Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-02-25 / 696. szám

1978 február 25 * MENORA 3. oldal Válasz olvasói levelekre Forradalmi diplomácia és a pragmatizmus Jóllehet a novemberi és decemberi postával érkezett olvasói levelek zömére magán­levélben válaszoltam, egy-kettő közülük olyan közérdekű prob­lémákat vetett fel, melyek a lap hasábjaira kívánkoznak. B. Ernő (Los Angeles, Kalifornia) olvasónk szerint a magyar forradalom eltiprásának egyik oka a diplomáciai manő­verezések hiányában keresendő, aminek — olvasónk szerint — nyilvánvaló magyarázata az, hogy a forradalmi kormánynak sem ideje, sem kellő tapasz­talata nem volt egy külügyi formula kidolgozására. Ezzel a megállapítással csak részben lehet egyetérteni. Két­ségtelen, hogy az október 23 és november 4 közötti időszak túl­ságosan rövid volt teljes diplo­máciai őrségváltásra, amellett, hogy a hevenyészve összeállított és a tíz nap alatt háromszori változáson átesett forradalmi kormánynak nem volt — és ugyan hogyan is lehetett volna?! — kellő külügyi és dip­lomáciai tapasztalata. Az adott körülmények között azonban a forradalmi kormány — szerintem — kitűnő diplo­máciai tevékenységet folytatott. Kéthly Anna, aki az állammi­niszterek közül a legtöbb kül­földi kapcsolattal rendelkezett, s aki a legesélyesebb jelölt volt a kikristályosodott kormány külügyi tárcájára, állandó kon­taktusban volt a Budapesten akkreditált követségeken keresz­tül a nagyvilággal, és bécsi útja előtt három ízben is találkozott összevont értekezleteken a még Pesten élő diplomatákkal. Azokban a napokban ugyanis a követségek személyzetének száma alaposan megcsappant. Az angol és francia ügyvivők —személyzetük zömével — kormányaik utasítására haza­utaztak a szuezi válság miatti nemzetközi bonyodalmak meg­tárgyalására; a többi nyugati nagykövet ugyancsak hazatért — utasítások átvételére — a magyar forradalom okozta helyzetet illetően. A szovjet nagykövetség pedig teljesen elzárkózott a kül­világtól, s csupán Kádár Jánossal volt hajlandó tárgyalni Maiéter Pálnak a szovjet had­sereg vezetőivel való találkozása előkészítésének céljából. (Ma már nem titok, hogy a budapesti szovjet nagykövetség nem tudott Moszkva alávaló szándékáról a magyar forra­dalom hátbatámadására.) Kéthly Anna, a szociáldemokra­ta világkongresszus után Bécsben rekedt, s onnan — Nagy Imre és a kormány utasí­tására — az ENSZ newyorki közgyűlésére utazott, hogy a magyar forradalom ügyét védje a szovjet ellentámadás kereszt­tüzében. Bibó István, Tildy Zoltán, Kádár János és Nagy Imre emberileg minden lehetségest elkövettek a nagyvilág tájékoz­tatására és a magyar diplomáci­ai őrségváltás keresztülvitelére. A külföldön állomásozó magyar diplomaták kétharmada lelkese­déssel fogadta a forradalom ki­törésének hírét, s kettőzött igye­kezettel végezte munkáját a tíz napi szabadság alatt. (November 4 után ugyanez a kétharmad politikai menedék­jogot kért és külföldön maradt.) A kommunista országokban akkreditált diplomaták — leg­alábbis nagyköveti rangban — Rakosi-Gerö klikk szekértőiéi voltak; az ötvenes évek legelejé­nek hírhedt sztálinista klubja, akiket gazdáik az első, 1953-as enyhülési időszakot megelőzően dugtak kommunista követsé­gekbe. Ezek számára természe­tesen katasztrófát jelentett a for­radalom; diplomáciai tevékeny­ségük negatív, sőt romboló volt a győztes napok alatt. Bár az új követek listája november 3-ra elkészült, a diplomáciai őrség­váltásra az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor. November 4-én hajnalban a Vörös Had­sereg lecsapott az országra., A vélemények még mindig megoszlanak a magyar forrada­lom okait és belső kulisszatitkait illetően, de az állítólagos magyar diplomáciai rövidzárlat határozottan nem volt ezen okok egyike. Ha általános diplomáciai rövidzárlatról be­szélnénk, különösen a nyugati országok (lásd; Szuez!) kapkodó és káotikus magatartásáról és ezzel a magyar forradalomnak okozott közvetlen kárról, akkor egyetértenék B. Ernő megállapí­tásával. xxxxx G.V. (Toronto, Ontario) ol­vasónk azt írja levelében a kínai helyzettel foglalkozó cikksoro­zatommal kapcsolatosan, hogy érthetetlen számára a pragma­tizmus feltűnése és szinte dog­maszerű alkalmazása Kínában, ahol az eltelt három évtizedben a kommunizmus a szélsőséges baloldali elhajlás fellegvára volt. NORMAN N. GÁTI a Blyth, Eastman Dilon, Union Securities Co.Inc, Vice Presidentje értesíti ügyfeleit, hogy irodájának új címe, január 30-tól 1221 Avenue of the Americas New York. 10020 Tet(212) 730 - 6916 KULACS ÚJ MAGYAR VENDÉGLŐ AZ EAST SIDON NEW YORKBAN 1564 SECOND AVE ( 81-82 utcák között) IGAZI MAGYAROS HAZIKOSZT. A tulajdonos maga főz. JUTÁNYOS POLGÁRI ARAK. Nyitva d.u. 5-től este 11-ig- Kedden za’rva Rezerválasl (212) 650-9304 MAGYAR ‘ SÍRKÖRAKTÁR Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST MUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 Előnyös dron készít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET s az időszakos likvidálás (értsd; kulturális forradalom) jelképez­te a célt szentesítő eszközt. Meg szeretném nyugtatni kedves olva sónkat, hogy ez nemcsak őt, hahem a kommu­nista ideológusokat és nyugati pekingológusokat is váratlanul érte. A lenini-sztálini ideológiai merevséget senki sem alkalmazta merevebben (még a Szovjetunió sem) mint Mao Cse-tung, bár sokaknak már az ötvenes évek elején szöget üthe­tett a fejében Mao egyik meg­nyilatkozása, amely szerint a lenini és sztálini dogma külön­leges gyakorlati jelentőséget nyer a kinai forradalom által megszabott keretek között. Szovjet ideológusok, beleértve a raffinált Szuszlovot is, azzal in­tézték el ezt a megnyilatkozást, hogy Mao — ipari munkásosz­tály hiányában — a paraszt­ságot tekinti forradalmi ural­kodórétegnek, s ez jelenti a “megszabott kereteket”. Később kiderült, hogy Mao kimondot­tan nacionalista értelemben nyilatkozott; a lenini dogma el­fogadható, ha kinai tolmácso­lásban jelenik meg és a szovjet vezetőszerep hangoztatásának nélkülözésével. A legelső moszkvai ideológiai támadás nacionalizmussal vádolta Pekinget és csak a jugoszláviai események hatására változott ez a vád "revizionizmussá”, “im­perialista szekértolássá’’. Ezután, non plus ultra, Mao megfordí­totta ugyanezeket a vádakat és Moszkva lett revizionista és im­perialista szekértoló. A kulturális forradalmak bevezetése a középkáderek és! alsóbb vezetórétegek *‘el­­puhulását" volt megakadályo­zandó. A nagy kínai menetelés, alatt — és közvetlen utána —' komoly probléma volt az ideo­lógiailag jól képzett káderek hiánya, viszont az ötvenes évek elején számuk — főleg a szovjet káderképző iskolák jóvoltából — rohamosan emelkedett. Mao megdöbbenve paszta! háttá, hogy ezek a kinai pártkáderek a leninizmus szovjet változatát propagálják, nyíltan tanítva, hogy a Szovjetunió irányító és vezetószerepe nélkül nincs igazi kommunizmus. Az első kultu­rális forradalom eldugott kom­munákba száműzte a Mao fo­galmazásában “ördögi csalafin­tasággal beépített szovjet-impe­rialista ügynököket”, s az e­­zek helyét elfoglalók a maoi vörös könyvecskéből tanulták a mesterséget. Az ideológiai sza­kadás Peking és Moszkva között véglegessé vált. Csu En-láj és a köréje cso­portosult mérsékeltek — Teng, Hua, Liu, Peng, stb. — felis­merték, hogy a kulturális forra­dalmak rendszeresítése tönkre teszi Kína fejlődését és jövőjét. Az egyetemek gyakorlatilag megszűntek; a mérnök, orvos, közgazdász, építész és általános tudósképzést szisztematikusan leállították. A gazdasági fejlődés lelassult a szovjet segítség meg­vonásának következtében, s a korábban beszerzett szovjet fegyverek elavultak. Csu-nak végül is sikerült meggyőznie Mao-t, hogy a kulturális for­radalom kizárólag a Szovjet­unióval szimpatizáló és kollabo­ráló frakciók érdemeit szolgálja (a valóságban persze szervezett frakciók nem léteztek). Mao halála után megnyílt az ajtó az ideológiai lazulás felé; Csu halála után pedig a pragmatiz­mus irányában. Ha szemléltet­nem kellene a változás lényegét: Kína a kilencven fokos fordulat negyvenedik fokánál tart napja­inkban. Hogy ennek a pragmatizmus­nak milyen hatása lesz a közvet­len jövőre, az nyilvánvaló: a jelenlegi fejlemények ezüsttál­cán kínálják az Egyesült Álla­moknak a szovjet medve sakk­ban tartását. Vajon látszik-e Washington­ban az ezüsttálca csillogása? Losonczy László A NEMETEK “CSODÁLKOZNAK” Ami a Szíriával kötött rakétaügy mögött van amely| Szíriának szállított rakéták feltárni a teljes Az a német cég, fegyverexportot akar lebonyo-] lítani az ügylet megkötése előtt köteles a föderális gazdasági minisztérium Frankfurtban székelő Ipari-gazdasági hivatalához fordulni. Ez az ügyosztály a fegyverre vonatkozó részletes információ, beleértve a megrendelő személy vagy ország nevét — aprólékos vizsgálata után adja ki ai_ engedélyt. így tehát nem vitás, hogy a német-francia fegyver­­gyártó konzorcium, amely i negyedmilliárd fontra rugó rakéta-ügyletet kötött Szíriával^ ugyancsak az említett procedúra szerint jár el. A fegyver ügylet részleteinek tisztázásánál egyetlen fogas probléma van; nincs olyan hivatalos ténvező. amelv hajlandó a Szíriával kötött rakéta-ügyletet formálisan elis­merni. Csakis teoretikus jellegű kérdéseket lehet feltenni, amire semmitmondó, általánosító válaszokat adnak. Azok is kizárólag alapelvekre szorít­koznak és nem a részletekre. Ami pedig az alapelveket illeti; á németek kizárólag a fegyverügylet jogi-technikai oldalát említik és leértékelik annak katonai és politikai jelen­tőségét. Az adott esetben az ipari-gaz­dasági ügyosztályhoz az infor­máció érkezik, hogy a fegyver rendeltetési helye Szíria, bár a rakéták németek által gyártott alkatrészeit először Franciaor­szágba szállítják. Nyilvánvaló hogy az ilyen eset a természe­ténél fogva megköveteli a magasabb politikai tényezők be­avatkozását. A fegyvervásárlási kérelmet először a bonni föderális gazdasági minisz­térium elé terjesztik, amely az aktát átteszi a hadügyi és a külügyi minisztériumokhoz. A német hadügyminisztériumban nem hajlandók a fegyverszállí­tással kapcsolatos kérdésekre válaszolni és az érdeklődőket minden esetben a külügyminisz­tériumhoz irányítják. A külügyminisztérium a ügyében formális érveket hangoztat: a fegyver fejlesztéssel kapcsolatos német-francia együttműködési szerződés egyik paragrafusa garantálja az or­szágok jogait, hogy a saját belátásuk szerint adják el a kész gyártmányokat. így tehát Bonnak formálisan nincs semmi befolyása Párizsra, hogy az kinek és milyen fegyvereket szállított. A nemhivatalos beszélgetések során mértékadó: német tisztviselők hajlandók elismerni, hogy a kép nem teljes. A Szíriával kötött rakéta­ügylet esetében a németek is részt vettek a kereskedelmi jellegű tárgyalásokon és így nagyon is jól tudták, hogy kinek szállítják a fegyvereket. Az MfiB gyárban ugyanis a német bankok garanciája mellett és az aprólékos szer­ződés figyelembe vételével gyár­tották a rakéták alkatrészeit. Sokkal teljesebb és világosabb képet kapunk, amikor a németek a politikai felelősek mérlegeléséről beszél­nek: Bonn azért nem találta helyénvalónak a rakéta-ügylet megakadályozását, mert szerinte úgynevezett “önvédelmi’ fegyverről van szó. Vagyis ha Szíria például harci­­repülőgépeket kért volna, egészen más volna a helyzet. Ebben az esetben bizonyosra veszik, hogy a bonni kormány minden befolyását latba vetette volna a fegyverüzlet előtt, de legalábbis igyekezett volna nem aktív részt venni benne. Ezek után nyilvánvaló, hogy a Szíriá­val kötött fegyverügyletben aktív részt vettek a bonni kül­politika felelős vezetői, élükön Helmuth Schmidt kancellárral. A németek — és bizonyára az izraeli szemszögből is — szempontjából rendhagyónak tekintik a történteket. Erre utal egyes német lapok cikke, amelyben követelték, hogy Bonn lépjen vissza a rakéta­ügylettől. Kezdetben a németek viszolyogtak, de hajlandók voltak nyíltan beszélni és BECSBEN MEGÁLLUNK!... Igen Budapestre megyünk de Bécsben megállunk, ÉS... A HUNNIA nagy nyári charterprogramjában Jun. 23-tól kezdve minden héten van 2-3-4 hetes út; ÉS... mi minden héten pénteken indulunk; ÉS... minden szombaton este jövünk vissza; ÉS... (eszerint mi úgy járunk, ahogy a szabadságok járnak); ÉS... a mi légitársaságunk TIA (Trans International Airling, a legnagyobb és legmegbízhatóbb amerikai charter-társaság az egész világon); ÉS... nekünk BUDAPESTRŐL is vannak 4-6-8- hetes ROKONKIHOZATÓ nyári chartereink; ÉS... Az ár; New York - Bécs $399." $409r New York - Budapest (-TOL) Budapest - New York $429.“ Ezenkívül: egészéves chartereink Londonon át szabadon választott visszatérő dátumokkal $485 °° ( TÓL) s végezetül kéthetes európai túráink (Budapest útbaejtve) szállodával, luxus autóbusszal, menettérti repülőjeggyel $759.00(-tól) de mert nem kéri a részletes brossurán kát HUNNIA HOUSE TRAVEL, Inc. 1592 Second Ave. at 82nd St. N.Y.C.N.Y. 10028 Tel:(212) 734-6900 ______________ PÜSKI-CORVIN HUNGÁRIÁN B00KS, RECORDS A IRKA 1590 Second Ave. (82-83 St kért) New York, NY. 10028 — (212) 879-8893 SOKEZER MAGYAR KÖNYV, ÚJSÁG, HANGLEMEZ és HANGSZALAG, FORINTCSEKK, IKK A, COMTL­­RIST, TÜZEX befizetőhely. Látogassa meg boltunkat New Yorkban a magyar ne­gyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden . tájára. ÚJ NAGY KATALÓGUST DÍJMENTESEN KÜLDÜNK! ^ Trururfj igazságot, amikor a izráeli*­Később azonban, rakéta-ügyletnek az német kapcsolatokra vonatkozó vetületei teljes komolyságukkal kiderültek, a németek a kizáró­lagos érvelések mögé vonultak vissza. Egy esetben a jámborság álarcát öltve magukra azt hí­­resztelték, nem tudták, hogy milyen célt szolgálnak a franciák által összeszerelt, de a németek által gyártott rakéta­alkatrészek. Később, amikor a nyomás fokozódott, kijelen­tették: “Bonnban tudtak az ügyről, de nem állt módjukban mitsem tenni, mert az egész rakéta-ügylet a franciák kezében van". Német szempontból így jgyekeznek a problémát bemutatni: Bonn a NATO többi tagállamaival együtt érdekelve van a hadfelszerelés standardi­­zálásában, ezért szükségesnek tartják a közös fegyvergyártást. Németország — legalábbis lát­szólag — igyekszik kitartani politikája mellett, miszerint nem adnak el fegyvert a háborúban vagy háborús feszültségben lévő országoknak, de ezt az álláspontját nem kény­szerítheti rá szomszédjaira és partnereire. Ez a magyarázat egyes esetekben helytálló, de semmi esetre sem vonatkozik a szíriai rakéta-ügyletre, amelynek rész­leteit elsőnek a Süddeutsche Zeitung hozta nyilvánosságra. Minden jel arra mutat .hogy a Schmidt kancellár vezetése alatti bonni kormány fennállása óta első esetben határozta el, hogy átlépi azokat a sorompókat, amelyeket saját maga számára megállapított. NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS Érdemes felmenni a harmadik emeletre, h(L olcsó és divatos szőrmét akar vásárolni. ANTON FURS MANUFACTURER and RETAILER FURRIER MEGŐRZÉST ÉS JAVÍTÁST VÁLLALOK Mink jacket, stóla,' kabdt, bunda és mindenféle szőrme készen és mérték utón kapható, jutányos dron. 350 Seventh Ave.(3etw. 29-30th Streets) New York, N.Y. 10001 Tel. 594-9262-3 Home: 472-0407 NEW YORK ES KÖRNYÉKE LEGNAGYOBB MAGYAR hentesárü üzlete YORKVILLE PACKING HOUSECo 1560 SECOND AVE. iürtsZk) NEW YORK (212) 62 «147 Hatalmas árűbóséggel, előzékeny kiszolgálással \ várja a jó falatokat szerető vásárlóközönséget \ xassaBsasaassssszsssiss^^ 9$ ROMÁNIA VILÁGHÍRŰ GYÓGYFÜRDŐI REUMÁRA - ARTHRIT1SRA szellemi és lelki felfrissülésre FÉLIX, EFORIE NORTH PARK CLINIC Bukarest Speciális group árak, egyéni és APEX jegyek a világ minden részébe. ROMÁNIÁN HEALTH SPAS & T0URS INC. 342 Madison Ave. (43 utcánál) Suite 425 Tel:(212) 682-2050 Zsigmond Színük / »» t e 1 HUNGÁRIÁN MEAT CENTER, Inc. SERTÉS-, MARHAHÚS KÉSZÍTMÉNYEK HÁZI FÜSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK, SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK 1592 SECOND AVE. (82 és 83 utcák közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — TeL 650-1015 3 KEU MANHATTANBA MENNIE J0 SÜTEMÉNYÉRT \ megnyílt a Törést HiHsben N.Y-ban az ct- cMnclrew’ó eni un. C) árián sStrudle & ^^aótried ahol a legkiválóbb minőségű, naponta friss l Rétesek, magyar és Continental is sütemények nagy választékban kaphatók \ f FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, keresse fel és kérjen kóstolót az ízletes siteaéiyekkll ; Címünk: 100-28 QUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es subway állomásnál Tel: (212)) 830-02(6 Lázar's húsüzlet szomszédságában ne.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents