Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-05-13 / 707. szám

1978 május 13 * MENORA 3. oldal Nagyobbitottunk és felmentünk a 9. emeletre Ne mulassza el megtekinteni gyönyörű új raktárunkat ANTON FURS MANUFACTURER and RETAILER FURRIER MEGŐRZÉST ÉS JAVÍTÁST VÁLLALOK Mink jacket, stóla, kabát, bunda és mindenféle szőrme készen és mérték után kapható, jutányos áron 350 Seventh Ave.(3etw. 29-30th Streets) New York, N.Y. 10001 Tel. 594-9262-3 Home: 472-0407 *4 < i A í i « < < I < < A HUNGARIAN REST AURANT polgAri Arak — ízletes magyar konyha OUTGOING SERVICE 1489 SECOND AVE. (77-78 St. kőit) NEW YORK Tolofon: 65P-0723 HUNGARIAN COIR CUTC új helyiségben 97-02 Queens Blvd. Rego Park* 275-0066 Ezt látni kell mert mindent, mi szem-szájnak ingere nálunk egy helyen kapható. Minden faj ta felvágott Importált sajtok * Magyar trappista * Húsfélék, nagy választékban. * Csokoládék * Gyümölcsök * Fűszer­áruk * Lekvárok * Friss mák és dió * Réteslapok * Friss és konzerv zöldségek Kosher felvágott is kapható A régi előzékeny kiszolgálás INGYEN HÁZHOZSZÁLLÍTÁS Az East Side-on New-Yorkban 1564 Second Ave. (81 -82 utc& között) Igazi magyaros házikoszt Jutányos polgári árak A tulajdonos maga főz Rezerváló* ,•'"*(2121 650-9304 Nyitva: du 5-t<5l este 11 —ig (Kedden zárva) Mit« jtófflatíí# FLEISCHMANNS, N.Y. 12430 Egy csodálatos Millers Decoration day WEEKEND Péntek (május 26) lunch-től kedd (május 30) breakfast-ig. ÖT NAP — NÉGY ÉJSZAKA A kitűnő, hírneves cigányprímás Bujka Tóiji szereplésével , TÁNC KITŰNŐ MŰSOR, BÜFÉ COCTAIL PARTY * GYERTYAFENYES. PEZSGŐS VACSORA * ASZTALOKNÁL JÁTSZÓ ZENEKARRAL. (Kóser konyha) Nyári szezon június 23-tól. Különleges olcsó árak csoportok részére. Convention, bármicvó, wedding vagy más alkalmakra június folyamán. Már most rezerváljon: Telefon: (301) 593-2027 vagy (914) 2S4-SS35 2 és fél órára New York Citytől a New York Thruway-n a 19-es kijáratnál a 28-as úton... Nem kell Manhattanbe menni Flushing-ban 41-40 Main SL(a Fopostával szemben, a Samford és 41 utcák kozott) megnyílt az új magyar hentesüzlet EUROPEAN MEAT CORP. néven Könnyű parkolási lehetőség 3 nagy árúház mellett Mindenféle húsok, házi készítésű felvágottak hatalmas választékban Telefon: 358-7459 Nyitva 7-7-ig. MAGYAR SÍRKŐ RAKTÁR Weinreb Bros & Cross, Inc. MANHATTANBAN 237 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 Előnyös áron készít minden kívánságnak meglelelö sírköveket A zsidóság történetének hősi lapjaiból: A VARSÓI GETTÓFELKELÉS Április 19-én volt a 35. évfor­dulója a varsói gettófelkelésnek. Ebből *az alkalomból április 17-19 közt ünnepségeket rendeztek a len­gyel fővárosban. A lengyel kom­munista rezsim — kétségtelenül politikai hátterű — gesztusa azért is meglepő, hiszen Varsó az 1967- es háború idején megszakított dip­lomáciai kapcsolatait még mindig nem normalizálta Izraellel. Az ünnepségsorozat alkalmával számos beszéd hangzott el, megko­szorúzták a felkelésben elesettek nemrég elkészült emlékművét. Iz­raeli részről kitüntetést nyújtottak át 19 lengyelnek, akik a német megszállás idején zsidókat mentet­tek. Foglalkoztak az évfordulóval a lengyel lapok is. Az ünnepségeken képviseltette magát a Zsidó Világ­­kongresszus és jelen volt Gideon Hausner képviselő, a Knesset tagja is. Az évforduló alkalmával felidéz­zük a hősies varsói gettófelkelés előzményeit és főbb mozzanatait. Az előzmények A három és félmilliós lengyel zsidóságnak a két háború közt is nehéz volt az élete. Sorsa azonban akkor fordult igazán tragikusra, amikor az 1939. szeptemberi villámháboruban náci Németor­szág és a sztálini Szovjetunió had­serege gyorsan megverte a két fronton, reménytelen helyzetben küzdő lengyeleket és elfoglalta, megfelezte az országot. A németek a kezükre jutott len­gyel területeken a zsidók “meg­­rendszabályozásával” kezdték működésüket. 