Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-06-03 / 710. szám

3. oldal 1978 jünius 3. * MENÖRA LETJOGOSULTSäG. Elv<5laszthat<$ az izraeli probl4ma az u.n. arab problemat^l? gaink politikusaira es törvenv­­hozöira. Feltetelezhetöen sok orszägban akadnak j ö z a n gon­­dolkodäsü emberek szärmazäs­­töl es v a I I ä s i hovatarto­­zandösägtöl függetlenul. akik ha­­sonlö befolyäst elveznek sajät ha­­täskörükben. Kezenfekvönek tünik, hogy valamilyen mödon fei keil “fedeznünk" es meg keil taläl­­nunk egymäst. egyeztetni felfogä­­sunkat es koncenträlni aktivitäsun­­kat. Szabad orszägban elünk, a sajtö- es szölässzabadsäg törve­­nyekben biztositott keretei között, a “c s e n g ö f r ä s z” es az el­­hurcoltatäs veszelyenek jelenlete nelkül. Sajät lelkiismere­­tunk diktätuma, hogy az "ann nekem jö, az mäsnak is jö" a viläg minden reszeben valösäg lehessen: Euröpäban. Afrikäban vagy Del- Amerikäban ugyanügy mint a Ko­­zep-Keleten. Minel többet cikke­­zünk erröl a Menöräban vagy a New York Times-ban. a Le \1a­­tin-ben vagy a Die Woche-ban. annäl erösebb es hathatösabb lesz a közvelemeny visszhangja. S mert demokräciäkban a köz­­velemeny hangulata a hivatalos kormänypoitika alapja. remelhetö. hogy a lethez valö jogosultsäg nem lesz elerhetetlen älom proble­­mäkkal küzdö vilägreszeken. Losonczy Läszlö tolmäcsolöi is megsokaltäk a terro­­rizmust? Arab barätaim egyike, a kairöi egyetem egy nemzetközileg elis­­mert agysebesze, akivel hosszü evek utän egy, a közelmültban San Antonioban rendezett konfe­­renciän talälkoztam, leküzdhetetlen letargiäval szoritotta meg a keze­­met: "Mi lesz velünk?!", s töke­­letes angofja erthetetlen arab mon­­datokba csapott. Ugyanazt a meg­­döbbenest es levertseget ereztem mint Belgiumban elö barätom jaj­­kiältäsät olvasva: "Ki lesz a let­­jogosult es ki lesz a halälraitelt?!" Az együtterzes most mär több mint egyszerü rokonszenv mind­­azon zsidök es arabok feie, akik egy szörnyü dilemma reszesei: "Mikeppen räzhaljuk le a felgyü­­lemlett gyülöletet? Van egy olyan megoldds, amely mindnyajunk szdmära biztositja a letel?!" Szilas Gäbor es en abban a sze­­rencses helyzetben vagyunk. hogy mind zsidö, mind arab barätaink megbecsüleset elvezzük. (Legaläbb­­is azon araboket. akik nem taläl­­nak kivetnivalöt barätsägunk egyenlö aränyü megoszläsäban.) Magyar, angol, francia. spanyol. nemet es mäsnyelvü üjsägokban alkalmunk van nezeteink kifejtese­­re, s — bizonyos fokig — be­­folyässal birunk befogadö orszä­zsoldosok afrikai orszägokban nyomjäk el a demokräciäk szärny­­bontogatäsät, miközben szovjet pi­­lötatanoncok büntetlenül lövöldöz­­hetnek eltevedt "ellenseges" utas­­szällitö gepekre. A nagyviläg szemrebbenes nelkül kezdi tudo­­mäsul venni a merenyleteket, a vilägsajtö “szabadsägra iränyulö törekveseknek" öltöztet fei közön­­seges büncselekmenyeket. Egy maroknyi arab terrorista halomra lödöz izräeli asszonyokat es csecse­­möket, mäsnap a viläglapok el akarjäk hitetni velünk, hogy a merenylet “az önällö palesztin ällam megteremtesere iränyulö ki­­serlet egy fontos lepesenek" tekin­­tendö. A merenyletekröl szölö tudösitäs persze csak a tersegen kivül lät napvilägot; iraki, libiai, sziriai es libanoni lapok csupän a Del-Libanon eilen meginditott "gyaläzatos izräeli provokäciörör cikkeznek. Lehetseges, hogy a mesterseges gyülöletkeltes bajnokai meg mindig tanäcsosnak velik az irni es olvasni tudö arabok felre­­vezeteset es az igazi esemenyek elhallgatäsät? S a telavivi orszägü­­ton lejätszödott dräma utän Mek­­käban hevenyeszve összehozott Iszläm-konferencia zäröjelentese miert nem läthatott napvilägot? Elkepzelhetö, hogy ma mär az Isz­­läm vezetöi, a Pröfeta tanitäsänak szenvedett szisztematikus vereseg megerttette velük Izräel katonai fölenyet. felkeszültseget es eltökelt­­seget. Mindket fei öriäsi, erejet sokszorosan meghaladö összegeket költ fegyverkezesre, s ha toväbbra is fennmarad a häborüs feszültseg, beläthatatlan következmenyekkel keil szämolniuk. Nyilvänvalö, hogy Szädät ün. bekekezdemenye­­zese ennek jegyeoen született. A gazdasägi katasztröfa elkerülese kölcsönös erdek, egyik fei ügye nem välaszthatö el a mäsiketöl. Az arab viläg a füle töveig el­­adösodott a Szovjetuniöval es mäs fegyverszällitö orszägokkal, mig az izräeli függöseg az Egyesült Älla­­mokkal szembei. jöval meghaladta az elfogadhatö hatärokat. Legyünk reälisak egy pillanatra, a nemzetközi terrorizmus reszben eierte kitüzött celjät: felelemben es hiszteriäban tartja a vilägot. A PLO välogatäs nelkül, a “nines mit vesztenünk" elmelet alapjän operäl: izräeli celtäbläk mellett OPEC minisztereket ejt fogsägba, mersekelt iränyzatü arab politiku­­sokat tesz el läb alöl es ingadozö palesztin menekülteket meszärol le. A Vörös Brigäd Itäliäban, a Baaden-Meinhof-i banda Nyugat- Euröpäban, a japän Vörös Brigäd Äzsiäban kelt remületet. Kubai (Folytatäs elözö szämunkböl.) Ami nekem jö, az mäsnak is jö; ami szdmomra fäjdalmas, az mdsok szdmdra is fdjdalmas". — Mohamed: "Az imäk eneke", 9 IV. 16. 3. A nacionalistak es a palesz­­tin menekültek jogaiert hangos­­kodök (beleertve a bürokratäkat es ällami “ügyintezöket") 1948 öta Izräel megsemmisiteseben lätjäk a terseg jövöjenek alapvetö feltetelet. Eveken ät pröbältäk az Arab Ligät erösiteni — mint az Izräel elleni "egysegfront” legföbb szervezetet — s az ötvenes evek derekäig az Iszläm egyhäzi vezetöinek tämo­­gatäsät is elveztek. A PLO durva, välogatäs nelküli, gyilkossägot es szabotäzst advokälö mödszerei azonban kesöbb eles ellentetekbe sodortäk a tagällamokat. Egyip­­torn, Szaudi Aräbia, Jordänia es a Felsziget olajhereegsegei nem ki­­vännak többe egy talböl eseresz­­nyetni Irakkal, Libiäval, Algeriäval es a hol hideg, hol meleg Sziri­­äval. Izräel, szerintem, meg nem akndzta ki kellö mertekben a dip­­lomaciai lehetösegeket. Talän az is hiba volt, hogy az Egyesült Alia­­mok diplomäciäjära bizta a kenyes problemäk kibogozäsät. Amerika sohasem diesekedhetett hires dip­­lomäciai kepessegekkel. A Carter­­adminiszträciö tapasztalatlan es botesinälta tisztviselöi arra az eie­­fäntra emlekeztetnek, amely fei­­ügyelet nelkül beteved egy porcel­­län üzletbe. Mindaddig, mig a Szä­­dät-vizithez hasonlö käzvetlen tärgyaläsok meg nem kezdödnek, Izräelnek egy “esendes" diplomä­­ciai hälözat kiepitesere kellene törekednie, peldäul olyan orszägok bevonäsäval mint Kenya, Sväjc, Marokko, Romänia, Ausztria. Svedorszäg, Jugoszlävia, stb.. me­­lyeknek valamennyi politikai “eg­­täjjal" vannak kapcsolatai. Ma mär nem vitäs. hogy a mersekelt arab ällamok lennenek a legboldo­­gabbak, ha valamilyen mödon meg lehetne szüntetni. vagy leg­­aläbbis elszigetelni a terrorizmust. Meg talän a Szovjetuniö diplo­­mäciai “beolvadäsa" sem elkepzel­­hetetlen. Az orosz erdekek szive­­sebben csoportosulnänak Egyip­­torn es az Arab Felsziget orszägai mint a politikailag kiszämithatat­­lan PLO köre. Nines rä biztositek, hogy a terroristäk nem terjesztik ki a legikalözkodäst. emberrabläst. zsaroläst es mäs, "szabadsäghar­­cos" mödszereket szovjet erdekte­­rületeken; nem lenne ez az elsö eset, amikor is a segitettek a segitök eilen fordulnak. S ha Kina erdeklödese a terseg iränt tül­­menne a jelenlegi diplomäciai ta­­pogatözäson, az erdekes lehe­­tösegek variäciöja megsokszoro­­zödna. E eikksorozat egyetlen celja an­­nak igazoläsa, hogy az izräeli ügy ugyanügy nem välaszthatö el az arab ügytöl, mint ahogy izräeli erdekek sem välaszthatök el az arab erdekektöl. Nem mindegy, hogy az ember baräti tärsasägban van. vagy verszomjas. eletere törö fenevadak kordonäban. Izräel fennälläsänak harminc esztendeje alatt, szämtalanszor kihangsülyoz­­ta, hogy hajlamos lenne többirä­­nyü tärgyaläsok elkezdesere szom­­szedaival, beleertve politikai, gaz­­dasägi es kulturälis tärgyaläsokat, ha ezek a szomszedok elismerik letet es letjogosultsägät. Szädät lätogatäsäig egyetlen jel sem muta­­tott arra, legaläbbis a felszinen, hogy az arabok hajlamosak lenne­­nek erre az elismeresre. Annak ellenere, hogy a häborükban el-FONTOS HATÄROZATOKA LAT HAT ARON illetve a szenvedeiyes hobbyjuk — az utöbbi kategöria szäzezer em­­bert szämläl Izräelben —•, megis vegiggondoltäk, mi törtent a Begin-rendszer 12 hönapja alatt. Maga a vältozäs forradalmi volt, de ennel több forradalmi ese­­meny nem is igen törtent azöta. Beginek nem jutottak el gyökeres tärsadalmi vältozäsokhoz. annäl is kevesbe. mert a külpolitikai helyzet alakuläsa — a Szädät-fele bekekezdemenyezes — elvonta az eröt es a figyelmet a belsö ker­­desek felöl es ätesoportositotta a külpolitikära. Beginnek nines is ideje egyebbel törödni, s a környezete szinten csak a beke esetleges‘ megterem­­tesen munkälkodik. Az infläciö megfekezesere nem került sor. Ez­­zel szemben a rendszer pozitiv eredmenyekent könyvelhetö el, hogy a Munkapärt eredeti elkep­­zelesevel ellentetben sikerült jö, vagy mondjuk igy — eleg jö kap-' esoiatot teremteni az üj rendszer gazdasägi kormänyzata es a Hisz­­tadrut között. Egyesek szerint ez elsösorban Jeruchäm Mesel, a Hisztadrut fö­­titkäränak egyeni kepessegein, bölcs magatartäsän mülik. Ketseg­­telen, hogy resze van a sikerböl Szimcha Erlich penzügyminiszter­­nek. aki rätermett ember, hiäba kiältanak rä kigyöt-bekät az eilen­­segei. JOBB MINT OTTHON.. termett a kormänyföi tisztsegre es a nemzetközi arenäban sok meg­­beesülest szerzett az orszagnak. Sokan biräljäk. de erenyeihez tar­­tozik. hogy jöl birja a krilikut. Ha sikerül beket. vagy akar csak valami hasonlöt teremtenie .1 szomszedokkal. nyilvänvalö, h(1g\ härom ev mülva üjravälasztjak Ha nem — visszajöti a Munka­­pärt. Az sem lesz szerenesetlenseg. Kiveve akkor. ha megint hoss/utä von -— 46 even ät — marail uralmon... BENEDEK PAL A hazai közvelemeny megnyug­­vässal fogadta az interjüt. mert azt megelözöen komoly formäban latolgattäk az ellönörizhetetlen hireket, amely szerint a Munka­­pärt mär szervezi a vältozäst es annak elökeszitesere konkret lepesek is törtentek. Arröl nem beszelve. hogy meg nemzetközi — politikai ertelemben vett — intervenciöröl is voltak szällongö informäciök. Ket iräny felöl: 1. Carter elnök kijelentette, hogy szivesebben venne. ha Begin helyelt Simon Peresz, a Munka­­part vezere lenne a miniszterelnök, vele könnyebhen ertene szöt. 2. Volt egv olyan verziö is, hogy a nemzetközi szocialdemok­­racia keszül nagyszabäsu akciöra annak erdekeben, hogy Izraelban ismet biztosittassek a munkdsosz­­tdly hegemönidja, a baloldal, a Munkapärt uralma. Nos, ezek elörebocsätäsära azert van most szükseg. mert a 30. füg­­getlensegi jubileumtöl függetlenül, de bizonyos ertelemben megis azon belül egy mäsik jubileumra is sor került ezekben a napokban. Mäjus 17,-en volt a Likud gyözel­­menek egy esztendös evfordulöja. Fanfärok nelkül tartottäk meg ezt a jubileumot, formälis ünnepseg sem volt, de azok. akik politikäval foglalkoznak. mert ez a kenyerük. Rossznyelvek szerint erdekes hogy Mesel szakszervezeti fötitkär es Erlich, aki nemesak egy polgäri pärt vezere. de szemely szerint is gyäros — egy kis optikai eszkö­­zöket gyärtö vällalat tulajdonosa —. nos, ällitölag Mesel jobban es könnyebben ert szöt Erlich-el. mint sajät pärtja vezereivel... Sokan tül klerikälisnak erzik Begint, mäsok viszont azt valljäk, "vegre egy izig-verig zsidö jellegü. a hagyomänyokat öszinten tisztelö kormänyföje van az orszägnak..." Annyi bizonyos. hogy Begin rä­szorgalmaznak. Ha ez a hivatalos “vonal" — nines keresnivalöjuk a Begin-kabinetben. Mielött meg a kormäny leg­­közelebbi diesen napirendre tüztek volna ezt a nyilatkozatot, < egy sülyos egyeniseg Rafael Ejtän melle ällt. BIZTONSÄGI VAGY POLITIKAI SZEMPONTOK — nem is mutatkoznak jelei. hogy az összeforräs folyamata megindu­­löban lenne —, s könnyen elkep­­zelhetö formälis pärtszakadäs a soraiban. Ennek oka, hogy a pärt bal­­oldala — vagy inkäbb a galamb­­szärnya — nagyon elegedetlen a kormänyon belüli helyzetükkel. Azt mondjäk, csak statisztälnak Begin mellett es nines igazi rähatä­­suk az esemenyekre. Ebben van sok igazsäg. De ab­­ban is, amit a mäsik oldal repre­­zentänsai mondanak. akik a kor­­mänyban valö bentmaradäs mellett vannak: Es mi lesz, ha ki­­vonulunk? Akkor többet tehetünk elveink ervenyesitese erdekeben? A parlamenti aritmetika nem teszi lehetöve a Begin-kormäny megbuktatäsät. Ehhez keves lenne, ha a DAS elhagynä a koaliciöt. Csak akkor kerulne sor közeleti puccsra, ha a Valläsos Nemzeti Pärt is benyüjtanä a välökeresetet Begineknek. Erre nem kerül sor. mert a pärt kebeleben azok kerül­­nek uralomra. akiknek szemlelete Beginhez äll közel. MAJD HÄROM £V MÜLVA töseget a Begin-kormäny megbuk­­tatäsära a Munkapärt es szövetse­­gesei reszeröl — igy felelt: — Ez nem lätszik reälis lehetösegnek. Most az a dolgunk, hogy fei­­keszüljünk szervezetileg es ideo­­lögiailag a härom ev mülva ese­­dekes välasztäsokra es akkor demokratikus mödon nyerjük majd vissza azt a bizalmat, ame­­lyet tavaly megvont tölünk a välasztö... folytatäs az 1. oldalrol A “DAS" koaliciös välsägot helyezett kilätäsba azon mele­­geben, arra utalvän. hogy a täbor­­nok nyilatkozata eltorlaszolja az utat azon engedmenyek elött. a­­melyeket ök a kormänyon belül Ezer Weizman, a hadügy­­miniszter. O is nyilatkozott es azt mondta: — Igaz, hogy a vezerkari fönök csak katonai es nem poli­­tikai kerdesekröl nyilatkozik, mert igy kivänatos ez demokräciänk viszonyai között. de nagy kerdes. mi az. hogy katonai jellegü nyilat­­kozat. Szerintem Ejtän täbornok kifejezetten katonai szempontok szerint analizälta a helyzetet, igy jutott egy bizonyos következtetes­­re. azt elmondotta. s nem tehet röla, hogy ennek politikai vetülete is van. A vezerkari fönök nem hibäzott nyilatkozatäval — igy a hadügyminiszter. A hadügyminiszter nyilatkozata utän Begin miniszterelnök is kije­­lentette, hogy a vezerkari fönök nem lepte tül a hatäsköret, mert kizärölag a biztonsäg szempontjai szerint fejtette ki az älläspontjät. Mindenesetre az nyilvänvalö, hogy a toväbbi napokban erröl az ügyröl zeng a sajtö es rengeni fog­­nak a falak a vita erössegetöl. Hozzäfüzendö. hogy a DAS-on belül egyebkent is viharos a hely­­zet. Ez a pärt meg nem forrt össze Ennel fogva nines reälis lehetö­­sege a vältozästiak. Nehäny nap­­pal ezelött Gäd Jääkobi, a volt közlekedesügyi miniszter — a Munkapärt egyik kivälö tehetsegü, higgadt es jözan vezetö-szemelyise­­ge — interjüt adott Amnon Barzi­­läjnak, a Häärec cimü nagy heber reggeli lap munkatarsänak — aki egyebkent Barzilay Istvän, a Menöra fömunkatärsänak fia —, s arra a kerdesre, hogy lät-e lehe-ELÖSZÖR ESZAK-AMERIKABAN! PONTOZÖ ,78 magyar nöptänc fesztiväl Kanaddböl Pennsylvdnidböl Kali/ornidhol N.Y.. N.J.-böl Ohio, Illinoishol erkezö kivälö egyiiltesek Idivdnvos SZINPADI MÜSORA 1978, Junius 176־n dölutän 3 örakor A passaici Magyar Reformätus Egyhüz Kdlvin termeben 220 4th St. Passaic, New Jersey Adomäny $4.­­Diäkoknak S2.-6 even aluliaknak ingven Mdsor ulin vaesnra. esle M-161 line hirom kis handival. In׳'f״ülalas es felviligosllis (212*79-8893 (201)343-5240 (201)778-1019 I lirins: 80-as utrol (,ARKIKID RIMK DRINK kijirat.