Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)

1979-07-07 / 765. szám

197» Júlia» 7. * MENÓRA 3. oldal A nyolcvanas évek végén hiánycikk lesz az ólai “A legközelebbi közép-keleti háború már nem lesz egy helyi jellegű csatározás. A palesztin probléma könnyen egy har­­maáik világháborút iáézhet elő”. — Ahmed Zaki Yamani, arábiai olajminiszter. XXX ..Athéntól Londonig és Moszk­vától Washingtonig minden valamirevaló politikus véle­ménye megegyezik abban, hogy napjaink legerőteljesebb hatalma nem a NATO vagy a varsói paktum, hanem — az olajtermelő országok kartellje, az olaj hegemóniát uraló érdek­szövetkezet, az O.P.E.C. Néhány évvel ezelőtt Cal­­laghan angol miniszterelnök azt mondotta egy európai közös piaci értekezleten, hogy "... a Szovjetunió és Egyesült Államok közötti fegyverkezési verseny hamarosan nevetsé­gessé válik. Mit érnek a legmo­dernebb fegyverek, ha az or­szágok mindennapi életét le­küzdhetetlen olajhiány befo­lyásolja?!” Az ötvenes évek végén az olajnak semmiféle jelentősége sem volt. A Szovjetuniónak állítólag kimeríthetetlen olajkin­csek álltak rendelkezésére; a nyugati világ országaiban négy­öt olajvállalat konkurrált egy­mással az olcsó arábiai és vene­zuelai olaj értékesítésével. Amikor Ibn Szaud, a másfél év­század alatt teljesen leron­gyolódott Szaudi Arábia királya üzleteket kötött az Exxon, Shell és Mobil olajtrösztökkel, az olaj hordónkénti ára alig volt felette a két dollárnak. Az iparosítás tetőpontját elérő Egyesült Ál­lamok, Anglia Franciaország és Nyugatnémetország gépeit hajtó energia oroszlánrészében elektromos áram és olaj volt. 1959-ben; a kelet és nyugat közti hidegháború alkonyuló időszakában már nyilvánvaló­vá vált, hogy az iparállamoknak egyre nagyobb mennyiségű olajbehozatalra van szükségük. Az Amerika területén kibányá­szott nyersolaj az ország szük­ségletének a felét sem volt képes fedezni, míg az európai or­szágok zöme teljes mértékben olajimportra szorult. Egyes előrelátó közgazdá­szoknak sikerült rávenniük kor­mányaikat és a nagy olaj­­vállalatokat további lelőhelyek kutatására: ennek az igyekezet­nek volt köszönhető az alaszkai, északi-tengeri és más lelóh :lyek felfedezése. Az import meg­gyorsult, s a közép-keleti or­szágok — szinte kimeríthetetlen olajkészletük révén — a közér­deklődés homlokterébe kerültek. Egy fiatal szaudi-arábiai in­­tellektüel, az időközben elhunyt Ibn Szaud helyét elfoglaló Fai­­szal király “olajtanácsadója”, Ahmed Zaki Yamani hosszú­távra szóló terveket dolgozott ki a Perzsa-öböl és az északafrikai olaj értékesítésére. Faiszal, aki trónrajutása óta belső csatározá­sokba bocsátkozott a szaudi ki­rályi család hercegeivel, szabad­kezet adott az alig harminc esz­tendős Yamani-nak. A new­­yorki és harvardi egyetemet végzett tanácsadó, aki arábiai viszonylatban "köznemesnek" számított, miután ereiben nem folyt királyi vér (apja és nagy­apja mekkai magisztrátus volt, s Yamani is Mekkában született), tárgyalásokba bocsátkozott Iránnal, Irakkal, Kuwait-tal és Venezuelával egy olajkartell létrehozására. (Irak akkoriban még nem volt “szocialista arab köztársaság".) Yamaninak sikerült meggyőznie az említett országok kormányát az O.P.E.C. — Organization of Petroleum Exporting Countries — megteremtésére, melynek 0. P. E. C. első és legfontosabb feladata volt az olajvállalatok befo­lyásának megszüntetése és az olajkereskedés saját kézbe való vétele. Yamani tökéletesen tisz­tában volt azzal, hogy az olaj hamarosan keresett hiánycikk lesz a világpiacon. A kartellhez vezető tár­gyalások eredményeként az arábiai olaj ára fokozatosan emelkedni kezdett. Jóllehet a kartell később kiszélesült — a szélsőséges Líbia és Marokkó is csatlakozott hozzá többek között — Yamani vezetószerepe az O.P.E.C.-ben megmaradt. Kuwait és Irán hagyományosan a szaudi arábiai olajpolitikát támogatta, ilyenformán Yamaninak nem esett nehezére megfékezni a szélsőséges tag­államokat, melyek többször kísérelték meg — saját szakállukra — emelni az olaj árát. Yamani minden esetben elrendelte az arábiai olaj ter­melésének növelését, s volt olyan időszak, amikor a napi nyolc és félmillió hordónyi olaj helyett tizenkét-tizenhárom millió hordó volt a napi arábiai termelés. A megszabott árú és bőségesen rendelkezésre álló arábiai olaj kiszorította a fel­emelt árú marokkói, líbiai és iraki olajat a nemzetközi piac­ról. Manapság azonban ez az el­járás nem célravezető. Elsősor­ban azért, mert az iráni és ku­­waiti hagyományos hozzá­járulás megszűnt, másrészt azért, mert a kimeríthetetlennek vélt arábiai olaj mégsem ki­meríthetetlen: becslések szerint és a jelenlegi tempó mellett az arábiai olajmezók a nyolcvanas évek végére eltűnnek. A meg­változott viszonyoknak köszö­nendő az olaj ára megnyolc­­szorozódott, s minden jel arra mutat, hogy az olaj hordónkénti ára hamarosan csillagászati magasságba szökik. Van azonban még egy alapos megfontolásra okot adó té­nyező, ami gyökeres változást idézhet elő Szaudi Arábia politikai magatartásában. Erről a tényezőről Yamani részletesen nyilatkozott Wendy O’Flaherty újságírónőnek, aki hosszabb in­terjút készített az olajminisz­terrel. E szerint Yamaninak pontos adatok állnak rendel­kezésére arra, hogy a Szovjet­unió olajkészletei kimerülőben vannak, s ennek következtében Moszkva egyre nagyobb szemeket vet a perzsa, arab és északafrikai olajkincsekre. A Szovjetunió határos Iránnal; nyugatra Ethiópiában és keletre Afganisztánban Moszkva hú szövetségesei intézik a közü­gyeket; Szíria, Irak Líbia és Dél- Jemen közvetlen szovjet befo­lyás alatt áll. A legkisebb ellen­ségeskedés arra készteti Moszk­vát, hogy bevonuljon a térségbe, s ragadós kezét ráte­gye az olajlelőhelyekre. Yamani szerint rendkívül fontos az arab-izraeli konfliktus meg­oldása. mert a puskaporos hordóra emlékeztető helyzet a Szovjetunió érdekeit szolgálja. "Biztosak lehetünk abban," — mondotta Yamani, — “hogy a legközelebbi közép-keleti háború már nem lesz egy el­szigetelt, helyi jellegű csatározás”. Az Egyiptom és Izrael közötti békeszerződés megemészthetet­­lennek tűnik a legtöbb arab or­szág fővárosában. A palesztin terroristáktól és szovjet szövet­ségeseiktől való félelem a ha­gyományosan nyugat-barát arab országokat is a terroris­tákkal való szövetségre — vagy legalábbis nyíltan hangoztatott rokonszenvezésre — késztette. Yamani ugyan nem erősítette meg a hirt, de nem is tagadta, hogy a szaudi királyi udvarban heves ideológiai összecsapások folynak jelenleg a közeljövő politikáját illetően. Feltehető, hogy Fahd és Khali hercegek, akik az ország mindennapi ü­­gyeit intézik, s akik nyugat­barátságukról ismertek, kisebb­ségben maradnak azokkal szem­ben, akik az Egyesült Államok­tól való eltávolodást szorgal­mazzák. A huszonhárom éves Ahmed herceg, a király egyik unokaöccse, aki kanadai és amerikai kőrútján mérhetetlen pénzpazarlásáról lett közismert, bizalmasan bevallotta egy barát­jának és egyetemi hallgató társának, hogy Szaudi Arábiában egyre több szó esik a Szovjetunióval való “kibékülésről” és a vele való diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről "további bonyo­dalmakat elkerülendő”. Ahmed herceg szerint a szaudiaiak úgy érzik, hogy Washington a kis­­ujját sem mozdítaná az ország érdekében, ha történetesen Iránhoz hasonló eseményekre kerülne sor.Ugyanakkor Arafát burkoltan értésére adta az olaj­fejedelemségeknek, hogy a palesztin terrorakciókat köny­­nyen kiterjeszthetik Arábiára, Kuwaitra és “más habozó" or­szágra. amennyiben a legkisebb jelét adják az Izraellel szembeni "behódolásnak”. Az Egyesült Államok lát­szólag nem sokat tesz a bo­nyolult helyzet megoldására. Nyilvánvaló, hogy egy újabb olajembargótól való félelem tart­ja pánikban a Carter admi­nisztrációt, s cselekvés helyett mindenkinek a kedvében igyek­szik járni. Persze, az olajtermelő országok könnyen felismerik ezt a pánikot, s a jelenlegi amerikai olajhiányt egyszerűen arra fogják felhasználni, hogy felsró­folják az olaj árát. Talán túlsá­gosan pesszimistáknak látszunk, amikor attól tartunk, hogy az olajhiánytól való félelem az Izraelnek és Egyiptomnak adott koncessziókat is kétessé teszi?! Losonczy László HORY LÁSZLÓ: “ALATTOMOS CIONIZMUS?“ Orosz zsidók: áru a szu­­prhatalmak szupermarket­jén — Hazug propaganda és heccelódés a hírverésben — Hangadók a Pravda és az íz­­vestija — A szovjet hírverés pigmeusai bizalmatlansággal, gyanakvással és gyűlölettel mérgezett nyilaik­kal előszeretettel veszik célba a nemzetközi zsidóságot. A Pravda kommentátora, Wladimir B o 1 s a k o w, alapjában véve jó szolgálatot végez, amikor szétzúzza a szov­jet hatóságok állítólagos megér­téséről és engedékenységéről terjengő zsidó, fellegekben kalandozó illúziókat. Nevezett csillaga az egykaptafás párt­sajtónak több cikkben igyekezett bebizonyítani "a nemzetközi cionizmus alat­tomos természetét". Többek közt azt állította Bolsakow elvtárs, hogy a Kínai Népköz­­társaság hajlandó normalizálni kapcsolatát Izraellel. Ez termé­szetesen az amerikaiak és a cionisták műve és logikus következménye a kínai-ame­rikai "normalizálódásnak". Az ideológiai céllövó gyakorlatokat folytató nyilas így szóla: “Az internacionális cionizmus, az US-imperializmus egyik roham­csapata az igazi szocializmus elleni harcban és a nemzetközi kommunista munkásmozgalom ellen (értsd; szovjet kommuniz­mus) siet Pekinget, mint szövet­ségest az antiszovjet kampány­ban hasznosítani, ugyanigy az arab országok ellen és a palesz­­tinaiak ellen is.” Ily egyszerű az egész... A Pravda nemrégiben kritikát közölt a következő könyvről: "A nemzetközi cionizmus ideológiája és gyakorlata”. Nincsen szó holmi útszéli pamfletról, amely a nyilvánosság kizárásával jelent volna meg, hanem egy műről,, amely a Szovjet Tudományos Akadémia égisze alatt látott napvilágot, tehát a párt törvényerejű ideológiai irat­tárába tartozik. E könyvben céllövő gyakorlatokat tartanak Izrael és politikája ellen, miköz­ben a "cionista központok" is megkapják a megillető pofonokat, hiszen a szerzők szerint más céljuk sincs, mint szubverziót folytatni a szovjet blokk ellen. A versenyköpködésben az Iz­­vestija sem akart úgy látszik le­maradni, leleplezte tehát a "nagy változást az izraeli kultúréletben a jiddis javára”. Ez szintén egyik sakkhúzása lenne a cionistáknak, amellyel a más országokban élő zsidókat kellene hazájuk el- és cserben­­hagyására bírni... Május folyamán orosz funk­cionáriusok Róbert H a w k e ausztráliai szakszervezeti vezetőnek azt állították, hogy a zsidók kivándorlása lényegesen meg lesz könnyebbítve és a börtönökben, s munkatáborok­ban tengődő “zsidó aktivisták" is elhagyhatják majd az or­szágot. Hawke elnök május 25.­­én találkozott az All-Unio Szak­­szervezeti Tanácsának vezetőjével, Alexej S i b a j e v —vei, aki nyilván­valóan a bécsi Rakétafesztivál előestéjén óhajtott bejelen­tésével hatást kelteni. A szovjet kivándorlási politika lényeges megváltoztatása a washingtoni szenátust is hivatott lenne befo­lyásolni, hogy a bizalmatlan szenátorok feladják ellen­állásukat a SALT II egyezmény ellen! Eltekintve a Hawke- Sibajev eszmecserétől, még nem észlelhető egy világos és konkrét szovjet elkötelezettség a kivándorlás megkönnyítésére vonatkozólag. Sok részlet a jelzett könnyítésekkel kapcsolat­ban még a bizonytalanság ködébe van burkolva. Ha az ígért liberalizálódás valóban bekövetkezik, komplikációk várhatók az arab reakciók útján. A tömeges zsidó kiván­dorlást a Szovjetunióból az arab országok ugyanis Izrael erő­sítésének fogják fel és protes­tálnak az úgynevezett “harci komité" diszkriminációja ellen, amely minden szovjet­­unióbeli kisebbség számára szabad emigrációt sürget. Említésre méltó, hogy 68 szov­jetunióbeli zsidó “refusednik" egy petíciót intézett az amerikai Kongresszushoz, kérve a kül­kereskedelmi törvényes rendel­kezéseknek és könnyítéseknek függővé tételét az oroszországi zsidó emigrációtól. Ez prak­tikusan a Jackson-Vanik-féle változtatási javaslat fenntartását jelentené, amely 1974-re megy vissza. A cél; a "komplett önké­nyesség a szovjet kivándorlási politikában" megszüntetése, mégpedig megelőzően. Ma is sok az olyan figyelmeztető jel, amely arra enged következtetni, hogy a hatóságok egy tömeges, gyors emigrációt nem fognak engedélyezni! Tömeg-exodus helyett ők egy elhasználódási folyamat­tal számolnak, amely többek közt lehetővé tenné a zsidó kivándorlás kérdésének izolálását más egyéb kelet­nyugati vitás kérdésektől, mint például az emberi jogok álta­lános biztosításának prob­lémája. Ne felejtsük el, hogy az orosz taktikára is befolyást gyakorolnak oly fontos, árnyé­kukat máris elórevetó kérdések és elkerülhetetlen események, mint az 1980 évi amerikai elnökválasztás és a Helsinki utáni második pótkonferencia Madridban, amelynek közép­pontjában újra az elalkudott “emberi jogok” fognak minden valószínűség szerint állni. Moszkva előre dolgozik és máris szeretné paralizálni e két fontos világszínpadot, hogy azok ne szolgálhassanak támadási bázisul a szovjet kivándorlási politika ellen. Ezt lehetővé tenni, nem zárkóznék el Moszkva bizonyos kon­cessziók elől, amelyek közül megemlítendő az ország elha­gyásának engedélyezése ismert zsidó aktivisták esetében. Az orosz zsidók a jelek szerint á­­ruk lesznek a szuperhatalmak szupermarketjén. Egy új, orosz “kesztyúskéz­­politika" illúzióját ügyesen ápolják máris külföldön. Bel­földön mindennek nyoma sem észlelhető. Ez év márciusában moszkvai zsidó “refusednik"-ek sajtókonferenciát rendeztek Grigorij S. Rozensthein lakásán, amelyre külföldi újság­írókat is meghívtak. A jelenleg nemzetközileg legismertebb, bebörtönzött disszidens, Anatolij Scharanski édes­anyja, Ida Milgrom is megjelent. Ez a bátor asszony részletesen ismertette a fia és ó ellen elkövetett hatósági zakla­tások és injuriák terjedelmes gyűjteményét. A találkozóra eljött a második világháború veteránjainak egy küldöttsége is. Életre hívtak egy bizottságot,­­azzal a feladattal, hogy szorgal­mazza és sürgesse a kiván­dorlási könnyítéseket. Disszi­­denseket, kik más városokból akartak erre az összejövetelre Moszkvába utazni, hatósági erőszakkal akadályoztak meg tervük véghezvitelében. A jelen­volt amerikai újságírókat a biz­tonsági szolgálat szorgalmas ügynökei, illetve filmoperatőr­jei, a lakás elhagyásakor min­den oldalról szorgalmasan lefényképezték. “Mindenki gyanús, aki él” — a bizal­matlanság és gyanú a diktatúra alapkövei ma is. Szorgalmas párthivatalnokok ismert zsidó személyiségeket is igyekeznek befogni a párt propaganda szekerébe. Ennek elérése érdekében nem riadnak vissza megfelelő nyomás kifej­tésétől sem. Egy jellegzetes ilyenféle mesterkedés volt, amit a párt szemüvegén keresztül "sikeresnek” lehet minősíteni, hogy rábírták a moszkvai zsidó vallásos közösség vezetőjét, Jakow Mikenberg-et, egy oly értelmű nyilatkozat kibo­csátására, amelyben egy TASS- kommentátor előtt állítólag "in­­dignáltan” kijelentette, hogy az általa vezetett közösség protestál “a vietnami kínai agresszió ellen". SZÁLLODA 50 motel szobával a gyönyörű fekvésű Castkill hegyekben Aczél swimmingpool, * Gyönyörű árnyas park * Tánc a teakertben * Saját Night Club * Alex Omelsky és zenekara * Vendégművészek * Napi 3 kitűnő étkezés * Sószegény és cukorbeteg diétás ételek kívánságra. Benzinkutaknál nincs sorbanállás tankját feltöltik A BNAI ZION tagjait szeretettel várjuk. Irving és Edith Miller (914)254-553 CSIPÁN 2 és fél órára Ne« York Citytől a Ne« York Thruvtay-n a 19-es ki­járatnál a 28-as úton... NAGYOBBITOTTUNK és felmentünk a 9. emeletre Ne mujassza el megtekinteni gyönyörű űj raktárunkat ANTON FURS MANUFACTURER and RETAILER FURRIER MEGŐRZÉST ÉS JAVÍTÁST VÁLLALOK Mink jacket stola kabát bunda és mindenféle szőrme készen és mérték után kapható jutányos áron. 350 Seventh Ave. (Betw. 29-30th Streets) New York. N.Y. 10001 Tel 594-9262-3 Home: 472-0407 HUNGÁRIÁN MEAT CENTER, Inc. SERTÉS-, MARHAHÚS KÉSZÍTMÉNYEK HÁZI FÜSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK, SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK 1592 SECOND AVE. (82 és 83 utcák közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — Tel.: 650 1Ö15' NEM KEU MANHATTANBA MENNIE JÓ SÜTEMÉNYÉRT megnyílt a hrest Ht/tsben H.Y.-kan az C70 cAndrew’ó cHiuncf árián sStruclle & <=pciótri&ó 3hc. akti a fejkiiélékk inst(t aaptala friss Rétesek, magyar és Continentá/is sütemények nagy választékban kaphatók FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, keresse fel is Űrjei kistelét « ízletes siteaéipkM Címé: 110-21 OUEENS Biti. NEW YORK a 67-es saknay allamasnal Tel: (212)1131-02» Lázat's húsűzlet szomszédságában MAGYAR GOURMET RESTAURANT 15 East 48 Street, NEW YORK, N.Y. 10017 Rezerválás: (212) 935-1107 Esténként cigányzene és tánc Complett Lunch Special ........................................................... $7.00 EARLY BÍRD, complett Dinner (5:30-7:30)...................... 12.90 Minden ital (5.00-7:00).............................................................. 1.50 Ingyen parkolás 5:30-tól éjjel 0:30-ig a 10 West 48 Street KINNEY GARAGE Nyílva hétfőtöl-péntekig 11:30-tól éjjel 1:00-ig Szombaton 5:30-tól éjjel 2:00-ig. Ezzel a hirdetéssel 15 százalék kedvezményt adunk, július 31-ig az a la carte ételrendelésnél —INVESTMENT— Biyth, Eastman Diion, Union Securities & Go. Inc. New York-i tőzsde tagta STOCKS. BONOS. MUTUAL FUNDS LIFE INSURANC Telefonáljon, vagy keresse fel Norman N. Gáti VICE presioenteT 1221 Avenue of the Americas N.Y. 10020. — Tet (212) 730 - 6916 EMERY PRINTING CO-Maqyar nyomda teljesen modernizálva új helyen: 1545 First Ave ( 80-81 utcák között) Telefond 212)628-7700 Vállal mindenféle üzleti és privát nyomtatványt OFFSET NYOMÁST - XEROX MÁSOLATOT. Stizenkivül minden ami stationary, papíráru, írószer kapható.k | Kérje hihetetlen olcsó árajánlatunk. I \ J |t / Jr/«/«/«/jr/jv/Mr/jr/«/w/jr/w/w/w/w/ar/>'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents