Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-12-08 / 784. szám
Second class mail registration No. 137״ CANADA USA Second class mail paid at F lushing N.Y . 11351. Pj Mo. 1Ö4S70 M E N ם E R DEC. 8. 1979 AZ fSZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIOÖSÄGIAPJA VOL. 18. 784. Ära: 50 cent numerus clausust, senki erdekeben es senki eilen — mert ez tulajdonkäppen ugyanaz. Trudeau nyugalomba megy Aki ällitölag a kanadai politikai elet eddig legkimagaslobb egyenisege volt, Pierre Elliot Trudeau, a volt miniszterelnök, veglegesen eltünik a közälet szinpadäröl. Trudeau, aki a mäjusi välasztäsi vereseg utän meg azt hangoztatta, hogy "jo ellenzeki politikus” es toväbbra is partja eien kivän maradni, egesz väratlanul hatarozta el magät a visszavonuläsra. Legaläbbis väratlanul azok reszere, akik politikusok nyilatkozatait keszpenznek veszik. Akik viszont azt a szakmänak kijärö kätkedessel fogadjäk, mär regota tudtäk, hogy Trudeau vezetesevel a Liberälis Pärt nerh indülhat neki üjabb välasztäsoknak. A 11 äves kormänyzat melyre süllyesztette az orszägot, (bar igazän nem kivänjuk azt ällitani, hogy az elmült feleves konzervativ uralom valamit javitott volna) es Trudeau neve föleg a nyugati tato mänyokban a lehetö legrosszabb csengäsüvä vält. Ontario hatärätöl nyügatra a Liberälis Pärt gyakorlatilag megszünt es ahhoz, hogy ujjääpitsäk, mäs vezetöre van szükseg. Vilägos volt tehät, hogy elöbb-utöbb Pierre szembenäz a realitäsokkal es a közelet tövises ütja helyett, inkäbb az egyszerü kanadai szabväny-milliomos äletät välasztja, vagyis csendesen nevelgeti 3 gyermeket, akikre egäszen speciälisan buta anyjuk mellett amügyis räfär egy kis oktatäs. Pierre lemondäsa nem volt väratlan, legfeljebb azt kellene kerdezni: miärt äppen most hatärozta el magät, amikor egy hönappal azelött mäg tenyleg komolyan gondolta, hogy legaläbbis a jövö tavaszig, a quebeci referendumig toväbb viseli az ellenzek vezäränek a hangjät. A magyaräzatot azonban könnyü megtalälni. Härom hätte! ezelött pötvälasztäsokat tartottak nehäny kerüietben es itt kiderült, hogy a tavaszi konzervativ läng märis mul6ban״vart Sajnos bebizonyosodott az, amit szinte a felorszäg emlegetett: a konzervativok lehetö leggyengebb kaliberü vezetövel rendelkeznek Joe Clark szemälyäben, aki käptelen kabinetjet összefogni es egyik baklöväst a mäsik utän követi el. Ebben a pillanatban mär ismät az a helyzet, hogy a konzervativök nem tudnäk megszerezni maguknak az ontariöi mandätumok nagy reszet, märpedig enälkül nem lehet többseghez jutni a kanadai parlamentben. Legaläbbis ezt bizonyitja a saskatchewani pötvälasztäs eredmänye: a konzervativok mäg Diefenbaker egykori välasztäsi kerületet is elvesztettek. Jelenleg a konzervativoknak, meg ha a töredäk Social Credit Pärtot is beszämitjuk, csupän egyetlen mandätumos többsege van, ami bärmikor elporladhat. Vagyis mindket pärtnak fei keil käszülnie egy közeli ältalänos välasztäsra. Ehhez föleg a liberälisoknak keil ätrendezni soraikat hszen a konzervativok ügysem tehetnek sokat legfeljebb megpröbälnak toväbbra is kormänyozni: talän egy kicsit jobban, mint eddig. A liberälisok pedig ügy erzik, hogy egy-mäsfel äv alatt megärik annyira a helyzet, hogy visszakerülnek a kormänyra. Ehhez ket dolog szükseges. Az egyik, hogy maradjanak a parlamenti szigorü kritikänäl, de nagyon hamar ne buktassäk meg a kormänyt. A mäsik, hogy Trudeau eltünjön az ütböl es a liberälisoknak olyan pärtvezenik legyen, akikkel az angolszäsz szavazö is azono sitani tudja magät. Quebec a francia tartomäny amügyis liberälis bästya marad. Trudeau lemondäsäval mindket cel elärhetö. A Liberälis Pärt hagyomänyai szerint a franciäk es angolok felvältva követik egymäst a pärtvezäri szekben, vagyis termeszetesnek tünik, hogy ezüttal a hare Turner az egykori igazsägügyi miniszter es McDonald, az egykori penzügyminiszter között döl majd el. Viszont addig, amig üj partvezär nines, addig Clark kormänyät nem fenyegeti veszely, senki nem fogja töle követelni, hogy ältalänos välasztäsokat irjon ki, söt, tulajdonkeppen a minimälis udvariassägoknak tesz eleget. amikor egyre csökkenö többsäggel is kormänyon marad. 'Az üj pärtvezer megvälasztäsära märciusban kerül sor. Nemcsak szemälyi kerdes ez, hanem politikai jellegü is. Ha Turner gyöz, ügy vele a part jobbszärnya gyözedelmeskedik. Turner mär evekkel ezelött kiläpett Trudeau kormänyäböl, söt a politikai äletböl is visszavonult, annyira nem ertett egyet miniszterelnökävel. Az ö iränyitäsa alatt a konzervativok äs a liberälisok között az ideolögiai differencia minimälis lesz es tulajdonkeppen csak egyenisegi versenyröl lesz szö a ket pärtvezer között. Ha viszont McDonald gyözedelmeskedik, aki a Pärt balszärnyät kepviseli, ügy a liberälisoknak szorosabb lesz az együttmüködäse a szociäldemokrata iränyzatü Üj Demokrata Pärttal. Ez esetleg azzal jär, hogy egy elkövetkezendö välasztäson ismet csak kisebbsegi kormäny alakul ezüttal a liberälisok iränyitäsäval. Dehät erröl az elkövetkezendö hönapokban amügyis sokat fognak hallanj a j kanadai üjsägot olvasö ällampolgärok. Kisebbseg-vödelem - amiböl nem kerünk Nehäny hönappal ezelött Torontöban egy rendör lelött az utcän egy randalirozö feketet es a vizsgälat azt ällapitotta meg, hogy bär a rendörben semmifäle faji elfogultsäg nem dolgozott, az ember äletät meg is meg lehetett volna menteni akkor, ha a szolgälatät teljesitö biztonsägi közeg pontosan tudja, hogy a vele szembenällö färfi (legaläbbis ezüttal) semmifele rossz szändekot nem täpläl iränyäban. Öriäsi boträny keletkezett. Mert igaz ugyan, hogy minden tärsadalomban a rendörök lönek le bünözöket, s hagy neha az is elöfordul, hogy a rendör tül korän veszi elö a pisztolyt es esetleg, ardnylag ärtalmatlan ember välik äldozattä. Nehezen tudom peldäul elkepzelni, hogy akär en räm, akär olvasöim 99 szäzalekära a rendör revolverrel tämadjon. A rendör nemcsak szerzödtetve, hanem tanitva is arra van, hogy a törvenyt tisztelö polgärt vedje es megkülönböztesse a törvänyt sertö polgärtöl. Ezärt merem feltetelezni, hogy egy rendör megfontoltabban bänik a fegyverrel, mint egy ätlag ember, annak el lenere, hogy tudom: rendömek ältaläban olyan ember jelentkezik, aki szereti ä revolvert. Ezüttal az äldozat egy fekete volt. Azonnal jelentkezett több tucat "szakertö" es ugyancsak több tucat “aktiv demokrata nepvezer” akik önmagukat Toronto fekete lakossäga kepviselöjenek neveztäk ki es benyujtottäk követeläsüket többek között arröl, hogy a torontöi rendörsäg összeteteleben, a jövöben, szem elött keil tartani a nemzetisegi aränyokat. Ha a feketekkel feketäk, a kinaiakkal kinai rendörök, az olaszokkal olaszok, a pakisztäniakkal pakisztäniak foglalkoznak. ügy ilyesmi nem fordul hat elö, — mondtäk. Vagyis szerintük a torontöi rendörseget fajvädö szellem fenyegeti, ami eilen csak ügy lehet vädekezni, hogyha a jövöben a rendör legenyseg kivälasztäsa fajvedelmi szempontok alapjän törtenik. Nem kerek abböl a vädelemböl, amit nekem ilyen formäban, mint kisebbsegnek nyujtani kivännak. Nem öhajtjuk, hogy a rendörsägi feivätel szabälyait megvältoztassäk, pi. 170 cm. alatt is fei lehessen venni rendört azärt, mert a jelenlegi magassäggal a kinaiak zöme nem rendelkezik. Ugyanügy követelhetnänk azt is, hogy angol nyelvtudäs nälkül vegyenek fei rendört, mert a torontöi olaszok nagy resze nem tud angolul. Mi törvänytisztelö polgärok nemcsak azzal az orszäggal vagyunk elegedettek, amelyik minket befogadott, szabadsägot nyugalmat es jöletet biztositott nekünk, hanem elegedettek vagyunk azzal a rendörseggel is, amely ezt a szabadsägot, nyugalmat, jöletet gyakorlatilag biztositja. Nem kivänunk vältozäst a rendörseg jelenlegi összeteteleben es ha esetleg nehezsegeink vannak a sköt rendörlegennyel valö beszälgetäsben, szivesen gondolunk arra, hogy a kinaival, philippinöval meg nehezebben ärtenänk meg egymäst, s nines ok arra, hogy ne fogadjuk el annak az orszägnak a szokäsait, amely minket elfogadott. Es ami meg lenyegesebb, nem kivänjuk, hogy azert, mert mi ügynevezett etnikus kisebbseg vagyunk, azert biztositsäk reszünkre a szükseges aränyt a rendörsegi helyekben. Mi megtanultuk, hogy az emberi jogok szäzalek-aräny adagoläsa sohasem demokräciähoz, mindig annak eilenkezöjehez vezet. Ha ma azt lehet követelni, hogy a rendörseg mondjuk 8 szäzaleka kinai legyen, ügy holnap teljes joggal kivänhatjäk a lengyelek, hogy a tüzoltosäg letszämäban ök 6.5 szäzalekkal legyenek kepviselve. Nem hattal es nem hettel. hanem 6.5 szäzalekkal, mert ez az aränyuk a värosban. Ebböl az következik, hogy minden foglalkozäsban szämaränyok alapjän keil dönteni. Vagyis, mondjuk csehszloväkok es portugälok, zsidök es ugandaiak egyformän csak a värosi lakossäg aränyänak megfelelö szäzalekban helyezkedhetnek el postäsnak es szemetesnek, orvosnak es bankigazgatönak. Ha ez a demokräcia, ügy en inkäbb nem vallom magam demokratänak. Hiszek abban, hogy egy älläs betöltesehez egy egyetemi vegzettseghez tehetseg es szorgalom keil äs semmi mäs. Semmi esetre sem faji hovätartozäs, sem negativ sem pozitiv ärtelemben. Rossz tapasztalatunk van a zärt szämokröl a numerus claususröl äs hajlandök vagyunk sikra szällni azärt, hogy ebben a kellemes, szäp äs biztonsägos värosban senki ne vezethessen be A gyävasäg egyre növekvö äs hajlandö annak döntäsät elfogadni. Mivel azc-nban Irän mäg az ENSz üläsen sem hajlandö megjelenni, miärt täteleznäk fei, hogy a hägai birösäg valamit tehet ärdekükben? Ami pedig vallästörtäneti tudäs-hiänyukat illeti, az valöban kolosszälis. Carterek elhittäk az Ajatollah-nak, hogy vabban az izläm viläg sorakozik fei ellenük.. Az izläm azonban kät, egymässal az elsö pillanattöl hadakozö esoportra a siita mozlimokra äs a suni mozlimokra oszlik. Ezek vad gyulölködäsben älnek egymäs mellett äs kapcsolatuk olyan, mint a keresztäny valläs-felekezeteknäl volt a II.-IV. szäzadban, vagy a XV.-XVI. szäzadban. Vagyis legszivesebben megfojtanäk egymäst egy kanä! vizben. A siitäk legnagyobb ünnepe. amely a mült häten volt äs amit vad Amerika-eilenes kirohanäsok közben ünnepeltek, arra valö megemlekezäs, hogy mikänt mäszäroltäk le a suni mozlimok Mohamednek azt a leszärmazottjät 1י ׳-- a siita szekta szärmazik.