Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-07-01 / 714. szám
Inar {Jew Jersey 0 390 3 ,Mr. August J.’lo P.O.Box 1034 {Jew Bruns.wiek , U . S • A . Second clast •ail registration Na. 1371 AZ (SZAKAMEMKAI MAGYAR Z51DÖSAGIAPJA JULY 1. 1978. Ära: . 40 cent VOL. 17. 714 VITA SKOKIE-RÖL BREUER ELSIE'. GYÄSZNAPRA: Skokie üjra! Elpusztitott szüleim es testvereim emlekere beszelünk. Milliök pusztultak el a veszkorszak alatt a zsidökon kivül; orosz, lengyel, belga, hoiland, francia, nemet keresztenyek. (Szemelyesen nekem peldäul elöbb lengyel es orosz, kesöbb oszträk es nemet kereszteny lägertärsaim voltak Ravensbruckben). ök sem felejtenek. De, ha ök es gyermekeik nem tiltakoznak nyomatekosan, akkor nekünk zsidöknak kell. Nem üri hallgatassal. A fmom hallgatäs elmült, el kellett, hogy müljon a veszkorszakkal. Egy pillanatig sem ketelkedem, hogy Skokie veszkorszakot ätelt nepe sohasem fogja megengedni, eltürni ezt a felvonuläst. Nem engedi tiintetni a viläg egyik Iegnagyobb remtettenek visszasiröit. Mert Skokie zsidöinak nagyresze a lägerok tülelöje. Akik elvonultak legaläbb egyszer Mengele elött. Akik äteltek az abszolut kiszolgältatottsägot a nagy demokräciäktöl. Az abszolut megaläztatäst. Akik alltak mär nemän, sokezres tömegben a nehäny näcival szemben. Ezek az emberek nem kepesek fiiozofälva latolgatni, hogy mi volna a helyes es mi a helytelen. Vagy, hogy vajon häny szäz, ezer vagy tizezer üj näci äll ezek mögött a felvonulö suhancok mögött. Tudjäk, hogy Hitlerek tizenegyen kezdtek. Mert ezek a zsidök, akik "ott" voltak, örökke mäsok lesznek, mint akik nem voltak ott. Örökke orrukban erzik az egett esontszagot. Mäshogyan neznek az eiet jelentös es jelentektelen dolgaira. Mäshogyan ereznek, älmodnak es gondolkodnak. Mäs a viszonyuk az elethez es az Istenhez. Mäshogyan neznek jätszadozö gyerekekre es setälö öregekre, mäshogyan neznek egy darab kenyerre. Mäshogyan järnak, mäshogyan lätnak, es bizonyära majd mäshogyan halnak meg, ha eljön az ideje. Mintha szegyen lenne nem beszelnek erröl a külön vilägukröl mäsok elött. A külön vilägröl, amiröl szäz filmalkotäs es ezernyi könyv sem tud izelitöt adni a többieknek. Es ezek nem iröi fräzisok itt, es nem tülzäsok. Az evek müläsäval nem könnyebb ez a belsö külön viläg, hanem sülyosabb lesz. Nem tudom, miert. Ezärt nem fognak tudni a Skokie könyeki zsidök tärgyilagosan es diplomatikusan ällni ott... Remeljük. hogy meg a gyermekeik sem. hüzödik meg. A eikkirö szerint az lett volna legokosabb, ha simän engedelyeztek volna a felvonuläst, es a leghatäsosabb az lett volna, ha a kis näci esoportnak 30-40 vagy 100 ezer.nemän ällö zsidö között kellett volna elvonul nia, — ha mert volna. Itt kezdödik az en ellentmondäsom. Mert en "ott”voltam. A eikk iröja elvärnä a zsidöktöl, hogy különbek, finomabbak es üribbak legyenek, mint amilyenek vagyunk. Ha okosan, fölenyesen, hüvösen viselkednenk ügy ernenk el a celt az üj näcikkal szemben. Az en velemenyem az, ha Skokie utcäin egy nagy zsidö tömeg nezne vegig a näci esorda felvonuläsät, akkor a nagy zsidö tömeg minden tagja szent kellene, hogy legyen, vagy kimondottan bolond. En nem szeretnem, ha a mi nepünk szentte välna ebben a dzsungelben, sem azt, ha bolonddä välna. Mivel hogy pröbältunk hüvösen szentek lenni neha az elmült ketezer evben. Es voltunk hihetetlenül, öngyilkoson bolondok, nem több, csak 40 evvel ezelött is. En, aki "ott” voltam, megkerdezem magamtöl: mi az, hogy demokräcia? Mi az a demokratikus szabadsäg? Hol a hatär? Meddig megy el az egyeni szabadsäg-jog? Meddig mehet el? Demokräcia az, ha bärmifele jogot kap egy kis emberesoport, aki egy mäsik emberesoport eletere tör? Demokräcia az, ha egy felforgatö, gyilkos elveket vallö, üjra gyilkolni akarö esoport jogot kap, hogy nyilvänitsa öhajät? Adhat-e a demokräcia bärmifele jogot azoknak, akik a demokräcia megdönteset akarjäk? Adhat-e jogot bärmifele gonosztevöknek? Nem vezet-e anarchiära az ilyen demokräcia? Vannak a nagy amerikai demokräciänak olyan aspektusai, amin az egesz viläg röhög. Nines helyem es kedvem felsorolni. Feiesieges is. Es, ha az amerikai demokräcia süket es vak es elfelejti, miert harcolt, ontotta veret 35 evvel ezelött, akkor keil, hogy meg legyen a demokratikus jogunk a figyelmeztetesre, azoknak, akik nem felejtettek; az äldozatoknak es gyermekeiknek. Hitlerek tizenegyen kezdtek, ezt nem szabad elfelejtenünk. Az äldozatok nemesak a zsidök voltak. Mi is elkövetjük azt a hibät, hogy csak a 6 milliö äldozatröl Ältaläban beleolvasok minden iräsba, ami szemem eie kerül. Keves idöm leven, ha a eikk nem fogja meg az erdeklödesemet, eldobom, ha pedig erdekes, akkor vagy elolvasom, vagy ägyam melle teszem a többi föle. De, ha tetszik, ha nem az iräs, kivetel nelkül megnezem ki az irö. Mindig bosszant az, hogy ezen a kontinensen ügy a nagy lapoknäl, mint a kicsiknel, ügyszinten a magazinoknäl is az a szokäs, hogy az az "Editorial" (a szerkesztösegi iräs) nines nevvel aläirva. En szeretem tudni, ki mit ir, igen, magamban osztälyozom es elraktärozom, hogy ki hova tartozik. A Menöräban jünius 3-än megjelent “Skokie" c. eikk nines aläirva, megis könnyeden meg tudok ällapitani valamit: az irö nem volt “ott". Ugyanis bärmiröl legyen szö elöttem, söt sokunk elött a csünya huszadik szäzad mai reszeben, a viläg ket reszre oszthatö: aki “ott” volt es aki nem volt “ott”. Szenvedhetett bärhol, szörnyü kinokat elhetett ät, de megsem volt “ott". Az ott jelenti a vegsö, a legvegsö megaläztatäst, a leg-legnagyobb tehetetlenseget, a legmelyebb ällattä aljasitäst, a legmerhetetlenebb fäjdalmat, a legelmondhatatlanabb poklot. A Iegnagyobb felhäborodäst, a leghangosabb, de süket fülekre talälö sikoltäst. A eikk okos, jözan, tärgyilagos. A Chicago zsidölakta külvärosi negyederöl Skokie-röl beszel, ahoi az Amerikai Näcipärt mär hosszü hönapok öta nyilvänos felvonuläsra keszül, teljes diszben egyenruhäban, horogkereszttel, jelvenyekkel, zäszlökkal stb. A eikk iröja helyesen mondja, hogy a birösägi huza-vona,latolgatäs a demokräcia erösseget mutatja. Meg azt is, hogy mäshogyan iteljük meg a fajgyülölet ellenünk vagy mäsok eilen iränyulö megnyilvänuläsät. Vagyis: mindenkinek a sajät feje fäj, es mindenki Iconnyen viseli el a mäsok szenvedeseit. Ez igy van es igy marad, amig viläg lesz a viläg. Aztän elmagyaräzza a eikk az igazi demokräcia sajätossägät, ahoi minden egyennek joga van nyilvänitani velemenyet. Az irö szerint az amerikaiNäci Pärtnak 30-50-200 hive van, de mögöttük ravaszul taktikäzö esoport |EGRI GYÖRGY: UTÖJÄTEK SKOKIE-HOZ aränyban tenyleges erejevel, illetöleg gyengesegevel. E eikkemre 30k ellenvelemenyt kaptam, mlk közül egyeseket mär közöltem, de välaszolnl csupän most, kedves barätom Breuer Elsie fräsära kfvänok. Az ugyanis, hogy velemenyllknek helyt adok, koräntsem Jelenti, hogy folytatas a 2. oldalon lönb mäs emberek igazsägänäl, 8 ezert a Menöräban is mindig örömmel adok helyt ellenvele menyeknek. Ez törtent legutoljära megjelent eikkemmel kapcsolatban is, amelyben azt fejtegettem, hogy az Amerika! Näci Pärt 8ajnälatos mödon tuljärt a zsidosäg eszen es olyan reklämhoz Jutott ezzel, ami nines Ha hosszü üjsägfroi pälyafutäsomban egyältalän ▼anva- i l*ml, amit erteknek ftelhetek, <br az az, hogy mindig sikerillt olvasolmat önällo gondolkodäsra, merlegel esre ssrkenteni, 8 meg a legforräbb, leghevesebb yltäk köz«^^veszftettem el tär-Ijiwäiem semmivel sem kUNYÄRI SZÜNET A s/.erkesztös6g 6s a nyomdaszemilyzet kfftelezö nyäri A Julius 15-re dätumozott szäm mär szabadsäga miatt egy szämunk kimarad. A Menöra Julius 8-i jülius 13־än kaphatö lesz az eladöhelyeken, illetöleg Julius 11- 111>m iplpnik mp0. 6n oostäzzuk az elöfizetöinknek. 9 IZRAELI SÜLYOS ten beim is valami forradalom erlelödik. Nem szfvesen frunk erröl, de most mär a zsidö vezetök közötti ellentetek teljesen nyilvänvaloak. Mult heten Javits, newyorki szenätor, aki pedig Izräel egyik leghflsegesebb tämogatoja, elesen kikelt a Begin kormäny eilen. Javits, aki maga 1s zsidö, nyilvän alaposan felkesziilt e temakörben, mlelöttilyenfontos nyilatkozatot tett. Ne felejtsllk el, Javits-ot zsidö sza-, vazatok nelktll nem välaszthatjäk üjra, tehät nemesak nepehez fflzödö kapcsolata, hanem szemelyes erdeke is indokolttä tenne az izräeli kormäny feltetlen tämogatäsät. Azon feim, Javits republikänus, tehät mi sem lenne könnyebb reszere, mint a demokrata-pärti Cartert szidni es elkmönfteni magät az ad- j miniszträeiotol. Megsem ezt tette, s ezt intÖ jelkent kellene, hogy vegye az izräeli kormäny. Vannak olyan politikai es föleg gazdasägi adott- ! sägok, amiket Washingtonban mindenki tud, s amik alol | egyetlen politikus sem vonhatja ki magät, s amit sajnos az izräeli kormänynak is tudomäsul kell venni. Ezert van az, hogy Iizer Weizmannak, aki egyikealeghajthatatlanabb harcosoknak, de az elmült hetekben megis reälpolitikai erzekröl tett tanusägot, ma a vilägban Izräel barätai között nagyobb a követötäbora, mint Beginnek. Valoszfnflleg Izräelbenezfordftva äll, de a Galutban ez egy ketsegtelen teny. Elöbbutobb ugyanis elkerUlhetetlen izräeli oldalrol is egy olyan javaslat, amely a tärgyaläsokat valamilyen konkretum fele vezeti. Mär csak azert is, mert nem helyes, ha a diplomäcial kezdemenyezest ätengedjlik az araboknak. fipp az elmült napokban szmetett egy olyan egyiptomi javaslat, mely ällftolag Izräel Palesztina-ellenes tendenciäjät igyekszik äthidalnl. E terv szerint az 5 eves värakozäsi idö alatt a Gäza-i övezet egyiptomi, a Hebron-Nablus es környezö videke pedig jordäniai fennhatosäg alatt lenne. Ez a javaslat termeszetesen Izräelnek elfogadhatatlan, de nem lehet rä tisztän negatfvummal välaszolnl, hanem olyan fogalmazäs kell, amely esetleg megragadhatja a viläg közvelemenyet es Izräelt visszahelyezi az Öszinte bekevägyo alaphelyzetebe. Tudniillik a tärgyaläsokefäzisäban nem a tenyekröl, hanem a szavakrol van szo. A biztonsäg feladäsänak elutasftäsäval Beginnek van lgaza, de ö az, aki rosszul fogalmazza meg. Ez pedig majdnem olyan hiba, mint rosszul polltizälnl. Mlndenesetre az elktfretkezö hetekben csaknövekedni fog az izräeli kormänyon bei Uli belsö välsag, mely ugyan nem veszelyezteti Izreel nepät, de azert megis־ csak Jobb lease efterfßzi. lambok” es ninesenek megelegedve az izräeli “solymok”. A szöveg ugyanis fgy hangzik: Az arab önrendelkezes, a bekeszerzödes aläfräsätol szämftott öt evig tart es utäna a tärgyalo felek meg fognak egyezni abban, hogy mi legyen ezen terUletek toväbbi sorsa. Az arab követeles viszont azt mondja, hogy amfg ezeknek a területeknek a stätusät nem rendezik, vagy legaläbbis, amig erre igeret el nem hangzik, adeftg nem frjäk alä a bekeszerzödest. Vagyis, a kormänyhatärozatnemhatärozott semmit, s a valojäban megis csak folyo tärgyaläsok (kerem.ne tekintsenek benntinket bolondnak ezert a fogalmazäserp a megrekedes städiumäban folytatodnak toväbb. Hfrlik, hogy a minisztertanäcs viharos volt es Begin älläspontja 11 szavazattal 5 elleneben gyözött csupän. Az nem lenne meglepÖ, hogy a kisebbik koalfcios partner, Jigäl Jädin pärtjänak negy minisztere a begin! merevseg eilen foglal älläst, az igazi meglepetest az okozta, hogy a kormäny mäsodik embere, Begin emlegetettutodja, Iizer, a hadtlgyminiszter is fönöke eilen fordult. Söt, hfrlik, hogy a hatärozat utän annyira kikelt magäbol, hogy mikor a teremböl kirohanva megkerdeztek tÖle, hovä megy, fgy, välaszolt: fölkeszftem a hadsereget az üj häborüra. Nem erösftettek meg, de valoszfnflieg lgaz az a rlport is, hogy dtihöngeseben Weizman hazugnak minösftetteBegint es Däjänt, amlvel meg azt is kockära tette, hogy esetleg klrakjäk a kormänybol. Persze a következÖ nap, mikor a minisztertanäcs dönteset a Parlament jovähagyta, mar Wsizman is a többseggel szavazott együtt, da azert senktnek sem lehet ketsege, hoitt' ו»—!■ jug * Likud hardaz arab orszägok elutasftottäk es azt az amerikai diplomäcla sem talälta kielegftönek. E pillanatban nem erdemes azon vitatkoznunk, hogy adhat-e Izräel ennel tÖbbkoncessziot azoknak az arab eröknek, amik vältozatlanul megsemmisftesere törekszenek. Az egesz közelkeleti alkudozäsban egignyülo kerdöjelek merednek elenk,, amelyeknek megväl a s zol ä sa mindaddig lehetetlen, ameddig nines megnyugtato felelet a legdöntöbb kerdesre; espedig: vajon lehet-e hinni abban, hogy vannak olyan arab vezetök, akik koncessziok elleneben valoban hajlandok egy öszinte bekere. A jelenlegi izräeli kormäny szerint *nines. Az izräeli ellenzek szerint van. Az orszäg egyik legismertebb, nem-hivatalos figuräja Abie Nathan, a bärtulajdonos bekeapostol peldäul annyira meg van gyözödve erröl, hogy ehsegszträjkot kezdett, s kijelentette, inkäbb halälba koplalja magät, de nem eszik egy falatot sem addig, amfg Begin nem enyhfti älläspontjänak merevsegüt. Tül komolyan nem szabad vennia dolgot(bär Abie mär nehäny tiszteletremelto szent makacssägot elkövetett), mert egykori repülöparanesnoka, Weizman katonai paranesban utasftotta tartalekos tisztjet a toväbbi etkezesre. E moka mögött persze komoly polltikai problema hüzodik. A tizenöt oräs vita utän ugyanis egy olyan hatärozat׳ sziiletett, amelynek szövegen az elsö pillanatban jöformän senki sem ismerte kl magät, de kesöbb kiderült, hogy azzal senki nines megelegedve. Ninesenek megelegedve az amerikalak, ninesenek megelegedve az arabok, ninesenek] megelegedve az ücräeli *SCk-E lapszämunk harmadik 01- dalän telavivi tudosftonk, Benedek Päl reszletes es alapos elemzest ad arrol, hogy ki kaparinthatja kezbe Izräel kormänyrüdjät abban az esetben, ha Begin, a jelenlegi miniszterelnök akär idÖs kora, akär betegsege, akär egy esetleges politikai betegsege eseten visszavonuläsra kenyszerül. Benedek Päl szerint £;zer Weizman hadilgyminiszter es Mose Däjän külUgyminiszter között folyik a rival!zäläs. Mfg azonban IzräelbÖl Kanadäba erkezik egy level (közüudomäsü, hogyegyikorszäg postäja sem tartozik a viläg elvonaläba), sok minden törtenik a vilägban, föleg pedig a Közel-Keleten, ahoi az esemenyek meg akkor is drämai gyorsasäggal követikegymast, amikor eppen szelcssnd van. Lehet, hogy ha Benedek Päl ma frnä eikket, nem azt taglalnä, hogyDäjännak, avagy Weizmannak, hanem, hogy Weizmannak, avagy Beginnek vannak-e nagyobb.eselyei. Azert avatkozunk bele telavivi tudosftonk munkäjäba, mert talän most elöször, Izräel modern-kori törtenelmeben, olyan elesen oszlanak meg a velemenyek a miniszterelnök szemelyeröl, hogy az kihat az orszäg egesz sorsära. Mült heten 15 orän keresztül Ult együtt az izräeli kormäny, amfg vegre megszületett a välasz az Egyesült Ällamok kerdesere es a Begin kabinet üjbol leszögezte älläspontjät a megszällva tartott vagy felszabadftott Jordän videkröl, vagy Judeärol es Samariärol. Mint läthato, mär magänak az elnevezesnek is szämtalan variänsa van, s ez mär önmagäban hordja a problema gyökeret. Az izräeli kormänykoräbban önkormänyzatot ajänlott fei a Jordan nyugati terUletek'arab lakossägänak, izräeli katonai ellenörzes mellett. A tervet MEN D RH NEZETELTERESEK AZ K0RMÄNY8AN
