Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-07-15 / 715. szám
3. oldal !»78 J6Ha» IS. * MENORAj JOCHANAN CARMEL HELYZETM AGY AR^Z AT A AGYIIKRA MEN!» MET... A svAd szociAldemokrata pArt ifjüsAgi tagozata a napokban kongresszust tartott. (Az “ifjak” ott harmincöt esztendös korig szAmitanakX'Ez a “vilAgraszölö esemAny” nyilvAn SvAdorszAgon kivül a kutyAt sein Ardekelne norm AI is körülmAnyek között. A szocialista hAvtöl Agö svAd ifjak azonban ügy lAtszik elhatAroztAk, hogy keresni keil valamilyen tAmät, amellyel mAgis feltdnAst kelthetnek As ezArt kongresszusukon hatArozatilag kimondottAk, hogy IzrAelnek mint Allamnak nines lAtjogosultsäga As helyAbe “demokratikus As vllAgi Allamot” keil lAtesiteni, pontosan a Fattach tömeggyilkosok terminolögiAja szerint. Olof Palme volt svAd miniszterelnök, a pArt vezAre, mint az üjsAgok jelentettAk, nagyon megharagudott ifjaira, As megrövAsba rAszesftette öket, hogy olyan hatArozatot hoztak, amelv “megvalösithatatlan”. Ebböl megtanulhatjuk, hogy amennyiben IzrAel eltörlAse a frtld szinAröl megvalösithatö lenne, akkor Palme ürnak nem lenne semmi IdfogAsa ez eilen. Amennyiben ugyanis elvi IdfogAsa lenne a hatArozat eilen, akkor nyilvAn mAs IdfejezAseket hasznAlt volna, mondjuk azt, hogy a hatArozat ostoba, aljas, gonosz As embertelen. Palme ezt persze nem mondta, hiszen 6 vigyAz arra, hogy mindig nagyon haladö baloldali szocialista benyomAsAt keltse. O volt az elsö As azt hiszem az egyetlen nem kommunista kormAnyfö EuröpAban, aki annak idejAn, vagy tiz Av elött az Aszakvietnami nagykövettel karöltve Amerika-ellenes tilntetAsen vett rAszt. Az amerikaiak kambodzsai beavatkozAsAt is kemAnyen elftAlte. Ennek ellenAre, vagy Appen ezArt, az eilen mAg eddig egy szö IdfogAsa sem volt, hogy az 6 erkölcsi As talAn anyagi segitsAgevel is, uralomra került kommunista kambodzsai kormAny lassan kiirtja orszAgAnak lakossAgAt. ÖnmagAban vAve a svAd “ifjoncok” IzrAel-ellenes hatArozata nem sok szöt Ardemel. Vitatkozni vele minden bizonnyal nem fogok. A vice kedvAArt Ardemes volna nekünk is egy olyan hatArozatot hozni, amely szerint a svAd Allamnak nines lAtjogosultsAga As helyette, viking-eszkimö nApi Allamot keil lAtesiteni... De mAg ezt a fAradsAgot sem Ari meg a dolog. Az ami ebben az esetben engem aggaszt nem is az, hogy valahol Stockholmban, fontoskodö, hivatAsos ifjüsAgi vezArek olyan dolgokba verik bele az orrukat, amelyhez semmi köziik, hanem az, hogy ügy lAtszik Appen IzrAel az a pontja a vilAgnak, amelynek az esetAben mindenki jogosultnak Arzi magAt ahhoz, bogy vAlemAnyAt nyilvAnitsa, akkor is ha sem mit sem Art a kArdAshez. MAg ez is azonban a kisebbik baj; a szAmomra nehAz problAma ez esetben sokkal inkAbb pszicholögiai, mint politikai. Vajon törvAnyszerü-e, hogy vAgsö fokon az embereknek az agyukra menjen a jölAt? || Ha ez igy van, akkor ebböl rövid idön belUl nagyon nagy baj lesz, As sajnos nem ez az egyetlen jeiensAg, amely arra utal, hogy a tartös, biztos As korlAtlan, problAmamentes jölAt vAgsö fokon meghülyiti az embereket. SvAdorszAg ma a vilAg legnagvobb jölAtben düslakodö orszAga. GazdagsAgban megelözi arAnylag az EgyesUlt Allamokat is. HAborüban utoljAra 1814-ben vettek rAszt. Akkor is csak fAlkAzzel. Azöta, amig mAsok hadakoztak, ök csak gazdagodtak