Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)

1979-11-10 / 781. szám

V oldal 1979 november 17 * MENÖRA ELLENKEZÖ ELÖJELÜ GYARMATOSITÄS gazdasägi szakertöje volt a DFLA hierarchiäjäban. Dos Santos pälyafutäsa kezdete 6ta idegenkedett a marxista esz­­mektöl, s csak azutän ment at a PMLA-hoz, amikor jövätehetet­­len vitäba keveredett Mobatoval Angola gazdasägi eletenek jö­­vöje felett. Ügy lätszik, hogy a PMLA olyan ällamföt akart, aki Lara-hoz hasonlö gazdasägi szakember. viszont ideolögiailag nem lekötelezettje Moszkvänak. Santosnak kitünö kapcsolatai vannak a nyugattal. s ha a PMLA nyugati segitseget akar igenybe venni haldoklö gaz­­dasägi eletenek talpraällitäsära. akkor nem talälhattak 'volna alkalmasabb szemelyt erre a szereposztäsra. Persze, afrikai orszäg röl !even szö. melyben az ün. "ellenkezö elöjelu'diktatüra van hatalmon, senki sem tudhatja, meny­­nyi ideig marad dr. Santos az elnöki szekben. Moszkva bär­­mikor nyomäst gyakorolhat a PMLA-ra ‘־eröteljesebb szocia­­lista magatartäsra” vonat­­kozöan. Afganisztän es az ott vegbement “örsegvältäs" a legjobb bizonyitek a moszkvai gyarmati politika egyik napröl a mäsikra vaiö vältozandösägära. Losonczv Läszlö Az angolai krizis margojara Neto haläläval a titokban tar­­tott angolai krizis több reszlete napvilägra került. Igy peldäul a PMLA-ban vegbement “palota­­forradalom" is. Neto egeszsegi ällapotänak romläsa következteben (es a folyamatosan Moszkväban kapott kezelese niiatt) Lucio Lara, a PMLA központi bizott­­sägänak elnöke vezette az orszäg ügyeit. Afrikai szakertök meg voltak gyözödve arröl, hogy Neto tävozäsa — vagy haläla — eseten Lara lesz az egyetlen jelölt a hatalom ätve­­telere. Az amerikai egyetemen tanult Lara Neto iegbelsöbb bizalmasa volt, Castro barätja es a marxizmus angolai zäsz­­lajänak hordozöja; egy zseninek elkönyvelt közgazdäsz. akiben Angola lezüllött gazdasägi eletenek fellenditöjet lättäk. Ilyenformän ältalänos meg­­lepetest keltett Lara mellözese es Jose Eduardo Dos Santos ällamföve valö kinevezese. A portugäl apätöl es angolai anyätöl szärmazö Santos, bär tervezesügyi minisztere volt a Neto vezette kabinetnek, csupän 1977-ben csatlakozott a PMLA-hoz, azutän, hogy evekig Mobato bizalmasa es MAGYAR SIRKÖRAKTÄR Weinreb Bros & Gross, Ine. MANHATTANBAN 237 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 El&nyös aron k6sz!t minder kivdnsägnak megfelelo SIRKÖYEKET HUNGARIAN MEAT CENTER, Inc. SERTFS, MARHAHÜS KFSZITMFnYEK HÄZI FÜSTÖLT KOLBÄSZFFlFk, SZALÄMI FS AZ ÖSSZES FINOM FELVÄGOTTAK 1592 SECOND AVE. (82 es 83 utcäk közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — Tel.: 650-1015 Izraeli magyar ajkä jö megjelenäsd, intelligens gyer­­mektelen özvegy asszony, ismeretsäg hiänyäban ezüton szeretnä megtalälni azt a 6S-69 közötti rendezett, in­­telligens färfit, aid boldog häzasäletet keres. Välaszt: Lazarus c/o Dory — 4101 Pine Tree Drive, apt. 710. Miami Beach, Fla. 33140. Tel. (305) 672-7290. angolai gazdasägi eiet zsiros hasznot kellett, hogy hozzon a moszkvai konyhära. A szämitäsok azonban nem vältak be. Tavaly felüjült a gerilla tevekenyseg, s az ät­­menetileg szövetsegre lepö TLA es DFLA sülyos vesztesegeket okoztak az angolai es kubai csapatoknak. Az orszäg gaz­­dasägi melypontra süllyedt. s a PMLA vezetö retegeiben nyilt häborüskodäs tört ki. Neto, bär elvileg hü maradt a Szovjet­­uniöhoz, nyilt flörtölesbe kez­­dett nyugati orszägokkal gaz­­dasägi segitseg megszerzese erdekeben. (Ami törtenhetett szovjet beleegyezessel, de törtenhetett anelkül is. Moszkva 1978 decembere öta beszüntette a keszpenz-segely folyösitäsät Angolänak, s csupän a kubai csapatok fenntartäsänak költ­­segeit vällalta.) segevel a PMLA nemesak a portugäl gyarmati csapatokat, hanem a mäsik ket gerilla eso­­portot is megverte. S annak el­­lenere, hogy szämszerüleg a leg­­kisebb esoport volt, magähoz ragadta az orszäg kormäny­­zäsät. 1975 novembereben Angoläban mindenki mindenki eilen harcolt; Mobato megtor­­panäsa es veresege a nyugatröl erkezö segitseg elapadäsänak volt köszönhetö. Neto es a PMLA gyözelmet nagyban segi­­tette a koräbban Portugäl iäböl Angoläba deportält baloldali “nemkivänatosok" együtt­­müködese. Termeszetes, hogy Moszkva a marxista emlökön täplält Netoban lätta a legujabb szovjet gyarmat helytartöjät. A kubai csapatok jelenlete folytän biz­­tositottnak lätszott a belsö nyugalom, s szovjet szämitäsok szernt a mindig stabil es virägzö talälta magät felforgatö tevekenysegert, ezüttal mäsfel evi idötartamra. A hetvenes övek elejen härom gerilla esoport szer­­vezkedett Angoläban a negyszäz eves portugäl gyarmatositäs leräzäsära. Neto PMLA esoportja mellett a TLA (Total Liberation for Angola) es a DFLA (Democratic Front for the Liberation of Angola) kez­­dett tevekenykedni. Mind a TLA, mind a DFLA nyugati tämogatäst elvezett. (Emlek­­szünk meg az amerikai CIA ältal kezdemenyezett es az amerikai külpolitika tehetet­­lensege folytän zätonyra futott angolai ־ “operäciöra”?! (Anastaso Mobato, a DFLA vezere, hajszäl hijän meg­­szerezte a hatalmatCsakhogy a kimerithetetlen szovjet hadi­­anyag es a huszonötezer före beesült kubai hadsereg segit-ARAFAT HODlTASAl Arafat hoditäsait keptelen a nyugati viläg feltartöztatni s nines ennel nagyobb abszur­­dum: hiszen nyilvänvalö, melyek a PLO celjai. Kädumi, a palesztinaiak ügynevezett külügyminisztere edeskes moso­­lyokkal es feligeretekkel bizony­­gatja, hogy szervezete mer­­sekelt, vannak benne ugyan szelsöseges terroresoportok, de a törzs, a Fatach, az hajiandö engedmenyekre, ha Izräel visszaadja a megszällt terü­­leteket es termeszetesen, elsö­­sorban Jeruzsälemet. Ezt azon­­ban csak Euröpäban es Ameri­­käban mondjäk Arafat, illetöleg emberei. Ugyanez a Kädumi a minap Kuwaitban volt, nyilvän penzt kerni a terrorszervezet szämära es ott vilägosan kije­­lentette. hogy sosem fogjäk elis­­merni Izräelt, "amely ellenseges nagyhatalommä akar välni, azert hödit meg arab terü­­leteket". Peresz eröfeszitesei tehät eppen csak hogy megällitottäk a folyamatot, a PLO nemzetközi elismereset, ami az ENSz-ben mär reg megtörtent. A Munka­­pärt, ha kivonul a liszaboni konfereneiäröl, nem a palesz­­tinaiaknak ärtott volna, hanem önmagänak. Brandt es Kreisky ezentül is "elsö forräsböl” fog ertesülni a PLO "nemes” törek­­veseiröl. Wiüy Brandt, az Internacionäle elnöke kifejtette, hogy a szocia­­lista pärtok "a jövöben is täje­­koztatäst akarnak nyerni" a palesztinai kerdesröl, ami diplo­­mäciai nyelven annyit jelent, hogy fenn akatjäk tartani a kapcsolatot a PLO-val, a Palesz­­tinai Felszabaditö Szervezettel. Tudjuk, hogy Kreisky es Brandt Becsben talälkoztak Arafattal es csak veletlen müve, hogy az In­­ternacionäle eppen Lisszabon­­ban ülesezett; az elsö euröpai fövärosban, ahoi Arafatot hiva­­talosan fogadtäk. Arafat "höditäsa” mögött termeszetesen az arab pet­­röleum all. Ezert;,tärgjplüak״»jt Euröpai *KBiösßrab''OTfffinai veszes komolysäggal annak a lehetösegeröl, hogy Arafat meg­­bizottja megfigyelökent jelen lehessen a Közöspiac ülesein. Az Euröpai Közöspiac ällamai tudvalevöleg azert tömörültek ebbe a keretbe, hogy megteremthessek väm­­uniöjukat, ezältal fejlesztve ön­­magukat es hatalmas meretü külkereskedelmüket. Mit adhat el nekik a PLO, kiontott zsidö veren kivül? Szinte furcsällja az ember, hogy miert nem kap megfigyelöi jogot az euröpai közösseg ülesein Carlos, a nem­­zetközi terror rejtelyes vezere, akit szinten az arab petroleum­­diktätor, a felbolond libiai Kadafi elnök tämogat. A Szociälista Internacionäle most Liszabonban lezajlott talälkozöjän a Simon Peresz munkäspärti elnök vezette izrä­­eli küldöttseg egy ertekes es egy ketseges sikert ert el.Erte­­kesnek nevezhetö, hogy Izräel ajänlotta es segitette elö az egyiptomi Szocialista Unio felvetelet, ami az izräeli ellenzek felelössegteljes gesztusa a Begin­­kormäny feie. Ketsegtelenül Izräel erdekeit szolgälja, hogy az egyetlen arab orszäg szocia­­lista pärtja tagja legyen egy fon­­tos nemzetközi intezmenynek, amelynek kormänya beket kötött Izräellel es rövidesen fei­­veszi vele a diplomäciai kap­­csolatokat. A mäsik sikeres, de ketseges jelentösegü tenykedese az izräeli delegäciönak az volt, hogy meg­­akadälyozta a Palesztinai Fel­­szabaditö Szervezet meghiväsät, , megfigyelökönt az Inter- 1 nacionäle ülesere. Peresz azzal fenyegette meg szocialista elv­­barätait, hogy az izräeli küldött­­seg elhagyja a konfereneiät, ha ilyen hatärozat születik. Az iz­­räeli Munkapärt egyik alelnöke az Internacionälenäk. Bruno Kreisky ugyan mär meghivta Arafat megbizottjät, aki egesz idö alatt ott forgolödott a folyö­­sökon, de vegül a kerdes nem is került szavazäsra. Pyrrhusi gyözelem volt, mert a konferencia befejezese utän Amerika ebredezik, Washington meg alszik egyszerü weekenden az Egyesült Ällamokban közlekedesi baleset äldozatävä välik. E megällapitäs igazsägät legjobban az hdzza alä, hogy ezüttal meg a tüszok hozzätar­­tozöi sem vonultak a Feher Häz eie, hogy meghunyäszkodäst követeljenek. Ugy lätszik, e pillanatban mär senki mäs nem akar meghunyäszkondi, csak az elnök es közvetlen környezete. Es ebben a jätszmäban Amerika nemesak a teheräni csatät nyerhette volna meg, hanem üj fordulatot adhatott volna az egesz perzsa-öböli helyzetnek, az egesz olajpolitikänak, Amerika egesz sülyänak a vilägban. De meg ezt sem tudjäk. Nem tudnak semmit. Az egyik kitünö amerikai közirö, az elnökvälasztäs feie haladö orszäg közhangulatäröl mdlt heten azt irta, hogy ez abc­­vel jellemezhetö — anyone but Carter. Hät ez nyilvänvalöan be is következik igy, s legfeljebb azt mondhatjuk, hogy ha valamilyen különleges ok folytän megsem ez välik valöra, ügy az elnöksegbe pottyant deli mogyorö-farmernek van igaza, akkor Amerikän mär csak az imädsäg segi'thet. Vagy falän meg az sem. ezt a munkät nem szereti, de ha valaki megis jelentkezik rä, attöl teljes joggal megkövetelhetik, hogy akkor is kitisztitsa a szennycsatomät.hä az büdös. Senkit nem köteleznek amerikai elnöksegre, ha az kepessegeinel es eletsti'lusänäl fogva csak vasärnapi iskoläk valläsi elöadöjänak alkalmas. De ha megis pälyäzik erre es elnyeri a tisztseget.« akkor tudnia keil, hogy nem 62 ember szintjän, hanem vilägmeretekben keil dönteseket hoznia. Hatvanket ember. Sokkal kevesebb, mint amennyi egy Folytatäs az 1. oldalröl kritikusai felteteleztek volna. Carter tanäesadöi azt sem veszik eszre, hogy az elkerülhetetlen bukäs feie rohanö elnök most hirtelen visszafordulhatott volna. Egyik napröl a mäsikra maga melle ällithatta volna a közhangulatot es biztosithatta volna üjböl valö megvälasztäsät. Hogy ez jö lett volna-e az Egyesült Ällamoknak vagy sem, az per­­sze mäs kerdes, megpedig olyan teoretikus kerdes, amivel nem erdemes foglalkozni, hiszen az elnök nem csinält semmit. Es most mär hiäba is csinäl. Azok az öräk, amikor meg lätvänyos akciöval segiteni lehetett volna, mär elmültak. Teljesen mind­­egy, hogy sikerül-e az elkövetkezendö napokban a hatvan tüsz eletet megmenteni vagy sem, az amerikai vereseget elkerülni ebben az ügyben nem lehet. Märpedig bärmilyen fäj­­dalmas hatvanket^ember oktalan pusztuläsa, egy elnöknek, amikor megpälyäzik egy ilyen fontos älläst, tisztäban keil lennie azzal, a felelösseggel, amivel döntesei sülyos helyzet­­ben järnak. Senki nem veheti peldäul rosszneven azt, ha valamelyik polgärtärs nem jelentkezik a szennycsatorna tisztftö vällalat hirdetesere, mert fasiszta elnyomäs minden közep- vagy baloldali megmoz­­duläst csiräjäban fojtott el. Kon­­zervativ becslesek szerint I945 es I968 között negyezer por­­tugält vegeztetett ki Salazar es több mint negyvenezer iteltetett kisebb-nagyobb szabadsäg­­vesztesre. (Angola es Mozambik kedvelt deportälö ällomäsa volt a Salazar-gamitüränak: a har­­mincas evektöl a hatvanas evek vegeig közel szäzezer “nem­­kivänatos" elemet szämüztek a ket gyarmatra.) Neto hamarosan baloldali elemek köze sodrödott Lisszabonban es 1951-^ben került sor elsö letartöztatäsära. A börtönben es kesöbb, portu­­gäliai diäkevei alatt, verseket irt. (1954-ben egy gyüjtemenyes kötete lätott napvilägot nyom­­tatäsban. mellyel jö hirnevre tett szert.) A szabadsägröl es szocializmusröl irt szimbölikus költefnenyei szämos portugäl es afrikai költöt ihlettek hasonlö müvekre. 1959-ben visszatert Angoläba es orvosi gyakorlata mellett aktiv szerepet jätszott a PMLA (Popular Movement for the Liberation of Angola) kezdeti eveiben. A portugäl gyarmati hatösägok negy izben tartöz­­tattäk le illegälis politikai teve­­kenyseg cimen es összesen öt evet töltött börtönben. Lucio Lara, a PMLA egyik alapitöja, aki megjärta a szovjet pärt­­iskoläkat. a “marxizmus angolai atyjänak“ nevezte Netot, s a fiatal orvos egyre magasabbra emelkedett a föld­­alatti szervezet rangleträjän. 1964-ben Neto hosszabb idöt töltött a Szovjetuniöban, melynek sorän igeretet kapott a szovjet kormänytöl katonai es penzügyi segelyre, amennyiben Angola felszabaditö häborüt indit a portugäl gyarmatositäs eilen. Erre azonban meg több mint egy evtizedet kellett värni. Neto, Moszkväböl valö haza­­terese utän ismet börtönben “A kubai csapatok afrikai hidverese ugyanolyan inzultus a nemzeti függetlensegek eilen, mint a Szovjetunin euröpai szatellit hdlözafa". — Margaret Thatcher, lyagybritannia miniszterelnttke, 1979, jünius 24. Am1k«r dr. Agosthinho Neto, Angola elnöke, röviddel ezelött egy räkmütet követ­­kezteben elhünyt, több euröpai es amerikai sajtötermek “foul play"-t gyanitott. Elsösorban azert, mert Neto halälära Moszkväban került sor (nehäny eikkirö Dimitrov volt bolgär pärtvezer "rejtelyes" moszkvai elhalälozäsäval vont pär­­huzamot), mäsodsorban pedig azert, mert Neto az elmült hönapokban nyugati orszä­­gokkal kezdett flörtölni elenged­­hetetlenül szükseges gazdasägi segitseg megszerzese erdekeben. (S igy szovjet szempontböl tekintett erteke "lecsökkent") Csakhogy — a tärgyilagossäg kedveert — meg keil ällapi­­tanunk, hogy Neto gyögyit­­hatatlan beteg volt, akit szovjet es keletnemet orvosok -1־ csaknem esodäval hatäros mödon — öt even ät eletben tartottak. (1974-ben egy nem­­zetközi konzultativ orvosesoport hat hönapot jösolt Neto eletben maradäsära.) Ettöl eltekintve Neto volt ama kevesek egyike — ha nem az egyetlen — akiben Moszkva igazän meg­­bizhatott az angolai szovjet gyarmat kiepiteset es meg­­tartäsät illetöen. Neto, egy angolai metodista pap fia, a negyvenes evek vegen egy portugäl orvosi egyetemre iratkozott be, azutän. hogy Ralph Dodge, Angola amerikai szärmazäsü metodista püspöke, közgyüjtes reven teremtette elö az Agostinho tanittatäsähoz szükseges összeget. A fiatäl angolai diäk a Salazar-diktatüra häborü utäni fenykoräban erkezett Lisszabonba. amikor a BIG APPLE SIGN C0RP. ÜZLETI CIMTÄBLÄK Iroda ajtö feliratok Ingyen ärajänlat Gyors munka KIEMELKEDÖ BETÜKiPiasztik. fa vagy fern) Feste« cimtäbläk, Vesett täbläk(newei), Futatott arany betük, Különleges kivänsägü kivitelezes. Nyitva 7 NAP (212)575-0706 170 West 38 Street (5-6Ave között) NEW YORK CITY Kivänsägra 24 öras service NEW YORK ES KÖRNYEKE LEGNAGYOBB MAGYAR HENTESARU ÜZLETE YORKVILLE PACKING HOUSE Co. 1560 Second Ave. (81 utca sarok) NEW YORK lei: (212) 628-5147 Hatalmas ärübösäggel elözäkenv kiszolgälässal värja a jö falatokat szeretö väsärlöközönsäget. ________ CONTINENTAL COFFE SHOP FRISS GESZTENYfiBÖL A SZEZONBAN; GESZTE- | NYEPÜRt, GESZTENYE M1GNONOK, äs GESZ­­TENYE TORTÄK. DELICIOUS home made strudels, pastrlei ( and pies. Party, wedding *no Birthday cakes. ( 1437 3nd Are. NEW YORK N.Y. 10028 Tel:535-1

Next

/
Thumbnails
Contents