( Nyugatrol jiitel a kijiralnil johbra. kelHrdl Jrtvet balra fordulni dil felt). RIVKR-DRIVK -on fiel feie hala<Un a mäsodik ko/lf־k<׳df־s1 iimpän^l jobbra fordulni a Monroe Streeten. Az elsö keres/tutcanal jobbra fordulni. amely a 4SI., ahoi a templom a jobb oldalon lalälharö. DAVID TIB0R fesYoihuvesz kiallitasa Junius 2.־töl 18.-ig Junius l.-en 3.30-töl este 10-ig zärtkö'rtJ negnyitö, tnelyre a Menöra olvasdit ezuton hivont meg. GUILD GALLERY 1145 Madison Ave. (85. utca sarok) Nyitva naponta 11־tdl dölutän 5-ia. COCKTAIL PARTIE a nagyközönsegreszere. MINDENKIT SZIVESEN LATUNK■' Nagyobbitottunk 6s fejmentünk a 9. emeletre Ne mulassza el megtekinteni ö! yö> ui raktarunkat ANTON FÜRS MANUFACTURER and RETAILER FURRIER MEGÖRZEST £S JAVITAST VÄLLALOK Mink jacket, Stola,' kabdt, bunda es mindenfeie szdrme keszen es mdrtek utän kaphatö, jutdnyos dron. 350 Seventh Ave.(3etw. 29—30th Streets) New York, N.Y. 10001 Tel. 594-9262-3 Home: 472-0407 HUNGARIAN COLO CU TG üj helyisegben 97-02 Queens Blvd. Rego Park* 275-0066 Ezt lätni keil mert mindent, mi szem-szdjnak ingere ndlunk egy helyen kaphatö. Minden fajta felvagott Importalt sajtok * Magyar trappista * Hdsfelek, nagy vdlasztekban. * Csokolddek * Gyümölcsök * Füszer­­druk * Lekvdrok * Friss mak es diö * Reteslapok * Friss es konzerv zöldsegek Kosher felvagott is kaphatö A regi elözekeny kiszolgalas 1NGYEN HÄZHOZSZÄLLITÄS !! NyiidTT FLEISCHMANNS. N.Y. 12430 NYÄRI SZEZONRA jünius 23-an! Hotelszobäk äs 50 fiithetö Moteiszoba a gyönvörü kies Catskill hegysägben * Acül, szürt uszoda. * Gyönyörü fäs, ärnyas terület, nagymennyisügü nyugäggyal. * Tärsalgö, — teljesen szeparält kärtyaszoba * Kellemes hütött ütterem, napi häromszori ätkezässel. * Kitünö konyha. * Ragyogö hangulatos Night Club, sajät terttletünkön. ÜJ MEGLEPETESEK Televizlö * Villanyorgona * Oscar-dljas filmek * Bingo * Ingyen tea-party BOB RENDALS äs zenekara, of Broadway müväszek felläpäse. Ervin 6s Edith Mär most rezerväljon: Müller Telefon: (301) 593-2027 vagy (914) 254-5535 2 es fei örära New York City töl a New York Thruway-n a 19-es kiiäratnäl a 28-as üton... PENZES KERESEK! KOZMETIKAI CIKKEK GYARTÄ5AH0Z MINDEN ENGEDÜYEM es KITÜNÖ RECEPTJEIM VANNAK ETA COSMETICS products •P.O.BOX 40-2275 MIAMI BEACH Fla.33140• HU N NI A HOUSE TRAVEL, Inc. 1592 Second Avö at 82nd St. N.Y.C.N.V 10028 Tel:(212) 734-6900 Ezenkivül: egöszöves chartereink Londonon ät szabadon välasztott visszatörö dätumokkal tbJiacoo , $400. (-TOD s vegezetül köthetes euröpai tdräink (Budapest ütbaejtve) szällodaval luxus autöbusszal. menetterti repülöjeggyel $759.00(-töl) de mert nem köri a reszletes brossuränkat? ABORTION— PAP TEST vizelet es vervizsgälat magyarul beszelö orvosok 215 East 64nd St ( 23־ Avenuek között ) (212) RE7 - 7900 es PL2 - 3313 Magyar ügyfeleknek engedmeny MAGYAR SIRKÖRAKTÄR Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 Elönyös aron keszlt minden kivdnsägnak megfelelö SIRKÖVEKET

Next

/
Thumbnails
Contents