Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-03-11 / 698. szám

1978 március 11. * MENORA 3. oldal GYILKOSSÁG ÓRABÉRBEN Anglia az arak terrorizmus legújabb paradicsoma ,.A közel keleti béke meg­teremtése mindaddig lehetetlen feladat, míg az arab terro­rizmus hajójából ki nem fogják a szelet” — Az iráni sah Wash­ingtonban tartott sajtókonfe­renciájából. Az angol Scotland Yard tevé­kenységéről ma már legendák keringenek; nemzetközi vi­szonylatban az angol rendőrség kapja a legtöbb elismerést A fegyvertelenül cirkáló „bobbyk”, a megvesztegetéstől mentes legfelsőbb irányítás és a kriminológia minden ágaza­tában jártas Yard-alkalmazottak sikeres harcot vívtak az alvilág­gal, a gazdasági bűnözőkkel, sőt, a Yard-nak az angol titkos-i szolgálattal való jóviszonya folytán, a kémekkel és szabó­­tőrökkel szemben is. Ez a nemzetközi elismerés most aztán komoly veszélyben forog. A Scotland Yard és az angol titkosszolgálat ugyanis) képtelen kideríteni azokat a ] bűntényeket, melyeket „isme­retlen tettesek” követtek el Londonban székelő arab köz­életi személyiségek ellen az el­múlt egy év leforgása alatt. Sir David McNee, londoni rendór­­komiszár beismerte, hogy a i nyomozás holtvágányra jutott abban a három bűntényben, melyről a nemzetközi sajtó cím­oldalas riportokban számol be. Érdekes módon mind a há­rom bűntényre London ex­kluzív Mayfair negyedében került sor, mely kedvenc lakó­helye az arab előkelőségeknek, beleértve az arab követségeket is. 1977 áprilisában a Lancaster Galte szálloda előtt parkoló gép­kocsijában lőtték agyon Ab­dullah al-Hejiri volt észak-, jemeni miniszterelnököt és két kísérőjét. (A tettesek úgyszólván a rendőrség „orra” előtt váltak kámforrá: a Lancaster rendőr­állomás alig száz méterre van a szállodától.) Szilveszter éjsza­káján, kóhajításnyira a Picca­­dilly-től, két sziriai követségi alkalmazott gépkocsija robbant fel; mindkettőt felismerhetetlen darabokra szaggatta a bomba. És ez év januáijában, a Pales­tine Liberation Front Green Street-en lévő irodájában, egy ugyancsak „ismeretlen" tettes agyonlőtte Szaid Hammami-t, a Palesztinái szervezet londoni képviselőjét. Az északjemeni miniszter­­elnök meggyilkolását követően a Scotland Yardnak volt egy gyanúsítottja: Zuhair Jousif Akác he, egy 23 esztendős arab terrorista, aki három hónappal a bűntény elkövetése előtt ille­gálisan érkezett Angliába. Még ma is rejtély, miképpen tudott Akache — méghozzá egy menetrendszerű repülőgépen — külföldre menekülni. A Yard vezetői szerint a detektívek egy­szerűen ,,el vesztették” a nyomát. S ez a „tévedés” később súlyos következmé­nyekkel járt. Ugyanez az Aka-, ehe ugyanis néhány hónappal a londoni gyilkosság után „Mah­­moud kapitány” álnéven el­rabolta azt a Lufthansa gépet, melyet nyugatnémet kom­mandók szabadítottak ki Moga­­dishuban a légikalózok kezéből. Akache-t agyonlőtték az akció során, amire azonban sose kerülhetett volna sor, ha a Scot­land Yard éberebben követi a nyomát. A Hammami-gyilkosságban még csak gyanúsított sincs. Az eddigi nyomozás kiderítette, hogy Hammami tudomással volt arab terrorista csoportok Londonba való özönléséről, s bizonyos tervezett akciókról. Erre a tényre felhívta úgy az arab országok mint Izrael diplo­matáinak figyelmét. Arra azonban nyilvánvalóan nem gondolt, hogy ő is eme akciók egyik kiszemelt céltáblája. A gyilkosság napján