Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-05-27 / 709. szám
MENÖRA 1978 ״ m*jus 27. dokumentuma. Nem zsidö törtenet es nem zsidö törtenelem. A becsületes, egyszerü ember tragediäja. Nemcsak zsidök pusztultak el a näci halälgyarakban. Dachau-ban peldäul 2500 katolikus papot juttattak hasonlö sorsra a nacik. Ez a rendör allarn logikus sorsänak tragikus kepe. Mive lesz az ember, ha megfosztjäk szabadsägätöl es jogaitöl. Mive lesz az äldozat es hogyan välik bestiälissä az üldözö... Hogyan lesz egy eszme zäszlajät lobogtatva az egyszerü emberböl vadällat es hogyan pusztul vegülis el ez a vadällat... Erröl szölt a “Nepirtäs" cimü TV filmsorozat es remelhetö. hogy alkotöi elertek celjukat. Az amerikai nep milliöit räzta meg a filmsorozat es remelhetö, hogy vilägszerte milliök nezik majd meg. A “Holocaust" — magyar cimen “Nepirtäs" — cimü filmdräma jö figyelmeztetö arra, hogy a viläg nepeinek fei keil ebredni, nem keil szötlanul es erzeketlenül szemlelni mäs nepek tragediäjat, meg keil elözni a hasonlö szörnyüsegeket, — mert ezek bärhol. bärmikor, bärmelyik orszägban elöfordulhatnak bärkivel. Bia Tanac MEGEGYSZER A HOLOCAUST ClMÜ FILMROL mondanivalöja, — es ezt az alkotök nagyszerüen kihoztäk. j Mindenki megertette, mindenki I aki lätta elgondolkodott es erre bizonyitek az is, hogy jöval a vetitesek utän is szinte naponta lehet az ujsägokban olvasni a közönseg leveleit, amelyekben többnyire arröl irnak. hogy nem hittek, hogy ilyen borzalmas vplt es hogyan lehetne megakadälyozni, hogy a jövöben — bärhol a vilägon, bärmelyik nemzet, nep vagy valläs eilen — ilyen remtetteket hajtsanak vegre. Sokan azt mondtäk, hogy ennyi ewel a häboru utän nem kellene felidezni ennek a korszaknak remes emleket, hiszen az äldozatok mär nem elnek, a tülelök sebeit nem szabad feltepni, a bünösöket megbüntettek. Tulajdonkeppen a “Nepirtäs” nem a zsidö nep tragikus törtenete. Valöjäban a sokat emlegetett euröpai humanizmus es kultüra teljes csödjenek szegülten ärtatlan embereket meszäroltak. Ahogyan a näci gyilkosok szämära nem volt mentseg, ügy nines mentseg azok szämära sem, akik korunkban hasonlö szörnytetteket hajtanak vegre. Valahol ez volt a 9 es felöräs filmsorozat mondanivalöja. Ebredj fei ember, ne hagyd, hogy üjra — bärmilyen eszme neveben — embereket emberek eilen uszitsanak, ne hagyd, hogy hangzatos propagandäval megszeditsenek es ne hidd, hogy rajtad nines felelösseg. Valaki adja a paranesot es valaki teljesiti. Aki azonban csak teljesiti, annak a szämära sem mentseg, hogy csak engedelmeskedik. Az ember azert ember, hogy gondolkodjon, hogy meg tudja különboztetni a jöt a rossztöl es ennek ertelmeben iränyitsa eletet. Akik elönyökert, cimekert, mäsok eletet tönkre teszik, azok semmivel sem jobbak, mint a näci idök gyilkosai. Ez a film igazi akart tudomäst szerezni arröl, hogy Bergen-Belsenben es Auschwitz-ban, Dachau-ban es Mauthausen-ben milliökat küldtek gäzkamräba, elö emberekkel kiserleteztek, egeszseges embereket halälra eheztettek, — ügy ma nem sokat törödik a viläg azzal, hogy peldäul Kambodzsäban egy egesz nepet majdnem kiirtottak, hogy Ugandäban szäzezrek estek egy felig elmebajos diktätor äldozatäul, vagy arröl, hogy meg häny kenyszermunkatäborban elnek nagyszerü emberek es az tartja bennük a lelket, hogy egyszer eljön a szabaduläs öräja. A jelszavak vältoztak. A szinek vältoztak. Az eszmek vältoztak. Az emberek nem! Semmivel sem jobbak azok, akik ma tudösokat es Müveszeket, ertelmisegieket, katonäkat es munkäsokat, parasztokat es diäkokat szämüznek a kenyszermunkatäborokba — mint azok voltak, akik a hitleri örület gözetöl revilägon, vagy mär volt is hasonlö 1 helyzet azöta is. A ‘‘Nepirtäs”-ban olyan föszereplöket lätunk, akik sodrödnak az esemenyekkel. Egyik a pillanatnyilag fölenyben levö gyöztes oldalon, mäsik a vesztes oldalon. — de vegül is a vesztesböl gyöztes lesz es a kegyetlen zsamokböl, gyävän meghunyäszkodö kutya, aki feletteseire häritja a felelösseget mindenert, amit szemelyesen annakidejen elkövetett A tülelök es az äldozatok pärhuzamos harca es äbräzoläsa. A filmsorozat, nemcsak a näci idök borzalmainak feielesztese, hanem vilägos utaläs arra, hogy zsamoki uralmak mit erhetnek el, — emberek ezreit, szäzezreit pusztithatjäk el — es a viläg szeme meg sem rebben. A hitleri idök borzalmai, a viläg mäs täjain, mäs formäban es mäs nemzetisegek vagy nepek eleteben megismetlödtek. Ahogyan annak idejen az emberek többsege nem linbe. Apösa azonban vaskereszttel kitüntetett tisztje az elsö Viläghäborünak, akinek katonäs feilepesen meg mindig lätszik j militarista mültja. A Weiss csaläd ! tragediäjän keresztül kivetödik sokmilliö ember es csaläd hasonlö . sorsa. Ugyanakkor azonban az ak-1 kori körülmenyeket nem ismerö nezöben kerdesek merülnek fei. Arröl, hogy ez az okos es müvelt csaläd miert värt az utolsö pillanatig, amikor mär kesö volt, amikor mär nem lehetett elmenekülni, csak a jöszereneseber. bizni... Martin Chomsky — a “Nepirtäs” rendezöje elmondotta az Amerika Hangjänak, hogy alkotäsäval nemcsak törtenelmi dokumentumot es emlekmüvet akart ällitani a sok milliö märtirnak, de fei akarta räzni a vilägot es el akarta hinten! azt a tudatot, hogy a näci örjöngeshez hasonlö nepirtäsra meg sor kerülhet a CIVILIZÄCIONK ÖNGYILKOSSAGA — mint ahogyan az Japänban törtent — ket atombombäval megnyemi egy häborüt. Az atomfegyverek bevetesenek elsö jele azonnal kivältanä a mäsik fei “totälis visszavägäsät". Egy olyan häborüban, amely szakertök velemenye szerint 24 örän belül lezajlik, nem lesz idö kiertekelni az ellenfel szändekät es a következö lepeset. Az atomfegyverek fejlödeset figyelemmel kiserö laikus tudja, hogy Földünk kicsi left az atomhäborüra. Azt is tudja, hogy egy esetleges atomhäborü nemcsak a szemben ällö feleket, de az egesz eszaki felteket elpusztitanä. Talän a deli felteket is. Lehetseges lenne, hogy a szuperhatalmak elnökei, tanäesadöi, a vezerkari fönökök es täbornokok ne lätnäk ezt a veszelyt? AP. nium nyomai a megengedettnel magasabb szinvonalat ertek el. E- zek az elemek a szigeten termesztett növenyi eledelekböl kerültek az emberi szervezetbe. Senki sem tudja megmondani, hogy a Bikiniszigetek talajäböl mikor fognak eljtünni a radioaktiv sugärzäs utolsö nyomai. Hüsz ev mülva? Szäz, vagy ezer ev mülva? A Bikini-szigeteken felrobbantott kiserleti bombäk, mai utödjaikkal összehasonlitva, miniatür bombäk voltak es mindössze 23 robbantäs törtent. Ezzel szemben a ket szuperhatalom atomarzenäljäban sok ezer atombomba van feihälmozva, amelyek mindegyikenek a Bikini-bombänäl sok ezerszer nagyobb a pusztitö ereje. Nem tudjuk, hogy a vezerkari fönökök hogyan kepzelik el az atomhäborüt. Ma mär nem lehet Keresse fei Ligeti volt budapesti Väci utcai förfifodräszt. Hair Stylist ahoi köt I osztälyü volt budapesti förfi fodräsznö is biztositja a gyors 6s jö kiszolgälöst. Nöi hajvägäsok. Air condition, wm •11 f__ Bills BARBER SHOP MENS HAIR STYLIST I»#»##################»###*####»##########• 559 St.Clair W. Tel:653-3779 nek” a forgalomba hozatalät mert räkokozö. A kömyezetmergezes következmenyei hosszülejäratüak. Eppen ezert nem tulajdonitunk neki vegzetes jelentöseget — ma. Akärmilyen nagy is ez a veszely, megis fennäll a lehetöseg, hogy az ember elöbb utöbb teljes nagysägäban eszreveszi es megküzd vele. Van azonban egy mäsik veszely, amely “csodälatos” civilizäciönkat es vele együtt korunk e'mberet is, a szö szoros ertelmeben egyik napröl a mäsikra eltörölheti a Föld bolygö szineröl. Ez a veszely az atombomba es a rädiöaktiv sugärzäs. A Bikini-szigeteken, 1947 es 1958 közötti evekben, az Egyesült Allamok 23 kiserleti hidrogenbombät robbantott. Aränylag “kis" bombäl^at, bär akadt köztük 15 megatonnäs is. (1 megatonna egy milliö tonna trinitrotoluen. “TNT’, robbanöanyag pusztitö erejenek felel meg.) Az Egyesült Ällamok Atomeröbizottsäga, 1969-ben ügy talälta, hogy a Bikini-szigeteken a radioaktiv sugärzäs leesökkent a nemveszelyes szinvonalra es megengedte a kiserleti robbantäsok idejen a szigetröl eltävolitott lakossäg visszatereset regi laköhelyükre. Azöta több, mint 110 szemely vissza is tert. Az egeszsegügyi hatösägok härom ewel ezelött eszrevettek, hogy a lakossäg szervezeteben a stroncium, cezium es plutöis el fog telni, amig a mereg nyomai eltünnek az erintett videk talajäböl es vizeböl. St. Paul-ban, Minnesota ällamban, a Reserve Mining Company vasbänyäi evtizedek öta a Lake Superiorba ömlesztik a bänyäk hulladekait. Nemcsak a tö vizeben, de a kömyek levegöjeben is evrölevre egyre veszelyesebb szinvonalat mutatnak az azbeszt es egyeb äsvänyi reszeeskek. Az egeszsegügyi hatösägok het evre kerik a birösägot, hogy javitson a helyzeten: Tiltsa meg a bänyahulladek ömleszteset a Lake Superiorba, es e helyett rendefje el, hogy a bänya a hulladekokat a parttöl tävolabb esö lerakodöhfclyeken “temesse el”. A bänyaigazgatösäg azzal ervel, hogy egy ilyen vältozäs meghaladja anyagi erejet. Ha a birösäg elrendelne ezt a vältozäst, akkor a bänyaigazgatösäg kenytelen lenne lezärni a bänyäkat. Ebben az esetben 3.000 bänyäsz kenyere äll a sajät es a lakossäg egeszsegenek veszelyeztetesevel szemben. A statisztika azt mutatja, hogy a bänyäszok es a környek lakossägänak 51 szäzaleka fog megbetegedni räkos betegsegben. Nem folytatjuk a "jölet" erdekeben sajät magunk eilen elkövetett hibäk es bünök felsoroläsät. Mindennap halljuk a TV-n es olvassuk az ujsägokban. hogy az illetekes hatösägok letiltjäk ennek, vagy annak a “csodälatos eikk-Michigan-i termenyüzemben tevedesböl egy tonna gyuläsgätlö vegyianyagot (polybrominated biphenyl, “PBB”) kevertek az ällati takarmänvba. Tizezerszämra kellett elpusztitani a teheneszetek megfertözött teheneit. A mereggel erintkezesbe került emberek färadtsägröl es börkiütesekröl panaszkodnak. A teheneszetek azöta üj älatokkal pötoltäk az elpusztultakat. Most, öt ev utän, a fertözes felütötte fejet az üj ällatällomänyban is. A mereg bejutott a talajba es az ott termesztett növenyek ütjän az ällatok (valöszinüleg az emberek) szervezetebe is. A szakemberek egyelöre ügy lätjäk, hogy 15-20 evre lesz szükseg,hogy a mereg nyomai eltünjenek Michigan talajäböl, vizeböl es levegöjeböl. Mi lesz az emberek sorsa? Erre a kerdesünkre is csak 15 ev mülva kaphatunk välaszt, mert a mergezes okozta betegseg jelei ältaläban csak 15-20 ev mülva jelentkeznek. 