Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-10-07 / 727. szám

1978 oktöber 7. * MENÖRA 13. oidal A HATÄR ZALAN MAGDA fogja temetni. Kijärja. ha keil az atyaüristennel is. hogy ätjut­­hasson odaätra. Legszivesebben mär ejjel kopogtatott volna a hivatalokon. De aludni keny szeritette magät. Alig aludt hajnalban kelt, szelt magänak a tegnapi kenyerböl. ällva meg rägta. lenyelte a konyhakemen cenel, aztän bement a värosba Sorra kilincselt ajtökat. köszönt aläzattal. kiabält kipirult arccal rimänkodott. könyörgött, ät kozödott. Mäsnap ugyanigy Harmadnap utolször vägot neki a värosba vezetö ütnak Elölröl kezdte a kälväriät. — De ertsek meg! — kul csolta ossze a kezet egy hivatal ember elött — ott keil legyek En keil temessem! — Ugvan! Meg csak tävoli rokona sem! — De a fiät szerettem! — Na. menjen haza jö­­asszony. Sok dolgunk van itt. Menjen. Bontö Rozälia kifordult az irodäböi, kiment a folyöhoz, le. egeszen a kövekig. Leült, egy vizmosta kidölt fatörzsre, elöre­­tämasztotta az ällät es nezett, bele a viz ködfätyläba. Igy ült delig. amikor harangoztak keresztetvetett. aztän igy ült toväbb a delutänban, egyszer arra järt egy fiatal pär. a läny megismerte. ijedten hüzta el on­­nan a flüjät. Ö meg ült. ült es kemlelte a lapälyt. Ket csenevesz füz rajzolt szöszös sziluettet a läthatär aljäba. azt nezte. ott szokott felbukkanni idös Pokoröne estenkent, szorosrafogott kendöben, apröcska pont a vegtelen szelen. Most is onnan jött. Tetova csengetyüszö bukdäcsolt ät a folyön, a ministräns räzta, räzogatta, mögötte imbolygott a koporsö, s a färadt läbü pap. Vittek idös Pakorönet a felsö­­värosi temetöbe. Mentek a part szegelyen. csörrent a templomi csengettyü, elhalva es ujjä­­eledve a viztükör hätän. A lenyugodni fordulö nap nehäny ittfeledkezett aranyvörös sugära megnyüjtotta az öregasszony koporsöjänak ärnyekät, s ez messze futott a vizen hosszüra, szelesre nyüjtözva, felsö csücsa ätvetödött a közepeig, odäig, ahoi a melyseg felett a hatär vont rideg szakadekot ember es ember, barät es barät. elö es halott köze. telenül ezt a szöt mormolja magäban hangtalanul: Temetik. Megällt. Ki temeti? Az öreg­­asszonynak ugyanügy nem volt senkije. mint neki. A fia volt a mindene. de ki tudja, ho! a fia? Het elejen egy este. amikor szokott helyükön es idejükben talälkoztak a folyönäi az öreg­­asszony azt küldte at a vizzel. hogy Kärolyt lätta valaki Novo­­szibirszk mellett. Hogy mikor? Ügy negyvenhatban. Jö tiz eve mär annak. Ha most hazajönne Käroly, ketten temetnek. Käroly bizonyära nem vältozott. Ö, Bontö Rozälia sem vältozhatott. Färadt es törödött. nem hord mär szines ruhät. csak feketet. es lobogö gesztenyebarna haja helyett fonnyadt szürkes kon­­tvot. de azert nem sokat väl­­tozott. Käroly megismerne. Az ' elsö evekben. amikor meg jött a level a täbori postäval. azt irta Käroly, hogy hüsz ev mülva is megtalälja. megismeri, hüsz ev mülva is szereti. Hüsz ev nem is telt meg el felettük. !gen, igen, Kärollyal temetik!... De hiszen Käroly nem jött haza! Egyedül ,van, körülötte a vegtelen viläg, nem ismer benne senkit. nem tartozik hozzä senki. Csak idös Pakoröne tartozott hozzä, az egyetlen volt, aki beszelt vele. aki värt rä estenkent es akit ö is värhatott. Most szakadt fei beiöle a zokogäs. Kegyetlenül össze­­vissza räzta. marcangolta, tepte. zuhogott ki beiöle, mint szikläs mederben aläcsörtetö hegyi­­patak. Meghalt, s talän ö az oka a halälänak. Ha ö kijön idejeben, mint teszi a bekekötes öta, akkor el most is. Ha nem akar zenet hallani, täncolökat lätni! Ö, de kegyetlen az Isten! Meghalt! Nines többe, es ö az oka. ö. Bontö Rozälia! Bünös. .ezecszer, is. az! ZeneLJänc! S meg hitte, hogy a szomszedek öt is meginvitäljäk az eljegy­­zesre! Hogy gondolhatott ilyen örültseget! Kinek keil egy össze­­szäradt, összeaszott mümia? Mert igenis az! Käroly meg sem ismerne. s ha meg is ismerne, nem kellene neki többe. Meg­­halt! Meghalt! Es ö az oka! Nem is tudta, hogyan erkezett haza. Az ägyon feküdt. amikor kicsit magähoz tert. s hajtogatta: meghalt, temetik, meghalt, temetik. Felült. Ö marad egy este! Ki tudja, ma valami miatt kesäbb indul. Mire az örömhirrel befordult a sajät portäjära, fekete nagykendöjet szorosan maga köre vonva mär nekifeszitette derekät a folyö feie menö kaptatönak Bontö Rozälia. A tetöre erve nem szusszan­­tott egyet, mint szokott. nem nezett vissza a häza feie, mint szokott, hogy vajon nyitva felej­­tette-e a kiskaput. Futva, buk­­däcsolva tartott a folyönak, megbillent a gödrös-rüeskös föl­­dön, välläröl felrecsüszott a kendo, a haja az arcäba omlott. Megmäszta az utolsö dom­­boeskät es kiert a folyöhoz. Lerohant a viz szeleig. Odaät messze terült a neptelen lapäly. a melybarna esteböl nem tünt elö semmi. csak egy tävoli häz­­ban hetvenkedett a vilägossäg. — Pakoröne! A fodroshätü viz ätcsönakäz­­tatta a hangjät a tüloldalra. meg egyet, kettöt bukfencezett is az. aztän elült. mintha sosem is tämadt volna. — Pakoröneeee! Tepdeste magän a kendöt, hogy kiszabaduljon a feje, feit, hogy rosszul hall, elvesz a välasz. — Pakoröööneeee! Pakoröööneeee! Odaätröl ätrepült egy szö: — Meghalt! Butän nezett a hang irä­­nyäba, csodälkozva. ...halt...halt... — zengette körülötte a visszhang. — Pakoröne! — szölt ät türelmetlenül — Itt van. kedves Pakoröne? — Meghalt. ha mondom! — jött ismet tülröl a hang, ferfi hangja volt, most mär jöl hal­­lotta. — Mikor halt... meg...? — Ma delutän. mosakodott.a kütnäl es a szivehez kapott. Bontö Rozälia mozdulatlanul ällt. Zsongott benne a szö: meghalt. Kezere tekert nagy­­kendöjen vegigszäntott tetova üjakkal, s fonni kezdte aprö varkoesokba a fekete rojtokat. — He! Ha meg van ott valaki! — süvitett ät a folyö hätän a ferfihang — Härom nap mülva temetik! ...temetik...temetik... A domboeska halmän järt, amikor eszrevette, hogy szün­keil lässäk, mennyire boldog. Ügy. Megfösülködni meg­­egyszer. A räncokat is ei­­egyengetni. Csak lassan, lassan. Megegyszer felrebbent a esengöszö a sötetben. Most mär mehet. Lepkedett ät a konyhän, mint amikor elsöäldozäsra ment. Zakatolö szivere szoritotta a kapukulcsot, s eröl­­ködve komolyitotta el az areät, de benn nevetett, dalolt. Jaj, csak ne lässäk, mennyire örül...! Forog a kulcs a zärban, komötosan s^retne, de kap­­kodva motozza, vegre keskeny sävot nyit az utca feie, eppen akkorät csak, hogy beleferjen Nagyberkes bajuszos, soväny area. Ränez szigorüsägot eröl­­tetve, s halkan kerdezi, hogy fei ne ujjongjon: 3 — Jöestet! Maga esengetett? — Ööö... Jöestet magänak is... — Tessek. ügy hallottam, esengetett. Öhajt valamit? — Csak azert*jöttem... Mi ugyanis odaät... A csaläd... — Tudom, eljegyzese lesz Antinak! — Igen, kerem szepen... Es en azert jöttem... Talän tetszik is sejteni... Bontö Rozälia hallgatott, összevonta a szemöldöket. mint aki el sem tudja kepzelni. mit akarhat töle a szomszed. Szürös kis kiväncsisäggal musträlgatja a kalapjät pörgetö ferfit: — Nos. nos! — Kerem, mi täncolni is szeretnenk... Märmint nem en, a fiatalok. Tudjuk, hogy zavar­­nä a zene. kerem... Kerem, mi nagyon szivesen täncolnänk a szobäban is, csak egy kicsit szük, kerem... Ha nem zavar­­nänk nagyon־.. Ha csak hal­­kan... egy kicsit... az udvar­­ban‘"“” 4'®**ז׳•*'*'■ • Bontö'Rozälia .elött a viläg napfenyestö! sötetszürkebe for­­dult, s egy pillanatra megingott. De ö ällt szälfaderekkal. — Kerem! Csak ne zavartas­­säk magukat! En ugyis el­­megyek itthonröl. Sosem szok­­tarn estenkent idehaza tartöz­­kodni! Csattant a kapu, Nagyberkes öriäsit söhajt: elintezte. Täncol­­l^atnak a fiatalok. szölhat a zene az'udvaron, hogyan is gondol­­hattäk. hogy a venläny otthon konyhäban, de mär a szobäban, ette a felrevont függöny szärnya möge hüzödva. M indent akart lätni, zenet akart hallgatni, tän­­colök läbänak dobbanäsära fülelni. Ha lehet mondani, boldog volt. Nagyberkes Anti a kiskapuban ällt, tenfergett a järda es a küszöb között. Leste, mikor megy mär Bontö Rozälia szokott ütjära a folyö feie. Tud­­täk, ilyenkor csak kesön er­­kezik, gondoltäk, közben hüzzäk rä az ünneplö tust, erre az idöre värtäk a menyasszonyt. Az idö közelitett. s Bontö Rozälia häza kapuja csak nem nyilott. Anti anyja az izgalom­­töl foltospirosan futkosott a konyhäböl a kapuhoz, a kaputöl a konyhäba. Ropogtak, sistereg­­tek a sülö kaesäk, loccsintott räjuk egy kanälnyi forrö zsirt, s märis sietett vissza Antihoz. hogy indult-e mär a venläny. Mär arra is gondoltäk, meghalt tän. Hiszen öregeeske is. De nem mert senki ätmenni. Nem tudtäk, mitöl feltek volna job­­ban egy halottöl, vagy attöl, hogy megis el. Vegül a csaläd feje, öreg Nagyberkes elszäntan kifordult a kapunk, hogy ät­­menjen a szomszedba. meg­­tapasztalni, mi törtent. Ment, lehajtott fejjel, nem is nezett semerre. ellepdelt a ket lesütött szemü ablak elött, s ferfiasra kemenyitve a lepteit a kapu feie tartott. Bontö Rozälia zavartan felre­­lebbent a függöny mellöl, amikor a szomszedot eszrevette, de amint pislogva utänalesett, s lätta, hogy az hozzä igyekszik, elöntötte a boldog forrösäg. Meghivjäk! Fesüt kapott a fiök­­bol, lesimitotta a hajät, tiszta szoknyät rängatott a szekreny­­böl.felläbon ällva ugrält bele, sarka osszegabalyodott !a Todc^־­­ral, kapkodva egyengette el magän a räncokat, zihälva szedte a levegöt, aztän kezet tör­­delve värt. Meghivjäk! Istenem. öt is meghivjäk! Kerdezni fog, es välaszolgatni kerdesekre, beszelnek majd vele, es beszel­­nek körülötte. Eljegyzesre hivjäk! A ketablakos kicsi szobät szokatlan. csodälatos hang töl­­tötte be: esengettek. Csengettek! Rohant. Az ajtöban megtor­­pant. Lassan, csak lassan. nem el vezna alakja az egymäsba borulö häzak között. Hovä ment, senki nem tudta. Követni nem mertek, meg a gyerekek sem. Bontö Rozäliätöl mindenki felt. S amikor megjött különös ütjairöl, senki nem mert zajon­­gani többe, nehogy zavarjäk az älmät. Pedig Bontö Rozälia nem aludt ilyenkor. Feküdt hanyatt a hideg ägyban, nezte a meny-, nyezeten a penesz zöldes rajzait es elkepzelte, hogy kopognak a kapujän, valaki be akar jönni hozzä. Valaki, egy ember, egy asszony, vagy akärcsak egy poronty. Es ö beengedi, hellyel kinälja a tükrös läda elött. nem. nem, a kerek asztalhoz ülteti, tölt neki a pälinkäböl, amiröl lassan mär azt sem tudja, hol is van, es az az idegen beszelgetni fog vele, mindenfeieröl, es ö, Bontö Rozälia is beszelni fog, meg kerdezni, kerdezni, ker­­dezni, kerdezni! Hogy miert jär­­nak Hajduskäek az alsövärosi templomba, mikor nösült meg a Varju fiü. Minek kellett le­­lakatolni Kirschnerek boltjät, häny länya született Juräk Esz­­ternek. Es meg nagyon sok mindent! Beszelni szeretett volna. zajt. hangokat hallani. Elni! Egy reggel, amikor kihajolt az egyik utcai ablakon. hogy a portörlö rongyot kiräzza, hal­­lotta a Nagyberkesek udvara felöl. hogy Antinak este lesz az eljegyzese. Zene lesz, täncolni fognak.Kintfeledkezett az ablak­­ban. Kihajolt egyre melyebben, hogy egyetlen szöt se veszitsen el. Hallgatta, mit keszit az asszony, s hogy milyen ruhäban lesz a menyasszonyka. Bämult magafeledkezetten a szom­­szedekhoz. s csak akkor rebbent be ijedten, amikor a trecselö asszonyok közül az egyik feie­­nezett. Visszaugrott a szobä­­jäba, dobogott a szive, mint akit rajtakaptak valamint. Fekete ruhäjära szoritotta a portörlöt, ällt. hättal az ablaknak, s nem läthatta, hogy a tulsö udvarban ugyanolyan ijedten rebbentek szet az asszonyok. Aznap ügy keszült az estere, mintha ö lenne a menyasszony. Sietve foltozta a fehernemüket, hajtogatlanul dobälta egymäsra az elkeszülteket, vaesorai zsiros­­kenyeret kapkodva vägta a Tegnap temettek idös Pakorönet. Odaät temettek. A' tulsö oldalon. Valamikor, szäzevekkel ezelött hüztäk az elsö pöttynyi häzakat a folyökanyarba, ahoi az egyik parton szölövenyigekkel diesekedett a domboldal, s nap­­feny szinü büzäval a szemközti lapäly. Hordtäk, hordtäk a häzacskäk laköi a bort es büzät egymäshoz, mert a folyö kapocs volt közöttük, kemeny, tartös kapocs. Aztän egy nap szerel­­mesek söhaja helyett golyö szällt ät a vizen. hangja elesen, lajön süvitett, majd elhalt, esend lett köröskörül. Es a folyö többe nem kapocs volt, de välasztö. A folyö lett a hatär. Aki odaät maradt. az idegen lett, hiäba hagyta szülöjet, test­­veret a mäsik oldalon. Szerel­­mek szakadtak meg, rokon­­sägok bomlottak fei, s emberek maradtak magänyosan, oly közel es megis elerhetetlen tävol. Bontö Rozäliät is el hagyta mindenki, az is, aki sosem tar­­tozott hozzä. Dombnak futö kis utcäban lakott, magänyosan; összeaszott, mielött kivirulhatott volna, megkeseredett, mielött az eiet edesseget erezhette volna. Mindene: az utca feie ket örökkä lefüggönyözött, kicsi ablak, a hegyhätnak szuszog­­tatva kapaszkodö keskeny ud­­var. vegböl egy diöfäval es any­­nyi vetemenyes kerttel, ameny­­nyi a diöfa ärnyekäban eifert. Delelött sätet nagykendöben ment a piacra, kenyeret hozott magänak meg vekonyan mert hüs-szeletet, a krumplit megter­­mette a kerteeske. Delben meg­­ebedelt a kemences konyhäban. dölutän odaült az egyik utcai ablak hajlatähoz, s össze- Szoritojt 3jakka,!. ö|tögette a, megrongyolt harisnyäkat, väll­­kendöket, mert javitäsböl eit. Mire megfäjdult a dereka, fei­­jött a folyö felöl a vacsoracsil­­lag. Kibotorkält a konyhäba. leszelt egyet a kenyerböl, meg­­kente, s ügy ette, hogy le sem ült melle, az egyik sarokba tämaszkodott, összehüzta a szemet, rägott, rägott köteles­­segböl. Aztän magäraboritotta a komor szinü häräszt. es sietös, aprözö leptekkel elment otthon­­röl. A szomszedok mär tudtäk, s lestek minden este, hogy tünik VÄLA&&ZUK Zägon Zoltän förabbi, Rob Parker es Egri György föszerkesztö politikäban es közgazdasägban egyaränt felkeszült. Ha a parlamentbe bekerül, elsödleges munkäjänak a munkanelküliseg megszünteteset fogja tekinteni es remeljük, hogy ezen a teren Egri György Fairlawn Avenue, 101 Mason Blvd., 396 Melrose Ave., 77 Gien Rush Blvd., 15 Saranac Blvd. Rob Parker különben fiatal ember, 35 eves, de ennek el­­lenere komoly üjsägirö es | sikere lesz rädiös mülttal rendelkezik, aki tudja Ottawäban kepviselni. E sorok iröja Dr. Zägon Zoltän rabbival együtt többször talälkozott mär Rob Parkerrel, s ügy erzi, hogy az ö szemelyeben egy barätot küldhetünk a parlamentbe. Räadäsul baräti körükhöz tartozvän, öt tämogatjäk azok a szemelyek is, akikhez az elmült idökben min­­dig sikeresen fordulhattunk, ha közössegünk. vagy közössegünk egyes tagjainak ügyes-bajos dol­­gäban kellett eljärnunk. Igy ki­­äll mellette Allen es Larry Grossman, a volt es a jelenlegi ontariöi miniszter, David Rot­­tenberg, az ontariöi kepviselö, Paul Godfrey, a Toronto Metropolitan värosi tanäcs el­­nöke es sokan mäsok. Ügy erezzük, hogy Rob Parker meg­­välasztäsa nemesak helyes, de közössegünknek is hasznos, ezert azt ajänljuk olvasöinknak, hogy a välasztäs napjän, vagy, ha valläsi meggyözödesük ezt lehetetlenne teszi, ügy valame­­lyik kijelölt elözö napon adjäk le szavazatukat Rob Parkerre. A következö helyeken lehet elö­­zetes szavazäst leadni: delben 12-töl .este 8-ig: 1066 Avenue 1 Road, * 35 Lytton Blvd., 26 | e, szombat, Oktober 9.-e hetfö es Oktober 10,-e, kedd, ami viszont Jom Kipur elöesteje. Mivel ez a szerencsetlen alakuläs szinte. lehetetlenne teszi a valläsos szavazöknak. hogy leadjäk voksukat, valöszinü, hogy a pariament e het vegen egy rendkivüli törvenyt hoz, melynek alapjän Oktober 12.­­en. csütörtökön is lehet sza­­vazni. A 15 välasztökörzet közül ugyan csak egy olyan van, ahoi a zsidö szavazatok döntöek lehetnek, ez a torontöi Eglinton välasztökörzet, amely az elmült evekben szilärdan a Liberäiisok kezen volt, de ez nem annyira a pärt programnak, mint az egyik lemondott miniszter, Sharp szemelyenek volt tulajdonit­­hatö. Igy ebben a körzetben eles küzdelem van kilätäsban, s eszünk ägäban sines eltitkolni. hogy lapunk ebben a körzetben a Progressziv Konzervativ pärt jelöltjönek Rob Parkernek meg­­välasztäsät tämogatja. Ellenfelei kevesbö ismert szemelyisegek. Bär jöszändäkukban nines okunk ketelkedni, megis Parkerben lätjuk azt a szemälyt, aki a mi ärzäseinket legjobban sokan kivänjäk tävozäsät. Az Oktober 16-i välasztäson az eset­­leges vereseg nemesak meg­­erösiti ezeket a kritikai han­­gokat, de az is elkepzelhetö, hogy Trudeau-t lemondäsra kenyszeritik es sürgösen üj pärt­­kongresszust hivnak össze, ahoi mäsik vezert välasztanak. Csak eppen azt nem tudja senki, hogy ki jöhet szämitäsba. Mos­­tanäban sokan emlegetik Tur­­ner egykori igazsägügyi es penzügyminiszter nevet, aki elsönek fordult el csalödottan Trudeau-töl. Turner azonban annak idejen nemesak minisz­­tersegeröl, de mandätumäröl is lemondott, igy tehät nem ren­­delkezik parlamenti hellyel. A välasztäsokat Oktober 16.­­ra Szukot elsö napjära tüztek ki. Ez kisebb vihart is okozott, bär ketsegtelen, hogy bürokratikus hibäröl, semmikeppen sem szändekossägröl van szö. A ket pärt vezere Joe Clark es Pierre Trudeau abban egyetärtenek, hogy ezt a hibät valamilyen1 mödon jövä keil tenni, s ezärtl valöszinü, hogy az elözetes szavazäsok napjait eggyel növelik. Az elözetes szavazäsi lehetösegek ugyanis oktöber 7.­az egesz hatalmas orszägban jogos a feltetelezes, hogy le­­nyegeben pröbavälasztäsröl van szö, s a mostani eredmenyek alapjän kepet lehet alkotni az orszäg ältalänos hangulatäröl, s következtetni arra, hogy jövö tavasszal — amikor a välasz­­täsokat az alkotmäny ertel­­meben mindenkepen ki keil irni — mi lesz az eredmeny. Az ezutän következö hetfönek tehät. daeära annak, hogy a mandätumok csupän 5 szä­­zalekäröl törtenik döntes, sülyos kihatäsai lehetnek az orszäg vezetö politikusaira. Ha a Liberäiisok megtartjäk vagy pläne megerösitik älläsaikat, ügy Trudeau biztosan ül a nyeregben, s valöszinü, hogy märcius, vagy äprilis utän is ö marad az orszäg miniszter­­elnöke. Ha viszont a Prog­­ressziv Konzervativ pärt nagy­­mertekben elöretör, ügy nem csupän Joe Clark miniszter­­elnöki eselyei erösödnek meg, de meg az sem biztos, hogy a tavaszi välasztäsokon egyältalän Trudeau vezeti a pärtot. A Liberälis pärton belül ugyanis egyre erösödik az eilen­­zeke es sajät kepviselöi közül is Oktöber 16. jelentös napja lesz a sülyos gazdasägi gon­­dokkal gyötrödö Kanadänak. Nehäny hönappal ezelött meg azt hittek, hogy oktöber folyamän ältalänos välasz­­täsokra kerül sor, s az ällam­­polgärok kimondjäk iteletüket, hogy vajon — ugyanügy, mint a jelenlegi ellenzek — a kor­­mäny felelötlen gazdasäg­­politikäjät tekintik a sülyos infläciö s munkanelküliseg okänak. vagy pedig elfogadjäk Trudeau miniszterelnök es kor­­mänya älläspontjät, mely szerint mindez csupän egy gaz­­dasägi välsäg vilägvälsäg vetülete. A nyär folyamän a közvelemenykutatö intezetek olyan jelenteseket adtak ki, melyek alapjän a miniszter­­elnök helyesebbnek lätta, ha az ältalänos välasztäsokat minei kesöbbre halasztja. Ezzel együtt azonban elkerülhetetlenül merült fei a szüksegessege an­­nak, hogy az idök folyamän lemondäs vagy elhalälozäs következteben megürült par­­lamenti szekeket betöltsek. Oktöber 16-än 15 ilyen pöt­­välasztäson mondanak iteletet Kanada ällampolgärai. Mivel a megüresedett helyek eloszlanak !

Next

/
Thumbnails
Contents