^Egy hönappal ezelött Carteräk mäg nagyszerüen ki tudtäk volna jätszani ezt a valläsi viszälyt, idöközben azonban sikerült egy valödi, bär ideiglenes mohamedän valläsi egysägfrontot kialakitard, s ma mär Amerika nemcsak a siitäkkal, hanem a sunikkal is szembenäll. Ez azt jelenti, hogy nem lehet többä a szaudi-aräbiai körökre sem szämitani, noha azok a legszivesebben a pokolba küldenäk Khomeinit äs bandäjät, bär a mohamedän valläs nem ismeri a poklot. Szöval egyik hiba a mäsik utän. A legnagyobb baklöväst pszicholögiai vonalori követtäk el. Azt täteleztäk fei, hogy egy feitüzelt tömeg elöbb- utöbb megbäkäl ha a mäsik oldalon jöszändäkot tapasztal. Holott a csöcseläket nem az igazsäg ärdekli. A tömeg, amelynek fegyver akad a kezäbe, megräszegül a sajät erejätöl äs egyre jobban vesziti el a märtäket Az ügyet 400 teheräni diäk kezdte el. Aztän csatlakozott mäg jönähäny tizezer ember. Mivel sehol semmifäle ellenällässal nem talälkoztak, egyre inkäbb azt hittäk, hogy ök hatalmas eröt käpviselnek. Ahoi tizezer, vagy szäzezer ember kiabäl, ott mindenkinek a meggyözödäse, hogy ö erös, diadalmas äs särthetetlen. Holott kät längszörö egy tizezres tömeget pillanatok alatt tudatära äbreszt annak, hogy igenis särthetö, äs a särthetösäg ärzäsävel együtt felvetödik bennük az a tudat, hogy talän nines is igazuk. Ilyen a tömeg! Nem szimpatikus dolog visszaälni a tömeg eme tulajdonsägäval, de aki hatalmi politikäval foglalkozik, annak mägis csak tudni keil, hogy mi a teendö. Most mär eljutottunk oda, hogy längok martaläka lett az izlamabadi amerikai követsäg, hogy most vasärnap feigyujtottäk äs leromboltäk Libia fövärosäban, Tripoliban az amerikai követsäget äs legyünk meggyözödve arröl, hogy ezek a tünetek a jövöben mäg szaporodni fognak. Es mivel a välsäg egyre növekszik, Washington egyre inkäbb meg lesz gyözödve, hogy nines beiöle kiüt.. Cui prodest? Kinek az Folytatäs a 10 oldalon idez elö került a lakossäg 80 szäzaiäka volt irästudatlan, ma több mint a feie tud irni, olvasni. Modern ipar nem lätezett, a sah gyärakat, üzemeket äpitett, a lakossägot munkära fogta äs olyan äletszinvonalat teremtett, amely nyugati märtäkkel märve ugyan nagyon alaesony, de az ottani äs koräbbihoz viszonyitva elkäpzelhetetlenül magas. Iränban feudälis nagybirtok-rendszer volt, a föld az izläm papsäg kezäben volt. Pahlevi felosztotta a parasztok között äs megtanitotta öket gazdälkodni. Igaz, mindezeket a reformokat sok esetben eröszakos üton hajtotta vägre, s azokat, akik ellenälltak titkos rendörsäge (amit különben az amerikaiak szerveztek meg äs tanitottak) könyörtelen mödszerekkel semmisitette meg. Pahlevi bukäsät ez äv januärjäban azonban nem azok a haladö erök idäztäk elö, akik a sah demokratizälö mozgalmät keveseltäk, hanem azok, akik sokaltäk, akik gyülöltäk mert segitett a näpän, azok a mullahok izläm p״pok, akik vissza akartäk kapni földbirtokaikat, äs azok a kommunista agitätorok, akik a perzsa öböl tärsägäben nem növekvö jölätet, hanem növekvö nyomort akartak celjaik eläräsäre. A sah diktätor, ha Lincoln Abrahämhoz viszonyitjuk, talän mäg akkor is, ha mondjuk DeGaulle täbomok märcäjävel märjük. De komolyan foglalkozni azzal, hogy Pahlevit birösäg elä ällitsäk egy olyan vilägban, ahoi nem foglalkoznak Brezsnyev, Hussein, Khomeini, Gadaffi, Zia, Idi Amin, Pinochet törväny elä / ällitäsäval, — ez teljes elmebaj. Az amerikai gyengesäg ily mödon termäszetszerüen hozta magäval, hogy egyetlen orszäg sem mer kiällni az ärdekükben. Ügy tünik, Amerika ma mär meg sem tud szabadulni a sahtöl, mert ninesen aki befogadja. Mexico, ahoi eddig turista vizummal tartözkodott, bejelentette, hogy nem fogadja vissza. Nem hibäztathatjuk ezärt a mexicöi hatösägokat. Igaz, maga is gazdag olajtermelö orszäg, olaj-zsaroläsnak tehät nines kitäve. Ällampolgärai sem lehetnek idegen orszägban veszälyben, mert mär november elsö napjaiban visszavontäk külkäpviseleteiket a közelkeleti orszägok nagy räszäböl. De mägis, milyen alapon kivännänk tölük, hogy kockäzatot vällaljanak, amikor biztosak lehetnek benne, hogy esetleges baj esetän Amerika öket sem fogja megvädeni. Tehät vägsö fokon mäg az is az amerikai adminiszträciö hibäja, hogy ma mär nem tudnak megszabadulnj a volt uralkodötöl; önmaguk dugaszoltäk be szägyenletesen feläpitett vakond-järataikat Az iräniak, akik azt követeltäk, hogy Amerika legaläbbis tävolitsa el a sahot, ma mär azt követelik, hogy Amerika ne tävolitsa el a sahot. Es Washington lelkesen täncol a percenkänt vältozö dallamra. Politikät tehät nem tudnak. Nem tudnak nemzetközi jogot sem, erre mutat hogy a hägai Nemzetközi Bizottsäghoz fordultak jogorvoslatärt, noha ennek a förum nak az alkotmänya kimondja, hogy csak abban az esetben tärgyalhat egy ügyet, ha elözöleg mindkät fäl kijelenti, hogy a tärgyaläshoz hozzäjärul veszelyt pszicholögiät, nem tudnak nemzetközi jogot, nem tudnak törtänelmet äs ennek keretäben nem tudnak valläs törtänelmet Mär pedig ezeknek az ismerete nälkül nehäz egy orszägot vezetni, viszont ha ezt tudtäk volna, a teheräni välsäg mär rägen meg lett volna oldva. Persze hiäba irunk anöl mit kellett volna tennünk egy hönappal, vagy egy hättel azelött, amikor az esemänyek rohamos alakuläsa a tegnapi lehetösegeket mär tülhaladottä teszi. Ebben a pillanatban mär azok sem tudnänak tanäesot adni az amerikai illetäkeseknek, akik pär nappal ezelött mäg tudtäk volna, hogy mi a teendö äs akiknek a välemänyät a bekövetkezett esemänyek igazoltäk. Mit kellett volna tenni? Elöször is eröt kellett volna mutatni. A politika nem az erkölcs-magyaräzat' tudomänya Aki azt hiszi, hogy orszägänak ärdekeit azzal vädi meg, ha a többi orszäg ärdekät a sajätja elä helyezi äs ily mödon barätokat szerez, — az eleve vesztesägre van itälve. A politikäban a szegäny embemek, a szegäny orszägnak nines barätja, a politikäban a gyengätöl, a tehetetlentöl elfordulnak a barätok äs eiösebb tämogatöt keresnek. Az erkölesös Carter kormänya mär akkor is a maximälis erkölcstelensäget követte el, amikor a välsägböl azzal pröbält kibüjni, hogy a szinfalak mögött tärgyalva megpiöbälta a sahot minäl elöbb az orszäg elhagyäsära birni. Azt hittäk, hogyha a nagybeteg Riza Pahlevi elhagyja az orszägot, ügy az iräni diäkok (termäszetesen nem a diäkokröl, hanem az iräni hatösägokröl van szö) szabadon engedik a tüszokat Ezärt ielentek meg az üjsägokban az iränyitott eikkek arröl, hogy a sah orvosi kezeläse tulajdonkäppen befejezödött äs nines szüksäg arra, hogy toväbbra is Amerikäban tartözkodjon. Ez persze nem igaz. Ugyan ki hiszi el, hogy egy sülyosan räkos ember, akin egy epeoperäciöt hajtottak vägre, 3 hät utän mär abban a helyzetben van, hogy ninesen szüksäge az operälö orvosok feiügyeletäre. Carteräk meg akartak szabadulni a sahtöl, az egykori barättöl, akinek a bukäsät ostobasägukban sajät maguk idäztäk elö. Egyre többet beszälnek arröl, hogy az iräniaknak tulajdonkäppen van valami igazuk, amikor a sahot birösäg elä akaijäk ällitani, mert az valöban könyörtelen, värengzö diktätor volt äs tolvaj. Ezt mondjäk mäg jöszändäkü, becsületes äs magukat okosnak tartö emberek is. De ez nem igaz! A sah valöban diktätor volt Uralkodäsäban nyoma sem volt semmifäle demokratikus ärnyalatnak. Csakhogy ezt a nem demokratikus fejedelmet, mint megbizhatö barätot 4 amerikai elnök tämogatta, ültette vissza tiönjära äs segitette hatalmät fenntartani. Nemcsak azärt mert Amerika stratägiai äs olajgazdasägi ärdeke ezt kivänta, hanem azärt is, mert ez az iräni näpnek hasznos volt. A sah kemäny käzzel uralkodott Perzsiäban äs közben az orszägot bevezette a XX. szäzadba. Amikor Pahlevi uralomra Az USA 51 törvänyhozöja javaslatot teijesztett a Käpviselöhäz, illetve a Szenätus elä, amelyben azt követeli, hogy Carter elnök küldjön hatäridöhöz kötött ultimätumot Iränba, amely katonai akciöval fenyeget arra az esetre, ha az Ajatollah kormänya nem bocsäjtja szabadon a tüszkänt tartott amerikaiakat Ez november utolsö napjaiban törtän^ tehät majdnem egy teljes hönappal käsöbb, mint ahogyan a teheräni követsäg elleni tämadäsra sor került äs azt bizonyitja, hogy a käpviselök nem elöflzetöi a MENORA-nak. Ha azok lennänek, hamaräbb olvastäk volna a november 10. illetve a 17.-i szämunkban kifejtett välemänyünket, melyben azt ällitottuk, hogy a katonai akciöval valö fenyegetäs az egyetlen ami megmentheti a tüszok äletät, helyreällithatja Amerika tekintälyät äs egyältalän megoldhatja a követsäg megszälläsäval kialakult veszedelmes helyzetet Ez az elsö bekezdäs träfa Nem värjuk az amerikai käpviselöktöl, hogy a Menörät kisärjäk figyelemmel: — erre nem is lenne szüksägük. Bösägesen vannak amerikäban olyan politikai erök, akik az orszäg politikäjät a jözan äsz szerint szeretnäk iränyitani. A jelek viszont arra mutatnak, hogy a jözan äsz nem hat a Fehär Häzig äs a State Departmentig. Ennek köszönhetö, hogy az elmült kät hätben a rohamtempöban következö esemänyek csak sülyosbitottäk a helyzetet, növeltäk a zür-zavart äs az Elnök, valamint tanäcsadöinak a ׳ tehetetlensäge egy olyan häborü tänyleges veszedelmät idäzte fei, amelyiöl az eredeti akeiö kirobbanäsakor mäg szö sem volt Mikor ezeket a sorokat irjuk, az Egyesült Nemzetek Biztonsägi Tanäcsa üläsezik. Irhatnänk ügy is, hogy: vägre üläsezik, irhatnank ügy is: na äs ha üläsezik. Olvasöink jöl ismerik a välemänyünket az Egyesült Nemzetekröl; osztjäk is azt äs pontosan tudjäk, hogy ami a New York-i üvegpalotäban törtänik, az ärtelmetlen, hiäbavalö gyermekjätäk, ami soha mäg semmilyen eredmänyt nem hozott. Ezüttal az Egyesült Ällamok mägis sülyos hibat követett el, amikor az ENSz apparätusät nem mozgösitotta az elsö napon äs nem teljesitette az iräni hatösägok kivänsagät a Biztonsägi Tanäcs összehiväsära vonatkozöan. Az elsö napokban ugyanis Amerika ellensägeinek mäg nem volt meg az ideje äs lehetösäge arra, hogy erejüket felsorakoztassäk, taktikäjukat összehangoljäk äs akkor mäg nagy gyorsan lehetett volna egy olyan ENSz hatärozatot összehozni, amely ugyan nem oldott volna meg semmit, de mägis adott volna egy erkölcsi ütökärtyät az amerikaiak kezäbe. Cyrus Vance külügyminiszter azonban ezt is eltölta, mint ahogy härom äv öta eltöltak mindent Erdemes egy kicsit mälyebben foglalkozni azzal, mi az amit az amerikai vezetök nem tudnak? Hogy mi az amit tudnak, azzal nagyon röviden lehet vägezni: — semmit Az derült ki közben, hogy nemcsak politikät nem tudnak, de nem tudnak ו n* ז f ^ ך וז A ?־* M ־ a r ,י i נ. u ^ o J ־< l u*־ • 1U, 4 3 0 ]0 » ^ o x j«. ^ 03903. Nev; Brunswick, New Jersey כ׳° ' U.S.A. N y
