Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-12-23 / 738. szám

24. oldal MENORA • 1978 december 23. Lloyd Transport Reg’d. KATZ ERVIN és VÁRKONYI IMRE és CSALÁDJAIK kívánnak kellemes chanukát MONTREAL ZSIDÓSÁGÁNAK 4200 Kindersley Ave 735-3416 626-2375 CANADIAN EUROPEAN PASTRY & DELICATESSEN tulajdonosai LANTOS LÁSZLÓ és ÁGI 5205 Sherbrooke St.W. 481-9044 kívánnak kellemes chanuka ünnepeket HAROLD CUMMINGS Ltd. 5255 Jean Talon West, Montreal 739-1911 és Salesmanje ERVIN BLOCK kivan vevőinek és Montreal magyar nyelvű zsidóságának KELLEMES CHANUKAT GT BP SERVICE STATION 205 BATES RD. 733-0775 * 733-2J6J tulajdonosai VAITZNER TIBOR GR0SZ GYÖRGY KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK CÜSTÖMÉREIKNEK BARÁTAIKNAK és MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET ES SIKERES 1978 ESZTENDŐT KÍVÁN BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK PAPRIKA Restaurant 6330 VICTORIA AVE. .Montreal, Tel. 731-0174 tuíaidonosai DANYI GYULA és felesége BRIGITTA PAPERMAN 8 SONS GŐTE DES HEIGES CHAPEL 5605 CÓTE DES NEIGES ROAD - 733-7101 KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KIVAN MONTREAL ZSIDÓSÁGÁNAK AKI 1944—BEN ÉLET-HALÁL URA VOLT BUDAPESTEN Müncheni beszélgetés Dr. Trenkerrel - Budapest volt Gestapo főnökével Folytatás az előző oldalról mondani neki. mert az öreg úr ("dér alté Herr") nem hagy minket ezzel nyugton!" Eich­­mann (igy mesélte el nekem később) ‘megnyugtatta’ Winkel­­mannt. Dolgozni viszik a zsidó­kat, minden egyéb állítás — ellenséges rémhír!" (Érdekes, hogy ezt az esetet nekem is pontosan így mon­dotta el a 85 éves Winkelmann tábornok, amikor én ót egy évvel halála előtt, 1976 őszén Hamburg melletti Bad Salzuflenben felkerestem...) Trenker az, aki még az 1944- es magyarországi zsidóügyeknél akar maradni. Felemlíti itt a csendőrség szerepét, akiket nagyon dicsér ("ő nélkülük semmit sem tudtunk volna Magyarországon csinálni; mindig is 110 százalékkal telje­sítették túl a kapott parancsot; Kaltenbruhnerék nem biztak a magyar csendórségben. Én viszont ismertem őket még bécsi rendőrtiszti koromból. Tudtam, hogy kemény em­berek, vasfegyelemmel vannak összetartva. Nem csalódtunk bennük..."; Hain Péter állandó támogatása ("mi is tettünk neki szívességet") fényt vet arra is, hogy miért kezdte el Eichmann először a vidéki gettósitást. ("Hadd meneküljön, aki nem akar a vidéki gettóba kerülni, Budapestre. A végén ott úgyis elkapjuk őket!”) Eichmann arra törekedett, hogy a vidék mielőbb "Judenfrei" legyen, hogy így — elképzelése szerint — már eleve lehetetlenné tegyen egy ellenséges guerilla mozgalmat Alfréd Trenker egyébként csak július közepéig maradt Magyarországon. Július 20.-án Stauffenberg ezredes sikertelen merényletet követett el Hitler ellen. Kaltenbrunner szükséges­nek vélte, hogy legjobb em­bereivel bonyolítsa le a tábor­nok Hitler ellenes össze­esküvésének felgöngyölítését. Trenker is a csoportba tartoz­hatott, mert öt is Berlinbe ren­— Katonaként uram... Amikor az oroszok már az Oderánál álltak, s minden em­berre szükség volt a fronton, a mi csoportunk is feloszlott. Fegyvert nyomtak a kezünkbe s Berlintől északra kerültünk bevetésre. De komoly harcokra