Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-07-29 / 717. szám
י • ^ י ’J ר u 3 t J ■ ה 1 0 י י a r P.O.Box 1034 New 'Brunswick, New Jersey 0 3903־ T|C. J ^ J Mersekelni kellene a belsö ellenteteket nem a PLO-val) kell targyalnia a polgäri közigazgatäs kialakitäsäröl. Ugyanugy, mint az elöbbi esetekben, a fogalmazas Izräel szämära valöban elfogadhatatlan, de az älläspontok ennyire közel a mültban meg sohasem voltak. Tehät, miközben a beke körvonalai meg messze vannak, igenis vannak olyan alakulasok. amelyek fölöslegesse teszik az ällandö nem-eket es inkäbb az “igen", de" vagy az "igen, ha" szöhasznälatokat tenne indokoltta. feie alku-pontja. Es bar Däjän külügyminiszter helyesen jegyezte meg, hogy vegiil megis beke lesz, mert az arab orszägoknak szüksege van rä, Izrael pedig akarja, a valösäghoz megis hozzätartozik, hogy a bekere Izraelnek is sziiksege van. Ugyancsak nem-hivatalosan hangzott el egyiptomi oldalröl az az elkepzeles, hogy a Jordan videkeröl valö katonai kivonuläs utan, Izraelnek a helyi lakossäg kepviselöivel (tehät Vallasos lanyok a strandon thodoxnak minösitö lanyok, mäsnap mär feszes bikiniben parädeznak a tengerparti strandokon es sülyos itelkezessel zärja sorait: Begin orszägunk meltösägät bocsätotta äruba a hatalom megtartäsäert. Persze, ismeteljük, ennek az ügynek e pillanatban koränt sines olyan jelentösege, mint amilyen vihart vältott ki. A valläs es a vilägi hatalom kettevälasztäsa Izräelben ugyanis elöbb-utöbb elkerülhetetlen, de ebben a pillanatban semmikeppen sem ez a döntö kerdes. Ebben tehät csak vitatkozzanak nyugodtan. Söt azt sem bänjuk, ha a döntö kerdesben csapnak össze az ellenvelemenyek, mert remeljük, hogy talän eppen ezzel a mödszerrel taläljäk meg a beke feie vezetö legbiztosabb utat. Az egyetlen amit szeretnenk, ha a vitäban resztvevö felek nem ragadtatnäk el ennyire magukat. De hät Istenem, mint mondottuk ez az orszäg nem angyalok, hanem emberek reszere született üjjä, tehät azt is tudomäsul keil vennünk, hogy emberek vezetik, emberi hibäkkal. Az izräeli belpolitika viharai Jiöze tartozik — bär lenyegesen kisebb jelentöseggel — az az üj törveny, amely a katonai szolgälatra köteiezett länyoknak felmentest ad, ha közjegyzö elött nyilatkoznak, hogy orthodoxan valläsosak, s a katonai szolgälat, mely nem eiegge különiti el a ket nemet, valläsi meggyözödesükkel ellentetben all. Ketsegtelen, hogy az orzäg lakossägänak többsege ellenzi ezt a törvenyt, megpedig arra hivatkozva. hogy ez azoknak is kibüvöt ad, akiknek ilven valläsi meggyözödesük nines. Begin pärtja egy negy kepviselövel rendelkezö parlamenti frakeiö követelese elött hajolt meg, kizärölag pragmatikus okokböl, hogy ezt az orthodox pärtot a koaliciö keretein belül tartsäk. Meg Efräim Kishon a viläghirüve vält magyar szärmazäsü iztäeli humorista (Kishont Ferenc) aki különben Begin miniszterelnök hivenek vallja magät is epes eikkben kommentälja ezt az esemenyt. Mint irja: furcsa, hogy ezek a magukat or-Januär öta most talälkoztak elöször. Däjän äs Kamel käzfogäsa Londonban. tiz parancsolatot az Örökkevalö nemesak a zsidö nepnek, hanem az egesz emberisegnek adta. Politikailag is helytelen — ehhez szinte magyaräzat sem kell. Ha Izräel meg a Szinäj feisegjogät is ketegbevonja, ügy egyszerüen nem marad semmitudja, hogy a ma Szinäj-hegynek nevezett hegyseg azonos-e a Bibliäban em legetettel. Valläsilag is az, hiszen mindig büszken hangoztatjuk, hogy a Mi u/säg Izräelben? _____________ LIBANONI LEHETÖSEGEK halomra öldösik a libanoni keresztenveket. Csak Izräel nem kozombos — mondotta a jeruzsälemi rädiönak adott interjüjäban Francis Rizä. a del-libanoni