ezeken a hAborükon. Igazi nyugtaianitö problAmAjuk ninesen. EllentAtben dAn, norvAg As finn szomszAdjaikkal, nekik soha sem kellett kiAllniuk As harcolniuk a szabadsAgukArt, As ugv lAtszik, egy- AltalAn nem tudjAk mAr magukat beleAlni olyan embereknek a helyAbe, aldknek naponta ki keil Allniuk AletükArt, szabadsAgukArt As fUggetlensAgükArt. A nagy jölAt As az azzal jArö unalom ügy lAtszik rossz lekiismeretet okozott egyeseknek közöttük, az agyuk azonban mAr tülsAgosan ellustult ahhoz, hogy amikor hösöket keresnek maguknak, akkor küiönbsAget tudjanak tenni szabadsAgharcosok As tömeggyilkos terroristAk között. Azonldvül, persze szocialistAnak keil lenni minden Aron, As forradalmArnak. A forradalmAr minAl messzebb talAlhatö tölük, annAI jobb, igy könnyebb összekeverni a mitoszt a valösAggal. Valaha Che GuevarrAArt rajongtak. Che GuevarrAnak voltak persze hfvei mAshol is. Itt nAlunk Tel Avivban mesAlik, hogy az egyetemen valamelv üjbaloldali fiatalember vörös festAkkel Guevarra halAla utAn a falra festette, hogy “Che Guevarra AI!!!”. MAsnapra valaki odarajzolta a vAlaszt is, modvAn: “Akkor meg keil ölni üjböl!” MiutAn GuevarrAt sem feltAmasztani, sem megölni mAr nem lehet, igy a rossz lelkiismeretü svAdek üj höst kerestek maguknak As eljutottak... Jasszer ArafAtig. Aki nek nem keil ArafAt, annak ott van George Chabas. Hiszen mindenki olyan höst As ideAlt kap a maga szAmAra. amilyent megArdemel. £rdekes, hogy ezek az Allitölagos forradalmArokArt As Allitölagos elnyomottakArt rajongö svAd fiatalemberek mAg soha sem jöttek rA arra, hogy pontosan ellenkezöleg azzal, mint amit elkApzelnek a sajAt maguk kApmAsAröl, ök a valösAgban bekApzeit, nagykApü As nevetsAges figurAk. A z A r t mert nekik olyan jöl megy, hogy azt sem tudjAk mit kezdjenek vele, automatikusan aikalmasnak tartjAk magukat arra, hogy beleavatkozzanak olyan nApek ügyeibe, akiknek a problAmAit nem ismerik, As nem tudjAk, hogy ezek sokkal többre tanfthatnAk meg öket, mAg a demokrAcia As a szabadsAg tiszteletAnek terAn is, mint ök azt elkApzelik. vallja magAt, akinek "sikerült levetköznie közAposztAlybeli szArmazAsAt” As “kispolgäri csökevAnyeit". A PFLP legnagyobb “höstettei" közA tartozik az 1970-ben JordAniAban felrobbantott hArom repülögep, melyeket lAgikalözkodAs ütjAn kaparintottak meg, valamint az 1972-es müncheni olimpiän foglyul ej tett izraeli atletak lemAszArlasa. De Habash legbüszkAbb a különbözö helyeken felällitott terrorista kikepzö tAborokra, ahoi negyvenket orszAgböl szärmazö terrorista jelölteket tanitanak gyilkolni. rabolni es szabotälni. Az 1972 mäjusaban vegrehajtott tömegmAszArlAst az izraeli Lod repülöteren azok a japän vörös brigäd tagok hajtottäk vAgre, akik kAt even at kaptak terrorista kikepzest sziriai es libanoni taborokban. A Habash Altai alapitott Nemzetközi BrigAd — Foreign Operation Branch — volt a jelenlegi Terrorism International elödje, amely a KözAp-Kelettöl EuröpAig, s a TAvol-Kelettöl Del-AmerikAig terrorizAlta a kiszemelt orszAgokat. Habash Allitölag a terrorista mödszerek Atszervezesen dolgozik, mert ügy vAli, hogy a I: jelenlegi mödszerek nem eiegge j! cAlravezetöek, söt, egyes esetek- :; ben visszafele sülnek el. Losonczy Läszlö j Centralized! terrorizmus HozzAvetöleges becslAsek szerint mintegy harmincmilliö dollAr volt Haddad birtokAban (mint a nemzetközi szervezet anyagi alapja), amikor a többezer nevet tartalmazö titkos dossziekat es a penzt halAlos A- gyAn Atadta Habash-nak. 2.) Dr. George Habash. Nemzetközi terrorista szakArtök többsegenek vAlemAnye szerint jelenleg 6 a Terrorista International elsöszAmü vezere. 1926-ban született közeposztAlybeli szülök gyermekekent, Tel Avivtöl alig tiz merföldnyire, s egyetemi tanulmAnyait 1951-ben fejezte be a beiruti amerikai egyetemen. ÄltalAnos orvosi kepesitese mellett sebeszi szakositAst szerzett, de hamarosan kiderült, hogy rossz sebesz, mert irtözik (!) a vArtöl. Mint korAbban emlitettük, Haddad-dal ingyenes orvosi klinikät Allitott fei JordAniAban palesztin menekültek szAmAra, miközben a terrorista mozgalom teöriAjAn dolgozott, amely egyesitette a forradalmisAgot pAnarab As anti-imperialista eszmekkel. Haddad elsöszAmü segitöje volt a Popular Front for the Liberation of Palestine felAllitAsAban, s 6t tekintik a mozgalom föideolögusAnak. Hivatalosan "igazi” marxista-leninistAnak szal vegzetes vitAba keveredett a bAcsi OPEC-konferencia ember-! rablAsAnak reszletei miatt, j minek következtAben Carlos1 jönak lAtta Libanonböl valö At- j meneti eltüneset. A Libanonban, SziriAban As LibiAban fel- Allitott terrorista-kApzö goepontok körül is vita kerekedett Haddad As Carlos között: mig Carlos kizarölag terrorista buncselekmAnyek következtAben szerzett pAnzzel kivAnta a göcpontok anyagi tAmogatAsAt megalapozni, Haddad a keleteuröpai kommunista orszAgok As a Szovjetuniö pAnzügyi segitsAgAt akarta megszervezni. A Röma közelAben rendezett terrorista ‘‘csücstalAlkozonak” Haddad volt a kiagyalöja As vezArlö egyAnisAge. NApszerüsAge a külföldi terroristAk elött alaposan megnött, amikor bejelentette, hogy Kelet-NAmetorszAg As CsehszlovAkia hajlandö közvetett üton eljuttatott fegyverekkel segiteni a mozgalmat Moszkva t>eleegyezAsAvel. S jöllehet a nemzetközi szervezet elsöszAmü feladatAnak Izrael megsemmisitAsAt jelölte meg, ahhoz is hozzAjArult, hogy a közAp-keleti terrorista aktivitAs mellett OlaszorszAgban es mAs euröpai orszAgokban is szervezett akciökra kerüljön sor. As pillanatnyilag Kelet-NAmet-, orszAgban büjkAl. (Egy mAsik, ‘ meg nem erösitett jelentAs ן szerint Haddad nem Libanonban, hanem Kelet-NAmetorszAg- i ban halt meg, s keletberlini halAlos AgyAn nevezte ki Habash-t utödjAnak, Atadva 1 neki a terrorista szervezet aktAit As pAnzAt.) Haddad orvosi diplomAt szerzett, majd Habash-sal ingyenes orvosi klinikAt Allitott fel JordAniAban pAnztelen palesztinai menekültek szAmAra. Alapitö tagja volt a Popular Front for the Liberation of Palestine nevü szervezetnek, amely a legszAlsösAgesebb az összes palesztin terrorbanda között. Jellemzö, hogy Haddadtöl nemesak a kiszemelt Aldozatok, hanem az ün. barAtok is fAltek, beleArtve ArafAt-ot As a sziriaiakat is As a diktAtorok közül egyedül KhadafTi Allt vele szoros barAtsAgban. Haddad kegyetlen, ellentmondAst nem türö kAnyür volt. A szervezetAhez tartozö tizennyolc eredeti tag közül tizenkettöt sajAt kezAvel vAgzett ki apröbb hibAk elkövetAse, habozAs, vagy ellenkezö vAlemAnyfoglalAs miatt. A terrorista mozgalom kezdeti korszakAnak legjelentösebb figurAjAval, az azöta ugyanesak halottnak jelentett (!?) Carlos-A