Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-07-01 / 714. szám

MENÖRA * 1978 jülius 1. 2. oldal FIRST HUNGARIAN s LITERARY SOCIETY TM A /:/..SY) MAGYAR ÜNK/'R/ÜKÜR 323 East 79th Street. Ne» York, N.V. 10021. Telefon 650-9435 UTOJÄTEK SKOKIE-HOZ Kedves tagjainktöl es part- nagyon kellemes nyaraläst. s fogöinktöl ezüton bücsüzik a ezütonis tudomäsukra hozzuk. rovatvezetö. ki nyäri szabad- hogy az Önkepzökör helyisege sagära megy. Minthogy tagjaink es etterme minden nap. szerda nagy resze is követi peldämat. kiveteevel. nyitva lesz. tehät OTTHON KÖR 173 East 83 Street ( 3 Ave .sarok) Telefon: 988-6200; 650 - 1784 Rovatvezetö: Denes Margit hatnak. Kivänunk minden ked­­ves barätunknak es tagunknak nagyon kellemes nyaraläst. s. ha New York-ban vannak. bol­­dogan lätjuk öket körünkben. Club-napjaink a nyär folyamän tehät szerdän es szombaton vannak. A nyäri hönapok alatt. mikor tagjaink többsege a meleg eiöl a hegyekbe menekül. mi. a Club tagjaink reszere. vasärnap kivetelevel teljes kapacitässal müködünk. s amellett. hogy megtaläljuk a hüs. hütött ter­­meinkben a szörakozäst. a kitünö etelek szinten csäbitölag MIAMI BEACH egyetlen magyar ••••••••••••••••• • ••Zsidö Clubja Miami ßeach,Fla.,33 39 Tel:(305)5311113־ ElnökrWeiss Martin Titkär:Weinberger Arthur י■"■TM■“­Tel:(305>6 73-5154 HUNNIA HOUSE TRAVEL Inc. 1592 Second Ave at 82nd St. N.Y.C.nY 10028 Tel:(212) 734-6900 —INVESTMENT— Blyth, Eastman Diton, Union Securities & Co. Inc., New Yorlt-i tözsde tag!a STOCKS. BONOS. MUTUAL FUNDS LIFE INSURANC Telefonäljon. vao keresse fei Norman N. Gati VICE PRESIDENTET 1221 Avenue of the Americas N.Y. 10020. — Tet (212) 730 - 6916 az törtent, hogy ketszäz mil­­lio amerikai megällapftotta: a bfrosäg döntese, vagyis az igazsäg a näclk oldalän all. A näclk az utolso pillanat­­ban viszont lemondtäk a Sko­­kie-i tüntetest, mert ök eler­­tek a celjukat. Skokie helyett Chicago belvärosäban tartot­­tak “gyözelmi felvonuläst” es (tessek megkapaszkodni) mind a huszan resztvettek rajta. Nehäny ewel ezelÖtt egy ba­­rätom autojäval utaztam New Yorkba., Az egyik häzt'dmbkö­­rill öt-hatszäz fönyi tömeg vonult täbläkkal es zajongva. — Miert tiintetnek? — ker­­deztem. — Mit tudom en — felelte kfseröm. — Älljunk meg, nezzük meg. — Meg vagy bolondulva? Kit erdekel? De azert megis kiszälltunk es kideriilt, hogy az ötszäz tüntetö a tömbben levÖ vegy­­tisztfto alkalmazottja, akik azert tiintettek, mert a fönök több ebedidöt vesz ki, mint 6k es az “unfair”. Ismetlem, kb. ötszäzan voltak. Ötszäzan, plusz ket nezÖ, a barätom es en. Senk! mäs meg oda sefor­­dult, az autok meg le se las­­sftottak. Megismetlem tehät koräbbi cikkemben feladott kerdese­­met. Mi törtent volna, ha ez a hüsz ker ge barom Chicago egyik ktllvärosäban, a zsido­­lakta kiilvärosban töntet? Meg a semminel is kevesebb, s6t a Skokie-i zsidok megcsak antiszemita jelszavakat sem hallhattak volna, csak azt, hogy az alkotmäny elsö mo­­dosfto szakasza (First Amendment) minden kinek megadja a velemenynyilvänf­­täsi es gondolati szabadsägot. A Skokie-i tüntetes tehät igenis a mi hibänkbol vält a­­ränytalannä es kapott jelentÖ- seget. Näci pärt ugyanis nin­­csen Amerikäban, de zsidoel­­lenes, Izräel-ellenes er6cso­­port bösegesen. Ezek azonban sokkal ravaszabbak, mirtazok a Collin-fele näcik, akiketelÖ- retolnak. Ezek, mint lätjuk, sokkal körmönfontabb modon probäljäk azt bizonygatni, hogy a zsidosäg es a zsido­­säg älläsfoglaläsa ellentetes az amerikai szabadsägjogok­­kal. Mi pedig beugrottunk ne­­kik. Remelem, hogy ilyen hi­­bät többe nem kovetünk el. Breuer Elsie azt ällftja, hogy azok, akik #‘ott” voltak, azok örökke orrukban erzikaz egett csoii'szagot es ezert nem ke­­pesek objekitivitäsra. Sßt, re­­meli, hogy meg gyerekeik sem. Az en remenyeim mäsok. Az en remenyem az, hogy gyere­­keink fognak tudni tärgyila­­gosan es diplomatikusan äll­­ni, mert remelem, hogyazsi­­dosäg nemcsakazttanulta meg a näcizmus borzalmaibol, hogy fei merje emelni öklet, hangjät a sajät vedelmeben, de azt is, hogy ezt az ököl es hangemelest ne hiszteria alapjän, hanem jozansäg es megfontoltsäg alapjän tegye. tessel es joliränyzott ökölcsa­­pässal meg lehetett szüntet­­ni. Kär, hogy Perl Hermann ezt az ervet rossz helyre adresszälja, hiszen a Menora regi olvasol talän meg emle­­keznek rä, hogy az öklöt hasz­­nälo tUntetest epp e sorok froja szervezte es iränyftotta. Tisztäzzunk tudnilllik gyor­­san egy felreertest. MeggyÖ- zödeses demokrata, s6t, mi ennel több, demolcratikus lei­­ki alkat vagyok, ami azonban koräntsem jelenti, hogyazön­­gyilkos demokratäk soräba tartozom, Azelnieselnihagy­­ni jogät nem terjesztem ki a legyre, amelyik elelmemet megosztani kfvänja, s nem hi­­szem, hogy egy esetleg räm­­tämado tigrisnek felolvasnäm a gettysburgi kiältvänyt. U- gyanfgy megtanultam mär, hogy a näcik es termeszete­­sen a kommunistäk eilen nem lehet demokratikus modsze­­rekkel harcolni, hiszen mi­­vel ideologiäjuk az ököl fei­­s6bbrendflseget ismeri el, az ököl az egyetlen, amit välasz­­kent is megertenek. Skokie eseteben megis az ököl hasznälata eilen foglal­­tarn älläst, s Indokät köriil­­beliil fgy fogalmaznäm meg: nekem a näcik ne frjäk elö, hogy mikor verjem meg öket. Akkor vererr, amikor akarom, nem amikor ök akarjäk, punk­­tum. Mert erröl van szo. Ameri­­käban egy näcipärt csak pa­­pfron letezik. Teljesen mind­­egy, hogy ötven, ötszäz vagy akär ötezer tagja van. Ezek a horogkeresztes, karszala­­gos, antant-szfjas tebolyodot­­tak sem ideologiäjukkal, sem szervezesükkel nem tudjäk felhfvni magukra a figyelmet. Kerem, ne mondjäk azt, hogy Nemetorszägban is fgykezdö­­dött. A törtenelem a közmon­­däs ellenere sem ismetli meg önmagät, sohasem ismetelte. Söt. Blzonyos esemenyek elö­­fordulnak neha többször, de mindig mäs szinten, mäs fä­­zisban es az, ami egyszer elöfordul tragediakent, az a következö spirälban rendsze­­rint komedia formäjäban tfl­­nik fei. Ezek a mai amerikai näcik;bohocok. Gonosz boho­­cok, decsaknekikteszünkszf­­vesseget, hogyha a figyelmet a gonoszsägukra hfvjuk fei, nem pedig bohocsägukra. Elmült a datum, amit a Sko­­kie-i tüntetes napjäul kijelöl­­tek, s ami körül mäsfei even keresztiil folyt a bfrosägi csa­­ta. A näcik tüntetni akartak, mint mondtäk “nem a zsido­­säg eilen, hanem az amerikai s zoläs - szabadsäg vedelme erdekeben”. Micsoda Örültseg volt, hogy egeszen az ameri­­kai Legfeisöbb Bfrosägig el­­vittük ezt az ügyet, es ott szen­­vedtünk vereseget, mintahogy az elöre läthato volt. Teljesen mindegy tudniillik, hogy emo­­cioink alapjän kärhoztatjuk a bfrosägi döntest, megiscsak folytatäs az 1. oldalröl sajät felfogäsomat megvältoz­­tattam volna, söt ügy erzem, nemcsak a jozan esz, de az idöközben törtenö esemenyek is az en velemenyemet iga­­zoljäk. Elöször is Breuer Elsievel szeretnem tisztäzni, hogy mit ert azalatt, hogy a näci ször­­nyüsegek ertekeleseben ket fajta ember van: aki otf volt es aki nem volt ou, Mint fr­­ja, aki nem volt otf, az szen­­vedhetett bärhol, szörnyfl kf­­nokat elhetett ät, de megsem volt ott. Sajnälom Elsiekem, deenezt nem ertem. Hol kellett lennl ahhoz, hogy valaki oQ. legyen? Auschwitzban vagy Mauthau­­senben-e? Treblinkän vagy Buchenwaldban-e? Hol volt Breuer Elsie? Egesz biztos, hogy valahol a pokol melyse­­ges feneken. De ennek a po­­kolnak több melyseges fene­­ke volt, s mint ahogy az, aki nem yolt äldozata a näci szörnyüsegeknek, az nem tud­­ja teljes egeszeben felfogni a törtenteket, ugyaaagy, aki reszese volt valamelyik tä­­borban a szenvedeseknek, egyszerflen nem kepes elhin­­ni, hogy mäshol is ugyanolyan borzalmak voltak. De egy olyan intelligens es szeles lätokörü ember, mint Breuer Elsie, nem engedhetimegma­­gänak a “ez semmi, hanem, ami nälunk volt” mentalitäst. Jomagam valoban nem vol­­tarn egyetlen nemet koncent­­räcios täborban sem, es megis tagadom, hogy ne lettem volna “ott”. A nemet halältäborok mflködesenek idejet kellemes ukrajnai es lengyelorszägi munkaszolgälatban pihentem ät, de ennek ellenere tudnek mondani valamit a legnagyobb tehetetlensegröl, azällattä al­­jasftäsrol, hiszen hajszoltak ki aknätszedniharmincadma­­gammal, ahonnan negyen jöt­­tünk vissza, volt, hogy ügy szälltak meg a tetvek, mint a mäkos teszta, s vegsö fo­­kon ugyanolyan veletlen, hogy elek, mint ahogy veletlen Breuer Elsienel, aki viszont “ott” volt. Lehetseges, hogy a munkaszolgälatosok, akikre rägyüjtottäk Dorocsinban a tf­­fusz-barakkot, vagy akik jegge fagyva fordultak le a fa tete­­jeröl kukorekoläs közben — szinten nem voltak ott? Tehät Breuer Elsie bärmi­­lyen hatäsosan, avatott tollal fr ja is meg, hogy Ö “ott” volt, ezzel meg nem tudja igazät, illetöleg igaztalansägomat bizonyftani. Különben is ah­­hoz, hogy egymässal vitatkoz­­ni tudjunk a näcizmus elleni harc modozatain, az keil, hogy fenntartäs nelkül ismer­­jük el egymäs joszändekät: valoban harcolni akarunk. E teren különben egy 'koräb­­bi level frojäval, Perl Her­­mannal is vitäm van, aki az­­zal bizonygatja az ököl igazät, hogy tfz-egynehäny ewel ez­­elött a torontoi näci pärtot egyetlen alapos tömegtünte-A CSÄSZAR perialista ügynökök keze" min­­denüve eler!) Ceausescu lakosz­­talyäba tevedjen, s ne adj Isten, megijessze az Elnököt! A romän biztonsagi csoport Vien­­tienben teljes önellätasra rendel­­kezett be: nemcsak a hazulröl hozott elelmiszert fogyasztotta, hanem Romäniäböl hozott evö­­eszközökkel etkezett es meg a : vizet is otthonröl hoztäk 1 magukkal. Mindez a lakossäg tudomäsara jutott, s mivel ezek a delkeletäzsiai vendeglätäs lebecsüleset fedeztek ebben fei, j igen rossz velemenyt alkottak a romänokröl es elnökükröl. Nicolas Ceausescuröl... Meg mielött Ceausescu szov­­jet gyärtmänyu különgepe meg­­erkezett volna Laos-ba, mär elözöleg egy nagyszämü romän csoport erkezett Bukarestböl. Az elnök szemelye körüli biz­­tonsägi csoport. Ezek intezked­­tek az elhelyezessel kapcsolat­­ban. A kijelölt "elnöki lak­­osztälyt" Vientien-ben elöször üjra tapetäztattäk. a helysegeket fertötlenitettek, s meg arra is volt gondjuk, hogy az egesz környeken kiirtsäk a gyikokat. Nehogy valamelyik veletlenül (vagy szändekosan? Mit lehet tudni! Hisz tudjuk. az “im-A hong-kong-i “Far Eastern Review" legutöbbi jüniusi szäma eleg reszletesen foglal­­kozott Ceausescu romän pärt­­es ällamelnök legutöbbi laosi lätogatäsäval. Mindjärt elöl­­järöban megjegyzi. hogy a lätogatäs kudarccal vegzödött. A vilägot bejärö es az idegen ällamfök — lehetöleg koronäs szemelyek — lätogatäsära specializälö romän legföbb vezetö laosi lätogatäsäröl ugyanis nem adtak ki semmifele kommüniket es a romän uj­­sägok is. amelyek elöszeretettel foglalkoznak "nagy elnökük" szemelyevel. inkäbb hallgattak ez esetben. KOVACS UTAZXSI IRODA New Yorkban, 81-08 Broadway, Elmhurst. Queens, N.Y. 11373 Telefon: (212) 651-2494 Egyeni es csoportos es "charter" utazäsok a viläg minden reszebe Ällandö csoportos utazäsok Izraeloe 4 Specialis csoport-utazäsok Budapest röl es vissza Rokonok kihozatala olcsön, hosszabb idöre is. 4 A rokonokat magyarul beszelö idegenvezetö värja es segiti. 4 1978. nyäri charter utazäsok KLM geppel Budapestre. valaminl Budapeströl New Yorkba. * Szdllodai szobdk es gyögyfürdök rezervdldsa küljoldön es betfotdön is. IKKA, TUZEX äs COMTOURIST ATUTALA'sOK. Pontos äs megbizhatö szolgälat. Latta mar New York legüjabb magyar vendeglöjet? Red ¥UI1E) Lätvänyos kezi I faragäsü magyar bütorai, kezimunka teritöi, ösregi lakodalmas edinyei KITÜNÖ KONYHÄJA bei- es külföldi italkülönlegessegei OLÄH JENÖ cigänyprimäs zenejövel felejthetetlen elmdny. 439 East 75 Street (York es First Ave között) Nyitva 6-tot, SZOMBAT ES VASARNAP &—TOL (hitfön zärva) Rezervalas (212) 734-4893 Nen) keil Manhattan be menni m Flushing-ban 41-40 Main St(a Fopostäval szemben, a Samford es _ " 41. utcäk között) megnyilt az dj magyar hentesiizlet • EUROPEAN | MEAT CORP. neven 8 Könnyu parkoläsi. lehetösög 3 nagy ärühäz mellett J I Mindenföle hüsok, häzi köszftösü felvägottak hatalmas välasztökban ■ | Telefon: 358-7459 Nyitva: 7-7-ig. | *mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm* MANUFACTURER and RETAILER FURRIER MEGÖRZEST £S JAVITÄST VÄLLAL0K '.(ink jacket, stöla,' kabdt, bunda es mindenfeie szdrme keszen es mertek utön kaphatö, jutdnyos dron 350 Seventh Ave.(3etw. 29—30th Streets) New York, N.Y. 10001 Tel. 594-9262-3 Home: 472-0407 JEWISH WEEKLY IN HUNGARIAN LANGUAGE Editor: GEORGE EGRI Publisher: YVONNE EGRI Helyi szerkesztösegünk es kiadöhivatalok•• Authorized as second class mail by the Post Office Department, Ottawa, and for payment of postage, in cash. SECOND CLASS MAIL REGISTRATION No. 1373 Authorized as second class mail in USA by Mail Clasaification Division No. 104970 Subscription fee $18 per year ELÖFIZETES 1 EVfJE »18.00. - Fl־Lt:VRE $10.00_________ NEW YORK ES KÖRNY&E LEGNA6Y0BB MAGYAR HENTESÄRÜ ÜZLETE YORKVILLE PACKING HOUSE00 1560 SECOND AVE. (81 atca saiok) NEW YORK TeL (212) 628 5147 Hatalmas äräbö'seggel, elözekeny kiszolgalassal varja a jo falatokat szeretö väsärlöközonseget

Next

/
Thumbnails
Contents