Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)
1979-04-14 / 753. szám
8. oldal MENÓRA * 1979 április 14. TV - STEREO SZERVIZ , ELADAS Hívja Mr. TÓTH -ot — 15 éve — Torontóban 633 - 1332 LESLIE ARVAY notary public 456 Bloor St W. TORONTO, Ont M5S1X8 Tét 531 - 5308 Az összes EURÓPAI háztartási és konyhafelszerelesi cikkek beszerzési helye FORTUNE HOUSEWARES IMPORTING CO. 388 SPADINA AVE. Telefon: 364-6999 Dr. CRISTA FABINYI Mrs. ONROT a legmodernebb hollywoodi ( KOZMETIKAI eljárásokat alkalmazza. TANÍTVÁNYOK szakszerű kiképzése 716 PALMERSTON AVE. Telefon: LE1 - 6318 Dr. Kelényi Pál NOTARY PUBLIC Volt magyar ügyvéd jogtanácsos és közjegyző 887 Bathurst Street Telefon: LE 4-9154 1999-ig ISMERHETI asztrológiai sorslehetőségeit, szerencséjét, bioritmusát, boldogságát. $99.00 Új általános ismertetőt küld árakkal 50 cent válaszbélyegért. John Papp 841 N. Orange Grove Ave. Los Angeles, CA 90046 USA * *************** ¥ Magyar kozmetika a * belváros szivében a ^Bay és a Bloor sarkin + Arcdpolás * Manikűr * Pedikűr (férfiaknak is) * Tartós szempilla - festés * Kikészítés * Szőrtelenités Judith Gordon \ kozmetikus SZALON ALEXANDRA Manullfe Centre * 55 Bloor St. W. II. emelet tel: 967-4100 S most elérkeznénk a pótfejezetnek ahhoz a fordulatához, amelyet az olvasó valószínűleg nagy érdeklődéssel vár: az ellenségekhez. Ki vitatná, hogy az olvasó számára az ilyen névsor érdekesebbnek ígérkezik, mint a barátok listája. És egy pillanatig se higgyék, hogy ez rossz fényt vet az olvasóra. Természetes, hogy így van. Hiszen az ellenségeskedés mögött konfliktus rejtőzik és a konfliktus képezi minden jó dráma, minden izgalmas történet magvát. A barátság konfliktusmentes, tehát mint olvasmány nem különösebben izgalmas. Az ellenség az érdekes személy. Akivel meg kell vívni egy harcot, akit le kell győzni, vagy akinek kezétől el kell bukni. Igen ám, de ahogy elérkezem az ellenségekről szóló fordulathoz, megtorpanok és a toll lehanyatlik kezemben — abban ugyanis biztos vagyok, hogy kik voltak és kik ma a barátaim, de abban nem vagyok biztos, hogy kik voltak és kik ma az ellenségeim. A pozitívumokban biztos lehet az ember, a negatívumokat inkább csak föltételezi. És fölmerül bennem a kérdés, hogy nem a magam negatív indulatait vetítem-e át más személyekre, nem csak képzelem-e vajon, hogy ellenségeim azok az emberek, akiket annak vélek? Belevághatok-e könnyelműen és felelőtlenül egy olyan névsor ismertetésébe, olyan személyek kipellengérezésébe, akik ellen voltaképpen csak körülménybeli bizonyítékok szólnak? A körülmények pedig mindig vitathatók. Az olvasó figyelmét valószínűleg nem kerüli el az, hogy lassan-lassan rávezetem magam — vele együtt — arra a következtetésre, hogy nincsenek is ellenségeim. Mennyivel boldogítóbb, megnyugtatóbb, melengetőbb érzés azzal a tudattal élni, hogy az embernek nincsenek, soha nem is voltak ellenségei, csak barátai. Akikről azt hitte, hogy ellenségei, azokról csak valamilyen fénytörés, optikai csalódás következtében feltételezte. Így tehát a fejezet izgalmasabb és feszültséget ígérő része — elmarad. Mielőtt az ellenségek a színre lépnének, lehull a függöny. Sőt, nézzük csak másként: a függöny még nem hull le, a szín üres, most kellene színre lépniök az ellenségeknek. A reflektorszín megváltozik, fehérből, optimista halvány színekből vörösen izzóvá — Lucifer fénye ez. — Mély csönd honol, a színpad és a nézőtér fölött. Mikor jönnek hát az ellenségek? És nem jönnek. Hamlet leereszti kardját. Nincs kivel megvívnia. Mérgezett karddal nem döfik meg őt és ő sem döf az ellenfél kezéből kiragadott mérgezett karddal. Nem hajt föl méregpoharat s nem nyújtja másnak. Egy megbékélt Hamlet. Meggyőződésem, hogy ha Hamlet elérte volna 72-ik életesztendejét, úgy ahogyan én megértem, az ő sorsa is másként alakul. Kár, hogy Shakespeare oly fiatal korban vetett véget a dán királyfi életének. Időt kell adni a töprengéshez, időt a megnyugváshoz. Igaz, hogy a dráma kevésbé izgalmas így, végkifejlése szelídebb és harmonikusabb. Béke velünk! BÚCSÚ AZ OLVASÓTÓL Aki soha még semmit sem kapott, annak kívánok sok, szép jó napot. Aztán már senkinek se köszönök, csak elmegyek és lassan eltűnők. (1944.) Sietek előrebocsátani azt, hogy a „búcsú” szót ne vegyék komolyan. Ennek a magyarázata pedig az, hogy amíg élek, nem búcsúzom. Meggyőződésem ugyanis, hogy a munka tartja az embert életben, de talán mondani sem kell, hogy nem akármilyen munka, nem az a fajta munka tehát, amit kizárólag megélhetéséért végez, amit kenyérkeresetnek tekint, de az a fajta munka, amely ugyanolyan szenvedéllyel tölti be az. életét, ugyanolyan leküzdhetetlen sóvárgással, mint egy nagy vonzalom. Biztos vagyok abban, hogy abban a pillanatban, amint elvész bennem ez az izgalom, ez a szenvedélyes érdeklődés a betű, a leírt szó és a kinyomtatott gondolat, a „közlés” iránt, abban a pillanatban az életem is befejeződik. Elképzelhető még, hogy egy-két hónapig, talán esztendőkig is tengek-lengek azt követően, de az én szótáram szerint életnek az már aligha lesz nevezhető. Nagyszerű orvosomon kívül (akiről korábban már részletesen írtam) ennek köszönhetem azt is, hogy végérvényesen leküzdöttem magamban azt a félelemérzetet, amely több esztendővel ezelőtti súlyos szívinfarktusomat követte. A szívroham orvosi és laikus meghatározás szerint is az első farkasszemet nézés a halál lehetőségével. Az orvosok ezt szakszerűbben fogalmazzák meg, a páciensek azonban még szakszerűbben érzik. Én magam sem voltam ez alól kivétel. Egy ideig kínlódtam ezzel az újfajta érzéssel, a gondolattal, hogy talán itt a vég. De azután járkálni kezdtem a ÚJVÁRY SÁNDOR Közvetlen, átszállás nélküli charter gépek. Toronto — Budapest — Toronto vagy Budapest — Toronto — Budapest Egy ár: Canadian $ 549.00 TORONTO — LONDON — TORONTO $ 299.00 Ha 90 nappal előre rezervál. Megvannak a nyári charter dátumok Magyarországra Most jelentkezzen! MINDEN l GYÉT \0 f.KGMEGHÍZHATÓBBAN INTÉZI \ HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA COLUMBUS TRAVEL SERVICE LTD. 420 Spadina Ave., Toronto M5T 2G7. Tel.: 361—1101 Szabálytalan önéletrajz könyvszekrényem előtt, tekintetem végigfutott azon az ezer és ezer köteten, amelynek egy részét sikerült idemenekítenem, s aztán gyarapítanom, és ezek a könyvek mintha egyenként és külön-külön is megszólítottak volna. Minden könyv egy emberi életet fejez ki, minden könyv élettapasztalatokat összegez, még a leggyöngébb is és még az is, amelyet nem nagy igénnyel írtak. De önmagában véve az a tény, hogy valaki fehér papír fölé hajol, üres papír fölé, amelyet azután sorokkal ír tele, a közlésnek, a gondolatok továbbításának olyan kényszerével jár, amely igen gyakran az embert önmaga fölé emeli. Ezért van az, hogy az olvasók gyakran éreznek csalódást, amikor találkoznak kedvenc íróikkal. Minden kellemetlenül lepi meg őket. A mód, ahogyan az író beszél, a fejét vakarja, az orrát fújja, figyelmetlen, vagy szórakozott, zakója hajtókáját lehamuzza, nyakkendője pecsétes és az sem bizonyos, hogy reggel tiszta inget váltott. Pillanatig sem állítom, hogy a kedvenc íróval való személyes találkozás minden esetben ilyen impressziókat kelt, de az ilyen esetek száma nem ritka. Herczeg Ferenc maga volt a megtestesült elegancia — bocsánat ezért a frázisért —, de aki Szabó Dezsővel találkozott, az esetleg megdöbbent a kitűnő író rettenetesen elhanyagolt külsejétől, attól, hogy szájában elől egyetlen egy laza fog lógott és hogy délelőttönként olyan tányérból kanalazta a Rákóczi téri lakásában a maga főzte tyúkhúslevest, amelyet esetleg hetekig nem mosott el. Voltak és vannak írók, akik olyan elegánsak és olyan előnyös külsejük van, hogy filmszínésznek is beillenek, van azonban olyan világhírű amerikai író, akiről egyáltalában nincs az a benyomása az embernek, hogy rendszeresen tisztálkodik: és most Norman Mailer-re gondolok. Egyszóval erre is van példa, és arra is. De még akkor is, ha az írónak kitűnően ápolt külseje van, nagyon könnyen elképzelhető, hogy a személyes találkozás az olvasó számára — várakozás alatt marad. Könyvében az író minden esetben eredeti és újszerű mondanivaló kifejezésére törekszik, erőfeszítését tehát arra összpontosítja, hogy a legtöbbet hozza ki önmagából. De magántalálkozás során? Ugyanolyan laza és pongyola, mint akárki más, beszélgetés közben gyakran mondja azt esetleg, hogy „izé”, vagy „hogyismondják”, meg „nos”, és más ilyesmit, amit papírra nem vet, vagy ha az alkotás hevében mégis, akkor utólag törli. Tapasztalatom az, hogy az olvasó jól teszi, ha távol tartja magát az írótól és az író még jobban teszi, ha távol tartja magát az olvasótól, mert számára egzisztenciális kérdés. Ennek a szabálytalan önéletrajznak egyik előnye, — vagy ha úgy tetszik: hátránya — az, hogy többször kezdődik el és többször fejeződik be. A könyvnek a harmadik harmada olyan, mint egy előszobái beszélgetés a party után. Mint tudják, ez ősi magyar haladó hagyomány. A party harmadik harmada nem a szalonban játszódik le, nem a dohányzóban és nem is az ebédlőben, de kivétel nélkül minden esetben az előszobában. Búcsúzkodás közben. Régi tapasztalatom, hogy ez az előszobái véget nem érő búcsú maximális szellemi erőfeszítésre serkenti a távozókat, akik jó benyomást akarnak hagyni maguk mögött, és a házigazdákat, akik azt akarják, hogy vendégeik jó benyomással távozzanak. Tehát aki a party közben hallgatott, vagy unalmas volt, á'z előszobában egyszerre felélénkül, szellemeskedni kezd, jókat mbnd, nem egyszer nevető-orkánt vált ki. Nagyon gyakran ennek az előszobái harmadik felvonásnak köszönhető az, hogy mind a távozok, mind a maradók elégedetten állapítják meg ajtózárás után: „Egész kellemes este volt.” Az előszobái epilógus nélkül esetleg merőben másként vélekednének az eltöltött órákról. Ezt a nem-búcsúzom búcsúzó fejezetet fogják tehát úgy fel, mint egy ilyen előszobái beszélgetést. Ne aggódjanak: nem is fog annál jobban elhúzódni, és a kalapom már a kezemben van. (Persze, hogy ténylegesen mikor helyezem a fejemre, arra nem teszek kötelező ígéretet.) Egyszóval, mi is az, ami életben tartott és életben tart, mindezek után hogyan is vélekedem én önmagámról? Az olvasó bizonyos lehet abban, hogy nagy írónak nem tartom magam, sohasem is estem ilyen tévhitbe. De (azt hiszem, hogy erről már( korábban írtam) mindig voltak ötleteim, mindig eszembe jutott valami és mindig tudtam, hogy ezekkel az ötletekkel hová kell becsöngetni, hol van reájuk vevő. Az ötlet kidolgozását azután igen gyakran elnagyoltam, hibákat követtem el, úgy vagyok vele — amint azt egyébként nem is olyan régen egy nálamnál sokkal jelentősebb író mondotta nekem —, hogy szeretném összes eddigi megírt munkám alkatrészeit, eresztékeit, kapcsolásait egy jelképes „franciakulccsal” megerősíteni, meghúzni, újraigazítani. Az érzésem az, hogy írásom legtöbbje egy kicsit recsegropog az eresztékeiben. Fel kell hívnom az olvasó figyelmét arra. Fogyasztott-e már a saját üzemünkben készült csabai- gyulai kolbászbél. szalámiból, töltött borjúból, felvágottból és csemege áruinkból? .Budapest Meat Markét \ 517 Bloor St. West Tel: 531-5202 'mmm *1 ^Debrecen Meat Markét h. és Delicatessen ? 590 Bloor St. West Tel: 534-1353 j 6tnapon át nyitva. Jgj^j Figyelmes kiszolgáló személyzet Jelszavunk: minőség — friss áru! i. Varga Gyula és felesége LESLIE Z. GERENDÁSI c a c g a (416) 635-2998 CHARTERED ACCOUNTANT hogy ezt én mondom és — Ciránót idézve —, hogy más mondja, azt nem tűröm el. Ha egy kritikus írná rólam ugyanezt, akkor kihívnám párbajra. Persze nincs kizárva, hogy még a párbaj színhelyére-lépés előtt összeesnék. Szerencsére kritikus nem írja rólam ugyanezt, elnézőbbek velem szemben. Sőt, az évtizedek során talán több szerencsém volt, mint amennyit megérdemeltem, egy-két munkám akkora visszhangot keltett, amilyenre magam sem számítottam. De tisztában kell lenni azzal, hogy nem a legmagasabb színvonalú irodalmi remekműveket filmesítik meg általában sem Hollywoodban, sem másutt és nem is föltétlenül a legkiválóbb könyvek jelennek meg több nyelven, bár azért nagy többségükben igen. Mindegy. Ami hiányzott belőlem, az íróból, azt pótolni igyekeztem, mint kiadó. Ennek tulajdonítható az, hogy kiadásomban, gondozásomban Magyarországon belül és az országon kívül több mint 400 könyv jelent meg, ezek között voltak telitalálatok és voltak melléfogások. Aki gondosan végigolvassa azoknak az íróknak a névsorát (a függelékben közlöm), akiket kiadtam, annak esetleg feltűnik, hogy a legkülönbözőbb politikai beállítottságú és szemléletű írók elegyednek egymással ebben a hosszú névsorban. Ennek pedig a magyarázata az, hogy íróval kapcsolatban engem csak az érdekelt szenvedélyesen, hogy mennyire tehetséges, mennyire eredeti az, amit ír, hogy mennyire emberi, mennyire humanista. Erről már írtam korábban, de ezt most újra meg kell ismételnem. Vannak közöttük írók, akik jobboldalról indultak el és balra tartottak és vannak, akik balról indulva jobbra érkeztek, írók útja szeszélyes és kiszámíthatatlan, egy-két világraszóló kivételtől eltekintve a nagy íróknak rendszerint nemcsak az eszük volt a helyén, de a szívük is. Ami persze nem egyenlő azzal, hogy minden jó író jól politizál. Távolról sem. Knuth Hamsun világraszóló tehetség volt, de „beugrott” a nemzetiszocializmusnak, Ezra Pound korszakalkotóan nagy költő volt, de naiv volt a fasizmussal szemben. Még az olyan derűs kedélyű író, mint az angol Woodhouse is követett el súlyosan vaskos politikai tévedést, amiért aztán keservesen fizetett, mert bármennyire is (látszólag) könnyedén vette és bármilyen jól is ment a sora amerikai otthonában, nem tartom kétségesnek: keservesen fájt neki az, hogy Angliával való kapcsolatában — értve alatta személyes kapcsolatát — valami végérvényesen elromlott. Könyvei új meg új kiadásban jelentek meg minden évben, neve ismét teljes fényében ragyogott Nagy-Britanniában, de személyesen nem tudott többé találkozni a közönségével és — ki tudja? — talán a közönség sem vágyott erre a személyes találkozásra többé. Franciaország elestekor Woodhouse ott tartózkodott, a németek fogságába került és elég naiv módon hajlandó volt arra, hogy néhány rádió-csevegésben, ha nem is rokonszenves, de nem ellenszenves színben tüntesse fel a hódítókat. Mondom, utólag visszapillantva ez nem nagy dolog, de akkor, amikor Anglia élet-halál harcban állt Hitlerrel, akkor bizony nagy dolog volt. Folytatjuk.... Campbell ^ouőeB UTAZIK <>r~ Toronto-Montreát -Ottawa között Ahol elsőrendű magyaros ételekkel kényelmes szobákká! várjuk Ont és családját Péter és Ibi Gzinkan 3 Dundas Street West, N For Reservations [613] 354-4688-9 * 25 km-re Thousend Islands-tol] VICTORIA HUNGARIAN RESTAURANT 523 Mount Pleasent Rd (Eglintontöl délre) Tel: 482 KITŰNŐ MAGYAR KONYHA, házi sütemények, espresso-kávé. Remek hazai és külföldi BOROKAT és SÖRÖKET szolgálunk fel. Új helyiségünkben mindenkit szeretettel várunk.' • I Volt mar Oi LEGYEN A VENDEGÜNK Asztalfoglalás a 597-0H01 számon 1183 Finch Avenue West, Suite 500, Downsview, Ontario M3J 2G2 charlesign Charles Sign & Display Studio Limited világító címtáblák 103 Manville Road Scarborough 705 Ontario (416)752-1590 Charles Knapp Csardabar fé,út NAPA /IAa/ XI //•A*/« n«/il MtA/fli/rrAA
