Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-10-14 / 728. szám
3. oldal 1978 oktöber 14. • MENÖRA *Hungcirici 1603 Second Ave. NEW YORK N.Y.10028 Tel:(2l2) 249-9363 Magyar P£kseg az East Side-on VALÖDI MAGYAR KRUMPLIS KEN Y^R VIZES ZSEMLE, CSASZAR ZSEMLE SOSKIFLI es MINDENF^LE PEKSETEMENY, KENY^R A.ORWASHER Inc. 308 East 78th St. NEW YORK = Tel:BU8-7372 es 6569 HUNGARIAN MEAT CENTER, Inc. SERTfr, MARHAHUS KtSZITM^NYEK hAzi rüSTöLT kolbäszf£lek, SZALÄMI ßS AZ ÖSSZES FINOM FELVÄG0TTAK 1592 SECOND AVE. (82 es 83 utcäk közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — Tel.: 650 1015 Gazdagitsa kellemes szmhäzi estejet egy gourmet vacsoräval a LINCOLN CENTER közeleben megnyilt 1» ןי , ו t > « w GRAND OPENING Härom oriäsi emeleten bö välasztäkkal ällunk a vevök rendelkez6s6re, a legolcsöbb ärakkal. Több ezer darabböl välaszthatja ki a legmegfelelöbbet. ALLAN DO WAREHOUSE SALE A 203 West 38 utcai bejärat 4. emeleten (ugyanaz az 6pület) a bör 6s irhakabät sampleokböl eg6sz 65 fo engedm6nyig. Megnyito araink: Rendes är: Megnvitö är: Nöi bör tranche oat (több szinben) $220.- $110.Nöi r(Ivid bör jacket $110.- $55.-Nöi 3/4-es irhabunda $200.- $89.Oriäsi välasztäk ftrfi äs nöi irhabundäkban. Amit nem taläl raktärunkon, kivänsägära tnärtäk utän elkäszftjiik sajät üzemünkhen. MIELOTT BÄR HOL VASAROL, NEZZE MEG ÖR1ÄS1 I RAKTÄRUNK £s GYÖ^1ZÖDJÖN MEG HfHETETLEN l OLCSÖ ÄRAINKRÖL ÄLOM ES VALÖSAG Mi a kaj az Egyesüt Nenzctekkit? raellel vagy az arab olajjal, illetve annak zsaroläsäval összefüggö kerdesekben.) Az Egyesült Ällamok vezetöszerepe, amely a negyvenes evek vegen meg ügy-ahogy eszlelhetö volt (bär következetes amerikai külpolitikai vonalvezetesre senki sem emlekszik), napjainkban semmive foszlott, s ez erthetö zavart kelt a nyugateuröpai orszägok soräban ugyanügy, mint Japänban, Izraelben vagy a kevesszämü szovjet-ellenes semleges orszägban. (Nem beszelve Kinäröl, mely titokban alig värja a Szovjetuniöval szembeni amerikai dominäläst.) A hatvanas evek eleje öta egy re növekszik az ENSz tevekenyseget birälök szäma. Genevieve Blum, korunk egyik legkivälöbb tärsadalomtudösa. ezt a szarkasztikus kijelentest tette a közelmültban a Nemzetközi Munkaszövetseg evi közgyülesen: ״Az Egyesült Nemzetek Szervezetenek legnagyobb problemäja az, hogy meg mindig — fennäll". Persze, Blumon kivül is sokan hasonlitjäk a mai ENSz-t a közvetlenül összeomläs elött ällö Nepszövetseghez, melyet nemesak a fasizmus elörevetett ärnyeka fenyegetett, hanem az elszigetelt, meg is aktiv bolsevista propaganda is. Mire jö tehät a szervezet fenntartäsänak eröltetese? Nem hinnem, hogy egyetlen ENSz-tagällam — kiveve a szovjet szavazögepet — kepes lenne a kerdes megvälaszoläsära. Losonczy Laszlö celt szolgälhatna, elakad a szervezet bürokratikus tengereben, vagy — a szovjet zsaroläs következmenyekent — sülyos anyagi megterhelessei jär a nyugati orszägok szämära. Zsaroläs alatt a penzügyi hozzäjäruläs megtagadäsa ertendö. A Szovjetuniö ugyanügy visszautasitotta ENSz-csapatok fenntartäsät Cipruson, mint Del- Libanonban vagy annak idejen Kashmirban. (Elvegre bekefenntartö vagy fegyveres összecsapäsokat megelözö müveletek nem szolgälhatjäk a nyugtalansägot hivatäsosan terjesztö szovjet erdekeket. Az Ethiöpiäban. Angoläban, Mozambiquban. Vietnamban es szämos mäs orszägban bevetett szovjet fegyverek a szovjet imperializmus termeszetes eszközei, de erröl egyetlen szö sem esik az ENSzben. Viszont annäl nagyobb a felhäborodäs, ha a terrorizmus eilen vedekezni mereszelö orszägok, peldäul Izrael, nem engedik magukat önkentelenül lemeszäroltatni a terroristäk szovjet fegyverei ältal. Kurt Waldheim, az ENSz jelenlegi fötitkära, aki becsületes emberkent es a lloydgeorgei älom szellemeben vällalta megbizatäsät, manapsäg nem mäs, mint a kommunista 6s ״semleges" blokkok kiszolgältatott bäbüja. De ez nemesak a jelenlegi Waldheimre vonatkozik, hanem az utäna következö fötitkärokra is. A szovjet szavazög6p manapsäg a tagällamok szavazatänak csaknem ketharmadäval rendelkezik: bizonyos kerdesekben meg ennäl is többel. (Peldäul az Izde megakadälyozta ezt a tervet Annak ebenere, hogy a közgyüles, a Biztonsägi Tanäcs es a Politikai Bizottsäg (kiveve a szovjet küldöttek vetöjät) több alkalommal elitelte a szovjet beavatkozäst es tämogatta egy független Magyarorszäg let rejöttet. Azokban a napokban rädöbbenhetett a nagyviläg, hogy az ENSz keptelen sajät hatärozatainak vegrehajtäsära, s hogy egy olyan idöszak van beköszöntöben, amikor a ketfele mertekkel valö meres lesz a szervezet legjellemzöbb sajätossäga. Visszatekintve az elmült het evtized esemenyeire, ma mär senkiben sem lehet ketseg aziränt, hogy az ENSz a kommunista es tärsutas blokkok vadäszparadiesoma lett. A vietnami häborutöl a del-afrikai aparthedig, s a közep-keleti sorozat-välsägtöl a Csehszloväkia elleni agressziöig olyan hajmeresztö hatärozatok születtek a vilägszervezetben, melyre meg az egyebkent halvaszületett Nepszövetseg törteneteben sem volt pelda. A wilsoni es lloydgeorgei älom, amely a nepek demokratikus összefogäsäban lätta a beke megteremteset es fenntartäsät, a gazdasägi, tärsadalmi es kultürälis visszässägok megszünteteset es egy nemzetek között kialakulö ällandö dialögus bevezeteset, abba a rideg valösägba torkollott, amely a mai Egyesült Nemzetek Szervezetet jellemzi: megkötöttseg, tehetetlenseg, ketfele mertekkel valö meres, zsaroläs es öncelüsäg. Mindaz, ami hasznos es jö az 6vekben — csaknem automatikus volt a nyugati viläg javaslatai szämära, miutän negy az egy aränyban uraltäk a szavazatokat a kommunista blokk elleneben 6s a meg kialakulatlan, ״semleges" vagy ün. ״harmadik utas" blokk hiänyäban. Ez az eröviszony meg az ötvenes evek elejen is jelen volt; automatikus szavazatföleny rendelte el ENSzcsapatok beveteset a koreai häborüban Eszak-Korea eilen. A szervezet tehetetlensegenek elsö jelei az ötvenes evek közepen voltak tapasztalhatök, kivältkeppen a szuezi välsäg es a magyar forradalom eltipräsänak eseteben. Mindaddig az ENSz fötitkära olyan kivältsägokkal rendelkezett, melyek — az alapszabälyzat ebenere — az egesz szervezet iränyitäsät magäba foglalta. 1956 oktöber vegen es november elejen azonban kiderült, hogy a kommunista blokk es a vele szimpatizälö, de addig el nem kötelezett ״harmadik erö" (a gyarmatositäs alöl felszabadult afrikai es äzsiai orszägok) elerkezettnek lättäk az idöt a szervezet — sajät celjaikat szolgälö — ätvetelere. Amikor Hammarskjöld, az ENSz akkori fötitkära, bejelentette, hogy közep-keleti ütja utän (melynek sorän az Egyiptommal häborüba keveredett Anglia es Franciaorszäg nezeteltereset remelte elsimitani), Budapestre is ellätogat hogy a magyar forradalom okozta szovjet beavatkozäst szemelyesen merhesse fei, a szervezet rendkivüli ülese, bär esekely szavazattöbbseggel. ״Csupän a nepek kivätel nelküli összefogäsa 6s megingathatatlan szövetsege lesz kepes a jelenlegi käosz felszämoläsära es egy igazi b6ke megteremt6sere". — Loyd George, 1918. szepfernher. « Az egykori Nepszövetseg romjain felepült Egyesült Nemzetek Szervezetehez minden orszäg — kiveve az üjkori imperializmust szorgalmazö Szovjetuniöt — nagy remenyeket füzött. 1945-ben rendkivül kedvezö volt a helyzet egy ilyen szervezet megalapozäsähoz: a fasiszta fenevadat ugyan sikerült megsemmisiteni, de a hosszü häborü sok fäjdalmas sebet ejtett, s azok begyögyitäsära olyan receptre volt szükseg, amelynek kiällitäsähoz a nemzetek összefogäsära volt szükseg. 1945-re a nagyviläg egy, meröben üj helyzettel talälta szemben magät. Euröpa nagy! räsze romokban hevert. s e romok felett — közvetlenül a häborü befejezese utän — mär megindult a hatalmi hare a Szovjetuniö es a nyugati nagyhatalmak között. Afrikäban es Nyugat-Äzsiäban felszämoläshoz közeledett a gyarmatositäs; v6res 6s v6rn6!küli függetlensegi mozgalmak eredmenyekent több tucatnyi üj orszäg lepett a vilägpolitika arenäjäba. Az! angolok 6s franeiäk — nem 16v6n mäs välasztäsuk — hovatoväbb belenyugodtak gyarmataik elvesztesebe, mig a spanyolok 6s portugälok — a häborü elötti, alatti 6s utäni elgazdasägi ägak növekedese megällt. Csökken a kereslet minden olyan ärucikkben 6s szolgältatäsban, amely a bebikkel függ össze: szüleszeti ägyak, bölesök, gyerekkocsik, böbiötelek. N6häny 6ven belül az 6pitöipar, a textilipar, söt a mezögazdasäg is megärzi a születesek csökkenesenek kihatäsait. A csökkenö kereslet öhatatlanul növelni fogja a munkanelküliseget. A mäsodik viläghäborüt követö demogräfiai hullämhegy nyomän sok pedagögust kellett munkäba ällitani. A hatvanas evek veg6ig 6vente 14 000 üj pedagögust alkalmazott az ällam, 1985-töl evente mär csak 2300 üj pedagögusra lesz szükseg. Az egeszsägügyben, a vegyiparban, az informatikäban, az elektrotechnikäban, a müszaki ägazatokban, ahoi ma meg sok fiatalt vesznek fei, 1985 es 1995 között mär kev6s üj szakemberre lesz szükseg. Igazän drämaivä akkor välik a helyzet, amikor 1995-töl׳ (amikor az elsö viläghäborü utäni . nepes 6vjäratok nyugällomänyba vonulnak) es föleg 2010-töl (az 1945 utäni demogräfiai hullämhegy nyugdijasai) a nyugdijasok szäma hirtelen több milliöval megnövekszik, ugyanakkor väsärlöerejük erösen megesappan, 6s ezt a nepgazdasäg ugyancsak megerzi majd. Franciaorszägnak tehät mindent meg keil tennie, hogy räbirja a fiatal csalädokat: neveljenek fei legaläbb härom gyermeket. A gazdasägi es szociälis tanäcs jelentese szerint semmikäpp י sem ' elegendö anyagi ösztonz6sre,: ״bebiprämiumokra” hagyatkozni. Többet värhatunk attöl, ha ׳ räszfoglalkozäsokkal, fälnapos munkaidövel megkönnyitjük az anyäk helyzetät, m6g jobb ellätässal toväbb csökkentjük a csecsemöhalandösägot, javitjuk a lakäsviszonyokat, több bölesödet 6s övodät. 6pitünk. Tül keves a franeii tani az egy re több — 6s egy re hosszabb 61etü nyugdijast. A värhatö 61ettartam jelenleg f6rfiaknäl 69, nökn61 77 6v. Az ältalänos csalädmodeUl a legfeljebb kötgyermekes csaläd. Mindez együttv6ve nemzeti 16tproblema el6 ällitja az Otödik Köztärsasägot. Franciaorszägnak ma 53,2 milliö lakosai van, közülük 52 milliö 61 az anyaorszägban. Ha a nepesedesi helyzet nem vältozik, az ezreidfordulöra ez a szäm jelentösen csökken. 1964 öta a nepesseg gyarapodäsa 6vröl 6vre kisebb. Az INED (Institut national] d’etudes demographiques, orszägos demogräfiai intezet) mär 1975-ben kiszämitotta, hogy ha a születesek aränya vältozatlan marad, akkor 2050-ben mär csak 38 milliö lesz a franeiäk szäma. Franciaorszäg az egyetlen orszäg a Földön, ahoi ma a születäsek szäma alaesonyabb, mint k6t evszäzaddal ezelött. 1976-ban csak körülbelül 720 000 kis francia született. Az 1789-es nagy forradalom elötti 6v- j tizedben 6vente csaknem ן 1 milliö volt az üjszülöttek szäma! A jelenlegi születäsi rä- ; ta nem elegen'dö ahhoz, hogy az orszäg nepessäget azonos szinten tartsa. Szäz szülökepes korü nöre jelenlegi 189 gyermek esik. Legaläbb 215 gyermeknek kellene 100 nöre jutnia, , hogy Franciaorszäg ällandö t י ־ ־szinten tartsa nepessäget. A gazdasägi es szociälis tanäcs jelentese megällapit ja: ״A fiataloknak rä kellene ebredniük, hogy a jobb eletminöseget nem kevese׳bb gyerekkel lehet el6rni. Ami rövid tävon, egyeni szemszögböl jönak lätszik egy csaläd szämära, az hosszü tävon katasztröfa a közössegnek, 6s ezältal az egyäneknek is, akikböli a közössög äll.” Az elsö aggasztö tüneteket märis läthatjuk. Az . eg6sz hazai placon csökkenni kezd a kereslet bi< zonyos szektorokban. Elgyes leghatekonyabb eszköz, amelynek segits6g6vel hosszü tävon ürrä lehetnek a munkanelkülisegen, biztosithatjäk az 61et minös6g6t A független szakemberekböl ällö, a kormäny szämära dolgozö tanäesadö testület, a gazdasägi 6s szociälis tanäcs egyik bizottsäga most ätfogö jelentest dolgozott ki Franciaorszäg n6pess6gpolitikai helyzeteröl es annak gazdasägi es tärsadalmi kihatäsairöl. Ez a jelentäs csattanösan räcäfol a ״fiatal Franciaorszäg” k6pzet6re es arra a velemenyre, hogy a nepessäg stagnäläsa hasznos. A jelentes szerint Franciaorszäg n6pesed6si helyzete m6g nem olyan rossz, mint a N6met Szövetsägi Köztärsasäg6 (amelynek lakossäga märis evente szäzezerrel csökken). Sväjce vagy az NDK-6, de a kilätäsok igy is elegg6 komorak. Franciaorszägnak 1985-töl gyorsan öregedö 6s csökkenö lakossäga lesz, a munkanelküliseg valöszinüleg toväbb növekszik, a jövö 6vezred kezdetäre pedig elkäpzelhetetlenül magasra emelkednek a szociälis 6s eg6szs6gügyi ki- 1 adäsok, a nyugdijköltsägek. Egyre kevesebb dolgozö adöjäböl keil majd eltar-Giscardl d’Estaing elnök bejelentette: mindent meg fog tenni, hogy Franciaorszäg 61eterösen 16pjen be a következö evezredbe. Kerdös, hogy a jö szändökok megvalösulnak-e. Nem mintha Franciaorszägnak nem volna elegendö politiikai lendülete. Csak arröl van szö, lesz-e a harmadik evezxedben elegendö francia, hogy a lehetösögeket meg is valösitsa. A demogräfiai helyzet evröl 6vre aggasztöbb. Am a franciäkban nem könnyü tudatosftani ezt a problömät. Ennek k6t oka van. 1. N6häny köz6p-franciaorszägi szegöny agrärterülettöl eltekintve az egösz orszäg fiatalos, öleterötöl buzgö tärsadalom kepet nyüjtja. Lätszatra Francia-, orszäg fiatal orszäg. A közvelemöny egyenesen nevetsegesnek tartja, ha az elöregedes veszölyöröl beszelnek, hiszen az iskoläk es az egyetemek alig gyözik befogadni a fiatalokat, s a jelenleg munkät kereso egymilliö szemöly feie 25 even, aluli. 2. A vilägviszonylatü demogräfiai robbanas, különösen a fejlödö orszägok tülnepesedese, annak gazdasägi es tärsadalmi következmenyeivel együtt, megerösitette a franciäkban azt a hiedelmet, hogy 6ppen a nepesseg csökkentöse a MM KEU MANHATTANBA JÖ SÖTEMENVERT megnyüt a Forest HUlsben N.Y.-ban az «7 ßcJkidrew’ö cHiuHCjarian sStrudle & t^adtrieö Unc. 1M a regkivülbb 1ai1»sl{C ■apoata friss Rötese^ magyar is Continenta/is sutemenyek nagy välasztekban kaphatok mmms KISZOLGALAS. ktnss! M <s Mrjn kistaUt az liiatis sitaateyakbA Tat (212)) I3I-I2SS CiMk: 101-21 QUEENS Bill NEW YORK a 67-es subway allmasaal Ldzar's hüsuz/et szomszedsdtäban
