Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-09-21 / 725. szám
Marad e nyoma haláluk után1 a legragyogóbb színészeknek és hogyan élnek tovább, ha tovább élnek az emberek oly véges emlékezetében?________ Nem tudom, gondolnak-e még és hányán az egykori Vígszínházra, amely századunk elején és legalább negyven évig a legjobb, legegységesebb színészgárdával dicsekedhetett. | Varsányi, Fenyvesi, Tanay.í Rajnai, Somlay, Góth, Törzs, j Csortos, Hegedűs... Hegedűs Gyula, hazánk legértékesebb művészeinek egyike, nem könnyen jutott hírhez, jóléthez. A nélkülözés, nyomor minden stációját megjárta, amíg végre a kolozsvári, majd a millenniumi években alakult Vígszínház tagja lett belőle. Drámában sokáig nem is jutott szóhoz, mivel nagyon csúnya, nagyon sovány volt és a sok éhezéstől — mint ó maga is állította — alaposan megnőtt az orra. Csak lassan, nagyon lassan mertek egy-egy komolyabb) szerepet rábízni, de mindig csak öregeket. Szőrrel kellett teleragasztania az arcát, hogy eltűnjön az orra. Fehér parókák és szakállbozotok mögé bujtatták, mert nem volt az a szabályos arcú férfiszépség, akinek rögtön nyert ügye van. Vidéki barangolásai során népszínművekben is fellépett, s amikor egy mulató jelenetben azt énekelte.— Adjon Isten szebbet, iobrrn könyvespolc Még vannak napok, hogy sugárzóan szép a nyár. bólogatva hullámzanak a lombok, de a fákról már peregve kezdenek hulladozni az elsárgult levelek. Ezek kézzelfogható jelei az ősznek, a vénasszonyok nyarát úgy kell fogadni, mint egy szép ráadást, amivel megszépíti az idő az életünket. Az eiőrelátóak már gondoskodnak a sanyarú, őszi napok és a hosszú tél kellemes időtöltéséről, a könyvekről. Már érkeznek hozzám csomagok Budapestről, benne könyvek, olvasmányok, kiválasztott írók remek munkái. Egy páron már túl is vagyok. Kezdem Dénes Zsófiával, a magyar irodalom nagyasszonyával, akinek a múltját megszépítette és meggazdagította Ady Endrének a közelsége. Dénes Zsófia' kivételes helyét a magyar irodalomban már az is biz-1 tosította. hogy egy időben a nagy magyar vátesz, Ady Endrének a menyasszonya volt és csak édesanyja ellenkezésének a hatására nem lett a felesége. Azt hiszem, ez az egyetlen örökké fájó sebe Dénes Zsófiának, aki ezzel a jegyességgel külön rangot is kapott a magyar irodalomban. Nekem úgy tűnik, hogy Ady sok múzsája közül a lélekébresztő, távlatokat nyitó, írásra sarkalló múzsáját megörökölte Adytól, és született tehetségével az egész magyar irodalom nem szolgálta úgy Ady Endre emlékét, és nem állított olyan szépséges oltárt neki, mint Dénes Zsófia teszi minden egyes írásában. Páratlanul szép, a világirodalom történetében sehol sem tapasztalható ilyen csodálatos asszonyi szeretet, mint ami Dénes Zsófiában él. olyan gyönyörű, önmagát adó alázattal, ahogy az nála megnyilvánul. Új könyve, az "El ne lopd a léniát" minden fejezetében Adyt említi, őt dicséri, őt magasztalja, s a könyvben előforduló többi szereplő csak olyan szórakoztató körítés, amellyel még inkább Adyra rellektorozza az elismerés és a csodálat lényét. Sok minden olyat meg lehet tudni Ady Endréről, ami még eddig sehol nem volt ismertetve, mint ahogy nem is ismertethették, mert Ady senkinek sem nyilatkozott meg annyi közvetlenséggel. mint Dénes Zsófiának. Lényegében igazán csak három asszony volt közel Adyhoz: léda. akihez, a szerelem himnuszait írta. de aztán elejtette, és Csinszka, aki fiatalságával valószínűleg csak a nagy költő hiúságát legyezgette és Zsuka. aki egy személyben mindent jelentett számára. Az asszonyt, az. anyát, a testvért, főleg pedig a megbízható barátot, akivel megoszthatta az élet gondjátbaját, aki segített neki megkönnyíteni a napi problémákat. Azt hiszem, ezzel mindent el-1 mondtam Dénes Zsófia új j könyvéről. ' Bános Tibor meglepett új könyvével, amit Jávor Pálról írt. Bános Tibornak külön vezető szerepe van a magyar irodalomban, és ez nem más, mint a betű és a könyvek nagy nyilvánosságával szolgálni az elhalt nagy művészeket. Újra eletrekelti őket. de nem. talán Székely Molnár Imre így kellene meghatározni, hogy életben tartja őket. j Új könyve Jávor Pált bemutatja az elindulás pillanatától felérkezéséig az Olümposzra. majd szól a nagy művész betegségéről, hanyatlásáról és börtön-életéről is. A művész változatos pályán ért fel a csúcsra, hisz nagy is az az út. ami a Szegedi Városi Színháztól a Vígszínházon keresztül eljuttatta a nemzet legelső színpadára, a Nemzeti Színházba. Izgalmas ez az életút. És Bános Tibor utánajárt, feldolgozta üstökösszerű életét. Minden élményét, azt a szép emberi arcot, amely Jávor Pált kiemelte a többiek közül. Mert Jávor Pál külön nagy ember volt az embertelenség idején,' helytállt, és becsülettel betöltötte azt a nehéz szerepet, amelyet rászabott a sors, az élet. Landeszman Olga. a hűséges feleség jó és rossz sorsban ott állt Jávor Pál mellett, és nagy része van abban, hogy ez a kiváltságos művészlélek soha meg nem torpant, átsegítette a legválságosabb helyzeteken, igy Jávor Pál sikerének nemcsak társa, hanem osztályosa is lett. Még csak azt kell megjegyeznem, hogy Bános Tibor remek formaérzékkel. csillogó stílusának minden szépségével hozza közel hozzánk ezt a nagy művészt, aki amilyen nagy mestere volt a színpadnak, éppen olyan nagy volt emberi erényeiben is. Ez a remek könyv — amit az bizonyít legjobban, hogy a könyvnapon elsőnek tűnt el a sátrakból, az olvasók rohamlépésben vásárolták fel. úgy hogy én is csak “pult alól” kaptam egyet belőle — és tudomásom van arról, hogy a jelenleg Bécsben élő Landeszman Olgának is csak pár példány jutott, pedig a könyv közel 100.000 példányban került forgalomba. Ezzel a könyvvel Bános Tibor nagyot emelkedett az írók rangsorában, s még meg kell említeni, hogy a könyvet nagyon gazdagítja a benne lévő számtalan fénykép. egyszerűen járt-kelt a színpadon. mintha csak otthon volna. Ezért kezdő éveiben csapnivalóan rossz színésznek tartották. Évekig egy házban lakott Varsányi és Hegedűs, a Lipót körút 7 szám alatt, szemben a Vígszínházzal. Varsányi Irénnek két gyereke, akiket távol tartott a színháztól, addig könyörgött, amig egy délutáni előadáson végre megláthatták Hegedűs bácsit. Varsányit érdekelte, milyen impresszióval gazdagodtak gyermekei és egyébként is nagy szeretetük milyen mértékben nőtt a kiváló színész iránt? Ám a gyerekek kritikája lesújtó volt. — Gyula bácsi nem tud játszani. Épp olyan volt a színpadon. mint amikor nálunk van. Változnak az idők. de nem változnak az emberek. Már országszerte ismert színész volt. amikor a húszas években Pozsony városában a "Kék róka"ban vendégszerepeit. Előadás után nagy hivatalos vacsorához ültették, szemben a polgármesterrel. Az. bókolni akart Hegedűsnek: — Érdekes, — kezdte mondókáját — az édesapja is itt Kiváló alakításai közé tartozik az "Ördög”, a Tájfun”, a “Hattyú", az "Olympia", az “Antónia", a “Három nővér", ' a "Cseresnyéskert", de el kellett játszania a sikamlós, pikáns francia bohózatok főszerepeit is. Ezekben a habfelfújt, "vetkózős". pajkos darabokban is nagy sikere volt. de ezeket a sikereket alig vállalta, restellte, kényelmetlenül élt bennük. Emlékezéseiben írja: "Valamelyik francia bohózatra készültünk. A márki ruháját próbáltam az. egyik belvárosi szabónál, ahol összetalálkoztam az. akkori kultuszminiszterrel. báró Wlassich Gyulával. — No. mi szépre készülnek, kedves Hegedűs? A kérdés zavarba hozott, bár sikerei voltak a léhán mulatságos. de szinte egyértelmű francia daraboknak, mi már ' űntuk és olykor szégyelltük is a nívótlan műsorunkat. Kissé ■ tépelődtem. mit mondjak most és éppen a kultuszminiszternek. — Én ugyan az űj darabra két ruhát csináltatok, de be kell vallanom, hogy szerepem leglényegesebb kosztümje megint csak a fehérneműm lesz... Azt vártam, hogy a miniszter játszott és az "Ördög" előadására Hegedűs Gyulát hívták vendégszerepelni. Hegedűs a szereplést annál szívesebben vállalta, mert a szekszárdi gimnáziumhoz gyerekkori emlékei fűződtek. Amikor az előadás estéjén az ügyelő csengője megszólalt, két fiatal színésznő karonfogta Hegedűst és a színpadra vezette. Itt azután előlépett egy szürkeszakállas bácsi, balkarján hatalmas babérkoszorúval, jobb kezében tanári noteszt tartva és így üdvözölte a művészt: — Sok év műit el azóta, nem tudom, rám ismersz-c. Heckmann Mihály? (Ez. volt a nagy színész polgári nevel.Én vagyok az a gonosz Kardos tanár, aki szekundát adott neked számtanból. Azóta belőled rosszul számoló Heckmann Mihály, hires, nagy színművész lett. az. egész országban ünnepelt Hegedűs Gyula. Az i szekunda. amit én neked. Heckmann Mihály, ebbe a noteszbe beírtam. egyhangú, szürke életemnek egyetlen szép emléke lett — és én ezt a szekundát most i önnek. Hegedűs Gyula szín- 1 művész űr. mégis kijavítom I kitűnőre. Áldja meg az Isten! To us Swiss Class means providing the finest service in the air. Worldwide. Consistently. Whether you are flying first class or economy. On business or pleasure. To any of 90 cities in 62 countries on 5 continents. We fly the world Swiss Class. ijoy Swiss Class stance to: Toronto, Montnál, Abidjan, Abu Dhabi, Accra. Algiers, Amsterdam, Ankara, Athens, Berne, Baghdad, Bangkok, Barcelona, Basel, Beirut, Belgrade, Bombay, Boston, Brussels, Budapest, Bucharest, Buenos Aires. Cairo, Casablanca Chicago, Cologne, Colombo. Copenhagen Dakar amascus Dar-es-Salaam, Dhahran, Douala, Düsseldorf, Dubai, Frankfurt, Geneva, Genoa, Glasgow, Hamburg, Helsinki, Hong Kong, Istanbul, Johannesburg, Karachi, Khartoum, Kinshasa, Kuwait, Lagos, Libreville, Linz, Lisbon, London, Ljubljana, Madrid Malaga, Manchester, Manila. Marseilles, Milan Monrovia, Moscow, Munich, Nairobi, New York, Nice, Oslo, Oran, Palma de Majorca. Paris, Peking, Prague, Rio de Janeiro, Rome, Salzburg, Santiago de Chile, Sao Paulo, Singapore, Sofia, Stockholm, Stuttgart, Tehran, Tel Aviv, Tokyo, Tripoli, Tunis, Vienna, Warsaw, Zagreb, Zurich. Swissair, in co-operation with Air Canada, offers daily wide-bodied jet service Toronto/Montreal to Zurich, in the heart of downtown Europe. Saturdays, we fly Zurich/Toronto non-stop. We fly the world Swiss Class.
