Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-03-18 / 699. szám

$SSES&®$S@SS@@ESS$SSSSt 1978 március 18. * MENORA I 11 oldal S-ranz^iázt Étterem A konyhánk, mipt régen magyarosan készít mindent , Hét napon keresztül Hétfőtől - Szombatig 11 órától - 12 óráig Vasárnap '/a. 5-től 10 óráig Business-lunch 12-tól 3-ig. Zene Asztalfoglalás: 531-6063 Teljes italmérés, esküvőkre külön terem.1 603 MARKHAM STREET Közel a Bloor-hoz Parkolás az étterem mögött. 8 8 P P I 8 $ 8 8 8 8 8 8 8 8 KÜRTHY MIKLÓS: Napok sodrában... Több mint ezer markás kép közöl válogathat Toronto környékének legnagyobb művészi kiállításán SUNDIAL OrilIiától 1 mérföldre északra a 1 l-es Highway-n a SUNDIAL HOTELBEN Ismert magyar mesterek, kanadai es európai festők kepei mindenki által elérhető árakon. EGESZ HÉTEN NYÍTVA *•+■*•* A A* * * Tulajdonos FRIEDMAN LORANT L. MEGYERI Management and tax consultant Accounting services Vállalati könyvelés és adóügyek INCOME TAX I. — Asszonyom, valahol valami baj van az emberi szavakkal. Szavakat mondunk önmagunknak és egymásnak, szavakat, a­­melyek voltaképpen értelmetlenek. Beszé­lünk boldogságról és boldogtalanságról... de hát mi értelmük van ezeknek a szavak­nak? Gyermekkorunktól kezdve arra taní­tottak bennünket, ,hogy igyekeznünk kell boldognak lenni. Életünk minden erőfe­szítésének ez a célja és gyakran nevezzük magunkat boldognak és gyakran nevez­zük magunkat boldogtalannak. Soha senki nem magyarázta azonban meg. hogy valójában mi a bqldogság és mi a boldogtalanság. Ismertem és ismerek em­bereket. akik boldogan tudnak boldogtala­nok lenni és ismertem és ismerek olyano­kat is. akik boldogtalanok, ha valamikép­pen sorsuk úgy fordul, hogy boldogok. Ügy tűnik előttem, hogy voltaképpen rit­kán, vagy sohasem vagyunk igazán bol­dogok, vagy boldogtalanok, hanem volta­képpen közönyösek vagyunk. Ritkán érez­zük. hogy minden rendben van körülöt­tünk és ritkán érezzük,, hogy semmi sincs rendben körülöttünk. Életünk nagy része a közönyösség és a semlegesség jegyében zajlik le, a legtöbb esetben túlságosan fá­radtak és agyondolgozottak vagyunk ahhoz, hogy boldogok vagy boldogtala­nok tudjunk lenni. Fáradt és agyondolgo­zott ember sem boldog sem boldogtalan nem tud lenni — csak fáradt tud lenni. S modern ipari társadalmunk a Fáradtak Társadalma. Ahhoz is fáradtak vagyunk, hogy a fogalmak mélyére tudjunknézni, előre megrágott és megemésztett fogalma­kat fogadunk el, mert nincs időnk és ener­giánk ahhoz, hogy a fogalmakat magunk rágjuk meg és magunk emésszük meg. Belefáradtunk abba. hogy egyáltalában tudjuk, hogy mi a boldogság és a boldog­talanság. vagy pedig tudjuk és meglássuk azt, hogy ezek a szavak és ezek a fogal­mak valójában értelmetlenek. Hosszú éle­tem során azt tapasztaltam, hogy soha senki sem igazán boldog és soha senki sem igazán boldogtalan. Adót fizetünk, részleteket fizetünk, különböző biztosítá­sokat fizetünk, újságot olvasunk, szava­zunk és mire mindezt elvégeztük, befeje­ződött a nap, befejeződtek az évek és befe­jeződött az élet. Sem szeretni, sem gyűlöl­ni nem tudunk igazán — minden langyos és fáradt, a szeretet és a gyűlölet is, semmi sem igazi. Talmi értékek, talmi érzések és talmi fogalmak erdejében élünk. Statiszti­kai adatok között élünk és olykor azt hisszük, hogy boldogok, vagy boldogtala­nok vagyunk. Régebben, évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt, voltak hősök és vol­tak eszmék, a hősök lelkesítettek és az esz­mékért élni volt érdemes. Ma már belefá­radtunk az életbe és megöregedtünk. Nem csak Ön. Asszonyom és én — az emberi­ség öregedett meg és elfáradt. Boldog va­gyok, hogy mindezt elmondhattam és most hazamegyek és már nem leszek sem boldog, sem boldogtalan... közömbös és üres leszek, mert fáradt vagyok. — Ami­kor a kirakat elől ellépek, látom, hogy a próbababa arca fáradt és lila szeme kö­zömbösen és üresen bámul az éjszakai fé­nyekbe. II. ... és a kora reggel ablakon beömlő fé­nyeiben szembenéztünk egymással. Nem bíztunk egymásban, gyanakodtunk egy­másra és nem tudtuk, mit várjunk egy­mástól: a Légy és én. Fantasztikus volt, hogy a hideg márciusban egy Légy telepe­dett az íróasztalomra. Hogyan vészelte át a telet eddig? Különben is, meddig élhet egy légy? A Légy az íróasztalom szélén ült és mereven bámult rám. Láttam a te­kintetén. hogy őt viszont az én létezésem lepte meg. Hogyan vészeltem át a telet eddig? Hogyan vészeli át a telet egy Ember? Különben is meddig élhet egy ember? Vállat vontam és tovább folytat­tam a gépelést. A Légy közelebb jött és egy hirtelen ugrással felugrott az írógép billentyűzetére. S ez volt az. ami véget vetett alapjában véve békésnek induló kapcsolatunknak. A Légy magatartása túllépte azokat a korlá­tokat. amelyek a békés együttélést lehető­vé teszik. Hirtelen mozdulattal felálltam az író­asztal mellől, a Legyet elhesegettem az írógépről, kinyitottam az ablakot egy erő­teljes gesztussal kifelé mutattam. A Legyet nyilvánvalóan megzavarta viselke­désem és kirepült az ablakon, amelyet a­­zonnal becsuktam. A Légy egyetlen má­sodperc alatt megérezte a kinti fagyot és kétségbeesetten fordult vissza... vissza akart repülni a szobába, azonban beleüt­között az ablaküvegbe. A csukott ablaküvegen keresztül bá­multuk egymást. A Légy tekintete kétség­­beesett volt, mert tudta, hogy halálra fog fagyni. Nem törődtem vele. Visszaültem az Írógép mellé és befejeztem cikkemet a jóságról, kiméletröl, a szeretetről és az emberiességről. Körülbelül egy óra múlva kinéztem az ablakon, de a Légy már nem volt ott. S aznap éjszaka hirtelen felriadtam ál­momból és arra gondoltam, hogy a Légy már nyilvánvalóan nem él. Halálra fa­gyott. Megöltem. Megöltem, mert képes voltam rá. mert erősebb és hatalmasabb vagyok mint ő. Másnap a szerkesztő közölte velem, hogy cikkem a jéságról. a kiméletröl. a szeretetről és az emberiességről, egészen elsőrangú. A dicséret büszkeséggel töltött el. Ma már csak ritkán gondolok a Légyre. III Tegnap levelet kaptam Clevelandiról. A levél írója arról számol be, hogy Stanley meghalt. Stanley-vel való barátságom majd­nem húsz esztendővel» ezelőtt kezdődött. Stanley könyvtáros volt Clevelandban. Agya szinte fantasztikus könyv-katalógus volt. S ezenkívül, Stanley különc volt. Más emberek bélyegeket, vagy régi gyu­­fás-skatulyákat gyűjtenek szabadidejük­ben. Stanley azzal töltötte szabadidejét, hogy hipnotizált. Barátait állandóan azzal gyötörte, hogy meghipnotizálja őket. Még ma is emlék­szem első. velem folytatott hipnotizálási kísérletére. Szállodai szobámban ültünk és martinit ittunk. Egyszerre Stanley megszólalt: — Most meghipnolizállak. Ülj nyugod­tan a karosszékben, dőlj hátra kényelme­sen... igy... nagyon jó... hunyd be a szemed... most minden csendes körülöt­ted... légüres térben lebegsz... álmos vagy... nagyon álmos vagy... nem tudsz magadon uralkodni... nagyon álmos vagy... aludnod kell... elalszol... Stanley körülbelül negyed óráig ismé­telgette ezeket a szavakat monoton han­gon, de érezhette, hogy valami baj van, mert hirtelen rám riadt: — Alszol már te gazember? — Nem — feleltem bűntudatosan. — Nincs benned kooperáció. Próbálj a­­ludni. ha rád parancsolok. — Sajnálom Stanley — védekeztem — nem vagyok álmos, tegnap 9 órát alud­tam. Később, néhány esetben, csak azért, hogy Stanleyt megnyugtassam, alvást színleltem. Egy alkalommal Stanley rám parancsolt, hogy járjak a levegőben. Erre azonban, minden jóindulatom mellett, sem voltam képes. A clevelandi levél írója, közös bará­tunk. így fejezte be levelét: — Ott voltam a kórházban, amikor Stanley meghalt. Agya mellett ültem. Stanley hirtelen lehunyta a szemét és hal­kan. monoton hangon mondotta: — Minden csendes körülöttem... légü­res térben lebegek:., álmos vagyok... na­gyon álmos vagyok... aludnom kell — és azután örökre elaludt. Az egyetlen ember, akit végülis meg tudott hipnotizálni, ön­maga volt. IV. — Tudod. Gazda — mondta kisku­tyám. Sweetheart — érdekes volt megfi­gyelni ma délután téged és vendégeinket, ezt a fiatal házaspárt. Tudom, hogy mind­ketten nagyon szeretjük őket és a látoga­tás mégis kényelmetlen volt. Emlékszel... elérkezett egy pillanat, amikor nem volt témánk és nem tudtunk nekik mit monda­ni és ők sem tudtak nekünk mit mondani. Megpróbáltam velük beszélgetni, de nem tudtam mit mondjak és te hallgattál és ők is hallgattak... mind a négyen hallgattunk és ez a kényelmetlen volt. Hányszor pa­naszkodunk arról, hogy magányosak va­gyunk és amikor vendégeink vannak nem tudunk egymásnak' mit mondani. Meg­próbáltam kicsit ugatni nekik, de ez sem volt igazi. Mondd. Gazda lehetséges, hogy mi. emberek és kutyák nem tudjuk meg­találni a megfelelő szavakat és a megfelelő ugatást arra, hogy magányunkat enyhít­sük? — Attól tartok. Darling, hogy ez a helyzet — feleltem és azután lefeküdtünk aludni. Olyan szavakról és olyan ugatá­sokról álmodtunk, amelyeket soha sem tudunk kimondani és sohasem tudunk el­ugatni. HIRDESSEN A MENORÁBAN Ha elmúlt 65 éves, kérjük, küldje be a G.I.S. folyamodványát. Minden évben újra kell folyamodnia a Guaran­teed Income Supplement-ért (garantált jövedelem­­pótlék), még azesetben is, ha jelenleg kapja azt. Ezért ha a fentiek Önre is vonatkoznak, akkor töltse ki a postán kapott folyamodványát. És mi­hamarabb postázza nekünk a megcímzett boríték­ban. Az Ön jövedelem-pótlékát csak akkor folyósíthat­juk 1978. március 31 után, ha beküldi nekünk a fo­lyamodványát. Ha kérdései merülnének fel, azesetben hívja az Önhöz legközelebb eső Old Age Security hivatalt. m Health and Welfare Canada Santé et Bien-étre social Canada Monique Bégin, Minister Monique Bégin, Ministre A budapesti Örkény István Európát bejárt, sőt az Egyesült Államokban is két nagy szín­házban sikert aratott szín­müvéből készített a CBC TV-­­filmet. A főszerepet az angol­szász színpad egyik Number One-ja. Helen Burns alakította (miután ugyanő játszotta a figurát a washingtoni és a minneapolisi előadásokon is). Az író megálmodta Orbánné Helen Burns bőrébe bújva hiteles. ízig-vérig pesti alakká lett. *• De nehogy akár csak egy villanásra is tévútra vezessünk egy olvasót: nem azért tartottuk nagyszerűnek Helen Burns játé­kát, mert ..hiteles" volt. A couleur local kellemes támo­gatója lehet egy műalkotás sike­rének. de nem elsőrangú fel­tétele. Ám