Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-08-05 / 718. szám
3. old a) 1978 augusztus 5 * MENÖRA “Nälam olcsöbban kaphatö...!” Az izraeli kormäny kenytelen volt olyan hatärozatot hozni, amely egyszerüen magätölertetödönek tünik. mär elsö olvasäsra is. Felvetödik kerdes, hogy ennyire nyilvänvalö es magätöl ertetödö dolgokat minek keil egyältalän hatärozatilag kimondani. Vegeredmenyben azt sem keil J^ormänyhatärozatilag kimondani. hogy nyäron meleg van es telen hideg. Izrael azonban olyan övezetben terül el. ahoi neha a magätölertetödö dolgok is mäskent hangzanak. mint a aviläg mäs reszen. Ebben a pillanatban peldäul, amikor ezt a cikket irom az iz.raeli rädiöban eppen interjüt közvetitenek egy iz.raeli zsidö “ürral”, aki professzor valamely angol egyetemen. U ri Davies professz.or eppen azt magyaräzza, hogy Izräelnek nines joga letez.ni, es ö az.t remeli, hogy a közeljövöben häboru lesz. amely az. iz.raeliek veresegevel vegzödik. Mindezt a professz.or ür persz.e az erkölccsel es a humanizmussal magyaräzza... De. mint mondottam, ezt csak peldakent hoztam fel'arra. hogy itt nälunk minden, vagy csaknem minden lehetseges... Terjünk vissza a kormäny hatärozatära. A minisztertanäcs kimondotta, hogy Izraelben csak egy kormäny van. A beketärgyaläsok a kormäny kizärölagos joga. es nem folytathat mindenki tetszese szerint privät beketärgyaläsokat az. ellenseggel. Az.t, hogy a beketärgyaläsokon Izraelt ki kepviseli. kizärölag Izrael kormänyänak van joga meghatärozni, es nem a tärgyalöfel ällapitja meg, hogy melyik izraeli politikussal hajlandö tärgyalni es melyikkel nem. A tärgyaläsoknak egyenlö fokozaton keil folyniuk. tehät a konkretan aktuälis egyiptommal valö tärgyaläsoknäl. Szädät egyiptomi elnök tärgyalöpartnere Begin miniszterelnök, es ehhez hasonloan a hadügyminiszter tärgyalöpartnere a hadügyminiszter es a külügyminiszter tärgyalö partnere az ellenseg külügyminisztere. Persze nem veletlen. hogy ennyire nyilvänvalö es alapvetö dolgokat a kormänynak hatärozatilag kellett kimondania. Szädät ugyanis minden eröfeszitest megtesz. arra. hogy szitsa az eilenteteket Izraelen belül. Ennek a celnak az eleresere az egyik möd. hogy amikor az ällami felügyelet alatt ällö egyiptomi sajtö olyan alpäri hangon tämadja Begin miniszterelnököt. hogy ez mär az 1938-as näci-nemet üjsägok Benes elleni tämadäsaira emlekeztet, ugyanakkor ällandöan es mödszeresen dicseretekkel halmozzäk el Ezer Weizman hadügyminisztert. Szädät ettöl ügy lätszik azt värja el, hogy az izraeli es a viläg köz.velemenye elött Begin mint a beke akadälya tünjön fei. akinek meg a sajät kormänyäban es a sajät pärtjäban sines tämogatäsa. Eddig Szädät pröbälkozäsänak, legaläbb is Izraelen belül, pontosan a forditott eredmenye volt. A miniszterelnök elleni szemelyes tämadäsok felböszitik az. iz.raeli közvelemeny nagy reszet, es ketseget keltenek benne az. iränt. hogy Szädät szändekai valöban a bekere iränyulnak-e. ugyanakkor a sajät pärtjän belül igy gyengitik Weizman hadügyminiszter helyzetet, ami pedig kär, mert a hadügyminiszter minden bizonnyal az izraeli politikai eiet egyik legtehetsegesebb es legszinesebb egyenisege. Az azonban semmi esetre sem Szädät joga, hogy megällapitsa, hogy neki kellemesebb Weizmannal, mint Beginnei tärgyalnia. Tehät azt akarja, hogy Izrael reszeröl Weizman vezesse a tärgyaläsokat. Mi, iz.raeliek sem erezzük jogosnak magunkat arra, hogy megällapitsuk, hogy ki kepviselje Egyiptomot. Meg sülyosabban esik latba az, ellenzeki Munka Pärtnak es vez.erenek. Peresznek különös külpolitikai aktivitäsa. En itt mär nemesak formälis, jogi, hanem sülyos politikai es erkölcsi kerdesek is kockän forognak. A Munkapärt es jogelödje huszonkilenc even keresztül kormänyoztäk Izraelt. Ezekben az esztendökben. minden eröfeszitesük ellenere sem sikerült soha olyan helyzetet teremteniük, hogy hivatalos es közvetlen tärgyaläsokra kerüljön sor Izrael es valamelyik arab ällam között. A Likud egy eve van kormänyon, es Izrael elöször törtenete sorän közvetlen tirgyaläsban äll a legnagyobb arab ällammal. Egyiptommal. Ezek a tärgyaläsok nem könnyüek. söt. ennek az ellenkez.öje az. igaz. Välsägot, välsägok követik. neha egyältalän. a tärgyaläsok idölegesen megszakadnak. Ha jözan ember az. ember, aligha värhatta volna el, hogy egy sokevtizedes sülyos viszäly könnyen es egy-kettöre megoldäst taläljon. Rosszabb sz.olgälatot nem tehet valaki a beke es Izrael ügyenek, mint az.t, hogy ez.eknek a nehez. tärgyaläsoknak az. idejen az. eilenseghez fordul es közli vele, hogy ö mersekeltebb, mint a hivatalos izraeli tärgyalöfel, es nepiesen kifejezve, az alku idejen közli az ellenfellel, hogy ugyanazon ärü, näla olcsöbban kaphatö... Märpedig. akärhogy is pröbälja Peresz. es pärtja magyaräzni a dolgokat. pontosan ez. az. ami törtent. Vilägos az, hogy. amikor a tärgyaläsok idejen valaki a sajät täborodböl nälad olcsöbb ajänlatot tesz. az. egyresz.t csak megmereviti az. ellenseg älläspontjät. Szädät ma nyilvän az.t gondolja. hogy miert is tegyen engedmenyt bärmilyen kerdesben Begin kormänyänak. amikor talän lehetöseg van arra. hogy a közeljövöben egy Peresz.-kormännyal szemben ezt az. engedmenyt nem keil megtennie. Ez nem elmeleti kerdes. Vitän felül az egyiptomi älläspont egy re merevebb es hajthatatlanabb lesz, es ennek nem kis׳ mertekben az az oka. hogy Szädät iz.raeli politikai körök tämogatäsära szämit Izrael törvenyes kormänyäval szemben. Ez. az. anomälis helyzet tette szüksegesse, hogy a kormäny hivatalosan es egyertelmüen bejelentse. hogy kinek es milven szinten van joga tärgyalni Izrael neveben. es. hogy nem vagy unk hajlandök beletörödni abba, hogy az egyiptomi elnök az izraeli politikai eletet, az ö tetszese szerint "jo gyerek"-re es "rossz gyerek"-re ossza kette. HUNGARIAN MEAT CENTER, Inc. SERTfc, MARHAHUS KESZITM^NYEK HÄZI rÜSTÖLT KOLBASZltLEK, SZALÄMI to AZ ÖSSZES FINOM FELVÄGOTTAK 1592 SECOND AVL (82 it 83 ateik kdzt) NEW YORK, N.Y. 10028. — TeL 650-1015 költözött a Feher a Holdba? szedik darabokra. Csak tudnäm, mi baj van velünk". Körülnezek a zsüfolt teremben. A bormellenyes es a mäsik türista hahotäzva esapkodja egymäs hätät a vikinggel, azon vitatkozva, hogy ki fizeti a következö fordulöt az italokra. A többiek olyasmikon hahotaznak, hogy milyen messze van a Hold Washingtontöl es Aberdeentöl, s hogy vajon Carter a kongresszust is magäval vitte-e a Holdba, vagy csak a Marsra szämüzte öket. A szemközti falon log Sitting Bull eletnagysägü festmenye; ügy tünik, hogy a zordkepü fönök is mosolyogni szeretne. Egyszer majd, amikor nem lesz ilyen zaj — es, ha megint erre järok — megmagyaräzom Albertnek, hogy nines semmi baj velük. Itt csupän a demokräcia lelegzeseröl van szö. Aberdeenben is elnek azzal az alapveto joggal, amit elödeik vivtak ki hosszü esatak utän: a szöläsjoggal. S. hogy megjobban megnyugtassam Albertet, azt is elmondom neki, hogy a mi Trudeaunk sem kisebb celtäbla, mint Carter a kanadai polgärok szemeben. Mert. ha mi nem is adunk repülöket Szaudi Aräbiänak, azert nekünk is vannak problemäink, melyekröl erdemes morogva megemlekezni. Losonczy Lüszlö Közöpnyugat-Amerika velemenye a kulpolitikarol A bormellenyes fölenyesen legyint, mint aki — hiszen keletröl jött — mindent jobban tud: "Ne erölködjön, engem ugysem gyöz meg. Miert nem irja meg Carternek az aggodalmait egy levelben? Ha nem tudnä, itt meg mindig demokräcia van, ahol meg maga is kimondhatja a velemenyet". A viking kitätja a szäjät: "Ha-haha, ez jo! Meg, hogy irjak Cartemek! Nem mondana meg. hovä irjak neki?” A börmellenyes: "Feher Häz, Washington, D.C.” A viking: Köszönöm. Csakhogy maga egy kordbbi cimet emlit". A börmellenyes: "Koräbbi cimet?!" A viking: “Hat persze. Ahogy a dolgok mennek, ügy nez ki, hogy a Feher Häz a Holdba költözött. Megjegyzem, onnan a Közel—Kelet is csak egy kis terkepfoltnak lätszik". Öriäsi nevetes tör ki a pult körül. Feloldödik a komolynak indulö vita feszültsege. Albert,, megkönnyebbülve lelegzik fel. s .! hogy a többiek ne ertsek, magyarul mondja nekem: “Nenr is tudja, milyen szerencses, hogy kanadai. A maguk Trudeau-ja megközelitöen sem olyan celtabla, mint a mi Carterük. Latta, mi ment itt vegbe. S igy megy ez minden este, rniota kinyitottam az asszonnyal ezt a butikot. Elöször Johnsont, aztän Nixont. most meg Cartert egy keletröl jött türistäval. “Mondhat nekem akärmit", tüzeskedett a viking “Jimmy Carter csak täjekozatlansägät bizonyitja, ha tenyleg repülögepeket ad az araboknak". “Nem az araboknak adja, hanem Szaudi Aräbiänak", morgott a türista “es ez öriäsi különbseg". “Persze", vigyorgott a viking “elvegre magänak nem mindegy, hogy vipera vagy csörgökigyö haraptt a läbäba". Az addig hallgatagon iszogatök is kezdtek beavatkozni a bärpultnäl, söt, az asztaloknäl ülök is közelebb hüzödtak. "Külpolitikäban ninesenek erzelmek", mondja egy bormellenyes türista, tärsa vedelmere kelve. (Elvegre egyik keleti vipera nem fog egy mäsik keleti viperäba harapni!) “Ha Izrael kap gepeket, akkor az araboknak is keil adni. Vagy maguk nem hallottak meg egyensülyröl?” A viking szin-1 padiasan a fejehez kap: “Mifele egyensülyröl? Ez nem köteltänc, hanem elet-haläl kerdese". Szegeny Albert idegesen pislog a vitatkozök feie es kettözött sebesseggel törli a bärpult csillogo lapjät. A koesma ugyan azert van, hogy az emberek iszogatäs közben beszelgessenek es vitatkozzanak, dehät minden 4 este attöl rettegni. hogy talän .!* összetörik a berendezest? i minden nemzet folklöjäban fontos szemelyisegeknek szämitanak; manapsäg egyre kevesebb azoknak a betyäroknak a szäma, akik azert raboljäk ki a gazdagokat. hogy a szegenyeknek juttassanak.... Aberdeen belvärosäban, a Holiday Inn töszomszedsägäban, talälhatö az Al's Pub elnevezesü koesma, amely tulajdonosänak, Albertnek Al-re röviditett nevet viseli. A vadnyugati mödon berendezett koesma nemesak a helybeliek, hanem a tömegekben keresztülutazö türistäknak is kedvenc talälkozöhelye, ahoi hideg a sör, füszeres az etel es ahoi ugyanolyan hevvel tärgyaljäk a politika, közelet es sport legüjabb esemenyeit, mint newyorki, bostoni vagy clevelandi bärokban. 1 Albert mäsodgeneräciös magyar, aki nemesak anyanyelvet beszeli jöl, hanem idönkent politikai leckeztetest is ad vendegeinek a bärpult mögül. Azon az esten, amikor en is Al patronjainak egyike voltam, heves vita folyt az amerikai külpolitika törekveseiröl. Egy csapzott — tüskes fenyöfähoz hasonlitö — viking-ivadek, nyilvän helybeli. csaknem keshegyre menö vitäba keveredett WASHING Ml KfPfSlAP likänus kongresszusi kepviselöje az egyetlen, aki hivatalosan bejelentette, högy pälyäzni fog a Republikänus Pärt elnökjelöltsegere 1980-ban. Mr. Crane az “American Conservative Union“ orszägos elnöke, valamikor Ronald Reagan hive volt, ma ügy gondolja, hogy Mr. Reagan nem igazi konzervativ. Crane a következöket mondotta egy sajtöertekezleten: Senki se tegye fei velem kapcsolatban a kerdest. hogy ‘Philip Who”. Ket evvel ezelött azt kerdeztek Jimmy Carterröl, hogy "Jimmy Who” es Carter ma a Feher Häzban van. Melvin Laird, aki valamikor a kepviselöhäz kisebbsegi esoportjänak a helyettes vezetöje volt es kesöbb honvedelmi miniszter lett, majd teljesen visszavonult a politikai elettöl, a közelmültban meglätogatta Californiäban regi barätjät, Gerald Ford-ot. Washingtoni hirek szerint a lätogatäs oka az volt, hogy Ford szeretne megszerezni a meg mindig nagyon befolyäsos Laird tämogatäsät esetleges 1980-as elnökjelöltsegi kampänyähoz. A jelentesek azonban arröl is beszämolnak, hogy Laird nem nagy lelkesedessel tämogatnä Jerry Ford elnökjelöltsegi kampänyät. habär tämogatäsät nem utasitotta vissza hatärozottan. Mr. Laird azonban — ällitölag — szivesebben lätnä a GOP elnökjelöltjeül egy Fordnäl flatalabb embert, mindenekelött Georg Bush-ra gondol, aki mindenben “ex”: valamikor kongresszusi keoviselö volt, majd nagykövet lett, azutän a Republikänus Pärt orszägos bizottsägänak az elnöke volt es közeleti pälyafutäsät, mint a Central Intelligence Agency igazgatöja fejezte be. Bush ma körülbelül 50 esztendös es a hirek szerint Laird arröl szeretnö meggyözni Fordot, hogy 80- ban, amikor 67 eves lesz, tülsägosan öreg lesz ahhoz, hogy az elnöki pozieiöert induljon. Töny az, hogy soha az amerikai törtenelemben nem indult ket olyan idös elnökjelölt, mint amilyen 1980-ban a 67 eves Ford es a 69 esztendös Ronald Reagan lenne (ha indulnak). hivta O’Neillt egy ügynevezett politikai vaesorära a Washington belvärosäban levö Paul Young’s Restaurantba. Az elöre lefoglalt asztalnäl megjelent az Elnök es a First Lady, Robert Byrd, a szenätus többsegi esoportjänak a vezetöje es felesege. Az Elnök es Byrd szenätor egy örät värakozott, vegülis megrendeltek a vaesorät. Kesö ejszaka mentek haza es mäsnap reggel O’Neill feihivta telefonon az Elnököt a következö kifogässal: Mr. President, nagyon sajnälom, hogy nem voltam ott tegnap. Titkärsägom tevedett a dätumot illetöen. Lehetseges-e, hogy holnap este együtt vaesoräzzunk? Az Elnök azonban, aki mosolygäsa ellenere is igazi deli, indulatos ember, egyetlen szöval välaszolt: no. Ki lesz 1980-ban az amerikai Republikänus Pärt elnökjelöltje? A kerdes sokkal gyakrabban merül fei, mint az, hogy ki lesz a Demokratikus Pärt elnökjelöltje, mivel demokrata vonalon jelenleg a következö lehetösege vannak: Jimmy Car^ ter — Edward M. Kennedy, massachusettsi szenätor — Jerry Brown, califomiai ällami kormänyzö. A GOP vonal azonban ennel sokkal bizonytalanabb: A jelek szerint Ronald Reagan szändekozik pälyäzni az elnökjelöltsegi poziciöra, Gerald Ford meg mindig nem döntött, Robert Dole, kansasi szenätor es Howard Baker tenesei szenätor induläsa, a konzervativ, illetöleg a liberälis vonalon egyältaläban nem lehetetlen. Mindeddig azonban Philip Crane, Illinois ällam egyik szavazökörzetenek repubügynökseg igazgatöjäul. A kinevezest komoly vihar elözte meg: rendszerint jölörtesült washingtoni körök arröl szämoltak be, hogy a First Lady hatärozottan ellenezte Ms. Abzug kinevezeset, arra valö hivatkozässal, hogy az elmült härom evben Bella Abzug härom alkalommal pälyäzott különbözö poziciökra es minden alkalommal veszitett. Rosalynn Carter ügy velekedett, hogy Abzug kinevezese hätränyos lenne a nök szämära az Equal Rights Amendment (ERA) alkotmänymödositö javaslat sorsära vonatkozöan, amely amügysem problemätlan. Egyeb tanäesadöi azonban meggyöztek az Elnököt arröl, hogy Ms. Abzug ejtese a feminista esoportok jelentös ellenzeset vältanä ki, többek között Gloria Steinern, a "Ms." nevü folyöirat szerkesztöje is megfenyegette Cartert. Az Elnök vegülis, nehäny hetes merlegeles utän Abzug mellett döntött es a First Lady is feladta ellenzeset. A vegsö indok: Az amerikai szavazö polgärok 53 szäzaleka nö, ez az aränyszäm 1980-ban 55 szäzalek lehet es semmikeppen sem szabad a nöket elidegeniteni, különösen akkor, amikor Carter nepszerüsegi aränyszäma mindössze 38 szäzalek. Igy tehät Bella Abzug különbözö politikai manöverek es különbözö politikai megfontoläsok utän a “National Advisory Committee for Women" eiere került. Az amerikai kongresszus egyik legbefolyäsosabb tagja Thomas P. O’Neill, a kepviselöhäz elnöke. Nem csodälatos tehät, hogy Jimmy Carter meg-DIJKIOSZTÄS A dijak odaitelesenek ältalä- riuma volt A dij oclaitel^seruel ban örülni szokltak az emberek külön hangsülyt kapott, hogy — kiväve, mikor nem. William a miniszt^rium komoly tudo-, Proxmire amerikai szenätor mänyos kutatäsokat vegzett, havonta kijelöli azt az intäz- 225 ezer dolläros räfordMssal. mänyt. amelyet ärdemesnek a ״Mi lesz akkor, ha az Egye-’ tart az ältala alapitott Arany sült Allamokban ismet bekö- Bolha-dij eflnyeräBäre. A gyöz- vetkezik a jägkorszak?” — täteseket nem fakasztja öröm- maikörben. Csaknem negyedkönnyekre ez a gesztus. Arröl miiiiöra volt szüksög ahhoz, van szö ugyanis, hogy a di- fj0gy a következö, egöszen ere-• ־״*״»״־׳״ irtelmetlenebb cölokra fordit- lussflnak: ״Az amerikaiak jäk az adöfizetöktöl befolyl többsöge ebben az esetben az összegeket. onszäg döli röszöbe költözik, ös A legutöbbi dijnyertes az a benzinärak a jelenlegi köt- USA közlekedäsügyi minisztö- szeresöre emeikednek".________ Az amerikai fövärosban idörölidöre felmerül a kerdes: indulni fog-e Edward M. Kennedy, massachusettsi demokrata szenätor 1980-ban a Demokrata Pärt elnökjelöltsegeert? Maga Kennedy nem hajlandö nyilatkozni a kerdesben es a politikai hirelemzök älläsfoglaläsa sem egyseges. Kennedy hetek öta feltünö mödon tartözkodik attöl, hogy Carter elnököt birälja, söt, amikor Carter bejelentette, hogy az orszägos betegbiztositäsi javaslatot (amely evek öta Kennedy elsöszämü erdekeltsege) nem terjeszti a kongresszus eie 1979 elött, a szenätor meg akkor sem volt hajlandö birälni az Elnököt, habär ez a problema kulcs-kerdes kettöjük között. A politikai hirelemzök szerint ez a körülmeny arra mutat, hogy Kennedy nem akar pälyäzni a Demokrata Pärt elnökjelöltsegere 1980-ban es a terepet igyekszik “tisztän tartani” Jimmy Carter szämära. Ezzel szemben viszont, a hizäsra hajlamos szenätor az utöbbi idöben fut es kerekpärozik a washingtoni utcäkon, nyilvänvalöan azert, hogy lefogyjon es fiatalos külsejet visszanyerje. Ezen kivül Kennedy nehäny het öta nem läthatö fiatal hölgyek tär-1 sasägäban. Politikai hirelemzök szerint ez a ket körülmeny arra mutat, hogy a szenätor igyekszik leräzni magäröl a koräbbi "aranyifjü" kepet es tiszteletremeltö, közepkorü "ätlagos amerikai" akar lenni, tehät elökesziti az utat az 1980-as esetleges elnökjelöltsegi kampänyhoz. A szenätor edesanyja, a majdnem 90 esztendös Rose Kennedy, kijelentette az üjsägirök elött (Hyannis Porton, Mass.): Bizonyos vagyok abban, hogy fiam nem akar elnök \ lenni. A helyzet azonban az, hogy Ted Kennedy, az egykori “politikai esodagyerek” ma mär| 46 eves es a vegsö döntes ‘ — a mama velemenyütöl függetlenül, az ö kezeben van. Carter elnök Bella Abzug, volt new yorki kongresszusi köpviselönöt nevezte ki a “National Advisory Committee for Women" nevü üj, federälis Miert "Nem lehetsz a viläg ismeröje mindaddig, mig nem ismered laköit". — Newton, a gravitäciö mestere. Miutän az amerikai es kanadai oktatäsi szakertök szervezete valamilyen rejtelyes okböl kifolyölag ügy hatärozott, hogy ezevi konfereneiäjukat a "holtszezonban", jülius közepen rendezik, melyre engem is meghivtak, mint a vendegszönokok egyiket, a csalädi beke fenntartäsa erdekeben az egesz csalädot magammal vittem. (Felesegek nem szeretik a nyäri szabadsägok alatt rendezett konferenciäkat, arra gyanakodva, hogy a; ferjek több idöt szentelnek a! bikinik vizsgälatänak. mint a kiszabott tananyagnak.) Repüles helyett az autöutat välasztottuk, mert ez nemesak kellemes utazäsi möd a nyäri hösegben, hanem a täj szepsegenek szabatos es tartös megesodäläsära is alkalmat ad. Egy mäsik rejtelyes okböl kifolyölag a konfereneiät a deldakotai Rapid City-ben rendeztek, amely az Egyesült Allamok egyik legcsodälatosabb, termeszeti szepsegekkel es gyönyörüsegekkel megäldott täjekänak központja, a Badlands, Black Hills es a Mount Roshmore centrumäban. Kiväncsi voltam, hogy ki fog egy högutäval fenyegetö szällodaterem ben oktatäsi mödszerekkel foglalkozö beszedekre figyelni, amikor alig köhajitäsnyira a Vadnyugat regenyes emlekei, amerikai elnökök köbe veset* arckepei es a valamikor gazdagsägot ärasztö aranybänyäk värjäk a lätogatökat? Erröl azonban — es a kon, fereneiäröl — majd jövö heti szämunkban! A kethetes szabadsäggal egybekötött utazäs elsö ällomäsa Aberdeen volt, Däl-Dakota eszaki fellegvära, amely a nagy indiän harcok idejen a hires lovassäg — Cavalry — legfon-1 tosabb erödjenek szämitott. Ülö Bika es Szäguldö Szarvas harcosainak szetverese utän a väros ugyan veszitett koräbbi fontossägäböl, s jelenleg az eszak- es del-dakotai agrärvidek termekeinek egyik jelentös gyüjtöhelye. A väros neve megtevesztö (nem hiszem, hogy Aberdeenben häromnäl több sköt csalädot talälni); a lakossägot a dakotäk szines neprajza jellemzi. Az eszaki bevändoroltak — norvegok, svedek, izlandiak — utödjai megöriztek hatalmas testalkatukat. szökesegüket, es nyäjas modorukat a kesöbb letelepedett nemetek, görögök, magyarok, horvätok es olaszok növekvö tengereben. Sziü es feketeläbü indiänok, valamint a XIX. szäzad vegefele erkezö deli negerek egeszitik ki a szines kepet. Aberdeen nemesak az indiän i häborükkal kapcsolatos törtenelmere büszke, hanem a regenyes es kalandos vadnyugati betyärok tetteire is. Akärcsak a Hortobägy környeken büszkek a Rözsa Sändorok es Bügri Jänosok höskorära. Aberdeenben is kincskent örzik az egykori seriffek, revolverhösök es betyärok körüli törteneteket, A väros hatäräban peldäul emlektäbla hirdeti, hogy ott csapott össze a Fargo postakocsivällalat központjät kirablö Herb Meeker bandäja a körzet esendbiztosäval. Slim “Black" Jones marsallal es embereivel. Meg a hirhedt penzesläda is läthatö, melyben harmincezer dollärnak megfelelö arany es ezüstpenz volt a rabläs idejen. Jones — Herb Meeker foglyulejtese utäh csak ö t e z e r dollärt talält benne. a többi penzt Meeker elözöleg kfosztotta a körzet szegeny telepesei között. Robin Hood-hoz hasonlö betyärok
