Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-05-27 / 709. szám
AZ Eszakamerikai MAGYAR ZS1DÖSAGIAPJA VOL.17. 709. 40 ״nt MAY 27 1978 fogott tettest nem lehet birösag eie ällltani. Az “öregebb” ugyanis hat esztendös, a fiatalabb negy. Tegläval szetvertek a nagymama fejet, mert az igazsagtalanul bänt velük; nevezetesen: egy 20 cent ertekü penzdarabot ajändekozott az Idösebbnek, mig a kisebbik nem kapott semmit, mert rosszul viselkedett. A tärsadalmi igazsägtalansäg fölött erzett fei hä bo rodäs adta a gyilkossägra szolgdlö teglät az edes picikek kezebe. A rendörsegnek persze igaza van. Tenyleg nevetseges volna ügyeszi vädbeszedeket mennydörögni egy negyeves gyermek fejere. A törveny keze nem sujthat le rä; olyan pici, hogy a kez el sem talälja. Es bennünk megis valami hiänyerzet van. Nem az a legfäjöbb, hogy egy gonosz es kegyetlen gyilkossäg ezüttal megtorlatlan marad. Sok — napjainkban egyre több — gyilkossäg marad megtorlatlan. De az igazsägszolgältatäsnak nem csupän a büntetes a celja, de megelözes, jövöbeni büntettekteil valö elrettentes is. A hateves es negyeves kisgyerek Wolverhampton egyik legnyomorultabb negyedeben, lumpenproletär környezetben el. A napilapokban olvasott riportokböl durva, reszeges, szük-agyü csaläd eleteröl kapunk kepet. Mivel a hatösägoknak negyeves gyermekek eilen nines fegyverük, valöszinüleg semmit sem fognak tenni. A nagymamät eltemetik, a gyerekek maradnak a csalädnäl — elvegre a “lumpenproletäriätus” nem leven büncselekmeny, nines ok arra, hogy a szüloket megfosszdk gyämsägi jogaiktoi. Es mi lesz ezekkel a gyerekekkel, ha felnönek? Aligha hisszük, hogy a szetvert fejü, veres nagymama lätvänya elmülik agyukböl. Es ez együttal azzal a tudattal pärosulhat, hogy a szetvert fejert nem jär szüksegkeppen büntetes. A kedves kicsikek, akik most ilyen “balszerencsesre” sikerült gyermekcsiny tetteseive vältak, egy idö utän feinönek. Megpedig olyan környezetben, ahoi — lumpenproletärekröl leven szö, — a tarsadalmi igazsägtalansäg ällandöan visszaterö tema es problems. Mint ahogy a nagymamänak nem volt joga, hogy sajät penzeböl az egyiknek adjon hüsz centet, a mäsiknak nem, ugyanügy a tarsadalomnak sem lesz — velemenyünk szerint — joga, hogy egyeseknek adjon, mäsoknak nem. Tarsadalmi igazsägtalansägok valöban vannak, s azok jövätetelere ältaläban ketfele felfogäs van. Az egyik, hogy mindenkinek meg keil adni a lehetöseget; jö viselkedessel hozzäjuthasson a hüsz centhez.. A mäsik felfogas: a tegla. Nem keil jöl viselkedni, a hüsz centekhez mindenkinek egyformän van joga. A ket kisgyerek — egyelöre tudat alatt, — az utöbbi felfogast vallja, kesöbb ez biztosan tudatosodik es megerösödik bennük. S ehhez meg hozzäjärul a felismeres: a tarsadalmi igazsägtalansäg neveben törtenö fej-szetveresert nem jär büntetes. Az angliai rendorsegnek, blrösägnak az ügyben tanäesot adni nem tudunk; mi magunk sem ismerjük a helyes feleletet. De egy biztos: ha ez a ket gyermek felnö, vagy javithatatlan bünözö, vagy a tarsadalmi igazsagert harcolö, forradalmi politikus välik majd belölük. Megegyszer a kanadai postar61 Megegyszer, de nyilvän nem utoljära. Az “utolso posta” valamikor Magyarorszägon azt a közseget jelentette, ahonnan mär nem viszik toväbb a levelet a tanyavilägba. Az egesz kanadai posta utolsö, mert egyältalän nem viszik toväbb a leveleket... Amerikai elöfizetöink a Menörät minden penteken, legkesöbb szombaton pontosan megkapjäk. Az amerikai peldänyokat ugyanis Torontöböl repülögepen szällitjäk ät New Yorkba, s az Egyesült Allamok postäjära bizzuk azt. Ugyanezt kanadai elöfizetöink eseteben nem tehetjük. A mäjus 6-i szämot mäjus 2-än adtuk fei Torontoban, s azt a szerkesztöseg szomszedjäban elö elöfizetök mäjus 11 -en vagy 12-en kaptäk meg. A mäjus 9-en feiadott, mäjus 13-ra dätumozott szämot viszont a montreäli elöfizetök kaptäk meg — 11 napos kesessel. Legutöbbi szämunk, a mäjus 20-i dätumü, e sorok iräsänak pillanatäban meg mindig nem erkezett meg torontöi olvasoinkhoz. A postaszolgälat tehät nem rossz, hanem egyszerüen teljes csödben van. Szerkesztösegünk ' telefonja ällandöan szöl, s a jogosan felhäborodott elöfizetök minket tesznek felelösse a kesedelemert. Mi azonban tehetetlenek vagyunk, s itt most csupän ket ok miatt kerünk bocsänatot olvasöinktöl. Az egyik, amiert nem tehetünk semmit. A mäsik, hogy a negyvenedik-ötvenedik telefonhlväs utän neha mär kisse türelmetlenek vagyunk, s ezt ereztetjük a telefonälöval. Pedig a valösägban häläsak vagyunk nekik, hiszen jelentkezesük azt bizonyitja. hogy szeretik s eppen ezert hiänyoljäk a lapot. Legtöbb telefonälö lemondja az elöfizetest, arra hivatkozva, hogy majdnem egy hettel koräbban megväsärolhatja az eladöhelyeken. Nagyon kerjük, ezt ne tegyek. A Menöra, mint minden etnik üjsäg, egyre nehezebben tartja fenn magät. Az eladott peldänyok anyagi szempontböl nekünk nem potoljäk az elöfizetest, s igy ez a lap fennälläsät veszelyezteti. Ami tehät az olvasönak aprö bosszüsäg (hogy nem idöben kapjäk a lapot), a Menöränak elet-haläl kerdese. Ha kanadai olvasöink, barätaink nem lesznek kicsit türelmesek, ügy a kanadai postänak sikerül megölnie kedves lapjukat. Kerjük, tartsanak ki mellettünk. Gyilkoljuk meg nagymamat! Nem tudunk napirendre terni az Angliäböl erkezett üjsaghir fölött. Wolverhampton-ban meggyilkoltak egy 84 eves öregasszonyt, de a ket el-Nyugatnemet esodafegyver A KIBIC MINDIG, MINDENT JOBBAN LAT a Tomädö s ezek “beleeszik” magukat a päncelosok teknöjebe s ez “Achilles sarkon” kereszül rägva magukat ( a teknö a päncelos alja, ahoi a päncelzat aränylag gyenge) felgyüjtjäk a päncelos belsö teret. Valamennyi bomba täviränyitäsü, pontossäguk peldätlan a haditechnika törteneteben. A szovjet hadsereg Keleteuropäban 15-20,000 päncelos felett rendelkezik. Ha a Bundeswhrnek megfelelö szämü "MW“ fegyvere lesz, akkor egy szovjet tämadäs eseten az ellenseges päncelos hadseregek Nyugateuröäbn a pusztuläsuknak neznek elebe... P.G. szerüen kepes kioldani a bombät, amely azonnal negyezer resz-bombdvd välik szet. A celpont minösegetöl függöen a pilöta meg a kioldäs elött — 90-fele vältozatban — meghatärozza az egyes alkotöelemek aränyät. A reszbombäk között pänceltörö robbanölövedekek, mägneses es akusztikus erzekelökkel ellätott aknäk, multiszenszoris repeszbombäk, valamint ket üjfajta bomba talälhatö: — az egyik “felgyüri” a betonorszägutakat, a mäsik — a “bunkerbomba” — kepes mindenfajta betonepltmeny megsemmisitesere. Ezenklvül olyan bombäk leteznek, amelyeket aknänkent dob le A minap megdöbbenve 1'rta a Magyar Tävirati Iroda bonni tudösltöja Budapestre: a nyugatnemet hadsereg üj “csodafegyverrel” rendelkeik, amely celjait es hatäsät tekintve felveszi a versenyt a neutronbombäval! Valö igaz, hogy a nemetek egy kitünö üj fegyvert talältak ki, amely a tdmadö ellenseges päncelos csapatok