B.T. 242 sz. hatarozata es ami mögötte van Dr.GlllYAS MIHALY hagyni, a Kreml politikai stratAgiai szempontjait sem. Ez pedig egymagAban kizArja, hogy a Közelkeleten bAke jöhessen lAtre. A Kreml tisztAban van azzal, hogy a kommunizmusnak egyetlen ellenszere a bAke, a nyugalom. — Az amerikai külpolitikAnak ügy sikerült egy nyugalmi (tehAt nem is t?Ake) Allapotot teremteni. hogy 1973 öszAn. valamint 1975 augusztusAban sikerült kirekeszteni a Kremlt a tArgyalAsokböl, aminek pedig AldAsos eredmA- nye, hogy ötödik Ave sem az egyiptomi, sem a JordAn, sem pedig a sziriai hatAron nem esett el egyetlen zsidö katona sem. — A jelen helyzetben tehAt, talAn az egyetlen reAlis lehetösAg, hogy sikerül az ötödik Ave fennAllö nyugalmi helyzetet meghosszabbitani. Az esemAnyek pedig öly gyorsan peregnek, hogy nem tekinthetö kizArtnak, esetleg rövid idön belül nem csupAn SzAdAt, de a Szaudi kirAly, valamint a perzsa Sah As Husszein is az IzrAel felA vezetö, bAkAs rendezAs ütjAt fogjAk jArni. — HIRDESSEN A MENORA-EGYENLÖSEG HASÄBJAIN arabok nem mennek bele hatArkiigazitAsba, söt semmilyen izraeli hatArt nem ismernek el sArthetetlennek. — A harmadik, s sajnos a legvalöszinübb lehetösAg, hogy pi. Sziria le sem ül IzrAeilel a tArgyalöasztalhoz. — TehAt nem jön lAtre semmifele megegyezAs. — Igen Am, esakhogy ez esetben mAskAnt, alakulna az amerikai valamint a nyugati vilAg kozvAlemAnye, — ameriynyiben az arabok rosszhiszemü magatartAsAra lenne visszavezethetö a Carter Altai valöszinüleg jöszAndAkkal — de ta|An kissA naivan — forszirozott közelkeleti bAke kudarca. Az emberek hArom csoportra oszthatök. TalAn a legkisebb csoportot kApezik a filoszemitAk. A mAsodik csoport az antiszemitAkA, mig a harmadik csoport azok, akik nem anti As nem filoszemitAk, de jöszAndAkü, tArgyilagos As tisztessAges emt»erek. — HAt erröl a harmadik csoport mellAnk AllitAsAröl van szö. Mert az amerikai közvAlemAnynek, — AlAn a szenAtorokkal, valamint a kApviselökkel —, kifejezetten döntö jelentösAge van abban, hogy Amerika politikai, gazdasAgi As hadAszati vonalon tovAbbra is maradAktalanul Alljon IzrAel mellett. — A lehetösAgek kiArtAkelAsAnAl nem lehet figyelmen kivül *Tip-Top HUNGARIAN RESTAURANT POLGAR! ÄRAK — TzLETES MAGYAR KOPjYHA OUTGOING SERVICE 1489 SECOND AVE. (77-78 St. kott) NEW YORK T»Ufon: 650-0723 SzAdAtot, tegye lehetövA, hogy az Arintett arab orszAgok kormAnyaival mielöbb leülhessenek. Maguk elA teritenAk a vonatkozö tArkApet, hogy a B.T. 242. hatArozat ArtelmAben megkezdjAk a hatArkiigazitAsokat. Mert hiszen ez a gyakorlat rendje. — A folytatas, hogy az ekkAnt kiigazitott hatAroknak szent As sArthetetlensAgAt az Arintett orszAgok “elismerik”. — A B.T. 242. alapjAn tehAt lAtre jönne a bAke. Mi ebben a rossz??? Hiszen a bAkeAllapot nem csupAn IzrAelre, de a diaszpöra egAsz zsidösAgAra kihatna, mAgpedig igen pozitiv Artelemben. — KAtsAgtelen, s valljuk meg öszintAn, hogy igen sok zsidöt tartott vissza az alijAzAstöl az örökös hadiAllapot. — Az is nyilvAnvalö, hogy a galutban dülö, nem is palAstolt antiszemitizmus, temetök rongalAsa, zsinagögAk bemAzolasa, horogkeresztes karszalaggal törtAnt felvonulAsok, izraeli bAke esetAn igen sok zsidöt ösztökAlne, buzditana alijAzAsra. No, de a kArdAs nem ilyen egyszerü. — Ha ugyanis az izrAeli kormAny a fenti kijelentAst megtennA, hArom eset lehetsAges. Ez pedig a valöszinütlensAg sörrendjAben a következö. Az elsö, hogy lAtrejönne a vArva-vArt bAke, — ami az adott helyzetben As körülmA- nyek között majdnem, hogy kizArt. — A mAsodik lehetösAg: leülnek az Ardekelt kormAnyok a targyalöasztalhoz, de nem jön mm mm mm 303 East 80th St. N.Y.N.Y. 10021 TEL: 535:3681 Charter 6s APEX iegyek Euröpa összes vArosäba Ltlevelek — Vizumok — Hotel Gyögyfilrdö — AutöfoglalAsok ROKONKIHOZATAL a legalacsonyabb aron: N.Y.-BUDAPEST - NI §429.0011־ VERESHÄZA ÜDÜLÖ i$#CUe״H *Bud* ^Qeötaurant a MAGYAR FALUBAN a volt NEW ARLINGTON helyen, VERESHÄZA nyara- 16 azeretettel varja regi es uj vendegelt. Megtalal minden kenyelmet,Tlsztatagaa modern szobak, privat fUrdöszobaval, meses kllataa es csodalatos legkbr. Hatalmas ftirdömedence, setany, ping-pong, ,shuffle-board es sok mis sportoläsllehetöseg.Flnom ' etelek es ltalok. Hetvegen mflsorral gazdagftjuk a kellemes Udlilest. Az Udlflö vendegel napi haromszorl etkezessel mar napl J 20-tol (gyermekeknek felir) koszt nelktll $14.00-t61. 1 Helyfoglalassrt •s bovsbb fslvildgositdsert irjon vagy telefondljon: (914) 2S4-9872 * 2544269־ Cun: Vereshdzo Box 174 Fleischmon’s N.Y. 12430 x S 29-rb A magyarsAg legkellemesebb nyaralöja As talälkozöhelye a gyönyörüen fel üjitott HOTEL MT.PLEASANT MT.TREMPER — MT.PEEASANT N.Y. 12457 — Tel :(914)688-9919 A esodäs Castkill legszebb riszin, erdökkel borftott hegyvidik, nagy tavak, üszäsra alkalmas folyök, hatalmas park s^tdnyokkal, nagy uszömedence. Teniszpälva 6s sok mis sport. Modern SO szobds szdlloda, hideg meleg vfz, fürdöszobäk. Täncterem, bär, kitünö zene. Finom magyar konvha, böseges etkez^s. Utiräny:Thruw;1v. 19-es kijärat. 28-as utan eszakra MT. utan az üt baloldalän Mt. 1Plea.sent üton. FIGYELEM MASSZIROZÖ! MagyarorszAgi As izraeli nagy gyakorlattal rendelkezö masszirozö vAllai izom As izületi fäjdalmak enyhitAsAre, fogyAsra vagy a test kellemes felüdülAsAre gyögy As idegnyugtatö masszirozAst. Hivdsra häzhoz is megyek! Elsö alkalommal 50 szdzalek kedvezmeny! Telefon: (212) 633-3325 Szerte a vilAgban publicistak, politikusok, hirmagyarAzök bösAgesen foglalkoznak IzrA- ellel. Ebböl okszerüen következik, hogy a galuti zsidö is kifejtheti nAzeteit, vAlemAnyAt, mert a jöhiszemüsAge vitathatatlan. — A hatnapos hAboru utan a BiztonsAgi Tanacs meghozta a 242. sz. hatArozatAt. Ezt IA- nyegAben megismAtelte a Yomkipüri hAborü utAn a 338. sz. hatArozatAban. Ne azt nAzzük, hogy milyen volt az izrAeli kormAny összetAtele, amidön az izrAeli pariament ezt a 242. sz. hatArozatot elfogadta, hanem, hogy mit tartalmaz, annak realizAIAsa mit jelentene IzrAel szAmAra, s hogy egyAltalAn gyakorlatban hatAlyossA vAlhate? A 242.SZ. hatArozat kimondja, hogy apröbb hatdrkiigazitdssal Izrdel köteles\ visszavonulrti e l i s m e r t es biztonsdgos hatärok möge. — Ezt a hatArozatot az akkori angol külügyminiszter szövegezte meg a B.YT. megbizAsAbol. Ez a volt diplomata sajtöban As televiziöban elmondta, hogy IzrAelnek a hatnapos hAborü elötti egyes hatArait (Natanja, Tulkarem stb.) tarthatatlannak itAltAk, ezArt került a szövegbe az "apröbb hatArki-1 igazitAs”. — Ez igy mind-mind 1 igen vilAgos. — Az izrAeli kormAny minden ן feltAtel, kikötAs, megjegyzAs, magyarazkodAs nAlkül kijelent•1 hetnA, hogy a B.T. 242. sz.j "Eljön az idö, amikor az em- j beri meghunyAszkodAs As elpuhultsAg következtAben nem politikusok As AllamfArfiak, hanem Carloshoz As Haddadhoz idomulö terroristAk fogjAk irAnyitani az esemAnyeket". — Bourgiba tuneziai dllamelnök 1969-ben Pdrizsban tartott beszedeböl. A Menöra az elmült hArom Avben többet foglalkozott a nemzetközi terrorizmus Agetö problAmAjAval, mint akArmelyik, hetilapi a nagy vilAgban. Jelen sorok iröja tavaly eikksorozatban szAmolt be az euröpai, közAp- As •tAvol-keleti terrorizmus stratAgiAjAröl, eredetAröl, As tAvoli cAlkitüzAseiröl. Nemi.-i csak) azArt.mert ez a nemzetközi ׳ terrorizmus Izraelt, az egAsz KözAp-Keletet, EuröpAt, s — ellenAllAs hiAnyAban —, hamarosan az egAsz vilAgot! pusztulAssal fenyegeti, hanem azArt is, mert a demokrAcia, a politikai függetlensAg As emberi szabadsAg eszmAnyeit dönti romokba egy nihilista As anarchista ideolögia parancsakAnt. Terrorizmusröl irott eikkeink csak elenyAszö rAszben voltak szemAlyi jelleguek, miutAn különbözö terrorist sejtek (egyidöben nyolcvankAt ilyen sejtet tartottak nyilvAn tizenegy orszAgban) különbözö fiökdiktAtorok iränyitAsa alatt Alltak, akik sürün vAltogattAk egymAst az Alen. 1976 vAgAn azonban lAtrejött, amitöl rAgen tartottunk: az addig önAllöan As egymAstöl függetlenül operAlö sejtek centralizAlödtak, s a nemzetközi aktivitAs központi vezetAs alA került. Csaknem hAt Avig tartott, mig hat terrorista vezAr összeköttetAst teremtett az önAllö sejtek között, "kooperativ” tervezAst hozott lAtre, s az akeiök pAnzügyi tAmogatAsAt megszervezte. H. Elek kaliforniai olvasönk a közelmültban azt kArdezte tölem levAlben, hogy kik azok a szemAlyek, akik az ILF (Inter- i national Liberation Front — j Nemzetközi Felszabaditö Mozgalom) iranyitöi. Az alAbbi eikk vAlasz H. Elek As sok mAs olvasönk hasonlö jellegü leveiAre. AnAlkül, hogy ArtesülAseim forrAspontjait megneveznAm, hadd jegyezzem meg, hogy az adatok összegyüjtAse sok hönapi munka eredmAnye. TöbbszAz szemAllyel folytatott interjü, terrorista kiadvAnyok As röpcAdulAk tüzetes tanulmAnyozAsa, a csaknem AllamtitokkAnt kezelt, biztonsAgi szervek Altai folytatott nyomozAsok anyagAnak böngAszAse hüzödik meg a hAttArben. 1976 november I8-An, egy Römähoz közelesö falu fogadöjAban került sor a terrorista “agytröszt" hat vezArenek szemAlyes talAlkozAsära. Mindaddig — a kAt arab vezer kivAtelAvel — csak hirböl ismertAk egymAst; s a talalkozö összehozAsa As megszervezese csaknem nyolc hönapot vett igAnybe. Ütlevelek hamisitasa, hatösAgi közegek megvesztegetAse, szemAlyi testörseg felAllitAsa, s egyAb "ap- ־ rösAgok" elintAzAse, hosszadalmas As fArasztö munka eredmenye volt. S bAr a talAlkozö rAszleteiröl kevAs hir szivArgott ki. kAt — idöközben letartöztatot» As börtönbüntetAsre itelt — terrorista jövoltAböl olyan adatok is napvilAgra kerültek, melvekröl egyetlen orszAg biztonsagi szolgalatanak sem volt fogalma. Ime. a hat “vezAr" profilja: I.) Dr.Wadi Haddad. Jelentesek szerint vArrAkban halt meg a közelmültban lezajlott libanoni konfliktus idöszakAban. s bAr ezt a jelentAst nemesak a libanoni kormAny, hanem a palesztin felszabaditö szervezet szövivöi is megerösitettAk. vannak. akik azt Allitiak. hogy Haddad eletben van
