Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)

1979-02-17 / 755. (745.) szám

\$19 február 17. * MENÓRA 11. oldal KORDA STEVEN ügyvéd ll.l., ll.d. 2 Complexe Desjardins, Suite 2320 P.O.Box 188, Place Desjardins, Montreal, Que. H5B 1B3 Telphone: 282-1111 őrömmel értesíjük barátainkat és ismerőse­inket, hogy fiunk Dr.GEORGE A. FREEDMAN , DENTAL SURGEON rendelését megkezdte. 6000 Cote Des Neiges Rd. Montreal Suite 270 Tel:735-1101 Wilhelm és Bella Freedman “Vlctoria Ave. környékén szép bútorozott szoba Id­ádé. Telefon: 739-3015” PRA’GER ISTVÁN orthoped cipész Cipók beteg lábakra. Lúdtalp betétek is készülnek Kedvezményes árak. 4658 Decarie Blvd. Tel: 489-3353 és 484-3022 Dr.TASSY I SINGERMAN Optometrist (Szemvizsgálat és szemüveg) 5897/A VICTORIA Ave. (Bourrel és La Petije kozott) MONTREAL, Tel.:737-2611 HENRI KELEM UTAZÁSI IRODA 2112 St. Lawience Blvd. MONTREAL H2X 2T2 Canada. Tel.: 845-3111 Sherbrooke serkon 5-en beszélünk magyarul. Minden az utazáshoz eay fedél alatt. r“*** FOGSORJAVÍTÓ KLINIKA g Azonnal megjavítjuk fogsorát és megvárhatjag M 1^4 Appointment nélkül hétfőtől-péntekíg, reggel 9-tó'l este 8-ig. £ Nyugdíjasok és Welfaren lévök részére L mérsékeli árak |< S 6655 COTF DES NEIGES RD. Suite 235 (Goyer sarok) § luriT 733-701 1 ____ 733-4142 KÜRTHY MIKLÓS: Napok sodrában... MottO: Pieces of dreai. mighi come through... (Barbra Sin. I. — Asszonyom, a napokban hirtelen rádöbbentem arra. hogy minden üres körülöttem és önmagámban is üresség van. S a legnagyobb baj az. hogy azt hiszem, hogy mindnyájunk körül és mindnyájunkban üresség van. Min­dennap ugyanazt csináljuk, minden nap ugyanabban az időpontban ébredünk és általában minden nap ugyanabban az időben fekszünk le aludni.hogy másnap a szokásos időpont­­bani ébredhessünk fel. — A napok üresek számomra, mert mindig változatlanok. És önmagám­ban is üresség van. mert tudom, hogy az új nap semmit sem fog hozni számomra. Volt egy idő, amikor gyűlölni, vagy szeretni tudtam az em­bereket. Ma már a körülöttem és ben­nem terjengő üresség következtében képtelen vagyok erre. Szeretném, ha valakit gyűlölni, vagy szeretni tudnék, de ez lehetetlen, mert a külső és belső üresség mindent belep. — Gyakran álmodok arról, hogy talán... talán mindez megváltozik és az életem tartalmat kap. Gyakran álmodok arról, hogy talán egyszer valaki párbajra hiv ki... talán holnap találkozni fogok egy gyönyörű, fiatal nővel, aki kijelenti, hogy nem tud nél­külem élni... talán holnap telefonon felhív Jimmy Carter és arra kér. hogy oldjam me az amerikai gazdasági vál­ságot... talán holnap távirat érkezik Ottawából Pierre Trudeau-tól. amely arról értesít, hogy a miniszterelnök lemondott a Liberális Párt vezetéséről a javamra, mert ma már tudja, hogy én vagyok erre a pozicióra a megfelelő ember... talán Mickey Eger és Donald Kacsa ellátogat hozzám Disney-landról és arra kérnek, hogy csatlakozzak a bűvös körhöz, amelynek tag­jai mindig mindenre megtalálták a megoldást... — Oh. Asszonyom, gyakran ál­modok arról, hogy valami történni fog velem, ami érdekes és izgalmas és a körülöttem és bennem levő ürességet valami olyasmi fogja.febiáhani. izmiért élni érdemes. Arról álmodok, hogy talán elérkezik holnap a nagy szeretet és a nagy gyűlölet és a nagy kaland időszaka... talán egy amerikai orvos olyan injekciót talál fel, amely ismét fiatallá tehet és akkor újra tudok majd kezdeni mindent és talán mindent más­képpen és mindent jobban fogok csinálni, mint évtizedekkel ezelőtt. — Asszonyom, bizonyos vagyok af­féléi. hogy ha újra tudnék kezdeni mindent, tökéletes tudnék lenni, olyan tudnék lenni, mint a Superman. Most már azonban csak az álmok maradtak számomra, egy fáradt öregember álmai... egy öregemberé, aki már álmodni sem tud mindig, mert túl­ságosan fáradt az álmokhoz is. De talán, talán... mielőtt az élet végső pillanatához érkezem... talán még lehetnek kalndok... talán még pár­bajozni fogok... talán még gyűlölni és szeretni fogok... talán még egy rövid időre tartalma lesz az életemnek, talán egy rövid időre megszűnik az üresség körülöttem és bennem... és azután majd ismét álmodni kezdek és ez lesz az utolsó álom, miután minden betel­jesedett... és arcomon az utolsó párbaj kardvágás-okozta sebével és az utolsó, szenvedélyes szerelem csókjával aj­kamon fogok véglegesen elaludni... s addig is. hadd álmodjam egy öregem­ber utolsó, vinnyogó és vén álmait... Amikor ellépek a kirakat elől. látom, hogy a próbababa már be­hunyta lila szemét, sárga teste eler­­nyed... álmodik... II. Hónapokig tartott, amig meg tud­tam tanulni, hogy mi a neve a gaz­dának és mi a neve a kígyónak. Ma már azonban bizonyos vagyok abban, hogy a Gazda neve Balwart és a kígyó neve Dragmart. 3Nem fordítva, ma már bizonyos vagyok effelől.lA napok­ban együtt töltöttünk egy délutánt Balwart (a Gazda) otthonában. Balwart. Dagmart és én. A délután meglehetősen unalmas volt, mert Balwart és Dagmart indiai és egyikük sem iszik, lakásukban nincs is alkohol és jobb hijján teát ittam. — Ez a nősténykígyó — mondta Balwart — egyike a legrégebbi indiai kígyó-fajtáknak, egész életében a csalá­dunkkal élt és jelenleg körülbelül 200 esztendős. Gyönyörű kor — jegyzem meg és úgy érzem magam, akár egy ser­­dülyání, figy --idősebb hölgy társasa- . , gában. kicsit meghajtom fejemet a kígyó felé: Madam. that is a pleasure to meet you. Később, amikor elmentem tólük. Balwart rátett egy pórázt Dagmart nyakára és kihozta sétálni a 401-es országútra. A kígyó kezdetben ellen­állt. később azonban engedelmesen vonaglott az országúton. — Dagmart ma már kétségtelenül egy kicsit szenilis — jegyezte meg Balwart. utalva a kígyó kezdeti vona­kodására. — Ebben a korban... Istenem... ki csodálkoznék ezen? — feleltem udva­riasan és nemsokára elbúcsúztunk egy­mástól. Balwart, Dagmart és jó­magam. — Madam — mondom és majdnem kezet nyújtok Dagmartnak. (Ne feled­jük el: Dagmart a kígyó és Balwart a Gazda.) III. Hajnal volt. kint álltunk az utcán és Lorraine arca olyan volt. mint egy ba­golyé. lehet, hogy ennek a szemüveg volt az oka. — Az élet egyszerű — mondta Lorraine és hirtelen arra gondoltam, hogy talán nem is ő, hanem a bagoly­szerű szemüveg beszél. — Az ember születik, él és azután meghal. A születés és a halál között vannak a számok. Én könyvelő vagyok és senki sincs közelebbi kapcsolatban a szá­mokkal. mint én. Semmi sem remény­telen és semmi sem kiábrándító, amig az ember számokkal dolgozik. A szám­sor végtelen és örök. Nincs kezdete és nincs vége... és alapjában véve. ez az élet; nincs kezdete és nincs vége az életnek, mert a maga élete, az én éle­tem. persze, végetér. de az Élet örök... az Élet olyan, mint a számsor, amely­nek nincs kezdete és nincs vége... ezért szeretek számokkal dolgozni, ezért szeretek könyvelő lenni... mert a számokban van valami teljesen szemé­lyes és valami teljesen személytelen. A számok — az Élet. mert az Élet örök­kévaló. szerintem csak könyvelők, számtantanárok és papok értik igazán az Életet, mindnyájunk apró életét, amely az örökkévaló és végtelen Élet része. És most... good night. vagy good- morning — és Lorraine kezet­­nyújt. megigazítja orrán a bagoly­­pápaszemet és azután bemegy az épü­letbe. ahol lakik. Kicsit elveszetten állok a hideg téli hajnalban... tudom, hogy az Élet örök­kévaló és végtelen, de nem tudok olyan tárgyilagos lenni a sajat eletem felől, mint Lorraine... a végtelen szám­sor, az örökkévaló Élet bölcsességét alighanem csak a számtantanárok, a könyvelők és a Baglyok értik... mert valahol a mindennapok és az Örök­kévalóság között élnek. IV. Az éjjeliszekrényemen van a rá­dióm. Olyan rádió ez. amely egyúttal óra is. Nemrégiben jöttem haza mun­kából és még tart egy ideig, amíg el­alszom. A rádióból halkan szól a zene és valahányszor egy percnek vége van. a rádió órája kattanással jelzi a perc végét. Fekszem az ágyban, hallgatom a zenét és akaratlanul is hallom a percek kattanásait és hirtelen félni kezdek. Elvis Presley énekli “Lőve Me Ten­der" és közben kattannak a percek... közben múlnak a percek és tudom, hogy valahol, valamit elmulasztot­tam... de már késó megállapítani azt. hogy mit mulasztottam el... a percek kattannak a rádióban és az idő múlik... Úristen, milyen gyorsan múlik! Lőve Me Tender — énekli Presley és mielőtt elalszom, kikapcsolom a rádiót és a percek kattanásai hirtelen megszűnnek az elektromos áram meg­szűntével... nem akarom a percek kat­tanásait... a percek túlságosan gyorsan halmozódnak egymásra. — Lőve Me Tender — motyogom magam elé és azután elalszom. De tudom, hogy a percek hallhatatlanul is kattannak... V. t Éjszaka van, kiskutyám Sweetheart és én. az ablaknál állunk. Sweetheart a karomban van. mert így könnyebben tud lelátni az utcára. Lent az utcán, a magas hóban, egy férfi és pórázon vezetett hatalmas farkaskutyája küsz­ködik a lépésekkel... néhány percig fi­gyeljük őket, azután Sweetheart meg­szólal: — Gazda, ez egy nagy kutya és látod, milyen kicsinek tűnik, innen a magasból? — Természetesen. Darling — felelem — és látod, hogy a Gazda is milyen kicsinek tűnik innen, felülről? Ha mi. kiskutyák és emberek, bizonyos magasságból nézünk kutyákat, embereket, vagy dolgokat, minden és mindenki kicsinek látszik. Ezután lefekszünk az ágyba. Sweetheart elgondolkozva rágja a pracniját, azután megkérdezi: — Mondd. Gazda, minden és min­denki mindig kicsi? — Igen. Darling — mondom — Wnűen Tútya, minden elnber és min-“ den dolog nagyon kicsi, ha az ember felülről, a magasból nézi a kutyákat, az embereket és a dolgokat. — Tudod. Gazda, én azt hiszem, hogy csak a magasból lenne szabad nézni a kutyákat, az embereket és a dolgokat és akkor minden sokkal egy­szerűbb lenne — mondja Sweetheart. azután lefekszik az ölembe és elalszik... talán magasságokról és mélységekről álmodik... talán nagy kutyának álmodja magát... ERŐS ANDRÁS MESÉLI... AHOGYAN ŐK LÁTJÁK Karinthy Frigyes az első világháborúban, mint segéd­szolgálatos honvéd — tekintet­tel a mesterségére — egy kór­házi irodában kapott beosztást. Egész nap körmölt, de őrmes­tere nem tudta kibetüzni az írását és rosszallóan jegyezte meg; — Nem értem, hogyan tud maga ebből a civilben megélni?... Királyhegyi Pál. a kitűnő humorista-író. regényeit a har­mincas évekig gyéren adagolta, írásainak rajongója. Gomba­szögi Ella. a kiváló művésznő, egyszer kártyázás közben megemlítette: — Pali. nem röstelled magad? Már negyven éves vagy és eddig mindössze hat könyvet írtál? — Amire Királyhegyi magabiztosan válaszolt: — Mózes százhúsz éves volt és csak öt könyvet írt. Radó Sándor, a népszerű kuplé-énekes. fiatal kezdő vidéki színész korában sem volt férfiszépség — sót... Ennek el­lenére színházánál kérkedve híresztelte, hogy naponta kap epekedó leveleket az érte lán­goló . ifjú hölgyektől. Kollégái egyszer alaposan megtréfálták. Levelet hamisítottak, amelynek legenyhébb kitétele is így hang­zott: “Te tehetségtelen ripacs. tudjuk, hogy szerelmes levele­idet te magad írod! — Aláírás: Valaki, aki jól ismer." A levelet a beavatott postás hozta és a délelőtti próbán adta át Radónak. A kollégák lesték a hatást. De a színész arcizma sem rándult. Visszatette a borí­tékba a levelet és édes mosollyal jegyezte meg: — Kis csacsi... Somlay Artúr, a Nemzeti Színház és számos magyar film volt kiváló művésze, gyakorta tett igen csípős megjegyzéseket kollégáira, barátaira, ismerő­seire. Volt idő. amikor való­sággal rettegtek tőle. A társa­ságban is kötekedő, gúnyolódó volt. Egyszer így búcsúzott társaságától: — Ma este egy kicsit fáradt voltam. Ha talán valakit nem sértettem meg. úgy elnézést kérek! Major Tamás, a Nemzeti Színház háború utáni igaz­gatója. egy napon szigorú ren­deletet köröztetett a tagok között, akiknek sajátkezű alá­írásukkal kellett igazolniuk a körlevelén, hogy azt tudomásul vették: "A színház épületében az alkohol fogyasztása szigo­rúan tilos!” Az igazgató szigo­rúságában személyesen ellenő­rizte és járta be az öltözőket. Gobbi Hilda öltözőjében az asz­talon észrevett egy kínai csészét, amely szinültig tele volt valami folyadékkal. — Mi ez?! — kiáltotta a gyanakvó igazgató. — Ez?! Ez tea, drága Tomikám — felelte kissé bizonytalan hangsúllyal Gobbi. — No. majd mindjárt meg­látjuk! — Gyanakodva szájához emelte a csészét, megkóstolta és ugyancsak bizonytalan hang­súllyal állapította meg: — Valóban az... G.B. Shaw így nyilatkozott a túlvilágról: "A mennyországba azért szeretnék kerülni, mert ott jobb a klíma, a pokolba pedig azért, mert ott jobb a társaság." Omar Sharif. a kitűnő ameri­kai filmszínész rajong a lovakért. Egy alkalommal kijelentette: “A lovak sokkal okosabbak, mint az emberek, mert még sose fordult elő. hogy egy ló egy emberre pénzt tett volna"... Egy pulikutya a gazdája mellett végigkönnyezi az egész mozielóadást. s a végén pedig elismerően vakkant. — Csodálatos. — fordul a szomszéd a puli gazdájához — hogy egy kis állatra ilyen hatás­sal legyen egy filmdráma. — Valóban csodálatos uram. — feleli a kutyus tulajdonos­nője — mert ugyanez regény­ben egyáltalán nem tetszett neki. Pelé. a világhírű dél-amerikai futballista mondotta: — Egyesek szerint a labda­rúgás élet és halál kérdése. Szerintem ez nem igaz. Sokkal fontosabb! — Utálom a mesterségemet. — nyilatkozott a sokszoros box­­bajnok — de mit csináljak? Sokkal erősebb vagyok, sem­hogy munkával kereshetném meg a kenyeremet. — Nem tudom, mit tegyek — panaszkodott az ideggyógyász a feleségének — az egyik pácien­sem állandóan a Niagara víz­esést akarja eladni nekem. — Vedd meg! — Túl sokat kér érte... Amerika elnöke, európai pénzemberek előtt kifejtette, hogy milyen jövedelmező, reális és helyes az Amerikába való tókeinvesztálas. Ennek során azt is mondotta, hogyha ö nem lenne elnök, ó is amerikai bon­­dokat. részvényeket vásárolna. Az egyik európai üzletember erre megjegyezte: ő is ezt tenné, ha nem Carter lenne az elnök. Befejezésül, ahogyan én látom őket. Miért nézte részvét­lenül a USA az iráni esemé­nyeket: Egy vendég megkérdi a fel­szolgáló pincértől, mi a leg­titkosabb ábrándja? A pincér kicsit gondolkodik, majd kivágja: — Hogy a vendégek otthon ebédeljenek, a borravalót pedig postán küldjék el. Egyes vezető politikusok miért nem látják "tisztán” a külföldi eseményeket? Valaki meglepi a sarki kol­dust. amint éppen egy képes­újságban lapozgat. — Mi az? — kérdi meglepve — Maga vak és olvas? — Tévedés,én nem olvasok, csak a képeket nézegetem... Szövetségesünk a Nemzeti Kína cserbenhagyása számomra pontosan olyan volt. mint váló­perének tárgyalásán egy férj vallomása: — Bíró úr! Imádtam a nőmet! Mindent megtettem érte... elhalmoztam minden jóval és egy napon a leg­nagyobb meglepetésemre ott­hagytam egy másikért... Iroda tel: 844-6822 Lakás tel ; 288-7559 íh.liltni l>ÁL "Húréit 10 ST.JAMES ST., Suíte 902. MONTREAL NEM VÉLETLEN hogy sokezer ügyfelünk több mint ötven éve hozzánk tér vissza, ha egyéni kiszolgálást akar. Forduljon hozzánk |^ IKKA, TUZEX, LEI, küldések a leggyorsabban TELJES UTAZÁSISZOLGÁLAT

Next

/
Thumbnails
Contents