Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-02-04 / 693. szám
MENORA * 1978 február 4. — - - - ^ 1 I. oldal MILYEN VOLT SZŐKESÉGE ?... Szeged... Leborulok emlékezeted előtt s a szív törvényei szerint úgy gondolok rád, mint költészetem szülővárosára. Mint mostohafiú az édesanyjára. Gyütt-ment vándorként érkeztem el hozzád és Te fiadnak fogadtál. Megismertem két kebled ölelésében a vadsodrú Tiszát. Sokszor láttam hajnalban, mikor a Nap tüzes arcát megfürdette benne. Kinyitottad kapuját Új-Szeged tündér-ligetének, ahol Dankó Pista muzsikálta a telkembe a megejtő, forró zenéjű verseket. Ráültettél fiatalságod trónjára, s elküldted legszebb múzsáidat, hogy szolgáljanak. A boldogságtól megrészegülten tivomyáztam álompagodáidban, szürcsölgettem az olimpuszon szüretelt nektárt, amelyik olyan piros volt, mint a cseppentett vér. Gazdaggá tettél, megtetézted tarsolyomat csillogó lélekpénzekkel, hogy ne szoruljak másokra az életben. És amikor sóvárogtam az Isten után, elvezettél ódon templomaid szentélyébe Alsó- és Felsővároson és megmutattad a szentek-szentjét, a csodatevő Fekete Máriát. És a szeplőtelen Istenasszony az egyik holdfényes, nagymosolygású téli este sugárzásában, a Ferencrendesek templomában leküldte hozzám az Anyámat. Az én sápadtarcú, sokat szenvedett édesanyámat. Ezt a látomást sem lehet elfelejteni. Az utcán játékos, nagy pelyhekben hull a hó. Angyalok táncolnak a fellegeken: csipkés fátylaikról hintázva szálldos lefelé ez a puha égi pihe. megnyergelem az álom táltosát és elvágtatok hegyen-völgyön át, viharzó tengereken túlra és leszállók' a csatakosan habzó,, paripáról Szegeden, a Dómtéren. És leteszem az emlékezés csokrait; az egyiket Móra Ferenc a nagy tiszaparti mesemondó szobrára, a másik csokor a szép álmok fejedelmét, az égiek lantosát. Juhász Gyulát illeti. borult le Kossuth a nemzet nagysága előtt. Az Új-Szegedi híd alatt halászbárkák ringnak a vízen. Valamikor Bitó Ferinek, a halászkirálynak 99 hajója szelte a hullámokat. Azért volt csak 99, mert százat nem engedett a törvény. Ez volt Ferenc József akarata. És itt van a sétány. Ide járt ki álmodozni Juhász Gyula, hogy lássa örök szerelmét a Városi Színházat, ahonnan 1919 után elkergették, mint igazgatót. A színház emlékeztette a cifrák szépére, a szőkehajú, kékszemű Sárvári Annára, a nagyváradi színésznőre, akibe halálosan beleszeretett. A napok itt vették tenyerükbe az álmait és * tüzijátákosan feldobálták az égre, hogy a visszahulló fénysugarak betakargassák a lelkét. A háttérben ott áll meghúzódva Dankó Pista szobra. Róla az a hír járta, ha szűzleány ment el arrafelé, álla alá kapta a hegedűjét és leheletfinoman eljátszott rajta egy-egy szép Dankó-nótát. Hiteles tanúval nem beszéltem, mert csak a szüzek hallották, azok pedig szégyenlősek, nem akartak vallani róla! A költőfejedelem idejárt felejteni. Volt neki bánata elég. Túl sokszor korbácsolta véresre az élet. Sárvári Anna ütötte rajta a legnagyobb sebet, az egyetlent, a halálosat. Ami nem gyógyult be soha. Ha szólt róla, csak úgy emlegette: a színház cifra szépe. A sok udvarló közül Juhász volt az egyetlen, aki nem tudta meghódítani. Pedig a nagy költő hozzá írta a világirodalom legszebb szerelmes versét. íme a vers: Milyen volt szőkesége, — nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők. Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsúzánál Szeme színére visszarévedek. Aztán tisztelgek az égnek törő Fogadalmi Templomnak, majd elindulok a város szíve felé. Az Iskola-utcán még állnak a földre rogyva az árvíz előtti kis házacskák, közöttük megszorult a múlt. Szél lengedez, hordjaviszi Damjanich piros sapkás vitézeinek dalát. A lovak patkóinak dübörgését visszaveri a csönd. A Klauzál-téren megforrósodik a szívem, itt Dr. TAS SINGERMAN Optometrist (Szem\i/.sgálát és szemüveg) | 5897 A VICTORIA Ave. ► (lto űrrel es La Pettie kozott) |jj MONTREAL. Tel.:737-2611 Milyen volt hangja selyme, nem tudom már. De tavaszodván, ha sóhajt a rét. Úgy érzem Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze mint az ég... Juhász Gyula egész életében megmaradt a lázadó láz örök betegének. Papnak készült, de nagyobb rangban, mint próféta szolgálta az Istent. A prófétáknak pedig szenvedniük kell. Az irodalom is megalázta. A "Nyugat" többnyire nem közölte a versét. Osváth, Ignótusz, Fenyő Miksa selyempapírba csomagolták a lassan ölő mérget. Mikor az írták neki: jobb verseket várunk magától. Babits csak szép leveleket írt neki, de ki nem állt érte egyszer sem. Az akkori divat GLASS GYÖRGY diplomás optikus 5847 COTE DES NEIGES — MOTREAL 7331161 ---- 733-5576 ELLENDALE MEDICAL BUILDING Irta: Székely Molnár Imre Szőkesége, mint a búzamezők, szeme kékje, mint ez ég... Századelői szépségideál: Sárvári Nusi váradi színésznő korában szerint a szerkesztőknek bizonyos tekintetben igazuk volt. Juhász nem szerette a modern líra szó mámorát, hangja természetes csengése nem keltett visszhangot a fülükben. Az is büntetés-számba ment, hogy kinevezték Szakolcára tanárnak. Ez az Istenháta mögötti hely ott van a Morva határon. A fiatal tanár, mikor úgy érette, hogy már megfullad a falusi unalom gőzében, öngyilkosságra határozta el magát. Visszautaztában Szegedre, megállt Pozsonyban. Az egyik kávéházban elolvasta a helyi lapokat, a színházi rovatban rábukkant Sárvári Anna nevére. Ez egészen Matteo Rossi a tengerparton töltötte a hétvégét, haverokkal. Este tíz körül ért vissza Rómába. A márciusi naptól felhólyagzott bőrrel és a két átduhajkodott éjszakától hullafáradtan. Már az ajtó előtt kezdett vetkőzni. Az előszobába belépve szórta magáról a ruhát, a kezében tartott csomagokat. Félálomban fordította a kulcsot rá belülről. - ..Kisfiam, csukd mindig kulcsra az ajtót, tudod, mennyi manapság a betörő!" A fürdőszobára, a fogkeféjére csak egy révedt tekintete jutott, majd bezuhant az ágyba. Örült, hogy nem voltak otthon az öregek, elmaradt a szokásos időhúzó beszámoltatás: ..Ettél rendesen, kisfiam? Caterina eljött? Ugye. nem mentek ki a vizre. ha hullámos?" Es a többi. Alig ejtette rá a fejét a párnájára, máris elaludt A sorra égvehagyott villanyok csöppet sem zavarták. Az öregek - Rossi doktor, a jónevű plasztikai sebész és többszörösen felvarrt felesége éjfél után jöttek haza. Vacsoráztak egy festékgyárossal, kicsit nyomott kedvükben voltak, mert az est során túl sok szó esett arról, hogy mennyi oka van rettegni manapság egy szegény gazdagnak. Betörők, emberrablók, levágott fül, váltságdíjzsarolók. sőt még a kormányból is kiveszni látszik az űri szolidaritás; hirlik. hogy kezdik ellenőrizni az adófizetést. A yachtok panamai zászlóit máris kikezdték. Ha a házaspár együtt ment el. a doktornál szokott lenni a kulcs. O próbálta nyitni ezalkalommal is a villa hallba vezető ajtaját. A kulcs forgott, forgott, de nem nyitott. Valahogy nem lehetett jól beilleszteni. Belekukucskált a lyukba, azaz csak belekukucskált volna, de belülről valami elzárta a tekintet útját. Aha. gondolta. Matteo már hazajött, belülről ráfordította a zárat. Megj yomta a csengőt. Vártak. Semmi. Újra csöngetett, kicsit energikusabban. Majd újra és újra. Végül felváltva nyomták a csengőt a feleségével, hosszan támaszkodva a gondosan szidoloztatott gombra. A berregés, úgy érezték, az agyvelejüket hasítja, de belül függöny nem sok, annyi sem rezdült. Rossiék egymásra néztek, tekintetükben rémület, mindkettő