Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-05-20 / 708. szám

nájos 20 • éfcNOBA / IZRAEL NAP TORONTÓBAN Izrael harminc éves születés- j napját méltó keretekben ünnepelte! a torontói magyar zsidóság. Már| vagy tizenöt esztendeje, hogy | Felkai István kezdeményezésére az év legnagyobb rendezvényeként I fogadták el az Izrael Nap-ot és bár , azóta évról-évre új és új ötletekkel gazdagítják ezt rendezést, ál-: talános volt a vélemény, hogy ilyen jól sikerült születésnapi ünnepség még egyszer sem volt. A kerekszámú évforduló meg­ünneplésére a Torontói Magyar­ajkú Zsidók Szövetsége méltó helyiséget is választott, amikor több év után ismét visszatértek a város legszebb szállodájába, az Inn on the Park-ba. A nagy báltermet zsúfolásig töltötte meg a közönség, nemcsak azért, hogy a jobbnál jobb szónokokat és a nagyszerű művészeket meghallgassa, de azért is, hogy jelenlétével hitét tegye an­nak: ha egymás közt vitázunk is, az újjászületett ország politikájáról, de Izrael szeretetében és támogatásában mindnyájan egyek vagyunk. Allan Grossmann nyitotta meg az ünnepséget, az egykori nagy­hatalmú miniszter, ma már nyugalomban van, visszavonult az aktív közélettől. De az Allan Grossmann iránt érzett barátság nem a politikusnak, hanem az em­bernek szól és így az egyesület vezetői ragaszkodtak személyéhez, mint ahogy jelenlétével ó is bizo­­nyitotta, hogy annakidején sem a választókhoz, hanem barátaihoz, testvéreihez jött el. Rövid bevezetőjét olyan ünnepléssel fogadta a hallgatóság, mint ami­lyet Allan Grossmann valóban ki­érdemelt tőlünk. Az estnek két fő szónoka volt: egy angol és egy magyar nyelvű. Az angol beszédet a Beth Shalom templom nagytudású és rendkívüli szónoki képességekkel rendelkező főrabbija David Monson mon­dotta. Izrael születésnapját, az or­szág alakulását, a nemrégiben bemutatott Holocaust filmmel és az a körül kerekedett vitával kap - csolía össze, méltatva a televiziós társaság munkáját, mely a zsidó tragédiát és az újjászülető zsidó állam igazságát 130 millió ember­hez juttatta el. Megható pillanat következett ezután. Díszokiratot nyújtottak át két olyan magyar zsidónak, akik ugyan nem aktív résztvevői a TM­­ZSSZ-nek, de más vonalon szerez­tek elismerést és váltak a zsidó közélet kiemelkedő egyéniségeivé. Berger István, a pécsi születésű mérnök, közvetlenül a második világháború után telepedett le Kanadában, s ma az itteni zsidó közélet egyik legismertebb, leg­megbecsültebb vezetője. Beck Tamás fiatalabb korosztályhoz tar­tozik, a Noma Lite elektromos vállalat tulajdonosa, aki izraelbarát munkájával egyre ismertebbé válik, őt tekintik a jövő egyik vezető emberének. Mindkettő sok­szorosan kiérdemelte a TMZSSZ megbecsülését. A díszoklevél át­adásakor nagy tapssal jutalmazták őket A magyarnyelvű ünnepi szónok Landmann Erzsi volt, aki beszédét imponáló felkészültséggel és remek szónoki elánnel mondotta el. Szenes Hanna élettörténetéből vezette le Izrael születését és jogát az élethez. Elmondta, hogy fiatal korában baráti kapcsolatot tartott fenn a tragikus mártírvéget ért hős angol ejtöemyósnóvel, aki a leg­­különb ember volt, akivel életében találkozott Utána Waldmann Tibor szólalt fel a társegyesületek nevében. Valdmann Tibor ugyan ezidö szerint már nem a Magyar Zsidók Világszövetsége Központi Elnöke (a tisztség e pillanatban betöltet­len), de a Kanadában éló magyar zsidóság változatlanul őt tekinti a legtiszteletreméltóbb közéleti funk­­cionárusnak és meleg, baráti szeretettel ünnepelte őt, Wald­­mann Tibor beszédét Izrael két nagyságának egy-egy ismert nyilatkozatára alapította. Ben Gurionéra, aki szerint Izraelnek egyetlen megbízható szövetségese van és ez a galutban élő zsidóság, és Mose Dájánéra. Dájánt a jóm kippuri háború harmadik napján — amikor Izrael komoly vesz-Beszélgetés Ziner Jánossal: Mi a baj gazdaságunkkal? Az amerikai kontinens em­berének hiába magyarázzák a köz­gazdászok, hogy nine« válság, mindannyian érezzük, hogy valami baj van: nem élünk úgy, mint azelőtt. A szakemberek tagadása legfeljebb azt bizonyítja, hogy a közgazdászokkal van a baj, s azért nem látják a kiutat a hely­zetből, mert még a pontos diag­nózishoz sem jutottak el. Ha az elmélet csődöt mond, hátha a gyakorlat közelebb hoz a valósághoz, s ezért határoztuk el lapunk szerkesztőségében, hogy egy néhány üzletember vélemé­nyét kérdezzük meg. Persze egy pillanatig sem gondoljuk, hogy ez­zel meg lehet oldani a válságot, még azt sem állítjuk, hogy az ál­talunk megkérdezetteknek minden­ben igazuk van. A különböző vélemények egyrésze nyilván erősen vitatható. Mégis úgy véljük, nem vesztegetjük haszon­talan olvasóink idejét, ha olyan embereket szólaltatunk meg, akik saját szakmájukban gyakorlati eredményeikkel bizonyították be, hogy értik a dolgukat. Elsőnek egy nemzetközi vi­szonylatban is ismert kereskedőt, a faipar egyik tudóját, Ziner Jánost kerestük fel torontói telepén. — Hogyan látja Ön a gazdasági helyzetet? — Meg kell mondanom —kezd­te Ziner János — én mindent fa­­szeművegen keresztül nézek. De mivel a faipar az egész építőipar alapja, a mi problémáink és egyút­tal eredményeink is, 44 másik szakmára hatnak ki. Vagyis az építőipar tulajdonképpen az egész kereskedelmi és ipari élet alapja. Az kétségtelen, hogy Amerika gazdasági életében válság van, de ennek oka nem a kis vásárlóerő, még kevésbé a szűk termelés, hanem energiapazarlás. Az egyet­len, amiből ma nincs elég, az az energia. Világunk viszont még nem alkalmazkodott ehhez az új hely­zethez. Parasztosan adva a képet: lakásainkat rettenetes hőre fútjük fel, s aztán kitárjuk az ablakokat, de amikor i?ii, magánemberek tesszük ezt, még nem is olyan vé­szes az ügy. A baj az, hogy a kor­mány is kitárja az ablakokat, s aztán csak fűt-fűt és nem érti, hogy hova lesz a befektetett ener­gia. Ahelyett, hogy tágítanák az ereket a szervezetben, hogy ezzel gyorsítsák a vérkeringést, akadá­lyokat vetnek elébe. Az államap­parátus és a szakszervezetek egy­mással versengenek, hogy melyik tudja jobban megakadályozni a termelést, melyik tudja jobban el­venni a vállalkozási kedvet. Nézzük például Kanada építő­iparát. A telekárak úgyis elég magasak. Torontóban maximálták az emeletek számát, amivel még drágábbá tették az egy-egy egy­ségre eső költséget. Azt pedig talán el sem fogják hinni nekem, hogy minden egyes háztelek után 10.000 dollárt kell befizetni a városnak azokért a közszolgál­tatásokért, amiket majd később bevezetnek, s amiknek árát akkor amúgyis ki kell fizetni. Az infláció és a munkahiány ellen (tehát a munkanélküliség ellen) nem lehet magasabb adók­kal harcolni. Márpedig a kanadai ipar túl van adóztatva. — Itt az ideje Ziner úr, hogy vitába szálljunk egyes megállapítá­saival. A kormánynak is fedeznie kell beruházásait, s az állam egyensúlyát fenn kell tartani. Az adóból nemcsak fölösleges köz­hivatalnokokat tartanak el, de azonfelül, hogy utat, vasutat, ezer­fajta közszolgáltatást építenek, el kell tartani a szükséges közalkal­mazottakat is. — Ez igaz — feleli Ziner János —, de nem helyes az árut meg­adóztatni, inkább a hasznot kellene. Helytelen dolog levágni a tehenet, ahelyett, hogy naponta megfejnék. Véleményem szerint a faiparban például engedélyezni, sót segíteni kellene az exportot, mert bármilyen hihetetlenül hangzik is, t * *mr * jr a j DÉNES MIKLÓS: s > Muráti a megérdemelt helyen Nem tehetek ióla, “deformatio professionelle" nálam, hogy min­den kezem ügyébe került nyomtat­ványt el kell olvasnom... így történt, hogy a haza­csalogató újságban, a Magyar Hírekben, megrökönyödve olvas­tam, illetve helyesebben: láttam 1999-ig ISMERHETI asztro­lógiai sorslehetőségeit, szeren­cséjét, bioritmusát, boldogsá­gát. S99.00 Üj általános ismer­tetőt küld árakkal §0 cent vá­laszbélyegért. John Papp 841 N. Orange Grove Ave. Los Angeles, CA 90046 USA Muráti Lili fényképét, aki har­mincnégy évi külföldi tartózkodása után hazatért Magyarországra. Kapott-e amnesztiát? Volt-e ellene, nyilas magatartása miatt el­járás? Nem tudom. És ezen kívül, nem is vitatom Muráti Lili jogát, hogy, mint a bűnös, visszatért tet­tének színhelyére. Annál inkább hibáztatom a “Magyar Hírek” szerkesztőségét és egyben a hazai hatóságokat, amiért nyilvánosságot adnak a vészkorszak egyik prominens és aktív szereplőjének, aki a nyilas rádió hullámhosszán uszitott. Szemtanuk, illetve szem- és fül-1 tanuk vannak, (ketten itt élnek, Montreálban), akik hallották, amikor a csendőrök egy mun­kaszolgálatos századot kisértek az Andrássy úton, Muráti Lili híres és hírhedt vörös autójából rá­kiabált a csendőrökre: — Hajtsátok ezt a zsidó bandát gyorsabban, mert lekések a próbáról! A nyilas borzalom idején én már nem voltam otthon és így nem tudom, hogy milyen |bűn - cselekményt követett el Muráti Lili és férje, Vaszari János és miért kellett a háború után külföldre szökniük? Egyet azonban tudok. Indig Ottónál, a Toroczkói menyasszony és megannyi más színdarab szer-Kanadában a fa előállítás drágáb­ban történik, mint szinte bárhol máshol a világon. — De hiszen ezzel csak növekedne a munkanélküliek száma. — Tényleg hisz a munkanél­küliségben? Figyeljen ide. A mai ebédemet csomagban hoztam magammal. Más napokon a szem­közti vendéglőbe járok át, de a vendéglő szombaton zárva van. Tudja miért? A vendéglős beval­lása szerint képtelen mosogató­személyzetet kapni a hét végére. Elhiszi, hogy egy országban, ahol szombaton nem lehet mosogató­hoz jutni, valóban 1 millió munkanélküli van? A fantasztikusan magas faárak oka kettős: az egyik, hogy az igazán modernizált országokban a technológia sokkal fejlettebb, a másik, hogy az igazán elmaradt országokhoz viszonyítva mun­kabéreink fantasztikusan magasak. Ebben az ellentmondásban el kell vérezni, ha viszont olcsó faanyag kerülne be az országba, ez mun­kanélküliség szempontjából csak egy szűk réteget érintene, profit­veszteséget csak egy tucatnyi kiter­melő mamutvállalatnak okozna, ugyanakkor az építkezési iparban hatalmas fellendülést idézne elő. \ k zőjénél voltam Párisban a rue d’Auteuil elegánsan berendezett lakásában, egy kis baráti beszél­getésre, amikor megszólalt a telefon. A következő beszélgetés folyt le: — Szervusz Ottó, itt Vaszari János beszél... Indig a szavába vágott: — Csodálkozom merészségeden, hogy felhívsz. Egész otthon maradt családomat deportálták és elgázosították. Meg vagyok felőle győződve, hogy Lili rádió uszításai nagyban hozzájárultak a gyors deportálásokhoz. Ezen kívül nem tudom, nem voltál-e egyike azok­nak, akik segédkeztek a deportáló vagonoknál. Ezzel Indig lecsapta a kagylót. Magyarország viszont hozsan­nával fogadja Muráti Lilit. MEGNYÍLT Sk METRO MEAT MARKET 188 AUGUSTA AVE. BGESZ HETEN AT FRI ÁRÚVAL ÁLLUNK VÁSÁRLÓINK SZOLGÁLATÁBAN A torontói magyarság kedvence BÉRES GÁBOR az új tulajdonos. Szeptember 28-án csütörtökön. A nagy ünnepeket Izráelben töltjük és október 19-én jövünk vissza. Akik kivonják október 12-én Jom Kippur utáni napon elutazhatnak 6 napra Budapestre, Kever Ovauszra vagy rokonlátogatósra. A kombinált ár Torontóból és Montreálból egyaránt $ 785.­Jelentkezés Montreálban: Breuer Elsie 276-9571 ' Torontóban: Columbus Travel 361-1101 Herdán Tibor Csak ezek a mamutvállalatok politikailag is igen erősek. — Szóval, Ön szerint a kormány bürokráciája akadályozza az építkezést? — Igen. Egy építési engedélyre néha két évet is kell várni. Mint, ahogy akadályozza az építkezést a házbérellenőrzés is. Meg­győződésem, hogy szabadverseny­ben kialakuló, reális házbérek ala­csonyabbak lennének a mainál. Erősen vitatható a magas-bér­­házak épitési tilalma is. Egy húsz­­emeletes bérház egy egységre eső telekára, csak negyedrésze egy öt­emeletes háznak. Elismerem, hógy vannak más ökológiai szempontok is. De a baj éppen az, hogy az ökológiai és tár­sadalmi szempontok és a termelési érdekek között a kormány nem képes megtalálni a helyes egyen­súlyt. — Ön ebben látja a költség­­vetési hiány fő okát? — Részben ebben, részben a túlméretezett szociális juttatások­ban és a túl gyorsan felfutó élet­­színvonalban. — Mi lenne a legsürgősebb teendő? — A kormány tervezőmunkájába minden szakmából gyakorlati szakembereket kellene bevonni. Nem kell félni a nagytőkés szem­pontok túlzott elótérbekerülésétől. Ez egy mese, Amerikában a gaz-, dasági élet a középtőke ered­ményességétől függ és ne higyjék, hogy a középtőke nem halad a kor szellemével. Meggyőződésem, hogy a mai leromlott helyzetben az ország polgársága radikális intézkedéseket is megértéssel fogadna. A villám-interjút ezzel be is fejeztük, megismételjük, hogy nem hisszük, hogy akár Ziner János­nak, akár másnak csalhatatlan gyógyszere van a gazdasági prob­lémák megoldására, nem is váija ezt tőlük senki. De ez a beszélgetés csak még jobban meggyőzött min­ket is arról, hogy valóban helyes volna, ha a kormány jobban figyelne az ilyen képességű, gyakorlati szakemberek vélemé­nyére és tanácsaira. Stella Richmond magukat a közönség szívébe, s a sikerből méltán vette ki részét Száva Marika, aki úgy kisérte őket zongorán, hogy az énekesek mögött egy egész, hatalmas, operai zenekart éreztünk. Az estének nemcsak erkölcsi diadala, de anyagi eredménye is kiváló volt. Márpedig, mint min­den évben, ezúttal is a teljes bevétel izraeli magyar zsidó szer­vezetek és arra rászoruló és méltó egyének támogatására megy. A TMZSSZ vezetőségének min­den tagja kivette részét a mun­kából, mégis külön kell megem­lékeznünk két személyről is: Dr.Verny Jenő, a szokott ceremóniamester ezúttal rekedt­sége miatt nem tudta ezt a szerepet ellátni, de a szervezés oroszlánrésze így is az ő nevéhez fűződik. Helyette az ünnepséget az egyesület másik motorja, Garai Miklós, a főtitkár vezette le — kiválóan. Az ünnepség után a szálloda egy másik helyiségében szűkkörű baráti vacsora volt, amin résztvett egy másik baráti vendégünk is, dr.Vágó Béla professzor, a haifai egyetem történelmi tanszékének munkatársa. Ő szólalt fel a va - csora keretében, s elmondotta, milyen hiánypótló munkát végez a népirtás tragédiáját feldolgozó tan­szék, s azt is, milyen anyagi hiá­nyokkal küzd, melynek következ­tében az összegyűjtött értékes dokumentumok nagyrésze fel­dolgozatlanul hever az irattárban. A jelenlévők elhatározták, hogy a TMZSSZ választmánya elé egy javaslatot terjesztenek, mely, ha el­fogadásra kerül, úgy Toronto egy ösztöndíjat alapít ezen dokumen­tumok feldolgozása céljára. World Oelicatessen 557 St. Clair Ave. W. Toronto (Bill Bar berk Shop mellett) Csak a vezetés új, magyaros íző raktárunk változatlan. Magyar hentesérúk, sütemények, Glóbus konzervek, nyers és pörkölt kávék, Európai csokoládék és dessertek. Minden este 8-ig, szombaton 6-ig nyitva vagyunk. Magyarul beszélünk. Aérje Mártát! Telefon: 651 - 0615 Akar On is egyjó hajvág Keresse fel Ligeti volt buda­pesti Váci utcai férfifodrászt. Hair Stylist ahol két I osztályú volt budapesti férfi fodrásznő is biztosítja a gyors és jó ki­szolgálást. Női hajvágások. Air condition. Bills BARBER SHOP MENS HAIR STYLIST 559 St.Clair W. Tel:653-3779 charlesign Charles Sign & Display Studio Limited világító címtáblák 103 Manville Road Scarborough 705, Ontario (416)752-1590 Charles Knapp Exkluzív magyar étterem a St.Clair-Yonge-nál! | HUNGARIAN 2 HELYISÉG ^ ^ ^ ^ a Dining Roomba, ugyanúgy mint a Táncteremben TELJES ITALMÉRÉS. Elsőrendű konyha Magyar specialitások Pénteken és szombaton a Dining Roomban ERDÉLYI BARNA és PATAKV LÁSZLÓ muzsikál. Minden este 7 — 1-ig az "ILDIKOS" BalI Roomban európai stílusú tánczene. hangulatvilágitásos. tágas táncparkett. 76 St.Clair W.*Tel;967-9460 * Tulajdonos Rozsa Magda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents