Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)
1979-03-17 / 749. szám
1979 március 17 * MENORA 3. oldal Kurthy Miklós: VITA Kétszer kettő megint hat legyen? Mondlizálas a “ Mondlizdlunk” című vezércikk körül Egri György “Mondlizálunk című vezércikke olyan nagyszerűen van megírva, hogy Zsolt Béla mindig kitűnő vezércikkeinek legjobbjaira emlékeztet. S éppen ez a probléma ezzel a vezércikkel. Olyan kitűnő, hogy úgy tűnik, mintha igaz volna. Rendkívül alapos mérlegelés szükséges ahhoz, hogy felfedezzük- a cikk alapvető állításai — bármilyen vonzóan, tehetségesen és szuggesztíven vannak is megfogalmazva — nem igazak. Egri az egyenlőségről beszél és leszögezi, hogy a közhiedelemmel. az általánosan használt frázissal ellentétben, az emberek nem egyenlők. A helyzet az. hogy a cikkíró itt olyan önkényesen megfogalmazott egyenlőségről beszél, amilyen egyenlőségre senki sem gondol. Valójában senki sem hiszi, hogy Muhammad Ali olyan intelligens, mint Egri és senki sem hiszi, hogy Egri ugyanolyan erős. mint Muhammad Ali. Senki sem hiszi, hogy például a rhodesiai négerek ugyanúgy képesek elhatározni és eldönteni, hogy Rhodesia szempontjából mi kedvező és mi kedvezőtlen, mint Ian Smith és a fehér kisebbség. Sőt, még' azt sem hiszem, hogy maguk a rhodesiai négerek is ezt gondolnák. Egyszerűen arra törekszenek, hogy — mint az ország többsége — ők hozzák a döntéseket. Teljesen egyetértek Egrivel abban, hogy a primitív négerek nem lesznek képesek olyan politikai döntéseket hozni, amelyek országuk számára kedvezőek. Bizonyos vagyok abban, hogy a fekete többségű kormányzat a prosperáló Rhodezia hanyatlását fogja okozni. Ez azonban alapjában véve lényegtelen. Lényegtelen azért, mert a demokrácia és az egyenlőség kulcskérdése nem az. hogy a polgárok az ország számára előnyös, vagy hátrányos döntéseket hozzanak, hanem az, hogy — döntsenek. S hogy ez a döntés sok esetben hátrányos lehet, ennek illusztrálásához nem is kel) a primitív négerekre hivatkoznunk, mert sokkal közelebb is látunk erre példát. Majdnem 5 esztendővel ezelőtt a kanadai polgárok jelentős többsége újra választotta Pierre Trudeaut, habár már akkor is kétségtelen volt, hogy Trudeau, mint politikus, káros Kanada számára. Az elmúlt 5 év alatt ez bebizonyosodott a kanadai nemzetgazdaság ma mélyponton van. (Nem érdemes itt Trudeau állítólagos intelligenciájára hivatkozni, amely nem egyéb mondlizálásnál. Trudeau számos ostobaságot mondott és számos ostobaságot cselekedett.) Kiderült tehát az, hogy egy választás alkalmával nemcsak a primitiv feketék, de a fehérek is tévedhetnek. (Kanada, a bevándorlások ellenére, még mindig fehér többségű ország.) Az igazság az, hogy egyre nehezebbé válik a helyes politikai döntés.primitiv feketék és tanultabb nyugati fehérek számára is. A világ egyre bonyolultabbá lesz és egyre nehezebb megérteni. Általában nincs időnk és energiánk arra, hogy a Világgal foglalkozzunk, azért, mert a magunk kis világával vagyunk elfoglalva. Ügyvédek, könyvelők és vízvezetékszerelök vagyunk. Mint ügyvédek, megpróbáljuk az esküdteket meggyőzni arról, hogy védencünk ártatlan, mint könyvelők, megpróbáljuk egyensúlyba hozni a vállalat havi pénzügyi mérlegét és mint vízvezetékszerelők, megpróbáljuk megjavítani az öblíthető toalettet, hető toiletet. Világunk a bírósági tárgyalótermek, a vállalati íróasztalod 'és öblíthető toalettek világa és közben fejünk felett tornyosul ezernyi problémájával a Világ. Legtöbben közülünk nem vagyunk elég tájékozottak ahhoz, hogy a Világ sorsa felől tájékozottan döntsünk, mert a magunk kis világa túlságosan fárasztó. De % CSÁRDA HUNGARIAN RESTAURANT g 1477 Second Ave.