szämära halälos mervü veget jelenthet. A Bundeswehr ereje szämära rendszeresitendö “MW 1” elnevezesü fegyvert a “Tornado” tlpusü repülögepekre fogjäk felszerelni. A fakorona-magassagäban is hangsebesseggel repülö Tomädö szemelyzete raketaküldte. Okos taktikus ilyet nem R tesz, inkäbb elkerüli az ütközetet. Begin-ek tülertekeltek lehetösegeiket, hiszen vilägos volt, bärmilyen bizonytalan, ingatag is az Egyesült Ällamok elnöke, \ megis rendelkezik szämtalan lehetöseggel, igergetessel, ervelessei, megvesztegetessel, magyaräzkodässal, amellyel maga möge tudja älh'Hni a törvenyhozök minimälis többseget. Az mär szinte termeszetes következmeny, hogy az izraeli közvelemeny es a kormäny idegesen reagält erre a veresegre: nem lett ; volna szabad tülzottan bizakodni abban, hogy a szenätus vagy a > kepviselöhäz kepes megakadälyozni az elnök politikäjät. Csak kerdes, hogy az ideges reakeiö hatäsära tett lepesek hasznosak, eredmenyesek lesznek-e. Az elsö jel arra mutatott, hogy £ az izraeli kormäny egysege öräk £ alatt helyreällt. Nehäny hettel נ ezelött meg arröl beszeltek, hogy a hatalom elöbb-utöbb Ezeir Weizmann hadügyminiszter kezebe csüszik ät, aki lenyegesen mersekeltebb, mint Begin. Nos, ez a mersekelt Weizmann a szenätusi szavazäs hatäsära most szäzezer embert kivän letelepiteni a Jordän nyugati övezeteben. Ha eddig csak politikai, illetöleg biztonsägi megfontoläsok akadälyoztäk egy Palesztin ällam megalakuläsät, ügy a terv megvalösuläsa eseten ezt mär neprajzi adottsägok is lehetetlenne teszik. Carter-ek tüllöttek a celon, az izraeli kormäny azonban alighanem tülszaladt a celon. Mindket oldalon taktikai hibät követtek el, melynek eredmenyekent a beke lehetösege az eddigieknel is tävolabbra került. Terrortamadas Orly-ban Azt nem is analiziskent emlitjük meg, csupän hirközleskent, hogy a palesztinai terroristäk egy ujabb akeiöt kisereltek meg, ezüttal szerenesere eredmenytelenül. Az Orly-i repülöteren Päris mellett, palesztin merenylök tüzet nyitottak egy Izrael feie menö gep värakozö utasaira. Szerenesere csak nehäny könnyebb sebesüles volt, mert az izraeli es francia biztonsägi szolgälat emberei feivettek a harcot es pillanatok alatt vegeztek a härom terroristäval. Az epizöd azonban igy is ismetelten alähüzza azt, hogy a szelsöseges arab erökkel nem lehet szö megegyezesröl. Hogy Szädät-ekat a mersekelt vagy a szelsöseges täborhoz szämitjuk-e, ez szinte naponkünt es temakörönkent vältozik. FolyUUs a 7. oldalon 45 aränyban a szenätusban, megis nyilvänvalövä vält, hogy milyen mely az amerikai politikai eiet megosztottsäga. A Carter adminiszträciö tehät sülyos hibät követett el. Mert ugyanakkor, amikor a vilägnak tudomäsul keil venni, hogy a politikai erökeplet megvältozott attöl a pillanattöl kezdve, mikor Szädät hazazavarta a szovjet tanäesadökat es ätällt Amerika oldalära, tudomäsul keil venni azt is. hogy az amerikai erdekeltseghez ätällö arab orszägok együttal a jövö fönökeikent jelentkeznek. Ha ezeket az egyenlöre vazalluskent jelentkezö orszägokat nem fekezik meg idöben, (es a 24. öra utolsö perceben vagyunk) ügy egy szep napon Amerika välik az arab olajerdekek vazallusävä. Vagyis Izrael erdekeitöl függetlenül, elöbb vagy utöbb az iparosodott nyugati vilägnak szembe keil neznie az arab fenyegetessel. S/ hogy ezt tudatositsäk az amerikai nep feie, arra soha jobb alkalöm nem mutatkozott, mint a mult heti. Szaudi Aräbiänak meg lehetett