kinyitotta a száját, de egyik sem merészelte kimondani amit gondolt. Lelki szemeikkel már olvasták a másnapi lapokban a hírt; „Kirabolták Rossi doktor farnesinai villáját, az ellenszegülni próbáló 19 éves Matteo felkavarta. Lelkében újra fellángolt a szerelem Anna iránt. Este elment abba az étterembe vacsorázni, ahová a színészek jártak. És megérkezett Anna. Eléje ment és azon nyomban fnegismételte, hogy elveszi feleségül. — Most nem lehet Gyula — válaszolta Anna —, mert egy gróf szeretője vagyok. Ezzel elindította a költő lelkében a legteljesebb meghasonlást. Ezt követően többször megkísérelte az öngyilkosságot. A legsúlyosabb állapotban Pesten volt, a Rókuskórházban. Anna felkereste, virágot vitt neki; mind a ketten zokogtak. Sokáig szótlanul fogták egymás kezét, majd Anna felajánlotta, hogy most már feleségül megy hozzá. A költő némán ingatta a fejét, majd csak ennyit mondott: késő. Ezután többet nem találkoztak... Én elbúcsúzóban voltam Szegedtől, amikor Juhász Gyulát az egyik újabb öngyilkossági kísérlete után az idegklinika zárt osztályán ápolták. Az édesanyján kívül nem fogadott látogatót. A tanársegéd jó barátom volt. — Juhász Gyulával akarsz beszélni? Minden mást kívánj tőlem, csak ezt ne. Komor ráncok redőzték homlokát. Majd gondolatának villanását láttam, amikor kimutatott a kertbe, ahol az intézet csíkos ruhájában, körbekörbe, mint a taposómalomban, rótták az utat a betegek. — Állj ki oda az ajtóba és ha Juhász Gyula megismer, akkor ám legyen az Ő akarata. A tanársegéddel lementünk a kertbe, a kör közeledett felém. Szívem összeszorult, mikor megláttam a osont-bőrre soványodott Gyulát. Hajdani remek tartását a vállára nehezedett kézzel nyomta le az idő kegyetlen múlása. Szinte szuggeráltam, vegye fel a tekintetét a földről és nézzen rám. És megtörtént a csoda, a fejedelem lassan, méltóságteljes lépesekkel elindult felém. Percekig bolyongtunk a kert kihalt mesgyéjén. A csöndet Zalán Magda: VILÁGOS ÜGY Rossit. a híres sebész egyetlen fiát kíméletlenül leütötték az ágy mellett álló antik gyertyatartóval..."- N i ncs más ' fiMrá.' be’ *kélT'' ‘ másznunk a fürdőszoba felől - mondta elszorult tarokkal,,Rossi doktor. r~ O tartotta a bakot, felesége mászott. A nagyobbik fürdőszoba ablaka függélyesen nyilt. alul mindig kis rést hagytak a gőznek, ezt igyekezett az asszony feljebb feszíteni. Igyekezetét siker koronázta, a beragadt keret egyszercsak engedett, szinte kiugrott a kezéből. A mozdulat hevessége leütötte az ablak belső keretére állított szódavizes szifont. (Rossi doktornak szokása volt az órákig tartó kádban olvasás közben iszogatni a szénsavas vizet.) A friss töltésű palack bombaként robbant. Matteo Rossi álomba dugult fűiéhez kis pisszenésként érkezett. Kinyitotta az egyik szemét. Fülelt. Az öregek fürdőszobája felől neszezés, emberi hangok érkeztek. Először rémülten a fejére húzta a takarót, aztán erőt vett magán, kiugrott az ágyból és úgy, ahogy volt, lerohant az alagsori garázsba, s onnan a hátsó kapunk ki az utcára. Csak a harmadik saroknál mert megállni, hogy ’kilihegje magát. Rossiéknak közben sikerült bemászni a villába. Remegő térdekkel mentek a fiuk szobája felé. szívükben elmondhatatlan rettegéssel a várható látványtól: szertehányt holmik, felfeszített széf, leakasztott festmények, felgöngyölt perzsák, és mindezek tetejébe fiuk ájultan az ágyon. A teljes fényben úszó szoba képe azonban az elképzelt borzalmaknál is borzalmasabb volt. Fiuk ágya üresen, holmijai szerte a földön, egy kíméletlen dulakodás tanúiként. Teremtő Isten! Nem betörők, ember’ ráblök!*Rendőrség! Rendőrség!! Rossi doktor úgy vetette magát a telefonra, mint fuldokló a hájókötél után. Matteo nem volt képes felmérni, mennyi ideje támogatta már a falat az éjszakában, csak azt vette észre, hogy egész testében remeg. Igaz. a márciusi nap már pecsenyére süthet Rómában, de a márciusi holdtól nem lesz nyárivá a hűvös tavaszi éjszaka... Összehúzta magán a pizsamáját, és tántorgó léptekkel hazafele indult. Amilyen kótyagosan fáradt voltam, nyugtatta magát, talán az egészet csak álmodtam. Ki a fene merészelne betörni egy díszkivilágításban úszó villába? De amint a Farnesina sarkára ért. megbicsaklott az amúgyis bizonytalan térde. A házuk előtt jókora csődület, és egy forgófényű rendőrautó! Az első. akit meglátott, anyja volt. Odavánszorgott hozzá, elszoruló szívvel attól, amit majd hallani fog. Amikor Rossen meglátta a fiát, felsikoltott és úgy zuhant a nyakába, mint a rossz televíziós filmekben szoktak a tűzvészből szabadult szerelmesek. „Mondj el mindent! Mindent! - sikoltozott. - „Bántottak, édes kicsi fiam?" Matteo pislogott. ,,Te... ti mondjatok el mindent... Valami bajotok esett?" Egy rendőr lépett oda hozzájuk. „Tessék" - dugta az orruk alá az illetménybélyeggel ellátott vonalas hatósági ívet. - „írják fel ide az ügyet. Világosan." W o r l d Oelieatessen 557 Sí. Clair Ave. W. Toronto (Bili Barberk Shop mellett) Csak a vezetés új, magyaros ízű raktárunk változatlan. Magyar hentesárúk, sütemények, Glóbus konzervek, nyers és pörkölt kávék, Európai csokoládék és dessertek. Minden este 8-ig, szombaton 6-ig nyitva vagyunk. Magyarul beszélőnk. Kérje Mártát! Telefon: 651 - 0615 Juhász Gyula törte meg: — Nekem már nincsen sok időm, lassan elérkeztem a véghez. Készültem rá egész életemben. A hivatalos fórumok a destrukciók kovászának tartottak, pedig nem voltam az. Nagy csend ült közénk. Megfogta a kezem. — A nyugalom a dolgok lelke, ez az élet célja és a művészet teteje is a nyugalom... Majd sokatjelentően célzott későbbi öngyilkosságára: — Minek a láz és az erőlködés? Elpihensz egyszer úgyis. És jobb előbb és szebb önként, öntudattal: Percekig szótlanul ültünk, majd a fájdalomtól eltorzult a mosoly az arcán. A szája ideges rángással mozgott, mint mikor a nehezen jövő, fulladozó szó továbbítja a szívből azt a gondolatsort, aminek nincsen kezdete és nincsen vége. — Ha írsz erről a beszélgetésről, említsd meg, hogy én azt szeretném, hogy énmiattam ne bántsák Annát. A színház cifra szépe nem tehetett róla, hogy nem szeretett. A szív dolgába nincsen beleszólása senkinek. Fojtogatta a sírás, nagyon keserűen mondta ezt: — Az életben minden benne van, csak az erkölcs hiányzik belőle... Nekem nem volt lelkierőm bármiről is faggatni, Ő is halálosan belefáradt a múlt visszaidézésébe. A kert ajtóban, mikor elbúcsúzott, még csak ennyit mondott: — írd meg, hogy üdvözlöm az élőket... És milyen kiszámíthatatlan a sors. Beszélgetésünk után nemsokára, 1937 április 6-án meghalt, öngyilkos lett.-Az Ő tragédiája kegyetlen személyi bosszúvá vált a színésznő ellen. Mindenki ellene fordult. A közvélemény nyomására nem is szerződtették. A sorozatom megaláztatásokat nem bírta elviselni. 1937 decemberében Sárvári Anna is öngyilkos lett. Mikor rátaláltak, mellette Juhász Gyula versei és üdvözlő kártyái hevertek... Magyar borok és likőrök Ontárióban Manitobában Saskatchewanban Albertéban és Quebecben KAPHATÓK * Jászberényi rizling. zamatos, nagyon olcsó. * Szekszárdi vörös. * Egri Bikavér, vörösbor. * Tokaji aszú, a bor király. * Badacsonyi szürkebarát zamatos pecsenyebor. * Debrői Hárslevelű, zamatos fehérbor. * Barackpálinka. * Császárkörte. * Hubertus. * Magyar gyomorkeserű (Hungaricum) Esküvőkre, partikra engedélyét megszerezzük. Házhoz szállítunk. Cosmopolitan Wine Agents Ltd. P.O. Box 275 Terminál „A” Toronto o o
