Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)

1979-11-17 / 782. szám

MENÖRA * 1979 november 24

10. oldal

)

A GYERTYA UTOLSÖT LOBBAN

centi...” Mojsele toväbb nem nött, Mojsele näla alig nagyobb anyukäjäval együtt gäzkamraba kerult... El. el innen...

Senki sem maradt a faluban. utolsö hirmondönak, egyedül egymaga: Winkler Frida. Eljärt a temetöbe, örizte az Ohel kulcsät. Szigorüan köser häzat vezetett, halat, vagy mäsfele etelt keszitett annak, aki betert hozzä. A zarändokok megbecsültek. viszonoztäk keszseget. Megöregedett. Beteg volt, nehezen eit. Winkler Frida az utolsö hirmondö is elment, ket hettel ezelött temettök. Az 6 ablaka volt az utolsö, amelyen keresztül pentek estenkent meg felaranylott a gyertyäk fenye. Bodrogkeresztüron mär nines aki szettärva karjät mondja: "...äser kidösonü bamicvajszov vöcivonu löhädlik ner sei sabbosz...”

kezet, amely gondosan törölgette a szekrenyt, a mäsik häz egyedül maradt asszonya megismerte a falon a csukamäjolaj foltjät; Särika azt gügyögte: "Nem iszom meg, büdös..." Akad, aki az udvaron a baromfiöl mellett megtalälja a csillagmintäs porceläncsesze darabkajät... Ezril, az 6 egyetlenje, most tudja ezt, azelött nem vette eszre, mert, a szülö szämära legkülönb a sajätja. Ezril nem volt szep, vörös haja lenött a homlokära... szegenykem, a fogsora kiällt, de ha ätszoritottad a nyakamat es azt suttogtad: Tatus... Megint mäs hazatört az ajtöszärfära mered... Kesöbb Mojsele mär magätöl ällt oda megmeretkezni: “Papa, ügy gondolom, megint nottem..." A tintaceruzäval rött vonäs felett: “90 centi...” "106 centi...” a legutolsö: ”156

viharos evek szele nemesak ledöntötte a sirokat, de közüle sok üträkelt es talän nem is nagyon messzire jutott. Kär a temetöert; 200-250 eves sirkövek, roskadoznak a hantokon, nemelyiknek olvashatatlannä kopott betüit erdemes volna megfejteni. Ne nezzük tetlenül, cselekvest sürget a kegyelet.

A zsidösäg tragediäja beteljesedett, a hitleri remuralom zsarätnokkä hamvasztotta a hithüsegröl nevezetes egykori bodrogkeresztüri közösseget. Vagonba raktäk, gäzkamräba tereltek a gazdagot, a szegenyt, az öreget, a fiatalt, a härom templom, amelyben kitlibe öltözöttek, mellüket verve mondtäk az Osamnu, bogädnut, laköhäz lett. Szivfäjditö. Vajon akad-e falubeli, aki emlekszik meg egy nevre, tekintetre, kezre, amely az övet megszoritotta? Eijätszom a gondolattal: akad szomszed, aki mondja: — Karpelesz Lipi ott ällt a boltja ajtajäban, ha elmentem elötte, mindig beszedet kezdett velem, ha mäs nem akadt, trefält: "No, Matyi, hogy ityeg a fityeg?".

A mäsik megtoldja: — A nagybajuszü meszäros, nyugosztalja Isten, ertett a jöszäghoz; a lörincz-napi väsäron olyan tehenet välasztott a szämomra, amilyen meg sohasem volt az iställömban.

Kevesnel kevesebb közül, aki hazajött, nemelyek megkisereltek felidezni a regi otthon visszaällitäsät. A megtalält regi bütorok azonban siralmasan ideztek a mültat; a ferfi lätta a

se a maga szämära. Mi marad annak, akinek asztalät ällandöan körülülik a szegenyek, akinek a häzäböl üres kezzel meg sohase tävozott a reäszorulö? Jelentös psszeggel szaporitja a ferjhez keszülödö “Nedänjät”, adödott ügy is, hogy a szekrenyböl kiakasztotta a sajät telikabätjät, mentegetözve: “Igaz, egy helyen kirägta a moly." A rabbi felesege nem sokallja a szegenyek neha tülkövetelö sokasägät, neminemü megjegyzest csak akkor kockäztat meg, ha “telthäz" eseten ferjevel együtt, a földretett szaimazsäkon jut hely a szämukra.

1924-ben halt meg, 70 eves koräban. Ket mäsik, hires rabbitärsäval együtt az Oheiben pihen, a häzszerü kis epületben, amelyhez egesz evben zarändokolnak a hivök. Jahrzeitkor tizesevel-huszasäval keresik fei a messziröl jöttek, legtöbben közöttük amerikaiak. Gyertyät gyüjtanak, mondjäk az imät, cedulät helyeznek a sirra, räirva keresüket: Järjon közben Istennel az ö javukra. Neha a falubeliek is “oeduläznak”; akad közte olyan, amelyen ez olvashatö: "Segits, hogy epülö häzamhoz megvehessem a tetöfedöt, de nem eserepet, hanem palät.” Ezen a nyäron annyira megszaporodtak a ceduläk, olyan sok gyertya egett, hogy az Oheiben, veszedelmesse välhatö tüz keletkezhetett volna.

A temetö soha sem volt körülkeritve, rossz szändekkal soha senki sem häborgatta a halottak birodalmät. Sajnos a

felesege az üzleti kirakatböl bevett, napszitta, de alkalmi äron szerzett szövetet övatosan teriti Rezsinke asztalära: “Olyat keszitsen beiöle a nagyobbik länyomnak, hogy teglagyäros Bartäne särguljon irigysegeben.” Valljuk be, bizonyos vetelkedes folyik közöttük, de Isten megboesätja, tudvän: szigorüan tartjäk az ö parancsolatait.

Szöt ne felejtsünk: nemesak ezredevi hö$i emlekvüveröl nevezetes a falu, hanem valamikori esodarabbijäröl, Jesäje Steinerröl is.

Csodarabbikent emlegetik, holott eleteben elhäritotta magäröl a megjelölest: “A Mindenhatö, a mi Istenünk, a hatalmas a kegyes, ö teszen esodäkat es fog tenni. En az ö aläzatos szolgälöja vagyok, akinek a könyörgese neha eljut Hozzä.”

Bölcs ember volt Jesäja Steiner, kiismerte magät eföldi dolgokban, neha azok is hozzäfordultak, akik magas hivataü polcon uralkodtak. Hitsqrsosain kivül messzi földröl vändoroltak hozzä a bajbajutottak, a parasztok ügy nyitottäk ajtajät, mint ahogy Felsö-Roth üzletebe mennek dohänyert, bakancsfüzöert. Penzt nem ker, csak attöl fogad el, akinek tömött bukszäja kidomboritja mellen a kabätot. Köztudomäsü, hogy azt

Märlyhoz megtelnek a padsorok, szombaton a härom tempiomban szephangü käntorok hajlongnak a Töra elött, hires rabbik szönokolnak.

Nyäri csillagok fenysätora alatt, vagy hideg teli hajnalokon, amikor a hegyekbol züdulö szel cibälja az apa päjeszet, taliszba takarva, viszi 3-4 eves kisfät a Chederbe, mert a zsidö a betü nepe es minel elöbb illik megtanulni az alef, besz, gimmelt. A falubeliek lätjäk ezt, lätjäk-halljäk azt is, hogy amikor az elsö särgulö level hull a färöl, a toronyban hajnali härmat kongat az ora, a hajlott hätü samesz megkoppintja a zsidö-lakta häzak ablakät: "Szilihauszhoz!” Öreg Rab Jänos mondogatja: nem rosszböl, inkäbb nemi elismeressel: “Alig vilägosodik, de mär sietnek Isten elebe, mielött mäsok keresere imädsägära hajlana."

A level hui läs adja meg a jelet arra is, hogy a zsidö asszonyok elkezdik meszelni a häzfalat, sürolnak, takaritanak, höfeher, tisztära mosott függönyök kerülnek az ablakra. Kohn Rezsinke varrögepe ejjel-nappal zörög, nem gyöz merteket venni, szabni, varrni, mert Roshasanakor a fiatalok vadonatüjban indulnak a templomba. Messzel häzalö Löbl

SÄSDI SÄNDOR

Szomory Dezsö, akiert ißü koromban olyannyira lelkesedtem — a mint mondani szoktdk —; anelkül, hogy valaha puskaport szagolt volna, “Harry Russel-Dorsan a francia hadszinterrör cimen megirta legdöbbenetesebb hüborüs regenyek egyiket. A magam sokkal ko rlatozottabb tehe tsegevel,

hasonlö modon, költeszet es valösdg keveresevel szdmolok be egy valami kori litres zsidö közösseg elmüldsdröl.

A Revai Nagylexikonban olvashatö: “Bodrogkeresztür

nagyközseg, Zemplen megyeben, tokaji järäsban, 2077 magyar lakossal, vasüti ällomäs, posta es täviröhivatal. Az ezredevi ünnep alkalmäval emlekmüvet ällitottak az 1849. januär 22-23-ban vivott csatäban elesett honvedok sirjära...”

90 zsidö csaläd eit ott; közel 500 lelek. Akadt köztük gazdag, olyan is, aki napszämoskent szölöbe järt kapälni, vagy a köbänyäba csäkänyozni. Sok munka, keves kenyer, de a szombat közelsege feledteti a verejtekezest. A penteki ebedet megszagositja a libatepertö, a tepsiben sülö barchesz üzenete. Ha mäskent nem, hät gazdag Hirsch kölesönpenzeböl mindenki illendöen fogadhatja az alkonyatkor erkezö menyasszonyt: a säbeszt. Minchähoz,

Dr.GABRIEL VADASZ

megnyitotta ältalänos orvosi rendelöjöt

565 College ST. No. 202 INTERNATIONAL MEDICAL CENTER

Appointment-ört hivja a

535 2255 ־ szämot Toronto

Szives ßgyelmükbe ajänlom!

Megnyitottam bölyeg szaktizletemet. Több mint 20 ^ves gyüjtöi muitra hivatkozva vällalom, gvüjt^sek fel^rt^kelfes^t, — tanäesadäs. B6s6ges raktärk6szlet: NEMET, OSZTRÄK, SVÄJCI, HOLLAND, ANGOL, FRANCIA bHyegekböl. Ezen orszägokböl hiänylistät elk^szitek, lev^lbeni megrendeHsre is.Jelenleg egy nagy oszträk posta Magyarorszägon 1850-67-ben 6s Magyarorszäg 1871-1899 gyiijtem6nyt ärüsitok ki.

RAINBOW COMPANY

Steve Kecsedi, 50 Cumberland (The Village Arcade) Toronto. Ont.. Canada M4B IJ5 921-5614

A F0GLALK0ZASI K0R0K

EGESZSEGUGYI es biztonsAgi

TÖRVENYENEK BEIELENTESE

JELENLEG A MUNKAADÖK ES A DOLGOZÖK KÖZÖSEN FELELÖSEK A MUNKAKÖR EGESZSEGÜGYI

ES BIZTONSAGI ELÖfRÄSAI M EG TART ÄSÄE־ RT

A törvöny elismeri azt a tenyt, hogy Öri mindenki mäsnäl jobban tudja, hogy mire van szüksög az On munkakörülmenyeinek egöszsögesse 6s biztonsägossä tötelehez. E־s a Munkaügyi Miniszterium (Ministry of Labour) Munkakör Egeszsegügy 6s Biztonsagi Osztälya (Occupational Healt and Safety Division) segit ebben. A törveny 6s a rendeletek szövege megväsärolhato az Ontario kormany könyvesboltjäban, 880 Bay Street, Toronto Szerezzen be egy peldänyt vagy irjon es rendelje meg s szerezzen tudomäst arröl, hogyan tudjäk a munkaadök 6s az alkalmazottak az Occupational Health and Safety Division közremüköd6s6veg megjavltani a munkakör egöszsögugyi 6s biztonsagi körülmönyeit.

OSA

Ontario Occupational Ministry of Health and Labour Safety Division

Irjon a kovetkezö cimre:

Ontario Government Book Store

880 Bay Street, Toronto, Ontario M7A 1N8

Csaläd

ts fdrsadatfHu

Irw inVVrVIWV’WFV'rrv-Nines semmi okunk k6telkedni abban, hogy a toväbbi k1's6rletek a mödszerek jelentös mörtekü tökeletesitösöt eredmenyezik majd. De egyältalän szükseg van-e erre? Termeszetesen a jövendö gyermek neme' meghatärozäsänak, megvälasztäsänak megvannak a maga pozitiv oldalai. P61däul lehetövö tenn6 nemmel kapcsolatos bizonyos betegsögek — verzekenyseg, a disztröfia különbözö formäi — öröklöd^senek megszakitäsät. Ezektöl ugyanis elsösorban a ferfiak szenvednek — de a ״defektes” gönek hordozöi a nök. Azonkivül magätöl örthetödik, hogy igen sok szülö szeretnö, ha lehetösege lenne gyermekei nemenek megvälasztäsära: ez jö hatassal len-, ne a csalädi öletre ös segitsögevel a szuletesszabälyozast is jöröszt meg lehetne oldani. Peldäul egy olyan orszägban, mint India, ahoi a fiügyermek születösönek oly nagy jelentöseget tulajdonitanak, az utödok nemenek tudatos megvälasztäsa, vagyis a fiügyermekek ״rendelesre” törtönö születöse, a szülök öröme mellett maga utän vonnä a lakossäg nepesedösi ütemänek valamelyes lassübbodäsät, amit mäs mödszerek segitsögövel eddig nem sikerült megoldani, pedig az eletszinvonal emelöse erdeköben kivänatos. Az Amerikai Egyesült Allamokban 1932-ben Sanford Winston szociolögus azt a kördöst tette fei 55 föiskolai hallgatönak, hogy milyen nemü gyermeket szeretnönek jobban. Vögeredmenyben az derült ki, hogy a megkördezettek összessögükben 86 fiüt ös 52 länyt szerettek volna, azaz a fiük iränti ״kereslet” meghaladta a länyok iränti igönyt.

Milyen mörtökben sörtik 1'gy meg a nemek normälis aränyät? Milyen következmönyeket von ez majd maga utän? Az Amerikai Egyesült Allamokban vögzett nepszämläläs adatai alapjän a különbözö variänsokat figyelembe veve szämitäsokat vegeztek. Abban az esetben, ha minden szülö elsöszülöttkönt fiüt szeretne s a kesöbbiekben mindent a sorsra biznak, akkor az összes egygyermekes csalädban csak fiü születne, a ketgyermekes csalädokban minden länyra 1,5, a häromgyermekes csalädokban pedig 2 fiü esne. Ebben az esetben a születendö gyermekek 70 szäzalöka himnemü, 30 szäzalöka nönemü lenne. Ha minden csaläd elöször fiüt välasztana, majd sorban egymäs utän fiüt ös länyt akarna, ennek az lenne az eredmönye, hogy az utödok 40 szäzalöka nönemü, 60 szäzalöka pedig himnemü lenne. Ha minden häromgyermekes csaläd köt fiüt ös egy länyt akarna, a lakossäg 55 szäzalökban förfiakböl es 45 szäzalökban nökböl ällna.

A nemek aränyänak bärmily iränyü jelentösebb megvältozäsät nöhäny szociolögus olyan hatäsü esemönynek tekinti, mely a tärsadalom öletönek jelentös megvältozäsät idözheti elö. A nök ältaläban többet olvasnak, gyakrabban järnak szinhäzba, kevesebb bünözö kerül ki közülük. A ferfiak területön jelentkezö tültermelös olyan tärsadalom kialakuläsähoz vezethet, melyben az amerikai ״vadnyugat” erkölesei uralkodnak. Nem kizärt dolog az sem, hogy a häzaspärok szämänak csökkenöse eredmönyeköppen nömileg növekszik ä häzassägot kötö förfiak ätlagöletkora, terjed a prostitüciö, növekszik a homoszexuälisok aränva.

Lönyegöben vöve senki sem tudja, hogy a tärsadalom mennyiben köpes a nemek aränyänak felboruläsät ״megelözni”./

järäs egyszerüsegöt ״s az emberek ös esetleg egyöb emlösök vonatkozäsäban törtönö alkalmazäsänak lehetösögeit”. Az X tipusü spermatozoidok elkülönitöset (hogy igy a nonemü egyedek szämät lehessen növelni) hasonlö mödszerekkel meg nem sikerült elemiük a kutatöknak. Ennek az az oka, hogy az ״ipszilonok” elkülönitöse utän az oldatban nem egyszerüen csak ״ikszek” maradnak, hanem normälis ös abnormälis, mindköt nemhez tartozö mozdulatlan spermatozoidok elegye.

Köt New York-i kutatö, Edward Boys (Onkolögiai Intezet) ös Dorothea Benneth (Cornell Orvostudomänyi Egyetem) az utödok neme megvälasztäsänak problömäjäval az ältaluk vegzett ältalänos sejtkutatäs keretön belül kezdett foglalkozni.

A sejtek felületei bizonyos ״konstrukciöt” alkotnak. Ezeken keresztül tartjäk fenn a sejtek a kapesolätot szomszödaikkal ös környezetükkel. Ezt a felületet leginkäbb egy tögläcskäk sokasägäböl ällö falhoz lehetne hasonlitani. A felület egyes alkotöreszeit minden sejtnöl megtalälhatjuk, mäs röszeeskök viszont csak bizonyos sejtfajtäkra jellemzöek. Eppen ezek hatärozzäk meg az egyes sejtek közötti különbsegeket is. Ugyancsak a sejtek felületeben levö különbsegek kesztetik a ״sejttärsadalmat” egy-egy ätültetett szerv kivetösöre! Az ätültetett sejt felületen talälhatö bizonyos antigönek — aprö fehörjefoltok — segitsögövel a sejtek felismerik az idegen betolakodöt ös arra kesztetik a recipiens (a befogadö) szervezetöt, hogy ״antitesteket” dolgozzon ki, amelyek ״rävetik” magukat annak antigönjöre ös 1'gy müködösen kivül helyezik a donor sejtjeit.

Bois ös Benneth ördeklödni kezdett a ״himnem N-Y” növen ismeretes antigön iränt. A nöstöny egerek szervezete, miközben kiveti a him egerekböl ätültetett szövetet, kitermeli az N-Y antigönnek az antitestöt. Ezek az antigenek a him egerek sejtjeinek többsögöben — ha nem mindegyikben — megtalälhatök, beleörtve a spermatozoidok kozött. Termöszetesen nem egyenletesen oszlanak meg a spermatozoidok között. Felmerül a kerdös: ha az N-Y antigön jelen van a spermatozoid sejtjöben, ez vajon nem az Y kromoszöma jelenlötöre utal-e? Mäs szöval: nem ez az antigönnel ״megbölyegzett” sejt a ״felelös” a himnemü egyedek születösöört?

Feltötelezösük ellenörzöse cöljäböl Bois ös Benneth, kollögäikkal együtt vört vettek a nagyszämü N-Y antitestet tartalmazö nösteny egerektöl s ebbe a vörbe helyeztek bele a termökenyitösi feladatokra värö spermatozoidokat. 45 perc elteltövel a megtermekenyitös bekövetkezett.

Az egerek között a nemek aränya 53,4:46,6 mögpedig a himnemüek javära. Ugyanakkor a preparält spermäval törtönt megtermökenyitös utän az aräny 54,6:45,4-re vältozott — a nönemü egyedek javära! Az Y kromoszömäkat hordozö spermatozoidok jelentös röszet valöszinüleg az N-Y anti test ״kivonta a jätökböl”, s ezört nött meg az üjszülött nöstönyek szäma. Bär a himnemü egyedek szämänak 8 szäzalökos csökkenöse nem lätszik tülsägosan jelentösnek, de öppen elögseges ahhoz, hogy elköpzelösünk legyen arröl, milyen nagy tävlatokat nyit meg ez a mödszer. Bois a következöket mondja: ״Szemölyes völemönyem szerint a munkänk tököletlen technikai vögrehajtäsa következteben (hiszen ez mög elsö pröbälkozäsnak tekinthetö!) a kapott eredmöny jöval elmarad azoktöl a lehetösögektöl, amelyeket a kisörleti eszközök csiszoläsänak, finomitäsänak eredmönyekönt kaphatunk.”

Höre kltalälni, vagy ami mög nagynerübb, elöre meghatäroznl a születendö gyermek nemöt — ez nagyon rögöta az emberek milliöinak älmai k8zö tartozlk. A jelek szerint egyre küzelebb vagyunk ahhoz a pillanathoz, amikor a tudomäny vöglegesen megoldja ezt a kerdest.

Nöhäny hönappal ezelött az egyik nyugat-berlini kutatöintezet munkatärsai hirt adtak egy ältaluk kidolgozott mödszerröl, amellyel külön tudjäk välasztani azokat a spermatozoidokat, amelyekkel megtermökenyitve a pietesejtet. himnemü magzat fejlödöse indul meg. Ezzel majdnem egyidejüleg erkezett New Yorkböl a hir, hogy egörkisörleteket vögzö tudösoknak sikerült az egerek utödai között a nöstönyek aränyät erösen megnövelni.

Mindköt mödszert termöszetesen mög alaposan ki keil dolgozni. Ennek ellenöre ma mär aligha kötelkedhet abban bärki, hogy a születendö gyermek nemönek meghatärozäsa ös kivälasztäsa a tudomäny szämära egyältalän nem lehetetlen.

litOUU^xOHfidU

,,ÜrSVQVUStMyt''

Hogyan tudjäk ״megrendelni” a szülök a születendö gyermeket, kivän-׳ säg szerint kisfiüt vagy kislänyt?

Az ezen a kördesen dolgozö tudomänyos kutatök különbözö mödszerekkel mär rögöta kiserleteznek, hogy kimutassäk ös felhasznäljäk azokat a meglevö vagy feltötelezett különbsögeket, amelyek a nönemü’ egyedek születöset biztositö X ös himnemü utödok kifejlödeset elöidezö Y kfomoszömäkat hordozö spermatozoidok között fennällnak. (A nö petesejtben mindig jelen van az X kromoszöma, a ferfi spermatozoid pedig vagy X, vagy Y kromoszömät tartalmaz. Attöl függöen, hogy melyik spermatozoid vegzi el a megteremökenyitöst, a magzat vagy nönemü, azaz XX, vagy himnemü, azaz XY lesz.)

Nyugat-Berlinben a kutatöknak sikerült bizonyos különbsegeket megragadniuk az X es Y spermatozoidok között. E különbsegek felhasznäläsäval sikerült mechanikus üton elkülöniteni a ״ferfi” spermatozoidokat, hogy ezeket kesöbb megtermekenyitesre hasznäljäk majd fei. Figyelembe veve, hogy az ״ipszilonok” gyorsabban, fürgebben mozognak, mint az ״ikszek”, a tudösok a spermatozoidokat albumin fehörjöt tartalmazö folyadekba helyeztök. Az oldat sürüsege elegseges volt ahhoz, hogy bizonyos ellenälläst tanüsitson a hosszü ״farkincäjuk”^ segitsögevel elörehaladö ״üszökkal” szemben. Egy öra elteltövel az ״elöretörö” spermatozoidokat eltävolitottäk a folyadekböl, ös olyan festökkel jelöltek meg öket, amelyek az ibolyäntüli sugärzäs hatäsära fönyesebben vilägitottak a többieknel. Mint a kutatök szämitottak is rä, az ״ipszilonok” szäma az ״ikszek” szämänak többszöröse volt. A kapott spermatozoidokat nöhänyszor ismöt elkülönitettek az oldatban, s vegül olyan összetetelt ertek el, amelyben az ״ipszilonok” aränya 85 szäzalökos volt. De vajon manipuläciök utän alkalmasak lesznek-e az emberi spermatozoidok a normälis megtermökenyitesre? Erre a kerdösre egyelöre nines välasz: az embereken vögzendö kisörletek tülsägosan nagy felelössöggel järnak ahhoz, hogy valamit is elsiessünk. Ugyanakkor nyulak spermäja e müveletek sorän egyältälän semmifele kärosodäst nem szenvedett ös normälis nyulacskäk születtek.

Kiserleteikröl hirt adva a nyugatberlini kutatök hangsülyozzäk az el-