volna adni azt, amit megadtak nekik, anelkül, hogy öket jätszäk meg az igazsäg höseinek, s a szaudiak az adomänyt elfogadtäk volna a külön dieseret nelkül is. Az amerikai politikai eiet megosztottsägänak kihangsülyozäsa egyformän volt käros Carter elnöknek es az Izraelt tämogatö szenätor es kepviselöcsoportnak. Carter-nek azert, mert ket es fei ev mülva välasztäsok lesznek es soha meg demokrata elnök nem gyözött a härom nagy amerikai erdekesoport — a feketek, a szakszervezetek es a zsidök tämogatäsa nelkül. Ezt Carter most jätszotta el veglegesen. A zsidökkal együtt eijätszotta a szakszervezeteket is, mig a negerek elforduläsa töle külön temakör. Az Izraelt tämogatö szenätoroknak nem csak az fäjt, hogy nem tudtäk megakadälyozni a repülögep szällitäsokat Szaudi Aräbiänak, de az is, hogy az utolsö evtizedek Amerikäjänak politikai eleteben most fordult elöször elö, hogy az izraeli lobby vereseget szenvedett. Az elsö vereseg mindig fäjdalmas, mert toväbbi veresegek csiräjät hordozza magäban. 100.000 zsido a Jordanvidek^n S ha mär elkövetett hibäkröl beszelünk, lehetetlen elhallgatni az izraeli kormäny ältal elkövetett hibät, mely tülertekelte lehetösegeit, s segedesapatait egy vereseggel fenyegeto ütközetbe egyet nem irtunk soha. Legaläbb is nem a szerkesztöseg hivatalos älläsfoglaläsakent. Azt, hogy Carter elnök vagy tanäesadöi Izrael ellenesek, zsido ellenesek lennönek, ez ugyanis ostobasäg. Viszont ezt az ostobasägot szämtalan amerikai zsido szervezet sorozatosan követi el, s ezzel kärt okoznak annak az ügynek, amelyet szolgälni szeretnenek. Az amerikai nep nagy többsege vältozatlanul szimpatizäl Izraellel; szimpatizäl akkor is, ha ugyanakkor esetleg nem ert egyet Izrael jelenlegi politikäjäval. Viszont ugyanaz az amerikai nep, nem szereti, ha elnökere hamis rägalmakat szörnak, meg akkor sem, ha nem ert egyet elnökenek politikäjäval. Mondale-nek tehät tenyleg igaza van: a vität ügy keil lebonyolitani, hogy egymäs jöszändekät ne vonjuk ketsegbe. A hiba csak ott van, hogy a jöszändekkal egyik fei sem megy sokra. Unos untig ismetelt közhely a jöszändek, amivel a pokol tornäca ki van kövezve, de ez ezüttal sajnälatosan igaz. Az amerikai politika az elmült hetekben eppen jöszändekäböl kifolyölag követett el hajmeresztö hibäkat. Neha az igazmondas is hasznos Az egyik hiba nem is magäban a repülögep szällitasban rejlik, hanem a mödban, ahogy a kerdest a törvenyhozäs eie terjesztettek. Mi ugyanis nem azert tämadjuk a repülögepszällitäsi csomagüzletet, mert az erkölcstelen, ennyire naivak nem vagyunk. Az erkölcsnek keves helye van a nemzetközi politikäban, s hajlandök vagyunk elfogadni azt az ervelest, hogy Amerikänak egyszerüen nem volt mäs välasztäsa. Bizonyos mertekig meg az Egyesült Ällamok is, szövetsegesei pedig (Japän, Nyugat-Euröpa) szinte teljes egeszeben, ki vannak szolgältatva a Szaudi Aräbia-i olajnak. Mivel beläthatö idön belül egyik sem tud a nyersolaj energiäval versenyt felvevö mäs energiaforräsröl gondoskodni, erthetö, hogy beadjäk derekukat. Ez Izraelnek termeszetesen käros es rossz, de megsem ältathatjuk magunkat azzäl, hogy bärmelyik orszäg politikai meggondoläsait Izrael erdekeinek vetheti alä. Ha Carterek ügy terjesztettek volna a kepviselöhäz eie a repülögepszällitäsi csomagüzletet, mint elkerülhetetlen gazdasägi kenyszert, valöszinüleg sokkal kisebb ellenälläsba ütköztek volna, s az izraeli lobby-t tämogatö