Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-07-29 / 717. szám

5. oldal 1978 JtMas 29. • MENÖRA1 GE&ZTEMYE ETTEREM * CUKRASZDA * DELICATESSEN 1394 Eglinton Ave. W Tel : 782-1598 Segitse önmagät — Segiti a Menörät! Bizonnyära sokan nem tudjäk, hogy a Menöränak elsorendu, a legmodernebb gepekkel felszerelt nyomdäja van. Igy nemcsak üjsäg, de katalogusok, könyvek, levölpapirok, boritökok uzleti formanyomtatvänyok ös min­­den egyöb nyomdamunka eläällitäsära is alkalmas. MINDEN NYOMDAMUNKÄJÄVAL FORDULJON A MENÖRÄHOZ Nem tämogatäst kärünk. Tegyen egy pröbät s meglätja. hogy ugy az ärainkban, mint minösögben versenyköpesek vagyunk. Arra körjük tämogassa Önmagät, — mert ezzel tämogatja a Menörät is. TEL: 6361381־ Washington, D.C. — Az amerikai külügyminisz­­terium közölte: A szovjet nagy­­követseg toväbb folytatja arra vonatkozö kiserleteit. hogy lehallgassa a Feher Häz, a külügyminiszterium. a hon­­vedelmi miniszterium es egyeb ! miniszteriumok es federälis ügynöksegek telefonbeszel- I geteseit. Az FBI ällandö meg­­! figyeles alatt tartja azokat a szovjet diplomatäkat, akik olyan epületek felsö emeletein laknak, ahonnan microwave berendezessel a környezö epületek telefonbeszelgetesei lehallgathatök. S azokat az an­­tennäkat, amelyek ilyen lehall­­gatäsokra alkalmat adnänak, märis leszereltek a Pentagon, a State Department tetözeteröl es egyreszüket a Feher Häz tetejeröl is eltävolitottäk. New York — Nähdny nappal ezelött jelent meg CHaim Potok üj könyve "wandering" cimen. A könyv a zsidösdg nemzetközi tör­­tänetävel foglalkozik. Ehhez a känyvhöz elökäszületül Mr. Potok — többek között — vegigldtogatta a ndci kon­­centrdciös täborok szinhelyeit es hönapokat töltött Egyiptomban \ es /zraelben. Chaim Potok elsö kät könyve (The Promise — The Chosen ) best seller volt. Mind­­ket könyv a hasidic eletforma belsö es külsö konfliktusaival foglalkozik. Mr. Potok meg ! mindig fest (fiatalkordban fes­­tönek käszült) es lakdsdt sajät festmenyei diszilik. Kairo — Egy szemälyszdllitö autöbusz a Kaaro hidröl belezuhant a Nilusba. Az autöbusznak mind az 50 utasa meghalt. A sofför­­nek sikerült kiugrania az autöbuszböl, mielött az a Nilusba zuhant es ö volt az egyetlen, aki eletben maradt. Moszkva — Joan Baez, amerikai enekes­­nö, Moszkväba lätogatott es ott szemelyesen talälkozott Andrei Sakharov, Nobel dijas tudössal, aki a szovjet disszidens moz­­galomnak olyan vilägszerte ismert alakja. akit a szovjet hatösägok is csak ällandöan fenyegetnek, de mindeddig nem mertek letartöztatni. A beszel­­getes utän Ms. Baez kijelentette a United Press International nevü amerikai hirügynökseg moszkvai levelezöjenek: Az a benyomäsom, hogy Sakharov professzor sokkal magasabbärat fizet a szovjet kormäny eilen­­zeseert, mint amilyen ärat en fizettem az amerikai kormäny älläspontjänak ellenzeseert. (Joan Baez annakidejen a viet­­na mi häborü egyik legelsö es legnyiltabb ellenzöje volO_ Ottawa — Annak a szakszervezetnek a szövivöje, amelv a levelhordök erdekeit käpviseli, közölte az üj­sdgirökkal: Osszel valöszinüleg postäs-sztrdjkra kerül a sor. Az . üi kollektiv szerzödesre vonat-‘ » • kozö tdrgyalasok sordn a szak­­szervezet 250 követelest terjesz­­teil etö, a postaügvi minisz­­terium ezek közül azonban ed­­dig csak tizet fogadott el. Az egvik visszautasitott követeles a 30 örds munkahät volt. London — A Sunday Times moszkvai tudösitöja irta egyik legutöbbi helyzet-elemzeseben: Annak el­­lenere, hogy a KGB (a szovjet titkosrendörseg) mindent el­­követ annak erdekeben. hogy a disszidensek tevekenyseget az 1980-as olimpia elött teljesen megszüntesse, a kiserlet mind­­eddig nem järt sikerrel. A közel­­mültban elitelt ket zsidö disszidens ügye egyältaläban nem felemlitette meg azokat, akik a szovjet rendszerrel elegedetlenek. Minden letartöz­­tatott disszidens helyebe kettö lep. (A Sunday Times veleme­­nye szerint jelenleg lehetetlen a sztälini terror visszaällitäsa, habär minden jel arra mutat, hogy a szovjet kormäny es a Pärt erre törekszik, szinte ket­­segbeesett eröfeszitessel, mivel a disszidensek szäma egyre növekszik.) szdllitottdk Montrealba, ahoi jelenleg is börtönben van. Ügv­­vädje, a vancouveri John Taylor, azt dllitja, hogy ez az egesz utazassorozat legaldbb ötezer dollarjdba kerü!t a kanadai polgäroknak. A dolog külön erdekessäge az, hogy dm • bar Dublinban rablasi kiserlettel vddoljdk Patrick Vincent McCarthy!, Dublin egyszerüen nem akarja öt visszaengedni. McCarthy olyan ember, akinek nines hazdja es ezärt jelenleg — jobb hijan — egy montredli börtönben van. (Kepünkön bal­­röl jobbra: John Taylor, McCar­­thy es egy holland rendör az amszterdami Schiphol repülötären.) Miami — Cora rövidesen szülni fog, a szüles azonban komplikäciökka! järhat, mert Cora 500 fonttal többet nyom. mint amennyi kivänatos lenne. A köver Cora egyebkent az itteni ällatkertben vizilö. Montreal — Patrick Vincent McCarthy, 24 eves ir ällampolgär, jelenleg börtönben van Montrealban es keserü tapasztalata a lehet, hogy manapsdg, bizonyos körül­­mänyek között, börtönbe kerülni sem könnyü. McCarthy Amster­­damböl Vancouverbe repült, ahoi a kanadai bevdndorlasi hatösägok letartöztattdk. A problema körülbelül az, Jxogv a holland hatösägok nem voltak hajlandök politikai menedäk­­jogot adni McCarthynak, aki Montrealban is megpröbdlt maradni, a bevdndorlasi hatösägok azonban Dublinba repültettäk, ahoi ugyancsak nem voltak hajlandök befogadni 6t. Vägülis, MacCarthyt vissza Moszkva — A 70 eves Ida Milgromnak megengedläk, hogy fidval, Anatoly Scharanskyval 25 per­­cig beszälhessen a Lefortovo börtönben. Azt azonban nem engedtäk meg a börtönörök, hogy az otthon elkäszitett elel­­met dtadhassa neki. New York — A közeljövöben jelenik meg egy olyan könyv az amerikai könyvpiacon. amely F.D. Roosevelt, nehai elnök es csalädtagjainak együttes emlek­­iratait tartalmazza. A könyv szerzöje John R. Boettiger, FDR Anna nevü länyänak 39 eves fia, a könyv cime: A Love in Shadow. A könyv egyik leger­­dekesebb fejezete az, ahoi Anna Roosevelt a hires es hirhedt Lucy Mercer Rutherford romäncröl beszel. Anna azt äl­­litja, hogy a közhiedelemmel ellentetben Lucy sohasem volt FDR szeretöje. — Lucy lätogatäsai a Feher Häzban csupän azt jelentettek, hogy apäm, aki bena volt, nehäny örära kikapesolödott hivatali teendöiböl. — S miert tartottak ezeket a lätogatäsokat annak­­idejen megis titokban? — Azert, mert edesanyäm. aki sokkal kevesbe lett vonzö. mint Lucy, idönkent feltekenysegi jeleneteket rendezett — äl litja emlekirataiban Anna Roosevelt, a nehai amerikai elnök leänya. EGY METE meltö es sülyos igazsdglalan­­sdgnak" nevezte nyilat­­kozatdban a szovjet zsidök iil­­dözeset. Kepünkön Walter Mon­­dale, amerikai alelnököl es Avital Scharanskvt lathatjuk, a Feher Häzban törtent taldl­­kozdsuk alkalmdval, amikor A vital arra kerte az Elnököt, es az Alelnököl: Gyakoroljanak nvomdst a Szovjetuniöra ferje szabadon bocsdtdsa erdekeben.) Moszkva — A TASS iroda szerint Avital Scharansky, a 13 evre itelt disszidens felesege, nem egyeb kalandornönel, mert hdzassdga sem a szovjet, sem az izraeli ■ törvenyek ertelmeben nem er­­venyes es a Nvugat csupän propaganda eszközül haszndlja fei Avital. (A montreali römai katoUkus ersekseg "sajndlatra-A VILÄG miniszterelnök, Takeo Fukuda, , japdn miniszterelnök. A hdtsö sorban dllök, balröl-jobbra: Trudeau, kanadai miniszter­­elnök, Valery Giscard d'Estaing, francia elnök, James Callaghan, angol miniszterelnök.) vevöit lathatjuk, a következö sorrendben: balröl-jobbra, az elsö sorban: Helmut Schmidt, nyugat-nemet kancelldr, Car­­ter, amerikai elnök, Walter Scheel, Nyugat-Nemetorszdg elnöke, Giulio Andreotti, olasz ahonnan a repülögepet rabolta, a nyugati orszdgok mindenfajta legiközlekedest megszüntetnek ezzel az orszdggal es ezen kivül, annak repülögepeit sem fogjdk beengedni az orszdg legiterebe. (Kepünkön az ertekezlet reszt-A hät nyugati orszdg itteni er­­tekezletenek egyik leger­­dekesebb döntese az volt, hogy1 amennyiben a jövöben egyes or­­szdgok a repülögeprablökat nem adjdk ki birösdgi eljdrds vögett annak az orszdgnak, Paris — Az Agence-France Press nevü hirügynöksdg jelenti: Valery Giscard d'Estaing elnök toväbb­­ra is fenntartja Franciaorszdg aktiv szerepöt Afrikdban kät ok miatt. Az elsö az, hogy Mon­­sieur Giscard vdlemönye szerint egyre több afrikai orszdg ha}• landö visszautasitani a szovjet befolydst ös közeledni a Nyugat­­hoz, amennyiben nyugati tdmogatdst remdlhet. A mdsik ok.\ A francia elnök ügy völi, hogy az afrikai orszdgok felä fordulnak tdmogatdsert äs Franciaorszdg käpes lesz ezt a szerepet betölteni. Washington, D.C. — Carter elnök — megtorläsul a ! ket zsidö disszidens eilen hozott ן birösägi itäletre — elrendelte, i hogy a Szovjetuniöval valö kül- | kereskedelmi kapcsolatokat kor­­lätozni keil. A korlätozö ren­­delkezesek egyike: Az Egyesült Ällamok nem szällitja le a hivatalos szovjet hirügynökseg­­nek, a TASS irodänak azt a 7 milliö dollär ertekü computert, amelyet a TASS iroda meg akart väsärolni, azert, hogy an­­nak segitsegevel akadälytalanul tudjon jelentest adni az 1980-as olimpiäröl. Henry Jackson szenätor (D-Wash.) kommen­­tärja: Az Elnök rendelkezese tülsägosan kesön jött es egyeb­­kent is, a külkereskedelmi kor­­lätozö rendelkezesek tülsägosan enyhek ahhoz, hogy a Szovjet­­uniönak komoly kärt okoz­­za nak. Ottawa — Pierre Trudeau, kanadai miniszterelnök, nähdny hetes szabadsdgra utazott, de a helyet nem volt hajlandö megjelölni az üjsdgirök elött. Miärt? Altöl tar­­tok, hogy elrabolndnak — mon­­dotta Mr. Trudeau a ripor­­tereknek. Toronto — Bill Moore, az NBC televiziös hälözat “Meet the Press" prog­­ramjänak producere es müsor­­vezetöje Torontöba lätogatott es ott tartözkodäsa alkalmäval be­­szelgetest folytatott az egyik rädiöällomäs hirszerkesztöjevel. Az interjü sorän Mr. Moore kijelentette: Az amerikai es a kanadai federälis kormäny egy­­aränt tülsägosan erösen avat­­kozik bele a televiziös prög­­ramokba, mint cenzor. Bill Moore velemenye: Valamifele ellenörzes a televiziös mü­­sorokat illetöen ketsegtelenül szükseges. az amerikai es a kanadai federälis kormäny azonban eljutott ahhoz a pont­­hoz. hogy “diktatörikus" cen­­zürät gyakorol es uralkodni akar a televiziö felett." Montreal — Jacques Rose-t, aki egyike volt azoknak. akik 1970-ben el­­raboltäk Pierre Laporte. qubeci munkaügyi minisztert, bün­­tetese ketharmadreszenek letöl­­tese utän, a Parole Board hatärozata ertelmeben, szabad­­läbra helyeztek a Laval börtön­­bol. Rose-t 1973 jüliusäban 8 evi börtönbüntetesre iteltek az emberrabläs miatt. Laporte-t 1970 Oktober 17-en gyilkoltäk meg a "Front de Liberation de Quebec" nevü esoport tagjai — het nappal azutän, hogy ott­­honäböl elraboltäk. Az esküd­­tek annakidejen elfogadtäk Rose-nak azt a vedekezest, hogy ämbär az emberrablök egyike volt, nem volt resze a munka­­ügyi miniszter meggyil­­koläsäban. I Dallas — Amikor ezeket a sorokat irjuk, Texas dllamban több, mint 30 napja 100 Fahrenheit (38 < Celsius) fokndl magasabb a hömerseklet äs a washingtoni Meteorolögiai Intäzet szerint ilyen hosszantartö hösägre Texasban 75 ev öta nem volt pälda. Taipei, Taiwan — Nemzeti Kina külügyminisz­­teriuma hivatalos jelentesben! közölte: Izrael hajlandö eladni Taiwannak 60 Kfir jet harci­­repülögepet, (Kfir magyarul oroszlänkölyköt jelent) A taipei külügyminisztärium szerint Walter Mondale, amerikai al­­elnök szemelyesen biztositotta Menachem Begint arröl, hogy az Egyesült Ällamok nem el­­lenezne a Kfir jet harcirepülö­­gepek Taiwannak törtenö el­­adäsät. A külügyminiszterium viszont együttal azt is hozzätette a közleshez: Nemzeti Kina egyelöre meg nem döntött afelöl, hogy izraeli vagy amerikai harcirepülögepeket kivän-e väsärolni. Chilmark, Mass. — James Cagney, a vildghirü amerikai filmszinäsz, a napok­­ban ünnepelte 79-ik születäs­­napjat. Mr.Cagney, aki a nähai Humphrey Bogart-tal äs Ed­­ward G. Robinsonnal együtt Amerika legsikeresebb gangsz­­ter-szinäsze volt, több, mint tiz ävvel ezelött visszavonult a filmjdtszästöl es ma mar alig­­hanem kevesen emläkeznek arra, hogy James Cagney ev-1 tizedekkel ezelött enekes-tdn­­coskänt kezdte filmszinäszi pd­­lyafutdsdt. New Delhi — A monszun-ärvizek követ-, kezteben több ezer indiai vesz-1 tette el otthonät, amely viz alä i került es legaläbb szäzötvenen ! haltak meg. RATACSI CIPÖ SALON Magyar—Import fehör, piros, k$k 98 barna väszon kismama cipok raktäron 6—10 szämig. $ 10.99$ 11.99 Postin is birhovi Kanadiban portokoltsiggel együ'tt elöre kf rjffk bekdldem Postal, vagy Bank moneyorderrel Import nimet gydgybetetes nfli- es ferficipok extra szeles labakra ist 480 Bloor St W Toronto M5S 1X8 Ont Telefon: 533-8122 ÖRÖKLAKAS EPITOANYAG ismet kaphato az IKKÄNAL1 Bövebb felvilagositasert forduljon irodankhoz. A LEGNAGYOBB MAGYAR UTAZASI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE 519 Bloor Street West, Toronto Telefon: 537-3131

Next

/
Thumbnails
Contents