a kanadai Macska­­játék főcíme után, az első kép­kockán ezt láthattuk: „Buda­pest, 1966". Vagyis a tárgyi-he­lyi realizmust a film készítői állították maguk elé célul, ami után a nézőnek joga és köte­lessége az alkotók mércéjével mérni alkotásukat. Nemcsak Helen Burns, de Steven Katz rendező és díszlet­tervezője is olyan pesti levegőt teremtettek a képernyőre, hogy a fintorgóbb nézők sem hiszem, hogy kritizál ni valót találtak volna. A Gerbeaud hangulatát idéző cukrászdabelső márvány­lapos kis asztalkákkal, a vendé­gekkel bizalmas viszonyban álló pincér Kanadában ismeretlen alakja; a kacatokat letűnt jobb napok antikságaival vegyítő Orbán-társbérlet és a tipikus r * *mr * mr * á ZALAN MAGDA: A KANADAI TELEVÍZIÓ 1TOR.ÁK pesti gang — mind telitalálat volt. (Habár a szövegben több­ször is elhangzik, hogy Mrs. Orbán a ..Csatárka Streeten" lakik, vagyis a Rózsadomb északi lankáin, valószínűleg nem körfolyosós bérházban, sokkal inkább leválasztott villa­lakásban — de ez aztán igazán csak kákán csomót keresés lenne, ha hánytorgatnánk. Furcsamód a legkevésbé volt pesties a szereplők öltözködése. Vagy ha pestiesnek is lehetne mondani, semmiesetre sem volt az 1966-os Pestre jellemző. Ki hord manapság a presszóban kalapot (mint tette minden eset­ben Paula, Orbánné barátnője? Helen Burns Orbán Erzsije mellett a legjobban élveztük kurta feltűnéseiben az öreg udvarlóját alakitó Jan Rubest. Az előadás megértette és a nézővel is meg tudta értetni a helyzetek, a figurák komi­kumát, és éppen ezzel volt képes helyenként megríkatni. Ragyogó, hibátlan előadást láthattunk-e tehát március l-én a CBC-n, amely mellett elbúj­hatnak a hollywoodi kolosszál­­produkciók? Nem! Ez a film törtrészébe került azoknak az összegeknek, amikből egy-egy Charlie’s Angels és társai előáll. Továbbá sokkal rövidebb idő alatt készült, mint készülnek az ilyenféle soap operák. A dia­lóguson lehetett volna javítani (a magyar származású angliai Mary Kuttna fordítását hasz­nálták), a forgatókönyvet is lehetett volna lazitani egy-két helyen, a mellékfigurákat is lehetett volna szinesiteni... Még­is nyugodt lelkiismerettel le­írjuk: a Catsplay, esetleges gyengeségeivel együtt, (a kriti­kusok lassúságról, kiegyensú­lyozatlanságról. kanadai néző sze mében érdektelenségről írtak) toronymagasan áll a körüllelkendezett szupersikerek fölött. A Catsplay a filmművé­szet errefelé ritkán gyakorolt műfaját kívánta nyújtani a film­iparhoz szoktatott közönségnek. És legyen egy művész eszközei­ben tán szerényebb (mint mondjuk az igen fiatal Steven Katz) a nála kisuvickoltabb mesterembereknél, nem vitás, melyikük tud többet mondani-­­adni nézőinek az emberi lélekről, az alkotás lényegéről... Jó lenne hinni, hogy a CBC éppen március l-én, a Catsplay bemutatása napján leköszönt dráma-igazgatójának, Hirsch Jánosnak kezdeményezése nem állna meg a Macskajátéknál, hogy Hirsch utóda újabb hasonló művek bemutatásával nevelné művészi igényre a kanadai közönséget. Volt már Ón 3 LEGYEN A VENDEGÜNK Asztalfoglalás u 597-0801 számon MIÉRT SÜTNE OTTHON’ IGAZI FINOM SÜTEMÉNYEK, TORTÁK V ESKÜVŐKRE - BARMICVÓKRA - PARTYKRA ROMI PATISSERIE & BAKERY -Tel.? 651-7689 732 St.Clair Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI. KATÓ MEGNYÍLT a METRO MEAT MARKET 188 AUGUSTA AVI __ BGÉSZ HÉTEN ÁT FRISS ÁRÚVAL ÁLLUNK VÁSÁRLÓINK A torontol magyi BÉRES GÁBOR azú| tulaidono* i

Next

/
Thumbnails
Contents