul mun­­kdsok szerzodtetesere, elsosorban az epftoiparban. Kesobb beha­­toltak a piacra es megszereztek az eUenorzest fdleg a hüs- es a zöldsegkereskedelem fölött. A gyors meggazdagodas lehe­­tdsege vegül kezdte felcsdbftani eszakra a fonököket is. Ennek következteben nyflt összecsapds­­ra került sor a helyi alvilaggal, amely nem akarta megosztani eletteret a ״bevdndorldkkal". Szdhoz jutottak hat a geppisz-! toiyok. ״Röviden szdlva, esaknem mindenütt fölenybe került a maf­­fia" — jelentette ki az egyik rendortisztviseld. Az utdbbi negy esztendoben Mi- Idndban es Torindban 11 olyan gyilkossdgot regisztrdltak, ame­­lyek szembeötlden magukon vi­­seltek a maffia es a kaldbriai kldnok !,kezjegyet". Senki sem tudja pontosan, miveL foglalko­­zik a maffia eszakon, es — le­­szamftva egy-ket epizddot, me-; lyek hallatara rneghul az ember­­ben a ver, mint pelddul az ״em­­berrabld szindikatus" tevekeny­­segenek leleplezesehez vezetd esemenyek — senki nem ismerj! a maffia tevekenysegenek ״szak­­területeit" es azok elnevezeseit. A maffia, ugyanugy, mint szdz ewel ezelott, a titokzatossag fdty- Idba burkoldzik. ״Nem sokat tu­­dunk - erdsfti meg felteveseimet Zuccals. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy 1972 mdjusdban a zürichi Park Hotelben a maffia szigoruan titkos tandcskozdst tartott, melyen reszt vettek a szer­­vezet legnagyobb csücsfonökei: Toto Greco, a »fönökök fönöke«, aki casablancai es tengeri ta­­maszpontjairdl ellendrzi az egesz vilagra kiterjedd kdbftdszerke­­reskedelmi hdldzatdt; az elfog­­hatatlan Luciano Liggio, Ger­­lando Alberti es Tommaso Bu­­scietta. E magasszintü taldlkozdn ketsegkfvül szd esett az eszak­­olaszorszdgi erdekszferdk elosz­­tdsdrdl is.” U VESZELYES KÖR BflCILUSfll 1973 szeptembereben Zuccaldt Mildndba küfdtek. A maffia te­­vekenysegenek kivizsgdldsdra alakult parlamenti bizottsdg de­­legdlta oda azzal a Cesare Ter­­ranova bfrdval együtt, aki szd­­mos maffia-ellenes perrel szer­küli tejefondlgatdsokba, kerde­­zösködösekbe, tdrgyaldsokba ke­­rült. Turone pelddnak okdert se­­gitsegül hfvta a ״findnegärddt" (a penzügydrseg funkcidjdt be­­tölto renddri szervezet Olaszor­­szagban), hogy megdllapftsa, mi­­lyen anyagi helyzetben voltak azok az emberek, akik belekeve­­redtek a lopott bankjegyeken vd­­sdrolt szazegy sertessel kapcso­­latos ügybe. Igy derült ki, hogy Giacomo Taormina eszak-olaszorszdgi szamuzetese idejen megszerzett vagy kiberelt nehany gazdasdgot, s ezek egyiken, Treviglioban rö­­viddel az esemenyeket megeld­­zden kiürittetett ket trdgyaraktdrt. Ez az apro reszlet nyomban fel­­idezte Turone nyomozo emleke­­zeteben a Toriellit körüllengo parfümillatot. Kesedelem nelkül elrendeltek a gazdasdg dtfesüleset. Az elso na­­pokban a hosszadalmas kutat­­gatdsok nem vezettek eredmeny­­re. A kesdbbiek sordn azonban fölfedeztek egy lejdratot, amely egy szük, földalatti büvdhelyre vezetett. S itt - a rendörök leg­­nagyobb meglepetesere - föl­­fedeztek Luigi Rossi di Monteleri grdf rejteket. Nyomban azutan, hogy a grdf kiszabadult fogsdgd­­bdl, Giacomo Taormina - akit nevtelen joakarok figyelmeztettek - megszökött Olaszorszdgbdl. Föltetelezesek szerint az Egyesült Allamokba repült. Közben a bo­­rostds ared, beesett szemu Rossi di Monteleri grdf nyomban haza­­telefondlt, hogy megtudja: kifi­­zettek-e mdr az erte ״jdrö” valt­­sdgdfjat. Turone meg beleme­­lyedt bonyolult logikai kombina­­cidiba, hogy megfejtse a csaldrd mddon szerzett sertesekkel kap­­csolatos szamos rejtelyt. Elsosor­­ban a sertes-ügy erdekelte. 1971. majus 11-en a karabinierek Saittät, aki eilen elfogatdsi pa­­rancs volt, annak a 32 eves ka- Idbriai Vincenzo Mammolitinek a tarsasdgaban taldltak, akit bdnreszesseggel gyandsftottak Paul Getti III., az ismert olaj­­magnds-unoka elrabldsdban. Negy nappal Pierro Torielli ki­­szabadftasa utdn pedig Paler­­moban, Fiat 600-as kocsijdban holtan taldltak Saittdt. ״Sikerült rest ütnünk a Idtszo­­lag dthatolhatatlan falon - mondta Turone nyomozo. - Le­­het, hogy egeszen kicsi res ez, de fölkeszültünk arra,, hogy ve­­gere jdrjunk az egesz ügynek." A szervezet neve: maffia, s csdp­­jai immdron eszakra is kinydl­­nak. A szervezet sietseg nelkül, naprol napra epftette ki haddl- Idsait, magdnyos tanyagazdasa­­gokon, melyeket olesd penzert vdsdrolt föl a helybeli parasztok­­tdl, akik elhagytdk földjeiket es elmentek gyari munkasnak a nagyvdrosok zajdba-forgatagd­­ba. ״SZINTE EGESZ HflDSEREG EZ" A bunügyi renddrsegen van egy, lista, amely 600, kordbban mdi elftelt bandita nevet tartalmaz­­za, azoket, akik 1960 es 1970 kö­­zött eszakra költöztek. ״Szinte egesz hadsereg ez - mondjdk a rendortisztviseldk. — Tagjai azon­­ban nem foglalkoznak tolvajläs­­sal vagy primitiv betöresekkel, hanem a bunözes legvdltozato­­sabb es leghatekonyabb formait üzik: munkaerok szerzddtetesetdl a fegyverkereskedelmen es esem­­peszesen dt egeszen leanykeres­­kedelemig es a kdbftöszerüzer­­kedesig. Az ily mddon szerzett penz hosszü utat tesz meg, mfg vegül üjra ■megtisztuU, hogy a legmereszebb penzügyi mandve­­rekbe, pelddul a tdzsdespekuld­­cidkba vessek be." A maffiäsok rendszerint ״pira­­mis"-szervezetek tagjai. össze­­sen nyolc szint vagy fokozat van ezekben - magyardzza Michele Zuccala, az Olasz Szocialista Pärt 49 eves szendtora, a maf­­fia tevekenysegenek kivizsgdld­­sdra alakult parlamenti bizott­­sag tagja. - Ugyanakkor a kü­­lönbözd fokozatok emberei nem is ismerik egymäst. Ez a szer­­vezeti felepftes azert van, hogy megakaddlyozza az egesz szer-A MAFFIA MEGDÖBBENTOEN ARCATLAN TETTEI, A SOROZAT­­BAN ELKOVETEn EMBERRABLA­­SOK ES GYILKOSSAGOK ISME1 FELKELTETTEK AZ OLASZ KOZ­­VELEMENY ERDEKLODESET A BONOZÖK E MAMMUTSZERVE­­ZETE IRANT. SOKAIG OGY TAR­­TOTTAK, HOGY A MAFFIA LEG­­FOBB ״ELETTERE" A GAZDASA­­GILAG ELMARADT DEL-OLASZ­­ORSZAG: On UGYANIS A LA­­KOSSAG JELENTOS HANYADA MEG A BABONAK ES A FELE­­LEM FOGSAGABAN EL AZ UTÖBBI EVEKBEN AZONBAN A MAFFIA CSAPJAI ESZAK-OLASZ­­ORSZAG IPAROSODOTT VIDE­­KEIRE IS KINYÜLTAK. ״Keves olyan sülyos problema van meg Olaszorszdgban, mint a maffia" - panaszolja a 62 eves Ferdinando Li Donni, a pa­­lermdi bünügyi rendorseg fonö­­ke, hajdani questor (rendörfö­­nök). Szavait alätämasztja az a szövevenyes es hirhedt bünteny, amelyet nemreg Bergamo tarto­­mänyban lepleztek le. Giuliano Turone milänöi nyomozo Trevi­­glio väros közeleben egy disznö­­hizlalda agyagpadloja alatti szük üregben väratlanul fölfedezte Luigi Rossi di Monteleri grdfot. akit egy honappal kordbban ra­­boltak el Torinöböl. Az igazat megvallva a nyomozo azt a ״börtönt” kereste, amely­­ben mär ket honapot töltött Piero Torielli 35 eves vigevandi nagyiparos, egy kötöttärugyär­­berendezeseket gyärto ceg tulaj­­donosa. Toriellit azonban 1200 millid lira vältsägdij elleneben szabadon engedtek az ember­­rablok. Li Donni szavai szerint a maffia, amely valdsagos ״emberrabld szindikätust" epitett ki, igen ala­­pos munkat vegzett, egyetlen hi­­ba nelkül. Ha volt egyältalän va­­lami, ami Giamo Taormina bü­­zös disznooljainak nyomära ve­­zette Turone nyomozot, aki mdr egy eve foglalkozott Torielli el­­rabläsänak ügyevel, ugy az nem volt egyeb holmi derengd par­­fümillatnal es egy regi kfs törte­­netnel, egy szazegy aarabbol; ällö sertesväsärldsrdl. Ami az illat.elhdt illeti: igen erds es olcso parfümröl van szd; amellyel az emberrabldk boven meglocsoltdk a gydrtulajdonos gyürött ruhäjdt, mielott szabadon engedtek öt. Mindez, tünodött magdban a nyomozo, egyetlen celt szolgälhatott: elfojtanj egy mdsik erds szagot, amely keny­­szerü fogsdga idejen alighanem erosen ätjdrta Torielli ruhdjdt. A sertesväsärläs törtenete regeb­­bi keletü. 1971 -ig nyülik vissza, s nehäny szereplö a Piero To­­rielli elrabldsdt vegrehajtd eso­­portbdl is belekeveredett. Ezek egyike Michele Guzzardi, 28 eves sziciliai fiatalember, aki je­­lenleg börtönbünteteset tölti. A maffidval fenntartott kapcsolatai miatt mär kordbban is többször eliteltek. 1971-ben Michele bätyja, Fran­­cesco Guzzardi es annak ba­­rätja, Giusto Saitta szäzegy ser­­test vdsdrolt Vercelli tartomdny­­ban egy gazdälkoddtöl, akinek lopott bankjegyekkel fizettek. Mindkettojüket eliteltek csa­­läsert. A karabinierik a szomszedos Lombardidban, egy tanyagazda­­säg diszodljaiban fedeztek föl a serteseket. A gazdasdg tulajdo­­donosa kent a maffidval fenntar­­tott kapcsolatai miatt ket evre eszakra szämüzött Giacomo Taormina volt feltüntetve. A sertes-historia fölkeltette Tu­­rone nyomozo erdeklödeset; d ugyanis valami kiindulöpontot keresett ahhoz, hogy behatolhas­­son a Guzzardiak kldnjanak szö­­vevenyebe es leleplezze azokat az embereket, akik kapcsolatban voltak a sziciliaiakkal. Arra a kerdesre, mivel is vegzd­­dött a regi eset kivizsgdlasa, a bergamdi ügyeszsegtol meglepo vdlasz erkezett: a vizsgdlati anyagot tartalmazd akta nehany hdnappal ezelott rejtelyes mo­­don eltünt. Turone nyomozo, aki biztos volt abban, hogy helyes nyomon jar, makacs allhatatossdggal hozzd­­lätott az eltünt irattdri anyag re­­konstrudldsahoz. Mindez vegnel-

Next

/
Thumbnails
Contents