Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)
1979-06-09 / 761. szám
10. oldal MENÓRA * 1979 június 9 gtoromtöi jEemm A Beth Shalom hitközség szentélyében múlt vasárnap tartották a Mártírok Templohia szokásos évi gyászistentiszteletét. Ha nem is telt zsúfolásig a templom (a kegyetlen idő bizony foghíjassá teszi már a magyar zsidóság sorait, mégis szép számban és a megemlékezéshez méltó áhítattal jelentek meg a hívek. Évről évre hitet tesznek, hogy nem felejtik el a nácizmus szörnyű tobzódása során elpusztult hozzátartozókat ugyanúgy, mint ahogy nem felejtik el az ós-újhaza, Izrael Klubnapok: Kedden,csütörtökön és vasárnap 2-től 7-ig. Június 10-én délután fél négy órakor Barzilay István író és újságíró, a Menóra kitűnő munkatársa aktuális tárgyú előadása. Bevezető beszédet mond Egri György, zárszót mond dr. Gulyás Mihály Minden kedden délután kézimunka, csütörtökön angol nyelvtanítás. (Hajnal Rdzsa) négy háborúban elesett hőseit sem. Ünnepélyes szép istentisztelet volt. Az angol nyelvű szónokok közül Dávid Rottenberg képviselő a tórának fordulva tett fogadalmat majd Ben Keyfetz.a Canadian Jewish Congress főtitkára beszélt arról, hogy a magyar zsidóság szerves és értékes részévé vált Kanada egész zsidóságának és a közönséget a Congress munkájában még szorosabb együttműködésre hívta fel. Végül Allan Grossman emelkedett szólásra. A kiváló politikus már nemigen vesz rérz, nyilvános szerepléseken, hiszen helyét fia, Larry Grossman foglalta el, aki az ontariői kormány kereskedelmi és turista minisztere. Mivel azonban Larry éppen a városon kivül volt, apja ugrott be a helyére, s ez jó alkalom volt arra, hogy a politikus és a közönség kimutassa egymás iránt érzett, nem lankadó szeretetét. Dr. Zágon Zoltán főrabbi nagy hatású ünnepi beszédében politikai kérdésekkel is foglalkozott. Arról beszélt, hogy az áldozatok nem voltak hiábavalók, mert ezeknek volt következménye, hogy a keresztény SÍRKŐAVATÁS Ezúton értesítjük rokonainkat, ismerőseinket és barátainkat, hogy felejthetetlen édesanyám, anyósom, nagyanyánk és dédnagyanyánk METH SZERÉN sírkövét junius ! 7-én délben fél 12 órakor avatjuk a Bathurst Lawni temető Eastern Children parcellájában. Leánya Schntfrmacher Gizi éa a gyászoló család SÍRKŐAVATÁS Ezúton értesítjük barátainkat, ismerőseinket, hogy felejthetetlen emlékű férjem, édesapánk, rokonunk EHRENREICH VIKTOR sírkőavatása junius 24-én lesz 11 órakor a Pardes Shalom temető Beth Tikva Sectionjában. A gyászoló család a Dujferin Streeten 2 mérföldre északra a Major McKensie Highwaytől. SÍRKŐ AVATÁS Értesítjük barátainkat, ismerőseinket, hogy a múlt esztendőben elhunyt édesanyánk HORVÁTH IRMA síremlékének felavatása június 10-én délelőtt 10 órakor lesz a Bathurst Lawn temető Eastern Children parcellájában. Fia: Horváth Tibor és családja Leánya: Horváth Kati és családja világ hangulata is megváltozott a zsidósággal szemben, s ma már nem zsidók, hanem lengyel és olasz katolikusok, német protestánsok vallják egyre hangosabban, hogy a zsidóság ellen elkövetett bűnökre nem lehet megbocsátás és hogy a keresztény világnak kötelessége, hogy ez soha többé ne ismétlődhessék meg. Az istentiszteletet még ünnepélyesebbé tette Kelen Tibor és Gabriella közreműködése. A kiváló new yorki fókántor és gyönyörű hangú felesége múlt vasárnap este az Ontario Piacé Forum-án hangversenyezett, s így torontói látogatásukat összekapcsolták azzal, hogy találkozzanak régi barátaikkal, s az istentiszteleten való közreműködéssel kimutassák Dr. Zágon Zoltánnal szembeni barátságukat Szeretettel gratulálunk Vadász Miklósnak és Áginak, a Gift-o-Fruit tulajdonosainak, akiknek leánya, Patrícia múlt hátún esküdött örök hűséget a Beth TzedeMemplomában Mrs. Eugene Guttman fiának, Alex Guttman computer mérnöknek. Az esketési szertartást szép party követte, amin több, mint 200 vendég jelent meg. Most vasárnap, június 10.-én több sírkóavatásra kerül sor. Legtöbben bizonyára a múlt évben elhunyt Felkai István síremlékének leleplezésén jelennek majd meg, aki a magyar zsidóság egyik legkiemelkedőbb vezetője volt, s akinek emlékét nemcsak a temetői márványtábla, de a telkekbe vésett tettei is megörökítik majd. C Wleddicjbírják a d&ózkákl Kertész Sándor 50 éves színészi jubileumára Tudom, hogy a plágium, az írótárs ötletének elsajátítása az írói szakma legnagyobb bűne, de azért Kertész Sándor talán mégis meg fogja bocsátani nékem, hogy 50 éves színészi jubileumáról szóló cikkemet az ő saját könyvidézetével kezdem. Persze nem mindenki tudja még. hogy Kertész Sándor könyvet ír, de hát ez a titok amúgy sem maradhat sokáig rejtve; a hirek szerint őszre elkészül a kézirat. Ez is az ötven éves színészi múltnak emléke lesz. Sándor barátunk a saját kalandjairól ír. Elárulom, hogy kezdődik a könyv. 1956 decemberében Kertész Sándor beállított a bécsi kanadai követségre és beadta bevándorlási kérvényét. A kitöltést természetesen személyes meghallgatás követte, s a konzul néhány perc után rátért a lényegre. — Van-e valamilyen szakmája? — kérdezte Kertészt. — Színész vagyok. — Az Kanadában nem szakma. Miből akar megélni? — Színészetből. — De hiszen maga angolul sem tud — horkant fel a konzul. Kertész nagyon csöndesen, de nagyon határozottan felelte: — Én kérem magyarnyelvű színházat akarok csinálni Torontóban. A konzul előbb elképedten bámult ■?, aztán kollégájához fordult, s kezével egy reménytelen mozdulatot tett. — Ez az ember őrült — s unott undorral irta alá a bevándorlási okhiáriy engedélyezését. így meséli el Kertész Sándor könyve, s valószínűleg így volt Szilágyi György: Reisz tekintetes úr Sem születésének, sem halálának időpontját nem ismerem. Nevét hatéves koromban hallottam először nagyszüleimtől, később anyám is gyakran idézte emlékét, mindig alig palástolt büszkeséggel beszélt róla, mint távoli rokonunkról, akinek személyét különös dicsfény övezte családunkban. Máig szégyellem, hogy fiatalabb éveimben nem tanúsítottam nagyobb érdeklődést iránta, pétiig anyám nemegyszer próbált t i gazí tárni a feléje vezető csaláü; szálak szövevényében. Hiába' is töprengek, emlékezetem ösvényeit benőtte a gaz, ma mar sehogyan sem tudok eljutni Hozzá. Szavaim hitelességét — e v.sszaemlékezésen kívül — semmivel nem tudom bizonyítani. Mindazok, akik választ adhatnának kérdéseimre, elköltöztek az élők sorából, akárcsak írásom SAKK PARTNERT KERESEK telefonhívás lehetőleg este 9 után 960-5199 SIRKŐAVATÁS Ezúton értesítjük egykori barátait, ismerőseit, tisztelőn, hogy a múlt esztendőben elhunyt FELKAI ISTVÁN a Torontói Magyarajku Zsidók Szövetsége alapítója és vezetőségi tagja a magyarnyelvű Izrael Nap gondolatának szülője és kivitelezője, minden igaz zsidó és emberi ügy lelkes pártfogója. Sírkőavatása 1979 június 10-én d.e. fél 12 órakor lesz a St.CIair East Dawes Roadi temető Beth Tzedek parcellájában. Torontó magyar zsidóságát ezúton is meghívjuk. Felesége: Rózsi Fia: Ted (Tibor) Farley Veje: Síévé Douglas főszereplője, Reisz Gyula, a század'fordltüó utáni évek Budapestjének népszerű alakja, az akkor még bohémkávóháznak nevezett New York Kávóház főpincére. Elsárgult újságok hasábjain bukkantam rá olyan adatokra, amelyek segítségével sikerült megrajzolnom Reisz Gyula vázlatos portréját. Az irodalmi szaktekintélynek elismert zsidó főpincér mellett generációk nőttek nagyra és váltak halhatatlanná; neki olvasta fel először írásait Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Bródy Sándor... 1913-at. vagy 1915-öt írtak, amikor fennállása óta először zárták be a New York Kávéházat éjjel két órakor. Reisz Gyulát valósággal beteggé tette a záróra bevezetése. — Nem kávéház az, ahonnan éjjel kettőkor haza kell menni a vendégeknek — mondogatta akkoriban, ömaga sem feküdt le aludni, ha szabadnapos volt. hanem átment egy másik kávéházba kibicelni ... S eljött a nap, amikor Gyula úr végleg otthagyta a kávéházat. az írókat .a színészeket, az egész bohémvilágot. A lármát, a szivarfüstöt, idegnyugtató csenddel. virágillattal cserélte fel. Elutazott Pomázra és többé nem jött vissza Pestre. Ott élt csendben, magányosan a parasztok között, akik a nyugalomba vonult Gyula főpincért megajándékozták a vezetéknevével, amit kávéházi évtizedei alatt lassan már maga is elfelejtett; „Reisz tekintetes úr”-nak szólították... A húszas évek derekán pomázi házának kertjében kereste fel ot a Ma Este című képes művészeti hetilap munkatársa, akivel elbeszélgetett a régi időkről. Reisz Gvula emlékezetében még elevenen éli a múlt. „Mindenre, mindenkire em'ékszem. Sápadt arcú, vagy lázas arcú gyerekifjúkra, Molnárra, Karinthyra és a többiekre. Ott vitatkoztak a nagy füstben, lármában, éjszakákon keresztül. Ha valamelyiknek egy jó téma jutott eszébe, egy másik asztalhoz ült, papírt, ceruzát húzott elő a zsebéből és megírta. És én, mint föpincér, aki az asztalok körűi forog, véletlenül vagy szándékosan elolvastam azt, amit írtak- Szép, nagyon szép, szívből jövő dolgok voltak, amelyek sohasem kerültek a nyilvánosságra. Ott ülfek éjszakákon keresztül, ujjaikkal kócos hajukat cibálva és amikor készen lettek, ’ zsebre dugták azt, amit írtak. Visszaültek a - nagy asztalhoz. Ott esetleg fölolvasták, vagy odajöttek hozzám és azt mondták, hogy olvassam el.” Molnár Ferenc — ahogy Reisz Gyula nevezte, „a kis Neumann gyerek” — abban is különbözött társaitól, hogy sohasem olvasta fel a dolgait. ír a valóságban is. Csak éppen nem Kertész Sándor volt az őrült, hanem a konzulnak von kevés a fantáziája. Hiszen azóta eltelt 23 év és Torontóban van magyarnyelvű színház, amely virágzik, amely jobbnál jobb előadásokkal, színvonalas produkcióval lepi meg a közönséget, s amelytől nyugodtan tanulhatna nagyon sok állami szubvencióval is működő angol nyelvű színház. Kertész Sándor színészi működésének nagy része itt Torontóban telt el, s e sorok írója büszke arra, hogy Kertészt, a színészt még Pestről ismerte. Kertészt a főrendezőt, a Fővárosi Vígszínházban persze nagyon sokan ismerték. Nekem első emlékem róla a Rózsa Ferenc kultúrotthonhoz fűződik. Csíky Gergely Nagymamá-ját játszották- a- cím» szerepben Berki Lilivel, míg partnere ugyanúgy, mint az életben. Gőzön Gyula volt. Nem kétséges, remekül játszottak, mint ahogy ezt két ilyen színésztől várni lehetett. A második felvonás szünetében mégis így szóltam feleségemhez. — Ki ez a színész Tódorka Szilárd szerepében, aki Berkit és Gózont lejátssza a színpadról? Megnéztük a műsorfüzetet. Tódorka Szilárd; Kertész Sándor. Ennyi volt, amit 1956 előtt Kertész Sándorról tudtam. Aztán megismertem öt jobban, mint embert is, mint színészt is. Színészként, rájöttem, hogy klasszikus alakításokban, bonvivánnak, vagy táncos komikusnak egyaránt kitűnő. Mint embert, megtanultam szeretni és becsülni, rájöttem, hogy az ezerszínű színészi arc. az állandó komédiázás mögött végtelen emberi jóság, nagy in„O mindig azt mondotta, hogy amit csinál, csak kísérletek a megírandó nagy műhöz. A jól szituáltak csoportjába tartozott. Neki mindig volt öt forint a zsebében. sohasem kevesebb, sohasem több.” Gyula úr Ady Endrét is jól ismerte, aki az ő idejében, már ismert költőként látogatta a New York Kávéházat. Adynak azonban —a főpincér szemével nézve: . „... gyakrabban nem volt pénze, mint volt. Anyagi helyzete mindig meglátszott az arcán. Gyakran éljeneztük meg verseiért. Néha odahívott az asztalához és fölolvasta azokat.” Bródy Sándor is Gyula bácsi törzsvendégei közé tartozott. Harmincéves kávéházi múltjának emlékeiből pasztelszínekben bontakozik ki a „vad zseni” portréja: „Bródy bá’ sohasem írta meg azt, amit akart. Éjszakákon keresztül mesélt nekem terveiről, vágyairól és a nőkről, akiket nagyon szeretett. A szépekről, az illatosokról, a megközelíthetetlenekről. Gyakran veszem elő még most is Sándornak azokat a könyveit, amelyekei nekem adott és olvasom őket.” 1925 nyarán Reisz Gyula még ott üldögélt kertjének virágai és veteményes táblái között. Klaszszikusokat olvasgatott, magyarul, németül és franciául. Gondolatai azonban visszajártak az irodalmi kávéházba, amelynek füstös falai között harminc esztendőn keresztül gyalogolt asztaltól-asztalig, mígnem maga ts „begyalogolt” az irodalomba .. Nem tudom, mennyi ideje volt még hátra élete zárórájáig, amikor utolsó ..vendége”, a halál intette őt magához: fizetni!,.. telligencia, megértés és okosság rejlik. Ez a kis cikk tehát elfogult. Kertész Sándort szeretem. Nem is tudom, hogy miért, hacsak azt nem fogadhatom el oknak, hogy egyedülálló, kiváló jelenség. Május 27 -én ünnepi előadása volt a torontói Művész Színháznak, Kertész Sándor 50 éves színészi jubileuma alkalmából. Az “Egy bolond százat csinál" című burleszk operettet játszották, aminek az égegyvilágon semmi értelme nincs. Színházi szaknyelven úgy mondják, hogy három felvonás blódlizés. Csakhogy ez a blódlizés a legnagyobb a maga nemében, amit valaha magyar színpadon játszottak. A 930-as években egyike volt ez Budapest legnagyobb sikereinek, s Latabár Kálmánnak egyegy mozdulatát utánozták a gyerekk, az Egy kis itókát fütyülték a suszterinasok és a Tulipán, hi, hi, hi... mondat szállóigévé vált. Azóta állítólag minden anyagi gondban lévő színházat az Egy bolond százat csinál húzott ki a csávából. A Művész Színházat ugyan nem kellett anyagi terhektől mentesíteni, mert Kertész nemcsak színésznek és rendezőnek, de igazgatónak és szervezőnek is kiváló. S a darabválasztás ötlete mégis remek volt, a közönség még a megszokottnál is nagyobb számban jelent meg és a siker fantasztikus volt. Hány éve van még hátra Torontóban a magyar színháznak?^ minden előadáson anynyi új arcot látunk.mint amenynyit május 27 -én láttunk, úgy jövőre az O’Keefe Centre színháztermét kell kibérelni. Nemcsak a jubileum jogán volt Kertész az előadás hőse. hanem azért is, mert a kettős szerepben úgy mulattatott, énekelt, táncolt, alakított, mintha pályakezdése elején lévő, most kiugró színész lenne. Egyszerűen magával ragadó, elsöprő volt. Éppen ezért talán meg fognak bocsátani színész társai, ha az ó szerepeiket nem elemezzük részletesen, hanem megelégszünk azzal a dicsérettel. méltók voltak Kertészhez, méltók voltak az ünnepi előadáshoz. Tarján András, Kosáry Vilmos. Palotay István próbára tették a közönség nevetóizmait, míg a két női főszereplő Szécsi Kató és Győry Márta szép hangjukon kívül elsodró temperamentumukkal tűntek ki. Ugyancsak dicséret illeti Takács Györgyöt, Boross Andrást, Farkas Zsókát. no meg a kilenctagú zenekart, amit Légrády Tassy Tamás biztos kézzel fogott össze. Szóval ünnepi este volt valóban, s amikor először Nagykovácsi Ilona, majd Hamvas József, s végül a kollegák nevében Palotay István üdvözölte Kertész Sándort, percekig zúgott a taps. Nem külön Kertész Sándornak és nem külön a Művész Színháznak, hanem a kettőnek együtt, mert ez a kettő egy fogalommá fonódott össze, a tehetség, a hivatásba vetett hit, az élniakarás és a szorgalom fogalmává. Kedves Kertész Sándor barátunk! Nem tudjuk, hogyan csinálod, hogy napról napra fiatalabb vagy. Afelől már semmi kétségünk nincs, hogy a Művész Színház meg fogja ünnepelni 60 éves színészi jubileumodat is. Csak adja meg az Isten mindannyiunknak, hogy megérhessük és megláthassuk amint a fiatal Kertész Sándor 70 éves színészi jubileumán forgáccsá táncolja a színpadot. Egri György Minden hétvégen, péntek, szombat, vastfrnap a budapesti rádió v. művésznője GYÖRY MÁRTA \ enekel ;BUDAPEST TRIÓ kíséretével lK.itünő magyar konyha Bécsiszelet, Cigánypecsenye, TÖltóttkáposzta Palacsinta * Hazai borok, Import sörók nagy választékban. Szeretettel várja: DÁN LASZL<5 TÁNCZENE-TÁNCZENE-TÁNCZENE ÉRTESÍTÉS Dr. A. HAJDÚ MB.MSC.F.R.C.P. (C.) értesíti Toronto magyarságát, hogy lélekgyógyászati (pszichiátriai) rendelőjét megnyitotta. 505 Eglinton Ave. W. T: 484-8483 ÉRTESÍTÉS Dr. ANDREW VARADI chyropractor rendelőjét megnyitotta a North York Chyropractic klinikán. 3383 Bathurst St. T: 781-4809