(77 utca sarok) Tulajdonos: ELISABETH a volt TIK-TAK étterem konyhafőnöke Nyitva: naponta este 11-ig, vasárnap este 10-ig % Töltött csirke, fokhagymás natúr szelet, resztéit borjumáj,stb ♦ ASZTALFOGLAtÁS: 472-2892 gf ez alapjában véve nem is fontos. A lényeges az. hogy jogunk és módunk legyen dönteni. A demokrácia és a polgárok egyenlősége nem olyan, mint a cilinder, amelyből a bűvész nyulakat varázsol elő. A demokrácia cilinderében a legtöbb esetben csak kisegerek vannak — de ez is valami. Az egyenlőség kérdésére visszatérve talán nem érdektelen azt a történelmi dokumentumot idéznünk, amely a modern kor egyenlőségi alapelvét a legvilágosabban fogalmazta meg, s ez az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776), amelynek második bekezdése-— We hold these truths to be self evident, that all men are created equal, that they are endowed by their Creator with certain unalienable Rights, that among these are Life, Liberty and the pursuit of Happiness. Mert erről van szó. "csak" erről az egyenlőségről van szó. Az "alapító atyák" soha, egyetlen egyszer sem említik, hogy az emberek fizikai és intellektuális egyenlőségére gondolnak. Úgy gondolom. Egri tulajdonképpen veszélyes területre téved, amikor kijelenti- talán nem is lenne helytelen, ha valamilyen minimális követelményt vezetnének be ahhoz, hogy valaki szavazhasson. Erre éppen a közelmúltban volt példa. Amerika déli államaiban a polgárháború óta volt egy olyan törvény (a Dixie államok mindegyikében másként nevezték, de a lényeg ugyanaz volt), amelynek értelmében ahhoz, hogy valaki szavazhasson városi, állami vagy federális választáson. bizonyos inteiligenciavizsgáh kellett keresztül mennie. A> inteljigencjá-vizsga egyszerű volt, a lényeg az volt. hogy az illetőnek írni-olvasni kellett tudni. Miután a déli négerek többsége analfabéta volt. az intelligencia-vizsga egyáltalában nem is leplezett célja az volt, hogy a négereket kizárják a szavazásból. A Johnson-adminisztráció három polgárjogi törvényének egyike ezt a déli torvényt eltörölte. A törvény maga mindenekelőtt alkotmány-ellenes volt, mivel az amerikai Alkotmány kivétel nélkül minden amerikai polgárnak ad szavazati jogot, de ezenkívül groteszk és nevetséges is volt. Az Alkotmány második cikkelyének ötödik paragrafusa felsorolja azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valaki az Egyesült Államok elnöke legyen. Ezek között a feltételek között nem szerepel az. hogy az Elnöknek írni-olvasni kell tudni. A Dixieállamok intelligencia-vizsgája tehát olyan helyzetet teremtett, hogy egy analfabéta néger nem szavazhatott ugyan, de ha elnöki aspiránsként indult, megpáxbtt ^initvxmtioxmí ÍEntfidí P.O. Box 260, Sherborn, Massachusetts 01770 (617) 655-6666 NEW YORK-I KÉPVISELET (212) 628-5771 KÖZVETLEN ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜLI CHARTER JÁRATOK BUDAPESTRE és BUDAPESTRŐL CAPITOL International Airways Super DC 8 Jet gépeivel $389.00-tői Kérje részletes tájékoztatónkat! választható lett volna elnöknek. Természetesen, nem akarok olyan ostobaságot állítani, hogy az Egyesült Államok történetében bármikor is elnökké választhattak volna, vagy választhatnának egy analfabéta személyt, alkotmányjogi szempontból azonban ez nem volt és nincs kizárva és ez az, ami a Dixie-államok intelligencia-vizsgáját groteszkké tette. Attól tartok, hogy Egri azzal fog érvelni, hogy például az amerikai néger polgári mozgalmak is félreértették az egyenlőség kérdését. Nem hiszem, azonban, hogy ez így van. A néhai Dr. Martin Luther King drámai beszéde (ezekkel a szavakkal kezdődött- I Have A Dream) pontosan a Függetlenségi Nyilatkozat által megfogalmazott egyenlőséget hirdette. S alapjában véve minden néger, vagy egyéb egyenlőségi mozgalom azt hirdeti, akkor is, ha a mozgalom tagjai sohasem tudnák idézni a Függetlenségi Nyilatkozat ezzel kapcsolatos kijelentését. A módszer, ahogyan ezt az amerikai négerek követelték, gyakran nem volt rokonszenves, viszont az sem volt rokonszenves, ahogyan a fehérek majdnem két évszázadon keresztül bántak velük. A rhodesiai feketék módszere, ahogyan egyenlőségükért harcolnak, gyakran ellenszenves, viszont az is ellenszenves, ahogyan a kisebbségi fehérek bántak velük. Az egyenlőségért folytatott harc azonban alapjában véve mindig azon a vonalon folyik, amelyet a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazott, habár a küzdelem gyakran eltorzul, különböző érzelmi tényezők miatt. Ezen kívül- ha bármilyen minimális követelmény t akarunk is felállítani a szavazási jogosultságra vonatkozóan, számos problémába ütközünk, többek között- ki állapítsa meg a követelményeket? Az intelligens emberek? Ki döntse el, hogy ki intelligens? Referendum alapján döntsünk? Tekintettel arra, hogy minden társadalomban azok vannak többségben, akik nem intelligensek, elképzelhetetlen, hogy önmaguk ellen szavazzanak. S milyen alapon kellene elvennünk az egyenlőségi jogot azoktól, akik valamilyen vizsgán megbuknak? Egri közel jut ahhoz, hogy az intelligensek társadalmának megteremtését javasolja. ez azonban önmagában véve is veszélyes.Emlékezzünk a cári Oroszországra, amelyet valóban az intelligencia vezetett és a végső következmény az volt, hogy az intelligensek legintelligensebbje. a legjobbak legjobbja, az Atyuska. a Cár belelövetett a tömegbe. S azután következett a szovjet rendszer, amelyet kétségtelenül azok vezetnek, akik egy intelligencia-vizsgán könnyen keresztül mennének. A Szovjetunióban a Párt döntése a végső tényező. “Párt" azonban valójában nem létezik. A Politbüro létezik és annak a tagjai döntenek. Nem kétséges, hogy azok, akik képesek voltak arra, hogy a Szovjetunió számos hatalmi harcát túléljék és a Politbüroban maradjanak, vagy bekerüljenek a Politbüro tagjai közé, tehetséges és okos emberek. A Szovjetunióban tehát valóban egy úgynevezett "elit" van uralmon. Az eredményt nem érdemes részleteznünk. Bizonyos vagyok abban, hogy Egri György ellenvéleményének lényege az lesz: a nyugati társadalmakban egy ilyesfajta elit-uralom nem képzelhető el. Miért ne lenne azonban elképzelhető? A szavazati jog megvonása valakitől csak azért, mert egy bizonyos vizsgán megbukott, csupán a kezdet. A logikus fejlődés az. hogy azok. akik szavazhatnak, "jobban tudják". S a következő lépés egy személy vagy egy bizonyos réteg "Big Brother" jellegű kormányzata. Dr. Erich Fromm figyelmeztet bennünket Orwell ‘‘1984" című regényének utószavában- Orwell nemcsak a kommunizmusról beszél. Orwell rólunk is beszél, a Nyugatról. Emlékezzünk arraalig néhány hónappal ezelőtt. Pierre Trudeau kijelentette Bármennyi bírálat is éri. nem vonul vissza, mert ő "jobban tudja". íme. a nyugati "Big Brother". Az Egri-féle javaslat éppen a tömegektől venné el a választó jogot és ezáltal "Big Brother" korszakot teremtene. Egri György veszedelmesen közel jut a plátói Köztársasághoz. ahol a görög filozófus azt javasolja, hogy az állam vezetője filozófus legyen, s minden személynek és minden társadalmi osztálynak egy bizonyos, intelligenciájának megfelelő helyre kellene kerülni. Veszélyes álom ez. két ok miatt. Az egyik ok az, hogy az intelligensek uralmát teremtené a nem-intelligensek felett, holott kétségtelenül az utóbbiak vannak többségben. A másik ok-LEATHER CITY 526 Seventh Ave. (38 utca sarok) Tel: (212) 869*0666 ALEX LEATHER 219 Parum» Pirk Mill Parimus N.J. Td: (201) 907-9400 ALEX LEATHER 243 2 Wlllowbrook Mall Unr level Wayne N.J. Tel: (201) 715-3929 NAGY SZEZONVÉGI KIÁRUSÍTÁS AZ ÖSSZES ALEX ÜZLETEKBEN New York City legnagyobb bőr- és irhaáruháza. New York középén a Garment Centerben a 7 Ave. és a 38 utca sarkan a 3 emeleten. Egy pár tájékoztató ár a klárósltásl cikkekból: Régi ár: Női hosszú import trenchcoat $200.00 $85.00 Női rövid import jacket $ 90.00 $45.00 Férfi import pigskin kétsoros zakó $200.00 $69.00 Férfi Spanyolországból importált háromnegyedes kesztyűbőr kabát $220.00 $98.00 Férfi Spanyolországból importált rövid kesztvűbőr jacket $200.00 $75.00 Női import 3/4 -es irhabunda $200.00 $69.00 Okvetlenül tekintse meg "Maid to order” és “Alteration” osztályunk Egyes kimaradt téli daraboknál egészen 75 százalékos engedményt adunk. TEKEREK, RESTAURANTOK, CUKRÁSZOK >ti, frissen fagyasztott GESZTENYE PURE (CREAM), KM kOi\/ER\, NKM KAWNABAN SALES CORPORATION 2 CLYDE St. Forest Hills N.Y. Tel: (212)544-7086 ,____________5-ü2SéKSESCSH5aSíffi5HS21£S»HSíSESESZSZ5a5252SESESZ5ZS2SaZS CSAK 1 ELŐADÁS CSAK 1 ELŐADÁS 1979 március 24-én (szombaton este) 8 órai kezdettel a JULIA RICHMAN HIGHSCHOOL SZÍNHÁZTERMÉBEN (317 East 67 Street * Second Ave corner) HALMAI IMRE Budapest volt legnépszerűbb komikusának vendégjátéka NEVESS VELÜNK cimü kabaré 2 részben HALMAI IMRE komikus PETRI MARIKA primadonna KELEN TIBOR operaőnekes BÁN TAMÁS színművész DÉKÁNY LÁSZLÓ CINDY BERNIER színművész táncosnő A zongoránál: ZORANDY ZOLTÁN Nancy Raffa balett táncosnő Rendezte: , PETRI LÁSZLÓ Konferál BÁN TAMÁS Műsoron: Bohózatok - Villdmtréfák - Hacsek es Sajó - Opera áriák * Strauss * Lehár * Kálmán és Huszka operettekből szólók és duettek - Modern táncok. Helyárak: $12.- 10.- 8.- és 6.<7$jj & Jegyek kaphatók és telefonon megrendelhetők; melyet postán kiküldi: Petri László, 99-40 63 Road Rego ^ Park N.Y. ni374. Telefon: 896-3565, 730-8058 vagy (516)334-1206. ív*! További jegyárúsitó helyek: Paprikás Weiss 1546 Second Ave. Tel:288-6117, Globus 249-0670, Püski- Jo fa Corvin 879-8893, Brooklyban M.Goldstein 853-5708 ^
