Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)

1979-02-17 / 755. (745.) szám

I""k“,”'í' Politikai kótéltanc Quebecben a zsidóság rovására A montreáli zsidóság vegyes érzel­mekkel fogadta René Lévesque leg­utóbbi beszédét. Az 1500 főnyi közön­ség nem egyszer dühösen félbeszakí­totta a québeci miniszterelnök monológját, majd felállva elénekelte az “Ó Canadá’’-t, az ország nemzeti him­nuszát. Ezzel kifejezésre juttatták érzel­meiket, hogy változatlanul a konfe­­deráció hívei. Beszéde során Lévesque tapintatlan politikai hibát követett el azzal, hogy egyre a franciák és zsidók közti különbséget hangoztatta. “Önök és mi” — ismételte verkliszerűen — "Quebec számunkra ugyanaz, mint Iz­rael az Önök számára. A quebec kiek.­­nek mélyek a gyökereik, ezt önök jól tudják, mert nagy történelmi múlttal rendelkeznek. Ismerik ezt az érzést." Mikor kijelentette, hogy “a franciául beszélő québecieknek nagyobb jussuk van", valaki közbekiáltott “Minden­kinek joga van az élethez, nem vagyunk idegenek!" A továbbiakban megemlítette, hogy azok. akiknek a zsidó állam szívügyük, minden Izraelt érintő bírálatot halálos inzultusnak tekintenek. A bírálatot is tudni kell el­viselni. lévesque elítélte azokat a szél­sőséges elemeket, akik pártját a náci párttal azonosítják. Kijelentette, hogy kormánya nem tűr megkülönböztetést faji. nyelvi, vallási vagy kultúrális alapon. Ez válasz volt a tüntetőknek, akik a zsinagóga bejárata előtt a követ­kező szövegű plakáttal fogadták. "A Party Quebecois egyenlő a náci párt­tal". A miniszterelnök utal arra,hogy a háború után az elsők közt volt, aki meglátogatta Dachaut és a borzalmakat feltárta az amerikai és a kanadai nép előtt. Mint mondotta a P.Q. ellen tüntetők képtelenek meg­érteni. hogy Quebec függetlenségi harca a zsidók hazát teremtő küzdel­méhez hasonlítható. Mintegy 15 percig a miniszterelnök franciául beszélt, beszédét nem volt hajlandó angolra i arra hogv nem-“ Sít W.UkliU' ' V. Ittt'l -V __ r r>-' sokára valamennyien kétnyelvüek lesz­nek. Kétórás beszédében a kormány eddig elért eredményeit összegezte. Népszerűsítette a P.Q. új irányvonalát, a "társ-szuverenitás" gondolatát. Meg­győződése. hogy a tíz-húsz év előtti Quebec soha többé nem tér vissza. Mégha a legközelebbi választáson párt­tja el is bukna, a francia nyelvi tör­vényt nem lehet többé visszacsinálni. Az angol nyelvű hallgatóságot felszólí­totta: vegyen intenzív részt a politikai életben. A zsidók hagyjanak fel azzal, hogy saját hazájukban “lelki számkivetettek” legyenek. Akiknek a nyelvi törvény ellen kifogásuk van. sérelmeikkel az emberi jogok bizottságához fordulhat­nak. Arra a kérdésre, hogy amennyi­ben a népszavazás során pártja győzne, van-e lehetőség a québeci mellett a kanadai állampolgárság fenntartására. Lévesque kijelentette: “az alapvető állampolgárság a québeci lesz, de a kölcsönös állampolgárság kérdése megoldható". A québeci zsidóság várakozó állás­pontra helyezkedett. Ez tipikus gáluti opportunista magatartás. Némi túl­zással azt mondhatnám: betegség. Amikor körmünkre ég a gyertya, eszmélni kezdünk és riadva latolgatjuk a menekülés lehetőségét. Az iráni zsidóság szintén a teljes káosz, a pog­romok pillanatát várja. Míg a szél­sőséges elemek nem kerekednek felül és nem kell tartani antiszemita kilen­gésektől. a zsidóság zöme alkal­mazkodik az új helyzethez. A szefárd zsidóság, melynek nincsenek nyelvi problémái, már a rendszerváltozás