kereszteny vezetö ferfiü. Hgyben felhivta a jeruzsälemi kormäny figyelmet. hogy am! näluk. Libanonban tortenik. az csak a "genocide" — nemzetirtäs ־— fogalmäval hatärozhatö meg. — Mi most mär csak Izräeiben bizhatunk, s azt remeljük. nem hagynak bennünket a sorsunkra. s miközben megköszönjuk. amit eddig tettek ertunk. egyben bejelentjuk. hogy , toväbbi segitseget kerünk. Vegyek elejet annak. hogy kürtsanak minket. csak azert. mert , nem illunk bele az ambieiözus sziriai vezetök es palesztin terroristäk elkepzeleseibe. Kijelentem. hogy mi is arabok vagyunk, a nagy arab nemzethez tartozunk, habär a valläsunk katolikus, de verszerzödes köt bennünket Izräelhez. Kerem, vegyek fontolöra a szavaimat, s maradjanak ezutän is mellettunk... Alapvettf nemzeti 6rdek Nyilatkozott Weizman hadj ügyminiszter is. Rämutatott. Folvtatäs a 2 oldalon | ijednek — ha nem is a sajät. de az izräeli harcigepek ärnyekätöl. E sorok iräsänak napjän Izräelben järt Francis Rizä. a dellibanoni kereszteny lakossäg egyik vezetö sz.eme;yisege es interjüt adott a jeruzsälemi rädiö munkatärsänak. “Nagy politikai megfontolasok" Tudni keil, hogy izräeli reszröl evek öta massziv segitseget nyüjtanak a del-libanoni keresztenyeknek. akik a szö legszorosabb ertelmeben mäsodrendü ällampolgärok lettek. Ennel is nagyobb baj, hogy üjabban a letüket veszelyeztetik a palesztin terroristäk es a sziriai beözönlök. j Fordultak a kereszteny viläg ' lelkiismeretehez, szemely szerint VI. Päl päpähoz, ״a katolikus egyhäz fejehez. Ok maguk is katolikusok. pontosabban maronitäk, ami egy önällö, de elismert, a szertartäsrendjük szempontjäböl ev| ezredes hagyomänyokkal rendelkezö äramlat a katolicizmuson belül. Senki sem sietett a segitsegükre. A füle botjät sem mozgatta meg senki ertük a kereszteny vilägban. A vezetök közömbösek, “nagypolitikai megfontoläsok" kesztetik öket teljes passzivitäsra. miközben politikäjuk I. szämü, sarkalatos tetele az Izräel elpusztitäsära valö törekves volna. Nos. Libanonban most Sziria erejere tämaszkodva akeiöznak a palesztin terroristäk. Mit akar Sziria? Megkaparintani az uralmat Libanon felett. Szämära a palesztinai terroristäk a kommandöegyseg szerepet töltik be. Izräel nem lehet közömbös az iränt, hogy ki lesz az ür a szomszedos csärdäban. Ez igy egyszerü, s ennek megfelelöen sikerült nehäny nap alatt megertetni a sziriaiakkal is. Izräel harci gepei berepültek Libanon föle — pontosan a föväros, Beirut felett keringtek —, s nem adtak le egyetlen figyelmeztetö lövest sem, megis eredmenyes volt a puszta megjelenesük. Egy nappal koräbban folyt az öldökles a sziriaiak es a palesztin terroristäk reszeröl — 400 halottat jelentettek hivatalosan Beirutböl, a valösäg szämai mäsok, mert jöval több emberäldozatot követelt felelötlen tomboläsuk —, de mäsnapra esend lett. Izräel elszäntsäga es felelmetes legiereje vältozatlanul a legkomolyabb tenyezönek szämit a Közel- 1 Keleten. A sziriai vezetök I hajlamosak a kalandra. de a j következetesseg nem tartozik legföbb erössegeik soräba. Meg-Meleg van nälunk ezekben a napokban. Kettös ertelemben is. Höhulläm tartja hatalmäban a Közel-Keletet — helyi, arab eredetü kifejezessel chämszin a neve —, de ätvitt ertelemben is magasra szökött a higanyszäl, ugyanis odaät, a szomszedban polgärhäborü folyik. Libanonban halomra gyilkoljäk egymäst a különbözö erdekesoportok katonäi, illetve fogdmegjei, s minden rossz mögött a palesztinai terrorszervezet äll. Azelött valösägos földi paradiesom volt Libanon. “ a Közel-Kelet Sväjcänak" neveztek, az is volt valöban. £s most? A libanoni helyzet következteben a chämszinos idöjäräs Izräel nemzetközi reläciöira is kiterjed. Persze, naiv mödon azt is mondhatnä valaki, hogy Libanon belügyeinek alakuläsäröl van szö, miert nem värja ki Izräel, hogy hovä fejlödnek a dolgok. Mit akar Sziria? Sajnos nem igy äll a helyzet. Nem egyszer fejtegettük mär e hasäbokon, hogy az ügynevezett “palesztinai ällam” megalakuläsa azert jelent eletveszelyt Izräelre nezve, mert felö, illetve szinte biztos, hogy nem a mersekelt elemek, hanem a terroristäk iränyitanäk ezt a mesterseges orszägot, s Semmiert nem adnak semmit Nem lenne teljes a kep, ha nem beszelnenk az u.n. hivatalos beketärgyaläsokröl is, melyeknek egy menete mült heten zajlott le Londonban, Vance amerikai, Däjän izräeli es Kämel egyiptomi külügyminiszter reszvetelevel. Mint värhatö volt, eredmenytelenül vegzödött, de nem annyira, hogy ez kizärta volna a toväbbi megbeszeleseket. Söt. szinte hagyomänyos. hogy mär augusztus elsö feleben sor kerül üjabb kiserletekre. A ket fei egymäst vädolja merevseggel. Erzesünk szerint, ebben inkäbb Izräelnek van igaza, mert Szädätek reszeröl eddig hivatalosan meg semmifeie kompromisszum nem hangzott el; vältozatlanul a teljes visszavonuläst követelik. De a hivatalosan elhangzö szavak mögött megis erdemes figyelni a jelensegekre is. Szädätek azt kertek Izräeltöl, hogy a jöszändek bizonyitäsära adjäk vissza El-Arist, a Szinäj fövärosät, s ök eserebe beleegyeznek, hogy az izräeli katonai eröditmenyek ott maradhassanak az ältaluk visszavett területen. Szinäj kerdeseben ennyire közel meg egyszer sem került a ket orszäg. Izräel ezt a javaslatot elutasitotta egy hatärozott nem-mel. Nem az elutasitäsban van a hiba, hanem ezeknek az ällandö "nyet”-; eknek eles hangjäban. Begin vasärnapi nyilatkozatäböl idezünk: “Senki nem kaphat valamit semmiert.” Ez igaz. De utäna egy väratlan mondat hangzott el: “Azt kivänjäk tölünk, hogy adjuk vissza Szinäj hegyet, Mözes haragudna rank, ha ezt tennenk.” Az erv\sajnos erötlen. Törteneimileg is az, mert senki sem termeszetszerü, mint napjainkban es a vilägtörtenelem folyamän bärmelyik nagy vagy kis hatalomnäl. Tehät helyes, ha az orszägot illüziök nelkül nezzük. Mindezek ellenere, magam is szomorüsäggal figyeltem az elmült heten Izräel politikai eletenek alakuläsät. Nem azert, mert a kormäny es az ellenzek között, söt magän a kormänyon belül is eles ellentetek vannak, hanem, mert ezen ellentetek külsö megnyilatkozäsai idönkent tülcsaptak a jözansäg hatärän. Magätöl ertetödö, hogy különböznek a velemenyek abban a kerdesben: vajon van-e egyältalän remeny bekere az arabokkai. s lehet-e bizni Szädät jöszändekäban. Toväbbä: ajänlott-e tenyleges engedmenyeket az egyiptomi elnök, vagy csupän szep fogalmazäsban akarja Izräelt teljes megadäsra kenyszeriteni? Egy tärsasäg vitäjän vettern reszt. Miröl volt szö? Termeszetesen, Izräelröl. Arröl folyt a: polemia, hogy Izräelben nem! szabadna, hogy egymäs közti ן viszälyok bontsäk meg az orszäg nepet, hszen egy ilyen nehez helyzetben levö, üj | hazäban a zsidösäg peldät kellene mutasson egysegböl es egymäs iränti szeretetböl al viläg nak. Kesöbb közbeszöltam. Az, volt a velemenyem, hogy alapveto hibät követnenk el, ha Izräelt a tökeletes minta-ällamnak käpzelnenk el, ahoi nem jelentkezhetnek azok a hibäk es hiänyossägok, amelyek különben minden orszägban föllelhetök. Az izräeli ällampolgär termeszetesen nem a földreszällt angyalok szämära alkotott mintaällamban el, hanem emberi közössegben, ahoi a szethüzäs, az egyeni elönyök keresese, a kormänyzattal szemben valö ösztönös ellenälläs ugyanolyan Kinek van joga tärgyalni? Ugyanakkor Begin megpröbälta megtiltani Simon Peresznek, hogy külföldi szemelyisegekkel tärgyaljon, amit egy mäsodvonalbeli ellenzeki vezetö, egy volt miniszter "fasiszta magatartäsänak“ minösitett. LT igaz, a kormänyfönek egy demokräciäban nem lehet ilyen tilalmi joga. de azert a "fasiszta" megällapitäs indokolatlanul erös volt. Mire a Kneszet ülesere került sor. mär forrtak az indulatok, s igy a viläg televiziös adäsai (melyek, valljuk be. az utöbbi hönapok sorän nem tülzottan szimpatizälnak Izräellel.) nem eppen epületes jeleneteket közvetitettek. A ket pärtvezer a padot csapkodta. Begin papirdarabokat tepdesett mondanivälöjänak demonsträläsära; meg nagyobb hiba, hogy a parlamenti üles szüneteben bäntöan es ! lekicsinylöen nyilatkozott Marokkoröl, egyikeröl a nagyon keves olyan arab orszägnak. mely jöszändekät mär többször bizonyitotta. Simon Peresz es a különben mindig nagyon mersekelt es okos Golda Meir erre bizalmatlansägi javaslatot terjesztett a Parlament eie Begin szemelyevel kapcsolatban. Ebben semmi szokatlan nines: normälis. elfogadott demokratikus parlamenti szokäs. De az indokoläs! Begin nem alkalmas a kormänyvezetesre — mondjäk —, mert sem egeszsegileg, sem szellemileg nem stabil. Ilyen fogalmazäsra azonban valöban nines joga meg ellenzeki politikusnak sem. Nerh is beszelve arröl, hogy a Munkapärt meg sajät szempontjäböl is belpolitikai ügyetlenseget követett el. Valöban meg akarjäk buktatni, vagy meg akarjäk gyengiteni Begin poziciöjät? Akkor ügy kellett volna fogalmazniuk, hogy a szavazäs sorän legaläbbis semlegesitsek az inkäbb galamb-iränyzatü Jigäl Jädint es pärtjät, valamint Weizmant, es nehäny, valöszinüleg öfele hüzö Likud-kepviselöt. A bizalmatlansägi inditväny fogalmazäsa azonban mär eleve lehetetlenne tette, hogy a | koaliciö padsoraiböl ne egyseges ellenälläs fogadja. j Ez a vita jogos, s mindket oldalröl elhangzö erveknek es ellenerveknek van — vagy legaläbbis lehet — alapja. Sajnos azonban, a Kneszet mültheti vitäi sorän nem ervekröl es ellenervekröl volt szö. S a vita elfajuläsäert valö felelössegben sem Begin miniszterelnöknek, sem az ellenzek vezetöinek nem adhatunk felmentest. Az elmült hetekben több olyan bekelehetösegeket kutatö tärgyaläs folyt. amiket nem lehet hivatalosnak minösiteni. Simon Peresz, a Munkapärt vezetöje es Weizman hadügyminiszter külön-külön tanäcskozott Szädättal, megpedig (a dolgokat leegyszerüsitve) azert, mert mindketten mersekeltebb älläspontot foglalnak el a beke ärät illetöen, mint Begin miniszterelnök. A kormänyföt ezek a I tärgyaläsok felböszitettek. S a I vita mindenkit meggondolatlan [ lepesekre ragadott. Begin negyszemközt alaposan megmosta hadügyminisztere fejet. akinek beszämolöjät egy minisztertanäcsi ülesen elutasitottäk. Az üles vegen Weizman kilepett a teremböl. s üjsägirök szemelättära letepett a fairöl egy plakätot: "Minek ide a sälom szoveg? Ez a kormäny nem akar beket." Ilvet egy hadügyminiszter meg akkor sem mondhatna sajät kormänyäröl, ha igaz lenne. De nem is igaz. Begin rendkivül merev. Külügyminisztere, Mose Däjän köztudottan nagyon is rugalmas. Ok ketten megis egyetertenek ebben a pillanatban a beke feie vezetö taktikäzäsban. Weizman viszont nagyobb engedmenyek hive, mint ök. Nem tudok e-| gyetlen autoritäst sem al vilägon. aki eldönthetne: kinek van igaza, hiszen näluk jobban senki sem ismerheti az összes reszleteket. Tehät nem az a baj, hogy vitatkoznak, hanem az, hogy elragadtatjäk magukat. A minisztertanäes. Begin javaslatära. olyan döntest hozott. hogy a jövöben Egyiptommal csakis egyenlö szinvonalü tärgyaläsok folytathatök. Vagvis Szädättal csak Begin tärgyalhat, Weizman nem O csak Gamasszyval az egyiptomi hadugyminiszterrel ulhet ossze. »