a körzetünkben már nem került sor. Az Elbáig vonultunk vissza, mivel tudtuk, hogy a folyam másik részén az ameri­kaiak állnak... — S inkább nekik akarták magukat megadni? — Kezdetben nem volt megadásról szó. 1945 április végén az a hir terjedt el nálunk, hogy nemsókára az angol­szászokkal együtt megyünk újra előre, az oroszok ellen. Amikor aztán az Elbánál találkoztunk a nyugatiakkal, s azok azt üzen­ték át nekünk, hogy hozzuk csak magunkkal fegyvereinket, mindannyian azt hittük, persze, kellenek a fegyverek a további harcokhoz... Erről szó sem volt. Trenker elmondja, az Elba másik oldalán azonnal lefegyverezték őket. Fogolytáborba került. delték. Helyére augusztus l.-én Sturmbannführer Gottsteint küldték. Faggatom tovább beszélgetőpartneromat, érdekel­nek élményei. — Mondja, mikor vette személy szerint észre, hogy a németek elvesztették a háborüt? Elgondolkozik. "Azt hiszem 1944 késő nyarán, amikor a nyugati invázió sikerült és az amerikaiak széles arcvonalon törtek előre Franciaországban, kezdtem kételkedni, hogy győz­hetünk. De hát még lehetett volna ezt a háborút egy “dön­tetlennel" befejezni..." — Maga részt vett a Hitler ellenes tábornokok és tisztek elleni nyomozásban és kihall­gatásban? — Igen. sót, Halder tábor­nokot (a német vezérkar főnöke 1942-ig) is rám osztották... — Szeretném megtudni, any­­nyi mindent olvasott erről a nyomozásról az ember... meg­kínozták maguk ezeket a tisz­teket? Trenker rám néz. Szemében gyanakvó fény villan fel: a régi SS-rendórtiszt mozdul meg benne. Fürkész, de úgy látszik nem lát csapdát. így bólint: "Hát igen... Nem bántunk velük kesztyűs kézzel...!" Kihasználom ezt a felém meg­mutatkozó bizalmat. Budapest­ről kérdezem ismét. Érdekel, hogy mi lett a deportációba kül­dött magyar zsidók nemesfém tárgyaival. Tudjuk, hogy az ara­nyat, ezüstöt rendeletileg koboz­ták el a zsidóktól. A németek, bevonulásuk után a magyar­­országi bankok safe-jében őrzött zsidó értékekre is rácsaptak. Trenker ezekről a dolgokról is tájékozott. “Látja, emiatt volt egy kis összetűzés a magyarok­kal. Semmiképp sem akarták megérteni, hogy a zsidók érték­tárgyai minket illetnek, hogy mi lett velük? Leltárba vettük őket s elküldtük Berlinbe. A valuták­ból és az aranyból fizettük aztán külföldön dolgozó ügy­nökeinket..." ahonnan csak 1948-ban szabadult. — És aztán? Bezárták? Bíróság elé állították? (El vagyok készülve rá, hogy most meghurcoltatásának különböző állomásait fogja elmondani. De nem ez történt.) — Nem, szó sincs róla. Hazaengedtek... — De, ha már magyarországi dolgaiért nem állították bíróság elé, müncheni tevékenységéért nem vonták felelősségre?! — tör ki belőlem. Hisz, ha másért nem, de hát a müncheni zsidók keletre való deportálásában helyettes Gestapo főnökként vett részt! Bólint. "Igen. így van. De szerencsém volt. Az ötvenes években, amikor ez a kérdés itt Bajorországban napirendre került s valóban bíróság elé idéztek, be tudtam bizonyítani, hogy a bajor zsidók szelek? tálását (azaz, kik menjenek Auschwitzba, a haláltáborba, s kik Therezienstadtba, a "Minta­­ghettóba") nem én, hanem maguk a zsidók végezték..." __91 Ingeneuer...") folytatott beszél­getését:) — Egyszer négyszemközt volt velem. S akkor arra kért, hogy adjak neki egy pár a kimenési tilalom idejére is ér­vényes. német pecséttel ellátott igazolványt. ‘Van egy kisfiam, annak jót tenne, ha az erdőbe vihetném sétálni... s tudja, ez ma nem lehetséges...' — mon­dotta. Adtam neki egy féltucat ilyen egyszeri használatra ér­vényes szelvényt... Nem szólok semmit. Pedig rám néz. Várja talán, hogy most azt mondjam: milyen em­berséges volt... Már számon van egy másik válasz, de a tör­ténész fegyelme ismét lakatot tesz nyelvemre. Megint csak ó Valószínűleg ez az első részletes riport „Y’’-iról. Hogy hol van? „Y” egy vá­roska Franciaországban. Nevével gyakran lehet ta­lálkozni a keresztrejtvé­nyekben. Az Y település (nevét még akkor sem le­het rosszul ejteni, ha há­tulról akarja kezdeni az ember) a Somme folyó kö­zelében található, külön­legessége‘pedig az, hogy a legrövidebb nevű falu Európában — és az egész világon. Y fonetikailag hosszabb, ortográfiailag távoli roko­na az a walesi település, amelynek neve 58 betűből állt (számoljanak ’ utána): „Llanfairpwllgwyngyllgo­­gerychwymdrobwllllanty­­siliogogogoch”. Néhány év­vel ezelőtt a walesi város „Llanfair”-j:e változtatta nevét — ez azonban óriási tiltakozóhullámot váltott ki. Így aztán Llan­­fairpwllgwyngyllben egyez­tek meg, kihagyva 38-at az eredeti betűkből. Ilyenre nem került sor Y-ban, mert az itt élő emberek meg vannak elégedve ne­vével — azzal az Y-nal, amelyet i-grek-nek (görög i-nek) olvasnak. No és hogyan hívják az Y-ból származókat? Az ott lakók Les Ypsiloniens-nek vagy Les Yaciens-nek ne­vezik magukat. A kör­nyékbeliek Yroquois-nak, Yennes-nek vagy -Yxilő­ni ens-nek hívják őket. A vicces kedvűek odáig men­nek, hogy „ydiótáknak” keresztelik őket — de könnyen verést kap az em­ber, ha ezt Y-ban mond­ja. Az egyetlen dolog, amit nem szabad Y-ban: tréfál­kozni a nevével. Ezt nem szabad elfeled­ni, amikor Y 1946-ban megválasztott, s azóta hi­vatalban levő polgármeste­rével, Francois Delacour­­ral beszélget az ember. A nagytestű, 68 éves farmer minden lehetséges forrást felkutatott, hogy megta­lálja : honnan származik Y neve. Még De Gaulle el­nöknek is írt az ötvenes években, de nem kapott választ „Én úgy vélem — mondja meg-megállva, vi­selt mini francia—angol szótárát kezében tartva —, hogy a név egy 300 évvel ezelőtt felállított útjelző táblától származik, amely egy y alakú útkeresztező­dést jelzett Mivel ez nyel­vünk egyik betűjére emlé­keztetett Y-ként váltunk ismertté. A név aztán megmaradt” Delacour polgármester sokat kutatott a rövid ne­vek történetében. Francia­­országban a Pireneusok­ban található Oo-t és a Guiry-Vexin melletti Wy-t említi. Svájcban a követ­kező neveket találta: Au, Gy, Lu és Oh. Delacour szerint Németországban négy Au nevű város mel­lett létezik egy Oy is. Nor­végiában van Al, Bo, Ed, Finnországban Ii, Irakban pedig Ur. Delacour polgár­szólal meg. mikor már a csönd kellemetlenné válik: — Azért a nyugdijamat el­vették. Most csak öregségit kapok. Azért is kell dolgoznom mellette... S elmondja, hogy házkezelés­sel. illetve gondnokolással foglalkozik. Kint valahol egy templomi óra elüti az ötöt. Be­csukom fekete noteszemet. Nincs mit kérdeznem tovább. De Trenker most hirtelen bő­beszédű lesz. Mikor felállók a könyvespolchoz kísér. "Látja, érdekel a történelem, ha van időm, olvasgatok..." Végigfut szemem a polcokon levő könyvcímeken. Erich Kern. Hoggan. Sündermann, Dwinger könyvei: a régi és az új nácik mester azonban ez idáig egyetlen olyan várost sem talált a térképen, amely­nek nevében csak egyet­len betű lett volna. A polgármester ismer egy O nevű családot nem messze Y-tól — nekik a legrövidebb Franciaország­kiadványai. A hírhedt Druffel kiadó publikációi... Nem tudom elkerülni a kéz­fogást. Utána piszkosnak érzem magam. Az ajtóban állunk, amikor mintegy búcsűzásul mondja: "Ha legközelebb jön, itt lesz a feleségem is. Akkor vacsorára várjuk..." Felesége Magyarországon van a rokonoknál. Trenker, aki 1944-es viseltes dolgairól nem­rég a budapesti Televízióban adott nyilatkozatot, szívesen el­látogatna maga is Budapestre. De eddig Bécsnél tovább nem merészkedett. "Talán a jövő esztendőben!" - Mondja... következtetéseket, amelyek szerint az O család Y-ba akart volna költözni. Y-ban nincs szálloda, étterem, ételbár, ajándék­­üzlet, képeslap és járda — nincs olyasmi, amit a tu­rista várna. Csupán 108-an élnek itt, a legtöbben far­merek vagy mészárosok. VOyAGES KELEN TRAVEL KÍVÁN KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET 1925 óta szolgáljuk a kanadai magyarságot megelégedésre, forduljon ön is hozzánk az újévben. | IRKA, TUZEX, LEI és GYÓGYSZER küldés | Okiratok készítése és hitelesítése. TELJES UTAZÁSI SZOLGÁLAT Télen- nyáron, bármikor bárhová Olcsó utazások! VOYAGES KELEN TRAVEL (Alex A.Kelen Limited) 1467 Mansfield St„ Montreal H3A 1Y5 Tel:Ó42-9548 Vevőinek és Barátainak Kellemes Chanukát kíván 484-4363 484-1259 DIPLOMAS OPTIKUS 4933 SHERBROOKE STREET WEST mutR usn A Mén óra montreáli szerkesztőségi ós kiadóhivatali vezet<5je % 4a családja mindenkinek Kellemes Ünnepeket és boldog Újévet kivan v s \ ■s.xxx.'V'»: 6LAS5 GYÖRGY Optikus felesége 58(7 CDIÉ DES NEI8ES ID.Mmtnil 733-5576 KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET ÉS 1978-RA SIKERES Új ESZTENDŐT KÍVÁN VEVŐINEK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK Hogyan érte meg Trenker úr a hdború vé'gát? A falucska neve: Y Gosztonyi Péter ban a vezetéknevük. De­lacour tagadja az olyan Hímen wiilliis ltd. 9310 ST. LAWRENCE BLVD., MONTREAL TEL,: 384-7893 BEKSEK JENŐ ÉS CSALÁDJA NAGYON SZÉP CHANUKA ÜNNEPEKET KÍVÁN MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK, BÉKÉT ÉS JÓLÉTET IZRÁELNEK — Úgy van! Előzőleg választottam velük egy “zsidó­tanácsot". Ennek a vezető szervnek kellett aztán a szelek­tálást elvégezni... (Ilyen egyszerű az egész! Megdöbbenve hallgatok. A krónikás fegyelme elnyomja bennem dühödt ellenvetésemet. Trenker félreérti hallgatásomat, mert hirtelen beszélni kezd. Visszatér a budapesti hónapok­hoz s feleleveníti az egyik buda­pesti zsidó tanácstaggal ("wie hiess er nur... Frankéi, oder so etwas... ein rothariger CUSTOM KITCHEN S SHEET METALWORKS LTD. 11470 ALBERT HUDON. MONTREAL Telefon: 323-6200 TULAJDONOSAI SELMECZI E.ERDŐS Z. és családjaik Kellemes Chanukát kívánnak kedves vevőiknek, barátaiknak és Montreal magyar zsidóságának

Next

/
Thumbnails
Contents