1975 nyarän lezärtäk az Allied Chemical Co. egyik üzemet Hopeban, Virginia ällamban, ahoi a "DDT’-hez hasonlö "kepone" rovarirtöszert ällitottäk elö. Elözöleg a gyär szennyvize 10 even keresztül mergezte a James-folyö völgyet es torkolatvideket. Elpusztult a James-folyö völgyenek növenyviläga es Virginia tengerpartjänak halällomänya. Megszünt a videk idegenforgalma es megbenult a gazdasägi elete. A szakertök azt mondjäk, hogy 50, esetleg 100 ev Ontario megreformälta a csaladjogi törvenyt Ugy vSljuk, hogy Önnek es csaladjdnak keil erröl Az igazsägügyminiszterium (Ministiy of Attorney General) egy könnyen erthetö ismertetö füzetet keszitettetett, mely az üj törvenyt foglalja össze. Ingyenes peldanyert irjon a következö cimre: Family Law Ministry of the Attorney General 18 King Street East Toronto, Ontario M5C 1C5 R. Roy McMurtry, Atto.ney General Will 3 וו Davis, Premier Province of Ontario * Häzassägok — a hozzäjäruläsi eletkor es a polgäri szertartasok. * Örökösödesi jogok — a vegrendeletkeszitesi szabälyok es a tülelö csalädtagok jogai. Az üj törvenyek lenyegesen megvältoztatjäk Ontario minden szemelyenek jogait es kötelessegeit Az üj törvenyhozäs celja a csaläd szerepenek megerösitese es bätoritasa azältal, hogy az idejetmult 6s igazsagtalan törvenyeket a modern csalädi eiet követelmenyeihez hangolja. Az erintett tärgykörök közül ne häny: * A häzasfelek tulajdona — a csalädi vagyon megosztäsa, beleertve a csalädi häzat. * Tämogatäs — a häzastärsak kölesönös kötelessege, hogy egymäst es gyermekeiket eltartsak. * A häztartäst erinto szerzödesek — mi a lenyegük es hogyan keil megkötni öket. * A törvenytelen születesi stätusz eltörlese — minden gyermek egyenlö jogot elvez. Eddig meg minden civilizäc» sajät maga ästa meg a sirjät Korunk civilizäciöja sem kivetel. Az ember nem tanul a mültböl. Nehäny elszigetelt tudöstöl eltekintve, napjainkban vajon ki gondol arra, hogy miert bukott meg a magas szinvonalü babiloni, egyiptomi, kretai, görög, vagy römai civilizäciö. Vakon hisszük, hogy a törtenelem nem ismetli meg önmagät Ami rövid tävon talän igaz is. Futunk a fejlödes ütjän a magasabb jölet utän. A jöletnek azonban ket pölusa van: Az egyik az ember barätja, a mäsik az ellensege. Altaläban minel “nagyobb” a jölet, annäl több van benne az ember eietere törö fajtäböl. Az ökorban, amikor az ember technolögiai tudäsa minimälis volt, a magasfokü civilizäciö elpuhultsäghoz, testi es lelki dekadenciähoz vezetett A ke.. meny eletmodhoz szokott, civilizä»latlan nomädok megtämadtäk es megdöntöttek a tülzott jöletben elö nqDek hatalmät. Korunk “csodälatosan magas szinvonalü” civilizäciöja nemcsak elpuhitja, de meg is mergezi annak elvezöit. A nagy tudäsü modern ember biztos vesztebe rohan, hacsakaz utolsö pillanatban rä nem döbben oktalansägära es nem vältoztat rajta. Alig mülik el het, hogy illetekes hatösägok ne figyelmeztetnek korunk emberet a technolögia üjabb es üjabb veszelyeire. Az Egyesült Allamok egeszsegügyi minisztere ezekben a napokban riasztotta az orszäg kb. 10 milliö lakosät, akik valaha is azbeszttel dolgoztak, vagy azzal erintkezesbe kerültek. (Es vajon ki ne került volna valamilyen formäban erintkezesbe az az beszttel?) A statisztika azt mutatja, hogy ezeknek az embereknek 51 szäzaleka, elöbb-utöbb, räkos betegsegek äldozata lesz. Az 1930 es 1970 közötti idöben a nök szämära az esztrogen hörmon volt a esodaorvossäg. Ätsegitette öket a vältozö kor sok-sok nehezsegen. Az 1960-as evekbenj ältalänos lett az esztrogen alappal birö, fogamzäs *gätlö tablettäk hasznälata. Az 1970-es evek közepen a körhäzak egymäsutän jelentettek, hogy a nök köreben feltünöen emelkedett a räkos megbetegedesek szäma. Kiderült, hogy az esztrogen volt a bünös. Meg 1973-ban törtent, hogy egy A Holocaust televiziös filmsorozatröl mär többször irtunk. De talän erdekelni fogja olvasöinkat, hogy az egeszböl mennyit hailottak Magyarorszägon. Az alanti eikk eredetileg az Amerika Hangja magyarnyelvü rädiöadäsäban hangzott el. ■I Az NBC TV hälözat negy esten ät, folytatölagosan mutatta be “Holocaust" — magyarul “Nep־! irtäs“ — cimü 9 es felöräs drämäjät, amely a modern viläg legmegdöbbentöbb remtettevel foglalkozik. Megpedig a näciknak az euröpai zsidösäg kiirtäsära iranyulö ördögi eröfeszitesevel. A temäval mär sok irö es Filmes foglalkozott az elmült 30 esztendöben,ן de talän ilyen erejü es ilyen meretü alkotäs meg nem került a nagyközönseg eie es ezt bizonyitja az a teny is, hogy a felmeresek szerint, körülbelül 118 milliö nezö1 ülte vegig a sorozat bemutatäsänak negy estejet. Ennyien lättäk ezt a “doku-drämät” es legaläbb ennyien tärgyaltäk utölag a filmsorozat hatäsät. Maga a müfaj is rendkivül erdekes volt Tulajdonkeppen az esemenyek törtenelemszerü bemutatäsa, — de nem ältalänossägban — hanem ket föszereplö csaläd eleten keresztül. Az egyik egy berlini zsidö orvos csalädja, akikböl az “üldözött” lett, — a mäsik pedig az orvos egyik paciensenek csalädja, akikböl az “üldözöt” formälta meg a hitleri politika. Hitler örülete, a näcik örjöngese, tulajdonkeppen szerencsetlenseget es tragediät hozott, nemcsak a korszak üldözöttjei szämära, de azokra is, akik akkoriban vergözös pünkösdi kirälysägukat ültek. A “Nepirtäs” cimü drämasorozat alkotöi nagyon helyesen, a näcikat nem gonosz külsejü szörnyetegeknek ällitottäk be, hanem hätborzongatö tärgyilagossäggal, olyan egyszerü — söt, neha meg szimpatikusnak tünö — nemet polgärokat lättunk, akik megszedültek a hitleri propaganda sodräsätöl es — eieinte erdekböh kesöbb egy ideig pedig meggyözödesböl — gondolkozäs nelkül hajtottäk vegre az emberiseg elleni legszömyübb büntetteket Szimpatikus, ertelmes, mosolygö intellektuelekböl rövid idö alatt erzestelen, kegyetlen, gyilkos gepemberek lettek, akik azt hittek, hogy a parancs teljesitesere valö hivatkozäs elegendö lelkiismeretük ; megnyugtatäsära. Kultüremberek,1 akik rendes körülmenyek között megborzadtak volna az ilyen tettek hallatära is, gondolkodäs nelkül. — vagy, ami meg annäl is rosszabb cinikusan es könyörtelenül — öltek emberek milliöit. Mindezt azonban szisztematikusan, igazi nemet alapossäggal es precizitässal hajtottäk vegre. A nezöben minduntalan felvetödik a kerdes: hasonlö körülmenyek között en is resztvettem volna-e ebben a szörnyü nepirtäsban, csak azert, hogy egyeni elönyökre szert: tegyek, hogy mentsem a sajät börömet? Lett volna nekem is bätorsägom arra, — mint egyeseknek annakidejen szerenesere volt — hogy felemeljem szavam az örület eilen, vagy tegyek valamit ellene? A filmsorozat Berlinbe viszi a nezöt, ahoi Dr. Weiss csalädja — tehät az orvos, felesege, ket fia es egy länya vidäm bofdogsägban, közmegbeesülesben es szeretetben el. Az egesz csaläd hüseges Nemetorszäghoz es a nemet eietformähoz, habär az orvos annakidejen Varsöböl erkezett Ber-MEGJELENT! MEGJELENT! Heczey Ivan a kivdlo humoristo, munkatdrsunk elso könyve eLtolcfvjeim eö ^Viraim! cimmel Ara: US *6.00 vagy Can.$7.00