első napjaiban hűségnyilatkozatot tett. Lévesque célja megnyugtatni a zsidó­ságot: nincs oka aggodalomra. De a tények erősebbek a szavaknál. A IÖl­es nyelvi törvény életbeléptetése óta a zsidóság félelme indokolt. A múltban itt élt a kontinens legaktívabb zsidó­sága. Nagyszerű szociális és kultúrális intézményeket hozott létre. A változott körülmények között ezeket az intéz­ményeket aligha tudja fenntartani. Két héttel ezelőtt a P.Q. elrendelte a kana­dai diákok létszámának csökkentését a McGill-egyetem orvosi fakultásán. Ez a nagymúltú orvosképző egyetem világszerte ismert. Észak Harvardja. Számos nemzetközi szaktekintélyt adott a világnak. Nemcsak orvosi fakultása világhírű. írók, művészek, mérnökök és jogászok színe-javát adta az országnak. Fennállása óta a zsidó mecénások bőkezű anyagi támogatásában ré­szesült. A kormány egyelőre a post graduate diákok számát 35 százalékkal kívánja csökkenteni. A másik hárám francia nyelvű egyetem diákjait nem érinti az új intézkedés. A McGill-egye­­tem diákjai nem mind québeciek. Sok közöttük a külföldi, amerikai és más kanadai orvos-jelölt, akik a McGill-en kívánják szakképesítésüket megszerezi ni. A kormány intézkedése azt jelenti, hogy számos jelentkező felvételi kérel­mét el kell utasítani. A kormány intéz­kedését azzal indokolja, hogy Quebec­­nek nem szakorvosokra, hanem gyakorló orvosokra van szüksége. A valóságban egyfajta gleichschaltolást hajtanak végre és hatékonyan korlá­tozzák a szabadfoglalkozásúak kép­zését. Már korábban, 1977. októ­berében Levesque támadást intézett a McGill egyetem fogászati fakultása ellen. Hivatkozott arra. hogy költséges képzésük nem vált a tartomány hasz­nára és a diplomás fogorvosok 54 szá­zaléka más felé vette útját. Mint mon­dotta, a kormány nem hajlandó azok­nak a képzését támogatni, akik nem szolgálják a népet. A McGill-egyetem már másnap közöl­te, hogy a miniszterelnök statisztikai adatai hamisak. A valóságban a fog­orvosok 17 százaléka hagyta el a tar­tományt. Néhány hónappal később. Denis Lazure. a társadalmi ügyek minisztere kijelentette, hogy a québeci orvosok gátlás nélkül visszaélnek az ál­lami betegbiztosítás programjával. Érdeklődésük elsősorban anyagi. (Hol nem az?) Azóta bevezette az orvosok és fogorvosok ellenőrzését. Az ezzel kapcsolatos törvény a napokban jelenik meg. Támadás érte az ügyvéde­ket is. Lise Payette miniszter a fis­kálisokat “zúgprókátoroknak" nevezte. Egy másik miniszter a jogászokkal kapcsolatosan a nem túlságosan hízel­gő "parazita" jelzőt említette. Tudva­levő, hogy a P.Q. és a kormány fő korifeusai többnyire teológusok és jo­gászok. Az orvosi fakultás dékánja, Dr. Sámuel Freedman nem érti. miért választotta a kormány a mostani idő­pontot az egyetem elleni támadásra. Fakultásán kormány-kényszer nélkül évek óta növeli a francia diákok számát. Az intézkedésnek tehát poli­tikai háttere van. A P.Q. azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha Québec levált volna már az ország testéről. Vagy ez a módja annak, hogy az orvosok menekülésének véget vessen. Jellemző, hogy az USA- ban letelepedett orvosok közt számos a québeci francia. Bármi legyen az intéz­kedés háttere, a patinás múltú egye­temet súlyos veszély fenyegeti és a zsidó fiatalságot is válaszút elé állítja. Ezen a kontinensen a "numerus clausus" és a "numerus nullus" isme­retlen fogalom. Voltak és vannak meg­szorító intézkedések, de ezek a nagy egyetemeken főként a középszerűség ellen irányulnak. Érthető, hogy a McGill elleni intézkedés általános fel­zúdulást keltett és a tiltakozások hatá­sára. a kormány a kvóta bevezetéséről lemondott. A québeci zsidóság ború­látása indokolt. Mellébeszéléssé!, nyilatkozatokkal nem lehet a két­kedőket. raegnyugtqtni faa (iátokat maradásra bírni. Lévesque taktikát változtatott: udvarolni kezd a zsi­dóknak. Ezt látszik alátámasztani az a tény is. hogy őt miniszterével együtt neve azon a nyílt levélen szerepel, melyet másik 80 aláíróval egyetemben, a montreáli szovjet fökonzulhoz intéz­tek a szovjet zsidóűldtfzések azonnali beszüntetését és a bebörtön­zött disszidensek szabadon bocsátását követelve. Lévesque-nek a tiltakozók­hoz való csatlakozása meglepetést kel­tett. Soha ezelőtt nem érdekelte a zsi­dóság sorsa. Bár látta a dachaui náci barbarizmust, közönye alighanem laza lélektartásból fakad. Változott maga­tartása azzal magyarázható, hogy a legutóbbi Gallup szavazatszámlálás alkalmával a kanadaiak 59 százaléka ellenezte a társulást egy független Quebec-kel. A szövetségi kormány pénzügyminisztere. Jean Chrétien kijelentette: annak a lehetősége, hogy a független Québec gazdasági és pénz­ügyi unióra lépjen Kanada tartomá­nyaival. egyenlő a nullával. Hogy milyennek Ígérkezik a québeci "szép új világ", arra egy most meg­jelent fantázia-regény ad választ. A regény címe: "The Underdogs", szer­zője: William Weintraub. Az író vit­riolba mártott tollal rajzolja meg ezt a gleichschaltolt világot. Orwelli rend­szer ez, ahol börtönbüntetés terhe mellett kizárólag franciául szabad be­szélni. Az ország elitjét a szociológusok képezik. Szabad választások nincsenek, a választások eredményeit meghamisít­ják. Az ipar és kereskedelem kihalt. A hajdan gazdag választékkal rendelkező üzletekben kommunista országokból importált méreg-drága selejtet árú­­sítják. Csak : \ a szociológusok feleségei I szerezhetik be az igényüknek megfelelő árúcikkeket a különleges áruházakban. A nagymúltú McGill-egyetemet a kor­rupt québeci miniszterelnökről, Maurice Duplessis-röl nevezték el. Két évtizeddel a különválás után Québec lezüllött, a tönk szélén áll. Nő jövedelmi forrása az Oroszországba szállított villanyáram, melyet az óceán alatt elhelyezett kábeleken James Bay­­ből Leningrádba továbbít. Súlyos hely­zetében a kormány az afrikai orszá­goktól kölcsönöket vesz fel. Az "Air Quebec"-nek egyetlen nemzetközi repülő járata van. kimustrált Ilyusinok bonyolítják le a forgalmat. Az ál­talános züllésből a tévé sem marad ki. Egyetlen csatornán sugároz műsort, el­rejtve polgárai elől a szomszédos ál­lamok jólétét, eredményeit. Az USA- hoz csatlakozott • számos kanadai tar­tomány. míg New Brunswick és On­tario önálló állammá vált. A külföld eseményeiről, technológiai fejlődéséről nem értesülhetnek a hermetikusan elzárt québeci bennszülöttek, mert a magas életszínvonal és jólét mágnes­ként ’'‘Vőnzaná" e'á^ váilöztatásra ösz­tönözné a szolgasorba taszított fran­ciákat. A rab és rabtartó világa ez, ahol az elit élete is sivár, kilátástalan. Az igazi páriák azonban az angolok, akik nyomorúságos gettókban élnek és alantas munkát végeznek. Quebec egy csücskében a földalatti Angol Fel­szabadító Hadsereg a- hajdani angol kultúra elismeréséért küzd, mint egy­kor a franciák. Területi autonómiát követel. Terror a fegyverük és irigy­kedve gondolnak a 60-as évek francia szeparatistáira, az FLQ terroristáira, akik. ha nem is értek el eredményt, a P.Q. győzelmét idézték elő. Napjaink eseményeit nem mindenki nézi orwelli szemüvegen keresztül. De nehéz szatírát nem írni Québec két év­tizedes történetéről. Mi. akik átéltük a magyar forradalmat, szkeptikusan gondolunk a forradalmak hiábavaló­ságára. A franciák és angolok csak ezután tanulják meg a leckét. LESLIE Z. GERENDÁSI c a . c g a (416) 635-2998 CHARTERED ACCOUNTANT 1183 Finch Avenue West, Suite 500, Downsview, Ontario M3J 2G2 Fogyasztott-« már a saját üzemünkben készült csabai- gyulai kolbászból, szalámiból, tóltött borjúból, felvágottból és csemege áruinkból? T Budapest Meat Market '■£ V 517 Bloor St. West ífa Tel: 531-5202 -^Debrecen Meat Market , és Delicatessen _ > 590 Bloor St. West , # Tel: 534-1353 •] 6Vnapon át nyitva. "c* Figyelmes kiszolgáló személyzet ■■ Jelszavunk: minőség — friss áru! V Varga Gyula és felesége MINDENFÉLE asztalos munkát házit ás iparit vállalok- Kiteken cabinet, recreqtion room, bungalowhoz hozzáépí­tés. Telefonhívásra házhoz meg) J. JERICSKA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 »fff 999 WWW* W HIRDESSED A menÓha HAS.Í1I.IAIN ....................- - - - -TV - STEREO SZERVIZ . ELADAS Hívja Mr. TÓTH -ot — 15 éve — Torontóban 633 - 1332 (STOP GEI-SETW DRIVING SCHOOL V TEL: 835-1102 este 661-0364 n ISSEK RliKR Tilt! 10 év Kanada-i és 10 évlzráel-i gyakorlattal ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, ANGOLUL MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN. Munkahelyén vagy a lakásán kezdünk és hazaszállítjuk ........................................................................... R & DAUTÓ COLLISION LIMITED Mindenfajta kocsik általános javítása Karosszéria munkák — legmodernebb festés-berendezés! Műhelyünkben minden munka garanciával készül! tulajdonos: KIRÁLY FERENC 1122 Roselawn Avenue (Nyugatra a Dufferintől) Telefon: 782-1418 IUUIIIIUUIIIIIIUI«UUUIUIUIIIIIIIIIIIUUmillllUUmiUmHIUIIIIIIIUIIIUIHHUiUUUIUUUHUIIUWUiH -tífite- <Qc>yal Rjsaasr-süteményeken kivul meatalálja a leqfinomabb európai felvágottakat, sajt-jcülönlegességeket a világ minden tájáról Ha nincs kedve főzni, finom, magyaros meleg “Take out Service" p Tulajdonosok: ” Nagy László és Szécsi Kató INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT Kedvezményes utazások BUDAPESTRE $ 481.00 14-45 napos időtartamra. A rendelet értelmében a jegyet 30 nappal előbb kell megvásárolni. TORONTO—BUDAPEST—TORONTO $611.00 8 naptól 1 évig tartózkodásig. Indulások hetente. Bármikty jelentkezhet. Csomagsúly: 2 bőrönd, 140 lb. Hozassa ki hozzátartozóját. kgdY^zpa^gyjes áron 4 héttől — 20 hétig, <»,< .<«>, . .t, . . . Budapest—Toronto—Budapest MÁR $ 209.00-töl KEZDŐDŐEN UTAZHAT DÉLRE hotellel és a repülőűttal együtt. útlevél, vízum, hotel, autóbérlés INTÉZÉSE. IKKA, TUZEX, COMTURIST, IBUSZ CEDOK FÖKÉPVISELET. KÖZJEGYZÓSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE Olvtsion of IntrtgMrv LM. 519 Bloor St. West, Toronto M5S 1Y4, Canada Telefon: 537-3131 Volt mar Ön a LEGYEN A # — Asztalfoglalás a 597-080! számon ^franz *£iózt Étterem # A konyhánk, mint régen magyarosan készít mindent. Hét napon keresztfii Hétfőtől- szombatig 11 órától 12 óráig Vasárnap fél 5-től 10-ig BOsjness-lunch 12-től 3-ig ZENE Asztalfoglalás 531-6063 Teljes italmérés, esküvőkre külön terem. 603 MARKHAM STREET Közel a Bloor-hoz Parkolás az étterem mögött.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents