Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-09-16 / 724. szám

MENŐ RH ,Mr.August J ,... o 1 n ä r P.O.Box lo34 New Bruns »i c k, New J s r s 3 y o x 9 o > U.S.A. _____ AZ (SZAKAMERIKAI MA6YAR ZSIDÓSÁG LAPJA Second class mail registration No. 1373. VOL.17. 724. ÁRA 50 cent SEPT. 16. 1978. RUBIN FERENC: A CSÚCS GYŐZTESE BEGIN Amint az előrelátható volt a camp davidi csúcs-találkozó némi minimális eredményt mégis képes lesz felmutatni. Az. eredmény egy ravasz, dip­lomáciai nyelven megfogal­mazott kommüniké, mely szerint a megbeszélések bizo­nyos alapot nyújtanak a lon­doni külügyminiszteri konferen­cia folytatására. Erre számos jelből lehet következtetni. A tár­gyalásokat prolongálták, a tár­gyalási légkör jó és a kiszivárgó hírek általában optimisták, bár még sok az ellentét a tárgyaló­felek között. Nem kétséges, hogy az eredmény Begint igazolja, ki minden külföldi és főleg belföldi nyomás ellenére szilárdan kitartott amellett hogy Izrael biztonságából egy jottányit sem szabad engedni. Bár az eredmény szerénynek tűnik, ez éppen elegendő arra. hogy a mérsékeltebb arab vezetők, Szadat, Husszein, valamint Szaudi Arábia királya és trónörököse. Kálid és Fahd időt nyerjenek az úgynevezett “visszautasítok” és egyéb arab radikális csoportok ellenében. A tárgyalóteremben két szék maradt üresen, Kalidés Husszein széke. Szellemük azonban min­denkor jelen volt. A U.S.A. és Szadat szempontjából ugyanis egyaránt lényeges, hogy a két uralkodó hogyan fogadja a kommünikét. Kálid király, az éhező Egyiptom bankára fanatikus megszállottsággal félti a mozlim egység megtörését, j Minthogy a világ egyhar­­madának olajtartaléka Szaudi Arábiában van, s arra az Egyesült Államoknak még két három évtizedig feltétlenül szüksége lesz. döntő fontosságú, hogy hogyan fogja a király a kommünikét megítélni. Félő ez különösen azért is. mivel Szadat béketörekvéseit Szaudi Arábia igen vegyes bizalommal, vagy inkább bizalmatlansággal szem­lélte. Nem vitás az sem. hogy Szaudi Arábia elhatározása döntően fogja befolyásolni Jor­dániát a jövő tárgyalásokba való bekapcsolódás kérdésében. Nem szabad elfeledkeznünk az ötven milliárdos arab befek­tetésről az USA-ban, valamint arról, hogy Szaudi Arábia rend­kívül fontos szerepet játszik a Szovjetunióval szembeni amerikai politikában. A konferencia mindhárom résztvevője komoly kockázatot vállalt a megbeszéléseken való részvételéül. Különösképpen áll ez azonban Carter és Szadat elnökökre. Csupán pár nappal ezelőtt, többezer földbirtokos tiltakozott a Fehér Ház előtt az ellen, hogy az elnök magát far­mernek meri nevezni. Amerika néger lakossága már a Klu Klux Klánnal kezdi Cartert össze­hasonlítani. A szakszervezetek egymással vitáznak affelól. hogy az elnök, avagy az autó és acél mágnások az ellenségeik? A zsidó szavazók listáján Carter 3 százalékkal Vanessa Redgrave 1 mögött foglal helyet. Pártja kép- j viselójelöltjei pedig könyörög­nek neki. hogy mellőzze1 támogatásukat, hogy némi esé­lyük lehessen a novemberi választásokon. Ehhez még hozzájárúl hogy a nyugati n Ml A TEENDŐ POSTAS* SZTRÁJK ESETÉN ? A kanadai postássztrájkokra lassan már olyan természetességgel készülünk fel, mint ahogy tudjuk, hogy ősz után megjön a tél, nap­palra az éjszaka. Szinte természetesnek vesszük, hogy ezúttal sem marad el a postaalkalmazottak munkabeszüntetése, végeredmény­ben, ha Kanada legnagyobb városában nincs közlekedés, ha földön várakoznak a repülőgépek, ha az autóbuszok a városok között nem közlekednek, miért pont a posta ne sztrájkolna? Sokszor panaszoltuk már el, hogy a postássztrájk létében fenyegeti lapunkat. Még most is, pedig ezúttal alaposan fel­készülünk annak kivédésére. Nem tudjuk, mikor kezdődik el a sztrájk, valószínű, hogy csak október első hetében, de lehet, hogy hamarább. Minden esetre olvasóink segítségével ezúttal meg­próbáljuk a nehézségeket ezúttal minimálisra csökkenteni. Az egyetlen csoport, amihez nem tudjuk eljuttatni a lapot az a kisebb kanadai városokban lévő előfizetőink csoportja. Sajnos, nekik a példányokra várni kell, amig a levélkihordók ismét méltóz­­tatnak a munkát felvenni. Az Egyesült Államok területén semmiféle fennakadás nem lesz a Menóra kézbesítésében. Az amerikai példányokat már közel két éve New Yorkból postázzuk — ezért kapják meg ottani olvasóink, nagyon pontosan, egy-két lappal a lap megjelenési dátuma előtt. Torontóban és Montrealban néhány ezer példány túlnyomást fogunk csinálni, s ezeket a város különböző pontjain leadjuk, s on­nan bármelyik előfizetőnk azt elviheti. Torontóban a következő helyeken juthatunk lapokhoz: Alexander Park Variety, 67 Augusta Square, Judy Florist, 387 Spadina Ave., Deutsch Jeweller, 406 Bloor St., W., Mrs. Feigelstock, 250 Davenport Ave., Royal Bakery, 732 St.Clair Ave., W., Gesztenye Cukrászda, 1394 Eglinton Ave., W., Miriam Gift Store, 3007 Bathurst St., New Horizons Day Centre, 3636 Bathurst St., Menora Szerkesztősége 105 Almore Ave., Dr.Zágon rabbi, 115 Antibes Dr., Montrealban nem tudtuk ugyan még lefixálni barátainkkal, s ezért csupán feltételesen közöljük a cimeket, abban a reményben, hogy ugyanazok lesznek most is segítségünkre, akik a legutóbbi postasztrájknál vállalták ezt a megterhelést. Deli Bakery, 5495 Victoria, Burrett Delicatessen, 5771 Victoria, Paprika Restaurant, 6330 Victoria, Prager Orthopedic Shoes, 4658 Decarie Blvd., Barna Ltd., 3864 St.Lawrence, Dream Beauty. Salon, 5627 Coté de Neiges, Louis Fina Service Station, 2595 Laurentian Blvd., T.M.R. Texaco Station, 245 Bates Rd., Express Shoe Salon, 56 Mount Royal Ave., Breuer Elsie, 900 Brockland Ave., — Chomedyban pedig kizárólag vasárnap délelőttönként Leslie Herskovits, 1338 100th Ave., Persze a kellemetlenségért már előre is kérjük olvasóink elnézését. Esetleges panaszaikkal a kormány illetékes hivatalához kell fordulniuk. hatalmak kezdik amerika veze­tőszerepét kétségbe vonni. Szadat belső ellenzéke az utóbbi időben erősen növekedett. Többen támadják őt a béketárgyalások sikertelen­ségéért, a szinte tarthatatlan gazdasági állapotokért, a politikai elszigeteltségért, valamint a hadsereg utánpótlási hiányaiért. A belső nyomás mellett állandóan éreznie kell Kálid király türelmetlenségét a tárgyalásokkal szemben és saját tanácsadói sürgetését, kik közül többen a radikálisokhoz való csatlakozást ajánlják. Befolyásos ellenzéki politikusok, többek között Fahd volt külügyminisz­ter, pedig a Szovjetunióhoz való visszatérés mellett tör lándzsát, mely a hadi utánpótlásokat biz­tosítaná. Eey sikertelenség esetén tehat Szadatnak végered­ményben nem maradna más választása — mivel állását nem hajlandó könnyen feladni —, mint egy háború elindítása, bár biztosan tudja, hogy az országa számára újabb veszteséggel járna. Izrael részére ugyancsak kockázatot jelentene Szadat el­vesztése és egy radikális arab irányzat visszatérése, mely szomszédait egyesítené ellene. Ilyen körülmények között a leg­jobb. ami a tárgyalásoktól vár­ható, a megbeszélések folya­matosságának biztosítása. Ez pedig—hacsak valami váratlan villámcsapás nem éri az utolsó pillanatban Camp David-ot — y ma már elintézett ténynek tekinthető. AZ AMERIKAI JAVASLAT A jövő szempontjából mégis, jelentős az az amerikai komp­romisszumos javaslat, mely bár­mennyire elfogadhatatlan Izrael részére, mégis alkalmas arra, hogy a rozzant autó rozsdalepte kerekeit — legalábbis idő­legesen — kiemelje a kátyúból j és tovább gördítse. A javaslati lényege: a 242-es ENSZ határozat alapján Izrael jelentse ki, hogy öt év múlva kivonul a nyugati partról és a Gáza övezetből. Öt éven keresztül azonban Izraelnek jogában áll a területeken katonaságot tartani. Közben kialakulna egy palesztin autonómia, mely az ötödik év végén már képes lenne dönteni sorsa felett. Ez alatt az idő alatt bizonyos diplomáciai és keres­kedelmi kapcsok halavány kör­vonalai is megjelennének. E javaslat Izrael számára el­fogadhatatlan. mivel egyetlen állam sem írhat alá egy öt évre; előre dátumozott váltót vagy csekket. A történettudomány még nem ért el oly magas fokot, hogy előre meg tudná jósolni, mi lesz a helyzet öt év múlva? Ki minősítené lehetet­lennek például az Izraelt körül­vevő radikális csoportok meg­erősödését annyira, hogy Izrael­nek feltétlenül szüksége lesz a nyugati partra, mint védelmi bázisra? Mi a biztosítéka annak, hogy öt év múlva Szadat marad Egyiptom elnöke? Mi lesz, ha egy újabb Nasszer veszi át a vezetést? Mi történne, ha Szíria — éltévé láb alól Husszein királyt és Libanon jelenlegi el­nökét — bevonulna e két or­szágba, harapófogóba fogva Iz­raelt? Sohase feledjük: Izrael nem Szadattal, hanem Egyip­tommal köt békét. Szadat személyi garanciája bár nagyon szép és nemes, mégsem elegen­dő. Izraelnek biztosíték kell arra, hogy a nyugati parton éló palesztin nép ne rendelkez­hessék hadsereggel. Az egész nyugati partot és a Gáza övezetet hadmentesített övezet­nek kell nyilvánítani. Ezek a minimális követelmények egy megegyezéshez. Szadat jól tudja, hogy nin­csen meghatalmazása egyik arab állam részéről sem. s igy kép­telen lenne bármely biztosítékot adni Izraelnek más államok nevében. Egy Palesztin Állam jelenleg csak a P.L.O. érdeke. Egyelőre azonban még a ter­roristák is egymást mészárolják. Tehát sem az arab országok, sem a terroristák szempontjából nem lehet egységről beszélni. Nem valószínű például, hogy Szadat és Kálid király körtáncot lejtenek örömükben, ha Aszad megvalósítaná tervét a Nagy Szíria birodalmának felállítására. Szadat csupán egy jólmegfogal­mazott elvi kijelentést akar Iz­rael Részéről: “a nyugati part és a Gaza övezet egyszer majd az arabok szuverenitása alá fog tartozni”. Nem hisszük, hogv feltétlenül ragaszkodna az öt év­hez. Lehetne az 10 év. sót. több is. Izrael álláspontja az. hogy két egyoldalú visszavonulás, melyet főleg Amerika befolyása alatt tett meg, elegendő volt. Egy harmadik ilyen vissza­vonulásért, vagy akárcsak an­nak Ígéretéért, most már akar valamit cserébe. Szadatnak tehát meg kell változtatni eddigi álláspontját, mellyel Izraeltől mindent követelt semmiért. MITŐL FEL SZAUDI ARÁBIA? Szaudi Arábia egyelőre fel­adta egy arab csúcskonferencia összehívására vonatkozó tervét. — függővé téve azt a Camp Davidben tartott megbeszélések kimenetelétől. A konferencia célja az arab államok által követendő stratégia lett volna. Kálid király még egy utolsó alkalmat ad Szadatnak és Car­­ternek a béke göröngyös út­jainak kitalpalására. E kon­ferencia összehívásának szaudi részről nem az arab stratégia az igazi célja. Kálid király és Fahd trónörökös attól tartanak, hogy a Camp David megbeszélések eredménytelensége esetén az arab radikálisok nem csupán Szadat életére törnének, hanem Jordánt és a szaudi királyi családot is fenyegetnék. Szadat a konferencia megkez­désének pillanatáig remélte, hogy Amerika a végsőkig fog nyomást gyakorolni Izraelre, egy neki kellemes elvi nyilat­kozat aláírása céljából. “Az egyesült Államok most teljes értékű partnerem" jelentette ki büszkén a sajtó képviselőinek. “Már elmúlt az az idő, amikor csupán közvetitóként működtek közre a béke elérésében". Szadat kissé tévedett számí­tásaiban. Carter elnök ugyanis ' megerősítette, hogy "Amerika teljes értékű partner”, de hozzá­­! tette ravaszul, hogy “olyan tel­jes értékű partner, mely köz­vetít a két viszálykodó fél között". Carter — ha nem is dicsekedhetik győzelemmel —, nyugodtan állíthatja, hogy el­hárított egy arab csúcsértekez­letet, melyen egy az állásához körömszakadtáig ragaszkodó Szadat esetleg háborús terveket helyez az értekezlet éjé. De a ' nyugati országok és Japán szivéről is hatalmas kő esett le. , Nem lesz olajzárlat, sőt Szaudi Arábia hajlandó lesz termelését I növelni. I A tárgyalások tovább foly­­: nak. A viták a tárgyalótermek­ben és nem a frontokon dőlnek el, s ki tudja, hátha megszületik idővel egy nyilatkozat, mely a diplomáciai és kereskedelmi összeköttetések megindulása és a terror megszűnése esetén el­ismeri az arabok jogát a nyugati part egy részére és a Gaza övezetre. Hogyan is volt a mese a le­gényről. akinek a kegyetlen szultán azon feltétellel adott fel­mentést a halálbüntetés alól, l hogy kedvenc szamarát öt hét j leforgása alatt megtanítja . fuvolázni? Mikor a legényt ■ megkérdezték, hogy miért vál­­! lalta e lehetetlen feltételt, ő mosolyogva felelte: “Öt hét alatt a szultán is meghalhat, a I szamár is elpusztulhat". Még az sem lehetetlen, hogy a szamár megtanul fuvolázni... TORONTO TORONTO TORONTO TORONTO MILYEN BÉKÉT FOGADHAT EL IZRAEL? Izrael csak olyan békét fogadhat el, mely időhatár nél­kül biztosítja, hogy a nyugati part egy megfelelő sávján katonaságot tarthat. A jelenlegi településekre szükség van, egy meglepetésszerű támadás elleni gyors védekezés szempontjából. MEGHÍVÓ AZ ACHAVATH ACHIM HITKÖZSÉG (33 Wilmington Avenue) ezúton hívja meg Önt és kedves családját a magyar cseh és román zsidó mártrok emlékére rendezendő Az ünnepély 1978 szeptember 24.-én vasdmap délelőtt 11 órakor lesz a hitközség BATHURST LAWN CEMETERY 50-ES PARCELLÁJÁBAN Program: Gyertyagyújtás Gyászbeszédet mond: Rabbi Oelbaum Ignác Zsoltárokat énekel: , , ___________jMWeisz a Clanton Park hitközség kantora Ima a mártírokért: Rabbi LOelbaum Haskara: J.M. Weisz kantor I Közös Kaddish ima

Next

/
Thumbnails
Contents