egy isme­retlen arab telefonált Hamma­mi-nak — most érkezett fontos személyiségnek adva ki magát — és kihallgatást kért a PLO képviselőtől. Délután négy órakor, a legnagyobb csúcsfor­galom idején, amikor általában ezres tömegek lepik el a szom­szédos Oxford Street áruházait, egy húszegynéhány éves, fel­tűnően jólöltözött arab lépett be Hammami irodájába. A szervezet többi alkalmazottja fi­gyelte, megfigyelte, hogy Hammami kezetrázott a fiatal­emberrel, majd néhány szót váltva az idegennel, leült az író­asztala mögötti karosszékbe. A fiatalember közelebb lépett, pisztolyt rántott elő a zsebéből és három lövést adott le a gyanútlan Hammami-ra. Bár az alkalmazottak később pontos személyleírást adtak a rend­őrségnek a merénylőről, a Yardnak fogalma sincs arról, hogy ki lehet az illető. Legtanulságosabb azonban a bombarobbanás által meg­gyilkolt két sziriai követségi alkalmazott esete. A Scotland Yard megállapítása szerint a merénylet „egyike volt a szapo­rodó és szokásos, a Közel­­kelettel kapcsolatos bosszúhad­járatnak”, s ebben az irányban folytatta a nyomozást. (Meg voltak győződve, hogy valami szélsőséges terrorista csoport rejtette el a bombát az aránylag “mérsékelt" sziriai követ au­tójában.) Néhány nappal ez­előtt azonban változás állt be a hivatalos rendőrségi teóriában. Az új változat szerint, a sziriai áldozatok saját gondatlansága volt az oka a bombarobba­násnak: ugyanis a két sziriai ké­szítette elő a bombát, mellyel a Piccadilly-n székelő egyiptomi túrista-irodát akarták felrobban­tani. Tulajdonképpen a bomba időzítésében volt a hiba: a bomba egy órával a tervezett idő előtt robbant fel. Ezt a teó- j riát látszik igazolni az, hogy a roncsok átvizsgálásánál szovjet robbanóanyag részecskéit fedezték fel, továbbá az, hogy a két meggyilkolt sziriai egyike, l aki tolmácsként és soffőrként tevékenykedett a londoni követ­ségen, éveken át speciális szabotázs-tanfolyamon vett részt a Szovjetunióban. A merényletek természetesen nemcsak a rendőrséget, hanem j az angol közvéleményt is élén- j ken foglalkoztatják. Nem sok idővel ezelőtt az arab töke Londonba való özönlését egész­séges injekciónak minősítették a halódó brit gazdasági élet szem­pontjából. Az olajból meg­gazdagodott arab sejkek száz és százmillió dollár értékben vásá­roltak angol ingatlanokat és részvényeket, s jelenleg is jelentős összegeket költenek fényűző udvartartásukra Anglia fővárosában. Velük — vagy mellettük — azonban rengeteg kétes egzisztenciájú arab is be­szivárgott az országba külön­böző terrorista sejtek fanatikus Szervezett folytatás az 1. oldalról dást hajtottak végre ismeretlen tettesek egy rámát-gáni au ó­­kereskedelmi vállalat pénz­tárosa ellen, aki a nap első négy órájának bevételével az akta­táskájában egy közeli bankba indult, hogy az összeget folyó­számlájukra befizesse. A rablók elvették a pénzt — valamivel több, mint egymillió fontot —. s halálosan megsebesítették. A sebesültet a Beilinson kór­házba szállították, ahol Lévy professzor átoperálta a szívét — természetesen a halál megálla­pítása után — a tájbei arab fiatalember mellkasába. A műtét sikerült. E sorok írá­sakor a beteg kitűnő állapotban van, de azt még nem lehet tudni, milyen módon fogadja be a szervezet az idegen szivet. Azt viszont már tudjuk, hogy az izráeli közvéleményben hatalmas hullámokat vetett az esemény. Először is kifogá­solták. hogy Lévy professzor miért nem publikálta az adomá­nyozó — a szerencsétlenül járt tisztviselő — nevét. Úgy tudó­dott ki a dolog, hogy a Máariv című déli lap munkatársa utánajárt az anyagnak és első­­oidalas szenzációként tálalta. Azt is kifogásolták sokan, hogy érdemes-e ilyen drága mű­tétet végrehajtani — 3 millió fontba került. — mikor Lévy tagjai, akik paradicsomi álla­potokat találnak merényletekre. Néhány arab ország követsége, mint Egyiptom, Szaudi Arábia, Kuwait, stb., hosszú idővel ez­előtt közölte az angol ható­ságokkal, hogy terrorista cso­portok fészkelik be magukat az angol fővárosba, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy légikalózkodással, merény­letekkel és más bűncselekmé­nyekkel próbáljanak minden az Izrael és arab országok közti közeledést megakadályozni. Szádát történelmi jelentőségű iz­ráeli látogatása után csaknem valamennyi nyugati ország, beleértve természetesen Angliát is, számolt a terrorista cselekmények szaporodásával. Musztafa Habab, marokkói diplomata, az angol televízió egyik adásában — egy hó­nappal ezelőtt — figyelmeztette Angliát és a szabad világot, hogy anarchista terroristák .órabérben" fognak garázdál­kodni a közelkeleti békekísér­leteket megakadályozandó, s hogy ezek a terroristák a Szovjetunió és gyarmatai áldá­professzor a világszínvonal alatt ültet át szivet és csak olyan tanulságok birtokába juthat, rmelyek a nemzetközi szakiro­dalom útján ingyen is meg­szerezhetők. Érdemes-e ilyen sok pénzt költeni azért, hogy egy fiatal­ember élete egy vagy két évvel meghosszabbodjék? Dr. Kálmán Kaháne képvi­selő. a poálé Ágúdat Jiszráél nevű. sz- 'orúan vallásos poli­tikai párt parlamenti képvise­lője, odáig ment, hogy a Kne­­szet szószékén bírósági eljárást követeit Lévy professzor ellen, aki nem kérte ki a műtéthez a meggyilkolt tisztviselő család­jának engedélyét. Akkora volt a vihar, hogy a rádió végül telefon-interjút kért a délafrikai Bemard professzor­tól. a szivátültetés úttörőjétől, s a véleményét tudakolta. — Szeretném kijelenteni, hogy minden szívátültetés nagy­jelentőségű. újabb tanulsá­gokkal szolgál, s gazdagítja az egyelt nes orvostudományt — mondta lernard, aki egyben ki­fejezte elismerését Lévy pro­fesszor, kedves kollégája iránt. Mindenesetre, ez az ügy na­pokon át rendkívüli mértékben érdekelte az izráeli utca em­berét. sával és segítségével követik el bűneiket. Mivel az arab olaj­milliók Angliába való áramlása sok befolyásos arab közéleti személyiség tartózkodását eredményezi Angliában, a terrorizmus elsősorban e szemé­lyek ellen irányul. Hírszolgálati irodák jelentése szerint, jelenleg többszázra tehető a többnyire hamis papí­rokkal és útlevelekkel London­ban bújkáló arab terroristák száma. Zömük szélsőséges sejtek tagja, akik felső irányítás nélkül, saját szakállukra tevé­kenykednek. A laza angol ellen­őrzés hiányában csaknem sza­badon közlekedhetnek London és az Európában — Párizs, Genf, Bécs, München, Róma, Athén, stb. — felállított titkos terrorista gócpontok között. Ugyanakkor a bűncselekmé­nyek elkövetéséhez szükséges eszközöket — géppisztoly, bomba, rádió, stb. — szimpa­tizáns arab diplomaták csempé­szik be, akik Libia, Irak, Szíria és Algéria Londonban székelő követségein dolgoznak. Losonczy László került. A Cionista Világkong­resszus ülést tartott Jeruzsálem­ben, s ott személyi változásra került sor az élen. Eddig Joszéf Álmogi. a Munkapárt több­szörösen miniszterviselt poli­tikusa volt az elnök, most — a május 17-én végbement belpoli­tikai változás logikus követ­kezményeként — Árje Dulcsin került a helyébe. Dulcsin a Likud vezető tagja, azon belül a Liberális Párthoz tartozik, sőt a nemzeti egység­kormány idején — 11 évvel ez­előtt — miniszterként részt vett a kabinet munkájában ip. Abban az időben a Szochnut kincstárnoka volt, s jellemző a világszervezethez fűződő szoros kapcsolataira, hogy minisz­tersége idején sem vált meg korábbi tisztségétől. Egyidejűleg azt is betöltötte. Az utóbbi tíz évben ismét csak a Szochnut kincstárno­kaként tevékenykedett, s két év előtt megpályázta az elnökséget. Akkor alul maradt az Álmogi­­val való küzdelemben, most vi­szont a Munkapárt nem állított neki ellenjelöltet. Egyhangú volt a választása. Az izráeli közvéleményt — ezt egyszer őszintén be kell vallani —. nem érdekli külö­nösképpen. ami a Szochnut magas és vastag falai között tör­ténik. Most mégis odafigyeltek az emberek, mert nemcsak személyi változásra került sor. hanem forradalommal egyen­értékű ez a változás. Gondoljuk csak meg. 1931, tehát 47 éve a Mápáj, illetve a Munkapárt — vagyis az izraeli szociáldemok­rácia hegemóniája érvényesült a Cionista Világszervezeteken belül is. Most a Likud vette át a vezető szólamot. Valóban nagy horderejű ese­mény. túl a személyi vonat­kozásain. Vajha pezsgést keltene világszerte és fokozná a szétszóratásban élő zsidók érdeklődését az ország és annak problémái iránt — így reméli az izraeli utca embere. Benedek Pál FELHÍVÁS Izráelben élő, magyar-zsidó újság­író vállalja életrajzok, hitközségi emlékkönyvek szerkesztését, német­ből, franciából és románból — iro­dalmi jellegű művek fordítását. Egyben, egy kollektív tanulmány összeállítása céljából, felszólítja mind­azokat a magyar zsidókat, akik orosz hadifogságban voltak, hogy közöljék cfmUket alulírottal. BENCZEL BÉLA, NATHANIA, Rech. Salamon 5. I. 5., Israel. , 1999-ig ISMERHETI asztro lógja! sorslehetőségeit, szeren ; cséjét, bioritmusát, boldogsá gát. $99.00 Új általános ismer tetőt küld árakkal SO cent vá laszbélyegért. John Papp 841 N. Orange Grove Ave. Los Angeles, CA 90046 USA & Wiiiiiliiiiliiliiiili Birsalmasajt. gesztenyepüré, gesztenye mignonok és gesztenye torták állandóan kaphatók Házilag készült szilvalekvár, apricot (barack* lekvár és íoldieper lekvár állandóan kapható Delicious home made f trade Is, pastries 6 pies. Parly, Wedding and Birthday cakes 1437 THIRD AVE. (ot 81st St.) Hew York 28, N Y Tel : LE 5 8484 Orders promptly delivered. Mail orders sent everywhere TÖRTE Dobos. Hazelnut Mocca. Chocolate. Rum. Orange Layer. Sacher Törte Strudels Apple, Cheese. Mohn. Cherry Cabbage. Nut Látta már New York legújabb magyar vendéglőjét? Red Látványos kézi faragású magyar bútorai, kézimunka térítői, ősrégi lakodalmas edényei KITŰNŐ KONYHA'JA bel- és külföldi italkülönlegességei OLÁH JENŐ cigányprímás zenéjével felejthetetlen élmény. 439 East 75 Street (York és First Ave között) Nyitva 6-tót, SZOMBAT ÉS VASÁRNAP *—TOL (hétfon zárva) _ _ Rezerválás; (212) 734-4893 ---------------­Politikai eseményre is sor Go Hawaiian in Miami Beach! IdWaíídb Isle RESORT MOTEL on the Ocean at176tv St., Miami Beach INGYEN MINIATŰRÉ GOLF Saját területünkön! 210 szoba airconditionerrel. kis konyhával. 500 láb hosszú saját tengerpart ..apozóval, 2 uszoda, 2 gyermek-uszoda. egész napos szórakoztatás.Esténként tánc, műsor, cockiail party, kitűnő étterem, színes TV, jégszekrény minden szobában. Szobája elöt; parkolhat. “SZABADSÁG A FELESEGEKNEK” Saját ovoda, gyermek játszó-szoba és játszótér áll ingyen a vendégek rendelkezésére Felvilágosításért és katalógusért hívjon: USA-ból ingyen 1-800-327-5275 Kanadából (305) 932-2121 i vagy travel agency-n keresztül KtUÜnJ ~ BUCHSBAUM 1563 Second Avenue, New York Telefon: (212) 628-5771 EGÉSZ ÉVEN ÁT OLCSÓ KÖZVETLEN. ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜLI UTAZÁSOK 1—10 HÉTIG. BUDAPEST-FRANKFURT-VIENNA ZÜRICH-LONDON, stb Rokonkihozatal több hónapra is! VÉGIG REPÜLŐVEL! TÖBB HÓNAPOS CSOPORTOS UTAZÁSOK BUDAPESTRE ÉS BUDAPESTRŐL! Kérje 1978. évi részletes jegyzettünket! Egyéni APEX-jegyek. Kocsibérlet mindenütt! bűnözés meg egyebek nCMMlN CARMEL HELYZETMABYARÁZATA Mit akar Szádat? Három hónappal ezelőtt Anwar Szádát a legnépszerűbb ember volt az izráeliek szemében. Nem hinném, hogy volt bárkinek is ilyen gyors sikere a közvéleményre a történelemben. Ehhez a sikerhez Szádátnak elegendő volt negyvennyolc óra, amelyet Izráelben töltött. Annak idején maga Szádát is a legnagyobb eredménynek azt tartotta, hogy lebontotta a pszichológiai válaszfalat a két nép között. Ha ez akkor igaz volt, akkor azóta sikerült ismét Szádátnak saját kezével újraépíteni és megerősíteni ezt az általa lebontott válaszfalat. Ma egyre többen kérdik Izráelben: mit is akar tulajdonképpen Szádát; akar-e egyáltalán békét vagy sem? Véleményem szerint, Szádát tényleg békét akar. Nem azért, mintha ma jobban szeretné az izráelieket, mint azelőtt, hanem azét, mert objektív okokból igen nagy szüksége van ennek a békének elérésére. A nagy baj csak az, hogy csak olyan békét lakar, amelynek összes feltételeit ő diktálja. Egyre világosabb, hogy a valóságban Szádát oly mélységesen és őszintén gyűlöli az izráelieket és általában a zsidókat, hogy saját szemében éppen az tűnik a legnagyobb hőstettnek, hogy ennek a mélységes gyűlöletnek ellenére, mégis elment Jeruzsálembe és kezet fogott velük. Sajnos, a világsajtó nagy részének elragad­tatása még meg is erősítette Szádátot abban az érzésében, hogy önmagát nagy hősnek tekintse. Meg van győződve arról, hogy jeruzsálemi látogatása már magábanvéve is olyan nagy enged­mény volt részéről, hogy a továbbiakban neki nincs is más oka további engedményekre; a sor most az izráelieken van. Engedjenek az izráeliek az ő összes követelésének, s ha békét akarnak a zsidók, akkor vonuljanak vissza az 1967-es határokra, számolják fel a% összes településeket a felszabadított területeken és tűrjék el azokon egy önálló palesztin állam létesítését. Az izráeli felfogás ezekben a kérdésekben természetesen homlokegyenest az ellenkező. Természetesen az izráeliek is bátor és jelentős cselekedetnek tartják Szádát novemberi jeruzsálemi látogatását, de Szádáttal ellentétben, semmiesetre sem tekintik azt olyan hőstettnek, ame­lyért Szádátnak kijárna, hogy jutalmul a zsidók ezüsttálcán nyújtsák át neki saját fejüket. Sőt, az izráeliek semmi körülmé­nyek közt sem szándékoznak a fejüket átnyújtani senkinek és semmilyen áron sem. Szádát és Begin beszédei a Kneszetben a látogatás idején semmi különösebb meglepetést nem tartalmaztak. Mindketten el­mondták már addig is nagyon jól ismert álláspontjukat. De az izráeliek úgy képzelték, hogy ezek kiinduló álláspontok voltak és a béketárgyalások során mindkét fél ebből a kiinduló álláspontból fogja kezdeni az alkut, amíg — inkább több, mint (nevesebb « neh^égjltán — közö^yv^ttte jutngk és megállapodnak a lény­leges békefeltételekben, amelyek nyilván nem lesznek ázönosak a kiinduló álláspontokkal. Szádátnak sajnos sikerült egy jelentős propagandasikert el­érnie. Úgy látom, a világban legtöbben meg vannak győződve arról, hogy ő az, aki jelentős engedményeket tett, s az izráeliek a makacsok, holott ennek pontosan a fordítottja az igaz. Begin béketerve, amelyet először Carterral, azután az amerikaiakkal, végül az egész világgal ismertetett, sokkal több engedményt tartalmaz izráeli részről, mint amit valaha is el tudtunk volna képzelni. Az izráeli közvélemény többsége támogatja Begin béketervét, de ellenzői közt sokszorosan többen vannak azok, akik a Begjn-tervet azért ellenzik, mert szerintük túlságosan is sok engedményt hajlandó tenni, mint azok, akik szerint az általa felajánlott engedmények túlságosan kicsinyek. Azon a téren, ami az izráeli közvéleményt illeti, Szádát pszi­chológiai háborúja csődöt mondott. Szádát meg volt győződve arról, hogy az izráeli közvélemény már a béke fogalmának el­hangzása után olyan extázisba esik, hogy mindenre hajlandó lesz, csakhogy ezt a békét elérje. Szádát egyáltalán nem csinált titkot abból a felfogásból, hogy az izráeli közvéleménytől elvárja: gyakoroljon olyan nyomást Beginre, hogy az vagy kénytelen legyen minden, Szádát által kívánt engedmény megtételére, vagy ne maradjon más választása — ha erre nem hajlandó —, mint lemondani. Szádát itt alaposan félreismerte az izráelieket. Az általa remélt extázis valóban bekövetkezett, hiszen valóban nincs olyan izráeli, aki ne akarná a békét, de még az extázis csúcspontján sem gondolt az izráeliek közül senki öngyilkosságra, sem politikai, sem fiziológiai értelemben. Bármennyire alaposan tanulmányozta is Szádát az izráeli köz­véleményt, mégis helytelen következtetésekre jutott. Nem vette észre, hogy a szélsőséges galambok, akik amúgyis minden engedményre hajlandók, sőt ezeket az engedményeket egyenesen akarják, a közvéleménynek legfeljebb két-három százalékos kisebbségét teszik ki, és számuk Szádát látogatása óta sem növe­kedett. Ha megvizsgáljuk az izráeli sajtót, elolvassuk a Kneszetben el­hangzott beszédeket, vagy azokkal beszélgetünk, akiket mint „az utca emberét” emlegetnek, akkor nyomban láthatjuk, hogy pontosan ugyanazok a nevek cikkeznek és beszélnek ma is a kor­látlan engedmények mellett, akiknek mindig is ez volt a vélemé­nyük. 1 Ha van valamitől aggódnia Beginnek, akkor igazi ellenzéke sokkal inkább azok közt található, akik szerint már eddig is na­gyobb engedményeket ajánlott fel, mint amennyit szükséges lett volna. Szádátnak az a brutális lépése, amikor egyoldalúan meg­szakította a tárgyalásokat, az izráeli közvélemény felé legalábbis súlyos tévedés volt. Szerintem a béke Egyiptom és Izráel közt mégis lehetséges, de csak abban az esetben, ha az egyiptomiak is hajlandók lesznek alkudni az izráeliekkel a békefeltételek fölött. Olyan béke, amely­nek a feltételeit az egyiptomiak diktálnák Izráelnek, sohasem lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents