Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-08-20 / 670. szám

A oldal tMENOBA IMI Ninzln II AARZMiYISTV^N Vasárnap és hétfő újhold Ün­nepe, vasárnap Áb hó harmin­cadik napja, míg hétfő Elül hó első napja. Elül hónap a lelki számadás ideje, készülődés a nagy ünnepekre. A hagyomány szerint a nagy ünnepek alkal­mával dől el sorsunk. Elül hónap első szombatján Softim szidrája van soron, melynek első mondatja így hangzik: " Bírákat és felügye­lőket adj magadnak minden ka­pudban, melyeket az Örökké­való a te Istened neked ad tör­zseid szerint, hogy ítéljék a népet igaz ítélettel". A legfel­sőbb bíróság a Szanhedrion, mely 71 tagból állt a Szentély i­­dején. Ez a bíróság csak a sú­lyos ügyeket tárgyalta és egy­úttal mint fellebbviteli bíróság is működött. A Tórában ol­vassuk, hogy Isten Mózest bíz­ta meg hogy válogasson ki het­ven tudóst, melyeknek feje maga Mózes volt, és ez a szerv képviselje a legmagasabb bí­róságot, a Szanhedriont. A második Szentély pusztu­lása után Jávne városában székelt a Szanhedrion, mely­nek feje Rábi Jochánán ben Zá­­káj volt, aki Veszpáziánus elé került és Őt mint császárt kö­szöntötte, holott akkor még fŐ- hadvezér volt. De ugyanakkor jöttek hírnökök Alexandriából és közölték Veszpáziánussal hogy a légiók Őt hirdették ki császárnak. Valószínű, hogy ez a jóslás annyira hatott Veszpáziánusra, hogy Rábi Jochánán benZákájhárom ké­relmét teljesítette, melyek között az első az volt, hogy hagyja életben Jávnét és az ott székelő tudósokat. Ez tette le­hetővé, hogy a Szanhedrion hosszú ideig fennállott külön­böző városokban és irányítója volt az egész zsidóságnak. A Szanhedrion fejének nem­csak a zsidó jogot kellett ala­posan ismernie, hanem az ak­kor járatos nyelveket is. Ezen a bíróságon kívül egy kisebb, 23 tagú bíróság is működött és a kisebb városokban egy há­rom tagú bíróság, hogy a peres feleknek könnyítsék ügyeik el­intézését. Újra figyelmeztet a Biblia, hogy az ítélet mindenkor igaz­ságos legyen és a bírák ne fo­gadjanak el vesztegetést, mert az megvakítja a bölcsek sze­mét és elferdíti az igazak sza­vait. "Igazságot, igazságot kö­vess, hogy élj és bird az or­szágot". A Tóra kétszer is­métli a kifejezést "igazságot" mert nem elég, hogy a bíró igazságos ítéletet hozzon, ha­nem kötelessége igazságot szolgáltatni zsidóval vagy nem zsidóval szemben, — mondja a nagynevű Báchjá benÁser tu­dós, aki 1291-ben Saragossa spanyol városban élt és szám­talan arab művet héberre for­dított. "Ha megesik hogy férfi vagy nő azt cselekszi ami Isten sze­mében helytelen, ami főleg bálvány imádásra vonatkozik, és két vagy három tanú általi­gazolva van, akkor ölessék meg a bűnös. Egy tanú igazo­lása nefn elég, sőt idővel a ta­núk vallomása csak akkor lesz halálos ítélet esetében elfo­gadva, ha a bűnöst tette előtt figyelmeztették a következ­ményekre. Ha olyan eset adó­dik, melyre ítéletet hozni nem vagy képes, akkor fordulj a legfelsőbb bírósághoz, a Szan­­hedr ionhoz és annak határoza­ta szerint cselekedj. A Tan szerint, melyre téged taníta­nak cselekedj, és az ítélet sze­rint melyet kimondanak neked; ne térj el a szótól melyet neked mondanak se jobbra se balra". " Ha bemégy az országba me­lyet az Örökkévaló a te Istened neked ad, és elfoglalod azt és lakni fogsz benne és azt mon­dod; királyt óhajtok tenni ma­gam fölé mint mind a népek melyek körülöttem vannak, bízvást tehetsz magad fölé ki­rályt, azt, akit az Örökkévaló kiválaszt. Testvéreid közül tégy magad fölé királyt, nem tehetsz magad fölé királyt aki idegen férfi és nem testvéred. És ne szerezzen magának sok lovat és ne térítse vissza a né­pet Egyiptomba, mert az ö­­rökkévaló azt mondta nektek, ne térjetek többé vissza ezen az úton. És ne tartson sok fe­leséget, hogy a szíve el ne tér­jen; és ne szerezzen magá­nak nagyon sok aranyat és ezüstöt". A szövegből világo­san kitűnik, hogy az örökkéva­ló nem tartja kívánatosnak, hogy Izráelben királyság ala­kuljon, de határozott feltételek mellett enged a nép kívánságá­nak. Jozefusz Fláviusz "Kontra Ápion" c. művében foglalkozik a királyság témájával. Szerin­te a teokrácia a zsidóság meg­felelő kormányformája, mely csak az Örökkévalót ismeri el királyának, és a papok, a pró­féták és a bírák azok, akik i­­rányftják a zsidó népet Isten akaratának szellemében. Ele­inte ez így is volt, csak amikor Sámul próféta idejében a nép királyt óhajtott maga felett, változott meg a helyzet. Sá­muel beleegyezett a nép kíván­ságába, és mint Ismeretes Sault találta megfelelőnek hogy mint király uralkodjon a nép felett. Saul jelleme hibát­lan volt, csak amikor sor ke­rült a filiszteusok illetve A- málék elleni háborúra és a pa­rancs az volt, hogy ki kell ir­tani ezt a népet és minden bar­­már és Ágog királyát, Saulé­­letben hagyta a barmok javát, hogy azokat áldozhassa Isten­­nek.Sámuel próféta szemére vetette Saulnak; nem tett e­­leget Isten parancsának és é­­letben hagyott barmokat és Á- gog királyt is és nem marad­hat tovább király a nép felett. Saul hősiesen halt meg a harc­téren fiával, Jonátánnal e­­gyütt. Utána Dávid került a trónra, aki távolról sem volt olyan hibátlan, mint elődje. Dávid után Salamon lett a ki­rály, akinél élete vége fe­lé megvalósult mindaz, amire a Tóra figyelmeztet. E- gyiptommal barátkozott, e­­gyiptomi hercegnőt vett nőül, aranyat, ezüstöt halmozott és feleségei eltérítettékazOrök­­kévalótól. Az utána következő Juda feletti királyok nagy ré­sze bűnös volt, csak néhány Járt Dávid király nyomdokai­ban. A Talmudban vita folyik, hogy kötelesség-e királyt tar­tani, vagy szabad akarat-e. A Tóra szerint a király köte­les magának Tórát írni, mely állandóan vele legyen és azt minden alkalommal tanulmá­nyozni. Ezután a Biblia ismét figyel­mezteti a népet, miként visel­kedjék a papokkal és levitákkal szemben, mert azok nem kap­nak birtokot, hogy teljesen Is­tennek és a népnek szenteljék életüket, viszont a nép köte­lessége, hogy gondoskodjon megélhetésükről. "Légy tel­jesen az Örökkévalóval, ne en­gedd, hogy idegen nézetek u­­ralkodjanak feletted, ne hódolj varázslásnak, Jövendőmondó­nak, szellemidézőnek és ha­lottakat kérdezőnek". A menedékvárosok felállítá­sának fontosságára figyel­meztet ismét a Tora. A vér­bosszú szokása még ma is él egyes beduin népeknél, ezt az igazságtalanságot van hivatva ellensúlyozni ez az intézmény és egyben azoknak az éle­tét biztosítani akik bűntényt követnek el véletlenségbŐl. "Ne told odébb felebarátod határát melyet megállapítot­tak az elődök a birtokodban"— Későbbi korokban a határkö­vek elmozdításának tilalma tágabb értelmet kapott. Ezzel a kifejezéssel jelölték meg azt amit ma tisztességtelen ver­senynek nevezünk a gazdasági élet minden területén, de vo­natkoztatták ezt a tilalmat a szellemi munkákkal kapcsola­tos visszaélésekre is. " Egy tanú vallomása nem ér­vényes semmiféle bűnügynél, legalább két tanú vallomása szükséges ahhoz, hogy bizo­nyítékul szolgáljon bármilyen bűnesetben. Ha gondos vizsgá­latot végeztek a bírák és kitű­nik hogy hamisak a tanúk, ak­kor úgy járjatok el velük, mint ahogy szándékoztak tenni test­vérükkel. És a többiek hallják és féljenek, hogy ne tegyenek többé ilyen rossz dolgot közöt­ted. És ne sajnálja öt szemed: lelket lélekért, szemet sze­mért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért". Ennek a versnek utolsó tétele a Bibliá­ban más helyen is hangoztatva van és semmiképpen sem ve­hető szó szerint, mert ha így volna, a szenvedő félen egyál­talán nem volna segítve, és szó sem lehetne jóvátételről. Hanem azt jelenti, hogy szigo­rúan tekintetbe kell venni a szenvedő fél veszteségét és a­­szerint kell megállapítani a jóvátétel összegét. Miután Izráel fiai hazájukat ilyen exponált helyen alapítot­ták, a háború lehetőségével számolni kellett, úgy, hogy^ a Biblia pontosan előír ja mikép­pen viselkedjenek ilyen eset­ben. Mielőtt egy város ostro­mába kezdenek fel kell ajánla­ni a békét, s csak ha az ellen­ség azt visszautasítja, akkor nyomulhat ellene. Fátesfőleg gyümölcsfát elpusztítani szi­gorúan tilos. A hadvézér mel­lett egy erre a célra felkent pap is kíséri a hadsereget, hogy adott esetben bátorítsa a hadbavonulókat és ügyeljen a­­zok lelki szükségleteire. Ha meggondoljuk, hogy az akkori és még későbbi népek milyen barbár módon viseltek hábo­rút, akkor tudjuk csak Igazan méltatni ezeket az előírá­sokat B.D. Szegény állam kultúrgondjai A volt izráeli kormány köz­oktatás- és népnevelésügyi minisztere, Aharon Jádlin, búcsúnyilatkozatában arra emlékeztetett, hogy tárcája 10 zenekart, öt állandó színházat és számos vándortársulatot, egy operát, négy balettcsopor­tot és a világirodalom mes­terműveinek kiadását támo­gatta. E nyilatkozat körül tá­madt vita irodalmi és művé­szeti köreinkben. Mose Sámir író, a Mááriv című lap iro­dalmi szerkesztője, aki a Li­­kud soraiban képviselői man­dátumot is kapott, azzal vádol­ta a minisztérium népnevelé­si osztályát, hogy a protek­cionizmus melegágyává tette ezt az intézményt s hogy nem mindig irodalmi szempontok figyelembe vételével oszto­gatja a támogatást. Sokan válaszoltak Mose Sá­­mirnak. A népnevelésügyi osztály vezetője is, aki egyi­ke Izráel érdekes asszonyai­nak: Lea Porát a neve. Mű­sorszerkesztő volt a rádió­ban, rendes munkatársa a Háárec című napilapnak. Hat évvel ezelőtt nevezték ki osz­tálya élére, amely azelőtt nem létezett és most 150 millió font költségvetést próbál igaz­ságosan elosztani sokkal több igénylő között, mint amennyi ebbe a szűk keretbe belefér. Ha figyelembe vesszük, hogy Izráel évi költségvetése 127 milliárd font, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ebből az óriási összegből milyen ke­vés jut kultúr-célokra, — a Könyv Népének a hazájában. Lea Porát büszkén állítja leg­utóbb, a Jediot Achronot című lapnak adott nyilatkozatában, hogy Boha nem vezették más meggondolások, mint a támo­gatott intézmény vagy mű mű­vészi nívója s nem befolyá­solták intézkedéseiben politi­kai szempontok. Hová ment tehát a 150 mil­lió font? A Hábimá, Izráel nemzeti színháza 8 és fél­millió fontot kap — s ez az összeg messze elmarad a tényleges szükségletek mö­gött. A világhírű Izráeli Fil­harmonikus Zenekar évi se­gélye 8 és félmillió font, — s ez a ragyogó intézmény, amely Izráel kultur-exportjának élén áll és világszerte hírnevet szerzett Izráelnek és népének, csak úgy tudja fenntartani ma­gát, hogy nagyon drágán adja a belépőjegyeket a koncert­jeire. Folytathatnánk a felsorolást végtelenségig, de talán emel­jük ki a fontosabb tételeket. Létezik az országban “A kul­túra a népnek” akció, amely­nek az a feladata, hogy el­vigye a jó héber színházi elő­adásokat legtávolibb falvakba is. Elmaradt kultúrájú keleti törzsek gyermekei már meg­szokták, hogy a fejlesztési városkákba vagy szövetkezeti falvakba eljut a színház, de szüleik 20-22 évvel ezelőtt életükben először láttak szín­darabokat. De térjünk át a népnevelé­si osztály tevékenységének legérzékenyebb pontjára, az irodalom támogatására. Egyik nagyon fontos része ennek a munkának a világirodalom mesterművei fordításának e­­lősegítése. Azt a gondolatot, hogy a héberül olvasó ifjúság kezébe kell adni Homérosz­tól Thomas Mann-ig a világ­­irodalom valamennyi nagy al­kotását, nem kisebb szemé­lyiség vetette fel, mint Dávid Ben-Gurion, Izráel első mi­niszterelnöke. Lea Porát osz­tálya tehát a költségek egy­negyed részével támogatja a kiadó vállalatokat, amelyek­nek gondozásában a művek megjelennek. Most került ki újra a könyvpiacra Tolsztoj “Háború és béke” című re­génye, amelynek előző kiadá­sai már elkeltek. Ez a támo­gatás teszi lehetővé, hogy egy ilyen terjedelmes mű, amely az iskolákban kötelező olvas­mány, megvásárolható legyen. Nem először írjuk, hogy iz­ráelben drága a könyv. Igaz, hogy minden más kultúrcikk is drága. Az a körülmény, hogy a koncertjeinkre hetek­kel előbb sem lehet jegyet kapni, s hogy a színházak a magas helyárak és a tévé népszerűsége ellenére is zsú­foltak, a lakosság dicsérete­sen magas kultúr színvonalá­ra mutat. A könyv azonban, művelődési szempontból az első helyen áll s ebből a szempontból a népnevelési osztály valóban úttörő munkát végzett eddig és reméljük, végezni fog a jövőben is. "Nemcsak maga a támogatá-. fontos, hanem az éberség, kul­­tűréletünk eseményeinek fi­gyelemmel kisérése, új tehet­ségek bíztatása, lehetőség­nyújtás az érvényesülésre” — mondja Lea Porát. Az iro­dalmi élet fejlettsége igazolja ezt az állítást. Nagy fontos­ságú folyóiratok, mint a Moz­­nájim, az írók Szövetségének közlönye, vagy a SzimánKirja és Achsáv címtíek aligha tud­nák fenntartani magukat, ha nem állna mögöttük a minisz­térium kultúrosztálya. S az állami költségvetésnek kevesebb mint 1 (egy) száza­léka áll rendelkezésre. S eb­ből még az írók alkotó sza­badságainak részbeni támoga­tására is jut. Dicséretet, nem pedig bírálatot érdemlő tevé­kenység. Ionos ELISABETH a volt TIK-TAK étterem konyhai<5noke Nyitva: naponta este 11-ig, vasárnap este 10-ig Töltött csirke,fokhagymás natúr szelet, resztéit borjumdj,stb..| § ASZTALFOGLALÁS: 472-2892 NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE LEGNAGYOBB MAGYAR hentesárú üzlete Y0RKVILLE PACKING HOUSE'' 1S60 SECOND AVI. Ill itca urak) NEW YORK TeL (212) 628-5147 Hatalmas árúbóséggel, előzékeny kiszolgálással várja a jó falatokat szerető vásárlóközönséget NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS érdemes felmenni a harmadik emeletre, ha olcsó és divatos szőrmét akar vásárolni. ANTON FURS MANUFACTURER and RETAILER FURRIER MEGŐRZÉST ÉS JAVÍTÁST VÁLLALOK Mink jacket, stóla,' kabát, bunda és mindenféle szőrme készen és mérték után kapható, jutányos áron 350 Seventh Ave.(3etw. 29-30th Streets) New York, N.Y. 10001 | Tel. 594-9262-3 Home: 472-0407 J FIRST HUNGÁRIÁN LITERARY SOCIETY ELSŐ MAGYAR ÖNKÉPZŐKÖR 323 East 79th Street. New York,N.Y. 10021 Telefon 650-9435 SAJÁT ÉTTERMÜNKET KL0PFER IRENKE VEZETI Tagfelveteli kérelmeket egye'nenkent bírálunk el! Lauber Imre aleínök Dr.Neumark Zoltán elnök ül TULAJDONOSOK í MAGDA A BORISKA VEZETÉSE' ALATT A ! MOCCA ESPRESSO * RESTAURANT j 15)0 SEMMI HE. (82 u 83. utcák között) Tll: 650-1694 • Igazi házikoszt (utcán át is) * Különbéiáratú 20 személyes helyiség privát partyk részére. « lll M.AItlW RESTAURANT 1556 Second Ave. -(80 es 81. utcák között)' 4 FOGÁSOS BUSINESS LUNCH [2121 Leves vagy Juice, hús étel körítéssel, tészta és kóvé ( Déltől délután 2.-ig) Az egyetlen magyar önkiszolgáló és utcán át etelkiado étterem Kitűnő ételek, bel és külföldi italok! NYITVA: Déli 12-tól, éjjel I-ig Hétfőn zárva! PARTYK RENDEZÉSÉT IS VÁLLALJUK I________—-------------------------—l Rezerválás személyesen vagy telefonon: Hü I — I OOO A Broadway Színházak és mozik utcájában a BROADWAYNÁL VAN A ASHLET HOTEL a legjobb polgári szálloda (Magyar vezetés) KI TŰNŐ'KISZOLGÁLÁS - OLCSÓ ARAK TELEVÍZIÓ - INGYEN PARKOLÁS 157 West. 47; Street - New York - Tel: 245-6090 HUNGÁRIÁN MEAT CENTER, Inc. SERTÉS-, MARHAHÚS KÉSZÍTMÉNYEK HÁZI FÜSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK, SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK 1592 SECOND AVE. (82 és 83 utcák közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — TeL; 650 1015

Next

/
Thumbnails
Contents