1939. szeptember 22-én, — amikor a harcok még be sem fejeződtek — a "zsidó ügye­iét” az SS és az SD, a biztonsági n ndórség hatáskörébe utalták. Októberben Hitler Hans Frankot, egy, még a szokásosnál is fanatikusabb náci vezetőt nevezett ki a megszállt keleti területek kor­mányzójává. Frank-ot 1946-ban a lengyelek felakasztották, de addig sok minden történt, amíg méltó büntetését elnyerte. Az európai zsidókérdés "megol­dását” 1940 februárjában határoz­ták el Hitlerék, egy berlini értekez­leten. Akkor még nem volt kifejezetten szó fizikai megsem­misítésükről. A határozat értel­mében a német kézen lévő zsidó­ságot Lengyelország németmeg­szállta részébe, az un. Kormány­zóságba deportálják. Ennek meg­felelően, 1940. nyaráig kb. egy millió zsidót szállítottak ide, főként Németországból, Ausztriából és azokról a nyugat-lengyel területek­ről, (Korridor) amelyeket Hitler Németországhoz csatolt vissza. Főként a városokban, gettókban zsúfolták őket össze, rendkívül em­bertelen körülmények közt. A gettókat tilos volt elhagyni, a szökevényeket a helyszínen agyon­lőtték. 1941. végén felállították az első zsidó koncentrációs táborokat is. Belsecban. Poltavábin, Tatarski­­ban és több más helyen. A német hadiipar számára végeztek kény­szermunkát. Ekkor készült el a treblinkai haláltábor is, ahol — a későbbi tömeggyilkosságok első szakaszaként — 1942 nyarán mintegy 300.000 lengyel zsidót pusztítottak el. A kontinens zsidó­ságának fizikai likvidálását elren­delő, végleges döntést Hitler 1942. nyarán hozta. Mi történt Varsóban? De térjünk vissza a lengyel fővároshoz, amely 1939. szeptem­ber 27-én kapitulált a német had­sereg előtt. Már október 4-én felállították a 74 tagú Zsidó Tanácsot, egy Cser­­nyakov Ádám nevű mérnök vezetésével. A teljesen kiszolgál­tatott Tanácsnak az a súlyos, hálát­lan feladat jutott, hogy összekötő legyen a Gestapo és más megszálló hatóságok, továbbá a főváros 450.000-re duzzadt zsidó lakossága közt. Elsőként a zsidókat kellett összeírni. Hamarosan egymást ér­ték a németek tilalmi utasításai. Az első intézkedések közt szerepelt a megkülönböztető sárga csillag. Tilos volt a vallásos élet, zsidók Magyar hentes J.MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE. (78-79 St. között) Tel. RH 4-8292 Hazai szalámi és minden más, jó, hazai izű HENTESÄRÜ kapható 56 éves jóérzésű boldog családi élet után vágyó fizikai dolgozó keresi hasonló érzésű 54-56 közötti nő ismeretségét. Nem akadály ha molett. Lehet floridai lakós is. Leveleket boldogság jeligére a new yorki kiadóba kérek: 100 Overlook Terrace 511. New York központjában, a világ üzleti életének centrumában, pont a Broadway közepén van az ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE. at 51st ST. TELEFON: Cl 6-9400 Szállodánkat a magyar szívé­lyesség és az előzékenység jellemzi. A világ minden részéről Amerikába érkező magyarok központi találkozóhelye. mégiscsak túléli a háborút, ha tudniillik a németek ezt hagyják. De nem hagyták. 1942. júliusában úgy döntöttek, hogy felszámolják a varsói gettót és lakóit a hírhedt treblinkai táborba szállítják át. Fél­milliós tömeg elszállítása azonban nehéz feladat. Egyrészt technikai okokból, húzódott, másrészt a gettó lakói is értesültek a tervekről és nem igen akarták elhagyni a gettó relatív biztonságát. Ellenállás csak fizikai munkát végezhettek, élelmiszeradagjaik még a len­gyelekénél is kisebbek voltak. Csak a nap bizonyos óráiban hagyhatták el a lakásaikat. A nácik végül a 3 méteres fallal körülvett, mindössze 750 acre területű gettóba zárták a zsidókat. A gettót tilos volt elhagy­ni, annak 17 kapuját az SS és a lengyel milicia tagjai őrizték. A gettóban a fegyvertelen zsidó rendőrség ügyelt a rendre. A gettó felállításának kezdetben előnyei is voltak. A falakon belül csak zsidók éltek, a provokációkat elkerülhet­ték, hiszen a nácik nem léptek a gettó területére. Az állapotok elein­te, az adott körülmények közt el­­viselhetőek voltak. Igaz, hogy szegények, gazdagok, vallásosak, asszimiláltak voltak összezsúfolva; hogy a zsidó rendőrség olykor visszaélt mégiscsak kedvezőbb helyzetével, hogy volt éppen elég példa korrupcióra, gyávaságra. Másrészt viszont élénk volt a szel­lemi, kulturális tevékenység. Szín­házak, kulturcsoportok működtek, aktív volt a cionista mozgalom és a lengyel munkáspártok gettón belüli tagozatai, voltak kávéházak, hang­versenyeket rendeztek. Folyt az iskoláztatás, a gettóban talmudista iskolát, elemi iskolát és gim­náziumot tartottak fenn. Területén egész üzemek voltak, amelyek — kényszerűségből — a németeknek dolgoztak. A németek ritkán jártak be a gettóba, annak lakóit általában nem háborgatták. I Nehézségek Különösen az élelmezés területén voltak kezdettől fogva nagy prob­lémák. Ez okozta a feketepiac elter­jedését. A zsúfoltság következtében állandó volt a járvány-veszély, magas volt a halálozások száma. De, a bajok ellenére volt remény arra, hogy a varsói zsidóság jórésze A németek azt a taktikát válasz­tották, hogy fegyveres erővel, egy­­egy gettó utca lakóit szedték össze és kényszerítettók a távozásra így aztán, az év második felében mé­giscsak jelentősen csökkent a gettó lakossága. Az elhurcoltakról ször­nyű hírek érkeztek és ez ösz­tönözte a zsidóság visszamaradt ré­szét arra, hogy ellenálljon a további deportálásoknak. A németek megsejtették, hogy el­lenállásba fognak ütközni, amit az is mutat, hogy 1943. januárjától hermetikusan lezárták a gettót, nem engedtek be többé élelmiszert és gépfegyveres alakulatokkal őriz­tették. a kapukat. A gettóban éló cionisták, szocialisták és kom­munisták elhatározták magukat a fegyveres harcra. A fegyvereket vagy kívülről juttatták be, vagy a gettó üzemeiben készítették, kez­detleges eszközökkel. Az első fegy­veres összecsapásra 1943 január !9-én került sor a híres Mila ut­cában, ahol a nácik a zsidókat akartak összeszedni, de sortűz fogadta őket. A németek sietve el­vonultak, de visszatértek és ekkor a harcok a Zamenhof utcára is átter­jedtek. A harcok hírére a lengyel ellenállási mozgalom nagyobb mennyiségű fegyvert csempészett be. Január végére világossá vált, hogy a németek többé nem gon­dolnak a visszamaradtak el­szállítására, hanem az a tervük, hogy lemészárolják őket. Március 13-án újabb fegyveres össze­csapások voltak. A gettót ekkor ellenállási körzetekre osztották és 22 csoportban megkezdődött a fér­fiak és az önként jelentkező nők fegyveres kiképzése. Földalatti bunkereket építettek, élelmiszert és ivóvizet tartalékoltak, felkészülve a hosszú harcokra. Felkelés 1943. április 19-én SS alakulatok, tábori csendőrök, len­gyel, ukrán milicisták hatoltak be a gettóba. A falakon kívül német ütegek helyezkedtek el és megkezd­ték a gettó lövetését. A fejlemé­nyek hátterében az állt, hogy Himmler január 19-én Varsóban járt és a gettó likvidálása mellett döntött. A gettó felszámolására Jürgen Stroop SS vezérőrnagy kapott parancsot. Stroopot is elérte sorsa, 1951-ben kivégezték a len­gyelek. A náci tábornok alaposan megszervezte a hadműveletet, ame­lyet a németek hivatalosan csak "rendőri akciónak" neveztek. Hogy mennyire többről volt szó, azt mutatja az, hogy Stroopnak naponta kellett részletes jelentést küldenie Berlinbe. Stroop április 17-én érkezett .Varsóba és kiadta a formai paran­csot hogy a zsidókat és a gettó­kon belüli üzemek felszerelését el kell szállítani Lublin városába. Az “átszállítás” április 19-én reggel nyolckor kezdődött. A német tüzérség azonban hajnal óta lőtte -.inét a gettót, ahova nagyobb német erők hatoltak be. Az ak­cióban egy SS gyalogos zászlóalj, egy SS lovaszászlóalj, a 22. SS rendórzászlóalj, egy tábori tüzér­osztály ütegei és a rembertowi utászzászlóalj katonái vettek részt. Véres szerepe volt az “átszállítás­ban" egy 400 főnyi varsói lengyel rendőrkülönítménynek, továbbá a Trawnikból iderendelt, kiképzés alatt álló, félezer ukrán SS katonának is. Rendőri akció Stroop jelentéseiben végig igye­kezett lekicsinyíteni a harcok jelen­tőségét és méreteit. Erősen hang­súlyozta, hogy abban a lengyel el­lenállási mozgalomnak is jelentős szerepe volt. A náci tábornok über­­mensch-szemléletével nyilván nem fért össze, hogy általa alacsonyabb­­rendünek tekintett zsidók vissza mertek lőni. A valóságban a len­gyel ellenállási mozgalomnak eb­ben a felkelésben csupán minimális szerep jutott, teljesen zsidó ügyről volt szó. Stroop szerint a gettó el­leni hadműveletekben mindössze 2000 német katona és 36 tiszt vett részt, holott a harcok méreteiből nyilvánvaló, hogy a gettófelkelés leverésére jóval nagyobb egységek­re volt szükség. Stroop például nem tesz jelentést páncélosokról, holott mindjárt az általános német támadás elején több tankot kilőttek, felgyújtottak. Házról-házra Az első német támadás összeom­lott. A németek már az első napok­ban kb. 200 katonát veszítettek. A zsidó veszteségek eleinte nem vol­tak jelentősek, mert az utcai har­cokban a házak ablakaiból, pincék­ből tüzelő védők előnyös helyzet­ben voltak. A harcokban sok zsidó asszony és lány is résztvett. Minthogy az első, koncentrált 'met támadást visszaverték, l troop parancsot adott, hogy a gettót tüzérségi tűzzel, szisz­tematikusan le kell rombolni. A német ütegek ezután egyik ház­tömböt a másik után lőtték szét, vagy gyújtották fel gyujtógránátok­­kal. Az első napokban rommálót­­ték a Zamenhof, a Mila és a Muranowska utcát. A tüzérségi össztűz után merészkedtek csak be ismét a gettó területére a gyalogos és vegyiharcos egységek, amelyek lángszórókkal próbálták az ellenál­lást felszámolni. Ha egy házcsopor­tot elfoglaltak, az elfogott fegy-PÉNZES KERESEK! I KOZMETIKAI CIKEKKEK GYÁRTÁSÁHOZ MINDEN ENGED&YEM és KITŰNŐ RECEPTJEIM VANNAK ETA COSMETICS products ■ P.O.BOX 40-2275 MIAMI BEACH Fla.33140—4 ellenállás vezetője. Anielewicz úgy döntött, hogy a szervezett, össze­­’ggó ellenállási vonalak fenntar­tsa már lehetetlen, ezért csak a gettó egyes pontjait védjék, a visszamaradt civil lakosság pedig a szennyvízcsatornákon keresztül igyekezzék elmenekülni a gettóból. Közben Berlinben, Himmler egyre türelmetlenebbül sürgette a gettó felszámolását. Az ó utasí­tására vetették be április legvégén a Heinkel 217-es mintájú bom­bázókat, amelyek a gettót aztán a földdel tették egyenlővé. Stroop az ellenállókat nemes egyszerűséggel “zsidó banditák­nak” nevezte jelentéseiben és közölte Berlinnel, hogy az első héten 25.000 banditát tettek ártal­matlanná. Ezek közül a “banditák" közül azonban csak kevés volt a fegyveres, tóbbnyira asszonyokról, öregekről volt szó. Mások — hogy elkerüljék a halált a népietek kezétől — kiugrottak az égő házak ablakaiból, mások agyonlőtték, megmérgezték magukat A vég vereseket azonnal agyonlőtték, a többieket az Umschlag Platzra, a gyűjtőhelyre vitték. Szörnyű kegyetlenséggel mészárolták le a sebesült felkelőket. A Gesia utcában lévő felkelókórház ápolt­jait géppuskatűzzel ölték meg. Kemény harcok voltad az üzemek területén is, amelyeket vissza­vonulásuk után a felkelők gyújtot­tak fel, hogy az ott készült lábbelik, egyenruhák ne kerüljenek német kézre. Onnan, ahol a harc már reménytelenné vált, a felkelők a csatornahálózaton keresztül menekültek el, hogy másutt foly­tassák az ellenállást. Nincs kegyelem Stroop jelentéseiben valósággal rosszalja, hogy a zsidók nem csupán védekeztek, de helyenként ellentámadást is végrehajtottak és egyes harci szektorokból újra és újra kiverték a németeket. A har­coló csoportok közt futárok, hír­vivők tartották az összeköttetést. A felkelésről a lengyel ellenállási szervek utján a külvilág is értesült, de segíteni nem tudott. A szovjet front akkor még szintén messze volt. ( A németek először, április 27-én a gettó északkeleti részét foglalták f el. ahol az üzemek voltak. Az ’ Április 30-ra elcsendesedtek a harcok a gettó utcáin és romjain, de a föld alatt, a pincékben, bun­kerekben tovább folytatódtak. A németeknek a bunkereket egyen­ként kellett elfoglalniuk. A leg­hevesebb harcok a Mila utcában tomboltak, a felkelés központjában. Az utca 18-as számú házában volt a felkelő főhadiszállás, itt védekezett a parancsnok, Mor­­dechaj Anielewicz és vagy kétszáz fegyveres. Ez volt az utolsó szer­vezett ellenállási központ, és ide csak május 5-én értek el a támadó németek. A főhadiszállást közel­harc után tudták csak elfoglalni. De a harcok még most sem értek véget. Folytatódott a fegyveres küzdelem a Franciskanska és a Prosta utcában, ahol a zsidók kézi­gránátokkal védekeztek. Csupán május 16-án csendesedtek el a fegyverek. Ezen a napon robban­tották fel a német utászok a gettó területén lévő Nagy zsinagógát is. Ezen a napon a gettó — Stroop szavaival élve — “megszűnt létez­ni”. Szórványos lövöldözésekre ezután is sor került, többszáz zsidó a romok közt húzta meg magát egészen az 1944. augusztusi fel­kelésig. Sokan a csatornákon keresztül menekültek el. A németek SS rendőrtábornoka, Krüeger mikor közölte a saját vesz­teséglistát, abban olyan valószínűt­len adatok szerepeltek, hogy semilyen hitelük nem volt. A 18 napon át szervezetten, utána soká szervezetlenül lefolyt harcokban — a jelentés szerint — csupán 15 német katona és 6 lengyel milicista esett el, 72 német és 12 ukrán katona sebesült meg. Valóságban a németek vesztesége ennél sok­szorosan több volt. Stroop tábornok a zsidó vesz­teségekről küldött részletes jelentést Berlinbe. Az adatok Nyilvánvalóan hamisak, de jellemzők. A tábornok szerint a felkelés kezdetekor mind­össze 56.000 zsidó tartózkodott a gettóban. Közülük 6000 a házak­ban égett, 7000 a felkelés nap­jaiban “vesztette életét" — azaz kivégezték, harcban lelőtték. A többit Treblinkába “szállították”. A német hadizsákmány közt négy és félmillió zlotyt és 23.000 dollárt említ. A náci tábornok által közölt zsidó veszteséglista adatait .ter­mészetesen többszörösen be kell szorozni. A gettót azonban csakugyan lik­vidálták. A házakat, bunkereket felrobbantották, földdel tették egyenlővé. A háborús romokból teljesen felépített Varsó egykori zsidónegyedéból. a gettóból egyet­len ház sem maradt meg. A len­gyel zsidóság tragikus sorsa köz­ismert. Három és félmillióból csak kb. 50 ezer élte túl a háborút. Az országban ma mintegy 10.000 zsidó él. Ugyancsak életben van a gettófelkelés néhány résztvevője isi Számukat két tucatra teszik. Javarészük Izraelben él. ,á HAVAS KORNE 1999-ig ISMERHETI asztro­lógiai sorslehetőségeii, szeren­cséjét, bioritmusét, boldogsá­gét. $99.00 C’j általános ismer­tetőt küld érakkél 50 cent vé­­l&szbélvegért. , ./ ,/ John Pap^ 841 N. Orange Grove Ave. Los Angeles, CA 90046 LS A / / /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents