Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-08-27 / 671. szám

10. oldal. MENORA * 1977 augusztus 27. TUDOMÁNY-TECHNIKA 1 .), , . r A JOVO VAROSAIRÓL Fák a tetőn Ügy látszik, nemcsak az ősember talált menedéket a föld mélyén, hanem a civilizáció is oda taná­csolja az embert. Az Egyesült Ál­lamokban, Kanadában, Ausztráliá­ban egyre szaporodnak a földbe Vájt vagy legalábbis földdel borí­tott, modern lakóházak. Tervezésü­ket és építési technológiájukat egyetemeken tanítják, egyre-más­­ra jelennek meg róluk könyvek, tanulmányok, és építészek, sőt egész kollektívák specializálódnak a föld alatti építésre. Amerikában állami támogatással készülnek kí­sérleti létesítmények, s a múlt nyá­ron megrendezték az első konfe­renciát, amely a föld alatti lakás­építés problémáival foglalkozott (A Popular Science, a Populai Mechanics és a kanadai Alberta’s Western Living cikkei alapján kö­vetjük nyomon, meddig jutott el az ember ezen a nagyon régi. s mégis oly szokatlan úton.) Kisebb energiaigény Az egyhangú lakótelepek, doboz­házak lakói közül kerülnek ki a pionírok, de az energia árának emelkedése is serkenti őket. Tudni­illik a fűtés és a hűtés költsége 30—70 százalékkal kisebb az újfaj­ta házakban, mint a felszínen, mi­vel a talaj hőmérséklete kiegyen­súlyozottabb a külső levegőénél. Különböző éghajlatú vidékeken éveken át egyidejűleg mérték fönn és lenn a hőmérsékletet, s azt ta­lálták, hogy még a legegyenlete­sebb éghajlatú területeken is leg­alább 10 C-fok a különbség a leg­melegebb és a leghidegebb nap kö­zött, de 3 méterrel a felszín alatt már csak 0,9 C-fokos a hőingado­zás. Hidegebb vidékeken termé­szetesen a különbség még nagyobb. Dr. Thomas Bligh, a minnesotai egyetem mérnök-tanára a föld alatt 7,7—10,6 C-fokos szélső érté­keket mért ugyanakkor, amikor a felszínen —35 és +35 C-fok között változott a hőmérséklet. A talaj nemcsak hogy nem me­legszik fel és nem hű} le erősen, hanem még azt az előnyt is nyújt­ja, hogy lassan követi a külszíni hőmérséklet változásait. Kentucky­­ban öt éven át folytattak mérése­ket a felszínen és 3 méterrel alat­ta, s a havi átlaghőmérsékletek két görbéjének maximuma és mini­muma között szabályos 3 hónapos eltolódás mutatkozott. Ez azt jelen­ti, hogy a földbe épített házat kö­rülölelő talaj akkor a legmelegebb, amikor éppen el kell kezdeni a fű­tést, és akkor a leghidegebb, ami­kor beköszönt a nyár. Mindemel­lett a föld alatti házak olyan jó energiatárolók, hogy a legjobban szigetelt felszíni építmények sem versenyezhetnek velük. Dr. Bligh mérései szerint —30 C-fokon még a 200 milliméter vastagságú szige-’ telő réteggel ellátott falak hőveszte­sége is 6,5-szer annyi, mint a szi­­geteletlen betonfalé a föld alatt. Szerinte a fűtésre fordított energia 75 százaléka takarítható meg ezek­ben az épületekben. Még a nem földbe vájt, csak vékony földréteg­gel borított házakban is mintegy 30 százalékkal kisebb az energia­felhasználás. A föld alatti építészet hívei a fenntartási és karbantartási költsé­gek csökkenésére, valamint kör­nyezetvédelmi szempontokra is hi­vatkoznak. amikor a modern „bar­langlakások” előnyeit ecsetelik. (Egyébként ezek az épületek min­denre hasonlítanak, csak barlang­­lakásokhoz nem, hiszen minden la­kóhelyiségük világos, napfényes; az ablakok a földbe süllyesztett kert­re nyílnak, vagy pedig szabad kilá-Magas toronyházak, autók helyett liftek, élelemterme­lés napenergiával — megvalósulóban van a füg­gőleges város, Paolo So­­leiri építész álma. Kétezer diák építi az arizonai siva­tagban. Az autópályán érkező vendég a sok-sok kilomé­ternyi sivatag után, ame­lyet csak jellegtelen város­kák és elszigetelt ranchok szakítanak meg, úgy érzi, mintha délibábot látna: az arizonai sivatag kellős kö­zepében, félúton Phoenix és Flagstaff között, hihetet­len látvány a síkságból fel­magasodó, függőleges vá­roskép. Az új város: Arcosanti. Tervezője Paolo Soleri 57 éves olasz építész, aki har­minc éve él az Egyesült Államokban. Ambíciói na­gyok: nemcsak egyetlen várost akart tervezni, ha­nem „megváltoztatnil az emberiség életmódját”. 1970 augusztusában, mi­után a terveket a legna­gyobb amerikai múzeumok kiállították, megindult az építkezés.' Solerit akkor még a legtöbben álmodo­zónak, vagy bolondnak tartották. Hat év után az utópiszti­kus város kezd valósággá válni. A terv lényege: a körülbelül 3000 lakosú vá­ros lakóházai, szolgáltató üzemei és zöld területei egyetlen közös fedél alatt vannak, a város nem víz­szintesen, hanem függőle­gesen épül. Arcosanti nem más, rtiint Soleri filozófiájának meg­testesülése: arkológiának nevezi filozófiáját vagy tu­dományát, az építészet (architektúra) és az ökoló­gia egybeolvasztását. Soleri szerint a modern metropolisok gyógyíthatat­­lanul betegek, ki kell hal­niuk. Betegségük oka maga a városstruktúra, az, hogy vízszintesen terjeszkednek, mint egy olajfolt, egyre nagyobb területet foglalnak el lakóházakkal, gyárak­kal, hivatalokkal. Ez a „téríogyasztás” képtelen módon fecsérli az emberi energiát (gondoljunk csak arra, mennyi időt és ener­giát vesz igénybe, hogy a város egyik végéből a má­sikba utazgatunk), és meg­oldhatatlan problémákat okoz, például a gépkocsik légszenyezése. Paolo Soleri, aki Frank Lloyd Wrightnak, az egyik legnagyobb amerikai épí­tésznek, a „szerves építé­szet” prófétájának volt a tanítványa, a hatvanas évek végén visszavonult az arizonai sivatagba, hogy ezeken a problémákon el­mélkedjék. „Remetelakát” egyre több egyetemista lá­togatta. Ezek a diákok láttak ne­ki, hogy saját kezük mun­kájával építsék fel Arco­santi várost. „A leghihetet­lenebb jelenség Arcosanti­­ban éppen az, hogy az em­berek arcuk verítékével építik fel” — írta a News­week. Az egyetemista fiúk és lányok hajnaltól nap­estig dolgoznak az építke­zésen a sivatag forróságá-Jást kínálnak a tájra. A tervezők nem is szeretik, ha föld alatti há­zakat emlegetnek; szívesebben ne­vezik építészetüket az architektúra mintájára geotektúrának, terratek­­túrának, vagy földdel takart, a tájjal integrált építményekről, né­melyek terrasolatriumokról — föld-nap-átrium — beszélnek.) Átrium körül Két fő típus létezik: a dombház (ezt sík talajra építik, majd földdel takarják be) és a talajszint alatti ház. Mindkét típusnak négyféle változata van. Az első az egyik oldalán teljes szélességében nyitott (illetve üvegfalú) épület; a máso­dikban a szobák egy átrium körül helyezkednek el, tehát a napfényt, a világosságot, a levegőt felülről kapják; a harmadik épülettípus­nak csak a déli oldala nyitott; s végül a negyedik minden oldalról ban, vagy dermesztő hide­gében. — Még sohasem dolgoz­tunk ennyit életünkben — mondják nevetve, míg ho­mokot lapátolnak, cementet kevernek, kábeleket fektet­nek le. Igaz, panaszkod­nak, hogy elszigetelten él­nek, hideg van, túl meleg van, rossz a koszt. D mégis itt maradnak Arcosanti­­ban, hónapokra, sőt évekre. Pedig Soleri nem fizet a diákoknak. Sőt, előre fi­gyelmezteti őket, hogy ne legyenek illúzióik. A füze­tek, amelyeket minden amerikai egyetemen szét­oszt, nyomatékosan figyel­meztetik a- fiatalokat: az arizonai sivatagban éjszaka nagyon hideg van, nappal nagyon meleg, a munkáért pedig nem jár fizetség. El­lenkezőleg : a diákoknak kell fizetniük a hathetes „szemináriumért”, amely­ben mindössze heti egy vi­tanap szerepel a mester részvételével. Azt hinné az ember, így sohasem épül fel a város. A diákok többsége a hat­hetes szemináriumra jön, csak a leglelkesebbek ma­radnak hosszabb ideig. — Hathetinként mindent elölről kell kezdenünk, új csoportot kell betaníta­nunk — mondja Jack Blackwell, Soleri néhány állandó alkalmazottjának egyike, aki maga is csak minimális fizetést kap. — De azért halad a munka. öt nagy vasbeton épület már elkészült. Az egyikben a vendéglő is megnyílt. Né­hány lakásba már beköl­töztek az állandó lakók. A hangversenyek és kiállítá­sok tömegesen vonzzák a turistákat. — Két év múlva Arco­­santit lakóközösséggé nyil­vánítom, és meghívom az első lakókat — mondja So­leri. A hivatásos építészek szerint Arcosanti egyelőre csőd. A tervek ugyan kitű­nőek, de a félkész város a lelkes dilettantizmus jegyeit viseli magán. A Volkswagen cég egyik üzemében kísérletet kezd­tek annak megállapítására, hogy milyen fajta szerelő­­szalag felel meg számukra a legjobban. A kutatómun­ka, mely az idén fejeződik be, 5 millió dollárnak meg­felelő összegbe került; en­nek negyedét a Volkswagen, a többit az állam fedezi. A kísérletsorozat két év­vel ezelőtt kezdődött, 400 önkéntes munkás bevoná­sával. Célja annak megha­tározása, milyen munka okozza a legnagyobb lelki és fizikai feszültségeket a szervezetben. A munkások pulzusát és izomfeszültségét vezetékeken és elektródá­kon keresztül állandóan mérik. Háromféle szerelőszalag nyitott épület, csak a tetejét borít­ja földtakaró. A hagyományos építészethez leg­közelebb állnak a domboldalba vájt házak, amelyek egyesítik ma­gukban a föld feletti és a föld alatti épületek előnyeit. A nagy ab­lakokkal és teraszokkal tagolt, lép­csőzetesen „hátráló” házak hason­lítanak a budai hegyekben nálunk is szép számban épülő, domboldali társasházakhoz, de amazokban a lakásokat hátulról földtakaró vé­di, s az épület teteje — a domb­tető — beleolvad a lankás táj ter­mészetes vonalába. Az ohiói Raven Rocksban most épül egy ilyen tár­sasház, tetején az esővizet felfogó, téglalap alakú medencével; ennek ívelt alja egyúttal teteje egy szél­fogó csatornának. Ez a szélenergiát négy szélkerékre tereli, amelyek generátorokat hajtanak. Az így ter­melt áram a lakók energiaszükség­letének jelentős részét fedezi. A Raven Rocks-i épület terve­zője, Malcolm Wells ugyancsak ilyenformán rendezte be a mű­termét, ahol már számtalan fan­táziadús tervet dolgozott ki nem-Ha azonban egy eszme megvalósulásának tekintjük Arcosantit, akkor valósá­gos csoda. Soleri jóformán egymaga épít várost, szinte semmi segítséget nem kap a kormánytól, az alapítvá­nyoktól, az ipartól. Költ­ségvetése nevetségesen ala­csony, évi 200—400 millió líra, ennek jó részét könyvei és előadásai tiszteletdíjából szedi ősze, meg a „szeminá­riumok” díjából. Mégis halad a munka. Új meg új diákok érkez­nek. Arcosanti növekszik. Hogy lehetséges ez? A kérdést, amelyet minden látogató, feltesz, Paolo Sole­ri csak elméletével vála­szolja. meg, amely valahol félúton van 'á misztikum és az építészet között. — Arcosanti az egész emberiség számára fontos lesz — mondja. — Bebizo­nyítja, hogy új módon is lehet városokat építeni. Ezzel Soleri nemcsak a függőleges építkezést, mi­nél kisebb terület elfogla­lását és az autók száműzé­sét érti (Arcosanti lakosai nem vízszintesen közleked­nek majd, hanem fel és le, liftekkel). Nemcsak a nap­energia felhasználására gondol. Űj harmóniát akar kialakítani, amely minden városlakó társadalmi és kulturális életére kisugár­zik. „Az anyag szellemmé vá­lik” című könyvének utol­só fejezetében Soleri már egyenesen Isten városáról beszél. Arcosanti látomásá­val azt akarja bizonyítani, hogy az ember összhang­ban élhet a természettel, a kultúrával, embertársaival. Éppen ez a misztikus, pró­­fétikus vonás vonzza az amerikai fiatalokat. Hívei úgy érzik, „csak ő mentheti meg bolygónkat”. Elenge­­dig a fülük mellett a kriti­kákat, amelyek szerint So­leri a gigantizmus rabja, fantaszta, nem érti meg az mentén folyik a vizsgálat. Az első a Volkswagennél jelenleg is alkalmazott tí­pus, ahol a munkás több­fajta műveletet végez el, mielőtt a szerelőszalag to­vábbhalad. A másik szala­gon dolgozó hagyományos­­módon csak egy-két műve­letet végeznek el egy las­san haladó szerelőszalag mentén. A harmadik fajta elrendezésnél 7—9 fős cso­portok együttesen vesznek részt a teljes munkafolya­matban, a feladatokat tet­szésük szerint osztják meg egymás között... A kutatók elsősorban ar­ra kíváncsiak, hogy a har­madik módszer hogyan nö­veli meg a dolgozók mun­kakedvét. csak lakóházakra, hanem irodák, bevásárlóközpontok, gyárak épí­tésére is, sőt egy egész föld alat­ti város terveit is elkészítette. Egyik, már felépült lakóházának tetején 73 négyzetméter felületű kollektorok ejtik csapdába a nap­sugár melegét, amit a földdel fe­dett sziklás talaj hosszú ideig tárol. A ház lakója szerint ez a megol­dás annyit jelentett, hogy a múlt télen mindössze 60 dollárt kellett kiadnia fűtésre. Egy másik amerikai építész, John Barnard az ókori görög és római házak mintájára készíti 2,5—3 méterrel a talajszint alá süllyesztett épületeit. A természe­tes tájat semmi sem bontja meg. mivel kívülről csak a lejárat lát­szik, s legfeljebb még az a korlát, amely a tágas, nyitott átriumot ve­szi körül. A lakószobák mind az átriumra nyílnak, s csak a mellék­­helyiségek nem kapnak természe­tes fényt. Ellentétben a többi föld alatti építménnyel, az ilyen lakó­ház bővítése is könnyen megold­ható újabb átriumok kialakításá­val. Floridában, az Atlanti-óceán partján egész sor 4,5 méter magas tojásházikó áll; ezekről csak a te­raszok kagyló formájú nyílásai árulják el, hogy nem természetes dombok. A fűvel benőtt, talajjal borított betonházakba lejtős alag­­úton át lehet bejutni. Az épület ívelt fala mentén lépcsők vezet­nek a nappali szobába, ahonnan üvegajtón keresztül — az ugyan­csak íves teraszon át — szép ki­látás nyílik a tengerre. Kanadában a torontói Donald Wallace szob­rásznak megragadta a képzeletét a tájba illeszkedő, ívelt betonidomok szépsége. Elképzelését az építészek valóra is váltották, s a Sziklás­hegység közelében, egy mezőn építették fel a házat, amely úgy beleolvad a tájba, hogy csak köz­vetlen közelből lehet észrevenni. Mindhárom szobája egy-egy fél­kör alakú, üvegezett terasszal nyí­lik a kert felé, s a konyha, a fürdő­szoba és a többi mellékhelyiség a három szobát úgy övezi körül, hogy együttesen ugyancsak félkört alkotnak. AJ föld alatti élet propagálói szinte vég nélkül tudják sorolni a további előnyöket: csönd van, nincs légszennyeződés, a tetőket nem kell folyton javítani, a csővezeté­kek nem fagynak be, minimális a tűzveszély, a házban nem tesznek kárt a nagy erejű viharok, de még a földrengés sem veszélyezteti úgy, mint a magasba nyúló épít­ményeket — a talajba süllyesztett épület együtt mozog a földdel. A betontetőt borító talaj elnyeli az esővizet, amely ahelyett, hogy le­zúdulna a csatornákba, táplálja a tetőn élő növényeket. A betontetőket 15—120 centimé­teres földréteggel borítják be, vas­tagabb rétegben már fákat is lehet nevelni. Ehhez azonban olyan erős­re kell méretezni a tetőt, hogy négyzetméterenként 120—160 kilo­gramm terhelést is elbírjon, ami többszöröse a hagyományos tetők­re előírt értéknek. Aki megelég­szik azzal, hogy csak virágokat termeszt vagy konyhakertet léte­sít háza tetején, olcsóbban meg­ússza az építkezést, mert ehhez 30—45 centiméteres földréteg is elegendő. A mennyezet szigetelése természetesen alapos munkát kí­ván, s gondoskodni kell a talajvíz elvezetéséről is. A költségeket illetően megoszla­nak a vélemények. Az átrium­rendszerben építő Barnard szerint a föld alatti beruházás költsége 25 százalékkal kisebb egy hasonló fel­színi építményénél. Más építészek szerint a beruházás 5—10 százalék­kal drágább ugyan a hagyomá­nyosnál, de az energiamegtakarítás és a fenntartási költségek csökke­nése révén a többletráfordítás bő­ven megtérül, sőt az épület teljes élettartamára vetítve jóval olcsób­bak a föld alatti építmények. Ha pedig tömegesen állítanak elő ilyen házakat, az építési költségek is je­lentősen csökkenni fognak. Riasztó példa Mivel minden talajnak más a hőveszteségi tényezője, csak alapos és minden részletre kiterjedő vizs­gálattal lehet megállapítani, hogy energiaellátás szempontjából ho­gyan méretezzék és szigeteljék az épületet. Ezért a minnesotai egye­temen, ahol nemrég készült el a könyvtár hatalmas föld alatti rak­tára, ötféle talajt használtak fel az építkezéshez, hogy az egész ország­ban hasznosítható vizsgálati ered­ményekhez jussanak. Az állami tá­mogatással folyt munka során ki­dolgozták a föld alatti építési nor­matívákat is. Amilyen különösnek találjuk a föld alatti lakóházakat, éppoly természetesnek tartjuk, hogy par­kolók, üzletsorok, raktárak, egész gyárak és áruházak épülnek a föld mélyén. Mégis ahhoz, hogy szíve­sen éljen, lakjon, s otthpn érezze magát az ember a felszín alatt, még sok vonzó, meggyőző példára van szükség. Nem olyanra, mint amilyent Jay Swayze texasi épí­tész állít elénk, aki a világtól el­zárt, valóban föld alatti luxus­villákat tervez, szabályozott klímá­val, úszómedencével, elektroniku­san vezérelt mesterséges napfény­nyel, műnaplementével, sőt mű­holdfénnyel. Ráadásul a villa abla­kai föld alatti kertre néznek, amely tele van „ültetve” — ugyan mi mással? — pompázó művirá­gokkal. iSport ^ UJ VEZETES ALATTA .eótaurcmt Új tulajdonos:Horvdth Károly Szeretettel várja régi es új vendégeit -372 BLOOR St.W. Tel:92?-1595 B cycle & sports EGÉSZ ONTARIOBAN O A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK 2 sportfelszerelés«* KERÉKPÁROK 1169 BLOOR St.f W. LE 6-9718 [STOP GET-SETW DRIVING SCHOOL V TEL; 635-1102 este 661-0364 W EISSBE RliE R TIBIIK 10 év Kanada-i és 10 év Izrael i gyakorlattal ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, ANGOLUL MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN. Munkahelyén vagy a lakásán kezdünk és hazaszállítjuk Exkluzív magyar étterem a St.Clair—Yomge-nál! HUNGARIAN _ CAVE G> Esküvőkre, Shower-okra, összejövetelekre külön party-terem 100 személyig Csütörtöktől - Szombatig ERDÉLYI BARNA hegedül és PATAKI LÁSZLÓ zongorázik Kellemes vacsora, zenével 76 St.Clair W.*Tel 967-9460 * Tulajdonos Rózsa Magda u r m Ó R Á B A N* Ha a világ bármely tájáról Európába, Münchenbe érkezik igen kedvezően vásárolhat, vagy bérelhet AUTÓT 8ENK0NÉI Tulajdonos: Dr.Benkő Zoltán. * Minden európai kocsi kapható! Rendelésre: MERCEDES és egyéb európai kocsikat is azonnal szállítunk Kanadába. Kivándorlás esetén a kocsi vámmentes Ka­nadában! Autóbérlésnél sem kilométerpénzt, sem napidíjat nem számolunk.Magyarországi rokonoknak, vagy ismerősöknek aján­dék-kocsikat kedvezményesen szállítunk. Minden üzletkötés előtt levelezés ajánlatos. Elhozzuk a repülótérről, szállodáról gondoskodunk. * LEVÉLCÍM: Dr.Benkó’ Zoltán * München 1, POBox. 144. W.Germany.Telefon: (089) 28 88 94 (lakás és üzlet) utazások központi irodája 8 NAP EURÓPÁBAN HETENKÉNTI INDULÁSSAL 1977 SZEPTEMBERÉTŐL 1978 MÁJUSÁIG MAR 5 433.00-tói PÁRIZS ' FRANKFURT * ZÜRICH * COPENHAGEN 6 gépkocsi vagy hotel használattal együtt személyenként + 590.00 megváltása kötelező. VÁLASSZA MEG ÜN UTAZÁSI IDŐPONTJÁT! OLCSÓN UTAZHAT, HA 45 NAPPAL ELŐBB VÁSÁROLJA MEG REPÜLŐJEGYÉT! 22-45 napos időtartamra BUDAPESTRE $450.00 BECSRE S435.00 KÉRJEN RÉSZLETES FELVILAGOSÍTAST1 AMSTERDAM, PÁRIZS, FRANKFURT, LONDON, ROMA, MILANO, ZÁGRÁB, BELGRAD — Kedvezményes ABC charter utazások — Útlevelek, vizumok, hotelfoglalás, autóbérlés Eurailpass IKK A—TUZEX—C0MTURIST IBUSZ — CED0K főképviselet Pénz és Gyógyszerküldés KÖZJEGYZÖSÉG: fordítások, válóperek, végrende­letek, hitelesítések, stb. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSEEV LTD. 519 Bloor St. West, Toronto M5S 1Y4, Canada Telephoné: 537-3131 Utópiaváros: Arcosanti emberek tényleges szükség­leteit. Stresszhatás a szerelőszalagnál

Next

/
Thumbnails
Contents