Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-07-15 / 715. szám

7. oldal 1978 jälius 15. * MENÖRA Furcsa helyzet, de igy van — ma a kormänypärt "galamb"­­jai engedekenyebbek, mint az ellenzeki “solymok" — peldäul Peresz. Nem nehez ezt megerteni. A magyaräzat a következö. Peresz csak annyi vältozäst akar, hogy Begin helyett 6 legyen a minisz­­terelnöke annak az orszägnak, amelyet 6 sem szeret es feit kevesbe. mint a Jelenlegi miniszterelnök. Ugyanis ket part rivalizäl a hatalomert. de — csak egy Izraelröl van szö. A zsidö nep hazäjäröl. Ez a lenyeg. nem a belsö pärtvillon­­gäsok. BENEDEK PAL Mi ujsäg Izraelben?! KÖNYVNAP UTÄN ES - TALÄN- TÄRGYALÄSOK ELÖTT De ami az orszäg külpolitikai erdekeit illeti — Peresz sem viszi tulzäsba az engedekeny­­seget. Szerinte rugalmasabb hangu välaszjegyzekeket keil fogalmazni Amerikänak. Vigyäzzunk, ne veszitsük el az USA barätsägät. Amikor azt mondjuk. hogy nem. olyan hangsullyal fejezzük ki magun­­kat. mint a "talän" vagy az “esetleg" — de azt ö sem mondja. hogy megengedhetö reszünkröl a palesztinai ällam felällitäsa. Söt. elementäris tonsagi erdekein­­ket. Van hozzä erönk — velekedik az izraeli kormäny. SIMON PERESZ SEM, GALAMB* Es mit mond az ellenzek? Belpolitikai ertelemben ki­­elesedest mutat a helyzet. Peresz. a volt hadügyminiszter — a Munkapart elnöke — ujabban sok borsot tör Begin es tärsai orra alä, s szeretne meg­­buktatni a kormänyt. Ez rend­­ben is van, az ellenzeknek nines ennel fontosabb dolga. Minden sarkon rendör... mindenfeie tekintelyhez valö zavart vtszonyröl (az egyik terrorist» önvallomäsiböl: ,,Baloldalinak meg nem 6reztem magam, de minden, ami az egesz sz . . . eilen volt, jönak tiint”), misok a sajät erzel­­mekkel tamadt konfliktust ailitjäk eldterbe (üjabb önvallomäs-reszlet: ״Eue - ti. a terrorizmusra - mar elöre vagy programozva . . . egyszerüen a szeretettöl valö felelem az, amelytöl menekültünk”). Ismet mäsok az anarchistik beszddet analizälva, kiderhik, hogy ez primitiv, szintelen 6s metaforikus k6pletes­­segre nem alkalmas. Ha pi. ״disznö kapitalistdk”­­at mond, ezt szö szerint veszi 6s a tok6seket egysze­­rüen ügy kezeli, mint az ällatokat. Margarete Mitscherlich-Nielsen a terroristäk primitiv gyözelmi erzeseröl beszel, amikor aldozataik megalazottan es a felelemtöl gyötörve hevernek elottük. Sz61es ter nyilik persze a szülökkel valö konfliktusok elem­­zesenek is. Ez az iränyzat a Hitler-generäciö gyermekeit ״apätlan nemzedek”-nek nevezi. Itt idezhetö, a stuttgarti börtönben öngyilkossag lett ttudrun Ensslin: ״Mi beszelnivalö lehet olyan emberekkel, akik Auschwitzert felelössek?” Az eg6sz­­re räterül a marxizmus ütszeli vulgarizälasa: a fasizmus fogalma öriasi dimenziökat öltve azonosul az imperializmussal es a parlamenti demokraciival. A fekete-feher latäsmödböl egy mindenfeie eröszakra jogositö militans ״szocializmus” lesz. Igy nemely szellemes megällapitis, sok r6szigazsäg 6s meg több humbug labirintusäban egyszerüen elv6sz meg az a ritkabb kortärs is, aki mär nem a maga k6nyelmet drizgeti, hanem a felelösseg illo porciöjänak välla­­läsäval lelkiismereten szeretne könnyiteni. ERDEMES MEGÄLLNUNK annäl a t6nyn61, hogy a keleteuröpai diktatüräkban az äüampolgäri enge­­detlens6g nem veszi fei a terrorizmus jegyeit. A masszivan 6s mindenütt jelenlevö ״közbiztonsägi” szervek aUgha magyaräzzäk ezt a jelens6get. Mär közelebb ällhat a realitäshoz az a körülm6ny, hogy a kommunista orszägok totälis szerkezete a kapitalis­­täk6näl 16nyegesen kevesebb lehetöseget ad a nagy­­värosokban valö bujkäläsra s egyältaläban az illega­­litäsra. A legföbb ok azonban mäshol keresendö. A rendszer megfteleseban, ügy gondoljuk, nagyfokü egyetertes äll fenn az idösebb es fiatalabb nemze­­dekek között, valamint abbanis.hogy merenyletekkel a hatalmon levö renden nem sokat lehet vältoztatni. Szerepe van ezenkivül az 6rtelmisegi munkanelkU- liseg hiänyänak. A FENT1EKBEN fiPPENCSAK väzolni töre­­kedtünk, hogy a terrorizmus nem kötödik sem meg­­hatärozott pszicholögiai tipusokhoz, sem - a kapi­­talizmuson belül - tärsadalmi szerkezethez. Az anyameh ismert, de nem a szület6s köriilm6nyei. Nemetorszägban es Itäliäban az egyetemek gettö­­vilägäban ezrevel vannak ma diäkok, akik teljes autiz­­musban 61nek, vad, alig 6rthetö zsargonban 6rintkez­­nek egymässal es hivatäsi lehetösegeik egyenlöek a nulläval. Valamilyen egyetertö ״bäzis”-ra hivatkoznak, egyetemi tärsakra vagy mäsokra, akik legtöbbször nem leteznek. Közös vonäsuk a meggyözhetetlensög s talän csak a polgäri elhelyezkedes 6s a lehiggadäs kora - a ״filiszter” 16t - esendesitheti le agresszi­­vitäsukat. Felfogäsukkal, tetteikkel ma tök61etesen izolälödnak, különösen azoktöl, akikre leginkäbb tämaszkodnänak, a dolgozö kisemberektöl, de leg­­fanatikusabb kdpviselSiket ez mär nem zavarja. Annak belätäsära sem käpesek, hogy az ällamrendbe vetett bizalom bomlasztäsäval a terrorizmus a fasizmus malmära hajtja a vizet. Nincsen patentrecept eile­­nük 6s ninesenek csodaküräk s a gyögyuläs a legjobb esetben is hosszü, visszaesesekkel terhes üt. Mindez nem jelenthet szämunkra meddö värakozäst. A demok­­ratikus rend felsöbbs6get 6ppen htveinek ällandö ellenörzö 6s korrigälö tevekenysege jelenti, hogy mennyire kepes az elbürokratizälödäs folyamatänak ellene hatni es az egy6n jogaiert üjabb es üjabb csa­­täba szällni. E merlegel6s m6rt6ke mindig az utöpia marad a makszimälis emberi szabadsäg seholsincs orszägäröL Addig pedig nem szabad feladni a dialögus rem6ny6t azokkal, akiket nem szünhetünk meg oroszos 161ek nelkül is a tärsadalom szerencsetlenjeinek tekinteni. Ami ezenfelül van, az volt es marad: rendör­­segi feladat, zsandärok dolga. SURANYIIMRE ALDO MORO HALÄLÄVAL a terrorizmus Europa­­szerte üj dimenziökat kapott, s ez härom felismeres­­sei gazdagitott bennünket. Az elso, hogy itt nem provizöriumröl van szö, amely a politikai divatokkal jön 6s tävozik, hanem — ügy lätszik — egy kiszämrt­­hatatlanul hosszü szakaszon leszünk kenytelenek a vesz61yes utitärsakkal együtt elni. A mäsodik felis­­ineres szerint az üjkeletü nemzetközi terrorizmus nem välogatös äldozatainak kivälasztäsäban es az anarchis­­täk klasszikus mödszeretöl elteröleg nem kizärölag az ältala pusztuläsra (telt rendszer vezetö szemelyi­­segeire pälyäzik, hanem püspöktöl proletärig mindenki celpontja lehet. Az utcän jätszö gyermeket,ha elrab läsäval szülei megzsarolhatök, eppügy veszelyeztet heti, mint ahogyan puszta celszerüsegbäl vegez az äl dozat soförjevel vagy az utcän ögyelgö järökelövel aki esetleg megfigyelhatett valamit a merenyletböl Ezältal a tärsadalmon a szemelyes fenyegetettseg erzese terjed el 6s egy6ni felelineket, indulatokat mozgösit. A harmadik felismeres erkölcsi felhäboro­­däsunkat szitja magasra. Aldo Moro szitävä lött teste vagy mäs esetben a nyomatekos figyelmeztetesnek szänt lemetszett fülek es ujjperecek nagyon meggyö­­zöen bizonyitjäk, hogy itt mär nem a Narodnaja Volja szäz ev elötti romantikus läzadöi tev6kenykednek, akik meg a lovagias szabadsäghöst, Teil Vilmost te­­kintettek eszmenyüknek es beertek ellenfeleik ״sima” likvidäläsäval. A terroristäk ügynevezett mä­­sodik nemzedeke ätl6pte azt a hatärt, amelyet Dante tgy fejez ki: ״Necessita il conduce e non diletto״. Nem a szüksegesseg vezeti többe a merenylök kezet, hanem a szadizmus perverzitäsba merevülö gyönyöre. A KRIMINALISZTIKA nagy k6rd6sei köz6 tartozik, hogy van-e tökeletes, soha fei nem derihetö gyilkos­­säg, letezik-e a valösägban a bünügyi regenyirök fan­­täziäjänak kedvenc gyermeke, a perfect crime. A prob­­lemät mi sem fogjuk tisztäzni, de megkockäztathatjuk 4 16telt: ha legaläbb a tökeletes gyilkos elk6pzelhetö, akire a gyanü ärnyeka is nehezen esik, akkor ezt a terroristäk soraiban keil keresni. A sokszor angyal­­arcu fiatal, müvelt ferfiak, szenzibilis nök között el keil felejteni, amit a bünözö tipusokröl valaha Lombrozo tanitott es Pärizs csatornäinäl sokkal me­­lyebbre keil aläszällni, ahova meg egy Maigret sem juthat el solia.. ״ A NEMZETKÖZI TEKINTELYU hamburgi ,J)ie Zeit” egyik legutöbbi szämänak teljes mellekletet a terrorizmus kerdesenek szentelte. A nemet alapos­­sägü tanulmäny szämos dokumentumra, tudomänyos dolgozatra es önvallomäsra tämaszkodik. Megälla­­pitja, hogy a terroristäk a fiatalok köräböl kerül­­neic ki, legaläbb ketharmaduk beleköstolt az egye­­temi tanulmänyokba 6s häromnegyed r6szük a felsöbb közeposztälyböl szärmazik. A nök ötven szä­­zal6knäl magasabb aränyban vannak soraikban k6p­­viselve. De mindez csupän a nemet terroristäkra vo­­natkozik. Az irek között egyältaläban ninesenek intellektuelek, a spanyoloknäl pedig gyakran gyerme­­kek 6s aggastyänok vällvetve vesznek reszt egy-egy akeiöban. A Frankfurtban vagy Berlinben szer­­zett ismeretekkel tehät Madridban 6s Dublinban vajmi kev6sre jutunk. HA MAR A TIPOLÖGIAI besoroläs neh6zs6get jelent, a terror okainak feszegetese, tärsadalmi hät­­terenek feltäräsa m6g inkäbb ellene szegül annak, hogy törvänyszerü következtetesekre jussunk. A terror hiteles areät eppügy nem lehet fenyk6pezni, mint az Ufokat, akik ällitölag szepszämmal s6til­­gatnak földünkön. A vulgärmaterializmus kedvenc tätelei itt sorra esodöt mondanak: sem egy orszäg politikai ällapota, sem gazdasägi helyzete nem hozhatö közvetlen kapcsolatba a terrorral. A libe­­rälis rendszerü Nemetorszägba vagy Itäliäba a poll­­tikai banditizmus csakügy bef6szkelte magät, mint ahogyan ismert volt a cäri Oroszorszägban a mult szäzad hirhedt 60-as eveiben 6s ma az iparilag fej­­lett ällamok metropolisaiban sem garäzdälkodik kevesbe, mint a harmadik viläghoz tartozö, kor­­rupt 6s nyomorusägos delamerikai orszägok eg6sz soräban. Räadäsul a pszicholögia szeles hälöjäval ezernyi halat foghatunk az altudat tenger6böl. De öceän-tudös legyen a talpän, aki ezeket rendszerezi, jelentösögük szerint osztälyozza! Szö esik itt a MOST ELÖSZOR Csoportos Charter utazäsok IZRAELBE 6s MAGYARORSZÄGRA Töltse a nagyünnepeket Izraelben 2 h6t Izrael 1 h£t Magyarorszäg A kombinült ir: Montreälböl $751.00 Torontöböl $785.00 esoportunk indul : Szeptember 28-an csütörtökön. Kivänsägra meghosszabbitott tartözkodäs lehetsöges. Jelentkezüs, valamint esetleges hotelfoglaläs: Elvesztettem Beginnet szemben egy csa tat, de nem a häborut... Minden esetre sajät partjän belül azt követelik a szel­­sösegesek, hogy Weizman mondjon le. Erre talän azert nem fog sor kerülni. mert Begin sem akarja. Nem akarhatja. A kormänyfö a legutöbbi orvosi közlemeny szerint "jö ällapotban van", de teny. hogy a betegseg alaposan megviselte es ezek az ideg­­feszültseggel teljes hetek­­hönapok nem is teszik szämära lehetöve, hogy tökeletesen fei­­epüljön. Alig hihetö, hogy rä­­szännä magät egy sajät pärtjän belüli konfrontäciöra Weizman­­nal. Mi a lenyege egyebkent a kettöjük közötti differeneiänak? Begin egyertelmübb, 6 ketertel­­mü elutasitö välaszt akart adni az amerikaiaknak a “területek"­­kel kapcsolatban. A lenyeg tehät, hogy belät­­hatö idön belül nem kerül sor a tärgyaläsok felujitäsära — ha­­csakSzädät reszeröl nem mutat­­kozik hirtelen valami komoly engedekenyseg, illetve rugal­­massäg. A Begin-kormäny több­­segenek velemenye szerint ugyanis nagyon fontos, hogyan velekedik rölunk a viläg köz­­velemenye, de ennel is lenye­­gesebb. hogy az engedekenyseg ne veszelyeztesse vegül az or­­szäg biztonsägänak alapvetö er­­dekeit. Területi engedmenyek? A legnagyobb örömmel. De a fei­­tetel, hogy ezen engedmenyek következteben ne alakuljon meg a terroristäk ällama — az ugy­­nevezett palesztinai ällam —, mert ez halälos veszedelem lenne Izraelre, de a körzet es kicsit tägabb ertelemben az egesz vilägra nezve. Elejet keil venni a palesztinai ällam meg­­^lakpläsäüpk. ya1jmp?lesztinai problema, de a megoldäs nem az ällamisäg. Olyan megoldäsra van szükseg, amelynek keretei között nem a PLO — vagyis a terroristäk — hanem egy jözan. mersekelt esoport kerül näluk hatalomra. Ezt az älläspontot terjeszti most Izrael nemzetközi szinten. Mind a hivatalos förumokon, mind a közvelemenyformälö in­­tezmenyek — sajtö, rädiö, stb. — ältal. Lehet, hogy nem sikerül meggyözni az igazunkröl azokat, akiket szeretnenk. Eb­­ben az esetben sajnälattal lemondunk a viläg rokonszen­­veröl, de nem mondunk le a jogunkröl, hogy megvödjük nehez megtalälni a kiadönak a szämitäsät. Van-e valami specifikus jelensege at izraeli könyvpiac­­nak? Hogyne. Az, hogy nälunk nagyon kelendö porteka a vers. Egy-egy verseskönyvböl a mäsodik, neha a harmadik kiadäs is hamar elfogy. A könyvkiadök nemzetközi eladäsi statisztikäjäban Izrael minden szempontbö! jö helyen mutatkozik. De a lira iränti erdeklödes tekinteteben mi va­­gyunk az elsö helyen. Mordechaj Bernstein A KÖLTESZET IRANTI KÖZÖMBÖSSEGRÖL —, ö a legeselyesebb jelöltje a kormänyföi posztnak. , Azöta valamit vältozott a helyzet. Ugy lätszik, Weizman kicsit elsiette a dolgot, s meg akarta gyorsitani a folyamatot, amelynek vege az ö elöleptetese lett volna. Hadügyminiszter letere talän mär kinevezte magät miniszterelnöknek, ezert fellepett — megpedig szinte tel­­jes nyiltsäggal — Begin eilen. Egy olyan pillanatban, amikor alapvetö fontossägu kerdesröl, az amerikaiaknak adandö välaszröl tärgyalt a minisztertanäes. Begin kidol­­gozta a maga välasz-tervet, s Weizman nem ertett azzal egyet. Tul erösnek, illetve kerlelhetetlennek tünt a szämära, ezert ellenjavaslattal ällt elö. Lägyabban megfogalmazott javaslata meg csak tärgyaläsra sem került, meg pärtja, a Cherut — pontosabban a Cherut es a liberälisok pärt­­szövetsege, a Likud — nem ällt möge. Ö felällt, becsapta maga mögött az ajtöt es elment. Söt — tävozott. CSATAT VAGY HABORUT VESZTETT WEIZMAN? Abban a pillanatban fei­­vetödött. hogy talän lemond. Egyesek el is värtäk volna töle. Ö azonban nem mondott le, de kijelentette, ogy beläthatö idön belül csak a hadsereg fej lesz­­tesevel szeretne foglalkozni, a politikät mäsokra hagyja. Ami tulajdonkeppen egyet jelent az­­zal, hogy ö, a hadvezer — hiszen koräbban täbornok volt, a vezerkar hadmüveleti osztä­­lyänak fönöke, tehät a vezerkari fönök I. szämu helyettese — nos, ugy lätszik, a következö helyzetertekelest tette magäevä: bloorcydc SPORTS LTD. Kanada legnagyobb Kerekpär Specialistaja 1169 BLOOR ST. WEST, TORONTO. ONTARKT (416) 536-9718 (416) 536-1523 TEL: 635-1 102 este 661-0364 WE ISSBG RGE R TIBO R 10 ev Kanada-i es 10 ev Izräel-i gvakorlattal ELMELETI ES GYAKORLAT1 OKTATAS, ANGOLEL MAGYARUL VAGY HEBERÜL NAGY GYAKORLAT IDÖSEBB VAGY IDEGES TERMESZETÜ EMBEREK OKTATÄSÄBAN. Munkahelyen vagy a lakäsän kezdünk es hazaszällitjuk Montreälban; Breuer Elsien^l — 2769571־ Torontöban; Columbus Travel — 3611101־ TULAJDONOS: KOCSIS SÄNDOR Toronto ejgyik legforgalmasabb hentesüzletet Parkoläs az üzlet mögött Elmondtam Bernsteinnek, hogy nehäny het elött Kanada­­ban järtam, s beszelgettem Tüz Tamässal, a kivälö költövel, aki nem keves aggodalmat fejezett ki a nyugati vilägnak a költeszet iränti közömbösseget analizäl­­vän. Azt fejtegette. hogy a diäkok az iskoläban nem kapjäk meg az “oltäst”, amelynek következteben egy eleten ät er­­deklödest mutatnänak a vers iränt, söt — az irodalom­­oktatäson belül a vers kicsit mostohagyerek. Meg aztän zaklatott korunk körülmenyei sem igen kedvez­­nek a versnek — velekedett Tüz Tamäs. Hiänyzik, vagy lassan kikopikk az emberekböl az in­­tellektuälis erzekenyseg azon berendezese, amely ältal igenyt formält koräbban a versre. Mordechaj Bernstein meg­­jegyzi, hogy vilägmeretekben minden bizonnyal igaza van Tüz Tamäsnak — ö is hasonlöt tapasztal vilägjärö utjain —, de Izraelben a jelenseg forditott elöjellel mutatkozik. A mai 30 eves nemzedek szivesebben olvas verset, mint prözät. Ugy lätszik. a nemzedek erzelem­­vilägähoz közelebb van a lira, jobban kifejezi a problemäit. A könyvnap nagy sikerere jellemzö egyebkent, a hatalmas forgalom. Orszägos ätlagban minden ember vett egy köny­­vet. Es a verses kiadvänyok szinte az utolsö szälig elkeltek. A kiadök es az orszäg kultur­­politikäja iränyitöinak nagy örömere. Közben a politikai eiet sem alakult ät ällövizze. Ellen­­kezöleg — nagy hullämokat vetett egy erdekes esemeny. A közelmultban megemlitettük, hogy a ‘‘trönörökös"-t Ezer Weizmannak hivjäk. Ha Begin leköszön — akär egeszsegi okokböl, akär mert megunja a folytonos belsö csatärozäsokat Az izraeli könyvnap sok evtizedes hagyomänyokkal birö intezmeny. Mär jöval az ällam kikiältäsa elött evröl-evre meg­­rendeztek, s valöban nemi fesz­­tiväl-jellege is van. Az iden egybeesett a välsägos politikai idöszakkal — a körzet alapvetö problemäinak alakuläsa, a tärgyaläsok jelene, illetve jövöje, az amerikai köz­­vetitö tevekenyseg lehetösegei — de mindennel fontosabb volt egy rövid idöre a könyvnap, a hazai kulturälis eiet esemenye. NAPONTA 10 KÖNYV A Menora munkatärsa interjüt kapott Mordechaj Beinsteintöl, a könyvkiadök egyesületenek elnöketöl. aki annak idejen a hazai könyvnap intezmenyenek egyik kezdemenyezöje, de min­­denkeppen a megszervezöje volt. Bernstein nagyon erdekes ember. Irö es könyvkiadö. ö a rangos *Dvir" könyvkiadö väl­­lalat igazgatö tanäesänak el­­nöke. Szakismereteit az UNESCO egis7e alattis gyümöl­­csözteti. A nemzetközi kul­­turälis szervezet szakertöjekent gyakran utazik mäs orszägokba, ahoi elöadäsokat tart, a könyv­­terjesztes, uj olvasöretegek nevelesenek problemäiröl er­­tekezik szakemberek elött. Elmondotta, hogy Izrael nepe ugy lätszik, vältozatlanul a könyv nepe, mert sehol a vilägon nem jelenik meg — az aränyszämok szerint — olyan sok könyv. mint nälunk. Naponta — evi ätlagot tekintve — I0 könyv. Ki olvas Izraelben? Szinte valamennyi reteghez eljutnak a könyvek. Igaz, most infläciö van, a könyv dräga mulatsäg, de azert väsäroljäk. Söt, több könyv taläl vevöre, mint valaha. • Kap-e valami tämogatäst az ällamtöl a könyvkiadö? Ugy­­szölvän semmit. Pedig azert el­­keine — peldäul olcsö hitel, mert akkor a kiadö kicsit bät­­rabban kezdemenyezhetne. Most az a helyzet, hogy eppen a nagy elöällitäsi terhek miatt elsösorban olyan könyveket hoznak ki a vällalatok, amelyek keves kockäzattal, s viszonylag hamar elkelnek. Eppen az a teny, hogy olyan j sok könyv jelenik meg es nagy 1 a välasztek, egy-egy kiadväny "ätfutäsi" ideje — tehät a meg­­jelenestöl az eladäsig eltelt idö — igen hosszü. Negy ev, öt ev. Itt van egy kis bökkenö, mert közben indäciös okok miatt VICTORIA HUNGARIAN RESTAURANT 523 Mount Pleasent (Eglintontöl dölre) Tel:482-4711 Kitünö magyar konyha, häzi sütemönyek, espresso-kävö. (Take out service) Üj helyisögünkben vendögeinket szeretettel värjuk. PATACSI CIPÖ SALON Magyar—Import feh6r, piros, WK 6s barna väszon kismama cipök rakt \ron 6—10 szämig. $ 10.99$ 11.99 480 Bloor St W Toronto M5S 1X8 Ont Telefon: 533-8122 Postän is birhovrf Kanadäban portokolts«׳ggel együtt elöre kerjük beküldem Postal, vagy Bank moneyorderrel Import n6met gydgybetetes nfli• es ferficipok extra szeles labakra 1st World Oelicatessen 3453־533 566 Bloor St. W. 557 St. Clair Ave. W. Toronto (Bill Barberk Shop mellett) Csak a vezetes üj, magyaros izö raktärunk vältozatlan. Magyar henteserük, sötemenyek, Glöbus konzervek, 1 yers es pörkölt kävek, Euröpai csokolddek ds dessertek. Minden este 8-ig, szombaton 6-ig nyitva vagyunk. lagyarul beszälünk. Eerje Mdrtdt! Telefon: 651 0615 ־

Next

/
Thumbnails
Contents