szenätorok, vagy az izraeli lobby ältal tämogatott szenätorok szäjlze kevesbe lett volna keserü. Igy azonban hiäba | gyözedelmeskedtek Carter-ek, 55-Aki valaha sakkjätekban merte össze velem erejet, tudja, hogy közepszerü jätekos vagyok, vagy meg annäl is rosszabb. Sosem lätom meg merközes közben a helyes megoldäst, kiveve olyankor, ha gibicelek. Amikor erdektelen szemlelö vagyok, mindket fei lepeseit egyformän tudom megltelni. S erdekes mödon mindig jobbak a meglätäsaim, mint maguknak a jätekosoknak. Ügylätszik, hasonlö a helyzetem a politikäval is. Valamikor fiatalabb koromban, mikor ez az izgalmas, de oesmäny tudomäny meg annyira erdekelt, hogy gyakorlö resztvevökent jelentkeztem, egyik ostobasägot a mäsik utän követtem el. Miöta azonban kizärölag csak a “megfigyelö” es a kommentätor szerepet töltöm be, ältaläban jök a megerzeseim es következteteseim. S ezzel termeszetesen együtt jär, hogy idöröl-idöre elremülve figyelem, milyen kezdetleges hibäkat követnek el a “jätszö felek”, megpedig rendszerint mindket oldalon. Ez az erzes azonban sosem volt olyan erös bennem, mint az elmult he ten. Szö, ami szö, eleg viharos het volt ez a vilägpolitikäban, nem esoda, ha a jätszö feleket elragadta az emöciö, s Igy nem mindig a legszerenesesebb megoldäst välasztottak. Sok mellekkerdes mellett, härom fo harcvonal alakult ki a viläg härom különbözö pontjän. Az egyik a Közel-Keleten, illetöleg a Közel-kelet meghosszabbltäsakent az amerikai szenätusban, a mäsik Moszkväban, a harmadik Afrika közepsö reszen az egykori Belga Kongöban. Härom hely es legaläbb hatvan hiba. Felsorolni valamennyit szinte lehetetlen, de azert egy nehänyat megpröbälunk kiragadni. A legerdekesebb beszedet az Egyesült Ällamok alelnöke, Walter Mondale mondta, a Waldorf Astoria Szällöban, ahoi az Amerikai Zsido Kongresszus evi közgyülesen szölalt fei. Mondale a Washington! adminiszträciö politikai tervet pröbälta vedel- i mezni, azt, amely egyidöben kivän modern harcirepülögepeket szällltani Izraelnek, Egyiptomnak es Szaudi Aräbiänak. Koräbbi politikai magatartäsät figyelve feitetelezhetö, hogy Mondale nem ertett teljesen egyet az elnök es tanäesadöi elkepzeleseivel, dehät : csak termeszetesnek tekinthetjük, ; hogy megpröbälja vedeni fönökenek cselekedeteit. Azzal a megällapltässal pedig szinte lehetetlen nem egyeterteni, hogy “bär nem ertünk egyet bizonyos taktikai kerdesekben, megsem vonhatjuk ketsegbe egymäs jöszändekät”. Ez a megällapltäs tökeletesen igaz. Szämtalanszor blrältuk, kritizältuk Carter elnök müködeset es megnyilvänuläsait, Meghivö A TORONTÖI BETH HAZICHORON (Märtirok Tempioma) HITKOZSEG. / mäjus 28-än vasärnap d.e. fei 12 örakor rendezi a hagyomänyos MÄRTIR EMliK-ISTENTISZTELETET a BETH SHALOM templomban ( Eglinton Ave. West.) KÖzremukodnek: Rabbi Dr.ZAGON ZOLTAN ELI KIRSCHBLUM az Adath Israel fökäntora ELPUSZTITOTT SZERETTEINKRE EMLEKEZNI MINDANNYIUNK LEGSZENTEBB ERKOLCSI KÖTELESSEGE NAGYVÄRAD es környeke chapter 56 Szeretettel meghivja tagjait es bardtait Mäjus 27-6n, szombaton este fei 9 örära a BNAI ZION Szekhdzdban tartandö (136 East 39 Street N.Y.) MÜSOROS, TÄNCCAL egybekötött estölyäre. Fellep: DUKÄSZ ANNA mfivgsznö 6s JÄGER 6s zenekara Vacsora Ital Siitemenv 17.SO. mely az adöböl levonhatö Kedves meglepet6sek Tombola MEN D RR ,Mr.August J.Säolnar P.O.Box 1034 New Brunswick, New Jersey 08903________ U . S . A . Second clots ao«l registration No. 1373.
